Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Menthirist

    veterán

    válasz Nyúltáp #3417 üzenetére

    hát a legtöbb spórolást szerintem az alfa mappal és normal mappal lehet elérni, utána jön az egybecsúsztatás, amikor nem kell egybeépíteni a mesh-eket, elég egybecsúsztatni... a lezárás maga már (legalábbis embernél) annyira nem sok, a nyakon nekem olyan 20 többletpolyt eredményzetett az eddigi kb 6000-res összmennyiségben... a kézfejen még vagy 15-öt, ami két oldalon már vagy 30, de persze a test oldalon is le kell zárni, nem csak a kézen... szóval szerintem összesen 150 poly alatt van minden, amit lezárásra költöttem, ami 2,5% körül van... Amúgy nem megbírkózás kérdése tudtommal (legalábbis ahogy a programozó próbált magyarázni, persze egy ''grafikusnak'' aztán magyarázhat :D), hanem teljesítményé... Olyan reális árnyékot, sőt soft shadow-ot olyan komplex tárgyakra, mint az emberi test + ruha+stb, jóval gyorsabbat lehet zárt testre számítani, mint nyitottságot számítani elsőre, aztán még utána számolni minden mást (még azt is megkaptam tanácsként, hogy lehetőleg konvex quadokat használjak, sokkal gyorsabban tudja a motor
    triangulálni, mint nem konvexet). szóval egy zárt mesh-nél gyorsabban lehet jó rendert számolni rá a motorban, mint a nyitottnál. manapság persze a motorok egyre több lazaságot engednek a grafikusoknak, régebben a gyengébb teljesítményű gépeknél, ahol minden lassító tényezőt ki kellett küszöbölni, olyanokra figyelni, mint triangle stripping (hogy a videókari könnyen fel tudja osztani a felületet háromszögekre, ne legyen kérdéses, hogy hol hogy osszon). Bár pl a quake 3-nál meg volt szabva, hogy hány poly lehet egy darab, így a részletesebb modelleket több darabból építették (bár azt nem tudom, hogy ennek is zártnak kellett-e lennie). Szóval mostmár sokkal könnyebb a grafikus műve, de cserébe egyre gépigényesebb a motor, mert sok egyéb ellenőrző számítást kell ezért cserébe végrehajtani...

Új hozzászólás Aktív témák