-
PROHARDVER!
PROHARDVER!
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
instantwater
addikt
-
A Jira kb. a világ legnépszerűbb ticketing rendszere.
A konténertechnológia támogatása viszont azt is jelenti, hogy vannak image-ek hozzá. Az egyes technológiák elterjedtségét azért jól mutatja, hogy mennyi image készül hozzájuk és az azért elég tisztán látszik, hogy kb. bármiből keresel konténer image-et, akkor abból vagy nem találsz semmit vagy csak dockert találsz. -
martonx
veterán
Powershell?
Reszelővel rejszolni.
Az egy elszabott találmány. Naming convention lvl 1000.Az MSnek csak az opensource cuccai jók mint pl TypeScript és vscode.
Többitől óvjon az ég.
-
Debreceni egyetem: Gitet első félévben már használtuk és azóta is kötelező. Második félévben mélyreható hálózati ismeretek is megvannak nem akármilyen szakembertől. Linux alapokra is épült egy tárgy első félévben. Docker még nem tudom lesz-e, de most lesz egy szoftverfejlesztés nevű tárgy, amiben gyanítom benne lesz. Javascript még nem volt gyakorlatban, de tervezték már egy web alapok tárgyban, csak nem jutott rá idő. HTML , CSS, Sass, JSON/XML, SQL erős alapok megvannak 3. félévre. Nyelvekből C++,C,Java, Python, de volt még minimális Lisp és R is. Legerősebben C++ és Java volt tanítva, de ott inkább már alap tudást feltételeztek, mivel komplexebb programok olvasása és bővítése volt a feladat. A speciális tárgyakig el sem jutottam igazán.
-
SybenX
őstag
Nem mélyreható tűzfalismeretet írtam, hanem általános ip, port ismeretre gondoltam.
Melyik egyetem ez ahol dobták az inputfájlokat és megismerték a gitet és a Dockert?
-
thiclyoon
aktív tag
Nem mélyreható tűzfalismeretet írtam, hanem általános ip, port ismeretre gondoltam.
Melyik egyetem ez ahol dobták az inputfájlokat és megismerték a gitet és a Dockert?
(#13675) Silεncε: terminal, teljesen jogos. Megoldható winen is, de egy idő után én is át szoktam nézni mac-re
(#13676) dabadab: a sok c++ kérdést nem tudom hovatenni, nálam is volt ilyen korszak (c#, gimiben), de az meg érettségiig bezárólag. Lehet, hogy csak ilyen korúak kérdeznek
(#13681) instantwater: eltúloztam, de általános ismeretet bőven kap az is, aki hallani se akar a dologról, és nem csak elméletet, hanem gyakorlati ismeretet is. Ismét a mobilfejlesztést tudom felhozni, ahol alapokon kívül tényleg nincs szükség másra a tapasztalataim szerint. BME egyébként, és persze itt is volt, mikor kézzel írtunk bubblesortot (quicksortot pl nem kellett), vagy stringkezelést, de ezeken hamar túljutottunk. A git pedig az egyetem fele körül már többedik tárgyban is alapkövetelmény (akár házik beadása, akár laborok során, vagy kiadott csoportmunka során elvárás, a tanár ott is követi a dolgokat, stb.) Magát a "git elméletet" (ha lehet így mondani) is tanultuk, volt tárgy amelyikben kvázi száraz anyagként adták le, másikban gyakorlatorientáltan mutatták be
-
instantwater
addikt
Bocsi a beleszólásért (biztos több tapasztalatod van, mint nekem), viszont ha olyan suliba megy, akkor igenis fog hallani a gitről, a js-ről, a docker-ről és a cloud-ról - bár valóban, go-val eddig nem találkoztam az egyetem alatt, ez nem zárja ki, hogy a későbbiekben / valamilyen válaszható tárgy keretein belül ne tanítanák. Felteszem van olyan suli, ahol talán az előadó se hallott a git-ről, de azt mondani, hogy "Nem fogsz hallani Gitről", az szerintem nagyon-nagy bátorságra vall
Szerintem (pl.) a c-c++-java tudás többet ér, mint "az IP, portok, tűzfalak" mélyreható ismerete - kinek mi, bár a saját véleményem szerint a docker se egy nagy találmány (tudom, nagyon sokan szeretik, biztos megvan az oka, és nem zárom ki, hogy a későbbiekben én is fogom használni, de eddig én csak a nehézségeket láttam vele). Az inputfájlos beolvasás se menő már, lehet, hogy mikor te jártál egyetemre, akkor sok ilyen volt, viszont a "beolvasás, rendezés" max 4 órát emésztett fel első félévben - és aki akart, az már c-ben is csinálhatott nem-konzolos dolgokat. Viszont akinek a portok jelentik a mindent, annak is jut legalább 2 tárgy, és specializáción is tud róla tanulni bővebben
Azt viszont nem teljesen értem, miért szívás Win-en programozni (bár mostanában egyre felkapottabb az a nézet, hogy a win az szar, linux-ubuntu a menő a programozók körében) - nekem eddig egy dolog volt, ami nem igazán ment win-en, az az ios programozás
bár hallottam már több helyről is, hogy a mobil programozók nem is igazi programozók, aki így gondolja az részemről így járt (és persze linuxot is tanítanak, ennek ellenére eddig az összes egyetemi nem-mac gépen rajta volt a windows) -
instantwater
addikt
"vagy akár a powershell"
Powershell: command line olyan emberektől, akik életükben soha nem használtak command line-t
Powershell?
Reszelővel rejszolni.
Az egy elszabott találmány. Naming convention lvl 1000.Az MSnek csak az opensource cuccai jók mint pl TypeScript és vscode.
Többitől óvjon az ég. -
instantwater
addikt
PHP-ra például kifejezetten nem ajánlott Win-t használni, mondjuk ennek az okát nem tudom. Egyébként a terminal nekem pl sokkal jobba kézreáll, mint a cmd (vagy akár a powershell, mondjuk ehhez abszolút nem értek). Én használom a WSL-t is, így egyszerre kapom meg mindkét rendszer előnyeit
-
instantwater
addikt
-
PHP-ra például kifejezetten nem ajánlott Win-t használni, mondjuk ennek az okát nem tudom. Egyébként a terminal nekem pl sokkal jobba kézreáll, mint a cmd (vagy akár a powershell, mondjuk ehhez abszolút nem értek). Én használom a WSL-t is, így egyszerre kapom meg mindkét rendszer előnyeit
"vagy akár a powershell"
Powershell: command line olyan emberektől, akik életükben soha nem használtak command line-t
-
Bocsi a beleszólásért (biztos több tapasztalatod van, mint nekem), viszont ha olyan suliba megy, akkor igenis fog hallani a gitről, a js-ről, a docker-ről és a cloud-ról - bár valóban, go-val eddig nem találkoztam az egyetem alatt, ez nem zárja ki, hogy a későbbiekben / valamilyen válaszható tárgy keretein belül ne tanítanák. Felteszem van olyan suli, ahol talán az előadó se hallott a git-ről, de azt mondani, hogy "Nem fogsz hallani Gitről", az szerintem nagyon-nagy bátorságra vall
Szerintem (pl.) a c-c++-java tudás többet ér, mint "az IP, portok, tűzfalak" mélyreható ismerete - kinek mi, bár a saját véleményem szerint a docker se egy nagy találmány (tudom, nagyon sokan szeretik, biztos megvan az oka, és nem zárom ki, hogy a későbbiekben én is fogom használni, de eddig én csak a nehézségeket láttam vele). Az inputfájlos beolvasás se menő már, lehet, hogy mikor te jártál egyetemre, akkor sok ilyen volt, viszont a "beolvasás, rendezés" max 4 órát emésztett fel első félévben - és aki akart, az már c-ben is csinálhatott nem-konzolos dolgokat. Viszont akinek a portok jelentik a mindent, annak is jut legalább 2 tárgy, és specializáción is tud róla tanulni bővebben
Azt viszont nem teljesen értem, miért szívás Win-en programozni (bár mostanában egyre felkapottabb az a nézet, hogy a win az szar, linux-ubuntu a menő a programozók körében) - nekem eddig egy dolog volt, ami nem igazán ment win-en, az az ios programozás
bár hallottam már több helyről is, hogy a mobil programozók nem is igazi programozók, aki így gondolja az részemről így járt (és persze linuxot is tanítanak, ennek ellenére eddig az összes egyetemi nem-mac gépen rajta volt a windows)"Szerintem (pl.) a c-c++-java tudás többet ér, mint "az IP, portok, tűzfalak" mélyreható ismerete"
Manapság azért hálózati ismeretek nélkül sokra nem lehet jutni
"bár a saját véleményem szerint a docker se egy nagy találmány"
Technikailag, a megvalósítását illetően tényleg nem nagy dolog (tulajdonképpen egy fancy chroot), viszont amit a tényleges gyakorlati haszon terén hoz, az nagyon is figyelemreméltó.
"Az inputfájlos beolvasás se menő már"
Ehhez képest csupa ilyen feladathoz kérnek segítséget az ifjak a C++ topikban. Tényleg borzasztóak.
-
Bocsi a beleszólásért (biztos több tapasztalatod van, mint nekem), viszont ha olyan suliba megy, akkor igenis fog hallani a gitről, a js-ről, a docker-ről és a cloud-ról - bár valóban, go-val eddig nem találkoztam az egyetem alatt, ez nem zárja ki, hogy a későbbiekben / valamilyen válaszható tárgy keretein belül ne tanítanák. Felteszem van olyan suli, ahol talán az előadó se hallott a git-ről, de azt mondani, hogy "Nem fogsz hallani Gitről", az szerintem nagyon-nagy bátorságra vall
Szerintem (pl.) a c-c++-java tudás többet ér, mint "az IP, portok, tűzfalak" mélyreható ismerete - kinek mi, bár a saját véleményem szerint a docker se egy nagy találmány (tudom, nagyon sokan szeretik, biztos megvan az oka, és nem zárom ki, hogy a későbbiekben én is fogom használni, de eddig én csak a nehézségeket láttam vele). Az inputfájlos beolvasás se menő már, lehet, hogy mikor te jártál egyetemre, akkor sok ilyen volt, viszont a "beolvasás, rendezés" max 4 órát emésztett fel első félévben - és aki akart, az már c-ben is csinálhatott nem-konzolos dolgokat. Viszont akinek a portok jelentik a mindent, annak is jut legalább 2 tárgy, és specializáción is tud róla tanulni bővebben
Azt viszont nem teljesen értem, miért szívás Win-en programozni (bár mostanában egyre felkapottabb az a nézet, hogy a win az szar, linux-ubuntu a menő a programozók körében) - nekem eddig egy dolog volt, ami nem igazán ment win-en, az az ios programozás
bár hallottam már több helyről is, hogy a mobil programozók nem is igazi programozók, aki így gondolja az részemről így járt (és persze linuxot is tanítanak, ennek ellenére eddig az összes egyetemi nem-mac gépen rajta volt a windows)PHP-ra például kifejezetten nem ajánlott Win-t használni, mondjuk ennek az okát nem tudom. Egyébként a terminal nekem pl sokkal jobba kézreáll, mint a cmd (vagy akár a powershell, mondjuk ehhez abszolút nem értek). Én használom a WSL-t is, így egyszerre kapom meg mindkét rendszer előnyeit
-
thiclyoon
aktív tag
Emeltszintű érettségi alap, ha egyetemre készülsz.
És egy (angol) nyelvvizsga is kötelező.Utána elkezdhetsz Pythonozni, népszerű nyelv a világban, de a suliban a JAVA-t és a C++-t fogják tanítani.
Az iskola nem az életre készít fel, hanem a vizsgára, ez van. Nem fogsz hallani Gitről, JavaScriptről, Golangról, Dockerről, Cloudról, és hasonlókról ami a való életben milliárd dolláros forgalmat csinál.Talán fogsz hallani IP ről, portokról, tűzfalakról, de annál több lesz a "szekvenciális inputfájlból olvassunk be soronként számokat, és rendezzük őket sorba" típusú feladat.
Ha a jó vizsga a cél, akkor irány a C++ és a JAVA.
Ha a való életben el is akarsz helyezkedni, akkor a fenti nyelvek orrvérzésig és vakulásig akkor talán nem gombokért vesznek fel juniornak.
Ha a fenti két nyelv nem nyerte el a tetszésed - bár, ha sok gyakorlatod van bennük, szép pénzeket lehet velük keresni - akkor a való világ elég erősen használ még Pythont, JavaScriptet (kliens és szerver oldalon is), C#/.NET-et. A PHP is nagyon népszerű, bár nem fizet túl jól. And FFS please leave Ruby alone 'coz that's disgusting.
Bármilyen nyelvben is indulj el szükséged lesz a HTTP protokoll ismeretére, Docker ismeretre, JavaScriptre, git ismeretre, Linux ismeretre (ezutóbbit javasolt napi szinten használni, és kukázni a Wint, mert azon szívás programozni), HTML alap, CSS alap, JSON/XML szintaxis alap.
Bocsi a beleszólásért (biztos több tapasztalatod van, mint nekem), viszont ha olyan suliba megy, akkor igenis fog hallani a gitről, a js-ről, a docker-ről és a cloud-ról - bár valóban, go-val eddig nem találkoztam az egyetem alatt, ez nem zárja ki, hogy a későbbiekben / valamilyen válaszható tárgy keretein belül ne tanítanák. Felteszem van olyan suli, ahol talán az előadó se hallott a git-ről, de azt mondani, hogy "Nem fogsz hallani Gitről", az szerintem nagyon-nagy bátorságra vall
Szerintem (pl.) a c-c++-java tudás többet ér, mint "az IP, portok, tűzfalak" mélyreható ismerete - kinek mi, bár a saját véleményem szerint a docker se egy nagy találmány (tudom, nagyon sokan szeretik, biztos megvan az oka, és nem zárom ki, hogy a későbbiekben én is fogom használni, de eddig én csak a nehézségeket láttam vele). Az inputfájlos beolvasás se menő már, lehet, hogy mikor te jártál egyetemre, akkor sok ilyen volt, viszont a "beolvasás, rendezés" max 4 órát emésztett fel első félévben - és aki akart, az már c-ben is csinálhatott nem-konzolos dolgokat. Viszont akinek a portok jelentik a mindent, annak is jut legalább 2 tárgy, és specializáción is tud róla tanulni bővebben
Azt viszont nem teljesen értem, miért szívás Win-en programozni (bár mostanában egyre felkapottabb az a nézet, hogy a win az szar, linux-ubuntu a menő a programozók körében) - nekem eddig egy dolog volt, ami nem igazán ment win-en, az az ios programozás
bár hallottam már több helyről is, hogy a mobil programozók nem is igazi programozók, aki így gondolja az részemről így járt (és persze linuxot is tanítanak, ennek ellenére eddig az összes egyetemi nem-mac gépen rajta volt a windows) -
fabri07
aktív tag
Emeltszintű érettségi alap, ha egyetemre készülsz.
És egy (angol) nyelvvizsga is kötelező.Utána elkezdhetsz Pythonozni, népszerű nyelv a világban, de a suliban a JAVA-t és a C++-t fogják tanítani.
Az iskola nem az életre készít fel, hanem a vizsgára, ez van. Nem fogsz hallani Gitről, JavaScriptről, Golangról, Dockerről, Cloudról, és hasonlókról ami a való életben milliárd dolláros forgalmat csinál.Talán fogsz hallani IP ről, portokról, tűzfalakról, de annál több lesz a "szekvenciális inputfájlból olvassunk be soronként számokat, és rendezzük őket sorba" típusú feladat.
Ha a jó vizsga a cél, akkor irány a C++ és a JAVA.
Ha a való életben el is akarsz helyezkedni, akkor a fenti nyelvek orrvérzésig és vakulásig akkor talán nem gombokért vesznek fel juniornak.
Ha a fenti két nyelv nem nyerte el a tetszésed - bár, ha sok gyakorlatod van bennük, szép pénzeket lehet velük keresni - akkor a való világ elég erősen használ még Pythont, JavaScriptet (kliens és szerver oldalon is), C#/.NET-et. A PHP is nagyon népszerű, bár nem fizet túl jól. And FFS please leave Ruby alone 'coz that's disgusting.
Bármilyen nyelvben is indulj el szükséged lesz a HTTP protokoll ismeretére, Docker ismeretre, JavaScriptre, git ismeretre, Linux ismeretre (ezutóbbit javasolt napi szinten használni, és kukázni a Wint, mert azon szívás programozni), HTML alap, CSS alap, JSON/XML szintaxis alap.
Hát nyelvvizsgával nem lesz baj az már 3 éve megvan, most gondolkodom felsőfokon, de nem tudom, hogy van-e értelme..
Ismersz egy olyan forrást, ami a biztos alapoktól kezdve épít?
Amúgy régen volt egy appom play áruházba, egy játék volt, unitybe csináltam c#-ba, de az olyan volt, hogy átírtam youtube videóból a kódot, meg más textúra volt -
Silεncε
őstag
Emeltszintű érettségi alap, ha egyetemre készülsz.
És egy (angol) nyelvvizsga is kötelező.Utána elkezdhetsz Pythonozni, népszerű nyelv a világban, de a suliban a JAVA-t és a C++-t fogják tanítani.
Az iskola nem az életre készít fel, hanem a vizsgára, ez van. Nem fogsz hallani Gitről, JavaScriptről, Golangról, Dockerről, Cloudról, és hasonlókról ami a való életben milliárd dolláros forgalmat csinál.Talán fogsz hallani IP ről, portokról, tűzfalakról, de annál több lesz a "szekvenciális inputfájlból olvassunk be soronként számokat, és rendezzük őket sorba" típusú feladat.
Ha a jó vizsga a cél, akkor irány a C++ és a JAVA.
Ha a való életben el is akarsz helyezkedni, akkor a fenti nyelvek orrvérzésig és vakulásig akkor talán nem gombokért vesznek fel juniornak.
Ha a fenti két nyelv nem nyerte el a tetszésed - bár, ha sok gyakorlatod van bennük, szép pénzeket lehet velük keresni - akkor a való világ elég erősen használ még Pythont, JavaScriptet (kliens és szerver oldalon is), C#/.NET-et. A PHP is nagyon népszerű, bár nem fizet túl jól. And FFS please leave Ruby alone 'coz that's disgusting.
Bármilyen nyelvben is indulj el szükséged lesz a HTTP protokoll ismeretére, Docker ismeretre, JavaScriptre, git ismeretre, Linux ismeretre (ezutóbbit javasolt napi szinten használni, és kukázni a Wint, mert azon szívás programozni), HTML alap, CSS alap, JSON/XML szintaxis alap.
-
instantwater
addikt
Sziasztok,
Már volt 1 kérdésem egyetemmel kapcsolatban.
Most pedig azt szeretném kérdezni, hogyan érdemes itthon elkezdeni programozni?
Melyik nyelven? (sok videóba azt mondták phytonba)
Esetleg van valami jó netes course, amit ajánlotok és az alapoktól megtanít.
Most tudtam meg, hogy amúgy kéne egy emelt szintű érettségi is.. Közepet már megcsináltam, de ahhoz nem sok köze van, hiába lett 90+%.. -
Szerintem nem túl szerencsés dolog interaktivitást tenni egy makefile-ba.
Jobb megírni úgy az alap scriptet, hogy ellenőrizze a feltételeket, és elhasaljon, ha felülírna valamit, amit nem kellene. Ezután a felülírós változat lehetne egy másik build target (például make build_always), vagy az alap scriptben ellenőriznéd egy make-nek átadott paraméter meglétét, és ennek hiányában elhasalna, meglétekor felülírna (például make build OVERWRITE=1).
Vagy ha ragaszkodsz a kérdéshez, akkor valahogyan így.
Na, azt hiszem, megvan a dolog lényegi része:
a make a target után indentálva írt sorokat a default vagy a beállított shellnek adja át.
De nem az egész blokkot egyben, hanem minden egyes sort külön shellben futtatva.
Ezért kap hülyét attól, hogy egy shell scriptben normálisan működő if-then-else szerkezetet próbálnék végrehajtatni vele, illetve ugyanez az oka, hogy ha az egyik sorban bekérek a read paranccsal egy választ, akkor a válasz tárolására használt változó tartalmát már nem érem el később.
Ha a fent bemutatott kódrészlet sorait ; \ karakterekkel zárom, akkor működik:test:read -p "Are you sure? (YES/no) " answ ; \if [ $${answ} = "YES" ]; \then \echo "OK" ; \else \echo "Abort" ; \exit ; \fiEz már azt csinálja, amit akartam. Csak kicsit soká tartott, mire ezt felfogtam.
Mentségemre szolgál, hogy a make-et kb. akkor használtam utoljára, mikor még muszáj volt rendszeresen új kernelt fordítani... (nem tegnap volt, na...) -
Szerintem nem túl szerencsés dolog interaktivitást tenni egy makefile-ba.
Jobb megírni úgy az alap scriptet, hogy ellenőrizze a feltételeket, és elhasaljon, ha felülírna valamit, amit nem kellene. Ezután a felülírós változat lehetne egy másik build target (például make build_always), vagy az alap scriptben ellenőriznéd egy make-nek átadott paraméter meglétét, és ennek hiányában elhasalna, meglétekor felülírna (például make build OVERWRITE=1).
Vagy ha ragaszkodsz a kérdéshez, akkor valahogyan így.
-
Egy GNU make Makefile-ban szeretnék némi interakciót, megakadályozandó, hogy véletlenül agyonvágjon valamit egy make. Hogy lehet ezt megoldani?
test:read -p "Are you sure? (YES/no) " answif [ "${answ}" = "YES" ]thenecho "OK"elseecho "Abort"exitfiHa ez van a Makefile-ban, akkor a make test eredménye egy unexpected end of file üzenet.
Az ifeq meg (érthető okokból) nem tetszik neki. De akkor hogyan? -
Pardon?
Függvény paramétereit más nyelveken sem szokás módosítani.
Az az igazság, hogy a funkcionális programozást sosem tudtam igazán megérteni, szóval lehet, hogy csak hiányzik valami ismeret, de nem látom az összefüggést azzal amit írtam.
Ami tutorialt olvastam, abban változóként hivatkoztak nevesített adatokra, amik csak egyszer kaphatnak értéket.
Szóval egy a=1 után nincs lehetőség "a" értékének módosítására.
Ha hozzá kell adni egyet, akkor kell egy a2=a+1
Bizonyos feladatokat elég nehezen tudnék így megoldani.
Pl ciklus, folyamatosan növekvő értékű ciklusváltozóval... Csak rekurzióval lehet kivitelezni amennyire tudom. -
Silεncε
őstag
Úgy tudom Swiftben a konstans deklarálható érték nélkül, és egyszer adhatsz neki értéket futásidőben.
Amit leírtam az egy kicsit más. Az azt jelenti, hogy értéket csak egyszer adhatsz egy konstansnak JSben, mégpedig deklaráláskor, később nem tudod módosítani, viszont ha objektumot vagy tömböt adtál értékül akkor annak a mezőit/elemeit tudod módosítani ami okozhat galibákat ha valaki nem tud erről a viselkedésről.
-
#78693120
törölt tag
Úgy tudom Swiftben a konstans deklarálható érték nélkül, és egyszer adhatsz neki értéket futásidőben.
Amit leírtam az egy kicsit más. Az azt jelenti, hogy értéket csak egyszer adhatsz egy konstansnak JSben, mégpedig deklaráláskor, később nem tudod módosítani, viszont ha objektumot vagy tömböt adtál értékül akkor annak a mezőit/elemeit tudod módosítani ami okozhat galibákat ha valaki nem tud erről a viselkedésről.
-
samujózsi
senior tag
A funkcionális programozásnak az egyik lényege és előnye, hogy a függvény input paramétereit nem módosítod, hanem új adatot adsz vissza.
Ezáltal reprodukálható, konzisztens viselkedést kapsz, ami segít a tesztelésben és a debuggolási kényszereket is csökkenti.Pardon?
Függvény paramétereit más nyelveken sem szokás módosítani.
Az az igazság, hogy a funkcionális programozást sosem tudtam igazán megérteni, szóval lehet, hogy csak hiányzik valami ismeret, de nem látom az összefüggést azzal amit írtam.
Ami tutorialt olvastam, abban változóként hivatkoztak nevesített adatokra, amik csak egyszer kaphatnak értéket.
Szóval egy a=1 után nincs lehetőség "a" értékének módosítására.
Ha hozzá kell adni egyet, akkor kell egy a2=a+1
Bizonyos feladatokat elég nehezen tudnék így megoldani.
Pl ciklus, folyamatosan növekvő értékű ciklusváltozóval... Csak rekurzióval lehet kivitelezni amennyire tudom. -
Tigerclaw
nagyúr
Úgy tudom Swiftben a konstans deklarálható érték nélkül, és egyszer adhatsz neki értéket futásidőben.
Amit leírtam az egy kicsit más. Az azt jelenti, hogy értéket csak egyszer adhatsz egy konstansnak JSben, mégpedig deklaráláskor, később nem tudod módosítani, viszont ha objektumot vagy tömböt adtál értékül akkor annak a mezőit/elemeit tudod módosítani ami okozhat galibákat ha valaki nem tud erről a viselkedésről.
-
instantwater
addikt
A dokumentáció konstansként említi.
var x:Int // ez egy változó
let y:String // ez egy konstans (egyszer kaphat értéket)
Nem olyan mint egy setter nélküli, vagy private setteres object property. Eleve egyszerű csak értéket hordozó adattípus, és működik önállóan lokális "változóként"
Persze a megvalósítása az biztos nem egyszerű, mert valami védi azt a memóriacímet az utólagos módosítástól, miután már egyszer kapott értéket. Szóval lehet hogy valami objektum property konstruktoros értékadással, setter nélkül. Azt nem tudom, hogy a tárolása stack vagy heap. A kódoló felé értéket adó konstans.
let mint konstans.
Bravó Apple
-
instantwater
addikt
Kavarhatok picit még a konstans témán?
Van itt olyan, aki látott már közelebbről ú.n. funkcionális programnyelvet? (haskell, erlang)
Van róluk valami kellemetlen emlékem, hogy ezekben ugyan vannak változók, de azok valójában konstansként működnek.
Ez tényleg így van? Ha igen, miért? -
instantwater
addikt
-
A dokumentáció konstansként említi.
var x:Int // ez egy változó
let y:String // ez egy konstans (egyszer kaphat értéket)
Nem olyan mint egy setter nélküli, vagy private setteres object property. Eleve egyszerű csak értéket hordozó adattípus, és működik önállóan lokális "változóként"
Persze a megvalósítása az biztos nem egyszerű, mert valami védi azt a memóriacímet az utólagos módosítástól, miután már egyszer kapott értéket. Szóval lehet hogy valami objektum property konstruktoros értékadással, setter nélkül. Azt nem tudom, hogy a tárolása stack vagy heap. A kódoló felé értéket adó konstans.
biztos nem egyszerű, mert valami védi azt a memóriacímet az utólagos módosítástól
nagyonoff: erről az jutott eszembe, amikor C++ kurzuson a referenciák (gyak konstans pointerek) értékeit tanultuk hackelgetni assemblyből. Hogy miért volt erre szükség, a tanár nem tudta megmondani, ahogy azt sem, hogy akkor miért nem használunk pointert helyette
-
Akkor még egy kicsit a témához.
Valaki említette a Swiftet, hogy futásidőben kap értéket a konstans. Nem ismerem a nyelvet, de akkor az nem konstans hanem immutable property/object. Ilyen javaban is van (final kulcsszó), C#-ban is (readonly), Scala/Kotlin (val).
Immutable propertyk használata elég sokmindent egyszerűsít, pl. többszálú programozás esetén. -
fatal`
titán
Akkor még egy kicsit a témához.
Valaki említette a Swiftet, hogy futásidőben kap értéket a konstans. Nem ismerem a nyelvet, de akkor az nem konstans hanem immutable property/object. Ilyen javaban is van (final kulcsszó), C#-ban is (readonly), Scala/Kotlin (val).
Immutable propertyk használata elég sokmindent egyszerűsít, pl. többszálú programozás esetén. -
Szerintem a konstansnak nem az a lényege, hogy nem változhat, hanem az, hogy a kód fordításakor fix értéke van, viszont menendzselhető és olvasható marad tőle a kód, ha kell csak átírod az értékét kézzel és kész. A lényeg, hogy futásidőben már nem változik. De az enum valóban nagyon hasznos cucc, lényegében egy konstans list. Persze ha már adatbázis is van a kód mögött, akkor sok paraméter már inkább meta adat és táblában tároljuk, jellemzően a nagyon kódhoz kötött dolgok mennek konstansba. Például a program veriószáma egy konstans.
-
Mondjuk szamlak tipusa. Van betet, hitel, meg mittuodmenmilyen. Termeszetesen ez se tokeletes pelda, mert akar kesobb is keletkezhetnek uj tipusok. Es akkor kodhoz kell nyulni, ha konstansba rakta az ember az erteket. Egyebkent ha valaminek a zart ertekkeszletet akarja megadni az ember, mint az en peldam is, akkor meg inkabb enum. Az is egyfajta konstans. Ami a te peldadban van, az tipikusan property-bol konfiguralhato ertek kellene legyen, legalabbis javaban. Viszont pl. az, hogy melyik property-bol kell felolvasni, meg mi a property default erteke, azt mar tipikusan konstanskent szokas eltarolni.
Vagy jo konstans pl. a honapok szama egy evben. Azert az egeszen ritkan valtozik. :D
-
samujózsi
senior tag
Kavarhatok picit még a konstans témán?
Van itt olyan, aki látott már közelebbről ú.n. funkcionális programnyelvet? (haskell, erlang)
Van róluk valami kellemetlen emlékem, hogy ezekben ugyan vannak változók, de azok valójában konstansként működnek.
Ez tényleg így van? Ha igen, miért? -
Tigerclaw
nagyúr
Akkor most jegyezzük meg, hogy JavaScriptben ez egy kicsit másképp működik
Ott a konstans az egy konstans pointer, tehát nem lehet neki újra értéket adni, VISZONT, ha ez a pointer egy nem primitív adatra mutat, tehát objektumra vagy tömbre, akkor annak a TARTALMA módosítható konstans változó esetén is.
Kezdőknek ez elég zavarbaejtő lehet.
Meg sem említem, hogy az objektum összefűzés is shallow.
-
Őszintén nem tudom. Igazából szerintem annyit fognak írni mindenhova, hogy ha valaminek nem akarod, hogy futás közben változzon az értéke, az legyen konstans, a többi meg ne.
Megpróbálok írni egy kis segítséget, hátha sikerül, de nem magyarázok a legjobban(meg kicsit este van már), úgyhogy ha nem megy át, akkor bocs.
Kezdőnek érthető példa mondjuk a logolás lehet. Ugye fut szépen a programod, és akkor irogatsz dolgokat a konzolra (vagy akárhova). Namost, egyszerű példának mondjuk csinálhatsz egy log osztályt, aminek van egy olyan függvénye, hogy debuglog(message), amivel olyan dolgokat írsz ki, amiket normál futás közben nem, mert nem kell, csak a fejlesztést segíti. És akkor csinálsz egy konstanst, hogy debuglog, ami lesz alapból mondjuk false, aztán ha meg kell, átírod true-ra, kigyomlálod a fost és utána újra false.Tegyük hozzá, hogy ez azért nagyon rossz példa, mert amúgy nem így csináljuk, ha normális logolást szeretnénk, hanem van a programnak loglevelje, amit indításkor paraméterben, vagy ini fileban adunk meg és annak megfelelően logol, ha meg nincs megadva semmi, akkor működik egy default értékkel, de tanulásra meg gyakorlásra eleinte tökéletes. Ez a log osztály akár mehet is azonnal szépen külön fileba, és akkor már van is egy bővíthető, újrahasználható osztályunk, jár a keksz.
Kollégák: ha valakinek van jobb ötlete egyszerű példára, hogy az én fos példám el lehessen felejteni, jöhet.
-
instantwater
addikt
Őszintén nem tudom. Igazából szerintem annyit fognak írni mindenhova, hogy ha valaminek nem akarod, hogy futás közben változzon az értéke, az legyen konstans, a többi meg ne.
Megpróbálok írni egy kis segítséget, hátha sikerül, de nem magyarázok a legjobban(meg kicsit este van már), úgyhogy ha nem megy át, akkor bocs.
Kezdőnek érthető példa mondjuk a logolás lehet. Ugye fut szépen a programod, és akkor irogatsz dolgokat a konzolra (vagy akárhova). Namost, egyszerű példának mondjuk csinálhatsz egy log osztályt, aminek van egy olyan függvénye, hogy debuglog(message), amivel olyan dolgokat írsz ki, amiket normál futás közben nem, mert nem kell, csak a fejlesztést segíti. És akkor csinálsz egy konstanst, hogy debuglog, ami lesz alapból mondjuk false, aztán ha meg kell, átírod true-ra, kigyomlálod a fost és utána újra false.Tegyük hozzá, hogy ez azért nagyon rossz példa, mert amúgy nem így csináljuk, ha normális logolást szeretnénk, hanem van a programnak loglevelje, amit indításkor paraméterben, vagy ini fileban adunk meg és annak megfelelően logol, ha meg nincs megadva semmi, akkor működik egy default értékkel, de tanulásra meg gyakorlásra eleinte tökéletes. Ez a log osztály akár mehet is azonnal szépen külön fileba, és akkor már van is egy bővíthető, újrahasználható osztályunk, jár a keksz.
Kollégák: ha valakinek van jobb ötlete egyszerű példára, hogy az én fos példám el lehessen felejteni, jöhet.
Akkor most jegyezzük meg, hogy JavaScriptben ez egy kicsit másképp működik
Ott a konstans az egy konstans pointer, tehát nem lehet neki újra értéket adni, VISZONT, ha ez a pointer egy nem primitív adatra mutat, tehát objektumra vagy tömbre, akkor annak a TARTALMA módosítható konstans változó esetén is.
Kezdőknek ez elég zavarbaejtő lehet.
Meg sem említem, hogy az objektum összefűzés is shallow.
-
Őszintén nem tudom. Igazából szerintem annyit fognak írni mindenhova, hogy ha valaminek nem akarod, hogy futás közben változzon az értéke, az legyen konstans, a többi meg ne.
Megpróbálok írni egy kis segítséget, hátha sikerül, de nem magyarázok a legjobban(meg kicsit este van már), úgyhogy ha nem megy át, akkor bocs.
Kezdőnek érthető példa mondjuk a logolás lehet. Ugye fut szépen a programod, és akkor irogatsz dolgokat a konzolra (vagy akárhova). Namost, egyszerű példának mondjuk csinálhatsz egy log osztályt, aminek van egy olyan függvénye, hogy debuglog(message), amivel olyan dolgokat írsz ki, amiket normál futás közben nem, mert nem kell, csak a fejlesztést segíti. És akkor csinálsz egy konstanst, hogy debuglog, ami lesz alapból mondjuk false, aztán ha meg kell, átírod true-ra, kigyomlálod a fost és utána újra false.Tegyük hozzá, hogy ez azért nagyon rossz példa, mert amúgy nem így csináljuk, ha normális logolást szeretnénk, hanem van a programnak loglevelje, amit indításkor paraméterben, vagy ini fileban adunk meg és annak megfelelően logol, ha meg nincs megadva semmi, akkor működik egy default értékkel, de tanulásra meg gyakorlásra eleinte tökéletes. Ez a log osztály akár mehet is azonnal szépen külön fileba, és akkor már van is egy bővíthető, újrahasználható osztályunk, jár a keksz.
Kollégák: ha valakinek van jobb ötlete egyszerű példára, hogy az én fos példám el lehessen felejteni, jöhet.
-
Annak hogy változót használ konstans helyett, semmi köze nincs a clean code-hoz, vagy a SOLID elvekhez, a laza csatoláshoz, vagy hogy hova rak kommentet, mennyire beszédesek a változó nevek, vagy épp hogy az abban a nyelvben divatos naming conventiont alkalmazza-e.
A konstanst kiválthatja a változó, de fordítva ez jellemzően nem működik. Ezért javasoltam, hogy kezdetben nyugodtan használjon változót.
-
+1
Azt is hozzatennem meg, hogy nincs olyan (plane amikor meg tanulod), hogy a "kis programokat" megirom fosul, nem erdekel, majd a nagyobbat megirom jol, mert nem fogod. Fontos, hogy azt tanuld meg, hogy rendesen kodolunk, szepen, olvashatoan, mert az elso par nagyobb hangvetelu programod meg igy is fos lesz, nemhogy ha eleve a szart tanulja meg a kezed bepotyogni. -
+1
Hányszor lettem leb@szva code review után, mert már reflexből nyomtam az asd-okat változónévnek. Aztán egy idő után már csak akkor szóltak, amikor 3-4 commit már rajta volt. Na ott megtanultam....
En a bent felejtett szines nyelvezetu kommentek es hibauzenetek miatt kaptam sokszor a fejemre.
A tipikus junior-hibak mellett persze, mint if hegyek, tulkomplikalas, meg minden hasonlo tipushiba.
-
+1
Azt is hozzatennem meg, hogy nincs olyan (plane amikor meg tanulod), hogy a "kis programokat" megirom fosul, nem erdekel, majd a nagyobbat megirom jol, mert nem fogod. Fontos, hogy azt tanuld meg, hogy rendesen kodolunk, szepen, olvashatoan, mert az elso par nagyobb hangvetelu programod meg igy is fos lesz, nemhogy ha eleve a szart tanulja meg a kezed bepotyogni. -
"Szerintem amíg kisebb programokról van szó, vagyis nem számít ha mondjuk extra optimalizációt jelent esetleg a konstans használata, nyugodtan mehet a változók használata"
Ne felejtsd el, hogy a forráskód elsősorban nem a gépnek szól, hanem az embereknek.
Az, hogy valami konstans vagy változó-e, határozottan a programozói szándékot fejezi ki és mint ilyen, egyáltalán nem mindegy.
-
Szerintem amíg kisebb programokról van szó, vagyis nem számít ha mondjuk extra optimalizációt jelent esetleg a konstans használata, nyugodtan mehet a változók használata. Eddig pythonban, C#-ban, de sorolhatnám a 25 évvel ezelőtt tanult nyelveket is, egyértelmű választás volt a változók használata és nagyon ritkán került elő hogy legyen valami konstans, vagy legalábbis olyan változó amihez nincs setter.
A legtöbbször a konstans konkrétan alkalmatlan is lenne a feladatra. Eddig a Swiftben láttam hihetetlen mennyiségű konstans használatot, de az speciális konstans, mivel akár futási időben is kaphat értéket, míg más nyelvekben jellemzően fordítási időben már adni kell neki értéket, néha kötelezően már a deklaráláskor.
Fun fact: A víz forráspontja sem konstans, mivel nem csak a hőmérséklettől, hanem a légnyomástól is függ.
Ezért van az, hogy magasabb hegységben hosszabb ideig kell főzni, sőt van amit nem is lehet ott megfőzni kukta nélkül. Ja amúgy a kukta meg a másik véglet. Abban rövidebb ideig kell főzni, mert jóval 100C fok felett forr benne a víz. -
Láma kérdés
Jó stratágia majdnem mindent változóba rakni? Kivéve az állandó értékeket. Például: 1méter, a víz forráspontja, stb.Szerintem amíg kisebb programokról van szó, vagyis nem számít ha mondjuk extra optimalizációt jelent esetleg a konstans használata, nyugodtan mehet a változók használata. Eddig pythonban, C#-ban, de sorolhatnám a 25 évvel ezelőtt tanult nyelveket is, egyértelmű választás volt a változók használata és nagyon ritkán került elő hogy legyen valami konstans, vagy legalábbis olyan változó amihez nincs setter.
A legtöbbször a konstans konkrétan alkalmatlan is lenne a feladatra. Eddig a Swiftben láttam hihetetlen mennyiségű konstans használatot, de az speciális konstans, mivel akár futási időben is kaphat értéket, míg más nyelvekben jellemzően fordítási időben már adni kell neki értéket, néha kötelezően már a deklaráláskor.
Fun fact: A víz forráspontja sem konstans, mivel nem csak a hőmérséklettől, hanem a légnyomástól is függ.
Ezért van az, hogy magasabb hegységben hosszabb ideig kell főzni, sőt van amit nem is lehet ott megfőzni kukta nélkül. Ja amúgy a kukta meg a másik véglet. Abban rövidebb ideig kell főzni, mert jóval 100C fok felett forr benne a víz. -
Python, JS például. Mitől nyelvfüggő a kérdésem? (mert nem értem, de persze még csak most tanulgatok)
Mert egyes nyelvekben (pl. Python) csak változó van, ott változóba vagy kénytelen pakolni, máshol van kifejezetten konstans definíció (pl. C-ben a #define
.)
Szóval Python esetében nincs más út, míg mondjuk C-ben rossz ötlet e célra változót használni. -
-
Sziasztok!
Egy GUI-val rendelkező desktop alkalmazást kéne írnom aminek az alábbi funkciókkal kéne rendelkeznie:
- Crossplatform
- Képek drag-and-drop húzása, képek deformálása stb.
- REST kérések küldése előre bekonfigurált végpontok számára, amelyet a GUI-n keresztül lehetne konfigurálniKvázi egy Postman továbbfejlesztve, kicsit felhasználóbarátabbá téve, úgymond "next-next" élmény elérése lenne a cél egye endpointok meghívásakor.
A legnagyobb kérdés a fejemben, hogy milyen nyelven írjam. Java nyelven tudok, a cross platformnak meg is felel, de a GUI-val kicsit hadilábon állok. Egyedül a JavaFX ami talán viszonylag korszerű még, de nekem kicsit nehézkes a működése, de jobb híján akár jó is lehet.
A másik alternatíva a Javascript, amit nem különösebben szeretek, ezért azt szeretném kerülni ha lehet. Esetleg még a Python ami maradt, de annak a GUI részével semmi tapasztalatom nincs.
Ti mit ajánlanátok erre a feladatra?
-
Igen, Python alap ablakozója elég rona sajna. C++-ot kihagynám, Electronnal én is szemeztem, ha nagyon nem jutnék dűlőre akkor marad az. Köszönöm!
Silεncε
A Tkinter nagyon nem szép, még ha nem is szépségversenyre csinálnám, azért ennyire igényes lennék a munkámra 😅
Ezt a SceneBuildert kipróbálom, az talán megkönnyíti a dolgomat majd.
samujózsi
Köszi, ezeket lecsekkolom majd még! -
Pythonnak van ablakozó csomagja, hogy mennyire cross-platform azt nem tudom (elég szarul néz ki, azaz akár cross-platform is lehet).
QT ami még eléggé cross-platform (ha szereted magad C++-al szívatni), én leginkább a javascriptet ajánlottam volna (mondjuk Electronnal), de ha azt meg kerülni akarod, akkor kb. mindegy melyik opciót választod.Igen, Python alap ablakozója elég rona sajna. C++-ot kihagynám, Electronnal én is szemeztem, ha nagyon nem jutnék dűlőre akkor marad az. Köszönöm!
Silεncε
A Tkinter nagyon nem szép, még ha nem is szépségversenyre csinálnám, azért ennyire igényes lennék a munkámra 😅
Ezt a SceneBuildert kipróbálom, az talán megkönnyíti a dolgomat majd. samujózsi
Köszi, ezeket lecsekkolom majd még! -
Pythonnak van ablakozó csomagja, hogy mennyire cross-platform azt nem tudom (elég szarul néz ki, azaz akár cross-platform is lehet).
QT ami még eléggé cross-platform (ha szereted magad C++-al szívatni), én leginkább a javascriptet ajánlottam volna (mondjuk Electronnal), de ha azt meg kerülni akarod, akkor kb. mindegy melyik opciót választod.Pythonhoz többféle GUI csomag van.
A beépített, a tkInter, ez buta és ronda, de crossplatform.
Van Qt pyqt és ennek kicsit szabadabb licencelésű változata a pyside. Elég gyenge dokumentációval.
Létezik wxpython, de ez nem tudom, mennyire crossplatform
+ami most nem jut eszembe -
Sziasztok!
Egy GUI-val rendelkező desktop alkalmazást kéne írnom aminek az alábbi funkciókkal kéne rendelkeznie:
- Crossplatform
- Képek drag-and-drop húzása, képek deformálása stb.
- REST kérések küldése előre bekonfigurált végpontok számára, amelyet a GUI-n keresztül lehetne konfigurálniKvázi egy Postman továbbfejlesztve, kicsit felhasználóbarátabbá téve, úgymond "next-next" élmény elérése lenne a cél egye endpointok meghívásakor.
A legnagyobb kérdés a fejemben, hogy milyen nyelven írjam. Java nyelven tudok, a cross platformnak meg is felel, de a GUI-val kicsit hadilábon állok. Egyedül a JavaFX ami talán viszonylag korszerű még, de nekem kicsit nehézkes a működése, de jobb híján akár jó is lehet.
A másik alternatíva a Javascript, amit nem különösebben szeretek, ezért azt szeretném kerülni ha lehet. Esetleg még a Python ami maradt, de annak a GUI részével semmi tapasztalatom nincs.
Ti mit ajánlanátok erre a feladatra?
-
Sziasztok!
Egy GUI-val rendelkező desktop alkalmazást kéne írnom aminek az alábbi funkciókkal kéne rendelkeznie:
- Crossplatform
- Képek drag-and-drop húzása, képek deformálása stb.
- REST kérések küldése előre bekonfigurált végpontok számára, amelyet a GUI-n keresztül lehetne konfigurálniKvázi egy Postman továbbfejlesztve, kicsit felhasználóbarátabbá téve, úgymond "next-next" élmény elérése lenne a cél egye endpointok meghívásakor.
A legnagyobb kérdés a fejemben, hogy milyen nyelven írjam. Java nyelven tudok, a cross platformnak meg is felel, de a GUI-val kicsit hadilábon állok. Egyedül a JavaFX ami talán viszonylag korszerű még, de nekem kicsit nehézkes a működése, de jobb híján akár jó is lehet.
A másik alternatíva a Javascript, amit nem különösebben szeretek, ezért azt szeretném kerülni ha lehet. Esetleg még a Python ami maradt, de annak a GUI részével semmi tapasztalatom nincs.
Ti mit ajánlanátok erre a feladatra?
-
Koszi a javitast/kiegeszitest!
Regen volt mar, hogy swifteznem kellett, azt is csak par napig, azt is utaltam, mint a sz@rt pedig altalaban nem vagyok valogatos, olyan nyelven programozok, ami epp szembe jon/amiben eppen kell.Én se sokat használtam, csak nemrég tanultuk, aztán valamennyi megmaradt, de így hogy nincs itthon MAC így esélyem sincs vele foglalkozni szal nem nagy karriert futok benne
-
Annyi kiegészítés, hogy az if let-re azért van szügség, mert swiftben csomó változó optional tipusú, és ezáltal csak akkor tudod használni ha kicsomagolod, ezáltal el lehet kerülni a hibákat, amik a null miatt lehetnek
Amúgy ennél egyel jobb megoldás a guard, mert ezzel kiküszöbölhető a sok if let
És arra én sem emlékszek, hogy lehet e érték nélkül létrehozni konstanst, de szerintem igen, és nem null lesz hanem nil
Amúgy annyira nem rossz ez a nyelv, igaz én közvetlenül az Android programozáshoz hasonlítottam, sok okos dolog van benne, viszont ami idegesítő, hogy logika nélkül adtak más neveket benne pl:
Null helyett Nil
Interface helyett ProtocolNyilván ezek megszokhatók, csak felmerül az emberben a kérdés, hogy miért, jah és ugye kizárólag OSX-en lehet fejleszteni, ez is bosszantó, hogy OSX-en talán minden nyelven lehet fejleszteni, viszont apple termékre meg csak OSX-en lehet
Koszi a javitast/kiegeszitest!
Regen volt mar, hogy swifteznem kellett, azt is csak par napig, azt is utaltam, mint a sz@rt pedig altalaban nem vagyok valogatos, olyan nyelven programozok, ami epp szembe jon/amiben eppen kell. -
Hala egnek keves talalkozasom volt a swift-el, de ezekben pont tudok segiteni szerintem:
- let: Konstanst hozol letre, aminek inicializalaskor adsz erteket, utana csak olvasni tudod, irni nem.
- var: Ez egy sima valtozo, irhato-olvashatoAz "if let x = readLine() {..." szerkezet meg ugyan ugy mukodik, mint minden mas nyelven az if, azaz:
Ha ertelmezheto, akkor eloszor muvelet/operacio kiertekeles tortenik, a megfelelo sorrendben (bal-jobb, zarojelezes, stb), aztan a vegen ami marad van valahogy kiertekelve bool-kent.
Tehat, ami itt tortenik (persze a fenti problema miatt elvileg ez a sor eleve nem fog mukodni, de most az egyszeruseg kedveert tegyuk fel, hogy de):
1) Letrehozol egy x nevu, string tipusu, konstanst
2) Ennek a konstansnak az erteke lesz az, amit a readLine() visszaad
3) Az igy kapott string lesz kiertekelve, mint az if felteteleMondhatjuk ugy is, hogy ugyanaz, mintha ezt irtad volna:
let x = readLine()
if x {...Arra, hogy swiftben az if hogy ertekeli ki a stringet nem emlekszem, de igy tippre azt mondanam, hogy a tipikus modon, tehat ha ures a string, akkor false, amugy true. Amugy ennel sokkal szebb a kod, ha ugy irod, hogy if x.isEmpty().
Arra se emlekszem, hogy swiftben sima konstans lehet-e null, ha igen, azt se art kizarni.Nem frissek az emlekek, ugyhogy ha nagyon nem igaz, amit irtam, valaki majd kijavit, akinek naprakeszebb tudasa van. Ha meg nem, ott a gugli meg a stackoverflow.
Annyi kiegészítés, hogy az if let-re azért van szügség, mert swiftben csomó változó optional tipusú, és ezáltal csak akkor tudod használni ha kicsomagolod, ezáltal el lehet kerülni a hibákat, amik a null miatt lehetnek
Amúgy ennél egyel jobb megoldás a guard, mert ezzel kiküszöbölhető a sok if let
És arra én sem emlékszek, hogy lehet e érték nélkül létrehozni konstanst, de szerintem igen, és nem null lesz hanem nil
Amúgy annyira nem rossz ez a nyelv, igaz én közvetlenül az Android programozáshoz hasonlítottam, sok okos dolog van benne, viszont ami idegesítő, hogy logika nélkül adtak más neveket benne pl:
Null helyett Nil
Interface helyett ProtocolNyilván ezek megszokhatók, csak felmerül az emberben a kérdés, hogy miért, jah és ugye kizárólag OSX-en lehet fejleszteni, ez is bosszantó, hogy OSX-en talán minden nyelven lehet fejleszteni, viszont apple termékre meg csak OSX-en lehet
-
Python és C# mellett belekezdtem a Swift-be is és elég furának tűnik azokhoz képest. Egyrészt mintha félkész lenne. Lehet hogy csak a másik kettő kényeztetett el a rengeteg, néha szinte túl sok beépített class-al, óriási függvénykönyvtárral, de pl. az MS .net dokumentációja is nagyon részletes, ahhoz képest amit a Swift-hez találtam.
Amellett hogy alap classokat nem találok, de ami van az is mintha bonyolultabb, fapadosabb lenne, miközben látni a Python féle kötetlenebb felfogást is.
Most pl. nem értem azt hogy rengeteg helyen constansokat használnak, oda is aminél változó lenne a logikus. Persze tudom, hogy itt máshogy működik a constans, mert futás alatt is lehet neki értéket adni egyszer, de akkor is fura.
Miért jobb egy
let x = readLine()
mint egy
var x = readLine()
amit reflexből írnék?...ja pont most olvasom, hogy a readLine() nem egyszerű String-et ad vissza, hanem optional-t. Akkor ezért írt a fordító valami unwrap problémát.
fura az
if let x = readLine() {
valami
}
szerkezet is. Mármint hogy honnan kap boolean értéket. Esetleg az "if let" itt egy összetartozó speciális statement?Persze még nagyon az elején vagyok, de a Swift mintha sok dolog máshogy működne.
Hala egnek keves talalkozasom volt a swift-el, de ezekben pont tudok segiteni szerintem:
- let: Konstanst hozol letre, aminek inicializalaskor adsz erteket, utana csak olvasni tudod, irni nem.
- var: Ez egy sima valtozo, irhato-olvashatoAz "if let x = readLine() {..." szerkezet meg ugyan ugy mukodik, mint minden mas nyelven az if, azaz:
Ha ertelmezheto, akkor eloszor muvelet/operacio kiertekeles tortenik, a megfelelo sorrendben (bal-jobb, zarojelezes, stb), aztan a vegen ami marad van valahogy kiertekelve bool-kent.
Tehat, ami itt tortenik (persze a fenti problema miatt elvileg ez a sor eleve nem fog mukodni, de most az egyszeruseg kedveert tegyuk fel, hogy de):
1) Letrehozol egy x nevu, string tipusu, konstanst
2) Ennek a konstansnak az erteke lesz az, amit a readLine() visszaad
3) Az igy kapott string lesz kiertekelve, mint az if felteteleMondhatjuk ugy is, hogy ugyanaz, mintha ezt irtad volna:
let x = readLine()
if x {...Arra, hogy swiftben az if hogy ertekeli ki a stringet nem emlekszem, de igy tippre azt mondanam, hogy a tipikus modon, tehat ha ures a string, akkor false, amugy true. Amugy ennel sokkal szebb a kod, ha ugy irod, hogy if x.isEmpty().
Arra se emlekszem, hogy swiftben sima konstans lehet-e null, ha igen, azt se art kizarni.Nem frissek az emlekek, ugyhogy ha nagyon nem igaz, amit irtam, valaki majd kijavit, akinek naprakeszebb tudasa van. Ha meg nem, ott a gugli meg a stackoverflow.
-
Python és C# mellett belekezdtem a Swift-be is és elég furának tűnik azokhoz képest. Egyrészt mintha félkész lenne. Lehet hogy csak a másik kettő kényeztetett el a rengeteg, néha szinte túl sok beépített class-al, óriási függvénykönyvtárral, de pl. az MS .net dokumentációja is nagyon részletes, ahhoz képest amit a Swift-hez találtam.
Amellett hogy alap classokat nem találok, de ami van az is mintha bonyolultabb, fapadosabb lenne, miközben látni a Python féle kötetlenebb felfogást is.
Most pl. nem értem azt hogy rengeteg helyen constansokat használnak, oda is aminél változó lenne a logikus. Persze tudom, hogy itt máshogy működik a constans, mert futás alatt is lehet neki értéket adni egyszer, de akkor is fura.
Miért jobb egy
let x = readLine()
mint egy
var x = readLine()
amit reflexből írnék?...ja pont most olvasom, hogy a readLine() nem egyszerű String-et ad vissza, hanem optional-t. Akkor ezért írt a fordító valami unwrap problémát.
fura az
if let x = readLine() {
valami
}
szerkezet is. Mármint hogy honnan kap boolean értéket. Esetleg az "if let" itt egy összetartozó speciális statement?Persze még nagyon az elején vagyok, de a Swift mintha sok dolog máshogy működne.
Swift mintha sok dolog máshogy működne.
Csodálkozol? Apple termék...
Nekem egyszer volt vele közelebbi kapcsolatom, majdnem fejlesztenem is kellett benne, de végül megoldottam Ionicban. -
Sziasztok,
Segítséget kérnék.
Van egy barátom, szülinapjára pólóra szeretnék nyomtattatni. Az igazi szerelme a linuxra programozás, és szükségem lenne egy 3 soros kódra, amit a pólóra tehetnék neki. Nagyjából annyi kellene, hogy program indul, nagy betűméret, nyomtatás "bármi szöveg" program vége. Én tök hülye vagyok ehhez, szóval ha baromságot mondtam, nézzétek el. Írna nekem valaki egy ilyet?
Köszönöm! -
Haha, persze a management tudja. A programozó meg majd cumizik a lehetetlen határidők miatt. Nem, ez nem így megy. A programozó megnézi a specifikációt és megmondja mennyi idő és pénz lesz megcsinálni. Azt vagy találkoznak az igények és a lehetőségek vagy nem. Persze, ha a tapasztalatszerzés a cél nem a pénzszerzés, akkor más a helyzet.
-
En azt javaslom, hogy egyetem mellett csinalj olyasmit, ami tetszik/meno/tanulsz belole. A nagy lovet ugysem most fogod megkeresni, valoszinuleg. Szoval igazabol majdnem tokmindegy, mit csinalsz, ha szakmailag erdekes.
egyetem mellett csinalj olyasmit, ami tetszik/meno/tanulsz belole - mondjuk egy munkahely pont ilyen
-
instantwater
addikt
-
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ezért van az, hogy magasabb hegységben hosszabb ideig kell főzni, sőt van amit nem is lehet ott megfőzni kukta nélkül. Ja amúgy a kukta meg a másik véglet. Abban rövidebb ideig kell főzni, mert jóval 100C fok felett forr benne a víz.
Új hozzászólás Aktív témák
● olvasd el a téma összefoglalót!
- Allegro vélemények - tapasztalatok
- Sorozatok
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Samsung Galaxy Watch8 és Watch8 Classic – lelkes hiperaktivitás
- Energiaital topic
- OLED TV topic
- Azonnali informatikai kérdések órája
- További aktív témák...
- Nitro ANV16-41 15.6" FHD+ IPS Ryzen 7 8845HS RTX 4050 16GB 512GB NVMe SSD magyar vbill gar
- GAMER PC! Intel i7-14700 / RTX 4090 / 32GB DDR5 / 1TB NVMe / 1000w Gold! BeszámítOK
- LG UltraGear 32GS94UX-B OLED Monitor! 3840x2160 / 480Hz / 0.03ms / G-Sync / FreeSync! BeszámítOK
- 27% - ASUS ROG Strix XG27ACS Monitor! 2560x1440 / 1ms / 180Hz / G-Sync / FreeSync
- LG UltraGear 27GR95QE-B OLED Monitor! 2560x1440 / 240Hz / 0.03ms / G-Sync / FreeSync
- Lenovo ThinkPad T14s Gen 3 Ryzen 5 PRO 6650u Ultravékony, üzleti prémium! Garancia 2027.05.
- Apple iPhone 14 Pro 128GB Space Black Használt 100% akkumulátor
- AKCIÓ! EVGA FTW3 Ultra Gaming RTX 3080 10GB videókártya garanciával hibátlan működéssel
- Eladó iMac 24 2021 M1 (8GB RAM / 256GB SSD) 6 hónap garancia
- 14. generációs Intel Core i9-14900K processzor - garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest