- Fujifilm X
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Projektor topic
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Gigabyte alaplap topik
- Radeon RX 9060 XT: Ezt aztán jól meghúzták
- Melyik tápegységet vegyem?
- Hamarosan megkezdődik a nubia 2,8K-s táblagépének szállítása
- Házimozi belépő szinten
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
#78522999
#22099
üzenetére
A GND-t mindenképp össze kell kötni a két eszköz között, mert i2c jelszinteket ahhoz képest kell értelmezni. Nem probléma a külön táp, a táp + lábát nem kell összekötni. De a jelszintek miatt érdemes tudni, mi az a két eszköz, amit össze szeretnél kötni, mert ha az egyik 5V logikát használ,a másik pedig 3,3V-ot, abból probléma lehet, a jeleket illeszteni kell.
-
#22098
Aryes
nagyúr
JulianSinulf
#22097
válasz
JulianSinulf
#22097
üzenetére
A link nekem is jó, bár nálam is van reklámblokkoló...
-
#22096
Janos250
őstag
JulianSinulf
#22095
Janos250
őstag
válasz
JulianSinulf
#22095
üzenetére
Erre nekem egy reklámoldal jön be!
-
ekkold
Topikgazda
Az lenne a kérésem, hogy a forrasztás témával menjünk át (aki még folytatni szeretné) a Hobbielektronika témába, mert ez itt az Arduino témában eléggé OFF, itt pedig maradjunk meg az Arduinoval kapcsolatos témáknál.
-
#22092
ViZion
félisten
JulianSinulf
#22091
ViZion
félisten
válasz
JulianSinulf
#22091
üzenetére
OK, akkor nem hagyom abba a szivarkázást
-
#22091
JulianSinulf
őstag
ViZion
#22090
JulianSinulf
őstag
válasz
ViZion
#22090
üzenetére
Csak ideiglenesen, bár van olyan tápellátási opció, hogy elég kézzel tekerni és működik.
Tehát ez nem a szervezetbe van építve.
A hogyant nem ismerem pontosan, nem vagyok doki és a javítással sem én foglalkozom, így a tesztet sem ismerem.
Amúgy az is komoly, mert van egy tartály is folyadékkal.
Majd utánanézek, hogy megtalálom e a neten. Benne volt a hírekben is valamikor.Ólommentes forraszanyaggal van gyártva.
-
#22090
ViZion
félisten
JulianSinulf
#22089
ViZion
félisten
válasz
JulianSinulf
#22089
üzenetére
"Gyártunk egy eszközt, ami képes a szívet és a tüdőt is helyettesíteni. "
hmm... milyen évet írunk?
Vagy szakmaibb módon kérdezve: há'aszthogy? -
#22089
JulianSinulf
őstag
ekkold
#22088
JulianSinulf
őstag
válasz
ekkold
#22088
üzenetére
A korábbi válaszomat is el kellett volna olvasni, mert én még mindig nem látom, hogy te hol látod, hogy a műholdaknak bármi köze lenne az ólom ónba kerüléséhez.
Az orvosi és katonai eszközökről én is úgy tudtam, hogy ólmos ónnal készítik. De ez sem feltétlen igaz.
Az orvosit mindjárt meg is nézem. Gyártunk egy eszközt, ami képes a szívet és a tüdőt is helyettesíteni. De szerintem ólommentes az elektronika. -
#22088
ekkold
Topikgazda
JulianSinulf
#22087
ekkold
Topikgazda
válasz
JulianSinulf
#22087
üzenetére
Ez csak közvetett ok. Magyarul nem közvetlenül a műhold miatt került bele az ólom, hanem azért, mert a sima ónból készült forrasztásokkal gondok voltak, úgy általában minden olyan elektronikában, amit kicsit hosszabb távra terveztek. A műhold, vagy az atomerőmű csak egy-egy példa arra, hogy a gyakorlatban is előfordultak és problémákat is okoztak ezek a jelenségek, tehát nem csak egy elméleti dologról van szó. Sajnálom ha ez nem így jött át.
Komolyabb eszközökben ma is használnak ólomtartalmú forraszanyagot (pl. orvosi műszerek elektronikái, repülőgépek).Az ón átkristályosodása miatt kialakuló ónpestissel úgy emlékszem 10C fok alatt kell számolni, de itt még lassú a folyamat. Az ólommentes forraszanyagok egyéb ötvözői (réz, ezüst, antimon, bizmut, stb..) ezt a folyamatot is (és az ónbajusz képződést is) lassítják, de a lehetséges ötvözők közül az ólom a leghatékonyabb.
Általánosságban az ólommentes forraszanyagokkal magasabb hőmérsékleten is kell forrasztani, mint az ólmossal, ami szerintem megintcsak inkább hátrány, mint előny.De felőlem mindenki azzal dolgozik amivel szeretne, vagy amire lehetősége van. Az otthoni hobbi használat szerintem nem akkora mennyiség, hogy környezetvédelmi vagy egészségügyi szempontból bármilyen jelentősége lenne.
-
#22087
JulianSinulf
őstag
Janos250
#22086
JulianSinulf
őstag
válasz
Janos250
#22086
üzenetére
Ezért kértem forrásmegjelölést.
De, mint kiderült, a forrás sem azt írja, hogy azért került az ólom a forraszanyagba, mert tönkrement egy műhold.Az, hogy létezik ez az ónbajusz nevű jelenség, fogalmam nem volt.
Rengeteg panelt megröntgeneztem, de egynél nem tűnt fel az, ami az egyik képen is jól látszik.
Mondjuk mire mi átálltunk az ólommentesre, addigra a cikk szerint már nagyrészt kiküszöbölték.
És az sem mindegy, hogy milyen röntgennel, milyen beállításokkal vizsgálták. Egy beültetett panel esetén lehet, hogy ez az apró részlet már elvész. -
#22086
Janos250
őstag
JulianSinulf
#22078
Janos250
őstag
válasz
JulianSinulf
#22078
üzenetére
"Nem mindegy, hogy a valóság ez"
Srácok!
Ezért szoktam mondani, hogy ha mi valamit másként tudunk, nem biztos, hogy a legjobb válasz azt írni, hogy az nem igaz, javasolom helyette inkább az "én úgy tudom", vagy hasonlókat.
Mert attól, hogy mi az egyik aspektust tudjuk, még létezhet más is.
Igen, a földi körülmények közötti forrasztásnál könnyebb bánni az ón/ólom ötvözettel, mert - mint általában az ötvözeteknek - alacsonyabb lesz az olvadáspontja, és más tulajdonságai is változhatnak.
Viszont az ónpestis, ismert jelenség: hidegben az ón egy másik módosulatba (kristályszerkezetbe) megy át, elporlad.
Azt én nem tudom, hogy a pici műholdat először tiszta ónnal (abban is van logika) forrasztották-e, de ha igen, akkor másodszorra már biztosan ötvözettel. Mellesleg nem is annyira alacsony az az átalakulási hőmérséklet, ha jól emlékszem (rég tanultam) valahol 10 és 20 fok között van. Ott még ugyan nagyon alacsony sebességgel, de a hőmérséklet csökkenésével begyorsul, és a folyamat autokatalitikus (önmagát katalizálja)
Azon lehetne vitatkozni, hogy melyik szempont a fontosabb, DE MINEK?
Ha adott dolgot több szempontból is lehet vizsgálni, akkor tegyük be a közösbe azt, amit mi tudunk róla, más meg majd beteszi, amit ő tud. Így leszünk mindannyian okosabbak! -
#22083
mézespálinka
senior tag
mézespálinka
#22082
mézespálinka
senior tag
válasz
mézespálinka
#22082
üzenetére
Szerk: hamarabb járt a kezem mint az agyam, megvan a válasz, tárgytalan.
-
#22079
JulianSinulf
őstag
mindenes24
#22070
JulianSinulf
őstag
válasz
mindenes24
#22070
üzenetére
Lidl-ben időnként kapható harmadik kéz, nem drága, érdemes legalább egy olyat beszerezni.
A nagyítót én sosem használtam. Nem szeretek nagyító alatt forrasztani. A kábeleket és THT alkatrészeket nem is kell.
Ha nagyítani kell, akkor inkább egy nagyítós szemüveg. Ez is kapható időnként a Lidl-ben.
Bár szerintem, ha bemész egy elektronikai alkatrészboltba, akkor ott is össze tudod szedni.
Az elszívással is ráérsz akkor még. A füstöt el is fújhatod. Mert amúgy úgyis mindig az arcodba száll.Gyorsa barkácsdolgok forrasztásához nekem elég egy 20x20 cm-es tiszta terület, ahol már a harmadik kéz is áll. Az egyebek meg körülötte vannak, mint az elszívó, forrasztóállomás.
Ez bőven elég ahhoz is, hogy a vásárolt arduino-s kiegészítőkre ráforraszd a tüskesort, ha nem eleve forrasztottat vettél. Ehhez sem kell nagyító, csak jó szem vagy szemüveg.Amúgy nekem egy 120x60 cm-es asztalon van minden. Alsófűtéssel rendelkező meleglevegős forrasztóállomás, vákuumos ónszívó, elszívó 100-as csővel, némi alkatrész, fogók, csipeszek, óntartó és még pár egyéb dolog.
Érdemes egy normális forrasztóállomást választani.
Meg amiről még nem nagyon esett szó, viszont nagyban megkönnyíti a forrasztást, az a folyasztószer. Enélkül sok dolgot szenvedés forrasztani. Ilyen pl. a jack csatlakozók, dugók, aljzatok. Krokodilcsipeszek, melyekre forrasztani kell a kábelt. És egyéb nagyon sima felületek.
De minden másnál is jól jön. Sokkal szebben lehet THT alkatrészt is beforrasztani a helyére. -
#22078
JulianSinulf
őstag
ekkold
#22065
JulianSinulf
őstag
válasz
ekkold
#22065
üzenetére
Itt sehol nem szerepel, amit állítottál: ""Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként."
Nem mindegy, hogy a valóság ez:
"Még az elektronika aranykorában ('70-es évek) rájöttek, hogy ha az ónhoz minimális mennyiségű (4%) ólmot adagolnak, könnyebben forrasztható az alkatrész, csökken az ón olvadáspontja és kicsivel rugalmasabb is lesz, azaz hosszabb távon fogja az alkatrészt tartani."Vagyis a műholdnak semmi köze ahhoz, hogy ólom került a forraszanyagba.
-
#22076
Janos250
őstag
mindenes24
#22073
Janos250
őstag
válasz
mindenes24
#22073
üzenetére
Én már csak minimálisat forrasztok.
easyeda.com
Megszerkesztem, és legyártatom, kb 2 hét múlva itt van.
Utoljára 100*100 mm-es panelokat rendeltem, 5 db. volt 5 dollár.
Szinte hihetetlen ár.
Fog ám a fene forrasztani ennyi pénzért!
Persze az alkatrészeket ebbe is bele kell forrasztani, de az egészen más ügy, mint a vezetékezést is forrasztani. -
#22072
ViZion
félisten
mindenes24
#22068
ViZion
félisten
válasz
mindenes24
#22068
üzenetére
furatszereltet is írtam, mindegy.
YT rengeteg videó van. Elszívó azért nem egy must have hobbi szintre, kinyitod az ablakot, kész. Meg nem kell fölé hajolni... -
#22070
mindenes24
junior tag
JulianSinulf
#22061
mindenes24
junior tag
válasz
JulianSinulf
#22061
üzenetére
Bocsanat a tobbiektol, csak egyesevel tudok valaszolni.
Arduinos dolgokkal kezdek foglalkozni, eloszor csak dugdosos breadboard-rol volt szo, majd lattam, hogy a forrasztast meg kell tanulni.
Igen, az elszivason gondolkozok, ahogy a nagyiton es a krokodilcsipeszes tarton is, de elobb gyakorlatban akarom megtapasztani, nekem mi a jo munkakornyezet.
Az univerzalis kutyuk (nagyito alatt a krokodilcsipeszes tarto) problemaja, hogy kell eleg hely, hogy a pakat tudjam mozgatni a nagyito alatt. Elobb ki kell tapasztalnom, mi all majd kezre, es mekkora hely kell, ha mindket kezemben van valami es meg par dolog van az asztalon.
-
LostMind
csendes tag
Sziasztok!
Kellene egy kis segítség, építenék egy ESP32+KY-038 sound sensor+buzzer riasztót. Viszont az a gond, hogy sehol sem találok összekapcsolási rajzot minimális kóddal ESP32+KY-038 kombinációval. Legnagyobb problémám, hogy még mindig nem tudom, hogy jól kötöm e össze a hang szenzort az ESP32-vel.
-
#22068
mindenes24
junior tag
ViZion
#22060
mindenes24
junior tag
-
#22065
ekkold
Topikgazda
JulianSinulf
#22063
ekkold
Topikgazda
válasz
JulianSinulf
#22063
üzenetére
....A Galaxy IV egy távközlési műhold volt, amelyet 1998-ban ónbajuszok okozta rövidzárlatok miatt letiltottak és elvesztek.....
....2005. április 17-én a Connecticut államban működő malomkői atomerőművet leállították egy "téves riasztás" miatt, amely a reaktor gőzrendszerében a nem biztonságos nyomásesést jelezte, amikor a gőznyomás ténylegesen névleges volt. A téves riasztást egy ónbajusz okozta, amely rövidre zárta az erőműben a gőznyomás vezetékeinek felügyeletéért felelős logikai kártyát...
[link] -
#22064
Aryes
nagyúr
JulianSinulf
#22063
válasz
JulianSinulf
#22063
üzenetére
Rákerestem az ónbajuszra, mert most hallottam először, és pont az első találat volt ez a cikk: [link]
-
#22063
JulianSinulf
őstag
ekkold
#22062
JulianSinulf
őstag
válasz
ekkold
#22062
üzenetére
"Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként."
Erről érdekelne a forrásanyag. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy pontosan mikor is történt ez.
Jelenleg gyártásban mindenki ólommentes forraszanyagot használ. Ez alól csak pár dolog lehet kivétel.
Hozzáteszem, én sem szeretem. Nem véletlen ragasztották a telefonok prociját sem. -
#22062
ekkold
Topikgazda
mindenes24
#22059
ekkold
Topikgazda
válasz
mindenes24
#22059
üzenetére
Általános célra furatszerelt alkatrészekhez 0,7mm, esetleg 0,8mm-es ón-ólom ötvözetet használok, ezzel gyorsan és optimálisan lehet haladni. SMD-hez ennél vékonyabbat: 0,3...0,5mm-es ónt használok.
Az ólommentes ónokkal készült forrasztások élettartama rövidebb, rosszabbul tűrik a rezgéseket és a mechanikai igénybevételt. Hajlamosabbak megrepedni a forrasztások, bizonyos körülmények között előfordul az "ónpestis"-nek nevezett jelenség, vagy az "ónbajusz" képződés. Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként. A 60%-40% ötvözet úgynevezett eutektikummá alakul, ennek az olvadáspontja mindkét ötvőző fémnél alacsonyabb.
Amúgy az ólom mérgezősége nagyban függ attól, hogy milyen formában találkozunk vele. A fémes ólom nem oldódik, nem szokott mérgezést okozni. Sok helyen a mai napig ólomcsőből van a vízvezeték, mégsem hallani tömeges ólommérgezésről. Az ólom akkor válik veszélyessé, amikor oldott formában találkozunk vele (pl. ólomakkumulátor esetében, az akkumulátorsavban oldott ólom) ilyenkor már kis mennyiség is komoly mérgezést okozhat - de a forraszanyag nem ez a kategória.
Még pár további infó: [link] számodra a második bekezdéstől lehet érdekes. -
#22061
JulianSinulf
őstag
mindenes24
#22055
JulianSinulf
őstag
válasz
mindenes24
#22055
üzenetére
Van aki tanítson?
Az ide vonatkozó IPC szabványokat ismered? A 610 a gyártásé, a javításét fejből nem tudom. Azt már rég kaptam. Jó, hogy javítok...A vastagság is számít, de sokkal lényegesebb az összetétel. Például az ólmos "mérgező", nem célszerű belélegezni. Az ólommentest sem. Egy szűrős elszívó hasznos tud lenni hobbira is. Melóhelyen mondjuk elfújásra állítottam, mert nem szív el semmit. Így viszont odébb kergeti a füstöt és nem lélegzem be közvetlenül.
Az ónoknak van folyasztószer tartalma is. Ez sem mindegy. Egy vastagabb ón általában többet is tartalmaz, mint egy vékonyabb. Százalékosan van meghatározva, szóval... Hogy neked mi jön be, ki kell próbálnod. Én az 1,5%-ost szeretem, mert nem hagy annyi koszt, könnyebb lemosni. Viszont ügyesebben is kell vele forrasztani, hogy szép legyen. Van, aki a 3%-ost szereti és koszosan is hagyja a panelt...
Melóhelyen 0,23 mm van a kofferomban, mert ezt nem használja mindenki és nehogy lába keljen. Vagy elhasználják. Nagyon sűrű lábú alkatrészekhez kell vagy nagyon kicsi SMD-hez.
Általánosságban 0,25 és 0,5 mm-t használunk. Utóbbi jó relékhez, ellenállásokhoz, kondenzátorokhoz, csatlakozókhoz amik THT-k. Vagyis furat szereltek. SMD alkatrészeknél a nagyobbakhoz, mint a nagy tekercs a táp körben, nagyobb diódák, ilyesmi. A vékonyabb meg minden egyébhez, ami ennél kisebb.Én itthon a 0,5 mm-est használom kábelekhez, egyebekhez. Van még 0,7 mm-es is az állványon, de azt nem szoktam használni. Ezek 3,5%-osak. A ládában meg van vastagabb, meg ólmos is.
Egy-két példa: DVI csati. A lábakhoz jó a 0,25, a szélekhez inkább a 0,5. VGA csati, a 0,5 teljesen jó. HDMI vagy DP csatihoz 0,25, bár oda a 0,23 inkább alkalmasabb lenne. Persze, ha csak beülteti az ember és már van ott ón, akkor meleglevegő
Itt egy táblázat méretekkel SMD-hez:
Az imperial szerint (kiállításokon úgy láttam, hogy ezt használják), 0201-es alkatrészmérettel is dolgoztam már, illetve egyes paneljainkon megtalálható. 01005-tel talán még nem, hacsak nem a mobiloknál úgy 14 éve. Szerintem a mostani paneloknál nem használjuk. -
#22060
ViZion
félisten
mindenes24
#22059
ViZion
félisten
válasz
mindenes24
#22059
üzenetére
...ezt írtam fentebb.
-
#22058
ViZion
félisten
mindenes24
#22057
ViZion
félisten
válasz
mindenes24
#22057
üzenetére
...meg kell fogni
Vannak vastagabbak is.
Itthon 0,8-tól indul a móka, van 0,6-os is, de azt alig használom. Ált. az 1,2-1,6 jó választás lehet. Rég nem vettem, biztos mondják majd, h hol kapni kis kiszerelésben.
Ha közelben vagy, akkor sztem pár féle 30-50 cm-es darabot tud bármelyikünk adni, h kipróbáld. -
#22056
ViZion
félisten
mindenes24
#22055
ViZion
félisten
válasz
mindenes24
#22055
üzenetére
Van...
Egy példa: a nagyon vékonyat egy furatszerelt alkatrész beforrasztásakor nyomni kell, mint süket a csöngőt... Egy felületszerelt alkatrésznél a vastagabbal meg egyszerre forrasztasz meg 3 lábat, nem szerencsés, ha nem az a cél... De majd tapasztalod.
-
#22055
mindenes24
junior tag
mindenes24
junior tag
Forrasztast kezdenek gyakorolni, van lenyeges kulonbseg a kulonbozo vastagsagu forrasztoonok kozott a forrasztas celja vagy targya szerint?
-
#22051
Janos250
őstag
its_grandpa
#22047
Janos250
őstag
válasz
its_grandpa
#22047
üzenetére
"Emlékeim szerint a deep sleep-et tesztelgetted"
Az nem én voltam! -
#22048
Aryes
nagyúr
its_grandpa
#22047
válasz
its_grandpa
#22047
üzenetére
Az S3 4 RTC forrást kezel egy <100 HUF-os 32,768 kHz óra kvarccal 1 uA a deep-sleep fogyasztása
Kibontanád nekem ezt a mondatot?
-
its_grandpa
tag
válasz
Janos250
#22045
üzenetére
Emlékeim szerint a deep sleep-et tesztelgetted.
Az S3 doksijáben ez keltette fel a figyelmemet:RTC: GPIO0-5 can be used to wake up the chip from Deep-sleep mode. Other GPIOs can only wake up the chip from Light-sleep mode.Az S3 4 RTC forrást kezel egy <100 HUF-os 32,768 kHz óra kvarccal 1 uA a deep-sleep fogyasztása. Az internal 150kHz RC oscillatorral (default) még kevesebb de az nem annyira pontos. Gondoltam érdekes lehet a DSnnnn rtc modul kiváltására.
-
#22045
Janos250
őstag
its_grandpa
#22035
Janos250
őstag
válasz
its_grandpa
#22035
üzenetére
Mit teszteljek rajta? Soha nem használtam az RTC-jét.
-
Postas99
senior tag
Sziasztok!
Ahogy olvastam itt néhányatok már foglalkozott MQTT-vel.
A feladat a következő, már összeraktam az openremote.io-t. Meg van kötve a kezem és más nem használható erre a feladatra.
Esetleg valaki dolgozott már ezzel a környezettel?
PLC-k és ESP32 lenne bedrótozva a Broker-ba (openremote) a doksi említ egy halom kommunikációs lehetőséget. Első lépésként egy sima ESP32-t tennék hozzá, a többit majd később, a PLC elvileg RS232 vagy RS485-ön kommunikálna az ESP-vel és majd azok küldenék az adatokat be. A PLC-k RievTech cuccok.
A GitHub-on van fent arduino kód az openremote publisher-hez ESP32-re , ami természetesen hibás, de ezt már megoldottam.
A pontos kérdés az lenne hogy kell-e beállítani REALM-ot a szerveren, mert a kliensekben ezt is "be kell állítani", és hogy ez lehet-e ugyanaz mint a szerver név?A plublisher kódja ezt tartalmazza:
void loop() {
//Publish Boolean format:
client.publish("yourrealm/ClientID/writeattributevalue/AttributeName/AsssetID", "1");
//To publish Strings:
client.publish("yourrealm/ClientID/writeattributevalue/AttributeName/AssetID", String("Hello").c_str());
delay(10000);
} -
#22041
Janos250
őstag
JulianSinulf
#22038
Janos250
őstag
válasz
JulianSinulf
#22038
üzenetére
Annak az okoskonnektor szétszedésének megvan a technikája!
Ha megnézed, arról a végéről, ahová Te dugod a villásdugót, ott van körben egy - talán - 3 mm-es perem, és látszik hogy az ott csatlakozás.
Az van beleragasztva. Ha azt megfogod valami nagy fogóval, satuval bármivel, ami átéri az egész szerkezetet, akkor azt megroppantva elenged a csatlakozás, és roncsolásmentesen szét lehet szedni.
Régen ESP8266 volt bennük, a maiakban valami más van. Van hozzá valami saját fejlesztő rendszer - állítólag - , de én még nem próbáltam. Egy nagyon pincurka kis panel van a fő panelba forrasztva, azt ügyesen ki lehet forrasztani, és ott vannak rajta a csatlakozási pontok. Én egyből kiszedtem, meg akartam vizsgálni tüzetesebben, de azóta se tudom, hova tettem.
-
Ton-ton
tag
válasz
JulianSinulf
#22026
üzenetére
Nem. Rajta van, az fccid utáni szám rész.
-
#22038
JulianSinulf
őstag
Janos250
#22031
JulianSinulf
őstag
válasz
Janos250
#22031
üzenetére
Hogy te épp az okoskonektort említetted!
Pont nemrég vettem 4-et is. Nem a legpontosabbak, de nagyjából jók lesznek.
Gondoltam, hogy egyet szétszedek és megnézem, hogy mi van benne. Hátha ESP. Sajnos nem sikerült szétszednem, nem találom, hol lehet összepattintva, hol kellene megfeszegetni. Most azon gondolkodom, hogy szét kellene fűrészelnem óvatosan. Nem volt 40€ a négy darab. De még nem döntöttem el.Az jutott eszembe, hogy, ha át lehetne programozni, akkor inkább egy saját HomeAssistant-nak küldje a jelet, mint ki egy szerverre. Onnan telefonnal tudom lekérdezni. Nem is gyors és néha kiírja, hogy a szerver terhelt. Nameg csak addig megy a móka, amíg életben tartják a szervert.
Ez a bajom a zigbee-vel is, hogy muszáj neki a netre mennie, meg bejelentkeznem egy app-ba. Jobb lenne mindent házon belül intézni és, ha akarom, akkor esetleg a HA-t küldöm ki megfelelő biztonság, esetleg VPN mellett. -
Janos250
őstag
Megjött az ESP32 c3 super mini panelkám.
Tényleg aranyos, hogy olyan pici.
Egy valamire nem sikerült rájönnöm: mi a fenének vettem meg ezt is a többi kacat mellé.
Ja, persze! Mert a szomszédnak is van, akkor nekem is kell. Ezt ismerjük.
Aztán persze, sok embernek jó lehet. Ha csak az IC-t nézem, ahhoz - ha jól nézem - a kvarcon kívül más nem is igen kell. Az ESP32 C3 Ic már 500 Ft körül is kapható. Ha valaki szériában épít valamit, és nem a panelkát veszi meg, olcsón juthat egy ESP32-höz, ami ugyan egy magú, de van benne WiFi, BT, ETH, és benn vannak a gyorsító hardverek (Pl. SHA, amit épp mostanában használtam). És a memóriája is elég jó, és jó a fordítója is.
Ha meg a panelt is megveszi, akkor meg azt is belerakhatja a nagy paneljába. Innentől kezdve más csak azt várom, mikor jelenik meg Pl. az okoskonektorokban . -
#22029
Aryes
nagyúr
JulianSinulf
#22026
válasz
JulianSinulf
#22026
üzenetére
Kicsit.
A feladathoz kell választani a lapot. Ha fontos a kevés fogyasztás, érdemes 1 magost választani, ha fontos a BLE tudás, akkor nézd meg, melyik tudja (nem mind), egyébként pedig azt, amit olcsóbban be tudsz szerezni. 
ESP-32S -> alap ESP32. Ha úgy tetszik S1.
PSRAM: külső RAM, nagyobb mennyiségű adatot tudsz átmenetileg belepakolni, például képmanipulációhoz jól tud jönni, asszem az ESP32-CAM pont tartalmaz ilyet (4MB, ha jól emlékszem). -
#22028
Janos250
őstag
JulianSinulf
#22026
Janos250
őstag
válasz
JulianSinulf
#22026
üzenetére
Igen, döntsd el! Pl. írasd ki a meglévő modulod tulajdonságait.
Pl.:
Van benne érdektelen is, de most nem állok neki gyomlálni.#include <iostream>using namespace std;void setup() {Serial.begin(115200);delay(2000);printf("getHeapSize()=%d\n",ESP.getHeapSize());printf("getFreeHeap()=%d\n",ESP.getFreeHeap());printf("getMinFreeHeap()=%d\n",ESP.getMinFreeHeap());printf("getMaxAllocHeap()=%d\n",ESP.getMaxAllocHeap());printf("getPsramSize()=%d\n",ESP.getPsramSize());printf("getFreePsram()=%d\n",ESP.getFreePsram());printf("getMinFreePsram()=%d\n",ESP.getMinFreePsram());printf("getMaxAllocPsram()=%d\n",ESP.getMaxAllocPsram());printf("\n");printf("getChipRevision()=%d\n",ESP.getChipRevision());printf("getChipModel()=%s\n",ESP.getChipModel());printf("getChipCores()=%d\n",ESP.getChipCores());printf("getCpuFreqMHz()=%d\n",ESP.getCpuFreqMHz());printf("getCycleCount()=%d\n",ESP.getCycleCount());printf("\n");printf("getSdkVersion()=%s\n",ESP.getSdkVersion());printf("getCoreVersion()=%s\n",ESP.getCoreVersion());printf("getFlashChipSize()=%d\n",ESP.getFlashChipSize());printf("getFlashChipSpeed()=%d\n",ESP.getFlashChipSpeed());printf("getFlashChipMode()=%d\n",ESP.getFlashChipMode());printf("\n");printf("getEfuseMac()=0x%012X\n",ESP.getEfuseMac());printf("\n");delay(100);} ;void loop() {} -
#22026
JulianSinulf
őstag
Aryes
#22025
JulianSinulf
őstag
Köszi!
Ezt így látva nagyon brutál.
Van egy (két) ESP32-CAM modulom. Az ESP-n csak annyi van, hogy ESP-32S
Akkor most döntsem el, hogy melyik.
Nameg, hogy a piacon majd mit kapok.
Fejfájás.
Ezt átnézni is már brutál lesz.
Meg utánajárni, hogy mi mit jelent. Pl. mire jó a PSRAM meg hasonlók.
Vagy túlbonyolítom? -
#22025
Aryes
nagyúr
JulianSinulf
#22024
válasz
JulianSinulf
#22024
üzenetére
-
#22024
JulianSinulf
őstag
JulianSinulf
őstag
Nemrég a YT bedobott egy videót az ESP-kről.
A borítókép alapján valami 10-12 fajta létezik. Angol videó volt, így nem nyomtam rá, mert nem mindig van kedvem hozzá és már ki sem rakja.
Van esetleg valami magyar nyelvű összefoglaló?
Vagy össze tudná foglalni nekem valaki, hogy melyik mit tud, mire szokták használni?
A kereső nem mutatott egyszerűen emészthető tartalmat. -
#22023
JulianSinulf
őstag
Postas99
#22021
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99
#22021
üzenetére
Nekem az is jó lenne, ha lenne egy program, amivel az adott tesztlépésbe tudnám tenni a panelt és tudnék mérni. Már ez is nagy segítség lenne az egyszerűbb paneleknél. De még ilyet sem csinálnak. Mondjuk nem is sokan tudnák használni, de így esélyük sincs megtanulni.
A 10k ellenállásos feladatra a megoldás:
Az IC a hibás. Alapvetően, de nem mindig. Az IC belső áramköre túlságosan is elvezeti az áramot.
Én szoktam a tesztprogramot is túrni, amelyikhez hozzáférek. Alapvetően egy passzív alkatrész méréséhez két pontra van szükség. Egyes esetekben viszont 3, 4 pont is használatban van. Vagy több. A múltkor rákérdeztem a technikusnál. Azt mondta, hogy az okos, drága eszköz képes arra, hogy máshova is kitegye a mérési potenciált, így az IC nem húzza el az áramot, mert olyan potenciálon van, mint az ellenállás lába, ami az IC-hez csatlakozik és pontosan mérhető lesz az alkatrész. Ezt én ugye egy multival nem tudom megcsinálni.
A másik, hogy ezzel a berendezéssel állítani lehet a mérőfeszültséget és az időtartamot is. Vagyis képes olyan kis feszültséggel és olyan gyorsan megmérni az alkatrészt, hogy a mellette lévő aktív alkatrész nem reagál rá. Így megint csak pontos lesz a mérés. Ilyen gyorsan én szintén nem tudok mérni. És a feszültséget sem tudom állítani.
Ha nincsenek ilyen extra "mérési" pontok, akkor 99%, hogy az IC-vel van gond.
Ha vannak extra pontok, akkor viszont lehet kontakt hiba is és nem került a megfelelő pont a megfelelő potenciálra.
Nagy mennyiségnél hívjuk a technikust, mert esélyes, hogy nem az alkatrészekkel van a gond. Állít a teszten és jó lesz. A panel később is jó lesz. -
#22021
Postas99
senior tag
JulianSinulf
#22020
Postas99
senior tag
válasz
JulianSinulf
#22020
üzenetére
National Instruments: LabVIEW?
Esetleg,az azért sokat dobna ilyenkor. Azt ugye megértem hogy mást nem szeretne kiadni a megrendítő, de azért egy LabVIEW sokat segítene a dolgon. -
#22020
JulianSinulf
őstag
biker
#22018
JulianSinulf
őstag
De nem ám. Szép álom is.
Olyanokat tudnék mesélni.
Nagyvonalakban: Két hónapot vártam egy oszcilloszkópra az asztalomra, közben azt kérdezgették, hogy minek az nekem, meg arra emlékeztek, hogy végül is az előttem a helyemen ülő javítós nőnek is volt.
Két évet vártam egy normális mikroszkópra és majdnem ez sem lett. Azóta sem vettek többet, pedig kellene. Olcsó hulladékot vettek, amilyet ebay-ről 400€-ért én is be tudnék szerezni. Belenéztem és azt mondtam, hogy ilyet még itthonra, hobbi célra sem.Nameg általában nincs infó a termékről, ami alapján el lehetne indulni a hibakeresésben. Az ICT a legegyszerűbb, de van, amikor ez kimarad és már csak a funkciót tesztelik. Én meg ott ülök a teszter előtt, nézem mit csinál és próbálom kitalálni, hogy az adott lépésnél mi történhet. Az asztalomnál nem tudom megismételni a lépést, a teszter meg zárt és gyors. Sokszor megtápolni sincs lehetőség a panelt. Vagy, ha táp van is, nem indul, mert hiányzik neki még valami jel, amiről nem tudok, mert a kapcsolási rajzban nincs, a tesztről meg nincs leírás. Meg kell beszélni azzal a technikussal, aki a tesztert építette. De ő nem 3 műszakban dolgozik, gyakran nem ér rá és nekünk sem mindig jut időnk pont akkor arra a termékre, mert más a prió. És van, amikor a megrendelő építette, abból meg kihúzni bármit is...
Részemről mondjuk nem gond. Jön a másik kolléga és vagy gallyra teszi a panelt és selejtezhetem vagy ő maga selejtezi le, mert fogalma nincs, hogy mit kellene tennie.
Az én fizetésem nem lesz sem több, sem kevesebb és pont annyi, mint a másiké. -
#22019
JulianSinulf
őstag
Postas99
#22017
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99
#22017
üzenetére
"Ez ilyen tipic kínai tápegység ahol mindennel is spóroltak, ezek voltak a kigyulladós töltők."
Nem. Itt már 30V alatti feszültségek vannak. Vagy inkább 10V alatti. Olyanok, amik főleg az IC-k, uC-k és egyéb ilyen jellegű áramkörök működtetéséhez kellenek."1 db ellenállás kimérését hogy tényleg pontos legyen, wheatstone hidas elven érdemes megállapítani."
Na ez nekem most új. Ennek utána kell néznem, mert ezt így nem ismerem. Eszközeim ugye adottak. Ezt biztosította a munkáltató.
Ez alapján, ha valaki azt mondja, hogy kiforrasztja az ellenállást, megméri és látja, hogy 10k, így nem cseréli le, hanem visszateszi, akkor már nagyon örülök. De sajnos még a kollégám sem képes ezt megcsinálni, pedig direkt mondtam neki. Forraszd ki az ellenállást, mérd meg. Ha jó, akkor nem az a gond. Erre lecseréli, visszateszi tesztre és újra kiesik a panel az ellenállással. Mondjuk mikor megkérdem, hogy megmérte e, akkor legalább nem tagadja le. Viszont erre nagyon csúnyán tudok nézni, hogy nem azt csinálta, amit mondtam. Úgyhogy elmegy és megcsinálja. Én nem fogom megmondani neki a megoldást, mert abból nem tanul semmit. Így meg vagy megtanulja előbb-utóbb, vagy alkalmatlan a feladatra. Ezért nem írok semmilyen javítási segédletet másnak, mert oda csak az kerül be, amire megjavult a panel, de a hiba feltárásáig vezető út kimarad. Aztán jön a jóképességű kolléga és elkezdi orrba-szájba cserélgetni az alkatrészt, míg mondjuk mellette egy másikkal van gond vagy esetleg szemmel látható zárlat van valahol.Még várok egy kicsit, hátha van újabb ötlet. Hátha én is tanulok valamit, amiről nem is gondoltam, hogy létezik.
-
-
Postas99
senior tag
"És ha azt válaszolom, hogy ha a munkáltató nem ad megfelelő eszközt a hibakereséshez, akkor nem éri meg itt dolgozni, akkor fel vagyok véve?"
Erre mondják ezt: BE CREATIVE!
Azért a "kismatyi" kft-nél nem biztos hogy minden ezközt megkapsz a munkavégzéshez..JulianSinulf:
"Aztán jött egy dióda egyenirányításnak, meg egy kondi és tekercs, hogy kisimítsa a jelet." Ez ilyen tipic kínai tápegység ahol mindennel is spóroltak, ezek voltak a kigyulladós töltők.Visszatérve a feladatra:
A feladat, hogy adott egy 10k ellenállás. Egyik kivezetése földön, másik kivezetése egy IC lábán. Az IC típusa és lába most nem számít, de nem a tápkörben van. A teszter azt mondja, hogy 8,9kOhm ellenállást mér. Kiesik a tűrésből. Hogy határoznátok meg a hibát, mi lehet a hiba?
1 db ellenállás kimérését hogy tényleg pontos legyen, wheatstone hidas elven érdemes megállapítani.
De lehet nem jó irányba kapirgálok. -
JozsBiker
aktív tag
válasz
ViZion
#22009
üzenetére
Ha már úgyis elkalandoztunk ..
Az a dúúúrva, h a vizeseknek is van valami bizbasz, ami megmutatja a falban a szivárgást, ha még nem látható, akkor is.
A távközlésben is régóta létezik optikai szálak mérésére használatos eszköz (OTDR) ami szinte centire pontosan megadja a szálon a szakadás vagy a csillapítás távolságát és mértékét ( dB -ben ). Érdekes megnézni mondjuk egy hosszabb szálon szépen mutatja az akár sok kilométerre levő hegesztéseket, csatlakozásokat.
-
#22015
JulianSinulf
őstag
biker
#22013
JulianSinulf
őstag
De írtam, hogy megnézem. Mind a két ért.
A harmadikat nem, mert az föld. Bár éppen azt is meg tudnám nézni, de lehet, hogy eleve nincs is használva, bekötve. A feladat nem tér ki arra, hogy milyen régi az egész és, hogy milyen szabvány vagy kedv alapján készült. Márpedig régen nem minden lámpához vittek földet. Nagyon régen nem minden konnektorhoz vittek földet. És még az is lehet, hogy alumínium megy a betonba öntve.
Még sok lehetőség van, amivel a problémát orvosolni lehetne attól függően, hogy milyenek a körülmények, amelyek nem lettek meghatározva a feladatban.
A lényeg, hogy szóbeli felvételin hamar kiderül, hogy a leendő kolléga mennyire jártas a hibakeresésben, míg írásban az van, mint most, itt. -
#22014
JulianSinulf
őstag
Postas99
#22011
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99
#22011
üzenetére
Biztosíték? Na ezt biztos lehagynám.
Az biztos, hogy nem egy egyszerű transzformátor, greatz híd, kondi rajzot kértek.
Már nem tudom mi volt.
Set-top-box esetén pl. már olyan volt, hogy bejött a 220V, volt egy dióda meg egy ellenállás, aztán egy IC csinált valami 300kHz-et (sosem mértem) és talán a feszültséget is feltolta, már nem emlékszem, majd jött egy kis transzformátor, méretben töredéke egy régi nagynak. Ha gond volt a diódával vagy az ellenállással, akkor lerepült az IC teteje. A transzformátor primer oldala megkapta ezt a módosított jelet, a szekunder oldalon meg olyan leválasztások voltak, amilyen feszültséget akart az ember. Aztán jött egy dióda egyenirányításnak, meg egy kondi és tekercs, hogy kisimítsa a jelet.
Most olyanokkal dolgozom ahol a panel eleve DC-t kap. Ebből IC-vel csinálnak kisebbeket. Van cél IC, ami csak egy bizonyos feszültségre jó, mások pedig Feedback alapján állítják a kimeneten a feszültséget. Ez érdekesebb itt a topic-ban, DCDC Step-down konverterek. És vannak a programozható IC-k is.Ha már ilyen jól belejöttünk a problémamegoldásba, akkor nekem is van egy érdekességem, amibe nagyon sokan beleszaladnak. Ez kicsit közelebb is áll a témához. Legalább is panel, meg 60V alatti feszültség, bár feszültségről nincs most szó.
In-Circuit tesztről van szó. Vagyis a teszter az áramkörben lévő alkatrészt méri. Én anno azt tanultam, hogy ilyet ne csináljak. Viszont a teszterben lévő 10000€-os eszköz ezt felül tudja írni. Meg amúgy is csinálom.
Nekem csak multiméterem és oszcilloszkópom van. Esetleg egy LRC mérő, bár az most nem kell. És vannak forrasztáshoz szükséges eszközeim.
A feladat, hogy adott egy 10k ellenállás. Egyik kivezetése földön, másik kivezetése egy IC lábán. Az IC típusa és lába most nem számít, de nem a tápkörben van. A teszter azt mondja, hogy 8,9kOhm ellenállást mér. Kiesik a tűrésből. Hogy határoznátok meg a hibát, mi lehet a hiba? -
biker
nagyúr
válasz
Postas99
#21991
üzenetére
"Hogyan állnál neki hogy megállapítsd hogy hol a hiba.. a vezeték 10km hosszú. Minnél pontosabban és gyorsan (a legkevesebb méréssel)."
- ha a kábel hozzáférhető, akkor felezéssel végülis megoldható, de ez feltételezi hogy legalább egy ér jó végig. és barbár megoldás
- ha nem, akkor ezekkel az eszközökkel a hülye áll neki, mert rádiófrekvenciás kábelteszterrel lehet megoldani"A kezedben 1 db izzó van, mint céleszköz, van hozzá egy csipőfogó, meg szigetelő szalag, olyan jó parasztos eszköz, ennyi."
És ha azt válaszolom, hogy ha a munkáltató nem ad megfelelő eszközt a hibakereséshez, akkor nem éri meg itt dolgozni, akkor fel vagyok véve?
Amúgy ha vannak hozzáférhető mérési pontok, akkor meg csak idő kérdése végigsétálni a kábelen, de ekkor meg nem felezés, hanem elindulok a kábel mentén, és pontról pontra haladok, mert gyalog ez a kifizetődőbb.
JulianSinulf: "Amelyiken hiányzik, az a drót szakadt." ez akkor célravezető, ha megmondják előre, egy ér szakadt. De te azt tudod, valahol valamennyi ér szakadt, ekkor akár az is lehet mind három ér, egyenként máshol szakadt.
-
#22012
Postas99
senior tag
JulianSinulf
#21992
Postas99
senior tag
válasz
JulianSinulf
#21992
üzenetére
Ez TRAGÉDIA!!
-
#22011
Postas99
senior tag
JulianSinulf
#22010
Postas99
senior tag
válasz
JulianSinulf
#22010
üzenetére
Gratula!!
Én a tápegységet kb a biztosíték, trafó, egyenirányító, pufferkondi és valami kapcsoló üzemű cucc, nagyjából eddig tudnám. Kimaradna a feszültség és áram érték vezérlés...
meg rövidzár védelem .... bevallom sosem terveztem tápegységet..
Én sosem szivattam senkit, hogy blőd dolgokat kérjek tőle. Nekem fontosabb, hogy a logikát és az észjárást lássam valakiben és akivel majd együtt fogok dolgozni. Mert az nem megy ha valamin agyalni kell és a másik csak szívja a levegőt, mert azzal nem fogsz egy probléma megoldásnál előrébb jutni. Mindegy hogy valamit programozni kell, vagy végig gondolni a működését esetleg visszafejteni.. kell az ötlet és a másik gondolkodás módja is... és ekkor jön jól hogy a másiknak is vannak ötletei amit logikusan végig tud vezeni. -
#22010
JulianSinulf
őstag
Postas99
#22008
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99
#22008
üzenetére
Tehát, ha jól értem, akkor bizonyos távolságokra van egy foglalat, amivel ellenőrizhetem, hogy addig jó e a kábel.
Így természetesen adott a felezős mérés.
Hozzáteszem, szerintem ez sem feltétlen mindenkinek egyértelmű. Nekem suliba hibakeresést nem tanítottak. Áramkört kellett építeni, aztán, ha nem működött, akkor meg kellett keresni a hibát. Mivel működött, így...
A felezős mérés sem feltétlen adott mindenkinek. Én is olvastam valahol és megjegyeztem, hogy ez nem hülyeség. Ami azt illeti ezt szoktam panelok esetén is alkalmazni, csak ott pl. akkor van meg egy feszültség, ha előtte megvan már egy másik. Aztán, ha nem vagyok lusta, akkor kinyomtatom a beültetési rajzot és bejelölöm, hogy melyik alkatrészen mit kell mérnem és az hányadik a sorban. Máris sokkal gyorsabb a mérés, nem kell állandóan kapcsolási és beültetési rajzot bújni.
Írtam olyan felvételit, hogy egy tápegység kapcsolási rajzát kérték. Csak néztem. Normál körülmények között nem sok értékelhető lett volna a papíron. Mivel akkoriban otthon pont foglalkoztam a témával, simán odarajzoltam egyet. Ma már nem tudnám megismételni, mert nem foglalkozom vele így itthon.
Azt nem tudnám lerajzolni, hogy a javított panelokon milyen tápegységek vannak. Egyrészt ott a kapcsolási rajz, amiről úgyis le tudom olvasni, így fölösleges fejben tartani más kapcsolásokkal együtt, másrészt nem egy megrendelő egyféle paneljával dolgozom és a táp áramkörök eléggé eltérőek tudnak lenni. Mindent fejben tartani, nekem nem megy. Ezt nem szégyellem, mert a rajzról úgyis le tudom olvasni. Meg azért, ha előttem a panel, akkor beugranak a dolgok reflexből. -
-
#22008
Postas99
senior tag
JulianSinulf
#22006
Postas99
senior tag
válasz
JulianSinulf
#22006
üzenetére
Nem adtam teljes leírást hozzá ez igaz. Mondhattam volna hogy ez egy páncélozott MTL kábel villanypóznákon keresztül halad, és a mérési pontok lehetnek akár a villanypóznákon is, vagy leásva a földbe 3 méter mélyen, és vannak szerelőaknák ahol lehet mérni.
A feladat arról szólt hogy milyen gyors ötlet alapján tudnád minél kevesebb méréssel behatárolni a hibát, hogy hol van. A mérésnél csak egy izzőt használhasz. Kevés volt és pontatlan az instrukció részemről.
Hiányzott a párbeszéd ami egy felvételi jelentkező és egy felvételiztető között megvan.
Valahogy így képzeld el a virtuális kábelt, mondhattam volna 1 métert vagy 100 métert is.[---------------------------------x-------------------------------------][---------x-------------------------------------------------------------][------------------------------------------------x----------------------] -
#22006
JulianSinulf
őstag
Postas99
#22004
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99
#22004
üzenetére
És az nem lenne megoldás, hogy megnézem, hogy a foglalatban megvan e a fázis?
Majd valaki megfordítja (akár én) a dugót és megnézem, hogy a másik vezetéken is megvan e a fázis?
Amelyiken hiányzik, az a drót szakadt. A dugót így bedugva hagyva egy fázisvizsgálóval, melynek nem kell közvetlen kontakt a fázissal, szépen végig lehetne menni a vezetéken.
Mivel a feladat nem tért ki arra, hogy hol a vezeték (földben, levegőben, földön, feltekerve egy sarokban), így ez is egy elképzelhető megoldás lenne. Hamár úgyis meg kell keresnem a felét. Emellett a szigetelésen keresztül kell bökni valamivel, ami nem lehetetlen, de nem is muszáj. Vagy hogy mérem a szakadást? Ha javítani akarom a kábelt, akkor csak nem vagdosom el minden félnél és lesz egyre kisebb darabom!?
Aztán lehet, hogy vannak sokkal spécibb eszközök is már, amik megmondják, hogy a vezeték 4322 m-en szakadt.@dew28: Na pont valami ilyenre gondoltam.
-
Postas99
senior tag
válasz
ekkold
#21995
üzenetére
Igen a hiba a kábelban van és a leggyorsabb "egyszerűbb" mérés a felezéses mérés.
Most kizárnám a norvég cethalászok tevékenységét ebből a hibakeresésből meg a munkagépeket is.
A feladat igazán csak arra jó, akivel dolgozni fogsz tud-e logikusan gondolkodni, végig tudja venni a hibabehatárolás lépéseit.. Ok, hogy ez is tanulható, de a hibakeresés abból áll hogy végig gondolod, hogy ami eddig működött miért nem működik már és számbaveszed a hibalehetőségeket.Aryes: Nyertél a hiba a kábelben van.
ViZion: Lehetett volna ott is, nem voltam túl precíz a megfogalmazásban.
Az alaptézist kellett volna még leírnom, hogy az ízzó eddig világytott, DE már nem világít.
Vagy szakmaibb módon kérdezve: há'aszthogy?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- DELL G2724D / Samsung Odyssey G5 1440p 165hz árak leírásban.
- Asus RTX 4070 12GB DDR6X - DUAL-RTX4070-O12G-EVO-DLSS 3 Garancia
- Apple iPhone 14 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 14 Pro Max 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új Apple iPhone 16 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 3 Év Garanciával
- LG 65C3 - 65" OLED evo - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox!
- Bomba ár! Dell Latitude 7280 - i5-7GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" FHD I Cam I W11 I Garancia!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- Külföldi csomagszállítás Packeta csomagpontokon keresztül!
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest