-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
gyapo11
#12549
üzenetére
Én meg zenész vagyok, első - félig-meddig - sikeres építésem egy gitártorzító kapcsolás volt. Egy kartonlapra forrasztottam fel a cuccokat, és pár percig működött, aztán ki tudja miért soha többet.
Én igazából programozni szeretek, minden más (külső elektronika) csak szükséges rossz. 
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#12545
üzenetére
Már megérte, hogy itt vagyok.
Aryes: szívesen, én analóggal kezdtem, AC125 germánium tranzisztor, zéner, kondi, relé, exponáló óra az Ezermesterből, de sajnos nem működött, viszont nem adtam föl.
És javaslom a feszültségben gondolkodást. Először én is áramban akartam látni az áramkörök működését, de úgy nehezebb. A feszültség lent meg fönt sokkal közelebb van a digitális áramkörökhöz is.
-
#12547
cidalain
veterán
pellesmartin
#12546
cidalain
veterán
válasz
pellesmartin
#12546
üzenetére
Nyilván csinálnék egy globslis változót, ami első érintésre on lesz és forgat 90-et, masodik érintésre off és vissza 0-ra
E helyett
myServo.write(180);delay(5000);myServo.write(0);if(servoon==0){myServo.write(90);servoon=1;}else{myServo.write(0);servoon=0;} -
#12546
pellesmartin
tag
pellesmartin
tag
Sziasztok! RFID kártyaolvasóval szeretnék működtetni egy servo motort(SG90),meg van hozzá a kód is,csak úgy van megírva hogy ha odaérintem a megfelelő kártyát akkor fordul a szervó,aztán egy delay-el visszaáll 0-ra. Nos nekem úgy kellene hogy ha egyet érintek,forog 90et,mégegy érintés vissza 0-ra. Valaki segítene ebben? Itt a kód:
#include <SPI.h>#include <MFRC522.h>#include <Servo.h>#define SS_PIN 10#define RST_PIN 9#define LED_G 5 //define green LED pin#define LED_R 4 //define red LED#define BUZZER 2 //buzzer pinMFRC522 mfrc522(SS_PIN, RST_PIN); // Create MFRC522 instance.Servo myServo; //define servo nameint angle = 0;void setup(){Serial.begin(9600); // Initiate a serial communicationSPI.begin(); // Initiate SPI busmfrc522.PCD_Init(); // Initiate MFRC522myServo.attach(3); //servo pinmyServo.write(0); //servo start positionpinMode(LED_G, OUTPUT);pinMode(LED_R, OUTPUT);pinMode(BUZZER, OUTPUT);noTone(BUZZER);Serial.println("Put your card to the reader...");Serial.println();}void loop(){// Look for new cardsif ( ! mfrc522.PICC_IsNewCardPresent()){return;}// Select one of the cardsif ( ! mfrc522.PICC_ReadCardSerial()){return;}//Show UID on serial monitorSerial.print("UID tag :");String content= "";byte letter;for (byte i = 0; i < mfrc522.uid.size; i++){Serial.print(mfrc522.uid.uidByte[i] < 0x10 ? " 0" : " ");Serial.print(mfrc522.uid.uidByte[i], HEX);content.concat(String(mfrc522.uid.uidByte[i] < 0x10 ? " 0" : " "));content.concat(String(mfrc522.uid.uidByte[i], HEX));}Serial.println();Serial.print("Message : ");content.toUpperCase();if (content.substring(1) == "XX XX XX XX") //change here the UID of the card/cards that you want to give access{Serial.println("Authorized access");Serial.println();delay(500);digitalWrite(LED_G, HIGH);tone(BUZZER, 500);delay(300);noTone(BUZZER);myServo.write(180);delay(5000);myServo.write(0);digitalWrite(LED_G, LOW);}else {Serial.println(" Access denied");digitalWrite(LED_R, HIGH);tone(BUZZER, 300);delay(1000);digitalWrite(LED_R, LOW);noTone(BUZZER);}} -
gyapo11
őstag
Ha az emitteren kicsi ellenállás van, ami már meghaladná a tranyó kollektor-emitter áram képességét, akkor persze tönkremenne, tehát erre figyelni kell. A bázis oldalon lehetnek tized Ω-ok is. Miért? Mert a bázis nem vesz föl több áramot, mint az emitteráram bétáadnyi része.
Van egy szabályozó tényező, az hogy az emitter mozogni tud feszültségben le-föl és a bázis-emitter feszültség igyekszik 0.7 V-on maradni.
A bázisba a tized Ω nagyon sok áramot be tudna tolni ha pl. hirtelen ugrik ott a feszültség fölfelé, de ahogy nő az áram, a kollektor-emitter vonalon több áram kezd folyni, ettől az emitter emelkedni kezd (követi a bázist), és a bázis-emitter feszültség tartja a 0.7 V-ot, mert az emitter emelkedésével a tranzisztor nyitni kezd. Ha csökken a feszültség a bázison, akkor meg a B-E feszültség 0.7 V alá megy, a tranzisztor nyitni kezd, a kollektor-emitter áram csökken, ettől az emitter lefelé indul, a B-E feszültség nő és 0.7-nél beáll a követett állapot. Tehát az emitter mindig szigorúan követi a bázis mozgását.Ha az osztó korlátozza a bázisáramot, nem ugyanannyi áram "folyik el" a mért körből?
Az osztón átfolyik a bázisáram is meg a kollektor-emitter áram is. De a bázisáram az bétáadnyi, több százas bétánál a kollektor-emitter áram több század része, és nem az osztó korlátozza, hanem a föntebb leírt folyamat, a B-E feszültség 0.7 V-on tartása.
Ha pl. változatlan bázis feszültségnél ráteszel egy négyszögjelet az emitterre, és méred a bázisáramot szkóppal, akkor ugrálni fog le-föl.
Kb. hasonló elven működik a földelt bázisú kapcsolás, amikor a bázis földre van kötve és az emitterre adjuk a jelet, ami erősítve jelenik meg a kollektoron. -
válasz
gyapo11
#12538
üzenetére
Én igazából ott vagyok leragadva, hogy a tranzisztor árammal vezérelt, és áramerősítést végez, tehát miért jelenik meg az emitteren ugyanaz a feszültség - 0.7V?Mire ezt leírtam, rájöttem, hogy a bázis-emitter ez esetben diódaként viselkedik. Viszont a 90Ohm elég bázisvédő ellenállásnak? Nem hiányzik onnan egy nagyobb értékű ellenállás? Vagy az emitteren a feszültségosztó úgyis korlátozza az áramot? Ha az osztó korlátozza a bázisáramot, nem ugyanannyi áram "folyik el" a mért körből?
-
Nyirike
csendes tag
válasz
gyapo11
#12541
üzenetére
A táblázat nincs a kódban. Feszültségekből számolom vissza a termisztor ellenállását. És tesztek alapján ellenőriztem, hogy jó e a képlet.
A végén pedig az kapott ellenállás érték alapján visszafejtem a korábban mért ellenállás/hőmérséklet párok alapján kikalkulált együtthatók segítségével.
-
gyapo11
őstag
válasz
Nyirike
#12540
üzenetére
Tehát van egy mért táblázatod, és ezzel hasonlítottad a függvény értékeit. Ha én csináltam volna ilyet, akkor kb. 3 állapot lenne, alacsony, jó, és magas.
Vagy használod valamire a infót? Hogy pl. nem 90 fokos a víz hanem 80 vagy 70, függ ettől valami? De alkotásnak/gyakorlásnak jó kis project. -
Nyirike
csendes tag
válasz
gyapo11
#12539
üzenetére
Ez a termisztor nem lineáris. A függvényt meg én alkottam meg amiből statisztikát csináltam és 0-200 ohm között 2%-s pontossággal tudom mérni. Sajnos ez elég tré pontosság, mert 1 ohm is már fokokat jelent ahogy emelkedik a hőmérséklet és csökken az ellenállás. Az a tartomány ami érdekel ott viszonylag pontos. 50 fok alatt meg nem nagyon érdekel, mert nem ez az üzemi működés.
Az hőfokot pedig az alábbi kalkulátorral számoltam ki:
https://sanjit.wtf/Calibrator/webCalibrator.htmlA termisztort meg kimértem 110-40 fokig fokonként ebből volt egy közelítő ohm/hőfok értékem. Ebből tudom amúgy hogy 50 fok alatt drasztikusan emelkedik az ellenállás 0 foknál már 5 kOhm.
A legbiztosabb az lenne ha beépítenék egy új hőfok jeladót ami teljes pontos lenne, de nem akartam a kocsihoz ennyire hozzá nyúlni.
A pontosságot úgy próbáltam növelni, hogy a lehető legkisebb szórású ellenállásokat használtam azokat 3 műszerrel megmértem, a tranzisztor nyitófeszültségét is 3 műszerrel mértem meg és így jutottam el a viszonylag pontos kalkulációhoz.
-
gyapo11
őstag
Azt nem tudok, de elég egyszerű. Van egy feszültség, amit le akarunk követni minél kisebb terheléssel. A tranyó bázisa rajta van a mérendő ponton, az emittere meg ~0.7 V-tal lejjebb követi. Az emittert már lehet terhelni. Mi történik ekkor? Az emitter felé elindul a terhelő áram, de ezt nem a bázison keresztül kapja a mérendő pontról, hanem a kollektorból a tápról. A bázison csak emitter áram/béta áram folyik.
-
-
válasz
Nyirike
#12531
üzenetére
Nagyon nem kell számolni, nem tudom milyen ellenállást vettél, de ha az eredeti rajzon szereplő 1k és 330 Ohm-ot akarod behelyettesíteni, akkor az 1k helyére 3M, a 330 helyére 1M, és próbáld ki, hogy mennyire lesz zajos az analogread, ha nagyon, akkor próbáld arányosan csökkenteni az értékeket (pl 1M és 330k, 100k és 33k stb) amíg nem kapsz megfelelő pontosságot.
-
gyapo11
őstag
válasz
Nyirike
#12527
üzenetére
Igen, az emitter követőt kipróbálhatod, de közben rájöttem, hogy nem az osztott értékre kell kötni, hanem az osztó tetejére, és akkor szinte mérhetetlenül kis mértékben fog beleszólni a feszültségviszonyokba. Jó nagy bétájú tranyó kell hozzá, esetleg lehet darlington is.
A számolás elég egyszerű, van egy 90 Ω, ezzel sorban a termisztor. Ott van még a műszer is, amiről nem tudunk semit, hogy milyen ellenállása van és hogy lineáris-e. De ha nem lenne ott, akkor a soros kapcsolás miatt a termisztoron mérhető feszültség:
U(t)=R(t)/(90+R(t))
Azt figyelembe kell venni, hogy a tranzisztor bázis-emitter diódáján esik kb. 0.7 V feszültség, tehát az osztóra ennyivel kevesebb kerül, a termisztoron 0.7 V az már 0 lesz az osztón.
-
Nyirike
csendes tag
válasz
gyapo11
#12526
üzenetére
Tegnap megcsináltam a kapcsolást több ellenállás párral. Mindegyiknél ugyanaz a eredmény. Maximum 200ohmig tudom visszaszámolni a termisztor értékét, Hiába emelem 500 esetleg 1kOhmig.
Elkezdtem nézni a feszültségosztó képletét és mivel 90Ohm a felhúzója a műszernek, amint emelkedni kezd a drasztikusan a termisztor ellenállása annál kisebb értékben változik a rajta eső feszültség így a visszaszámoló képlettel egyre pontatlanabb.
A mutató amúgy 60-110 fok között mutat valamit így érthető hogy úgy lett belőve a felhúzója.
Tesztek alapján igazából e tartomány között viszonylag pontosan tudom mérni a termisztor értéket arduinoval persze lekövetve a tápfeszültséget ami 12 esetleg 14.4 vagy bármi más lehet.A képletek jól működnek, mert folyamatosan kiraktam a consolera a számolt feszültség eséseket a mutatón, a termisztoron és a plusz feszültségosztón és mindegyik az, amit számolok.
Tehát köszönöm a segítséget. A mutató és az arduino is jól megy úgy hogy nem zavarják be egymást.
Az általad írt Emitter követő tranzisztor bekötése pontosabb értéket adna? Tudnék 200 ohm fölé is számolni? Vagy érdemlegesen nem változna sokat az érték?
-
gyapo11
őstag
Akkor be kell tenni egy emitter követő tranzisztort, az bétával szorozza az osztóról érkező áramot. Tehát egy 500 bétával rendelkező tranzisztor bázisát a két ellenállás közös pontjára, az emitterét az arduino bemenetére (ide esetleg még egy szivárgó áram elleni 1 MΩ-ot is), a kollektorát meg 5 V-ra. Az osztási arány ugyanannyi, de az ellenállások értékét meg kell szorozni bétával, vagyis 500-zal, akkor a fölső ellenállás 500 kΩ, az alsó meg 165 kΩ. Nem tudom mennyi az arduino bemenő ellenállása, esetleg azt is bele kell számolni.
-
fpeter84
senior tag
Sziasztok! STM32-vel van valakinek tapasztalata a read out protection-al kapcsolatban? Adott egy STM32 klón Gigadevice GD32F103R8T6 csipp, amire sikerült is rácsatlakoznom egy STLink V2-vel - az azonosítóját kiolvassa az openocd és win-es ST-link utility is, de az előbbi csak úgy eldobja a flash dump kísérletet, az utóbbi az konkrétan meg is mondja hogy le kellene róla venni a read out protection-t először. Na most ez ott van a menüben, de ha megpróbálom levenni akkor mi történik? Elveszik a flash tartalma és lesz egy üres eszközöm amit újra írhatok, olvashatok? Természetesen az lenne a célom hogy lementsem ami benne van, nem lenne jó ha fejreállna... Ezt felejtsem el?
-
Nyirike
csendes tag
Van egy másik megoldás is. Lekötöm a műszert és PWM outputtal egy TIP120 mosfettel kamu jelet generálom a műszernek és akkor nem fogják zavarni egymást. Ezt korábban már teszteltem. És ment.
Az a gond ezzel a feszültségosztó dologgal, hogy 50-110 fok között 180 Ohm a különbség.
Ha rosszul választok feszültségosztót akkor sok mindent fog mutatni a műszer csak értelmes értéket nem.De ha meg túl magas akkor esélyes hogy az Arduinos mérésem lesz saccoló mint mérő.
180 Ohm range nem sok. Ehhez milyen feszültségosztót érdemes választani? 10k / 1k? már elég távol van nem? Vagy menjek feljebb?
-
Nyirike
csendes tag
válasz
Nyirike
#12521
üzenetére
Valami ilyesmire gondoltam a kalkulációra:
A1 input feszültség számítása:
float inputValue = analogRead(A1);
float a1Voltage = (inputValue * 5.0) / 1024.0;
float termistorVoltage = a1Voltage / (330/(1330); //330 és 1k az osztóÍgy kijön a termisztoron eső feszültség:
Aztán tovább így tudom kiszámolni, hogy mennyi a termisztor értéke:
Rt = 90 * ((1/((12/termistorVoltage)-1));
// 90 ohm a felhúzó a mutatónak
// 12 bejövő feszültség a mutatóraOké a 12V az nem 12V de azt megoldom másképp mert azt mérem folyamatosan.
Ez így mennyire hülyeség?
-
-
Nyirike
csendes tag
válasz
gyapo11
#12520
üzenetére
Köszi.
Így gondoltad?
Így hogy változik a termisztor ellenállás mérése a kódban?
Eddig úgy csináltam hogy 4.7k ellenállással felhúztam 5V-ra mérés után ki tudtam számolni:
float vA1 = analogRead(A1);
float R2 = (float)4700 * (1023.0 / (float)vA1 - 1.0);Ez már így nem jó. Se a felhúzó nincs se a divider nincs benne.
-
gyapo11
őstag
válasz
Nyirike
#12519
üzenetére
Szerintem az a 90 Ω a tápra elég kicsi ahhoz, hogy az arduino analóg bemenete nem dumál bele. Szóval a TH pontra tegyél egy osztót, pl. 1 KΩ és 330 Ω, a 330 alsó lába testre, és a két ellenállás közös pontjára az arduino bemenet. Így még egy gázfröccs esetén sem lépi túl az 5 V-ot a feszültség a bemeneten, még akkor sem, ha leszakad a termisztor és a teljes táp megy az osztóra (14.4 V).
-
Nyirike
csendes tag
Köszi a gyors választ.
Igen analóg bemenetre kötöm A1 ha jól emlékszem. A termisztort magában mértem és elég alacsony ellenállásokkal dolgozik. 250 Ohm-0 között van az értékelhető hőfok görbéje. A mutató 40 és 110 között mér és nekem sem kell nagyobb range. 9 fokban 1600Ohm, de igazából mindegy is.
Itt a mutató sematikus rajza.
A TH az a Thermistor pin. Amúgy a 15 és 75 Ohm sorba van kötve (megmértem tehát úgy tűnik hogy 90 Ohm a felhúzó ellenállása a bejövő jelnek.
Hogy kellene akkor bekötnöm a arduinot? Mivel 0-12V lehet a TH-n pinen lévő feszültség emiatt ahogy írtad kellene a feszültség osztó.
A 90ohm-s felhúzó megkavarja a mérést is nem? Magában a termisztort tudom mérni egy 5V-ra való felhúzó ellenállással, de ha bekerül egy feszültség osztó akkor hogy változik a mérés?
Köszi
-
válasz
Nyirike
#12517
üzenetére
Köss az arduino és a jel közé egy nagy értékű ellenállást (>MOhm). Gondolom analóg bemenetre kötöd, ami feszültséget olvas, elvileg működnie kell. Ha túl zajos a jel, csökkentsd az ellenállás értékét addig, amíg nem zavarja láthatóan a műszert, és persze próbáld minél közelebb hozni az arduino-t a jelhez, meg árnyékolni, amit lehet.
A jel egyébként 0 és 12V közt változik? Mert akkor kelleni fog egy feszültségosztó is. Gondolom most is használsz. A nagy értékű ellenállást az osztó és a jel közé tedd. -
Nyirike
csendes tag
Sziasztok.
Vagy egy analóg műszerfalam. A vizhőfok mutatója úgy működik hogy 3 lába van. 12v/gnd/jel.
Szeretném arduinoval olvasni a jelet.
A jel egy sima thermistor ból jön, tehát változik az ellenállása hőfok függvényében. Az értékeket tudom. Sőt az értékeket is le tudom olvasni ha csak az arduino van a rendszerre kötve.A gond az hogy ha rákötöm azarduinot és a mutatót együtt, akkor rosszat mutat a mutató. Ki lehet Ezt szűrni valahogy? Hogy mind az arduino tudja olvasni és a mutató is jó jelet kapjon?
Köszi.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#12512
üzenetére
Ez jó, meg tudom írni.
Mit lehetne kitalálni az ellen, hogy az első próbálkozásra pont eltalálja a helyes kódot? Ennek persze iszonyat kicsi az esélye, de nem 0.
Olyasmire gondoltam, hogy a kód hossza is változzon minden adásnál, de ezt is eltalálhatja. Vagy egyszerűen csak legyen jó hosszú a kód, és ezzel jó kicsi az esély? -
gyapo11
őstag
válasz
ecaddsell
#12511
üzenetére
A törés nálam azt jelenti, hogy nem tudja a kódot, ezért más módon jut hozzá a dekódolt tartalomhoz. A brute force meg azt, hogy a lehetséges összes kódot végigpróbálja, és valamelyik betalál.
A véletlen számokat nem lehet törni, végig kell próbálgatni mindet. Minél több a byte a kódban, annál tovább tart. De már az első helytelen után leáll a folyamat, mert utána már kettőt vár a vevő.
A public kulcsos mókát nem tudom megírni, az egészben meg az a poén, ha én meg tudom csinálni, max a flash ic írás-olvasásához használok mások által megírt libraryt. -
Janos250
őstag
válasz
gyapo11
#12509
üzenetére
"adni-venni kell byte-okat"
Az ESP32 RMT-je (ReMoTe) ezt (is) csinálja.
"vagy van jobb ötlet?"
Nem jobb, más:
Egy titkos algoritmussal az adó az utoljára adott N db. kódból generálja a következőt. A vevő tudja az algoritmust. Ha elvész a szinkron, akkor, ha az adó ad egymásután N db. kódot, akkor a vevőnél helyreáll a szinkron.
Akkumulátort cseréltél,és nem nyit a távirányító. Megnyomod egymásután mondjuk 15-ször, és már nyit. -
ecaddsell
aktív tag
válasz
gyapo11
#12509
üzenetére
Olyan nincs, hogy feltörhetetlen, csak olyan, hogy sokáig tart és nem éri meg vele foglalkozni.
Ha a vevőben van óra akkor lehetne nyilvános kulcsos rendszer.
Az adóba be kell írnod az óra percet, hozzáadsz még két random számot és a titkos kulccsal titkosítottan elküldöd.
A vevőben a nyilvános kulccsal kibontod. A két random számot eldobod az óra percet meg hasonlítod és ha hibahatáron belül van (mondjuk 2 perc) akkor elfogadod. -
JozsBiker
aktív tag
Leírom, hátha nem dobnak ki érte.
A kód viszonylag egyszerű, ha a user benyomja az Adat_keres gombot, akkor pár változó beállítása után és a BT kapcsolat megléte esetén küld egy karaktert az Arduino -nak ami azt jelzi, hogy jöhetnek az adatok. A kapott byte -okat egy ciklussal beolvassuk és letároljuk egy listában.
Tökéletesen működik is minden, csak egy kicsit csicsázni szerettem volna, hogy sok adat esetén legyen egy folyamatjelző, hogy a user láthassa, hogy csörgedeznek az adatok. No ez nem akar működni. Pirossal kommenteztem ezt a sort. Aztán a debuggolás során már kínomban a legelső sorba írtam be egy kiíratást, és meglepő módon az is csak a While ciklus végén fut le, miután már minden adat megérkezett. Ennek az okára szeretnék valahogy rájönni.
-
gyapo11
őstag
Kerestem arduino+infra projecteket, de az első oldalon mindegyik gyári távirányítót olvas, esetleg annak megfelelő jeleket ad ki.
De én sajátot szeretnék, pár byte-ot szeretnék küldeni és azt venni. Ez egy törhetetlen távirányító lenne, mert a benne levő adatsor véletlen számok halmaza, senki nem fogja tudni egy esetleg leolvasott számból, hogy mi lesz a következő, ezt csak az adó meg a vevő tudja.
Ez az egyik része, hogy adni-venni kell byte-okat.
A másik az, hogy nyilván sok byte kell, hogy sokáig ne ismétlődjön a kód, tehát kell egy flash ic tárolónak, ez gondolom nem lesz nagy kihívás.
Viszont előfordulhat, hogy megnyomkodom az adót a vevőtől távol, és a következő kód már nem az lesz, amit a vevő vár. Erre azt találtam ki, hogy a vevő elutasítja a kódot, ekkor újra megnyomom az adón a gombot de hosszan, amire két egymást követő kódot küld, amit a vevő megkeres az ő tárolójában (valószínűleg 1-2 kóddal tovább kell lépnie), és ha talál ilyet, akkor elfogadja a kódot.
Jó-e ez, vagy van jobb ötlet?
Lehetne rádiós is, de amikor játszottam a TSOP IR vevővel, annyira jól és érzékenyen működött, hogy a szoba bármely pontjára lőttem az adóval, mindig jól vette a kódot, másrészt nem lehet olyan könnyen zavarni, mint a rádióst, és talán leolvasni sem, bár itt az mindegy. -
válasz
JozsBiker
#12507
üzenetére
Ha a problémát is beírod ide, meglehet, hogy választ is kapsz rá itt helyben.
Egyébiránt, ha android programot szeretnél írni és kicsit is jóban vagy a java nyelvvel (és ha arduino-t programozol C++-ban, miért ne lennél), akkor ajánlom a nyögvenyelős app inventor helyett a processing-et: én mindenféle androidos háttértudás nélkül több játékot is írtam vele androidra. Majdnem gyerekjáték. Az app inventorral még nem sikerült használható eredményre jutnom... -
JozsBiker
aktív tag
Sziasztok !
App Inventor 2 -vel foglalkozó magyar fórumot nem tudtok véletlenül ? Elakadtam, és elég összetett a probléma ahhoz, hogy a Google keresőjébe be tudnám írni. ( Hogy ne legyek annyira offtopic: egy Arduinoval bluetooth -on összeműködő alkalmazásról van szó :-). Köszi.
-
Janos250
őstag
Így, hogy tökölődök ezekkel az okos konnektorokkal, egyre jobban tetszik ez a TUYA TYWE2S körömnyi kis vacak.
Kisebb még az ESP01-nél is, mégis több használható IO lába van. Ahol a hely szűkös, szerintem jó megoldás.
Ugyanúgy ESP8266 (az 1M memória miatt szokás ESP8255-nek is nevezni). Ha egyszerűbben lehetne rendelni, vennék belőle.
Én igazából programozni szeretek, minden más (külső elektronika) csak szükséges rossz. 
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold
- 3D nyomtatott képek, puzzle, könyvjelzők és bérnyomtatás
- Amazon Kindle 3 keyboard Wifi hibátlan
- BESZÁMÍTÁS! Microsoft XBOX Series S 512GB játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS!Sony PlayStation 5 825GB SSD lemezes konzol extra játékokkal garanciával hibátlan működés
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 5 825GB SSD lemezes konzol fejhallgatóval garanciával hibátlan működés
- Eladnád a telefonod? KÉSZPÉNZES OKOSTELEFON FELVÁSÁRLÁS azonnali fizetéssel!
- Samsung Galaxy A71 128GB Kártyafüggetlen, 1 év garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 4070Ti Super GAMER PC termékbeszámítással
- Csere-Beszámítás! Asus Tuf Gamer laptop! R5 3550H / GTX 1650 / 8GB DDR4 / 500GB SSD
- BESZÁMÍTÁS!Sony PlayStation 5 825GB SSD lemezes konzol extra játékokkal garanciával hibátlan működés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest