- Projektor topic
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Milyen videókártyát?
- Samsung Galaxy Tab S10 FE - a szoftvertámogatás felára
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Gaming notebook topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Vezeték nélküli fejhallgatók
- Ez lenne a népkártya? Teszten a GeForce RTX 5060 Ti 16 GB
- Melyik tápegységet vegyem?
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Kernel #42499 üzenetére
Tehát akkor a nagyobb zöld kondis? Bocsi, ehhez tényleg hülye vagyok. 1 pár Samsung hangszórót akarok meghajtani vele, egy 10 centis mélyközép, és egy magas. 30 és 20W, 8Ohm, de párhuzamosan (csatornánként így 4Ohm lesz). Projektoros TVben volt, most a saját TVm mellé akarom, nagyon jó hangjuk van.
-
Kernel
nagyúr
Fotón lekövethető, hogy az IC bemeneti csatolókondenzátorairól van szó:
Létezik ilyen is:
Ez is jó lehet, ha szintén 220 nF kapacitású, csak ez így méret alapján nem tudható. Kisebb feszültségű kivitelben elképzelhető éppen, hogy ez is annyi. Ha esetleg spóroltak volna vele, az a mélyátvitel rovására mehet.
Vagy létezik ilyen elrendezés is, de itt sem kevesebb az alkatrész, legfeljebb a potméter mögött nem látszott a másik:
-
válasz
Kernel #42495 üzenetére
DC tápot fog kapni, az van itthon fölösben (DC12V/1.5A). De nem ezt a dugós megoldást. (Ez a fajta van nekem is, de kikopott az aljzat, ha megmozdul benne, vége, külső HDD-t táplált).
Tehát akkor gyakorlatilag mindegy melyiket veszem? Mégis mi a különbség a csatoló kondenzátorok között?
-
-
Kernel
nagyúr
Ennél az IC-nél az erősítés belsőleg beállított: [link]
6-18V között üzemel, illetve 20V a határérték. Minél több a tápfesz, annál később kezd torzítani, a hangerő növelésével, amellett persze jobban is melegszik.
Előbb mondjuk elnéztem, a + jel nem a tápcsatlakozót jelöli, az a másik oldalon van.
Viszont most látom azt is, hogy elintézték 1 db diódával az egyenirányítást, ami nem a legjobb, Graetz-híd kellene inkább. Láthatóan arra törekedtek, hogy univerzális AC-DC táplálása legyen, ahol egyik táppont GND-re megy.
Ha DC-tápot adsz neki, a diódát rövidre kellene zárni, feleslegesen fűt, illetve esik rajta a feszültség.
-
-
-
Mi a különbség a linkelt termékek között? Elvileg mind ugyanaz, mégis más alkatrészeket látok.
Van számottevő különbség, ami így kép alapján elmondható. Mivel ez egy erősítő kapcsolás, ezért érdekelne.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18 #42487 üzenetére
Mindegy, mert úgyis hamisítvány, az Ultrafire nem gyárt olyat.
FAKE 18650 Ultrafire Batteries on eBay
Töltőt pedig ezért nem érdemes építeni:
-
mezis
félisten
válasz
kjani18 #42481 üzenetére
Csak azért, hogy ne maradj ilyen tudatlan
:
"A dolog lényege, hogy egy akku képes egyszerre tölteni egy másik akkut és üzemeltetni egy fogyasztót."Aztán a többi szövegből kiderül, hogy ebből a hívők ingyen energiához remélnek jutni. Csak valahogy még kellene kicsit finomítani a kapcsoláson. Hát csak reszeljék, reszeljék. Talán egy másik világban, amelyik nem ilyen földhöz ragadt, mentes a diktátoroktól (Kirchoff, Newton,...)
-
And
veterán
válasz
kjani18 #42481 üzenetére
"Más: Li - ion akku, 3,7V , 6000Ah SJ 18650"
Nem túl bizalomgerjesztő a kapacitásadatai alapján, magyarán durván túlzó, még úgy is, hogy a milli prefix lemaradt az Ah-érték elől. Ebben a méretben (18650) egy rakás típus létezik, akár meglehetősen eltérő tulajdonságokkal, lásd például ezt az összehasonlító oldalt: [link].
A maximális kisütő- és töltőáram erősen típusfüggő, de mondjuk a 0,3..0,5C értékű töltést mindegyik elviseli, csak természetesen ezt a valós kapacitáshoz kell számolni, ami legfeljebb 2,2..2,5 Ah lehet. Tölteni a szokványos 4,2V-os csúcsfeszültséghez tervezett 18650-es töltőkkel lehet, meg is építhető, de fillérekért árulják: [link], [link], stb. -
kjani18
őstag
válasz
CPT.Pirk #42480 üzenetére
bocsi, hogy beleszólok, de MI az a Tesla - kapcsoló?
Googlin néztem rengeteg "agyonbonyolizált" de alapjában értelmetlen rajzot... nem értem a lényegét???Más: Li - ion akku, 3,7V , 6000Ah SJ 18650
ennyit tudni róla. Tölteném, használnám, mik lehetnek a paraméterei, mert a lényeg ( töltö áram, feszültség, időbeli lefolyás, stb...) ismeretlen, ahhogy az SJ jelölés is. (ipari)
Na, meg mennyi lehet a max terhelő árama, névleges terhelő árama, stb.
Esetleg rajz töltőhöz?Nagyon köszi
Jani -
Latency
senior tag
válasz
daninet #42457 üzenetére
A step-down részhez jó lehet egy LM2576, alig bonyolultabb megépíteni, mint egy lineáris tápot (plusz két alkatrész - egy induktivitás és egy shottky dióda). Én már próbáltam és 32V bemenet, 5V kimenet 1A terhelés mellett is alig melegedett. A külső alkatrészek terhelhetőségére viszont érdemes figyelni, mert azok viszont tudnak melegedni, ha méretben nem passzolnak.
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48 #42472 üzenetére
És mi a gond velük? Továbbra is érvényesek.
Egyik oldalon 12V van és egy terhelés, a másikon 24V. Ennek hatására áram fog folyni át a terhelésen, ami a trafó szekundere.
Nézd meg az ábrát a 30. oldalon, ott mutatja hogy mi történik egy kapcsolás alatt. Mikor vált a kapcsoló, akkor ugyanez történik, csak a másik alsó akkumulátorral és a trafó másik szekunderével jön létre egy kör. Ezért van összekötve az a két aksi.Egyébként amit csinálok az továbbra sem örökmozgó, vagy ingyen energia gép, stb. Szóval ne bántsatok!
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48 #42470 üzenetére
Ez az egyik oldala a Matt. Jones által felvázolt "solid state tesla switch"-nek, egész pontosan itt a 25. oldalon van teljes egészében: [link] Annak egy kicsit módosított verziója van nálam, egy dupla szekunderes toroid trafó van a kicsatolásra, meg más az négyszögjel forrás.
Az ellenkező polaritás pedig szándékos, annak pont úgy kell lennie.
A T1 NPN tranyó hivatott összekapcsolni a bal oldali két aksit, a T2 PNP meg őt kinyitni. Ez a kinyitás nem akar rendesen működni.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Ez a kapcsolás az egyik fele a tesla kapcsolónak:
A Tina szerint működik. Annyi az eltérés a valósághoz képest, hogy a kapcsoló helyén egy opto kimenete van, de ez nem befolyásol semmit.
Viszont megépítve a VM2-n csak ~200mV van mikor kapcsol az otpo, míg a VM3-on ~1.5V van. Így a T1 tranyó nem igazán nyit ki, a terhelésen meg csak 3-4V esik.Nézegettük a kollégákkal, de nem jöttünk rá mi van. R1 értéke és a tranyók típusa se befolyásolja a dolgot.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #42464 üzenetére
Az adatlapon szereplő ellenállás értékek kapcsolatban vannak a dióda karakterisztikájával ?
Természetesen igen. Tulajdonképpen a dinamikus ellenállás (impedancia, lásd Z) értékek, és a karakterisztika dőlését jellemzik, amennyire az ideális függőlegestől eltér. Mint korábban írtam: dVz/dIz. Az 5mA-es érték a sima régióban, az 1mA-es a könyökben (Zzk - k, mint knee, azaz könyök), ahol a görbe tényleg görbe.
Gondolok arra, hogy a kisebb ellenállás érték, meredekebb letörésű, nyitású diódát jelent ?
Igen.
Ebben az esetben jobb kettő darab 6,2V-os zener sorba kötve, mint egy darab 12V-os példány !
Nem. Maximum értékkel számolva ugyanannyi 2x10=20
Én a 12V-osra szavazok.
A normál egyenirányító dióda (pl. 1N400X) nyitási karakterisztikája, meredek e
Nem. Exponenciális. Kicsi áramoknál pláne. De azért használható, mert az áram nem változik olyan nagyon az áramkörödben.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2 #42462 üzenetére
Előbb nem volt időn jobban belemenni, de ilyen esetben én valószínűleg a TL431-gyel próbálkoznék, amit sok kisebb-nagyobb tápegységből is lehet bontani, illetve amúgy is olcsón kapható.
Működése egyszerű, van egy referenciafeszültsége:
Alábbi bekötésben egyszerű Z-diódaként funkcionál, csakhogy annál sokkal precízebben, meredekebben dolgozik, nem véletlenül alkalmazzák tápegységek stabilizálásara:
Feszültségosztóval tetszés szerinti feszültségre beállítható:
Lényegében annyiból áll a működése, hogy a vezérlőlábon mindig igyekszik fenntartani a referenciafeszültséget. Ha a vezérlőfeszültség nő, akkor a katódot lefelé húzza, ha csökken, akkor elengedi felfelé.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #42463 üzenetére
Az adatlapon szereplő ellenállás értékek kapcsolatban vannak a dióda karakterisztikájával ?
Gondolok arra, hogy a kisebb ellenállás érték, meredekebb letörésű, nyitású diódát jelent ?
Ebben az esetben jobb kettő darab 6,2V-os zener sorba kötve, mint egy darab 12V-os példány !
A normál egyenirányító dióda (pl. 1N400X) nyitási karakterisztikája, meredek e ?
Abból a szempontból érdekel, ha pl. egy 13V-os zenerrel azt kötök sorba, hogy emeljem kicsit a nyitófeszültségét.
Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #42461 üzenetére
Terhelés szempontjából mikor meredekebb a görbéje, ha nagyobb, vagy ha kisebb árammal terhelem ?
Nem feleslegesen adják meg az adatlapokban a mérőáramot, ahol a Vz értéket specifikálják. Azon áramérték körül illik maradni. Ez a feszültségérték miatt fontos. Nagyobb áramoknál ez a dinamikus nem változik, de figyelemmel kell lenni a megengedett maximális Zener-áram érékére. Egy ZPD12 esetén pl. a mérőáram 5mA, a maximális pedig 28...32mA.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #42458 üzenetére
Szevasz
Igen, azt tudom, hogy a zener dióda nem tökéletes, 0-1 működésű, van átmeneti tartománya, de azért megfelelő kapcsolásban, megfelelő diódát alkalmazva biztosan lehet kisebbre szorítani ezt.
Régebben egy kapcsolásomban, ahol nagyon határozott "döntésre" volt szükség, LM339-es komparátort használtam, az ehhez hasonló áramkörökkel az igazi a dolog, most viszont az a célom, hogy minél egyszerűbb, olcsóbb megoldást válasszak.
A cél, nem az 1 század voltos pontosság, amire képes pl. az LM339-es is, hanem hogy 2-3 tizeden belül jelezzen, kb. tudjam, hogy pl. egy akku töltés közben mikor érte el kb. a töltött feszültség szintet.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #42459 üzenetére
Szevasz
No ezt nem tudtam, köszi az infót !
Akkor szerzek 12-14V körülit, egy darabban és azzal is kipróbálom.
Terhelés szempontjából mikor meredekebb a görbéje, ha nagyobb, vagy ha kisebb árammal terhelem ?
A LEDen folyjon több áram, vagy a terhelő ellenálláson, a jobb meredekséghez ?
Fajtálya (ZD, ZPD, ZF, stb.) mennyire befolyásolja a dióda meredekségét ?
Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel #42455 üzenetére
A 6V-nál kisebb Zener diódák letörési görbéje sajnos nagyon "lágy". Tehát kisebb feszültségen is folyik már áram rajtuk fordított polarizálásnál. Ez a dinamikus ellenállásuk (dVz/dIz) értékében is tükröződik. Oka fizikai, ezek tényleg a Zener effektus alapján működnek, míg a nagyobbak letörésen (breakdown) alapulnak. Ehhez még hozzáadódhat a Vz értékének szórása is. A megoldás tényleg a 12V-os dióda használata.
-
daninet
veterán
-
Batman2
őstag
Kipróbáltam zener diódával egy kapcsolást arra, hogy világítani kezdjen egy LED, ha a monitorozott feszültség egy érték fölé emelkedik:
3V-os zenereket kötöttem sorba, mivel éppen abból volt itthon egy adag, de gondolom, hogy ugyanígy viselkedne, ha 1db. 12V-osat használnék.
A zenerek terhelését, munka pont beállítását a velük sorosan kapcsolt 620ohmos ellenállás biztosítaná. Az alkalmazott zenerek kicsit kövérebb üveg kapszulák, asszem 50-100mA-t is elviselő típusok.
Jelzőnek pedig 1db fehér LEDet kötöttem a zenerek terhelő ellenállásával párhuzamosan, egy szintén 620ohmos előtét ellenállással.Próba:
12V-os zselés akkut használtam áramforrásnak.
Az akku üresjáratban adott 12,23V-ot, így szolidan, de világított a LED.
Majd megterheltem egy 55W-os ízzóval, mire leesett a feszültsége 11V-ra, így elaludt a LED.
Másik, erősebb akkut használva indultam 12,45V-ról, jobb fényerővel, majd esett a fesz 11,50V-ra, amikor még szintén világított a LED csak kissé bágyadtan.
Megmértem, ez a fehér LED már 2,5V-nál "parázslik".Kérdés:
Miért folyik még jelentős áram át a zenereken akkor is, mikor a rájuk adott feszültség 11,5V, pedig a zenerek hivatalosan 12V-osak együtt ?A jelző ugyan valóban működik, 11V alatt elalszik a LED, amit feljebb is tudok állítani, ha bekötök még egy normál egyenirányító diódát, vagy még egy zenert, de lassú a változás, nem hírtelen, több mint 1V a differencia a jelzés kezdettől, míg a jelzés kellően erős lesz.
Ezen lehet még valahogy javítani, vagy zenertől ne várjak jobbat ?
Esetleg másik típust, vagy 1db. 12V-osat használjak, hogy kisebb legyen az átmenet ?
Kisebb,. vagy nagyobb terhelő ellenállás alkalmazásával csökkenthetem e az átmenetet ?Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
daninet #42450 üzenetére
Elvi lehetőség lenne, viszont korrekt megoldás, inkább csak az érdekesség kedvéért írom, egy kapcsolóüzemű tápegység építése (mivel készen ilyeneket nem látni), a szokványos impulzustrafós konstrukcióban.
Lényegében, mint egy normál tápegység, csak míg a hálózati tápok DC 300V-ról mennek (egyenirányítás után), neked olyan kellene, ahol a trafó primerje és vezérlés DC 11-13V-ról működik. Szekunder szintén a szokásos módon, 5 és 12 V-os kimenetek, optocsatolóval visszaszabályozva.
Az sajnos nem egy hatékony megoldás, hogy az akkura kötnél egy 12VDC --> 230VAC invertert, majd arra egy hálózati tápegységet.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kedvező ár! Lenovo T570 laptop (15,6FHD/I5-G7/16GB/256SSD/Magyar)
- Kedvező ár! Dell Inspiron 15 laptop (15,6FHD/I5-G8/16GB/256SSD/Radeon520/Magyar/Win11)
- Ryzen 7 5800X / RTX 4060 Ti / A520M / 16GB vagy 32GB RAM / 256GB M.2 + 1TB SSD / 650W
- Vadonatúj iPhone 14 PRO MAX 256GB space black! 6 hónap garancia! Fulldoboz!
- iPhone 16 PRO MAX 512GB black titanium KÁRTYAFÜGGETLEN! Akkumlátor 100%! Apple garancia 2025.11.14
- Xbox Game Pass Ultimate kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól! - AUTOMATA BOLT
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Honor 8 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! MSI B450M R5 5600X 32GB DDR4 512GB SSD RX 6700XT 12GB AIO Enigma XL Seasonic 650W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest