- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Jön az új 80 Plus fokozat az adatközpontokhoz
- Jókora gond volt az ASRock bizonyos alaplapjaival
- iPad topik
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Hobby elektronika
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Bambu Lab 3D nyomtatók
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Teasüti
nagyúr
Sziasztok!
Tanácsra volna szükségem újfent.
Milyen megoldások léteznek erre a feladatra?
Adott két kapcsoló és két fogyasztó. Egyik kapcsoló mindkettő fogyasztót kapcsolja, viszont a második kapcsolóknak csak az egyiket kellene. Be lehet ezt kötni vmi módon, vagy kell hozzá vmi eszköz is kiegészítésként?
Sorba kötött fogyasztók esetén tudom kapcsolni a lánc egyik elemét önállóan, ha bekötöm párhuzamosan arra az elemre a második kapcsolót?Konkrétan féklámpáról volna szó. Két 12v LED szalag, az egyszerűség kedvéért legyen csak ki- és bekapcsolt állapot. Mindkettőt kapcsolja a fék nyilván. A terv viszont, hogy az egyiket egy másik kapcsolóval állandó bekapcsolt állapotra szeretném bírni függetlenül a féktől (vagyis hát gondolom nem sértődik meg, ha mindkét kapcsoló felkapcsol egy időben). Mellékesen ez a ködlámpa szerepét fogja betölteni.
Tehát miként célszerű ezt megvalósítani? A fenti felvázolt módszerrel ki lehet emelni egy elemet a sorból, vagy ez egyéb problémákat vet fel?
Köszönöm! -
Kernel
nagyúr
válasz
zsolti_20 #48894 üzenetére
Elvileg a 22-es jelű egység a feszültségszabályzó, ami a szinkrongenerátor forgórészére csúszógyűrűkön keresztül adott áram nagyságával szabályozza gerjesztést, ezáltal a leadott feszültséget. 24-es lehet az egyenirányító.
Van ott egy elmenő vezeték, gondolom azon méri a fedélzeti feszültséget, illetve azt igyekszik stabilizálni. Meg abból veszi a gerjesztőáramot is.
Az akkunak van egy puffer szerepe is, tehát ha ez gyárilag akkus konstrukció, akkor az akkut kihagyni nem szabad az áramkörből.
Ha akkuval együtt is sok a feszültség (vagyis túltölt) akkor a fesz. szabályzót kell cserélni.
-
And
veterán
válasz
Flashback #48896 üzenetére
Ha jól gondolom, akkor ez a 4x3 sorkapocs-pont négy darab teljesen független váltóérintkezőt takar. Vagyis a többi kimenetre csak úgy kerülhet feszültség, hogy te a relék közös pontjára (vagy épp az NO, a feszültségmentes állapotban nem vezető érintkezőre) ráadtad azt a feszültséget, ami a relék meghúzásakor átkerül a terhelés felőli ágra. Ahogy az előttem szóló írta, le kellene tisztázni, hogy melyek a relék kimeneti érintkezőinek közös (COM) pontjai, akár a relé adatlapjának megkeresésével, akár a nyák végigkövetésével illetve méréssel.
-
PHM
addikt
válasz
Flashback #48896 üzenetére
Próbáld meg úgy, hogy a B pontokat használod közös betápnak,
és az A pontokon mérsz feszültséget.
Az a gyanúm ugyanis, hogy a B pontok a morze érintkezők
közös pontjai.
De ezt magad is kimérheted:
Mindent lekötsz a panelről a tápfeszültség kivételével.
Ezután megméred, mely 2 pontok közt van rövidzár az egyik,
majd a másik állapotban. Amelyik pont mindkét esetben szerepel,
az a közös pont, oda kell a kapcsolandó feszültséget kötni.Szerk:
Mindez akkor igaz, ha valóban a relék morze érintkezői vannak csak kivezetve. -
Kimértem az A-B között zár.
A gond lehet a közös 12V?
Megnyomom az 1-es csatornát 1 - AB ZÁR átmegy a 12V, de közben a 2,3,4-en is lesz valamennyi feszültség.
Ezt kellene elkerülni. Mit tudok tenni? -
zsolti_20
senior tag
Sziasztok! Remélem jó helyen járok. Van egy 125ccm-es motorom, aminek a hátsó lámpája mindig kiégett. Gyanus volt, így rámértem és kidobott 10-65v-ot a fordulatszám függvényében. Az első lámpák bírják, bár nemtudom hogyan... Csatolom a kapcsolási rajzot hátha segít valamit. Annyi a különbség, hogy az én motoromban nincs akkumulátor, illetve önindító. Az aksi mennyire lehet gond?
-
Na közben ez megoldódott. Mert a panelt normál módon is lehet vezérelni.
Tehát 12V a betáp. és az csak akkor megy ki, amikor a gombot megnyomom. Kérdés hogy kell normál esetben bekötni?
Úgy gondoltam hogy adok mindenhova 12V-ot (piros kábelek).A kimeneteken 0van normál esetben, ez jó.
Ha megnyomom az 1es gombot az 1es kimeneten +12V lesz. Viszont a kettesen meg hármason is megjelenik 5V. Így van ez a többi gombbal. Tehát nem csak a választott kimeneten hanem a többin is jelentkezik feszültség.
Mit rontok el? Mi lenne a helyes bekötése?
-
Kernel
nagyúr
válasz
rita7107 #48888 üzenetére
Attól még, hogy szétment (bár így nem látni, mi a gond), ki lehet mérni, hogy mekkora feszültségű trafóra van szükség, helyettesíthető egy hasonló méretű Puskás trafóval is.
A rajz alapján ez a trafó nincs komoly terhelésnek kitéve, csak segédáramköröket táplál. Ha az R1 tényleg 15 ohm (ez sem látszik rendesen, de kimérhető), ilyen ellenálláson keresztül nem is lehet túl nagy a terhelés.
+/- 15V-ot állít elő a két stabilizátor a műveleti erősítők és relék számára, amihez kb. 2x20 V pufferelt feszültség szükséges, ami 2x 15 V AC szekunderrel bíró trafóval már előállítható.
-
And
veterán
válasz
Flashback #48889 üzenetére
Nem lehet, hogy ez simán bekötés kérdése? Mert ha minden kimenethez (relé?) három sorkapocs tartozik, akkor lehet, hogy azok váltóérintkezős relékről jönnek, vagyis elegendő felcserélni az NO/NC érintkezőket, a B-jelű sorkapcsokból átkötni a terheléseket az A-jelűekbe.
-
Sziasztok!
Van egy 4 csatornás eszközünk ami távirányítóval működik. A távirányítók már sok évesek úgy gondoltuk cseréljük, modulostul együtt.
A gyári modulnak 12V a betápja és folyamatos 5V-ot ad ki csatornánként.Amikor a távirányítón megnyomunk egy gombot az 5V leesik nullára.
Az új modulunk ilyen:
Ha bekötöm mindenhova az 5V-ot pont a fordítottját érem el. Akkor lesz 5V mikor a távirányítón megnyomom a gombot. Meg tudom ezt valamiféle kapcsolással fordítani?
Kérlek segítsetek!
-
rita7107
aktív tag
Sziasztok.
Van egy régi TR-9120 típusú tápegységem.
Az első képen pirossal jelzett trafó "vasmagja" darabokban van.
Ezt lehetne valahogyan, valamivel helyettesíteni?Ha igen mit javasoltok, mit tegyek be helyette?
Azért mellékelem a kapcsolási rajzát is, abból jobban látszik mire lenne szükség.
Sajnos annyira nem értek az elektronikához, hogy saját kútfőből megoldjam.Köszönöm a segítséget!
-
yohnsee
tag
válasz
_ATi_1 #48874 üzenetére
Belinkelem, miről is beszélek. Sajnos kapcsolási rajzot ezidáig idő hiányában nem készítettem. (Tudom, ez így eléggé visszafele van)
A sönt 0.05 ohm/10W, az áramkör 12-48V között kell működjön. Célja: DC motor irányváltása. Jobb oldalon alulról felfele haladva található a bemenet, egyenirányítás, pufferelés, majd a két relé váltja az irányt. A söntöt a negatív oldalra raktam a széles feszültségtartomány miatt. Ezt 10k-val a mikrovezérlő lábára kötöttem.
A mikrovezérlő programja legegyszerűbben egy kapunyitó elektronikához hasonlítható. Start-Stop-Start, ahol először az egyik irányba mozog végállásig, majd a másikba. Ha közben infrakapu/felhasználó/terhelésvédelem hibát jelez, akkor megáll. Van egy trimmer helipoti, ami a referenciafeszültségemet állítja elő, ha ennél nagyobb a feszültségesés az ellenálláson, akkor kikapcsolnak a relék.
Eddig ez a legnagyobb "alkotásom", így szívesen veszek mindenkitől hozzászólást, hogyan tehetném esetleg még jobbá a művemet.
Tehát a válaszom a kérdésedre: nem erősítettem a mérendő feszültséget, mert az AVR belső felbontása állandó (8 vagy 10 bit - választható), mellé csak a referenciafeszültséget választottam kellőképpen alacsonyra (1,1V) így ebben a tartományban már a 8 bites pontossággal is ~0,004V a lépcső. (Az itteni ref. feszültség az AVR belsőé, nem összekeverendő a fentebb említettel!) -
válasz
Pttypang #48876 üzenetére
Szoval smd alkatresz, hagyomanyos panelkeszitesi modszerek adottak, maratas, fotozas.
Valami kulonleges trukk esetleg, amivel van eselyem, hogy ilyen vekony vezetosavokat keszitsek, vagy marad a kesz panel rendelese, amirol emberi meretre vannak kivezetve a labak?
Gondolkodtam, hogy ugy hagyom, aztan utolag egy szikevel pl megvagom a vezetosavokat, de ez mar nagyon utolso sufni megoldas lenne.. -
Kernel
nagyúr
Gyártóra utal, illetve a belső felépítésben is van némi különbség, de ennek nincs gyakorlati jelentősége:
https://en.wikipedia.org/wiki/78xx
Adatlapból is kivágtam példának két képet az A és C változatról, de általános felhasználásnál ezeknek a kis eltéréseknek sincs jelentősége:
-
Sziasztok!
Mi a különbség az LM7812 és az L7812CV stabilizátorok között?
Egyik régebbi táphoz LM7812-t írtak elő, de a közeli boltban nem lehet kapni, csak L7812CV-t.
Lehet vele helyettesíteni az LM7812-t?
Kössz!
-
Lompos48
nagyúr
Az a mérés maximum annyira jó, hogy bizonyítja: az alkatrész tud "tranzisztorolni". Az adatlapban meg kell nézni a paraméter határértékein kívül a mérési feltételeket is. Azok pedig VCE=-4.0 V, IC=-4.0 A. A műszer pedig mA-es szinten mér. Lehet hozzá tesztáramkört építeni (ha annyira fontos), de ezeket a feltételeket biztosítani kell minimum 2 táp használatával.
Még annyit, hogy a Hfe (h12e) paraméter Ic függő értéket mutat mindig, a változás ilyen nagy áramhatárok között nagyon nagy. -
Sziasztok ujra.
Milyen modon keszutenetek panelt, ha azon pl max8815 ic lenne, vagyis smd alkatresz. A vezetosavokat a labakhoz milyen modon oldanatok meg?
-
Ribi
nagyúr
Lenne egy kérdésem tranyó Hfe méréssel kapcsolatban.
Otthon találtam pár BDX18 tranyót, aminek az erősítése elvileg min 20.
Kis sárga multiméterben van mérés rá, de 3 és 5 között mutatott amikor több darabot megmértem.
Ennek mennyire lehet hinni?
Power tranyó mérésére a kis vacak már nem alkalmas, vagy tényleg ennyire kicsit erősít? -
yohnsee
tag
válasz
_ATi_1 #48860 üzenetére
Helló!
Lehet, hogy össze kellene dolgoznunk. Én is ilyen projektbe kezdtem, eddig DC áramot (0-10A) mértem sönt ellenálláson mikrovezérlővel, de most ugyanezt tudnom kellene AC-ban is. Kernel ötlete nagyon tetszik (ACSxxx típusú érzékelő) csak sajnos idő hiányában nem tudok teszteket összerakni.
Ha gondolod, szívesen segítek, ahogy csak tudok. -
-
válasz
Kernel #48868 üzenetére
Igen, ezért volt fura... akkor összerakom, mibe' fogadunk, hogy nekem vagy füstölni fog, vagy meg sem mozdul?
Köszi amúgy, így már érthető
Homályosan sejtettem, hogy áram lesz a dologban, de nem voltam benne biztos, hogy az a szerepe a 10k-nak. Meg nagyon soknak tűnt az a 30V.
Viszont így ha jól sejtem, ha kisebb ellenállást használok, nem fog 30V kelleni? -
Most ezt nem értem kicsit : itt
26V-ot tol be az 555-nek (igaz, ellenálláson át), annak nem kéne ettől elfüstölnie...?
Feszültségvezérelt oszcillátort akarnék alkotni ez alapján, aminek 20-30KHz között kéne kiadnia frekvenciát... Működhet ez, vagy számoljam át max. 15V-os vezérlőfeszültséghez? -
mezis
félisten
válasz
Narancs #48861 üzenetére
Üdv.!
Villanyszerelő módszer: legalább 5 W-os próbalámpa a védőföld és fázis közé. Ha világít, akkor még két eset van: a/ védőföld vezeték rendben, b/védőföld szakadt ugyan, de a bojleredbe érkező nulla vezető és a védőföld "zárlatos". (Ez utóbbinak kicsi a valószínűsége.)
Ha nem világít: két eset: a/ védőföld rendben, de van érintésvédelmi FI reléd és az leoldott. (Ebben az esetben egy pillanatra felvillanhatott a próbalámpa.) b/ nem világít, FI relé nem oldott le vagy nincs is: szakadt a védőföld.
E helyett én inkább műszeres vizsgálatot javaslok: egy elegendően hosszú vezetékkel ellenállás mérés a kérdéses pont és egy biztosan jó védőföldelés között. Ehhez kell egy DVM (eBay, 1600 HUF), és 10 - 20 m vezeték. (A DVM jó lesz elemteszternek, a vezeték meg ruhaszárító kötélnek.
)
-
Kernel
nagyúr
válasz
Narancs #48861 üzenetére
Az anód működésének nincs köze a földeléshez, az önmagában egy galvánelemet képez, aminek egyik elektródja a vastartály, másik a magnézium, a víz pedig az elektrolit.
A két fémről egyébként (jelentéktelen) feszültséget lehetne elvezetni, ha nem lenne rövidre zárva. A zárlat miatt viszont elektronáramlás lép fel, vagyis áram folyik vizen keresztül, ami az anódról elektrolizálja az anyagot a tartály fala felé, nem pedig fordítva, így nem a tartály anyaga fogy el, illetve korrodálódik, hanem az anód.
Vezetékkel kapcsolatban az sem mindegy, hogy helyi földelésre vagy a védőföld vezetékére gondolsz, de mindkettő ellenőrizhető egy próbalámpás gyorsteszttel, a fázishoz képest.
Lehet feszültséget is mérni, de a voltmérő nem terheli árammal a földelést, így inkább csak a védőföld beazonosítására alkalmas.
Amellett a földelési ellenállás mérésére vannak szakszerű műszeres módok.
De még a próbalámpás teszt sem ajánlott laikus számára, sőt szakmailag sem teljesen elfogadott, de attól még van értelme annak is.
-
Narancs
őstag
Sziasztok!
Ma megdöbbenten tapasztaltam, hogy a bojlerünkbe menő földvezeték el van vágva. Legutóbb két éve szerelték, lehet, hogy akkor vágták el, lehet hogy már korábban. Jól tudom, hogy ilyenkor az anód (egy magnézium ötvözet cső) nem fejti ki áldásos korrózióvédelmi hatását?
Hogy tudnám megállapítani, hogy ami a falból kijön földvezeték, az valóban földel-e?
Bocs ha kicsit off
-
_ATi_1
senior tag
Üdv!
Áramot szeretnék mérni mikrovezérlővel, 0-20A-es tartományban, és galvanikusan leválasztva.
Erre keresek minél költséghatékonyabb megoldást, eddig eredménytelenül. Valaki esetleg tud ebben segíteni?
Köszönöm előre is. -
Ribi
nagyúr
Megnéztem szkóppal.
Kondival kis terhelésen jó, de nagyobb terhelésen az R2-t nézve begerjed, vagy mit csinál, kimenet ugyancsak.
Anélkül viszont minden szép sima.Még azon filózok, hogy a kimeneten nincs nagyobb kondi és lehet amiatt csinálja ezt?
Ha lenne ott 100-500uF, akkor lehetne adj lábra is tenni valamit -
Ribi
nagyúr
Ráraktam az R2 ellenállásra a tantált és ugyanaz, leesik 10.6Vra.
Mi a búbánatos kutyaszar van itt?Lompos48 Hát az lesz, hogy nem rakok oda semmit, de akkor sem értem.
Elvileg lehet oda rakni, meg szoktak is, de akkor sem értem, hogy miért okoz gondot. Ettől stabilabbnak kellene lennie, nem megzakkanni.
Eccerűen nem ér tem. -
Lompos48
nagyúr
Magyarázattal (még) nem tudok szolgálni. Ellenben az Adj láb az IC referenciaforrással van kapcsolatban, ami az 1.24V-os feszültséget 0.005%/V pontossággal "hozza". És ez érvényes a 3V ≤ (VIN − VOUT) ≤ 35V,
10 mA ≤ IOUT ≤ 5A, P ≤ 50W intervallumokra. Ezen bármilyen plusz alkatrész csak rontani tudhat. Adatlap szerint az Adj-GND közé kötött 10 μF kondi már 75dB-es brummelnyomást biztosít. Adatlapban egyetlen egy kapcsolásban találtam egy 0.1 μF.ot. Ugyanakkor jónéhány alkalmazási kapcsolásban semmit nem használnak oda, néhányban ott a 10 μF.ot. Én nem tennék oda semmit.Utólag: Adatlap 8.oldalán írja, hogy mi történhet nagyobb kapacitás esetén az ICben keletkező belső kis parazitaramok miatt. Azt is, ahogy ki lehet védődiódákkal ciglizni ezt. Egy próbát megér(het) kipróbálni ideiglenesen a nagyobb kapacitással és 2 diódával az adatlap 3. rajza szerint.
Új hozzászólás Aktív témák
- Intel Core 2 Quad Q9550 2.83GHz LGA775 Processzor
- QNAP TS-870U-RP 8 lemezes Rack NAS
- 12.000 ft tól elvihető ELITRO Bankmentes , kamatmentes vásárlás .Cooler Master GM2711S Monitor
- Telefon felvásárlás!! iPhone 11/iPhone 11 Pro/iPhone 11 Pro Max
- BESZÁMÍTÁS! Microsoft XBOX Series S 512GB játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest