- Radeon RX 9060 XT: Ezt aztán jól meghúzták
- Atomenergiával dübörögnek tovább az Amazon adatközpontok, SMR-ek is jöhetnek
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Az NVIDIA ipari AI-felhőt épít a németeknek, együtt az OpenAI és a Google
- Két új Ryzen közül választhatnak a kézikonzolok
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#3100
soldi3r
veterán
norbert1998
#3098
soldi3r
veterán
válasz
norbert1998
#3098
üzenetére
Ilyen elb@tt mertekegysegekkel altalaban elzavarom az angol kollegakat
Igen, 2Nm-rel mar akar marni is lehet. -
#3098
norbert1998
nagyúr
soldi3r
#3095
norbert1998
nagyúr
válasz
soldi3r
#3095
üzenetére
Le lett fújva a kicsi méret. Nagyban, minimum 280oz-in nyomatékkal fog menni, nema23-al. Arra láttam már konkrét felső marót is tenni. De lehet még nagyobb lesz, konkrét tervekről és költségvetésről csak ilyenkor este tudok beszélni a héten a kollégával, akivel építjük.
Igen, most sem nm a mértékegység, de már hív az ágyam, majd holnap váltok ha kell
-
Teasüti
nagyúr
Kérhetnék egy kis elektronikai segítséget?
Megcsináltam a vezetéknélküli program feltöltést, viszont a reset-elő áramkör nem működik vmiért.
Nálam R3 = 10 kOhm, R2 = 20 kOhm (2x10 sorba kötve). A kondi egy u1J63 izé, ami a kezdő csomagban volt, ha jól tévedek ez éppen akkora, amekkora ide kell.
Rámértem multival:
1. átvitel közben a PIN32 lehúz földre, ahogy kell; amúgy 3,3V.
2. a reset PIN-en stabil ~4V van minden helyzetben.
szerk: 3. a kondi egyik lábán a feszültség állandó ~4V, a másik lábán meg 3,3/0V mérhető üzemmódtól függően.
A bekötést n+1 alkalommal ellenőriztem.
A nulla felé konvergáló elektronikai ismereteimmel a feszültségosztót is épp csak kapisgálom, de a kondi nem tudom hogy viselkedik, vagy hogy kéne neki.
Vmi tipp?
Köszönöm!szerk: manuális reset-tel véletlenül elkaptam egy getsync kísérletet, a program szépen feltöltött szal ezen apró bug-on kívül elvileg jó.
Mellékhatása a mod-nak, hogy a monitor megnyitásakor is lesz egy reboot. -
#3095
soldi3r
veterán
norbert1998
#3093
soldi3r
veterán
válasz
norbert1998
#3093
üzenetére
Golyosorsonak hivjak ezt a valtozatot.
Nagy kerdes, hogy mire kell a szerkezet, mekkora sebessegek kellenek, dinamika stb... -
#3094
norbert1998
nagyúr
norbert1998
#3093
norbert1998
nagyúr
válasz
norbert1998
#3093
üzenetére
Méretét mondjuk nem tudom. Olyan 8-10 mm átmérőjű lehet, ahhoz mért átlag emelkedéssel. Holnapra le lesz mérve.
-
#3093
norbert1998
nagyúr
soldi3r
#3091
-
#3092
soldi3r
veterán
norbert1998
#3089
soldi3r
veterán
válasz
norbert1998
#3089
üzenetére
Maradjunk az SI mertekegysegeknel
Kb 3-400-as fordulatig tervezz a motorral es a tartonyomatekkal szamolhatsz. -
#3091
soldi3r
veterán
norbert1998
#3084
soldi3r
veterán
válasz
norbert1998
#3084
üzenetére
Szamolas nelkul mondom, hogy nem. Ez a motor nem valo erre. 3D nyomtatonak esetleg, de 1.2-1.5Nm alatti lepteto alatt ne tervezz semmilyen megmunkalast.
-
#3090
norbert1998
nagyúr
norbert1998
#3089
norbert1998
nagyúr
válasz
norbert1998
#3089
üzenetére
a link lemaradt
[link] -
#3089
norbert1998
nagyúr
Janos250
#3088
norbert1998
nagyúr
válasz
Janos250
#3088
üzenetére
Hát most vagy nem értelek, vagy magas ez nekem, mint lónak a hátúszás.
Ezt is próbáltam használni, bár nem megyek vele sokra, azt írtam be, hogy 20N kell, a többit pedig hagytam alapon, az alapján 1.63 oz-in kellene emeléshez nyomaték, viszont gőzöm sincs, az a motor mennyi erőt tud kifejteni mozgás közben
Találtam olyat, ami 3.3 oz-in nyomatékot tud menet közben kifejteni, az biztos jó lesz, de szeirintem az első linkelt is, pár hsz-el feljebb.
-
#3088
Janos250
őstag
norbert1998
#3084
Janos250
őstag
válasz
norbert1998
#3084
üzenetére
Bocs, most látom, nem tárcsával emeled. Akkor munka képlettel lehet kiszámolni.
0.3 Nm-el egy fordulat mennyi munka. Leméred, 1 fordulattal mennyit emelkedik, az mennyi munka. Melyik a kevesebb. -
#3087
Janos250
őstag
norbert1998
#3084
Janos250
őstag
válasz
norbert1998
#3084
üzenetére
Ha jól emlékszem még a fizikára, akkor 20 N * 0.015 m = 0,3 Nm , tehát másfél centis sugarú tárcsával tudja felemelni.
Elvileg, és ha jól számoltam :-) -
Janos250
őstag
válasz
szaci92
#3083
üzenetére
Békéscsabáról 550 Ft a posta, Kínából ingyenes. Így felébe sem kerül, bár kétségkívül lassabb.
[link]
"the chip can supply a maximum current of 600mA per channel, the L293D chip is also what’s known as a type of H-Bridge."A másodikat meg véletlenül sem a ...-ról rendelném meg, mert az a csaj semmit nem csinál, csak a Te címedre megrendeli ugyanúgy az ebayről, csak pofátlanul mellétesz még némi pénzt.
[link]
("2-phase stepper motor the 800mA continuous current output capability per channel")
Így kerül a postával együtt 279 Ft-ba kerülő panel 800 Ft-ba, vagyis a pénz több mint fele lenyúlva!Én ezt vettem 400 Ft-ért (postával együtt), de nem tudok eredményről beszámolni, mert közben más dolgokkal foglalkoztam.
[link]
("Drive current: 2A(MAX single bridge)Max power: 25W") -
#3085
Teasüti
nagyúr
norbert1998
#3084
Teasüti
nagyúr
válasz
norbert1998
#3084
üzenetére
Ránézésre ezt nem lehet megmondani.
Ez egy sokváltozós képlet, kezdve a motor nyomatékával, a jellemző áttétellel, ennek az orsónak a menetemelkedésével és így tovább minden egyes alkatrész jellemzőivel a hajtásláncban. És akkor a súrlódási tényezőket megállapítani még külön fejvakarás.
Hacsak nem vmi nevetségesen hosszú áttételt használsz, akkor az a 0,32 Nm elég viccesen hangzik szerintem.
De ne hallgass rám, csak hasraütöttem, ahogy a kérdés is csak hasraütésszerű.
Ez így már bőven gépészmérnöki feladat, általában ezt már tervezni szokás. -
#3084
norbert1998
nagyúr
norbert1998
nagyúr
Szóval már csak egy kérdésem maradt, ha a grinding tool amit emelgetnie kell függőlegesen 1,2 kg, illetve az azt tartó alkatrészek súlya (cirka 2 kg lesz a vége), akkor egy alant látható szerkezeten való emeléshez ez a motor elég erős lesz?
-
szaci92
csendes tag
Üdv!
Robotot szeretnék összeállítani Arduino segítségével.
Motor shield vásárlásra adtam a fejem - esetleg ha valaki tud normális guide-ot egy megépítéséhez, szívesen fogadom -, kérdésem melyik volna az ideális egy 2db DC-motoros robothoz?! Íme a választék:http://elektronika.vatera.hu/muszerek_alkatreszek/villanymotor/arduino_motor_vezerlo_l293_pentektol_1490ft_lesz_2268536678.html
http://elektronika.vatera.hu/muszerek_alkatreszek/egyeb/h_bridge_lepteto_motor_dual_driver_modul_arduino_2266490255.html
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#3078
üzenetére
A serial monitor az "AT" üzenetre a loopback Serial.print(char, DEC) is csak két karakter ascii kódját adja vissza.
Ha van is itt még vmi trükk, akkor azt így nem látom.B@@@@!
Egész álló napja próbálom életre kelteni a HC-05-öt, semmire se akart válaszolni AT módban, semmilyen sebességen.
Kibogarásztam már a fórumok bugyraiból, hogy hisztis a soremelésre és a kocsi vissza karakterekre, de azt hittem az arduino serial monitor erről gondoskodik a háttérben, mivel a HC-06 simán kommunikál velem.
Erre nem most látom az ablak alján, hogy lehet kapcsolni a soremelést és a kocsivisszát??
(Na így már Serial.print(char, DEC) is 4 karaktert mutat az "AT" szóra.
)(#3081) Janos250
Example-ből másoltam ki ezt a parancsot, ami a tutorial-ban működik, nekem nem ad választ.
De mivel manuálisan sikerült most életet csikarni a HC-05-be, ezért ugyan érdekes jelenség, hogy kódból miért nem válaszol rá, de a továbbiakban érdektelen számomra. Ez egy baud rate teszthez kellett volna, ahol végigpörgeti az "AT" parancsot az összes sebességen. -
Teasüti
nagyúr
Miért nem tudok küldeni AT parancsot az HC-05 vagy 06 moduloknak programból?
Ha serial monitorból gépelem be ezen a hídon keresztül, akkor príma:
// Keep reading from HC-05 and send to Arduino Serial Monitor
if (BTSerial.available())
Serial.write(BTSerial.read());
// Keep reading from Arduino Serial Monitor and send to HC-05
if (Serial.available())
BTSerial.write(Serial.read());De amint kódolni szeretném, sehogy se működik.
Pl.:
BTSerial.write("AT");
BTSerial.write("AT\r\n");
BTSerial.print("AT");
BTSerial.println("AT");
és stb...
String command = "AT";
char com[3];
BTSerial.print(command);
command.toCharArray(com, 3);
BTSerial.write(com);Ha csak egyetlen egy ilyen bekerül a programba, akkor már a híd se működik onnantól.
Egészen perverz módon azt is próbáltam, hogy a begépelt parancsot menti le karakter tömbbe és azt rakja ki write() módban.Szóval tudja esetleg vki most mi f@sz baja van?
Köszönöm! -
#3075
Janos250
őstag
norbert1998
#3070
Janos250
őstag
válasz
norbert1998
#3070
üzenetére
Én ócskapiacon szoktam venni régi nyomtatók tápját, ami nem az a nehéz trafós. 500 Ft alatt meg lehet venni őket általában. Ezek 20-30 V körüli feszültséget adnak. Vettem hozzá ebayen szabályozható DC-DC konvertereket szintén párszáz Ft-ért, és príma, bármilyen feszültségre beállítható tápjaim vannak. Kissé több pénzért már feszültségkorlátozható áramgenerátoros (akku töltés, LED meghajtás), sőt akár kijelzős átalakító is kapható.
-
#3074
Gergosz2
veterán
norbert1998
#3073
Gergosz2
veterán
válasz
norbert1998
#3073
üzenetére
Szerintem igen.
-
#3072
Gergosz2
veterán
norbert1998
#3070
Gergosz2
veterán
válasz
norbert1998
#3070
üzenetére
működő codegány tápot
Ezek nagyon jó megoldások szoktak lenni, mert a régebbi de jó minőségű, most nem codagenre gondolok, tápokat 1-2k-ért megkapja az ember. Én is ilyeneket szoktam használni, felesleges kivezetéseket meg leszoktam vágni és szépen lekötni.
-
#3071
tvamos
nagyúr
norbert1998
#3070
tvamos
nagyúr
válasz
norbert1998
#3070
üzenetére
Simán. Mármint jó.
-
#3070
norbert1998
nagyúr
tvamos
#3068
norbert1998
nagyúr
Dede, írtam, hogy eszembe jutott az erősítő 24v/3a laptop töltős tapja, illetve a padláson találtam egy 13 éves, de még működő codegány tápot, 12v-on 10a-t mértem rajta multimeterrel, bár nem tudom, hogy a feszültség esett e, és mennyit, egyszerre csak egy mérés megy sajnos. Viszont szerintem a 10a a mérő vége, a táp 20a-t tud 12v-on leadni.
Ez is jó, ideiglenesen a cucchoz, nem?
Tesuti ha esetleg vicces eredményre szamitanal, semmit nem fog csinálni. Szimplán nem kapcsol be, mert nem érzékel feszültséget.
-
tvamos
nagyúr
válasz
fpeter84
#3060
üzenetére
Mivel ez nem analóg, hanem kapcsoló üzemű, ezért nem az áram, hanem teljesítmény egyenleget kell számolni. Ha a kimenet 6.6W, akkor a bemenet sem lesz 36W. (Persze, nem 100% a hatásfok, de azért simán lehet 75-85%-kal szamolni.) Amit te írsz akkor volt, amikor még analóg áramgenerátorokkal hajtottuk a lépettőmotorokat. (Szerinted mekkora hűtőborda kéne egy ilyen IC-re, ha 29.4W-ot kéne elnyomni rajta?)
(#3059) norbert1998 válasza tvamos (#3055) üzenetére
Semmi? Régi router táp? Autó aksi töltő? Valami ilyesmi? -
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3066
üzenetére
Az ilyen új dolgokat (timer, egyéb IRQ) egyébként ne egy meglévő programon belül próbálgasd, hanem nyiss egy új hello world projektet, amivel mondjuk egy ledet villogtatsz, vagy ha van oszcilloszkópod akkor azzal nézheted a lábat - kizárandó az egyéb hibákból, összakadásokból adódó helyzeteket
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti
#3064
üzenetére
Sehogy se akar működni az I2C busz a megszakítással. A végrehajtási ideje 560 uS, szóval technikailag mennie kéne, de még 250 hz-re csökkentve se éled fel a program. Egyszerűen el se indul, még a setup() se fut le.
(#3065) fpeter84
GY-512-es modulom van, tud küldeni megszakítást.
Viszont jelenleg csak egyetlen tengely adatai kellenek nekem és csak a nyers adatok kiolvasása példáját használom. Az INT-hez meg már kéne a FIFO puffer, amivel meg társul a DMP is ha jól emlékszem (de nekem nem kell a DMP ehhez a projekthez, csak a nyers gyorsulás egy tengelyen).Illetve kicsi frekvencián nincs zajszűrés (átlagolva a mintákat), ami nekem nem jó.
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3064
üzenetére
Van IRQ/INT lába a modulnak? Lehet programozni kell, lehet alapból is így viselkedik, de azzal tud szólni hogy van kész kiolvasható adata. A kis UNO-nak szerintem túlzás az 1KHz+matekozás, vedd vissza alacsonyabbra és timer IRQ helyett menjél rá a pin change IRQ témára!
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti
#3063
üzenetére
Hmmm úgy néz ki működik a dolog, ha az interrupt függvény tartalmát kikommentelem és bent hagyok egyetlen számlálót.
Ebből arra következtetek, hogy túl lassú az interrupt végrehajtása?
Talán a következő megszakítás újraindítja a kódot mielőtt az lefutna?
Lehetséges ez egyáltalán, hogy a következő megszakítja az előzőt?Hogy szokás fix frekvencián kiolvasni egy I2C buszon lévő eszköz regisztereit, ha nem timer interrupt-tal?
-
Teasüti
nagyúr
Uhm,
Timer interupt-tal játszadozok épp és első nekifutásra semmi nem történik, mármint fel se éled az Uno az addig jól működő programmal az alábbi kód beillesztése után.
1 kHz-es frissítése van az MPU6050-es gyorsulásérzékelőjének, ezt szeretném kiolvasni ugyanekkora frekvenciával és a loop()-ban a megfelelő pontban átlagot számolok és nullázom az értékeket.
Vagyis ez volna az elképzelés...
Vmi ötlet arra, hogy meg se nyikkan?
Az első és utolsó életjel egy félig kiküldött Serial.print pár sorral a timer beállítása után.
Próbáltam alá rakni a sei()-t ennek az egy Serial.print-nek, de meglepő módon még idáig se jut a program.Setup()-ban:
cli();//stop interrupts
//set timer2 interrupt at 1kHz
TCCR2A = 0;// set entire TCCR2A register to 0
TCCR2B = 0;// same for TCCR2B
TCNT2 = 0;//initialize counter value to 0
// set compare match register for 1khz increments
OCR2A = 249;// = (16*10^6) / (1000*64) - 1 (must be <256)
// turn on CTC mode
TCCR2A |= (1 << WGM21);
// Set CS22 bit for 64 prescaler
TCCR2B |= (1 << CS22);
// enable timer compare interrupt
TIMSK2 |= (1 << OCIE2A);
sei();//allow interruptsSetup()-on és Loop()-on kívül:
ISR(TIMER2_COMPA_vect){
Wire.beginTransmission(MPU_addr);
Wire.write(0x3F); // starting with register 0x3B (ACCEL_XOUT_H)
Wire.endTransmission(false);
Wire.requestFrom(MPU_addr,2,true);
AcZ += Wire.read()<<8|Wire.read(); // 0x3F (ACCEL_ZOUT_H) & 0x40 (ACCEL_ZOUT_L)
measures++;
Serial.println("Yay");
}Egyébként ilyenkor az analogWrite() egyáltalán nem fog működni, vagy csak azon a két lábon nem, amit a Timer2 vezérel?
(#3061) fpeter84
BT-s vezérlés Android-on adja magát, de mennyire profi megoldás lenne már egy beépített képernyő!
-
#3062
norbert1998
nagyúr
fpeter84
#3060
norbert1998
nagyúr
válasz
fpeter84
#3060
üzenetére
Szerintem is ez lesz akkor. Majd egy ventit kell rá eszkábálnom, mert ami benne volt, azt megöltem.
De amúgy az a motor 6.6 W volt, tehát elvileg kisebb feszt kap a motor. Bár igaz, tényleg a PC táp lesz a legjobb egyelőre.
Ja, meg most eszembe, az erősítőmet a gépnél egy 3A-es 24V-os táp hajtja. Bár inkább a laptoptöltő minőségű és precízségű dolog, de egy 6-10 w-os motort meg tud talán rendesen hajtani.
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3057
üzenetére
Egyébként valóban, sokszor egy 40-50$-os tablet lehet a legjobb megoldás a GUI megjelenítésre
A kékfog viselkedése meg majd kiderül a gyakorlatban, keress rá blogokat, tutorialokat - lehet minden írás után le kell húzni a resetet? Akkor az úgy elég macerás, annyi erővel már a kézi resetgomb megnyomás se problémásabb...
-
#3060
fpeter84
senior tag
norbert1998
#3059
fpeter84
senior tag
válasz
norbert1998
#3059
üzenetére
Feltéve hogy egy időben csak 1 motor mozog... A 12V 1.5-2A (18-24W/db) azért rendesen meg tud már rántani egy kicentizett tápot, hát még ha ez 3x... És itt nyilván fontos a precíz kiszámítható mozgás aminek elengedhetetlen feltétele a stabil táp... A PC táp szerintem teljesen jó kiindulási alap hozzá - megfelelő lábait összecsukva be lehet indítani alaplap nélkül - én is ilyet használnék első körben, aztán maximum ha később a kompaktabb kivitel lenne a cél akkor néznék hozzá kínából valamit...
-
#3059
norbert1998
nagyúr
tvamos
#3055
norbert1998
nagyúr
-
Teasüti
nagyúr
Nem értek a Linux-hoz, meg nem is szeretnék OS-el szarakodni.
De ezzel az erővel egy kiszuperált telefont is beágyazhatnék a projektbe, ami BT-n kommunikál.
Amúgy elsőre a BT-s megközelítés foglalkoztat inkább, de még vizsgálom egy Android GUI összerakásának lehetőségét különösebb IT tudás nélkül.
Tasker Widget készítőjével akár működhetne is, ha találnék egy jó beépülőt hozzá soros BT kommunikációhoz.Erről jut eszembe. Rendeltem egy HC-05 modult is, hogy megcsinálom a vezetéknélküli program feltöltést az Uno-ra, viszont kicsit ködösek az infóim.
Ugye a reset a modul LED kivezetésével történik, ami ha jól értem akkor aktív, ha van kommunikáció.
Ez idáig rendben is van, de ez nem fog nekem reset-elni programfutás közben minden egyes soros kommunikáció alkalmával? Mert ha újraindítja nekem az Uno-t egy Serial.read-nél vagy print-nél, akkor megette a fene az egészet. -
#3055
tvamos
nagyúr
norbert1998
#3048
tvamos
nagyúr
válasz
norbert1998
#3048
üzenetére
Ott az van, hogy 6.6W, 1.5A. A Voltok meg attol fuggnek, mennyire gyorsan akarod hajtani. En eloszor lbor taprol hajtanam, mennyire melegszik, vagy mondjuk egy 12V 1.5-2A-es tappal probalnek egy motort hajtani, ha van. (Ha nincs, akkor nem tudom mit csinalnek...) Vegul is, szerintem 3 motorhoz, en vennek egy 24V 5A tapot, jobb a bekesseg alapon, bar nem fog az tobbet felvenni, mint 30W, amugy leeg a francba, hosszu tavon.(Szoval elvileg, egy 24V 2A tap + egy nagyobb kondenzator pakk eleg lehet. ki kell probalni, ha van otthon.)
-
Gergosz2
veterán
válasz
Teasüti
#3052
üzenetére
itt a fő irányvonal nem az editor kérdése, hanem az, hogy ezek +100$-be kerülnek, amit linkeltem az pedig ~15$-be.
Esetleg az megoldható, hogy egy közönséges processzor nélküli lcd-hez magam rakom össze a kontrollert tárhellyel?
Ezeken van SD foglalat, külön MCU-t tenni rá meg felesleges. De az animációt meg app kinézetet elég necces lesz megcsinálnod, mert egy pl egy Mega sem villám sebességgel frissíti a képernyőt, de ha csak nyomógombok, bar plotok vannak akkor bőven elég a sebesség. Itt egy sebesség teszt: [link]
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3052
üzenetére
A HMI nem más, mint egy tetszőleges mikrokontrollerrel és szoftverrel ellátott LCD, ami fogadja a parancsokat, SD kártyáról vagy USB mass storage-ről beolvasva a hozzá a dolgokat... Tehát ezt akár Te is meg tudod csinálni egy megfelelő LCD-vel és Due/Mega/STM stb platformmal...
A megfelelőt azért írom, mert egy fontos dologra oda kell figyelni: ilyen kisebb mikrokontrollerrel csakis (ez nem teljesen igaz, de nem kezdő projekt) olyan panelt lehet közvetlenül meghajtani, aminek van saját framebuffere, és nem kell fix időzítéssel másodpercenként x alkalommal ráküldeni a képet, csak tetszőleges sebességgel adhatod neki a parancsokat és adatokat valamilyen buszrendszeren keresztül, ő meg majd frissítgeti maga a panelt a fb-ből.
Ami automatikusan kizárható, az az LVDS bemenetes panelek, valamint a párhuzamos RGB bemenettel rendelkezőek közül azok, amelyeknek Hsync Vsync bemenetei vannak. Sajnos a nagyobb LCD panelek mind ilyenek, ezek kiesnek. Ha ilyet akarsz akkor ne uC-t használj hanem valami fejlettebb platformot mint egy RPi, BPi, stb... Természetesen a VGA és HDMI bemenetes komplett szettek is ide tartoznak...
Ami használható uC-vel is, azok lehetnek sokvezetékes parallel RGB bemenetűek, de a H/Vsync helyett RS (utasítás/adat), RW (olvasás/írás), reset lábai lesznek. Ezeket általában meg lehet hajtani 8, 16, 18 stb adatláb + a fenti vezérlőlábakkal. Ezenfelül lehet SPI/I2C is. A 2-5" (meg pár nagyobb is akad) kategóriában sok panel akár mindhárom meghajtási típust is támogatja - legalábbis a vezérlője, mert van ahol fixre van drótozva valamelyik funkció, erre oda kell még figyelni, de van ahol megadják a lehetőséget pár tüskére rakott láb vagy átrakható SMD ellenállással a választásra...
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Gergosz2
#3051
üzenetére
A "HMI" képernyőkhöz van editor, az hatalmas előny szerintem. Meg nem 8 bites GUI-ra gondoltam, hanem 32 bitesre, grafikával, animációval akár. Mint egy Android alkalmazás, vagy HTML. Szóval eyecandy.
Nem foglalkoztam még a témával, egy-két videót néztem csak nagyjából mit tudnak ezek.
De gondolom ha kézzel készítem a képet editor helyett, akkor csak a photoshop tudásom szabhat gátat. Úgy olvastam semmi extrát nem csinálnak ezek, mint SD kártyáról megnyitják a megfelelő képeket oszt' ennyi.Esetleg az megoldható, hogy egy közönséges processzor nélküli lcd-hez magam rakom össze a kontrollert tárhellyel?
Mert valóban olcsóbb megvenni az alkatrészeket, mint egy HMI árát kifizetni.
Mondjuk itt csak azt kell szerintem eldöntenem megér-e nekem ennyit a szoftveres fejlesztés vagy nem. -
Gergosz2
veterán
válasz
Teasüti
#3049
üzenetére
Én inkább hardweresre szoktam bekötni, mert annak biztosabb a timingja.
LCD-ben igazad van, UNO-val nem igen lehet kezelni őket, de egy home projectnél, ha nem valami nagyszabású a dolog, egy HMI, mint pl: ez , azért eléggé megdobja az árakat. De van olcsóbb megoldás is, pl ha egy ilyen lcd-t veszel, és UTFT és UTOUCH könyvtárakat használsz hozzá. Ez kombó működik, én ezekkel csináltam ventilátor vezérlőt meg stb. Sok szar fajta LCD kijelzőt kapni, amit egyszerűen nem lehet rendesen működésre bírni, de ez a kettő tényleg jól megy együtt.
De egy Mega kell hozzá.
Más:
beneveztem egy ilyenre: [link]. Kíváncsian várom, de szimpatikusnak tűnik, mert a matlab supportja is nagyon jó.
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3049
üzenetére
A SoftSerial-t tényleg jól elfelejtettem
De csak egyszerűbb ha van a kéznél USB soros és nem kell alakítgatni semmit...Vagy egy mega/due/nagyobb stm32 board lehet a megoldás jó sok lábbal, vagy egy SPI/I2C-n is vezérelhető típus... Mi lenne az igény? Ha érintős, akkor gondolom színes LCD, nem monokróm karakteres/pixeles vagy kicsi OLED. De mekkora kb?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#3043
üzenetére
Hogyne lehetne beállítani a kékfogat, a SoftwareSerial gyönyörűen teszi a dolgát, azután csak pár sor hidat képezni a gép és a BT között.
LCD-kkel az a bajom, hogy túl sok láb kell hozzájuk. Ha nem ilyen kész megoldást használok, akkor kell neki egy dedikált mikrokontroller, hacsak nem vmi bitang nagy számú porttal rendelkező deszkát veszek. De a Nano méretű cuccok meg nem erről híresek, h 50 I/O van rajta. És akkor még nem tudom hogy raknék össze egy grafikus interfészt érintőkijelzővel és az se lenne baj, ha animálva lenne. Ehhez meg van minden, beleértve a szoftvert is.
-
#3047
tvamos
nagyúr
norbert1998
#3046
tvamos
nagyúr
válasz
norbert1998
#3046
üzenetére
A drivernek eleg 8V, es nem vesz fel 12mA-nel tobbet.
Az a kerdes, milyen motort kotnel ra. Max 2A lehet, ha jol latom. -
#3046
norbert1998
nagyúr
norbert1998
nagyúr
Üdv!
Egy CNC gépet szeretnék alkotni az Arduino segítségével, viszont az Arduino CNC Shield V3 egy kicsit magas nekem.
Most amit kitaláltam, az egy olcsóbb Ardunio copy, egy olcsóbb Shield 3 és 3 db a4988 driver. Egy 24v-os tápról menne. Viszont nem értem a Shield vezérlésének működését, therefore a táp minimális erejét sem tudom kiszámítani, hogy mekkora kellene legyen.Vagy lehet hülyeséget beszélek, és nem is 24 voltot ad a motornak, hanem pl egy 17hs4401 esetében 2.5V körül?
Valaki igazítson ki, legyen szíves
Előre is köszi
-
fpeter84
senior tag
válasz
Janos250
#3044
üzenetére
Van itthon jópár mindenféléből, és többnyire nem volt velük gondom: FT232, PL2303, CP2102, CH340g, valami ASIX/Moschip is van aminek nem rémlik a pontos típusa - kivéve pont az FT232-vel, jobban mondva a kínai klónjával ami ránézésre és regisztereit tekintve is 100% ugynanaz, viszont időnként - talán instabil tápra? - hajlamos elfelejteni az USB ID-jét, full 0000 lesz mindkét azonosítója és nem tud vele mit kezdeni a driver. Javítható, az FTDI-től valami EEPROM programozó eszközzel helyre lehet tenni. Továbbá a PL2303-nak van olyan szépséhibája - feltehetően abból is van kínai klónom is - hogy az új driver kiköpi őket, amivel a win10 élesztené. Le kell tölteni hozzá valami sok sok éves őskövület drivert és azzal atomstabilan teszi a dolgát...
-
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3039
üzenetére
Mint írtam, az USB soros többek között pl a kékfog modul átprogramozásához jöhet jól... Ugyan ha nagyon akarod akár az UNO-n keresztül is meg lehet oldani valahogyan, de nem túl praktikus és nem kapsz visszajelzést se hogy tényleg sikerült e...
Az ilyen soros LCD-nek nem különösebben látom értelmét - illetve nyilván egyes esetekben jól jöhet, ha pl nagyon messze kerül a mikrokontrollertől a megjelenítő - de elég magas az ára is, nem hiszem hogy egy átlag projektbe érdemes lenne belevenni... Viszont millió kisebb nagyobb monokróm karakteres, pontmátrix és színes LCD panelt lehet kapni mindenféle méretekben amelyekhez van kész library - max a nagyobbakhoz az UNO lábszáma és RAM/ROM-ja lehet a kevés, úgyhogy a ló túloldalára sem szabad átesni...
-
Janos250
őstag
válasz
Teasüti
#3040
üzenetére
"Barebone Uno" ?
Ilyen is van?
Egyébként ízlések és pofonok.
Az UNO gyakorolni szerintem kényelmesebb. Én mindenképpen olyan példány mellett döntenék ha UNO, ami átkapcsolható 3.3 és 5 V-ra egyaránt. Beépítésre meg inkább a nano. De neked kell döntened. Én egyébként pártolom az STM32-ket! Ugyanúgy Arduino ma már, de sokkal nagyobb teljesítményű minden szempontból. Dönteni csak Te dönthetsz! -
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti
#3039
üzenetére
Amúgy melyik a jobb választás embedded használatra? Barebone Uno, vagy egy Nano? Ebay-en kb egy árban vannak, sőt az Essential Kit egy hangyányit még drágább is a Nano-nál. Egyelőre még nem kacérkodok prototípus készítésével, de ha eljutok egy szintre, akkor már megfontolnám saját nyák készíttetését.
Mondjuk egy Nano-t se vészes beágyazni. Dilemma...Az STM32-esek közt se tudok dönteni.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#3038
üzenetére
Polling, jó tudni... Köszi!
Csak néha egy-egy vezérlő bájthoz kell.
A 4D Systems LCD kijelzőivel szemezek még, az elvileg UART-on kommunikál, ahhoz lehet már több fog kelleni ennél. Bár funkciójában is ugyanaz, mint a BT. Egy kevés vezérlő bájt, és inkább Serial.print sorozatok állapotjelzéshez.BT vevőből ilyet vettem:
[link]FTDI-re nem tudom mi szükségem volna egyelőre. Az majd a barebone Uno-k építéséhez fog kelleni.
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3035
üzenetére
Ez a programrészlet a polling - végtelen loop-ban kérdezgeti a regisztereket hogy van adat? van adat? van adat? és csak akkor kéri le a buffer tartalmát ha van is mit kiolvasni, ezért nem blokkol. Ezzel csak akkor lehet gond, ha a programod hosszú időre lefoglalja a procit, és ezalatt túl sok karakter érkezhet adott baudrate-en a hardveres bufferbe és az túlcsordul/elveszik egy része. Ilyenkor kell megszakításosdira váltani. De ha csak néha 1-2 vezérlő byte-ot küldesz neki akkor első körben jó lesz ez a megoldás is...
USB soros alatt az ilyeneket értettem: [link] [link] - az utóbbin a létező összes láb ki van vezetve ahogy nézem, a flow control és egyéb GPIO célra használhatóak is, csak ahhoz még mindenképpen kell kábel is, bár az lehet akad nálad is... Az USB serial TTL kifejezésekre keress rá, van sokféle, de lényegében mind ugyanaz kisebb nagyobb különbségekkel. Az RS232 DSUB9 csatisok erre a célra nem jók, mert ott teljesen más a jelszint, a mikrokontrollereknél a TTL/LVTTL kell...
Az ilyenek pl arra jók, hogy a kékfog modult rákösd a gépre és az AT parancsokkal felprogramozd - név, pin, baud, stb... De természetesen millió más célra jók fejlesztgetés közben, szóval érdemes beszerezni. Hosszútávon érdemes még olcsóbban egy kisebb csomagot rendelni kínából, mert előbb utóbb beépülnek/elvesznek, legyen újabb és újabb a doboz mélyén
BT: elméletben lehet vele programozni és sztem a 3.3V se lehet probléma. Legrosszabb esetben sérül a feltöltés, eldobja a checksum ellenőrzés a végén, de a bootloader ugyanúgy megmarad tehát ismét neki lehet futni. A probléma ott van, hogy a kékfog chipseteken (vagy magában a BT SPP protokolban?) nem igazán implementálták a flow control lábakat, az arduino pedig ezeket használja az automatikus resetelésre (kivéve a Due, ott más trükkhöz folyamodtak), így manuálisan kell a feltöltés megfelelő pillanatában resetelni a procit hogy rátaláljon az IDE...
-
Teasüti
nagyúr
Épp most olvastam utána. Elvileg nem nagy was ist das.
A 32-es lábát lehet használni a HC-05/06 vevőnek az Uno reset-elésére.
(Arra nem tért ki milyen varázslattal.)
Az új IDE-ben már dll fájlokkal se kell babrálni hozzá állítólag.
Aztán reset-en kívül csak az átviteli sebességet kell belőni 19200-ra a bootloader-nek és elvileg megy.Viszont ránézve erre a kis vacakra esélytelen számomra, hogy bármit is ráforrasztok arra a mütyür lábra.
Kézi reset-tel meg neki se állok, akkor már inkább kábelezek továbbra is.
Egyébként meglepően ügyes ez a SoftwareSerial, azt hittem meg fogja akasztani a led frissítését.
Vajon hogy működik a puffere? Interupt-tal kapja el a bejövő adatot? -
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#3034
üzenetére
String message;
int integer;
while (Serial.available() > 0) {
message += char(Serial.read());
}
if (message.length() > 0) {
integer = message.toInt();
Serial.println(integer);
message = "";
}Lett a megoldás végül.
Fogalmam sincs ezek mennyi erőforrást vesznek el, de legalább nem akasztja meg a programot, mint a parseInt().Úgy olvastam BT-n programot feltölteni kifejezetten nem lehet. Mintha Arduino nyomatékosan nem ajánlaná emlékeim szerint. Talán nem túl biztonságos a 3.3 TTL feszültség az Uno RX lábán?
Természetesen nem ért váratlanul, mikor összeakadt az usb-vel, a hotplug viszont úgy tűnik működik.
Sima HC-06, soros kivezetéssel. -
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#3032
üzenetére
Ilyen analóg lebegés-fagyás dolgot én sem tapasztaltam, nem tudom hogy nálad milyen együttállás vagy külső ok hozhatta össze...
Kékfog: ezt emlegettem, hogy az uno-nak csak 1 sorosportja van amit foglal a programozó felület. Nekem ugyan lehalni nem szokott hasonló mutatványnál az USB>soros illesztés - úgylátszik az eredeti 16U2 virtuális kapcsolás érzékenyebb mint a célcsippes kínai CH340g... Mindenesetre le kell csatlakozni a sorosról, de lehet még a tápot se lehet USB felől adni neki amíg másra akarod használni az RX/TX lábakat, így nagyban macerásabbá teszi a dolgot
Viszont azzal megpróbálkozhatsz, hogy külső táp, kékfog felprogramozva az Rx/Tx lábakon és az utóbbin keresztül programozni - a resetet ugyan neked kell a megfelelő pillanatban megnyomnod hozzá, de akár működhet is, csak azt kell kitalálni hogy milyen baud-ot kér a bootloader és arra állítani a kékfog adaptert
(erről jut eszembe, külön USB>soros TTL adaptered van? nem tudom hogy ezt ajánlottuk e már beszerzésre)Soros olvasás: erre millió példaprogramot lehet találni, van sima polling-os is ami a fő loop-ban mindig ellenőrzi hogy van e olvasnivaló a bufferben és ha van akkor olvassa ki, illetve lehet interruptos is amivel meg egy saját hosszabb szoftveres buffert illik tölteni amit a fő loop meg kiolvas...
-
Teasüti
nagyúr
Én megvettem az eredeti Starter Kit-et.
Hát nem volt egy nagy élmény a könyv, néhányszor elővettem az első lépésekhez, meg első olvasásra érdekes volt. De azt hiszem nem venném meg újra. Tényleg gyerek szinten van, ami jó egy technikai analfabétának. De villámgyorsan túl lehet lépni rajta, hisz a benne lévő tudásanyag vajmi kevés és alaposan fel van hígítva bő magyarázatokkal.MÁS
Megjött a posta, szóval ma karácsonyi hangulatban bontogattam a kis I2C bizbaszokat, BT HC-06 vevőt, stb. Jupííí!
Viszont most először próbálok adatok küldeni a deszkára, és több mint egy órája azt kutatom, hogy miként lehet visszanyerni azt az egy szerencsétlen bájtot uint8_t formájában a kurva ASCII kódból.
Szóval ti mit használtok erre?
Hogy tudom konvertálni az uint8_t-t ASCII-be és vissza?(#3031) tvamos
Hát passz. Gondolom a port lebegése közben még a mérési határokon belül olvas értéket.
Na meg mi van akkor, ha nem? A változók max túlcsordulnak, nem kéne lefagynia.
Ennél érdekesebb volt, mikor megnéztem mit alkot az USB bekötött BT vevővel az UART-ra.
Na az úgy kiakasztotta, hogy még a PC se ismerte fel az eszközt utána, csak áramtalanítás után.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti
#3026
üzenetére
Ha a led szalag pwm frekvenciája 400 hz, akkor teljesen fölösleges 400 fps fölé szaladni.
Vagy a 800 Khz-es átviteli sebesség fölé.
Amúgy WS2812-nél az adatbusz-on 1 hz alatt egy bit közlekedik? Vagyis 800khz úgy 33.333 db 24 bites pixel frissítésére elég? Vagy 400 fps-en 83 pixel. -
Teasüti
nagyúr
Üdv!
Kérhetnék egy kis segítséget a led strip vezérléshez?
Eljutottam odáig, hogy összeraktam egy offset vezérlésű grafikus motort, ami fps-től és timer-től függetlenül dolgozik (delay nélkül ugye), egy előre meghatározott animációs sebességet tartva két képkocka közötti eltolás számolásával a futási idővel korrigálva. Vagyis az fps-re fordítottan arányos az offset. (Hasonlóan, mint a pc játékok, vagyis kicsi fps-nél szaggat, nagy fps-nél megy mint állat, de ugye a játékidő tempója változatlan.)
Pl. két képkocka között ha +10-et küldök 60 fps-en a renderelő függvény bemenetére - ami a pixeleket számolja -, akkor 600 fps-en +1-et. Így viszonylag állandó animációs sebességet kapok (mondjuk +-10% az offset kerekítésétől függően kicsi értékeknél).A gond ott kezdődik, hogy csökkentve a kívánt animációs sebességet az offset nem mehet +1 alá, mert akkor az animáció egyszerűen leáll. Viszont magas fps-nél ez elkerülhetetlen, mivel egy adott aránynál elkezd nullára kerekíteni az offset.
Nos a kérdésem az, hogy miként lehetne megkerülni ezt a jelenséget úgy, hogy ilyen esetben csak minden második vagy harmadik (és így tovább...) loop() ciklusban legyen +1 az offset, amúgy meg nulla?
Vagyis a példánál maradva 600 fps felett minden második/harmadik képkockát ismétel.Esetleg vmi hasonló technikával jól jönne egy fps limit is. Ha a led szalag pwm frekvenciája 400 hz, akkor teljesen fölösleges 400 fps fölé szaladni.
(delay?
)(#3024) fpeter84
(#3025) tvamos
Igaz, mire való a prescale... -
fpeter84
senior tag
-
Teasüti
nagyúr
Mi ez a digitalRead() ^ 1 egy kimenetre állított porton?
Értem, hogy toggle, de... Ilyet is lehet?? Mi az a power 1? Ez vmi olyasmi, mint változó esetén pl a ledstate = !ledstate?/* Arduino 101: timer and interrupts
1: Timer1 compare match interrupt example
more infos: http://www.letmakerobots.com/node/28278
created by RobotFreak
*/
#define ledPin 13
void setup()
{
pinMode(ledPin, OUTPUT);
// initialize timer1
noInterrupts(); // disable all interrupts
TCCR1A = 0;
TCCR1B = 0;
TCNT1 = 0;
OCR1A = 31250; // compare match register 16MHz/256/2Hz
TCCR1B |= (1 << WGM12); // CTC mode
TCCR1B |= (1 << CS12); // 256 prescaler
TIMSK1 |= (1 << OCIE1A); // enable timer compare interrupt
interrupts(); // enable all interrupts
}
ISR(TIMER1_COMPA_vect) // timer compare interrupt service routine
{
digitalWrite(ledPin, digitalRead(ledPin) ^ 1); // toggle LED pin
}
void loop()
{
// your program here...
} -
skul0
aktív tag
válasz
Janos250
#3016
üzenetére
Köszi, a hétvégén át fogom magam rágni azokon, amiket linkeltél.
A multimétéres mérés biztos nem ad teljes képet, mert amilyen értéket mutat PWM-es meghajtás esetén, annál a feszültségértéknél feszültségosztón keresztül hajtva vígan pörög a motor még alacsonyabb fordulatszámon is, míg előbbinél csak hallani hogy erőlködik, de meg sem moccan. Szkóppal sajnos nincs módom rámérni.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#3016
üzenetére
Érdekes oldal ez a secrets of arduino.
A 3 timer ha mondjuk a PWM-mel van "elfoglalva" mind a 6 csatornán, akkor mellette befogható mondjuk input capture-re is?Amúgy elektronikailag van vmi különbség a fast pwm és phase correct pwm között?
Mert hogy most 0..255 között csak felfelé számol, vagy oda-vissza a számláló, abból nekem csak annyi jön le, hogy az egyiknek gyorsabb a frekvenciája. -
Janos250
őstag
Okos tanácsot adni nem tudok, hátha valaki tud okast mondani, aki jobban ért hozzá.
Elvileg neked is menni kellene probléma nélkül.
Pl. : [link]Én az alábbiakat próbálnám ki:
1. Jóval alacsonyabb frekin hajtanám.
[link]2. Nekem továbbra is mániám az alacsony gate feszültség.
[link]
Ebben persze lehet, hogy tévedek, mert az IRF540 VGS-ID diagramja szerint már elég nagy áramnak kellene lenni 5V-on is.3. A multiméteres mérés adata sem kápráztat el igazán. Multiméterrel egy PWM átlagfeszültséget nem tudom, mennyire jól lehet mérni. Erről itt olvashatsz:
[link]
Megnézném szkóppal - ha van rá lehetőséged - a motoron a feszültséget és a rajta átfolyó áramot. -
Teasüti
nagyúr
Az impulzus hosszúsága a kitöltési tényező lesz szerintem a PWM jelben (0-100%).
A frekvenciát nem tudod változtatni, az a PWM vezérlő hardveres jellemzője.A kondi szerintem nem fog segíteni, ha visszaemlékszek egy korábbi bejegyzésre, ahol a többiek a lehúzó ellenállást magyarázták nekem az Arduino bemenetének lebegése kapcsán, ahol a FET maga is rendelkezik egy kapacitással és ha jól értem, akkor nyit, ha az telítődik.
Nem az volt a megoldás erre, hogy másfajta FET-et kell alkalmazni? -
Teasüti
nagyúr
Csak azt néztem, hogy a Teensy áráért Maple mini-ből is többet lehet kapni.
Ezt a felárat nem tudom hova tenni, nem azért mert nem tehetem meg.
De hisz ez 3.3 volton működik. Vagy az 5V toleranciát érted ez alatt?
Igazából nincs különösebb érvem a 3.3 ellen se, csak gondoltam könnyebb beilleszteni Uno mellé egy 5 voltosat.
Ami azt illeti képtelen vagyok dönteni a Nucleo, Maple, Teensy és egyéb STM32 deszkák között.
Melyiket lehet ajánlani egy laikusnak kezdésnek? FPU nem annyira létkérdés, csak úgy gondolom £22-ért már nem kéne kispórolni belőle azt sem. -
skul0
aktív tag
válasz
Janos250
#2996
üzenetére
Akkor nekem ahhoz, hogy alacsonyabb feszültségen is elinduljon a szivattyú az kell, hogy ne magas frekvencián hajtsam? Mert az alacsonyabb számhoz alacsonyabb PWM érték kellene. Vagy mit használjak ennek a kapacitásnak a feltöltésére, kondenzátort kössek be valahová?
@Teasüti
Ezt jó tudni, erre nem figyeltem. -
tvamos
nagyúr
válasz
Janos250
#3011
üzenetére
Mindenhez kell, hogy biztos legyen. Jobb a békesség. Amúgy meg, ha izzó, akkor abban spirál az izzószál, a bekötő vezetékeknek is van parazita induktivitása... Esetleg később meggondolja magát a juzer, 10m drótra kötve tesz egy driveres power LED modult, mi tudja, mi van abban.
-
Janos250
őstag
-
tvamos
nagyúr
válasz
Janos250
#3007
üzenetére
En erre csak annyit tudok mondani, hogy ne feljetsd el a free-wheeling diodat sosem!
Nem tudom... amikor en kezdtem, nem volt ilyesmi. Most meg... IAR-ban megnyitom a Discovery kit-nek a programjat, es atirom annyira, hogy tudjam, mi-hogy. Nekem ez csak addig kell, (a munkahelyen,) amig a hardware-t tesztelem. Persze, hw teszthez nagyon jol jon a folyamatos (online) valtozo monitorozas. Ha kiprobalod, sosem akarsz tobbet hozzapiszkalni a frameworkhoz. (Persze, ez tulzas!)
Azt hiszem, becsulendoek a celjaid, szoval...
-
Janos250
őstag
válasz
Teasüti
#3004
üzenetére
Az ARM vonal az STM32 sorozatú lapokkal RÉSZE az Arduino rendszernek is! Programozás szempontjából gyakorlatilag megegyeznek más egyéb lapokkal, némi túlzással azt mondhatnám, hogy mindenki ugyanazt a szabad C++ fordítót használja.
Lásd a 3008-asban leírtakat."Arduino-nak nincs Nano méretű 32 bites vasa, csak a Zero és a Due úgy tudom"
De, van! Az STM32 vagy az ESP sorozat."Ez a Maple ez nem discountinued? Tovább is lapoztam, mikor először kidobta a kereső."
Igen, a Maple saját fejlesztésű rendszerét abbahagyták, mert mindenki áttért EZEN a lapon is az Arduinora. A lapot viszont változtatás nélkül tömegével, olcsón gyártják a kínaiak! Én szeretem Arduino alatt használni. -
Janos250
őstag
Elég hosszú lett, de amikor majd a moderátorok törlik, felteszem elérhető helyre.
Na, akkor egy kis áttekintés kizárólag a kezdők kedvéért. Az itt leírtak mind a saját tapasztalataimat tartalmazzák, tehát erősen szubjektívek, lehetnek benne tévedések is. Nem saját tapasztalat a PIC és a Core-M7 esetén leírtak, mert azokat még nem próbáltam.
Egy kis történelem:
A mikrokontrolleres világban a két nagy öreg az Atmel és Microchip. Mindkettő saját utasításkészletet használt.
Idővel megjelent kínálatukban a 32-bites vonal is: az Atmel az ARM, a Microchip a MIPS irányba ment.
Az ARM chipeket licensz alapján gyártják a különböző gyártók, akik a licenszelt mag köré még saját periféria kezelő készletet is tesznek.
Lapok gyártásával több cég is próbálkozott. A FriendlyARM vonal jelenleg is él, de amatőr számára nagyon drága. ARM9, ARM11, Cortex-A8, Cortex-A9 processzorokat használ.
A Raspberry nagy siker, de az is magasabb kategória árban is, tudásban is.
A LeafLabs is elkezdett nyitott rendszerű lapok gyártásába. Mivel az Arduino közösség beillesztette ezeket a lapokat is az Arduino vonalba, leálltak a fejlesztésével, mert szinte mindenki az utángyártott olcsó kínai lapokat használja, Arduino rendszerben.
Az olaszok is elkezdték az Arduino rendszerüket, teljesen nyitottan, Atmel processzorokra alapozva. Mivel teljesen nyitott rendszer, tömegesen jöttek a kínai utángyártók a filléres utángyártott lapokkal. Ez biztosította elsősorban a hatalmas sikert.
A kialakult Arduino közösség más processzorokat is beillesztett a rendszerbe, elsősorban az STM32 ARM procikat. Pár nappal ezelőtt - az internetes közösségnek utána menve - a hivatalos gyártó is bejelentette, hogy ők is elkezdik az STM32 lapok gyártását és hivatalos támogatását, de jelenleg ez még a bejelentés szintjén tart. Tehát jelenleg sokféle procit tartalmazó lap használható.
Nézzük processzorok szerint:
Atmel
Atmega168 (16K flash,0.5K EEPROM, 1K RAM): Pro Mini atmega168 és BTE13-010 néven a kínaiak gyártják. Gond nélkül használható, de nem érdemes vele foglalkozni, mert ugyanezen az áron jobb is kapható.
Atmega328 (32K flash, 1K EEPROM, 2K RAM): nagyon elterjedt, legfontosabb képviselője az UNO (Duino verzió 950 Ft) UNO LC, UNO lite átállítható 3.3V és 5V között ezért én inkább ezt javasolom (1400 Ft). Tartalmazza még pl. a Pro Mini atmega328 (420 Ft, soros vonalon programozható, nincs USB), Leonardo (1600Ft) a Nano (620 Ft, van USB),
ATmega2560 (256K flash, 4K EEPROM, 8K RAM): Mega2560 néven ismert (2100 Ft).
SAM3X8E ( ez már ARM proci, 2x256K flash, 64+32K RAM, ) : DUE néven ismert(4100 Ft). Nem érdemes vele foglalkozni, mert az STM32 sorozatú procikkal gyártott alaplapok SOKKAL olcsóbbak.STM32 procik (mind ARM, ezek a korábbiakhoz képest már erőművek. Nem sorolom az adatait, internetről kikereshető) Érdemes ellátogatni a http://stm32duino.com/ oldalra is.
Cortex-M0 maggal: STM32F0 széria. Pl. STM32F030F4P6 lap (1100 Ft). Ugyanilyen árom Cortex M3 szériáju lap is van.
Cortex-M3 maggal: STM32F1, STM32F2 széria. STM32F103C8T6 processzorral többféle kapható. Leaflabs Leaf Maple Mini Module (1200 Ft, javasolom, USB). STM32F103C8T6 ARM STM32 Minimum System (870 Ft, USB csak táp, soroson kell programozni, javasolom "2 sárga jumperes"). Az STM32F103ZET6 proci pedig már elég sok mindent tud, de ezek a lapok már 3-5000 köröl vannak.
Cortex-M4 maggal: STM32F3, STM32F4 széria. Erősebb, de ez már drágább. A Nucleo lapok 5000 körül kezdődnek, a Discoveryk (STM32F4DISCOVERY - STMicroelectronics) még drágábbak.
Cortex-M7 maggal: STM32F7 széria. Ez már atomerőmű, de jóval drágább. 10000 Ft körül kezdődnek és - tudtommal - még nem kezeli az Arduino rendszer.ESP8266 alapúak
WiFit tartalmaz. Eredetileg modemként, AT parancsokkal való kezelésre szánták, de az Arduino közösség beillesztette a rendszerbe, így már teljes értékű Arduino processzorként használják. Számos verziója van az ezt taartalmazó lapoknak. Messzemenően javasolom a használatát. Előnye a beépített WiFi, hátránya a kevés GPIO láb. 4M flasht tartalmaz, amiből 1-3 megát file tárolásra használunk. Ha ezt összehasonlítjuk az Atmel procikkal, láthatjuk a különbséget. 80 Mhz-en jár, 32 bites processzor
ESP12E: 700 Ft,"fehér" panellel együtt 930 Ft. Ha a kis panelt külön vesszük meg darabja 100 Ft körüli öszegbe kerül 10-es tételnél.
Picike, szigorúan csak 3.3V-al működik, nincs rajta fesz. szabályozó. Programozása soros portról. Én szeretem.
Vannak "UNO szerű" lapok is, amik ezt tartalmazzák. Pl. a "D1" lapok. Wemos D1 1900 Ft. Van rajta feszültség szabályozó, USB, és az UNOhoz hasonló elrendezésű csatik. Persze hiába a csatik, akkor is csak annyi GPIO lába van, amennyi az ESP12E-nek. Javasolom, főként kezdőknek.Microchip Pic32 alapúakból is van, amit lelkes emberek beillesztettek az Arduino rendszerbe, de drágák. Én még nem próbáltam.
Programok feltöltése:
A programok betöltésére minden rendszer alkalmaz valamilyen módszert. Pl. PC-n a BIOS némileg hasonló, vagy Samsung processzorokn a "stepping stone". Viszont valahogy ezt a kezdő programot is be kell vinni. (lásd tyúk/tojás dilemma). Tesztelésre, illetve az első felvitelre manapság elterjedten használják a JTAG szisztémát, ami nagyon leegyszerűsítve aazt jelenti, hogy egy "lánccal" körbefogjuk az IC-t, hogy minden láb csatlakozzon egy láncszemhez. A láncszemek ki tudják olvasni az IC lábán lévő értéket, vagy be tudják oda írni a lánszemen lévőket. A láncot soros olvasással "ki lehet húzni", vagy a beállított értékekkel "be lehet húzni". Így ezzel a módszerrel az IC kezelhető. STM procikhoz a programozási célt szolgálja ST-LINK, Atmelekhez az AVR ISP programmer, de ezekre földönfutó usernek Arduino esetén általában nincs szüksége de ezt a célt szolgálja a tools menü "alja".
Az egyszerű felhasználó életének segítése érekében a lapok gyártói fel szoktak vinni egy pici "loader" programot, ami a tényleges program bevitelét végzi. Így van ez Arduino esetében is. Az előre feltöltött nyúlfarknyi program reset után megnéz egy megadott (dokumentációban leírt) lábat, hogy az alacsony szinten van-e. Ha igen, akkor elkezdi soros vonalon keresztül a programunk betöltését a flash memóriába, ha magas szinten van, akkor pedig a korábban feltöltött programunkat futtatja. Ezért soros programozásnál mindig biztosítani kell az adott láb alacsonyra húzását, ha a soros vonalnak csak az Rx,Tx,GND lábait használjuk. Ha a többit is, akkor azok általában ezt elvégzik.
Mindig soros vonalon keresztül programozunk, de a lapok egy részére rá van építve az USB/soros konverter, ezért látszólag USB-n megy a programozás. Amin nincs USB átalakító, azt külső USB/soros átalakítóval kell programozni. Ha ilyet akarunk venni, akkor messzemenően az FTDI FT232RL darabot javasolom (530 Ft) Lényeges a végén az L, mert akkor átállítható mind 5V-ra, mind 3.3V-ra. Szükséges hozzá driver. Windowshoz a Microsofttól letöltöttel még nem tapasztaltam problémát, máshonnan letöltökkel igen.
Sok szerencsét! -
Janos250
őstag
IAR, KEIL, stb. jók, sőt jobbak, mint az Arduino. Viszont ha kezdő azzal kezdi, akkor pókhálónak tűnik és abbahagyják, elmegy tőle a kedvük. Viszont az Arduinoval gyakorlatilag bárki tud indulni. Gyakorlatból tudom, hogy 5-6 db. 2 órás foglalkozás során olyanok is eljutnak egy saját telefonon WiFin keresztül történő FET-es lámpa, vagy más vezérléséhez, akik semmit nem konyítanak se az elektronikához, se a C++-hoz :-) A FET-ről csak annyit mondtam hogy "villanykapcsoló", amitől persze a haja égnek állt volna, ha hozzáértő hallja! :-) Na, ez nem menne más keretrendszerrel! Mások a szempontjaink. Te gyakorlatban használod, ahhoz természetesen jobb egy kényelmesebb rendszer. Én embereket próbálok rávenni arra, hogy kezdjenek el ezzel foglalkozni, akkor is, ha nincs előismeretük. A szükségeseket majd közben megtanulják. Például itt a fórumon is azok, akik most kezdik, meg tudják csinálni a dolgokat. Később majd rátanulnak, ha szükségük lesz rá.
-
tvamos
nagyúr
válasz
Janos250
#3001
üzenetére
Megszoktam, hogy IAR-ral megyek ra, ugyhogy az Arduino framework, meg a bootloader engem nem annyira hozott lazba. (Amikor ezt vettem ez volt a legolcsobb.) Van tobb programozom, es nemsokara lesz egy I-jet is. Sajnos nem sikerul kiimadkoznom az I-jet trace-t, pedig az sokkal jobb lenne hw teszteleshez. Otthonra, hobbizni ezek dragak... De amit linkeltem, az jol mukodik, (vagyis ahoz hasonlomm van,) es azzal megy a valtozok online figyelese, ami az arduinoban nincs, es szerintem sokkal tobbet er, mint a latszatkenyelem az Arduinoban.
(#3005) Teasüti válasza tvamos (#2978) üzenetére
A Teensy-ben nincs FPU. És drága is. Tenyleg? Hat jo... de minthe te 5V-osat akartal volna, nem?
Szeintem akkor nezd meg az NXP/Freescale Freedom boardokat. En eddig nem kerestem az FPU-sokat, de tuti talasz kedvedre valo 5V-osat. (Bocs, most nincs idom kiturni, melyikben van FPU. es melyikben nincs. Kinetis K, vagy V series lehet...) -
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#3002
üzenetére
Oké, csak a technikailag fejlettebb arm családban, mint amilyen az STM32 is.
Azt olvastam ez a terület túl fragmentált ahhoz, hogy olyan széleskörű rajongói tábora legyen mint az Arduinonak.Arduino-nak nincs Nano méretű 32 bites vasa, csak a Zero és a Due úgy tudom.
Ez a Maple ez nem discountinued? Tovább is lapoztam, mikor először kidobta a kereső.
-
Janos250
őstag
Szerintem a Leaflabs Leaf Maple - amit írtál - nagyon jó. Párszáz forinttal drágább, mint amit én linkeltem, de előnye, hogy USB-n keresztül programozható. Ehhez nem kell se az az USB-soros illesztő (első link) se a másik. Ez utóbbi akkor kellene, ha a benne lévő bootloader programot akarnád módosítani, de azt inkább ne babráld!
Arduinoval símán megy. Mivel aktív emberek megcsinálták rá az Arduinohoz illesztést, az eredeti gyártó már be is fejezte a fejlesztést, mert mindenki úgyis Arduinoval használja. És persze az utángyártottat.
Én ilyen beállítással programoztam USB-n:
Board: Maple Mini
Bootloader version: Original (17k RAM, 108k Flash)
)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- OTP Bank topic
- Milyen okostelefont vegyek?
- Geri Bátyó: B550 szűk keresztmetszet, de mi és miért?
- Milyen videókártyát?
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Vezetékes FEJhallgatók
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- E-roller topik
- Facebook és Messenger
- További aktív témák...
- HP Elitebook 840 G3 laptop (15,6FHD/I5-G8/8GB/256SSD/Magyar/Win11)
- AMD Ryzen 5 5500 - GTX 1080Ti 11Gb - MSI B450 Max
- HP Zbook 15 G3 laptop (15,6FHD/I7-G6/16GB/256SSD/AMD2GB/MagyarVilágítós/Win11)
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 13 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- AKCIÓ! Google Pixel 9 Pro 5G 128GB 16GB mobiltelefon garanciával hibátlan működéssel
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X260 - i5-6G I 8GB I 256GB SSD I 12,5" HD I HDMI I CAM I W10 I Gari!
- Azonnali készpénzes AMD Radeon RX 5000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- Honor 90 Lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! HP Elitebook 850 G8 - i5-11GEN I 16GB I 256GB SSD I 15,6" FULLHD I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged