- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Előrendelhető a OnePlus Pad 3
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Amazon Kindle
- Videós, mozgóképes topik
- RAM topik
- Milyen monitort vegyek?
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Melyik tápegységet vegyem?
-
PROHARDVER!
A Linux Mint bemutatása
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
Compika
#13329
üzenetére
Ez attól függ milyen fájlkezelőről beszélünk. Egyáltalán Mint Xfce-n alapból fent van a Samba?
Ugyanis ennek a fájlkezelőből megosztásnak több féltetele van. Fent legyen a fuse, és samba, valamit a fájlkezelő fuse-csatolásokat kezeljen (ez utóbbit elvileg tudja az Xfce-be épített alapértelmezett fájlkezelő, a Thunar), ebben az esetben csak simán a mappa vagy fájl tulajdonságainál jobb klikkel be kell kapcsolni a megosztást.
-
Frawly
veterán
válasz
GrotESC
#13321
üzenetére
Nem, nincs rá módszer. Valahogy beautomatizálhatod scriptben, hogy minden frissítés után telepítse újra a hálókártyát (ha kell, ha nem), de nem tudod megúszni magát az újrarakást minden alkalommal. Ennek a fajta Realtek Ethernet chipnek mindenképp saját forgatós DKMS modul drivere van, minden újabb kernelverziónál újra kell forgatni, telepíteni. Ez alól maximum Gentoo alatt lenne kivétel, ahol saját kernelt forgatsz magadnak, és abba kézileg beállítod a kernel configban, hogy statikusan (nem modulként) forgassa bele ezt a Wi-Fi drivert, de még akkor is frissíteni kell, csak akkor az egész kernel frissítésével egyszerre fog történni.
-
Frawly
veterán
válasz
Cucuska2
#13317
üzenetére
Megunásban akkor nem vagyunk egyformák. A teljesítmény nem elhanyagolható, mert nem csak CPU, de GPU is, memória is jócskán. De mondom, az a zavaró ezekben az effektekben, hogy mire lemegy vizuálisan az effekt, eltelik jó sok ms, és ezt lagnak érezni. Míg ha azonnal pattan képernyőre az ablak, animáció nélkül, akkor pattogósabbnak érzi az ember a gépet.
Nem csak a wobbly windowsra, magic lampre igaz, hanem smooth scrollingra, animált kurzorra, stb.-re is.
#13318 ubyegon2: igen, én is erre akartam kilyukadni. A Compizt régóta nem fejlesztik már, és ilyen újdonságokkal, mint új mesa verzió, új Gtk főverzió, gondja lehet. Pont ilyesmikben nyilvánul meg.
-
Frawly
veterán
válasz
mtomi95
#13314
üzenetére
A Compizzal az a baj, hogy nem fejlesztik jó ideje. Ha wobbly window feature kell, akkor érdemesebb KDE-t használni, mert azon default, külön mókolás nélkül megkapod.
Régen én is éltem-haltam ezekért a vizuális effektekért. De egyrészt csak egy ideig érdekes, aztán megszokod, megunod, és ezek az animációk, effektek csökkentik a felület pattogósságának érzését és feleslegesen növelik a hardverigényt is. Ha ezeket kikapcsolod, és kellően gyors a géped, akkor szerintem élvezetesebb, hogy akármit indítasz, méretezel, pakolsz ablakokban, azonnal a helyére pattan, nincs átfolyásos-mozgásos effekt, ami lassítana rajta. Plusz mivel soványabb lesz a rendszer, bootidő, betöltési idő is rövidebb lesz.
Ugyanez van az átlátszóságnál meg elmosásos effekteknél. Állatul néz ki, de hosszú távon csak az olvashatóságot, áttekinthetőséget rontja.
Bár másik oldalról meg miért ne. A Linux ebben is jobb, mint a Windows, hogy ha akarod, sokkal csilivilibb felületek vannak rá, amik jobban tudnak kinézni. Főleg a Win8-8.1-10-hez képest, azok durván vissza is fejlődtek ezen a téren a Vista-Win7 pároshoz képest.
-
Frawly
veterán
Nyilván, amiről itt szó volt az egy nagyon régi gép, ez az SiS, meg 756 MB RAM, meg IDE HDD, ez kb. 2004 szintje. Ehhez képest egy 2013-as ThinkPad, Core i-vel, UEFI-vel űrtechnológia. Pár hónappal ezelőttig én is egy ~9 éves ThinkPad X220-at használtam, azzal sem volt gond, csak kezdett már szétesni, meg a 2 magos proci, IGP sovány lenni, meg untam már az ótvar HD TN panelját. De amúgy nem volt még lassú, i7-tel majd i5-tel, 2 SSD-vel, 16 giga RAM-mal, minimalista Linuxszal száguldott, mint atom.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13308
üzenetére
Igen, szerencsétlenek ezek az EEE gépek, de 99+%-ban ezeknek sincs baja a Linuxszal. Használtam már vagy 4 hasonló EEE PC-t, csak egynek volt vele problémája. De ezt a problémája részt úgy kell érteni, hogy még a probléma ellenére is jobban futott rajta az Arch, mint a gyárilag hivatalosan támogatott egyetlen OS, a Win7, kisebb lag, kevesebb swapelés, kevesebb tearing. Tehát ha úgy vesszük, a Linux vitte ebben az esetben is a prímet.
Ja, az SiS egy trágya gyártó volt, annak idején is utáltam, fórumokon le is húztam rendszeresen, aztán jöttek gyökerek ugatni, hogy azjóaz, mert az öreganyja pinaszőrtetvének is olyan van, és akkor kihozták, hogy én vagyok hozzá hülye. Nyilván, az idő is azt bizonyította be.
Ha IDE csatlakozós a cucc, akkor ki kell venni az SSD-t a házából és venni hozzá egy külön SATA-IDE adaptert, befér a két nyák együtt, egyedül rögzíteni nehéz. IDE SSD-t is lehet kapni, de nem éri meg, mert ócskák, drágák, olcsóbban kijön egy SATA, M.2 SATA, mSATA SSD egy külön adapterrel.
De egy gépnél, ha csak 756 MB RAM-ig lehet bővíteni, és még csak IDE csatlakozó van benne, annak még SiS nélkül is intő jelnek kéne lennie, hogy 202X-ben már bottal se kéne piszkálni. Ahhoz nem Optibay-t meg SSD-t kell venni, hanem csipketerítőt vázával, és azzal takarni le a gépet. Esetleg virágfölddel.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13302
üzenetére
Egyetértek, nekem még eddig minden laptop jól vitte a Linuxot. Általában minden ment out of the box. Még ilyen alsó kategóriás, 12 éves celeroncs Fujitsu Amilo meg Acer szutykokon is, nem hogy normálisabb ThinkPad, meg Latitude, Elitebook, Precision gépen. Nagyon ritkán, ha nem is ment valami, csak egy extra drivert kellett a tárolókból felrakni vagy valami nem kezelt multimédiás gombot bedrótozni a grafikus felületen.
Egy lapos volt, amin talán valami jelentősebb dolog nem ment, Asus EEE PC X101H, de az egy olyan hulladék volt, hogy a GPU-jához nem csak Linuxra, de még Windowsra sem volt működőképes driver, szóval ez egy extrém példa. Mert általában az EEE PC-k többsége is hibátlanul támogatott, csak ez a modell nem volt az, mert valami Intelnek csúfolt, de valami PowerVR szutyok integrált GPU volt benne (GMA3600).
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13290
üzenetére
Ja, nyugatnak ez előnye, hogy ott a helyi Amazon elég gyors. Én is a legtöbb mindent az angol Amazonon veszek, mert gyorsan érkezik, néha másnap itt van, és a vevővédelmi garanciájuk is jobb, emiatt megbízhatóbb, mint az eBay. Kicsit drágább is, de ezek megérik a felárat.
AMD-s verzióval járnál legjobban, a 3 dedikált lehetőség közül az AMD FirePro M4000 a legerősebb (bár nem nagy erőfölénnyel nyer a Quadro K2000M-hez képest), jobb architektúra (GCN 1.0), GDDR3 helyett GDDR5 dedikált VRAM-ja van, Vulkanból újabb szabványt támogat, viszi a nyílt amdgpu driver is. Bár az Arch Wiki írja, hogy GCN 1-2-höz az amdgpu csak experimental, de a radeon driverrel csak akkor hajtanám, ha az amdgpu-val gond lenne. Mint-en AMD-hez semmit nem kell mókolni, a mesa, amdgpu és radeon nyílt kernelmodul, meg amdgpu-xf86/radeon-xf86 X.org 2D driverek is alapból fel kéne legyenek telepítve. Az AMD GPU-k a kernelverzióra sem annyira háklisak. Plusz AMD GPU-knak előnye, hogy teljes körű a Wayland-támogatásuk, míg NV-nek, csak EGL formájában működik a Wayland, és az csak Gnome, KDE alatt megy, a többi waylandes lehetőség kilőve.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13288
üzenetére
Na, 32 gigába már a Cinmanó jövőbeli verziói is elférnek, igaz épp hogy csak
A jövő Chrome-jának már nem lesz elég. Ha tényleg millás kiszerelés volt 2014-ben, akkor tényleg valószínű, hogy nem HD TN van benne, hanem FullHD IPS.Abban egyetértek, hogy a SATA3 favorit, mert még mindig olcsóbb, mint az NVMe. Ezért én is jobban preferálom, azonos árért nagyobb tárhelyet kapni.
Bár én 32 giga RAM-os, 4 mag 8 szálas i7-re, meg 128 giga RAM-os, 64 magos Threadripperre is pálcika WM-et tennék meg terminálos megoldásokat. Ha egyszer ez a hatékony, ez a leggyorsabb, akkor ez.
Amiben talán még GPU-nál mindenképp előrelépést fogsz érezni, az nem csak az újabb médiacodec-ek hardveres kódolása, hanem pl. mivel támogatja a Vulkant, ezért a Wine-féle DXVK alapot használó DirectX-es játékok is kisebb overheaddel futhatnak.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13276
üzenetére
Az M4700-ban mindenképp van dedikált GPU, az 1000%, a kérdés itt csak az, hogy a 3 opcióból melyik van benne.
Ha 1920×1080-as, akkor valószínű IPS lesz, de még így se teljesen biztos. Proci is kérdéses, mert szerelték sokfélével, tipikusan a 4 mag 8 szálas i7 H/MQ/HQ a jellemző. De akkor a jelenlegi HP-dhez képest túl sok előrelépést nem nagyon fogsz tapasztalni. Bár ez attól is függ, hogy mire használod a gépet. Csak egy Cinnamon, böngésző, xed, stb. nem fog rajta semmivel se gyorsabban futni. De multimédia, játékok, kódforgatás, stb., az már jobban futhat. Ez az, amit akkor látsz meg, ha már használod.
Anno én is csalódtam kicsit az új laptopban, mert bár jobb, mint a régi, de igazából csak GPU+kijelző terén volt előrelépés. Jó, kicsit CPU-ban is, mert 4× annyi mag, 2× annyi szál, több cache, nagyobb IPC, de ezt csak tömörítésnél meg nagyobb kódforgatásnál érzem, mindennapos átlagos felhasználásnál nem jön ki, főleg nem minimalista rendszeren. A RAM épp úgy dual channel 16 giga mindkettőn, így abban sem érzek különbséget.
Igazából ez általános gond a régi notiknál, hogy a GPU avult el bennük leggyorsabban, meg anno szokás volt őket szutyok 720p-768p-800p-s TN panellel szerelni, és cserélni sem lehet, mert nincs hozzá kompatibilis panel (főleg 13-14 colnál), ha meg van, akkor azt a gyártó BIOS feketelistára tette, vagy nagyon drágán adja. Ez az Achilles-ín a legtöbb régi notiban, ami azért különösen pazarlás, mert maga a gép, CPU, RAM, bővíthetőség, bill, stb. miatt meg jól tartaná magát a gép. A másik még, ami régi notikon gyenge lehet, az az akkuidő, mert az akkora komponensek nagyobb csíkszélességen készültek, és többet fogyasztottak, jobban melegedtek, de ez nálam nem szokott szempont lenni, mármint az akkuidő.
Ha nagyon régi laptop, akkor a 2 mag only proci, max. 4-8 giga RAM, SATA2 limit, DDR2 limit, USB 3.x hiánya, UEFI hiánya is gond lehet, bár átlag felhasználásnál ez sem jelent feltétlenül túl nagy korlátot.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13274
üzenetére
A Dell Percision M4700-ban is biztosan van dedikált GPU. Vagy Quadro K1000M, vagy Quadro K2000M, vagy AMD FirePro M4000. Az, hogy milyen GPU, milyen kijelző, milyen CPU, az attól függ, hogy ilyen konfigurációban rendelték anno a gépet, esetleg upgrade-elték, downgrade-elték, azt a látóasszonyos topikban tudod megkérdezni, ott elvileg otthonosan kéne mozogjál, hiszen te nyitottad. Biztosan akkor tudunk, ha már nálad lesz a gép, fent lesz a Mint, és ki tudod nyomozni a részleteket. Addig csak ilyen tág lehetőségekről tudok neked írni, ráadásul duplán homályos, mert azt se tudjuk, hogy a mostani Elitebookod hányas, azt pontosan milyen kiszerelésben, komponensekkel hajtod, így végképp csak találgatás lehet, hogy miben érzed majd előrelépésnek az új gépet.
A workstationről azért hittem egyébként, hogy asztali lesz, mert rendőrkopó kollégával valami i5-2500K-t emlegettetek, az meg asztali proci.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13269
üzenetére
Az, hogy renderelnek vele, az nem jelenti azt, hogy jó kijelző van benne. Hamarabb inkább ezekben azért van normálisabb kijelző nagyobb eséllyel, mivel a maguk korában felső kategóriás gépek voltak, és elég ritkán szerelték őket 720p-800p TN-nel, mivel fél millás laptopnál már régen sem volt hozzá képük. De ennek ellenére lehet refurb modell, amiben kihaló kijelző helyére HD TN-t cseréltek, ezt a jósasszonyok topikban tudod megkérdezni, amíg magát a gépet nem láttad. Az, hogy milyen kijelző van benne, az az EDID kódból lehet lekérdezni, és a kód alapján a panelook.com oldalon utánanézni.
NV drivernél nem is biztos, hogy kell a KMS tiltása először, csak ha problémába ütközne valaki. Vész esetben írtam. Azt nem értem, hogy mit vezényeltetnél le rajta, írtad, hogy tiéd lesz a gép, így távolról nem kell levezényelni semmit. Elég egyszer kitapasztalni, és utána reflexből használod, telepíted. Ha vigasztal, ez Archon könnyebb, mivel azon telepítéskor még NINCS grafikus felület, ami NV kártyán elhasalhatna, mire meg felrakod a grafikus felüleltet és az tudna indulni, addigra az nvidia driver csomagja is felkerül, és már eleve azzal indítod elsőnek a grafikus felületet. De mivel a Mint mindjárt X.org-gal indul, így ott lehetnek gondok, míg a rendes driver nincs fent. Ugye-ugye, megint beigazolódik az, amit írtam, hogy nem mindig az a legkönnyebb, ami elsőre legkönnyebbnek, legfelhasználóbarátabbnak látszik! Ezt sose hiszed el, pedig így van.
A SATA2 limitet valóban hülyén írtam, a „talán” nem arra vonatkozott, hogy lehet lesz benne, lehet nem, hanem hogy a mostanihoz talán ebben IS lehet előrelépésed, mivel azt nem tudtam, hogy máris SATA3-on agy. Az tuti, hogy SATA3-as, természetesen.
A Quadro 2000-ben sem lehetünk biztosak, mert ezt a modellt szerelték 1000-sel is. Meg AMD FirePro-val is, de írtad, hogy NV, így az kiesik.
Egyébként egy szóval nem írtam, hogy rossz laptop. Úgy írtam, hogy régi, és emiatt a jelenlegi 3. genes Core i Elitebookjaidhoz képest nem biztos, hogy sok előrelépést érzel rajta, esetleg egy-két apróságban, kijelző, GPU.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13260
üzenetére
Hát, az M4700 elég régi, 7+ workstation laptop. Az a K1000 vagy K2000-es Quadro nem valami erős, Intel IGP-knél kicsit erősebb, Ryzen Vega IGP-knél kicsit gyengébb. A K1000 kicsivel a GTX8800 alatt van, a K2000 majdnem GTX260 szintje.
Maga a gép nem sok előrelépés lesz neked a HP után. Ha 4 magos i7-es, akkor talán, de akkor is max. tömörítéseknél, médiakonvertálásnál, forráskód forgatásánál (amit nem csinálsz). Meg talán nem lesz benne SATA2 limit. De átlag felhasználásnál nem fogsz gyorsulást tapasztalni egy i5-3xxxM vagy i7-3xxxM-hez képest.
A GPU viszont előrelépés lehet ahhoz a HD4000-hez képest, amihez szokva vagy. Egyrészt támogatja a releváns grafikus API-kat, másrészt újabb codeceket tud kódolni annál. Némi játékra is jobb azért annál, de olyan nagy ultramodern gamingre nem számíts, hogy Cyberpunk meg ilyesmi, mert azt a szintet nem üti meg, esetleg GTA4-5 eldöcöghet rajta, Bioshock, CS:GO, Overwatch, grafikailag levett Fortnite, ilyesmi.
A leírásodból én azt hittem, hogy asztali workstation, mert azokat lehet általában asztali GPU-val (igaz csak alacsony profilú) és asztali procival turbózni.
A Quadro K1000-hez és K2000-hez jó a legújabb NV driver ág. ami most Minten nvidia-driver-460 csomag, az Eszközkezelő, zárt driverek résznél is felteheted, meg a terminálban sudo apt install-lal. Nagyon sok nyűg nincs vele, csak egy újraindítást igényel, más csomagot se kell hozzá telepíteni, mert ez behúz mindent függőségnek, ami kellhet hozzá. Ami trükkös lehet, hogy ha először indul rajta grafikus felület, akkor lehet első körben kernelparaméterrel tiltani kell a KMS drivert, de csak a driver telepítése utáni újraindításig.
Ami még jobb lehet, az a kijelző, ha jobb fajta van benne. Workstationöknél jellemzőbb az FullHD IPS, mint az üzleti notikban lévő HD TN.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13254
üzenetére
Te tudod, engem zavarna, hogy szutykok futnak a háttérben, meg mentegetnek ilyen-olyan mappába, sunyi módon, meg erőforrásokat lekötnek.
Az NV dVGA-val sincs semmi baj egyébként. Annyi, hogy fel kell rakni a hozzá való, legújabb zárt NV driver ágat (ezt ki kell nyomozni melyik, de csak egyszer kell megtenni és attól függ az ág, hogy mennyire régi kártya), meg lehetőleg érdemesebb LTS kernellel használni, bár Minten a nem LTS is elég lehet hozzá, mivel nem frissül túl gyakran. Amúgy ha kitapasztalod, és nem kell állandóan a legfrissebb rendszer, akkor az NV GPU-val is el lehet menni, tehát nem arról van szó, hogy ne menne, ne működne, ne lehetne megtanulni működésre és stabil üzemre bírni. Nyilván az AMD GPU ideálisabb lenne, de az NV GPU is élhető, ha tudod mit csinálsz.
Amit még javaslok majd annál a Dell Hobbiállomásnál, ha nem túl muzeális, hogy a legjobb lehetőség, hogy egyben elmerülj az UEFI boot részleteiben is. A Dell-ek UEFI-je általában elég szabványos, szívásmentes, ezek nem olyanok, mint a HP szutykai, amihez jelenleg vagy szokva. Kiváló alkalom lehet, hogy kitapasztald ezt a témát is, és modernizálódj.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13251
üzenetére
Ja, a pótgép ezért jó, lehet rá telepíteni bármit, kockázat nélkül. Nekem is ott áll a ThinkPad X220, 2 SSD-vel, amire eredetileg FreeBSD-t, vagy NetBSD-t akartam tenni, de sosincs rá időm, még az Archra sincs, nem hogy pl. Gentoo-ra. Valahogy lustább vagyok mostanában a szokásosnál, ha van is egy kis időm, inkább pihenek, videózok, game-elek.
Sokkal jobb valamit ilyen pótgépre, pót SSD-re feltenni, mert jobban, natívan fut, nem úgy, mint virtuális gépen. Így sok probléma eleve megkerülhető, tisztább megoldás.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13246
üzenetére
Na, látod, ez vele a baj. Hogy nem egyértelmű, de bele van kényszerítve a user arcába, és a hátad mögött akkor is partizánakciózik, amikor nem gondolnád, nem akarod. Pont az lenne a Linux lényege, hogy ilyenek ne legyenek fent a rendszeren, vagyis nem default.
Ugyanez a baj a Snap, Gnome kulcstartó, systemd, stb. megoldásokkal is. Nem az, hogy vannak, és fel lehet tenni őket, és akinek ez kell, az tudja használni, hanem mindenki arcába bele vannak nyomva, hányásig.
Mert nekem nem fájna, hogy van ilyen Timeshift megoldás, amivel kezdők is elboldogulhatnak, ilyen next-next-finish módszerrel. Hanem hogy bele van kényszerítve a rendszerbe, és komolyabb hekkelés kell, mire tényeg kiszeded. Akinek meg megvan a tudása, hogy ilyeneket kihekkeljen a rendszerből, az nem a Mintből, Ubuntuból fogja ezeket kivakargatni, hanem inkább az egész kérdést megfordítva feltesz egy olyan disztrót (pl. Arch), amiben ezek a szutykok alapból nincsenek is benne.
Ezért szoktalak leoltani állandóan ezzel az állandó kezdő szöveggel. Mert jó a Mint, de teljesen kezdődnek, akiknek még fogalmuk sincs a Linuxról, és úgy teszik fel, nem tudják milyen programok és megoldások között lehet választani, nem tudják mit hogy kell megkeresni, telepíteni, stb.. Az egészet nem látják még át. De neked, aki már évek óta használod a Linuxot, ilyen egyszerre 8-10 feltelepített disztró közül is hoppolgattál, és ismered már a terminálos megoldásokat is (htop, apt, inxi, stb.), neked nincsen szükséged már ilyen pótkerekes biciklire, mint a Mint. Attól persze nem kell lemondani a Cinmanóról meg a kedvenc progijaidról, mert azokat másik disztróra is épp úgy felrakhatod, saját igényre testreszabhatod, és sallangmentesen csak az lesz fent, amire tényleg szükséged van, és használsz is, és tényleg az ura leszel a saját rendszerednek. Persze ezt más sokszor leírtam, de sose hiszed el, csak ezt az állandóan kezdő szöveget szoktak hajtogatni, amit nem is értek miért ragaszkodnál hozzá.
-
Frawly
veterán
válasz
#40553216
#13240
üzenetére
Van Qt-s is Double Commanderből, de annak nagyobb az erőforrásigénye, meg csak akkor van értelme, ha KDE-t, vagy egyéb Qt-s ökoszisztémát használsz, akkor nem kell hozzá potyára extra függőséget telepíteni meg betölteni, mert már fut a rendszerrel is. A Mint miatt ezért a Gtk-s verziót ajánlom. Persze Qt-témákat mindenképp kéne telepíts, Qt4-eshez és 5-öshöz is. Mert nem tudni, hogy a jövőben szükséged lesz-e még Qt-s programra.
Egyébként nekem is furcsa, hogy Minten ez nincs alapból. Nekem még Archon sem kellett soha ilyen ikontémákat vadásznom, pedig én is használok pl. Goldendict-et, ami Qt4-es, meg használtam qBittorrentet, ami Qt5-ös, és rendesen megjelentek az ikonjaik. Pedig az Arch sokkal minimalistább, mint a Menta.
-
Frawly
veterán
válasz
#40553216
#13238
üzenetére
Ez ilyen, a tárolókban van vagy 40 ezer csomag, nem telepíthetik fel mindent default, hátha neked kell. Már így is rohadt sok csomag feleslegesen van előretelepítve, hogy ha egy kezdőnek mégis kéne, ne keserű szájízzel kelljen levadásznia, 0 linuxos tudással.
A Mint fő kiadási mind Gtk-s ökoszisztémára épülnek. A Krusader egy Qt-s program, annak Qt-témát és Qt-ikontémát kéne telepíteni ahhoz, hogy normálisan nézzen ki, és normális ikonok legyenek benne. De ha Mint, akkor a Double Commander Gtk-t jobban ajánlom, többet tud, mint a Krusader, és nem Qt-s.
-
Frawly
veterán
Nagyon helyes. Kezdőknek is ez az ajánlott, mert így fognak fejlődni, értik meg hogyan működik a Linux, így fogják megtanulni maguknak megoldani a dolgokat, és nem másra rászorulni, így avanzsálnak át kezdőből haladóba. Kivéve ubyegon, mert neki ez az örök kezdőség a mániája.
Mondom, ez a konténerezés is elmegy, de csak annyira vészesetben, mikor már annyira szakad minden kötél. Akkor segíthet, és ez a konténerezés még mindig jobb, mint windowsos programokkal gányolás Wine-ban, meg visszabootolni Windowsra, szóval mindennél van rosszabb, a sok rossz között néha még egy közepesen szar alternatíva lehet. Csak indokolatlanul erőltetni nem érdemes, ahogy a Snapuntu csinálja a Snap-mániájával.
Ja, Winre már én se bírnék visszamenni, olyan használni meg telepíteni, mintha szivacsba kéne harapnom, hátam borsódzik tőle, meg mintha hátrakötött kézzel kéne gépezni, és az orrommal csinálni mindent. Ezt az egyet bánom, hogy 7 éve váltottam Linuxra, sokkal előbb kellett volna, min 14 évvel vagy 20 évvel ezelőtt.
-
Frawly
veterán
Ez meg a másik. A legtöbb MS-os app electronos, azaz egy módosított Chrome-környezetben fut, azaz hiába látszik natív appnak, igazából böngészőben fut, és mint ilyet, sokszor feltenni se érdemes, mert ugyanazt az ember eléri egy sima böngészőből. Nem csak a Teams, de a Skype, Facebook Messenger, Spotify, stb. is ilyen sajnos.
-
Frawly
veterán
válasz
gregory91
#13216
üzenetére
Bocs, valóban, ott van, hogy Csomag:, és azt hittem erről a Teamsről, hogy valami tárolónak a neve, nem hallottam még erről a progiról. Ja, hogy ha be tudod szerezni más forrásból, és ki tudod elégíteni a függőségeit, akkor hagyjad ezeket a konténerformátumokat. Én egyébként nem vagyok teljesen ezek ellen, mert pl. kezdő disztrónál tényleg lehet haszna, ha a user nem találja az adott szoftvert se a tárolóban, se PPA-t nem tud hozzá felvenni, kódból vagy nincs meg a tudása, hogy fordítsa, vagy nem fordul valami verziófüggőségi probléma vagy libhiány miatt, akkor nagyon vészesetben alternatíva lehet. A baj az vele, hogy nem vész esetén alkalmazzák, hanem elkezdték hipszterségből általánosan nyomni, főleg Ubuntu-n, ahol az alaptelepítés nagy része már Snap csomagból van, és ha a user a grafikus csomagkezelővel telepít, default az is Snap-csomagokat tol fel, kérdés és tájékoztatás nélkül. Valahogy sok ember rákattant, mintha ez lenne a mennyi manna.
-
-
Frawly
veterán
válasz
fradi81
#13210
üzenetére
Igen, buherálás nélkül megy bármilyen Linuxon a Netflix. Magam is használtam. Chrome, Chromium, Firefox alatt is megy. Annyi, hogy csak max. 720p-ben, akkor is, ha HD-s vagy 4K-s előfizetése van, mert a Windows, Mac, meg néhány spéci androidos prémiumgyártó exkluzivitása, Linuxon a Netflix szándékosan korlátozza a felbontást sajnos.
Buherálást nem nagyon kéne igényeljen, annyi, hogy a böngészőn legyen fent a DRM plugin, általában gyári böngészőkön fent szokott lenni, talán Minten is. Ha mégse lenne fent, az sem baj, mert a netflix.com látogatásakor a böngészők felajánlják, hogy telepíti hozzá a DRM plugint. Ha ez megvan, csak be kell jelentkezni a netflix.com-on az accountjával és már nézheti is.
Egy másik korlátja van még a linuxos netflixezésnek, hogy nem lehet tartalmat letölteni, hogy később offline nézz meg.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13199
üzenetére
Abban igazat adok, hogy a GRUB nem tűnik csak úgy el. Windows szokta átírni az MBR-ben. De már elő sem veszem az MBR/Legacy-CSM bootot miért ne használjunk szöveget, mert leírtam számtalanszor, hogy mi a gond vele.
De a GRUB-bal nekem sem volt bajom, míg használtam. Volt, hogy felülíródott, de az nem GRUB hiba volt, hanem a Windows kavarása.
-
Frawly
veterán
válasz
Mr Pupák
#13194
üzenetére
Ebben az angol nyelvű videóban próbálják kezdőbarát módon elmutogatni, hogy hogyan lehet megjavítani.
Egyébként meg reád is nézünk ubyegon, nem érted soha, hogy mi a baj a GRUB-bal. Alapvetően semmi, amíg működik és nem törik el, baj az utána van. Meg hogy a sima ext4 partíciókról futó desktop Linuxnak felesleges. A GRUB lényegében hosszú évek óta sokkal több, mint egy bootloader, lényegében egy komplett mini OS. Alap desktop igényeknél teljességgel szükségtelen lenne, az emberek és a disztrók többsége megszokásból alkalmazza már csak.
GRUB-ra akkor van szükség, ha valaki egzotikus fájlrendszerrel, RAID-ről, meg egyéb spéci mókolásról bootol, vagy MBR/Legacy-CSM-boot módban van több OS-e, amiket párhuzamosan akar bootolni. De csak egy szál Linuxhoz, vagy ha UEFI boot van, akkor holt felesleges.
-
Frawly
veterán
válasz
tolvaj!
#13190
üzenetére
Személy szerint nem tudok, és le is beszélnélek erről. Eleve a Mint a normál tárolóban is régebbi verziókat használ. Túl régit egyébként sem tudnál feltenni, mert a verziófüggőségek nem engedik, a túl régi verziós Kodi-nak a többi csomagból is nagyon régi verzió kell, ami eltörné a rendszer működését. Ha annyira régi Kodi kell, akkor régi verziós LibreELEC-et tölts le, és bootold be Live módban. Egyébként használj új verziót.
Ez nem Windows, amin akármilyen régi verziókat használhatsz, mert a Win32 API miatt 30 évre visszamenőleg van visszafelé kompatibilitás. Apropó Win32, talán még Wine-ban lehet futtatni régi windowsos Kodi verziót, de ezt sem ajánlom. Esetleg Flatpakkot keresni rá, de azok is új verziók szoktak lenni.
-
Frawly
veterán
válasz
Nimrod
#13187
üzenetére
YouTube-ra próbáld meg az mpv lejátszót youtube-dl-lel. Vagy akár böngészőből, de úgy, hogy a videót azt mpv pluginnel nyissa meg, úgy normálisabb lesz a videólejátszás, 480p-t kéne bírnia natív lejásztóval az N270-nek, talán még a 720p-t is, ha nem túl nagy bitráta. Természetesen x264-ről beszélek, nem VP8, VP9-ről, sem nem x265-ről.
Fekete képernyőre passz. Lecsukott állapot sem tudom mi, hibernáció, vagy sleep? Mondjuk ez utóbbiak a Linuxnak gyenge pontja, általában a legtöbb gép nem áll fel így. Akár kernelfrissítésenként is változhat, hogy egyik kernellel visszajön, a következővel már nem. Javaslom, hogy állítsd be, hogy lecsukáskor ne csináljon semmit, és lecsukás előtt te kapcsold ki a gépet.
-
Frawly
veterán
válasz
Nimrod
#13185
üzenetére
Végül is támogatott a Mint 19.3 2023 áprilisáig. Addig használgatod, amíg tapasztalatot szerzel Linux terén. De ha már belejössz, akkor mindenképp kacsintgass az MX Linux felé, de jó helyette a Sparky Linux, bármi, ami Debian alapú, akár maga a Debian is. Esetleg Void Linux, Arch32, ez a kettő független, nem alapulnak semmin. Ezek még jó darabig nem fogják dobni a 32 bites támogatást. Az Ubuntu és RHEL alapú disztrók már dobták (Mint, Fedora, stb.).
Amire még figyelj, hogy az Xfce sem annyira erőforrásbarát már, lehet egy IceWM, Openbox, esetleg Trinity valamelyikével jobban járnál. Az atomos netbookokon ugyanis nem a gyenge proci a legszűkebb keresztmetszet, hanem a 1-2 GB RAM, ami oda van forrasztva, nem bővíthető. Ennek ellenére az említett rendszerek azért elmennek ennyi RAM-on, ahol viszont földbe szokott állni a történet, az a böngészés. Ott két út van, pehelysúlyúbb, alternatív böngészők, de azokkal egy csomó oldal nem jelenik meg jó, meg a rendesen támogatott mainstream böngészők, de azoknak meg ennyi memória nagyon kevés, és bár továbbra is futnak, de tekerik a swapot, mint állat, az egész gép beáll, mint a szög. Ez az, ami ellen nem lehet mit kitalálni.
-
Frawly
veterán
Ilyen szempontból felesleges régi verziót próbálni, mert ugyanaz lesz az eredmény. Ez nem verziófüggő, hanem az Nvidia rossz hozzáállásának a függvénye, ami mindig is rossz volt, 10 éve is. Mondom, menni fog az a Mint 20, ahogy írtak Comaptibility módban kell indítani, így feltelepíteni, és telepítés után is nomodeset paramétert beleszerkeszteni a GRUB-ba (már nem is emlékszem a billkombóra), de csak addig, amíg a Mint Illesztőprogram-kezelőjéből fel nem teszi a zárt NV drivert, aztán újraindítás után már ki lehet szedni a nomodeset kapcsolót.
-
Frawly
veterán
válasz
Joker88
#13177
üzenetére
Mágikus kulcsszavak, Nvidia ❤️ Linux, Compatibility mode (nomodeset kernelparaméter használata). Ha nagyon nagyon kezdő linuxos vagy, akkor PopOS-t ajánlom helyette, abból van kifejezetten Nvidia driveres telepítő, ami simán fog települni. Mondom ezt úgy, hogy a PopOS-t nem szeretem, de ha 0 tudással kell felreszelni NV-ás gépre, akkor könnyebb alternatíva nem létezik. De Linux Minten is megoldható.
Az Nvidia tényleg megoldhatná már ezt a görcsölést. Az Intel meg az AMD meg tudta oldani, hogy rendes nyílt driverei legyenek, szóval semmi fekete mágia nincs benne, csak össze kéne szedjék magukat. Egyszer kell vele megküzdeni, aztán a beletett munka 10-20 évig kamatozik. Tudom, nincs idejük, mert facebookozni kell, meg a Linux elterjedtsége 0,00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000002%, mert a Valve meg a webes felmérések nem tévednek. Elég megnézni itt a Prohardveren is, a windows-topik hozzászólásainak és a linuxos topikok hozzászólásszámainak arányát. 1-2 % a női felmenőjük hátuljának a nem akarom mondani mijét. Ezeket a kamu statisztikákat be is venném, ha nem ismernék egy csomó embert, aki Linuxot használ már évek óta. Egyedül talán Amerika kivétel, de ott sem a Linux teljesít rosszul, hanem inkább a nem windowsos tömeg elszórja a pénzét Macre, mert a bőrük alatt is pénz van, csak ezért alacsonyabb arrafelé a Linux részesedése.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13167
üzenetére
Ezekben, amiket írtok, igazatok van mindkettőtöknek. Szerintem is gáz, hogy a Manjaro a TRIM-re nem figyel. Arch érthető okokból nem figyel, mert a userre bízza, hogy milyen TRIM-et használ, vagy nem használ, de a Manjaro-nak viszont a felhasználóbarátság miatt be kéne kapcsolnia valamilyen TRIM-et, vagy fstrim systemd service-t, vagy discard mount opciót, mikor melyik lehetséges, mert a célközönség nem fog ilyennel bíbelődni, ezt aláírom. Frissíteni viszont lehetségenek kéne lenni, azt nem értem, hogy azzal mi volt.
Az is igaz, hogy ha tényleg laikusnak kell, akinek távolról kell működtetni, akkor oda egy Mint jobb, mivel nem frissül gyakran. Nyilván mikor feszegetem, hogy melyik disztró a jobb, azt úgy értem, hogy az embernek magának, nem mikor másnak teszi fel.
Egyedül abban nem értek egyet, hogy a Manjaro-hoz több karbantartás kéne. Szerintem nem. De ennek ellenére, ha távoli laikus ismerősnek vagy rokonnak kéne, én se Arch-vonalat tennék fel, nem azért, mert rossz, hanem ha nem ért hozzá, akkor tényleg nem lesz előnye, és nem éri meg munkát beletenni akkor, meg gyakoribb frissítésnél elvi kockázatot vállalni. Meg mikor valami projekthez kell idegen gépnél valamit feltenni, mondjuk munkahelyen, ideiglenesen Linuxnak, oda jobb egy Mint vagy Ubuntu, grafikus installerrel SSD-ről SSD-re fent van 2 perc alatt, ha egyszeri használatra lesz, akkor ez gyorsabb, egyszeri használatnál úgyse lesz belakva, meg a rolling előnye nem lesz kihasználva. Oda tényleg felesleges rolling, hogy fent lesz egy napot (vagy fel sem lesz telepítve, csak Live módban lesz elindítva adatmentésre, particionálásra, klónozásra, vagy esetleg Win10 WSL-ben vagy windowsos virtuális gépbe kell), lesz használva egyszer a rendszer, de ez megint elég spéci use case, mikor a gyorsaság és a minél kevesebb beletett munka számít egy lényegében eldobható ideiglenes rendszernél. Ilyen speciálisabb területre tényleg nem való az Arch-vonal, nem erre lettek kitalálva.
-
Frawly
veterán
válasz
bugizozi
#13164
üzenetére
Szerintem Manjaro-hoz semmilyen többlettudás nem kell. Alig van különbség egy Minthez képest, talán ha kevésbé is felhasználóbarát, max. csak ilyen lényegtelen 1%-os mértékű eltérés, ha van a kettő között. Ez a multiple e-mail addresses per field teljesen felesleges, több e-mailcímet meg tudsz adni egy mezőben is, vesszővel elválasztva, pl. gipszjakab@blabla.hu, ecdlmancika@freemail.hu, stb., vagy akár elmentett címjegyzékből egyenként több címzettet egymás után beszúrva. Ehhez nem kell különleges feature. Mondom ezt úgy, hogy én alapból rolling- meg frissességmániás vagyok, de pont a Thunderbird az, ami nem fejlődött túl sokat az utóbbi években. Persze ennek ellenére miért ne használjuk a 78-asat, ha egyszer már megjelent az is, haladjuk a korral, nincs azzal semmi baj. Én is szeretem, ha minden friss.
-
Frawly
veterán
Ja, ha csak egyszeri fagyás, azzal nem nagyon kell foglalkozni. Az lehet akármi miatt, valami beragadt zombi process, a hardver rendetlenkedett egyszer, sokáig nem volt újraindítva a rendszer, stb.. Akármi lehet.
Abban egyetértek, hogy ezek a journald logok nem érnek sokat. Eleve sok minden nem is kerül be, aminek be kéne, ami meg bekerül, sokszor az sem elég beszédes, nem elég részletes.
Engem az szokott idegileg kiakasztani, mikor leálláskor stop job runninggal szopat, és nem is az, hogy előfordul, hanem nem derül ki egyáltalán, hogy melyik folyamatról vagy service-ről van szó, hogy legalább utána tudjak nézni, meg megoldani, hogy mire várakozik. Nyilván így is megoldom, a /etc/systemd/system.conf-ban a DefaultTimeoutStartSec és DefaultTimeoutStopSec értékét leveszem 1-2 mp.-re így nem tart fel, de ez nem valódi megoldása a problémának, hanem csak a megkerülése és a szőnyeg alá söprése, ami általánosságban nem a legjobb módszer.
-
Frawly
veterán
válasz
bugizozi
#13142
üzenetére
Ha friss szoftverekre van igényed (nagyon helyesen, tenném hozzá, ezzel én is így vagyok), akkor kinőtted a Mintet. Tegyél fel Arco Linuxot vagy Manjaro-t, azokban mindig megkapod az új verziókat, plusz sose kell külön disztrót frissíteni emiatt.
Egyébként nem kell ehhez Flatpak, a Thunderbird hivatalos oldaláról le tudod tölteni a magyar nyelvű Linux generic binárisát a Thunderbird-nek, ami a legutolsó verzió, és ezt kitömöríted egy saját mappába és használható lesz. Kicsi munka van vele, meg neked kell majd kézzel frissíteni, de átmeneti megoldásnak jobb, mint a Flatpak. Persze a Flatpakot is fel lehet tenni, de az feltelepít magával egy csomó szutykot, azért nem szeretik a vérbeli linuxosok.
Adalék: abban ubyegonnak lesz igaza, hogy ha nekiáll kritizálni, hogy a 78-as Thunderbirdben semmi érdemi újdonság nincs a 68-ashoz képest. De, ha már van sokkal frissebb, minek használjunk régit?
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13121
üzenetére
Ez van, szerintem megéri vele szüttyögni, mert később kamatozik.
Nem is kell messzire menni példáért, most te szolgáltattad. Komplett DE-n nem megy a screenshot alkalmazásuk. Közben én erre ilyen 14-100 KB-os kis CLI alkalmazásokat használok, 0 függőségük van, forráskódból 1-2 mp. alatt fordulnak, scrot X.org-on, grim Waylanden, egy pálcika WM-ek konfigjába billentyűre bedrótozott saját script hívogatja ezeket felparaméterezve, így gombnyomásra disztrótól és display protokolltól független megoldásom van. Kicsit kellett vele dolgozni, de nem volt szörnyű nehéz, 10 évre előre meg van oldva ez a kérdés is, így nekem nem kell pávát röptetni. Főleg ha ezt a nálam túlélő egy-két Qt-s szutykot meg egyebet még dobni tudom, akkor már azokat se.
Félre ne érts, jó a Spectacle, sokat tud, de bloat. Nekem általában az kell, hogy egész képernyőről legyen egy png screenshotom. Arra bőven elég egy CLI tool, ráadásul ezek is nagy tudásúak, ha máshogy paraméterezed fel, ezek is tudnak csak alkalmazás ablakáról, kijelölt területről, késleltetve, egérkurzort ki/bekapcsolva, stb. screenshotokat is, ha arra van igény. Eleve screenshotra sincs nagy igényem, szökőévente egyszer kell, mert megint visszatérünk a bűvös körbe, hogy mivel javarészt CLI/TUI megoldásokat használok terminálban, azoknak a szöveges kimenete könnyen exportálható, kivágható plain text-be, és nem igényel grafikus megörökítést.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13119
üzenetére
Az akkor is gyanús, hogy minek kell KDE csomag. Általában a legtöbb Qt-s programnak nem kell KDE, inkább csak Qt-s libek. Nálam is van egy ilyen szutyok sajnos, Goldendict, behúzott 12 darab qt5-ös csomagot, igaz egyik se nagy, de ahhoz képest, amit tud, ahhoz képest egy bloat program. Nem lennék messze, hogy kiváltsam saját Bash/fzf scripttel, mivel csak XML alapú startdict-szótárfájlokban keres, de most időhiányban jegelve van a projekt. Ez ilyen régi túlélő nálam, mint a qBittorrent volt, de ahogy azt is, előbb-utóbb ezt is dobni fogom. Sajnos az ilyen szutykok makacsul tudják tartani magukat, ha nincsen alternatívájuk.
A másik, amit alig várom, hogy kivágjak a gépről az a windowsos Scriptum GIB keretprogram az akadémiai szótárakhoz. Ez még egy 90-es évek elején fejlesztett, elavult Win 3.x-es magyar szutyok, amit ugyan átírtak XP-Win8 kompatbilisra, de ugye Wine kell hozzá, meg a felülete is elég kényelmetlen, elavult. Csak hát zárt szótárformátumot használ, ami le van kódolva, és nem tudok értelmezőt írni a szótárfájlokhoz, vagy átkonvertálni őket egy értelmes nyílt formátumra, legyen az akár XML, akár SQL, akármi. Pedig próbálkoztam már mindenféle XOR, meg kitömörítés, meg hexeditoros hack-kel, meg OLE-COM Object Viewerrel (speciális windowsos tool, aminek elvileg látnia kéne a progi és a szótárfájl közötti kommunikációt), de mindig beletörik a bicskám. Pedig ha ezt az egyet még sikerülne kivágni a gépről, akkor a nem játékos gépekre még talán Wine sem kéne többé.
Persze menne DosBoxban emulált Win 3.1-en is, de az sem sokkal soványabb megoldás, épp ugyanolyan szutyok, mintha Wine-t futtatnék. A Wine legalább játékokhoz is jó. De így minimalizmus jobbra, hatékonyság barra, még én is használok ilyen szutykokat, igaz erősen lecsökkent a számuk az utóbbi években.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13115
üzenetére
Most már elvesztettem a fonalat. Előbb még te voltál, aki helyesen ellenezte, hogy a Gtk-s ökoszisztémába Qt-s dolgok legyenek, erre most elkezdtétek azt fejtegetni, hogy a Cinnamonból hogy kéne Plasmát csinálni. Nem kicsit fura. Én a részemről nem győzöm hangsúlyozni, ha valakinek Plasma kell, vagy a Qt-s programok jönnek be neki (pl. KDE partíciószerkesztő a kollégának, meg qBittorrent, meg Q4Win, Konsole, és miegymás), akkor a teljes Cinnamont mellőzni kell, és alapból egy KDE5-ös disztrót feltenni, vagy vanilla Arch-ot telepíteni KDE-vel.
Teljesen megértem, régen én is odavoltam a Qt-s dolgokért, igaz ez még a Qt4 időszak volt, a KDE4 idején, mikor még nem volt így elcseszve a KDE (KDE3-at is szerettem), mindenből a Qt-s alkalmazást preferáltam (kivéve Wine, Firefox, LibreOffice), qBittorrent, Double Commander Qt (ebből van Gtk-s is), Kate4, Goldendict, KSnapshot, SMPlayer, Okular, K3b (akkor még elvétve írtam CD-t, DVD-t), még játékokból is, pl. KPatience, KSudoku, KMines, meg élveztem, hogy mekkora bloat DE-t használok, minden aerós meg átlátszós, meg telepakoltam 3D effektekkel, 3D taskváltó, wobbly windows, mindenféle indulási és leállási animációk, stb., főleg a Windows korlátozottsága után volt felüdülés, hogy milyen csilivilin tud kinézni, kész vizuális orgia volt, olyan érzés, mintha az ember kispolszkiból átülne sportkocsiba. Még a terminált is kerültem, nem a szakmai tudás miatt, hanem mert annyira a csilivili GUI-t preferáltam, és a text alapú alkalmazások nem voltak elég látványosak. Nyilván változnak az idők, változik az ember, mindenki átmegy ezen az állomáson. Persze ezen ma már röhögök, hiszen az akkori gépemre ez végképp nem volt ideális, valami T1400-as dualceleroncsos hulladék noti volt, 2 GB DDR2 RAM-mal, a rendszer ebből megevett 1 gigát, igaz akkoriban, 7 éve még a böngészők, weboldalak nem voltak ennyire bloatok, már akkor is megkezdődött a bloatosodás, de még nem burjánzott el ennyire, nem voltak még ilyen JS/nodeJS hegyek, HTML5, webfontok, systemd, stb.. Kicsit komótosan futott, de nem volt borzalmasan lassú, a boot és a progik első betöltése volt egy kicsit komótos, utána már nem volt lassú egyáltalán, az XP-nél, Win7-nél simábban futott összességében.
Most meg eljutottam a másik végletbe, hogy 0 csicsa, 0 bloat, minden minimalista, szinte csak terminálos TUI/CLI alkalmazások, minden billentyűzetorintált, vim-gyorsbillentyűs-modális. Ma már nem hogy Qt-t nem nagyon használok, de már Gtk-s dolgokat se nagyon, ha egy mód van rá. Ez csak azért írom, hogy minden relatív, perspektíva kérdése.
A Cinnamonnal sincs baj, de abból Gtk-s ökoszisztémát érdemes építeni, Gnome-os és Xfce-s progikkal, lehetőleg Gtk3 only, ami egyébként nem is nehéz, mert Gtk-s alkalmazásból van a legtöbb, és azok java része Gtk3-as, nagyon kivételesen pár régebbi progi ragadt, Gtk, Gtk+, Gtk2-őn.
Egyébként ez a jó a Linuxban, hogy sokféle járható út van, és nem úgy, mint a Windows, MacOS, hogy egyféle szutyok van rá, és az van lenyomva mindenki torkán, mindnekinek egyenfrizurát alapon, az mindegy, hogy az adott felhasználó gépére, meg felhasználására az nem való.
-
Frawly
veterán
Igen, érdemes felkutatni. Nem is kerül túl nagy kutatómunkába, mikor először telepíted fel, akkor a csomagkezelő írni fogja (vagy mondjuk valami mintes vagy ubuntus csomaglistás weboldal), hogy mik a függőségei, milyen csomagokat telepít vele. Ha a lista tele van qt4-akármi, qt5-akármi, stb.-vel akkor tudni fogod, hogy Qt-s.
Az egész lényege, hogy mindig a legkisebb ellenállás irányába érdemes mozdulni. Nyilván nem ideális egy Qt-s program egy Gtk-s rendszerre, de még mindig kisebbik rossz, mintha mondjuk windowsos programot erőltetnél Wine-ban, ami sokkal erőforrás-pazarlóbb. De minden relatív, mert a Wine-nál is rosszabb, ha dualbootban vagy virtualizálva kell külön komplett Windows telepítést tartani, azt külön frissíteni, azt mindig bebootolni, az még jobban viszi az erőforrásokat.
Azzal sincs baj, ha neked a Qt-s programok jönne be, akkor meg az egészet megfordítani éri meg, hogy Cinnamon helyett KDE5-öt teszel fel, és akkor meg minden a Qt-s ökoszisztémába fog beilleszkedni, de akkor meg a Gtk-s programokat igyekszel kerülni, ha egy mód van rá. Van, amikor ez nem tőled függ, hanem kell egy adott alkalmazás, aminek nincs alternatívája, akkor fel kell tenni, nincs mese. De ezt csak tényleg azoknál az alkalmazásoknál ajánlott eljátszani, amelyeknél már annyira nincs más választás, vagy lenne, de a nyereség így is elég nagy hozzá, mert annyival jobb alkalmazás a többinél. Ezt mindig mérlegelni kell, taktikázni.
Van, aki a gépe alapján dönt, pl. ha gyengébb gépről van szó, arra jobb egy Gtk-s ökoszisztéma, mint a Qt-s, ami erőforrás-igényesebb, igaz nem borzalmas a különbség ma már, régen talán többet számított. Sokszor egyéni szükséglet dönt, milyen alkalmazásokra van szükséged, azoknál melyik grafikus lib vagy ökoszisztéma van túlsúlyban.
-
Frawly
veterán
A Gtk, Qt grafikus könyvtárak, amik grafikus programok írását teszik lehetővé. Amolyan keretrendszerek (hasonlóak a Windowson lévő Win32, .NET, stb. keretrendszerekkel), hogy amikor saját alkalmazást írsz, akkor nem kell az ablakozó részét neked megírni, hanem egy kész megoldást tudsz használni, így a programod azonosan is fog kinézni, lesz egyfajta sztenderd vonása. Erre valók a Gtk, Qt, vannak belőle különböző verziók.
A többit jól írja uby, általában a linuxosok kerülik egyiket, vagy a másikat, attól függően, hogy milyen felületet használnak. A legtöbb grafikus felület, desktop environment Gtk alapú, tipikusan Gtk3-as Gnome-ból szedett dolgokkal megy nem csak a Gnome, de az Xfce4, Cinnamon, Mate, Budgie, stb. is. Ezzel szemben a KDE, LXQt Qt-s programokat használnak. Na már most, ha neked van egy Gtk-s Cinnamon rendszered, és feltelepítesz rá egy Qt-s programot, az egy csomó Qt-s csomagot lehúz magával telepítéskor (és minden frissítéskor), ráadásul azoknak a csomagoknak is vannak függőségeik, amiket szintén letöltenek, és így szépen dominósorban, a függőségek függőségének függősége is letöltődik. Ebből néha lavina van, hogy telepítenél egy pár megás Qt-s programot, erre lehúz vele 10-30 csomagot 50-400 MB függőséget lehúzva. És ebben nem az a rossz, hogy lehúzza, hanem ezek feleslegesen eszik a lemezterületet, feleslegesen frissülnek update-kor, és a memóriában feleslegesen foglalják a helyet.
Ugyanis ezek a grafikus libek úgynevezett shared lib-ek, azaz ha be vannak töltve, akkor több futó progi is hasznáhatja őket (ilyenek a dll-el Windows alatt), így nem kell minden programnak külön betöltögetni újabb példányt belőlük. Na már most, ha te pl. Gtk3-as Cinnamont használsz, és felraksz és futtatsz Qt-s programokat, akkor a nagy rakás Gtk-s lib mellé be kell töltődnie a Qt-soknak is, mikor Qt-s program fut, de ezeket más program nem nagyon tudja használni, hiszen Cinnamonon a legtöbb Gtk-s. Ugyanazért irtják tűzzel-vassal a 32 bites csomagokat, libeket is, mert egy 64 bites rendszeren, ha 32 bites alkalmazást futtatsz, akkor nem elég, hogy be vannak töltve a 64 bites libek, azokat a 32 bites alkalmazások nem tudják használni, hanem be kell töltsék a 32 bites lib-párjukat, ez meg megint olyan, hogy feleslegesen eszi a többletmemóriát, feleslegesen frissül minden alkalommal. Ez egyfajta teljesen felesleges pazarlása az erőforrásoknak (fejlesztői munka, netsávszélesség, lemezterület, memóriafoglalási ballaszt).
Így ha Cinnamont használsz, akkor javallott lenne, hogy lehetőleg a Gtk-s programokból válogass. Nyilván ha egy mód van rá, ha valamiből nincs Gtk-s, csak Qt-s, van, ami létezik, vagy csak az a verzió van, ami neked megfelel, akkor rakd fel, de ha nem létszükséglet, próbáld kerülni. Ezzel csak soványabban tartod a rendszered, nem hízik el. Nyilván a Qt-s program sem töri el a Gtk-s rendszered, de egy egy csomó sallang jön vele, meg pl. figyelni kell, hogy ha Gtk-n sötét témát állítasz be, azt a Qt-s alkalmazások nem veszik figyelembe, hanem kifejezetten sötét Qt-s témát is fel kell tegyél vagy készítsél. Tehát neked is megnöveli a rendszeradminisztrációt.
-
Frawly
veterán
válasz
Sanyi.mTs
#13102
üzenetére
Elvileg a /etc/lightdm/lightdm-gtk-greeter.conf fájlban kéne legyen ilyen beállításnak:
[greeter]
active-monitor=0A 0-át írd át 1-esre. Vagy fordítva, ha most 1-esen lenne. Így nem kell lehajtogatni sem elvileg a laptopot, bekapcsoláskor sem, ha rá van kötve a monitor, akkor eleve azon kéne megjelennie, és újraindításkor is. Ilyen kiterjesztett nézetben viszont nem vagyok otthon.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13100
üzenetére
Úgy értem a külön partíciót, hogy automata csatolással van ugyan felcsatolva, de ilyen rendszer indulása utáni, külső meghajtókra kitalált dinamikus módszerrel, nem pedig a rendszer indulásakor, fix csatolási pontra, ahogy a többi partíciód.
Azt jól teszed, hogy manuálisan particionálsz, nyilván ez a legjobb. Az automata particionálást annak teszik bele, akinek fogalma sincs mik azok a partíciók, vagy milyenek kellenek.
Arch alatt pl. nincs az, hogy nem hagyod az automata particionálást a telepítőnek, mert nincs is telepítő. Ott te kézzel particionálsz, és a dolog szépsége, hogy rád van bízva mivel, hogyan, akár még Win10 alól is csinálhatja, aki nagyon perverz.
Erre én cfdisk-et szoktam használni, mert felhasználóbarát, bár van egy biztonsági szopáspontja, amivel a legtöbb kezdő felhasználót beszivatja. Mikor kilépsz belőle, akkor a memóriában lévő, általad módosított partíciós táblát nem írja ki, és nem is szól, hogy eldobja. Az embernek külön kell figyelni, hogy kilépés ELŐTT ne felejtsen el rámenni a Write opcióra, és ha azt kiválasztotta, még utána is be kell végig gépelni a yes szót, annak igazolására, hogy nem csak a kezed rángott rá a Write-ra. Ezt sokan elmulasszák, csak nyomnak még egy Entert, majd kilépnek és a partíciós tábla nem íródik ki, érintetlen marad a lemezen.
fdisk-et nem szeretem, mert túl megjegyezhetetlenek az egybetűs parancsai, amiről nyújt ugyan helpet, de nehézkes. A parted még rosszabb, mert az meg ilyen kitalált parancsokkal működik amiről szintén van help, de megjegyezhetetlen. A cfdisk-nek legalább van menürendszere, igaz, hogy az is terminálos/konzolos text user interface progi, de legalább mégis könnyebb kezelni, csak erre a Write-yes-Quit módszertanra kell figyelni. Plusz a cfdisk az fdisk-kel együtt rajta szokott lenni minden disztró telepítőmédiáján, míg a parted nem minidig.
Másik hátránya a terminálos particionálós progiknak, hogy a partíciókat megcsinálják, de azokra még neked kell utána külön fájlrendszert tenni, mkfs.akármi-vel, de ez is külön jó pont, mert meg tudod adni a fájlrendszered beállításait, meg hogy mi legyen a címkéje, meg hogy gyors vagy lassú format legyen. De cserében a cfdisk + mkfs rohadt gyors, pillanatok alatt megvan egy partícióval, fájlrendszerrel, míg Gparted-ben nagyon lassú tud ugyanaz a művelet lenni, és még néha crashelhet is.
A másik, a találjuk ki a user mit akar aspektuson túl, amit nem szeretek a telepítőkben, hogy a mai napig túl konzervatík. Mai napig erőlteti a legtöbb a GRUB-ot, MBR-t, swap partíciót, meg a rendszerpartíció méreténél is túlspórolnak, elégoda10-20 giga, ja spóroljunk vele, mert különben nem marad hely az fél-1-2 terás lemezeken, aztán a user később szívjon, hogy idő előtt elfogyott neki a hely. Ráadásul partícióméretnél nem csak a tényleges helyigényre kell figyelni, hanem pl. arra is, hogy az inode-ok ne fogyjanak el, egy nagyobb partíción létrehozott fájlrendszeren több az inode is. Ezért inkább a rendszerpartíció inkább legyen egy kicsit nagyobb, mint kell, egyszerűen biztonsági tartalék. Ráadásul az adatterület így se veszik el, mert ha nincs kihasználva, akkor az ember a root partíción is kialakíthat egy adatmappát, és használhatja azt, így semmi nem megy pocsékba. Persze a disztrókészítőket is megértem, mert véletlenül +10 gigával nagyobb a root partíció, aztán a home-on véletlenül nem marad hely a 4K pornónak, pont 99%-nál szakad le kevés lemezhelyes hibaüzenettel a letöltés, az valóban életet fenyegető helyzet, biztosan több embert is vitt már el miatta a mentő.
-
Frawly
veterán
válasz
Doky586
#13098
üzenetére
Ja, az akkor más. Bár továbbra is amatőr hatása van. Persze, írni, olvasni tudja. Anno én is így kezdtem el Linuxot használni, hogy XP-vel készült partíciókra ment, sokáig az adatpartíciókon és külső meghajtókon az NTFS-t is meghagytam, és nem bénázásból, de nem tudtam még akkor, hogy a Linux be fog-e jönni fő rendszernek, sokáig amolyan kísérleti jelleggel ment. Aztán szépen fokozatosan gyalultam arról a gépről ezeket, és ext4-es partíciók mentek a helyére. Persze, mentek az NTFS partíciók is, de nagyobb procioverheaddel és lassabban, igaz sokat nem befolyásolt, mert szintén egy régi, 160 gigás, 5400 rpm-es, SATA2-es, CHS-ses laptop HDD-ről ment az egész, ez még 7 éve volt, már a gép sincs meg jó pár éve, már akkoriban is erősen elavultnak számított az egész cucc.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13095
üzenetére
Jó, de miért „külön” ez a partíció? Pedig gondolom a méretében adódóan az van a legtöbbet használva, minden letöltés arra megy.
Sok disztrót nincs értelme a gépre feltenni. Időpocsékolásra jó csak kb..
HDD-knek már mindnek kell ma már a 4K alignálás, nem csak a 8 éves WD-knek, de még a 10 éves HDD-knek is. A régi HDD-n tényleg rohadt régit értek, 15+ éves, PATA és SATA1 HDD-ket, ilyen 80-320 gigás retró régiségek.
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#13090
üzenetére
Gondolom a politikusok ezt is elmondhatják, hogy még az is van benne, az sokak számára jól cseng. Persze Linuxra nem kell, már az magában felér egy vírusirtással, ha Linux fut Windows helyett. Amúgy meg valóban van Linuxra is vírusirtó, ez össze szokta zavarni a laikusokat, hogy ha állítólag nem kell, akkor miért létezik mégis. Azért, hogy windowsos és maces gépek felé megosztott anyagok (FTP, Samba megosztás, USB-s meghajtó), mailmellékletek, stb. ne tartalmazzanak malware-t, ami azokat fertőzheti, azaz a linuxos rendszer nincs érintve ebben, de ne vegyen részt malware terjesztésében, ennek elvi okai vannak. Épp ezért a linuxos vírusirtók mindig passzívak, csak átszkennelik a fájlokat, de nem futnak realtime, folyamatos scannelés alatt tartva mindent. Ettől még desktop linuxos gépre felesleges. Linuxnak ez az egyik legfőbb előnye az átlagpolgárnak, hogy elfelejtheti a vírusokat, meg hogy gördülékenyebben fut gyenge gépeken.
Egyébként sok cégnél ezért is szeretik a Linuxot. Nem azért, mert ingyenes, hanem nem lehet a usernek baromkodni és barmolni rajta. Pl. beteszik gyártósorra meg laborba, kiosk, módban csak az az 1-2 szoftver fut rajta (pdfnéző, gyártásvezérlő, mérési progi, más nincs is feltéve), de a user nem tud rajta mást csinálni, csak dolgozni, céleszköznek használni, se Facebook, se játék, se otthonról hozott szemét felrakása (eleve csatolni se lesz joga, de ha ki is játssza, akkor se fut le a windowsos futtatható állomány), se telepíteni nem tud rá (pl. filmet se tud rajta nézni meg egyéb módon elszórakozni a munkaidőt), nem fut állandóan frissítés, telemetria, pöcsömmetria, OneDrive, Candy Crush, és egyéb hazatelefonáló-netezős meg indexelős service, egy szög egyszerű WM, az egész rendszer elfér egy kis SD kártyán, még HDD se kell a gépbe, olcsó, igénytelen munkaállomások hozhatók így létre, akár egyszerű, olcsó Pi SBC-kből, majdnem eldobható kategória (nem melegszik, nem fogyaszt sokat, plusz felcsavarozható a monitor hátuljára, ahol helyet se foglal), 5 percen belül cserélhető, elfut világvége után is, SD kártya klónozható (hálózati PXE boottal még az SD kártya is lehagyható), malware-kivédési pont is egyben. Az ilyenekre teljesen felesleges drágán desktop Windowst tenni vírusirtóstól, amivel sorban csak a baj lesz. Ugyanez a vékonykliensekre, azokon még a X.org server is lespórolható, ha kihasználják a hálózati transzparenciát.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13088
üzenetére
Úristen, most nézem csak, hogy ennyi partíció neked minek? Egy elsődleges 40-50 gigás mindenesnek (boot, root), a maradék megy egybe mögé egy újabb elsődleges partíciónak (becsatolva /home-ként a usernek, meg userfüggetlen adatoknak). Ennek így semmi értelme nincs, hogy 600 partícióra elosztogatod a helyet, ráadásul a legnagyobb partíció ilyen /media-ba van becsatolva, mint valami USB-s drive. Gondolom ez a séma még disztróhoppolós időszakodból maradt hátra, de kemény mint a kád széle. Hibát persze nem okoz, csak csatolási kényelmetlenség, ha sok partíciót kell egyenként felcsatolni. Meg ha át kell méretezni partíciókat, akkor az extended partíció macera.
Az alignálás számíthat HDD-n is, modern HDD-knek 4K eltolás kell, a régieknek meg nem kell, vagyis csak az számít, hogy 63 szektornak többszörösein kezdődjön, ugyanis hagymányos BIOS 13h megszakítás így címezte a HDD-ket, hogy 63 szektor volt rajta egy cilinderben.
-
Frawly
veterán
válasz
Doky586
#13087
üzenetére
Én a helyedben letúrtam volna az összes partíciót. Minek Linux alá egy 100 gigás NTFS? Felesleges, csak nagyobb overheadje van lemezműveleteknél. Azt se látom milyen meghajtó ez, SSD vagy HDD. Bár így is működik, mert az NTFS-3G csomag kezeli, meg hamarosan a Linux kernelbe is mellékelik a Paragon-féle NTFS drivert, ami írni is tudja NTFS-3G csomag nélkül, de szuboptimális Linuxot NTFS partícióval használni, nem a névsorrend miatt, hanem teljesítményre, töredezésre, jogosultságkiosztásra, stb.. Kicsit olyasmi, mint a Windowst próbálnád FAT32-es partícióval használni NTFS helyett az is megy, de megkérdőjelezhető hatékonysággal és mellékhatásokkal.
Szóval ha még nem laktad be, telepítsd újra. Legalább gyakorlod a telepítést. Látszik, hogy az egész gányolás, nem csak az NTFS partíciónál, de az első partíció is ilyen teljesen random, 4K-val nem osztható szektoron kezdődik (ami régi HDD-nél nem baj, de akkor is furcsa, mert azon meg 63. szektornál kéne kezdeni), meg a lemez végén is ott árválkodik 2,84 MB le nem foglalt terület, ami ugyan hibát megint nem okoz, meg a meghajtónak kevesebb mint 1%-a, de egyszerűen csak amatőrül néz ki, abszolúte látszik, hogy még egy XP telepítővel lett összegányolva annak idején.
Mondom, nagyon ajánlom a Linuxot ext4-gyel használni: gyorsabb (főleg sok kis fájlnál tud nagyon brutális lenni a különbség), nem töredezik messze annyira. Érezni fogod, hogy gyorsabb tőle a gép, pörgősebben olvas be dolgokat, lerövidülnek betöltési idők.
Lehetne ugyan újratelepítés nélkül is, kézi partíciótörlés, adatokat tartalmazó partíciók áthelyezése és átméretezése, a GParted megcsinálja adatvesztés nélkül, de egy csomó idő, gyorsabb újrahúzni a rendszert, míg friss és nincs belakva.
Ha már egyszer feltettél az XP helyett Linuxot, akkor legyen rendesen tiszta lappal kezdés, és nem a múlt ereklyéinek meg limitációinak őrizgetése. Ez alól egy kivétel lenne, ha dualbootban lenne hagyva retrózáshoz egy XP, de 150-160 gigás lemezen felesleges 2 OS-t tartani, az nem elég hely rá, vagyis csak akkor, ha nem lesz napi szinten használva fő rendszernek.
-
Frawly
veterán
válasz
lev258
#13078
üzenetére
A Phoronix írogat róla itt-ott:
https://www.phoronix.com/scan.php?page=news_item&px=Nouveau-X.Org-1.0.17
https://www.phoronix.com/scan.php?page=news_item&px=NVIDIA-Mesa-Volta-CL-SVM
https://www.phoronix.com/scan.php?page=news_item&px=NVIDIA-GL-VLK-XWaylandDe az 5.12-es kernelre rosszul emlékeztem, abba Gen7-es Intel driver meg Apple M1 GPU modesetting driver lesz behozva, nem NV. A lényeg mégis az, hogy az NV-nál is megindult valami pozitívabb, bár ez önmagában nem garancia semmire, még is jó hír, hogy elkezdtek ezekre fejlesztőket dedikálni végre.
Anno az AMD is ilyen volt, hogy patkolgatta a zárt Catalyst drivert, ami minden X.org meg mesa frissítésnél eltört, és csak kullogtak az új verziók után, ebből elegük lett egy idő után, és inkább írtak rendes nyílt drivert. Akkoriban mindkét driver szar volt, az NV és a Catalyst is, de az NV egy fokkal akkor jobbnak számított. De a nyílt driverrel fordult a kocka az AMD javára.
-
Frawly
veterán
Szerintem nálad az volt a gond, hogy feltetted a hwe kernelt, vagy UKUU-val valami újabb kernelt, és az hamarabb frissült, mint az NV driver. NV drivernél inkább az alap kernelt kell használni, vagy LTS kernelt. Akkor nem törik el. Mert az Ubuntu erre figyel, hogy alap vagy LTS kernel az olyan legyen, hogy passzoljon a tárolóban lévő NV driverhez. Egyébként meg az NV-nek is köszönhető, hogy szutykok a driverei, AMD és Intel GPU-knál nincs ilyen, ott nyugodtan frissülhet a kernel. Bár most az NV is elkezdett egy normálisabb nyílt driveren dolgozni, 5.12-es kernelben lesz hozzá támogatás. Szóval a jövőben változhat, ha az NV is elkezd normális nyílt drivereket csinálni.
@lck: ebben igazad van, aki nem ért hozzá, kiírni sem tudja, jobb lenne olcsó, promós telepítőpeneket osztogatni. Azok még arra is jók, ha nem is linuxozik valaki, mert nem tetszik neki, akkor is tudja live rendszerként futtatva adatmentésre, netezésre, hardvertesztelésre használni, ha épp befosott a Windows-telepítése.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13070
üzenetére
Gondolom a webes blacklist néhány ilyen warez, vírusos, meg pornós oldalra van, és ezt is elmondhatják akkor, hogy a törvényesség meg a jó erkölcsök meg vannak védve, ennyit is javítottak a netezési szokásokon.
De ez globális jelenség, majdnem minden kormánynak van támogatott disztrója, még Észak-Korea is tolja a saját Red Star OS-ét, ami egy Fedora spin, régebbi KDE-vel, MacOS dizájnnal. Igaz van a rendszerben hazajelentő modul, meg nem TCP/IP kompatilibis böngésző és koreaiul van, alapból nincs root jogod, de terminálban gyorsan ki lehet hekkelni, hogy ezeket kiiktasd. Ilyen ezzel foglalkozó YouTube-videók kommentjeiben még röhögni is szokta rajta, hogy átállítás után még ez az észak-korai cucc is használhatóbb, mint a Win10 meg a MakkOS Big Slur-p-of-cum
Még Kína is tolja a saját disztróját, Ubuntu alapú Kylin, ráadásul abban tudtommal kémprogram sincs, csak valami böngészős blocklist, amit könnyen ki lehet szedni, át lehet állítani. Amúgy a stock Ubuntu, csak az van rajta átszabva, hogy alapból mandarin, meg támogatja a kínai karakterek bevitelét, eltérő írásirányt, kínai naptárat, böngészőben kínai keresőket, csupa olyan hasznos dolgot, ami tényleg kell is az átlag kínainak, mert ezeket minden OS-en igénylik, feltennék amúgy is.
-
Frawly
veterán
Ez elég furcsa. Elvileg csak 5.10-es kernellel voltak gondok, ott is csak annyi, hogy zárt NV driverrel nem megy az OpenCL, meg Ryzen-eknél némi teljesítményvesztés lép fel, ami benchmarkokkkal mutatható csak ki. Ez a kurzorvillogás inkább tűnik uborkaspecifikus bénázásnak.
Nálam Arch-vonalon hibátlanul megy az 5.10.10-es kernel is, pedig Ryzent használok. Probléma most van Artixon, de ez csak kisebb, kernelfüggetlen toolokat érint, és nem eredményezi a gép használhatatlanságát, pl. hogy csak bootkor villogó kurzorod legyen.
Sőt, ezt a kurzorozást azért sem értem, mert nekem még sehol nem tört el ennyire a rendszer, hogy ne bootoljon és legalább egy grafikus felület ne töltsön be. Még Gentoo-n sem, még akkor se, ha én keféltem el kézileg dolgokat. Úgyhogy nekem ez az egész fekete képernyőzés marha gyanús. Nem azért, hogy a Ubuntut védjem, mert eléggé utálom a Canonicalt.
Vagyis Gentoo-n volt ilyenem egyszer, ott sem az ő hibájukból, hanem én erőltettem kézileg a saját magam a kernel.org-ról forgatott 5.5-RC1-es kísérleti devkernelt. De Archon semmi ilyesmi, pedig azt is Testing tárolókkal használom, szóval a legbleedingedgebb verziókat. Maximum kényelmetlenségek voltak, hogy pl. kernel induláskor ilyen crypto random seed-del időzgetett egy időben, meg leálláskor valami stop job-ra ment rá extra néhány másodperc, qBittorrent crachelt (abszolút a qB-fejlesztők hibájából, jegyezném meg), meg valami GUI-s progi bezáráskor maga után hagy egy grafikus glitchet (amit egy asztalfrissítés meg is old), vagy nem megy Gnome-on valami web plugin, de ezek ilyen kisebb dolgok, és ezek is olyan ritkaságszámba mennek, hogy szökőévente egyszer, és van rájuk a netről 5 perc alatt workaround.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13062
üzenetére
Szerintem nem gyanús az, valami támogatási alapon népszerűsítik az szabad szoftvert időseknél és diákoknál. Ennek még akár értelme is van, mert tényleg ez az a réteg, akiknek általában valami nagyon régi, ergya gépük van, nem játszanak a legújabb játékokkal, semmi CAD meg Adobe kreatív szoftverezés, és elegük van, hogy a XP/Win7 supportja lejárt, a Win10 meg alig döcög a gépükön, és állandó update-tel szivatja őket, meg a felülete is fapados. Nekik egy Mint ideális lehet minden szempontból. Igaz ehhez nem kell jólétcsomagozni, aki ilyesmit keresett, eddig is le tudta tölteni a linuxmint.com/download.php oldalról (ezt érdemes a magyar oldallal szemben használni), magyar nyelvet is támogatott eddig is. Különösen idősek körében lehet előny, ha a politika népszerűsít ilyen megoldásokat, mert ők az autoritásra mennek. Mert így nem az van, hogy kocka Linuxot akar velük valaki feltetetni, hanem ingyenes jólétmöhő van rájuk tolva, az meg mindjárt máshogy hangzik a legtöbb laikusnak. Mert a Linuxról azt hallották, hogy szar meg bonyolult, azt ne már, mert egyetemi informatikusi diplomával használható csak, és ez tény, mert a Zorigó meg a Zindeksz is megírta, és a fórumon Win Pisti is ezt mondja, hárman együtt meg nem hazudhatnak, de még csak nem is tévedhetnek.
Az állam meg azt nyeri ezen, hogy az ilyen projektekre egy csomó pénzt fel lehet venni, el lehet költeni, rokoni-ismerősi vállakozói körnek lehet leosztani, meg kipipálhatják, hogy növekedett a digitális írástudási szint, meg javult az informatikai infrastruktúra, és nem az van, hogy nem csináltak semmit egész nap.
Úgyhogy akár még jó is kisülhet belőle, de legrosszabb esetben is max. csak a nemzeti PinkPanther sorsára jut és nem terjed, nagy veszteség akkor sincs. Inkább legyen el ilyen intézkedésekkel a kormány, ezzel sok kárt nem okoznak, és olcsóbb is, mint a stadionépítés. Felőlem legyen, legalább rajtad kívül is használja majd még valaki a mentás Cinmanót
-
#13049
Frawly
veterán
Nowhereman
#13048
Frawly
veterán
válasz
Nowhereman
#13048
üzenetére
Én mint írtam, nem szeretem sem az LTS-t, sem a Mintet, akár féléves, akár LTS, nekem mindig is túl régi verziók voltak benne. De akinek erre van igénye, annak meg jól jön, tőlem meg elfér, akinek ez kell, használja.
Egyébként a Red Hat ingyenessé tette pár gépig az RHEL-t, hogy a CentOS-seseknek legyen valami alternatíva. Én a részemről továbbra is csak rolling, csak a legfrissebb disztrókat használom, mert ez én felhasználásomnál, játékok, mindenféle dev kód pörgetése, próbálgatása, az az ideális. Meg én ezt a Linux előnyének tekintem, hogy már ma a jövő technológiáit lehet benne használni, ingyen, max. csak egy kis plusz odafigyelést és szakmai hozzáértést, tanulási hajlandóságot jelent.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#13043
üzenetére
Ezzel kivételesen egyetértek. Nem kell mindennek rollingnak lennie. Ha minden rolling lenne, akkor meg a régi verziót igénylő usereknek nem lenne választás hagyva, holott a Linux pont a választás szabadságáról szól. Ezért rollingosították értelmetlenül a CentOS-t is, amivel nagy baj nem lenne önmagában, de most csinálnak belőle egy Fedorakettő disztrót, ami holt felesleges húzás volt, mivel RHEL vonalon ott volt eddig is a Fedora, igaz csak félrolling, de akinek erre volt igénye, megkapta. Akinek viszont arra lenne igénye, hogy régi verziókat futtasson, az most nem kapja meg, mert Scientific Linux megszüntetve, CentOS megszüntetve, csak a fizetős RHEL marad. Állítólag pont ez is volt a lényeg, hogy akinek long support kell, meg sokáig futtatható verziók, az fizessen érte, átlag dekstop user ingyért meg használja szépen az új verziókat, meg tesztelje a frissítéseket, legalább lesz haszna annak, hogy valaki tesztel.
De épp ezért van Mintből is kétféle alap, amit már múltkor sem értettél, hogy a sima (nem göcsörtös, Ubuntu LTS alapú) Mint mellé minek Debian alapú LMDE. Azért, mert valakinek a Zubuntutól ráng a szeme, és kínálnak neki egyel több alternatívát, hogy ne legyen megkötve meg lekorlátozva, hogy ki mit használjon.
Egyébként meg a Debian is elhibázza, hogy bevezette a kötelező systemd-t, meg dobni fogják a 32 bitet, mivel pont ezzel, hogy konzervatívak maradtak volna, alternatívát kínálnának azoknak, akik ilyet szeretnének használni, mert régebbi gépre keresnek disztrót. Persze, értem én, systemd mentén kisebb az ellenállás, sztenderdebbek lesznek, meg a 64 bitnek is nagy támogatója vagyok, többször kifejtettem az okait, de 64 bit only, systemd-s, friss/rolling disztróból már így is van elég, nem kell a Debiannak plusz még egynek utánozni a többieket. És itt nem a systemd-ellenes szöveget akarom nyomni, hanem pont ez lenne a lényeg, hogy legyenek attól mentes disztrók is, hogy akinek másra van igénye, az is tudjon miből választani, ez lenne a Linux lényege. A Windows meg a MacOS lényege, hogy csak egyfélét használhat mindenki, és azt kapja, ha szereti, ha nem. Pont ezért van Linuxból ilyen rengeteg disztró, grafikus API, display manager, grafikus felület (WM/DE), mindenféle library, hogy mindenki megtalálhassa a számítását, servertől, embedded eszközöktől kezdve a mobil platformokon át a workstationig és desktopig, újtól a régiig minden gépre és felhasználói igényre legyen biztosítva valami kombó, ami használható lesz, csak tudni kell megtalálni, meg megtanulni feltenni, beállítani.
-
Frawly
veterán
Ezért szoktam írni, hogy a gyorsindítást a Windowsban rendszeresen kell ellenőrizni, akkor is, ha korábban kézzel kikapcsoltad, mert nagyobb update-ek a tudtodon kívül sunyi módon visszakapcsolják.
#13040 lev258: ezt én sem foglalhattam volna jobban össze. A lényeg, hogy nem szabad félni az újabb kerneltől és kernelverzióktól, és Ryzenen az 5.8 az ajánlott minimum kernelverzió.
-
Frawly
veterán
válasz
J.C.G.
#12923
üzenetére
Nincs. Mert alapvetően a Linux nem desktopra készül végfelhasználóknak, hanem a technológiát fejlesztik vele, meg szerverekre, és beépített eszközökre (vezérlők, routerek, NAS, telók, mobil eszközök, stb.) készül. A különböző terjesztésekben, disztrókban csak hozzátesznek körítést, hogy alkalmas legyen desktop felhasználónak is.
Sok hardvert egyébként meghajt egy fullosra forgatott kernel is, de ha ritkább hardvered van, akkor sajnos kernelmodult kell hozzá forgatni, meg külön firmware-t beszerezni, stb.. Azt, hogy felhasználóbarátabb megoldás nincs, azt részben a gyártóknak is kell köszönni. Részben meg a kerneleseknek, hogy nincs egységesített driver interface, de ezt a kernelesek azzal indokolják, hogy egy egységes interface, meg egy újabb absztrakciós réteg betoldása lassítaná az adott driver működését, visszavetné a teljesítményt, felesleges overheadet okozva.
Egyébként nem reménytelen, mert ha kitanultad, hogy a hardvereid meghajtásához mi kell, onnantól már mindig sima lesz Linuxot feltenni. A legtöbb eszközt alapból szokta vinni a kernel, driverrel küzdés csak 1-2 ritkább nyomtatónál, Wi-Fi és Ethernet kártyánál, spéci billentyűzetnél, stb. szokott lenni.
Android azért egyszerű, mert pont arra fejlesztették, hogy két tapicskolásból tudják a szoftverboltjukból appot telepíteni. És ez nagyon kényelmesnek is tűnik, amíg minden jól megy, megtalálod az appot a boltjjukban, épp nem bugzik. Csak ahogy ki kell lépni ezen a komfortzónán, mert valami spécibb alkalmazás kéne, amire nincs fingóapp, vagy van, de eltört, vagy valami probléma van vele, meg a gyártó magára hagyva a rendszert nem frissíti és amiatt törik el valami, akkor az Android fénysebességgel megy át keserűségbe, ott mutatja ki foga fehérjét, és ott nincs alapból olyan sok konfigurációs meg terminálos eszköz a kezedben, mint Linuxnál. Meg lehet oldani, de ilyenkor már nehezebb, mint a Linux, rootolás, hekkelés, terminálemulátor felszenvedése, SD-kártyával bűvészkedés gépben, stb. kell hozzá, akkor aztán jobban megkínlódsz vele, mint akármelyik Linuxszal, ahol legalább a rendszer nincs lezárva előtted, vannak terminálos eszközök, jól dokumentálva vannak a dolgok, ott legalább utánajárással jobbak az esélyeid a probléma megoldására.
Meg azt is vedd figyelembe, hogy egy okostelónak, táblagépnek az életciklusa jóval rövidebb, mint egy PC-nek, laptopnak. Az előbbieket eldobod 1-5 év után, így az Androidnak nem kell túl nagy visszafelé kompatibilitást nyújtania, nem kell annyi eszközt kezelnie, csak az aktuálisakat. Ezzel szemben egy PC-t 5-12 évig is használsz simán, ott OS verziók jönnek-mennek, bele lehet futni régi-új hardverbe, mindenféle különlegességbe, ezeket nagyobb munka mind támogatni, mind müködőképesen tartani.
Még WIndowson is lehet keserűség, hogy egy eszköz meghajtására szánt szoftvert vagy drivert a gyártó nem tart karban, néhány nagy évados Win8-10 update után elavult, és nem mennek az eszközök, kékhalálozik a gép, stb., és ott is el lehet kezdeni regisztry hack-kel, csökkentett móddal meg mindenfélével kínlódni. Plusz a Linux világa gyorsabban is változik, nagyobb benne a fejlődési ütem, mivel a kernelesek szakmai alapon tolják előre a fejlesztést, meg az új technológiák támogatását, és nem akarnak kötve lenni mindenféle gyártó zárt megoldásával való visszafelé kompatibilitással, meg jogi liencproblémákkal. Linuxon kb. 6-7 hetente jön az új kernel, meg új rendszerkomponensek, új ez, új amaz, új driver, új Wine, stb., így még nehezebb mindent támogatni. Windowson egy főverzió elég sok évig van támogatva, bár már a Win10 is ráállt félrolling frissítésre, félévente tolják ki a nagy évszakos update-eket, el is törnek dolgok egyre sűrűbben.
WIndowsra nem muszáj másik gépet tartani, lehet dual bootban is Windowst telepíteni, vagy akár virtuális gépben, esetleg még adott windowsos szoftver futtatását Wine emulátorban is ki lehet próbálni, megoldása válogatja hogy mi mivel megy.
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#12920
üzenetére
Ennek viszont megvan a hátránya is. Egyszerű használni az Androidot, de pl. ha le akarod cserélni másik rendszerre, mert mondjuk a gyártó már nem támogatja, akkor nehézségbe ütközöl. Pont azért, mert nincs BIOS, nincs egységesített bootloader, stb.. Ahány készülék, annyiféle rootolási, hekkelési technika van, hogy felküzdj egy custom ROM-ot. Így azért többen azt kívánjuk, hogy bárcsak belépkedhetnénk ARM-en is BIOS-ba.
-
Frawly
veterán
válasz
J.C.G.
#12916
üzenetére
Ez ilyen. Linux nagyobb szabadságot ad, jobban ura lehetsz a gépednek, de nincs ingyen. Csak nem pénzbe kerül, hanem az időddel fizetsz, meg tanulási hajlandósággal és utánanézési munkáddal. Viszont ennél ezeket abba fekteted be, hogy ura leszel a gépednek, és nem fogsz soha többé a MS-tól meg ilyen lezárt technológiával házaló cégtől függeni. Persze kinek mi éri meg, ki mibe hajlandó befektetni, nem vagyunk egyformák, mindenkit más érdekel.
-
Frawly
veterán
válasz
J.C.G.
#12914
üzenetére
Régi lap, de van hozzá újabb driver, csak nem a Gigabyte weboldalán, hanem úgy kell keresni, hogy a lapon AMD 690G chipset van, ehhez van az AMD oldalán friss Win10 driver.
Okosórák, okoskarkötők még mindig alakulóban lévő iparág. Azokat nem nagyon vágom. Bár úgy látszik, hogy Bryton-hoz készül a linuxos támogatás, de még nem nyújt minden funkciót, és nehézkes feltenni.
Honor 8-as teló az androidos, annak mennie kell Linux alatt, az tuti.
-
Frawly
veterán
válasz
J.C.G.
#12912
üzenetére
Az a baj, hogy nem sok konkrétumot írtál. A legfontosabb lett volna azonnal előre tisztázni, hogy CPU hűtőről van szó, és milyen alaplap, pontos gyártó és típus. Az igazság az, hogy ez Linuxon driverfüggő. Vannak alaplapok, chipsetek, amiken tudsz a kernelen keresztül fordulatszámot állítani. Van, amelyiken csak kijelezni tudja, állítani nem engedi. Illetve van az, ami most nálam van, új laptop, pár hónapja megjelent AMD Renoir mobil APU, még a fordulatszámot sem írja, nem hogy én tudjam állítani, majd támogatni fogják, de egy későbbi kernelben.
Erre egyébként kerülőutak is vannak, kézi szabályzó beépítése régi gépeken, újabb gépeken a BIOS-ban, de legfőképp az UEFI-ben lehet állítani hűtésprofilt és ventilátorgörbét, hogy hány fokonként mennyit gyorsuljon a venti, vagy legyen-e állandóra belőve, mikor kapcsoljon ki, stb..
Windows 7-et már semmiképp, mióta 2020. január 18-a után megszűnt a lakossági támogatása. Tegyél fel Win10-et, elfogadja a Win7-es kulcsokat (akkor is, ha te írod be neki matricáról, meg akkor is, ha a BIOS-ból olvassa ki).
Erről a Brytonról nem tudom micsoda, valami sportkütyüt ír a net, amit lehet appról vezérelni. Az is lehet, hogy Wine emulátorban vagy virtuális gépen is menne. De eleve ökölszabályként nem ajánlott olyan cég termékét megvenni, ami ilyen zárt forráskódú, OS függő szoftverrel, driverrel, firmware-rel megy csak. Egyrészt nem tartják tiszteletben a felhasználói szabadságodat, hogy olyan rendszert használj, amilyet akarsz, másrészt magukhoz kötnek, hogy kiszolgáltatott legyél nekik, harmadrészt meg ha megszűnik annak a rendszernek a támogatása, amin a szoftverük fut, vagy ők húzzák le a rolót és az appot nem fejlesztik tovább, akkor az eszköz lesz használhatatlan.
Nálam ez az első, ha új hardvert veszek, csak akkor veszem meg, ha van Linuxon támogatása, és azon belül is jó, széles körű támogatása van a mainline kernelben, és nem kell hozzá szaros drivermodulokat forgatni, de még az is előny szokott nálam lenni, ha nem csak Windows, Linuxra van támogatása, hanem egyéb PC-s és mobil OS-ekre is. Nem csak PC-s hardvernél, akármilyennél figyelembe veszem, pl. külső DAC vásárlásánál, ami nem is PC-hez, hanem telóhoz kellett, de telefonvásárlásnál, okoségőnél, stb., mindig alaposan megnézem. Ha valami Windowshoz vagy iOS-hez kötött akármi, már skippelem is, nem érdekel mennyire ász, mennyire akciós, mennyire világrengető. Pl. nemrég laptopot vettem, és sokáig csak olyanokat találtam megfelelőben, amiben NV GPU volt. Na, ahhoz van ugyan linuxos támogatás, de csak szaros zárt driverrel, ami miatt nehéz kernelt frissíteni, nem is vettem ilyet szándékosan. Asztali gépemben is ezért van AMD dedikált GPU, részben mert
1) olcsóbb
2) flottabb a linuxos támogatása (nyílt mainline kernel driver hajtja)
3) még Windowson is tovább támogatja az AMD a régi kártyáit, mint az NVDe ez még legáltalánosabb szinten is fontos. Ha van hardver, ami csak a saját spéci aksijával, töltőjével, kiegészítőivel megy, csak azokkal üzemelhető, 3rd party megoldást nem lehet kapni hozzá, mert spéci, nem szabványos méretei, csatlakozói vannak, azt sem ildomos megvenni, mert később, mikor a gyártó megszünteti a termékhez a terméktámogatást, vagy a gyártó szűnik meg, ott fogsz állni tehetetlenül egy használhatatlan termékkel, amit dobhatsz is kifelé.
-
Frawly
veterán
Ha nem AMD integrált Renoir GPU-t használsz (Ryzen 4xxxx sorozat), akkor nem kell vele foglalkozni. Aki ilyet használ, annak viszont nem ajánlom a Mintet, nem elég új a kernel és a firmware-ek. A Renoir nagyon új, min. 5.9-es kernel kell neki, meg elég új firmware csomag. Persze, UKUU-val megoldható Minten is, csak bele kell tenni akkor a munkát.
Az apt-get helyett már az „apt”-ot ajánlott használni, tehát sudo apt upgrade. Ezt csak mellékesen jegyzem meg. A kiírást nem érinti, az apt is ki fogja írni ugyanezt.
-
Frawly
veterán
válasz
Sanyi.mTs
#12870
üzenetére
Szerintem ezt az egészet hagyjad Linux alatt. Pont ez a Linux egyik legnagyobb előnye, nem szaladsz bele aktív kártevőbe, nem kell vírusirtónak meg mindenféle security hülyeségnek a háttérben futni, nem ezekre mennek el a gép erőforrásai. Plusz a szabad erőforrások kezelése is hatékonyabb, memóriakezelés, nem olyan lassúak a fájlrendszerek, mint az NTFS, hanem sokkal gyorsabbak, a kernelnek jobb a lemezcache-elése, nem kell a háttérben Windows Registry adatbázissal zsonglőrködni, ez pedig végeredményben abban nyilvánul meg, hogy a Linux disztrók sokkal gyorsabban, gördülékenyebben működnek, gyorsabb bootidő és leállási idő, gyorsabb alkalmazásindítási idő (pl. böngészők, irodai csomag), kevesebb lag, vajsimább az egész futása, még gyengébb gépen is, mint a Win8.1-10.
Ha nagyon kéne ilyen funkció, akkor én terminálos scripttel oldanám meg, ami az nmap paranccsal feltérképezné a helyi hálózaton lévő gépeket, és kilistázza őket, esetleg egy mentett állapothoz képest ha van változás, akkor jelez. De ezt a megoldást kezdő felhasználóként tető alá hozni nem könnyű, pár sor, de elég jól kell hozzá tudni programozni.
Ha megpróbálkoznál vele, itt van leírás az nmap-hoz, de némileg elavult, még net-tools csomagból használja az ifconfig parancsot, mikor már az ip addr parancsot kell helyette használni.
Továbbá ilyen megoldásoknál az is lényeges lenne, hogy írjátok meg milyen Mint-et használtok. Tudom, Mint topik, és ebből az ember azt hinné, hogy egyértelmű, de párhuzamosan fut több támogatott verzió, plusz LMDE, ezek mindegyike többféle asztali környezettel is letölthető, Cinnamon, Mate, Xfce. Valószínű a legtöbb ember a Mint 20 Cinnamont használja, mert a legfőbb verzió most, de ez nem magától értetődő, látóasszonnyságot igényel a tippelgetése.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#12861
üzenetére
Akkor jó. Bár én megküzdöttem volna vele, abból tanul az ember. Azt mondjuk nem értem, hogy miért nem adják hozzá a firmware-t minden hw-hez a legtöbb disztróban, a kernelmodullal együtt. Az értem, hogy a free licences disztrók ezt kerülik elvek miatt, de egy rakat nonfree disztró van, azoknak nem kéne. Kernelmodul leforgatva is elférne mindenhez, úgyse töltődik be, csak ha a kernel talál hozzá való drivert. Ráadásul az az EU-s végű Ríltek baromság elég elterjedt, van belőle nekem is, igaz, én windowsos gépen használom, és csak azért vettem meg, mert az amazonos termékleírás írta, hogy van hozzá Linuxra driver. Ja, van, csak dolgozni kell vele.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#12853
üzenetére
Ez a 8192EU-s wifi közismerten szopás. De működésre lehet bírni. Próbálj hozzá másik fw-csomagot keresni, lehet nem is az általános realtekes fw kell hozzá, hanem kifejezetten erre az EU végűhöz való, meg be kell szerezned a hozzá való dkms kernelmodult, ha nem lenne statikusan beleforgatva az adott disztró kernelébe (általában nincs). Arch, Manjaro, Artix, Arco, egyéb Arch-vonalon biztosan megy, a linux-firmware csomag elég hozzá (ennek alapból fent kéne legyen), meg az AUR-ból kell telepíteni a vonatkozó rtl8192eu csoomagot.
-
Frawly
veterán
válasz
#89309696
#12847
üzenetére
Linuxon a legtöbb program nem hogy ilyen könnyen települ, hanem még könnyebben, mert ha benne van valami tárolóban, akkor a csomagkezelő még kevesebb kattintással felrakja neked. Ez nem Windows, hogy weboldalakról kell telepítőket összeguberálni mindenféle gyanús weboldalról, meg elavult verziókat. Pont a Minecraft-et nem tudom, azzal még nem játszottam Linux alatt. Azt olvasom, hogy a tárolóban régi verzió van belőle, de lehet találtál volna hozzá külső PPA tárolót, ahol már friss verzió van.
-
Frawly
veterán
Az nagyon kevés terhelés egy SSD-nek. Heti 25× fél giga egy éven át az 0,65 TB, ami elenyésző, a legkisebb írásterhelésű SSD-nek is 40 TB az írási garilimitje, a jobbaknak meg 150-300 TB körül van. Még ennél nagyobb léptékű torrentezéstől sem lesz bajuk, én ilyen 30-80 gigás sorozatpakkokat meg játékokat is lerántok torrentről meg Steamről, Linux és Windows alatt is, ebben nincs eltérés a kettő között, ami a letöltési méret, annyit ír a lemezre.
Linux alatt már azon nagy írásmennyiséget spórolsz külön trükközés nélkül, hogy a Linux disztrók sokkal kevesebbet írnak a lemezre, mivel nem tekeri az OS-t a lemez a háttérben mindenféle Registry, Windows Update, meg egyéb nyomorékságokért, ezért a linuxos átlagos felhasználói írásátlag kb. negyede a windowsos felhasználói átlagnak.
Felesleges az írásmennyiséget aggódni. Néha rá kell nézni a SMART-ban, hogy mennyi az SSD írásterhelése, de nem az írással spórolás miatt, hanem néhány bugos program írási kergekórt tud kapni, és hirtelen folyamatosan terákat tud felírni az SSD-re, anélkül hogy észrevennéd, ezért kell néha ránézni az írásszámlálóra. Igaz ez is inkább Windowson szokott megesni, ez az írási kergekór, Linux alatt sokkal ritkább. De egyébként nem kell kímélni az SSD-t, bírják azok az írást, az életben nem írod szét átlagos felhasználással, előbb fog a vezérlő tönkremenni, írásterheléstől függetlenül, x év alatt.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12792
üzenetére
Ez van, nem mindenki ugyanarra használja a gépet. De csak egyszerű listákat írsz meg feliratokat konvertálsz vele (ezekre bőven elég a Leafpad, Xed, gedit), én konfigfájlokat, scripteket, naplókat szerkesztek (de használom csoportos átnevezésre, regexp-ezésre, gitártabulatúra és fonetikai anyagok írására is), megint más gigás programozási megaprojektekhez használja IDE-ként (amihez kelleni szokott egy csomó plugin is), megint mások webfejlesztésre, meg amit linkeltem, van, aki plain text editorban nyomja a prezentációkat, és táblázatkezelést is. Megint más regényeket ír vele. Mint említettem, az Emacs-userek meg abban csinálnak mindent, fejlesztés kitolása gitre, mailkezelés, fájlkezelés, még a grafikus ablakkezelőjük is az Emacs. Így mindenkinek más lesz az elvárása egy plain text editorral szemben, ez pedig indokolja a túlkínálatot. Ahogy a rengeteg DE/WM kínálatát is az indokolja, hogy mindegyiknek más a hardverigénye, más függvénytárakra épülnek, más a működési alapfilozófiájuk, egér/bill-orientált, stacking/tiling, dinamikus/manuális, tablet/desktop/kiosk működési filozófia, modális/nem-modális interakció, stb.. Szerintem inkább az a rossz, ha valamiből csak egyféle van, mint Windowson, és mindenki ahhoz van kötve.
Egyébként a nagyobb, komolyabb text editorok egyben egy prognyelvre épülő script interpreterek szoktak lenni, így a tudásuk programozással bővíthető. Ilyen az Emacs (lisp), vim/neovim (vimscript), Atom/Kate (JS), stb., ezekben saját funkciót, saját plugint tudsz programozni, ezért a tudásuk végtelen mértékben bővíthető, végtelen finomságban testreszabható. Egy Xed-ben, Leafpadban, de még a notepadqq-ban is azt tudod használni, azokat a funkciókat, amiket beledrótoztak és azokat csak annyiban tudod testre szabni, amennyiben a GUI-ra kivezették a beállításokat, és ezzel kifújtak a lehetőségek. A notepadqq némileg kivétel, mert már kezel plugineket. Nyilván a programozhatóság hiánya téged nem fog zavarni, mert csak egyszerű dolgokra használod.
Kicsit úgy kell ezt felfogni, mint a számológépeket. Van, akinek elég a 4 alapműveletes, 9 számjegyes egyszerű gép, van, akinek kell a sok számjegyes, tudományos, van, aki meg sem áll a több soros, grafikus ábrázolós, egyenletmegoldós, programozható csodákig. Mert ebben is mindenkinek másra van igénye.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12790
üzenetére
Attól függ mit értesz lightos DE alatt, meg mennyire gyenge a gép. Egy IceWM, Openbox, LXDE azért még P4-es is el kell fusson. Ahol megbukik ez a gyenge gépen akármit is csinálunk mutatvány, pont nem a Linux, hanem ahogy elkezdenek rajta böngészni, meg webalapú appokat használni (Google Earth, Atom, Skype, stb.), ott mutatkozik meg, hogy milyen elavult már az egész. Egy pehelysúlyú disztró önmagában még azért elfutogat, és ha csak ilyen alap SD-s videók nézésére kell, zenehallgatás, szövegszerkesztés, arra még élhető alternatívát nyújtanak.
Ja, a notapadqq Qt-s, és valóban emiatt kicsit bloatabb emiatt, de még nem vészes, nem ilyen megabloat szint, mint az Atom, Visual Studio Code, meg a Commodo Edit. Arra tényleg jó, hogy ha valaki Windowsról jön frissében, ahol Notepad++-t használt, akkor a legkisebb trauma neki a notepadqq lesz, mivel még a felülete, menüje is hasonló. Nekem is hihetetlen, de valóban van elég sok ember, akinek az az apróság is számít, hogy a felülete is ugyanolyan legyen, mert annyira 1 bitesek szellemileg, hogy ha egy menü, vagy ikon nem ott van, akkor már nem bírják megszokni. Így nekik a Double Commander mellé (Total Commander klónja) ajánlani is fogom erősen a notepadqq-t innentől fogva.
A Xed, Leafpad, Mousepad, meg volt még valami Scratchpad vagy Scrape Pad vagy mi volt a neve, ezek inkább azoknak jók, akik windowsos Notepad-re keresnek alternatívát. Esetleg még a gedit-et lehet ide sorolni.
De ahogy nézem, utóbbi időben megszaporodtak a linuxos plain text editorok, lett egy csomó új, Lime Text (Sublime opensource forkja), Bluefish, Light Table. CLI-s fronton is megjelent egy csomó új, Kakoune, neovim, micro. Régebben nem volt ilyen nagy választék. Még 2 éve ez nálam is nagy gond volt, hogy nem találtam jó alternatívát a Notepad++ helyett. Kezdő linuxos éveimben ott volt a Kate4, ami nagyon bejött, de a KDE5-ben újraírták Kate5 néven, és nagyon fapad lett, használhatatlan, így SciTe-t kellett használjak, míg a vim-re át nem tértem. Bár nem baj, mert ha nem lett volna ez a kálvária, akkor sose lett volna elég motivációm megtanulni a vim-et.
De az Emacs is nagyon jó. Ez abban hasonlít a vim-re, hogy egyfajta felhasználói életfilozófia. Az Emacs teljes körű OS lényegében, egy teljes ökoszisztéma, lehet használni nem csak szövegszerkesztőnek, hanem Window Managernek, mailkliensnek, fájlkezelőnek, terminálnak, git/IDE felületnek, Note alkalmazásnak, meg mindenfélének, így megértem, hogy sokan szeretik. Kicsit bloat, de ha mindenesnek fogja be valaki, akkor megtérül ez a bloatság abban, hogy mást nem is kell feltegyen, másnak nem is kell futnia, mindent lehet belőle intézni.
-
Frawly
veterán
Nem használom, de ezek a YouTube és Google Drive kliensek mindig bizonytalanok, mint a kutya vacsorája. Nem a fejlesztő hibájából, hanem a Google variál mindig valamit szerveres szinten, amitől elkezd a kliens nem normálisan működni, és sok fejlesztőnek nincs ahhoz energiája, hogy a Google összes ilyen kavarását lekövesse.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12775
üzenetére
Az a baj, hogy az alaprendszer hiába sovány, még onnan is a felhasználón múlik, mert ahogy elindítja a böngészőt, meg az Electron, Gtk3, Qt5-ös appokat, amik majdnem épp olyan bloatok, onnantól fogva sokszor mindegy, hogy mennyi volt a boot utáni idlefogyasztása a rendszernek. Tehát gyenge gépre nem csak hogy Ubuntu Gnome meg Mint Cinnamon nem való, hanem a sovány disztró, sovány grafikus felület mellé programokból is a pehelysúlyú megoldásokat kell preferálni, pl. VLC helyett mpv, Ocular helyett Evince, Chrome/Chromium helyette Firefox vagy helyette Pale Moon vagy még soványabb böngésző, stb..
Egyébként ránéztem a notepadqq-ra. Egész sokat fejlődött. Pár éve néztem, akkor nagyon minimális volt a tudása, nyomába nem ért a windowsos Notepad++-nak. Most már elég közel van hozzá. Jobbnak tűnik, mint a gedit, Kate, Geany és társai. Nyilván továbbra sem egy vim, Emacs, micro, de azért egész jó.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12777
üzenetére
Az okostévével nem lenne baj, ha a gyártók nem úgy állnának hozzá, hogy kiadáskor hegesztenek hozzá 1 darab fw-verziót, abba beleszórják gyorsan azt a pár alap dolgot, aztán többé az életben nem néznek rá. A fw-t rendszeresen fejleszteni, hibajavítani kéne, új funkciókat tenni bele, csak ehhez a gyártók lusták, meg sajnálják rá a pénzt, mert miután megvetted tőlük a készüléket, többé nem látnak belőle suskát. Ez az a probléma, amit a Kodi, CoreElec, stb. megold, szégyen szemre ingyen.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12754
üzenetére
A 32 bitet azért akarja mindenki beszüntetni, mert 64 bites rendszeren nem akarják a 32 bites progikhoz betöltögetni a 32 bites libeket a 64 bitesek fölé. Meg tárolókban is külön kell tartani extrán a 32 bites csomagokat a 64 bitesek mellett. Ez megduplázza a memóriafogyasztást, meg a csomagkarbantartást. Mindezt azért, mert páran összevettek valami szar gépet, vagy nem hajlandók lecserélni, meg sok lusta programozó nem hajlandó a zárt binárisait gondozni, újrafordítani, pl. sok régi játék 32 bit only. Ezért a 32 bitet próbálja mindenki tűzzel-vassal irtani, hogy már a rendszer eleve 64 bites legyen, és rajta minden szoftver, akinek meg 32 bit kell, az tegye be emulátorba vagy virtuális gép alá. Ennyi. Unják már, hogy a 32 bites lusták és konzervatívok miatt szívni kell mindenkinek.
(#12770) coco2: ökölszabályként azt mondanám, hogy azonos gépen akármilyen linux (Ubuntu Gnome és Mint Cinnamon is) sokkal jobban, gyorsabban, gördülékenyebben fut, mint a Win7-8-10, a soványabb disztrók még az XP-nél is jobban futnak. Nem csak memóriaigény, CPU igényben mutatkozik meg, hanem I/O sebességben is. Pl. Windows alatt nem olyan jó a lemezműveletek cache-elése (ezt sokan spéci RAM drive szoftverrel pótolják), meg az NTFS is egy elavult fájlrendszer, ami szeret nagyon töredezni és belassulni. Ezzel szemben a linuxos fájlrendszerek nem töredeznek, gyorsabbak, kernel is normálisabban cache-el, így a fájlműveletek gördülékenyebbek, ami főleg akkor mutatkozik meg, ha sok apró fájllal kell dolgozni. A MS-nak az a szerencséje, hogy ez HDD-n jön csak ki, az SSD haladékot ad az elavult fájlrendszerkezelésüknek.
Ennek ellenére prociterhelésben lehetnek kivételek, pl. nagyon full extrás, 3D effektes compizos vagy KDE-s desktopnál (hiába az OpenGL gyorsítás, de ilyenkor SOKKAL jobban is néz ki, mint egy Windows valaha is fog), meg pl. böngészőkben videókódolás gyorsítása híján lehet nagyobb CPU-terhelést regisztrálni, de összességében ilyenkor is azt lehet mondani, hogy CPU-terhelésben mindent összevetve, beátlagolva a Linux jön ki takarékosabbnak. Ezt kár is részleteiben ragozni, a Linux ebben mindig is verte a Windowst, és mindig is verni fogja. Ha használtál már Linuxot tartósan, fő rendszernek, észre kellett, hogy vegyed, hogy mennyivel fürgébb lett a gép, ez azonnal tudatosul az emberben.
Arról nem is beszélve, hogy Linux alatt nem kell futnia vírusirtónak, meg egyéb védelmi rendszernek, nem tekeri a Windows Update a háttérben állandóan a gépet, nem kell állandóan macerálni a registry-t, ami megint a hardverigényt csökkenti, nem is jelentéktelen mértékben.
-
Frawly
veterán
Nem kajak ugyanaz a szitu, mint Windows alatt. A Win7 nem támogatott, hiába szenveded fel. Linux alatt viszont a soványabb grafikus felületek meg programok mind modernek, mind támogatottak még, max. nem olyan grafikailag csicsásak, meg egynémelyik kicsit fapadosabb, de épp úgy használható. Nem lehet a kettőt összevetni. Ha régi, meg gyenge fapad géped van, ne akarj nagy élményt. Ez az informatika törvénye, nem a Windowsé vagy Linuxé.
Ennek ellenére a 8 GB is limit, csak az nem átlag felhasználásra (arra 4 is elég úgy ahogy), hanem játéknál van az, hogy ma már 8 alá nem érdemes menni, esetleg a böngészés, ha túl sok fülön/addonnal tolod, esetleg lusta vagy progikat bezárni és minden szar fut.
Háttértáraknál tévedsz, vagy jó 10 éve minden HDD 4K szektoros már fizikailag. SSD-n valóban csak egész blokkokat lehet írni, ami NAND lapokat tartalmaz, a lapok cellákat. A blokk és lapméret attól függ, hogy milyen NAND van az SSD, SLC, MLC, TLC, QLC, hány rétegű, stb.. Régebbi SSD-ken kísebb (4K lapméret, 32K blokkméret), újabbakon nagyobb (16-32K lapméret, 32 MB blokkméret). De ez nem probléma, mert az OS felé továbbra is 512 byte/szektort tudnak emulálni ezek a háttértárak, csak a partícióeltolásra kell figyelni, de azt meg a linuxos particinálok, meg a modern windowsos particionálók/telepítők jól szokták beállítani 1024K-ra.
SSD írásterhelése: ritkán probléma, csak extrém felhasználásnál számít. Az SSD nem ír át minden bájt, minden apró fájl módosításakor egy egész blokkot. Hanem ahogy írod, a vezérlő az SSD RAM-cache-be gyorsítótáraz, meg a NAND cahce-be, és csak akkor ír ki egy egész blokkot, ha már muszáj és bevárt vele egy egész csokor módosítást, vagy van annyi rendezni való adat (pl. garbage collection). Ezt nem csak a NAND kimélése miatt csinálja, hanem ahogy írod, a sebességet is érinti, ha minden egyes bájt meg kis fájl módosításért újraírogatna egyesével blokkokat, akkor rohadtul belassulna az egész SSD. Amit a SMART-ból kérdezel rá írásmennyiség, az valós, azt nem kell még szorozgatni mindenféle journaling meg egyéb overheaddel, hogy terák jöjjenek ki. Átlag felhasználásnálnál Windowson az átlag 10-30 GB per nap, Linuxon ennek is fele/negyede. A mai 70-150-300+ TBW-s SSD-ket nem tudja egy átlag felhasználó szétírni. Csakis extrém felhasználásnál számít, aki pl. naponta 1 tera torrentet tölt le, vagy nagy virtuális lemezképeket másolgat jobbra-balra, valami videójelet, archiválást rögzít non-stop, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12742
üzenetére
Szerintem már a Gnome3 eszik kevesebbet, de olyan áron, hogy porig butították, és kivettek belőle minden feature-t, ilyen végletekig egyszerűsített tabletfelületet csináltak belőle. De ki tudja, lehet azóta a Cinnamon is soványodott, nem követem nyomon. De a Mint nem ettől eszik kevesebbet, hanem attól, amit írtam, hogy Ubuntuba belenyomnak Snap-ot meg még egy rakat plusz szemetet (pl. Gnome addonok), ettől kell neki több memória, és ezt nem kukázta a Mint, hanem eleve az Ubuntuhoz adták hozzá.
PálcikaWM-mel sem nagyon lehet 2 GB alá beférni, hacsak nem text only ultraminimalista felhasználás a cél. Mivel a webnek, meg az egyes alkalmazások által mozgatott adathalmazok (pl. játék, videók) is foglalnak egy fix memóriamennyiséget, függetlenül a rendszertől, és grafikus felülettől. Ha nagyon kezdő, és hagyományos desktoporintált, full extrás DE-t használ, akkor a 4 GB ma már abszolút minimum. Nyilván ez alá be lehet menni, de nem full extrás GUI-t használó kezdőnek, és ez utóbbinál szokott lenni a csavar, hogy már pedig kevés memóriájuk általában a kezdőknek van, mert anno hozzáértés címén összevettek valami nem bővíthető szart (mert olcsó volt, szép volt a doboza, jó volt a reklámja), vagy azt se tudják, hogy mi az a RAM, mire kell, meg hogy mennyi van a gépben, és mennyi lenne szükséges ahhoz képest. Míg az a poweruser, aki ellenne kevesebb RAM-mal is, meg eleve elég/több memóriával veszi a gépet, és figyel a jövőbeli bővíthetőségre, vagy előre kimaxolja időtállóság címen. Itt pl. a linuxos topikokban, akik rendszeresen írogatnak, nincs is olyan szerintem, hogy 8 GB-nál kevesebb RAM-ja lenne, de a legtöbbnek meg eleve 16. Te is bővítettél 12-re, pedig ellennél még te is kevesebbel.
A 32 bitet is a kevés RAM-ot támogató gépek tartották eddig életben, a procik már 15+ éve támogatják mind a 64 bitet (ritka kivétellel, egyes korai Atom procik például), hanem sok ember anno összevett nem bővíthető, 1-2 GB RAM-mal kimaxolódó gépet, főleg netbookot, laptopot, amiket vagy a chipset korlátja, vagy forrasztott RAM miatt nem lehet bővíteni, és 32 bites rendszert tesznek rá, mert annak kisebb a RAM-igénye.
Az okostévé miatt részvétem, ezek szerint nem kellően okos. Meg igazából, ahogy írtam, azt is élére fordított léccel verném agyon, aki így 2010-2020 környékén nem mindent UTF-ben csinál, nem csak feliratot, de weboldalt, egyéb dokumentumot. Egyszerűen nincs ok mást használni, nem lesz előnye, csak a szívás van miatta. Régen kényszerűség volt, mert a régi Windows verziók meg régi szoftverek nem mind támogaták (Win2k még nem támogatta, XP igen, de abban még sok tool nem volt rá felkészítve, nem volt Unicode támogatás Notepad-ban, Parancssorban, stb.), de egy modern rendszeren tényleg felesleges baromarcoskodás UTF-től eltérő kódolást használni. Egyszerűen csak semmire nem jó gányolás. Lehet nem is az okostévé hibája, UTF-re drótozták be, mert nem számítottak rá, hogy lesz olyan magyar hülye, aki 2020-ban valami más kódolású felirattal akarja majd etetni. És itt a hülyén nem téged értelek, hanem aki a feliratot csinálta.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly
#12740
üzenetére
Persze mindezt nem csak Vifm-ben lehetne, hanem grafikus felületen is, az .srt fájltípust általánosan hozzárendelni ehhez az iconv-scripthez. Így csak duplakattintás bármiben a fájlra, és ha .srt a kiterjesztése, már át is konvertálódott UTF-8-ra.
A Vifm-ben azonban azt szeretem, hogy többféle társítást is elbír, be lehet állítani, hogy olvasásra, szerkesztésre, futtatásra milyen kiterjesztéseket mikkel nyisson meg, ezek lehetnek különbözőek is, és mivel az egész egy rc configfájlban van lerögzítve, így nincs az, amit itt valaki múltkor írt, hogy egy frissítés után valami frissülő progi elállítja a MIME/Freedesktop társításokat, aztán elkezdenek Wine-s hülyeségekben meg egyebekben megnyílni bizonyos kiterjesztések.
Ez a szövegszerkesztőben feliratkonvertálás akkor nem gáz csak, ha egyszer kell az életben, többet tuti nem, akkor valóban mindegy, hogy mivel oldja meg az ember. Ilyen esetben néha én is alkalmazok lámulós megoldásokat, amikről eleve tudom, hogy elegánsabban is lehetne, de ha csak egyszer van rá szükség, akkor tényleg mindegy.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12708
üzenetére
Az a baj, hogy nem tudod elengedni a windowsos szemléletet, még ennyi év linuxozás után sem. Ha nekem többször kéne .srt fájlokat utf-8-ra konvertálni, akkor eseti konvertálásra Vifm-ben hozzárendelnék az .srt fájlokhoz egy scriptet, ami az említett iconv-ot hívja meg. Ha tömeges konvertálásra kéne, egyszerre minden .srt-hez, akkor egy saját scriptet írnék, ami be lenne drótozva gyorsbillentyűre, pl. Win+U (U mint UTF8ify), a script find-dal megkeresné az összes .srt fájlt a gépen, amit átnyomna iconv-val automata kódolásból UTF-8-ba. Megint: ehhez nem kell .srt fájokat egyenként szövegszerkesztőben megnyitogatni, meg újramentegetni, mert az egy csomó kattintás, tapipad ide, context menü oda.
De mint írtam, én ezt átkódolás nélkül megoldom, mpv lejtászót használok, az elvileg automatán felismeri a felirat kódolását (meg a sorvégek kódolását is), ha valami miatt mégis tévedne, akkor a --sub-codepage= kapcsolóval felülbírálható. Ami miatt ezt nem használom, annak az az oka, hogy feliratot is nagyon ritkán használok, és mikor kivételesen igen, akkor meg mindig tökéletesen lekezeli az mpv. Semmit sehová nem kell konvertálgatni. Ez az általad írt konvertálási művelet megint egy olyan problémára megoldás, ami normális rendszeren nem is létezhetne eleve.
-
Frawly
veterán
A Mint nem azért használ kevesebb memóriát, mert kiszedtek az Ubuntuból ezt meg azt, hanem fordítva, az Ubuntu azért eszik többet, mert többféle vackot tett bele a Canonical. Snap meg egyéb gnome-os vackok. Igaz Ubuntuból is vannak könnyebb rendszerek, pl. Xubuntu, Lubuntu, illetve Ubuntu minimal netinstall-ra is felhúzhatsz saját rendszert. Linuxon főleg a grafikus felület dönti el a memóriaigényt, meg a mellékelt programok. Általában a kezdőknek még használható, erőforrás-használatban könnyebb grafikus felületek az IceWM, Openbox. Esetleg LXQt, Xfce, de azok már határeset, mert több memória kell nekik.
Egyébként ja, Linuxnál is a belépő szerintem 4 GB, igaz ez alatt is el lehet lenni, de az hardcore/poweruser terület, terminálos programok meg billentyűzetorintált, minimalista ablakkezelős felhasználás. Ha csak kezdőbb linuxos valaki, akkor a 4 GB elég minimum Linuxon is, nem csak Windowson. Ennek legfőkébb a böngészés az oka, nem a rendszer eszik annyira sokat, hanem a weboldalak böngészőben.
A Chrome Linux alatt is népszerű, de ott legtöbbször Chromium formájában futtatják, de elég népszerű Google Chrome-ként is. Viszont pechjére Linux alatt még népszerűbb a Firefox, erőforrást is kevesebbet eszik, meg sok disztróban ez a deafult. Windowson a Chrome vezet.
Nálam Arch alatt SwayWM-et használva a boot utáni idle fogyasztás 141 MB, ha beizzítom a böngészőt, ami Firefox, pár füllel, akkor megnő, jelenleg ~800 MB-ot mutat a htop. Azért ez nem rossz, tekintve, hogy az Ubuntu meg a Mint böngésző nélkül, indulásból megeszik ennyit.
Nekem a 16 GB RAM-ba beleférne több fogyasztás is, de szeretem a minimalista megoldásokat, mert azok gyorsabban is indulnak, mivel kevesebb szutykot kell betöltögetni hozzájuk. Pattogósabb így a rendszer. Nálam 2 GB az alsó határ, annyi RAM-mal fogösszeszorítva, swapolgatva ellennék. Azalatt, főleg, ha 1 GB alá megyünk, nagyon nyögvenyelős lesz minden, ahogy elindul egy böngésző.
Bár a böngésző fogyasztása is mérsékelhető, JS-ek és reklámok tiltásával felszabadulnak erőforrások. Meg mondjuk próbálsz kevesebb fület nyitva tartani. Így jelentős erőforrás spórolható.
Kérdezted korábban az egyszerű text editort: Linux alatt sok ilyen van. Notepad-hez a legközelebb talán az Leafpad van, de elég minimalista az uby által ajánlott notepadqq, Xed, esetleg gedit. Ezek egyike sem annyira bloat. Esetleg terminálban a micro nevű szövegszerkesztővel próbálkozhatsz, bár ahhoz kell egyfajta haladóbb linuxos szemlélet is, amire nem tudom készen állsz-e még.
Wine-be van Notepad beépítve, de ne használd, mert pont ott van értelme a Linux használatának, hogy nem kell ócska, windowsos szemetet futtatni, meg vírusirtót meg ilyesmiket. A Notepadnál szinte amúgy is minden jobb. A Leafpad szinte egy az egyben Notepad klón, és mentéskor lehet benne más kódolásban mentést választani, megnyitáskor meg automatikusan támogat többféle karakterkódolást.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12704
üzenetére
Gyakorlatilag egy kézzel tapipadozva fölösleges az egész. Komoly médialejátszókban (mpv, SMPlayer, VLC, Kodi, stb.) megadható a felirat kódolása, nem kell konvertálgatni sehova. Az UTF-8 csak alapértelmezett beállítás mindegyikben, de át lehet állítani.
Félre ne érts, semmi baj a notepadqq-val, de szöveg szerkesztésére való, nem kódolás átkonvertálására, annak ellenére, hogy biztosan azt is meg lehet benne csinálni. Mikor én néztem rá, a sebességével nem volt bajom, meg bloatnak sem tűnt, ellenkezőleg, nekem egy dolog nem tetszett benne, az én igényeimhez képest, meg a windowsos Notepad++-hoz meg Kate4, UltraEdit, Commodo Edit, stb.-hez képest nagyon kevés volt akkor a tudása, bár lehet ez is változott 3 év alatt, nem néztem rá azóta. Nálam a fenti editorok a belépő szint, a vim, Emacs, Sublime, VSCode, micro, stb.-vel egyetemben. Az ilyen fapadosabbak, mint notepadqq, gedit, leafpad, nano, mcedit, stb. sajnos nem ütik meg tudásban a mércét. A SciTe, Geany határeset. Pedig nincs is nagy igényem szövegszerkesztőnél, blokkkijelölés, forráskódszínezés, behúzási szintek és fülek kezelése, saját scriptekkel dolgok beszúrása (pl. dátum), billkombók részletes testre szabása, színsémák/témák támogatása, több sorra is illeszthető regexp támogatása keresésnél, cserénél, meg ne legyen túl bloat, legyen open-source, és az ember azt hinné, hogy ezek nem bonyolult dolgok, de a plain text editorok 99%-a elvérzik valamelyik kritérium mentén kapásból. Bár ez csak addig volt probléma, míg kerestem az ideális editort, aztán megtanultam a vim-et, és nem használok mást, még Windows alatt is GVim megy.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12697
üzenetére
A Xed-et nem ismerem, de azt nem értem, hogy ezeket a minimális plain text editorokat miért erőltetik. Szerintem még egy gedit is túl fapados. Egy notepadqq már a határon van.
UTF konvertálásra nem kell notepadqq-t használnod. Senki nem nyom pisztolyt a bordáig közé. Elvileg erre az iconv parancs való:
man iconv
iconv options -f from-encoding -t to-encoding inputfile(s) -o outputfileBár én ha lenne még ilyen nem UTF-8 doksi még 2020-ban, akkor megnyitnám UTF-8-ra konfigurált vimben és elmenteném benne újra. De elvileg az iconv való rá. Nem is értem ki használna még UTF-8-tól, esetleg UTF-32 BOM-tól eltérő kódolást, ha lenne is még ilyen ember 2020-ra, élére fordított léccel veretném agyon. Gondolom néhányan még régi Windows telepítés alatt gányoltak össze nem UTF-képes progival ISO-8859-2 vagy még régebbi Windows alatt 1250-es kódlapot használva text file-okat.
-
Frawly
veterán
Elvileg ez egy valid NTP szerver, de azt én se értem, hogy miért ragaszkodnak ehhez. Lehet, hogy most leállították karbantartásra, azért nem megy. Ha M.o.-ra kéne, akkor az NTP pool oldaláról a hu.pool.ntp.org-ot ajánlom.
Ilyen számozott szervereket nem éri meg használni, pl. 0.akármi.pool.ntp.org. El kell hagyni a számot, mert akkor egy terheléskiegyenlítő szerverre megy a kérés, ami átirányít a legkevésbé terhelt, legkisebb ping idejű, legközelebb lévő szerverre. Felesleges ilyen 0-ás, meg 1-es, meg Kukutyin szerverhez ragaszkodni.
-
Frawly
veterán
válasz
szotadi
#12662
üzenetére
Indítsd el kézzel a pavucontrol nevű progit, abban a kimeneti eszközök listájában lesz minden eszköz neve után 3 ikon, az elsővel le lehet tiltani/némítani.
Bár ez továbbra is probléma lesz, hogy ha lemegy a tévé energiatakarékba, akkor a Mint elvesztheti, mint eszközt, és nem lesz hang egyáltalán. Ehhez nem értek, hogy ez utóbbit hogy kéne áthidalni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12654
üzenetére
Ebben kivételesen egyetértek veled. Az Opera teljesen elzüllött, mióta dobták a saját Opera motort a 12 főverziónál, és Chrome/Blink alapra váltottak. És még nem is ez, hogy kell neki az ffmpeg-codec meg az ffmpeg, hanem akkor oldják meg kulturáltan, hogy ezt húzza be függőségnek, és ne a felhasználónak kelljen belehekkelni a szutykokat.
Bár ez jogi okból minden disztróban így van, az Arch sem teszi fel ezeket a kiegészítő csomagokat, viszont kilistázza, hogy opcionális függőségnek ezek is feltehetők, figyelmeztetve ezzel a felhasználót.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12640
üzenetére
Kezdem érteni miről írogatsz. Te azt sérelmezed, hogy zárolás alatt felhasználót vált és bejelentkezik másik felhasználóval. Nyilván attól még ha jól van beállítva a rendszer, a te futó folyamataidhoz és adataidhoz nem fér hozzá, hogy másik felhasználóval bejelentkezik, nem került meg semmilyen védelmet. Attól még. De emiatt nem kell aggódnod, mert nálad, hogy se login, se titkosítás, se semmi, az egész géped simán átjáróház, ez a legkevesebb, ami miatt aggódnod kéne, hogy valaki felhasználót vált. Sokkal érdemesebb neki resetelnie a rendszert, és a te felhasználóddal belépni login nélkül, vagy akár egy live környezetből is simán eléri az adataidat.
Egyébként én SwayWM alatt swaylock-ot használok zárolásra, ami az i3wm és i3lock klónja. Na, ez alatt zároláskor semmit nem látni, úszkálnak egy full screen terminálban az asciiquariumban az ASCII halacskák, az efölött lévő lock teljesen átlátszó. Nyomogathasz bármit, semmit mást nem látsz a képernyőn, jelszóbekérő és felhasználóváltó ablak sincs. Aki nem ért hozzá, még azt is hiheti, hogy lefagyott a gép, semmire nem reagál, se billentyűre, se egérre, se egérkurzor, pedig nem ez a helyzet, a rendszer hibátlanul működik, begépelem a jelszót, Enter és már vissza is kaptam a futó rendszert, csak az előtt nincs vizuális visszajelzés, mint pl. a begépelt jelszókarakterek megerősítése egy *-gal vagy ilyesmi. De már login-nél is nehezítve van nálam, mert nincs login manager, sima szöveges konzolról megy a bejelentkezés, és kapsz az arcodba egy login képernyőt:
Arch Linux kernelverzió (tty1)
gépnév login:Ennyi. Még annyi támpont sincs, hogy mi a felhasználói név (nem, nem Frawly, sem nem frawly, kis/nagybetű különbsége is számít természetesen), még ezt is ki kell találni jelszóbekérés előtt (a root nevű felhasználóval jobban jár, annak csak a jelszavát kell kitalálnia), és az sincs, hogy milyen grafikus felületre jelentkezel be. Tehát ha lehuppanna valaki a gépem elé kicsit kotorászni benne, nem jut messzire. Még akkor se, ha kicsit jobban ért hozzá az átlagnál, live rendszert sem tud bebootolni, sem a BIOS-ba belépni, akár még az SSD-ket is kiszerelheti a gépből, átrakhajta másikra, se CMOS reset, sem semmilyen trükk nem fog neki működni.
Egyébként nem tudom a Mintet milyen felülettel használod, de a login managerek is testre szabhatóak saját konfiggal, és kikapcsolható, hogy elérhető legyen a felhasználóváltás.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12636
üzenetére
Nálam a LUKS teljesen jól megfért a torrenttel, és gyengébb gépeken sem evett sok erőforrást. És a víruskeresést sem tartom indokoltnak Linuxon, főleg nem Live Kasperskyvel. Bőven elég online módban (értsd már futó rendszer alól) vírusszkennelni clamav-vel, azt is csak windowos megosztások és windowsos gépek védelmében.
Publikus gépen nem tudsz egész lemezt titkosítani az OS alatt, azt csak a zárolásra meg a login jelszóra írtam.
Az egész adatbiztonság per defintionem „szarakodás”. Az adattárolási redundancia (RAID és hasonlók), a snapshotok, a backupolás, titkosítás, login/zárolás és rendszergazdai műveletek jelszavazása, jelszómenedzserek használata (pl. Keepass, Seahorse kulcstartó, Lastpass, stb.), víruskeresés, hardverabsztrakciós réteg, virtualizáció, sandboxing, konténerizáció is mind-mind-mind szarakodás, kényelmetlenség, és szarakodás a köbön, csak az ember idejét és erőforrásait viszik el. Mégis csinálják emberek és nem paranoiából vagy önszivatásból. A modern oprendszerekben a kernelben lévő feature-ök 99%-a megint csak biztonság miatt van benne, ergó megint erőforrászabáló szarakodás, az egész IT és internet, sőt, ha nagyon távolról nézed, az egész élet ebből áll, szarakodás hátán szarakodáshegyek és -völgyek. Pedig milyen egyszerű lenne az élet, ha ezekkel nem kéne szívni. De ezek pont azért jöttek létre, mert az élet sose ideális, mindig szívás van, lesz mindennel.
Nem is kell messzire menni, most írt be a haladó linuxos topikba egy koma, hogy a hozzá nem értő ismerőse véletlenül leformázta és windowszal felültelepítette a HDD-jét. Most ugye ment a sírás, hogy jajjazadatok, mihozzaeztvissza, segítség, világvége. Backup of course az nuku, mert kényelmi szempontból nem akartak szarakodni vele, eddig biztosan sok kényelmetlenséget meg is takarítottak az évek folyamán, csak most milyen jó lenne, ha mégis szarakodtak volna pár kört néha napján. Az ilyen védelmi intézkedéseknek a hasznát mindig csak akkor látja be a legtöbb ember, mikor kész a baj, adatot vesztett, gépét, online accountjait felnyomták, és még akkor is másokat hibáztatnak érte, nem saját magukat.
Ezt van, aki belátja, van, aki csak a saját kárán tanulja majd meg. A Windows nagyon rosszul teszi, hogy a felhasználók idiótaságát és kényelmét szolgálja ki, és nem a biztonságról gondoskodik.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12634
üzenetére
Nem, nem felesleges a zárolás. A login jelszó kérésének a kikapcsolása tesz feleslegessé minden további intézkedést. Az újraindítás mindig opció, hiszen aki a gép előtt ül, az bármikor kinyúlhat a fizikai reset gombért, vagy megnyomja a kikapcsológombot, majd vissza, és már újra is indul a gép, ezt sehogy nem tudod megakadályozni, akkor sem, ha elrejted az újraindítást, mint szoftveres opciót.
Mindenkinek mások a PC-használati körülményei. Ha a lakásban egyedül laksz, és sose férhet oda senki a gép elé, akkor lehet mindegy. De ha betörnek, ellopják a gépet, vagy valakit beengedsz a házba, és míg nem vagy gépnél lehuppannak elé, az viszont súlyos biztonsági kockázat.
Azt kell érteni, hogy a Linux egy unixlike operációs rendszer, más mentalitás kell hozzá, mint Windowsnál. Windowsnál elfogadott, hogy nem akarsz login jelszót, meg külön jelszókérés nélkül is tudj rendszergazdaként csinálni mindent. A linuxos disztrók ezt szigorúbban veszik, a logint és a rendszergazdai jogot is. Ez windowsos fejjel kényelmetlenségnek, meg szivatásnak tűnik, holott pedig a te biztonságodat szolgálja, neked tesznek szívességet. Ezt lehet rövid távon nem így érzékeled, de hosszú távon be fogod látni. Kikapcsolható, de magadnak ártasz vele, még ha kényelmesebbnek is tűnik.
Én például évek óta vagy olyan munkahelyen dolgoztam, hogy többen is használták ugyanazt a gépet, meg olyan helyeken laktam, hogy többen laktunk együtt egy lakásban, így én a gépeimet mindig jelszavazom, zárolom. Egy idő után torrentezés miatt a háttértáraimat is titkosítom, ha egy mód van rá. Azért, ha valaki belekotnyeleskedik a gépbe, vagy betörnek, vagy ellopják a gépet, akkor az anyagi veszteség mellé ne legyen még egy olyan, hogy az adataimmal is visszaélhetnek. És nem, nincs semmi titkolnivalóm, de egyszerűen megnyugtat a tudat, hogy az adataim biztonságban vannak, senki nem fog azon rugózni, hogy milyen weboldalakat látogattam, mit töltöttem le, milyen fájlokat tárolok.
Ja, kényelmetlen 2× jelszót beírni minden gépindításkor (egyszer egy titkosítási, másodszor egy bejelentkezési jelszó), meg jelszót beírni minden zárolásfeloldáskor. De megszoktam, észre sem veszem, rutinná vált, pedig a szóban forgó jelszavak jó bonyolultak, 8+ karakteresek, a titkosítási jelszó 17+ karakteres, néha 20+. Azért írom, hogy a biztonság és kényelem mindig egymást kizáró fogalmak.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12631
üzenetére
De ez meg nem a zárolás hibája, hanem azé a felhasználóé, aki úgy állította be, hogy loginkor ne kérjen jelszót. Onnantól fogva, hogy a loginjelszót valaki kikapcsolja, az már hatalmas biztonsági kockázat, onnantól fogva lényegében nem is lehet biztonságról beszélni többé.
-
Frawly
veterán
Az automatikus indításba vedd fel ezt a parancsot:
xset led named "Scroll Lock"Bár azt nem értem, hogy miért nem jó kézzel kapcsolgatni. Hiszen a világítás nem kell mindig a billentyűzetre. Meg a Scroll Lock nem is a világításra való elsősorban, inkább terminálokhoz és táblázatkezelő programokhoz találták ki.
-
Frawly
veterán
válasz
#89309696
#12627
üzenetére
A biztonság és a kényelem mindig egymásnak ellentmondó kritériumok. Legyen bonyolultabb jelszó, amit már bejelentkezéskor begépelsz. Tudom, kényelmetlen, de meg lehet szokni, egy idő után fel sem tűnik. Gondolom naponta annyiszor nem jelentkezel be, vagy nem oldasz fel képernyőzárat, hogy ez gondot okozzon.
(#12628) Petya XT: nem értem, amit írtál. A resetelés sose játssza ki a zárolási jelszót, mert reboot után meg login jelszót kéne kérnie a rendszernek. Nálam ez úgy van megfűszerezve, hogy rebootkor a BIOS eleve ATA jelszót is kér az SSD hardveres titkosításának a feloldásához, tehát a támadó a resettel megnehezítette a saját dolgát, mert egy lépéssel távolabb jutott a bejutáshoz képest. Amelyik gépen nem támogatott a hardveres jelszó, ott meg egész lemezen szoftveres titkosítást használtam korábban, az is hatékony. A lényeg, ha jól vannak beállítva a dolgok, akkor nem lehet hekkelni, főleg nem Linuxnál.
Plusz nálam már az is egy védelmi vonal, hogy tiling WM fut. Ha ez elé leül egy hagyományos desktophoz szokott user, semmit nem tud kezdeni vele. Van egérkurzor, de nincs mire kattintson vele. Billkombókat, amikre progik indulnak meg funkciók vannak drótozva, azt meg nem tudja saját kútfőből kitalálni.
-
-
#12620
Frawly
veterán
CsengődiGeri
#12619
Frawly
veterán
válasz
CsengődiGeri
#12619
üzenetére
A Macrium mindenhez jó, meg a többi klónozóprogram is, pl. CloneZilla. Hiszen ezek saját live környezetből is futnak, mondjuk USB-ről bebootolva, és a lemezek és partíciót klónozása is bitről bitre történik, a fizikai rétegben, így nem érdekes, hogy az adott partíción milyen OS, vagy fájlrendszer volt, mik rajta a jogosultságok, stb.. Teljesen OS-független az összes. Használd azt, amelyiket magabiztosan tudod kezelni, és neked működik. Max. ha valamelyik klónozóprogram nem ismer valami fájlrendszert, akkor csak annyi a hátránya, hogy RAW partícióként klónozza, és így átklónozza az üres szektorokat is.
De akár lehet csinálni egy normál dd paranccsal is, annak csak két hátránya van:
1) nem felhasználóbarát, ha elszúrod a paramétereit, akkor rossz lemezt írhatsz vele felül
2) ez átklónozza a nem használt szektorokat is, ami felesleges időveszteség.De Linuxot akár fájlszinten is lehet klónozni, mondjuk partíciókat megcsinálod a céllemezen kézzel, mkfs-sel megformázod, még ugyanakkoráknak sem kell lenniük, cp-vel vagy tar-ral vagy rsync-kel átmásolod az összes fájlt, mappát, a jogosultságok megtartásával. Végül pedig a bootloaderben és fstab-ban kiigazítod az UUID-ket. Ez bonyásabb, de ha van benne gyakorlatod, akár gyorsabb is lehet, és nem kell hozzá semmilyen programot beszerezni, ahogy a dd-hez sem. De ha a Macriumot ismered és bejött, akkor nyugodtan maradhatsz annál is.
-
Frawly
veterán
válasz
lev258
#12609
üzenetére
Ez meg a másik, kevés helynél, ha HDD-ről van szó, egyre látványosabban belassul a fájlrendszer, töredezés miatt. SSD-nél ez nem probléma egyáltalán.
Ezért szoktam mondani, hogy a partíciókat meg a vásárolni kívánt meghajtókat ne centizzük ki tárhelyre. Ne akkorát vegyünk, ne akkora partíciót csináljunk, ami most pont elég, mert nem lesz benne tartalék, és később csak a szívás, meg a helyszűkölködés miatti vergődés fog menni.
De én mindenben erre törekszem, hogy amit veszek, használok, abban legyen némi tartalék a jövőre nézve. Telefonból is olyat veszek, hogy akkora RAM és háttértár legyen benne, amiben van tartalék, meg kapja meg egy ideig az új Android verziókat. Laptopból, asztali gépből is olyat veszek, amiben van tartalék, kicsit több magos proci, legalább egy olyan Videó Károlya, ami kb. 5 évig elvisz még mindent, 500+ W táp, stb., hogy legyen benne tartalék, meg később upgrade-elési lehetőség.
De még a telón a lossy codec-es zenéknél is 320 kbps-os bitrátát használok, annak ellenére, hogy talán helypocsékolás, mert a 128-192 kbps is elég lenne, de megint, legyen benne tartalék, ami most pl. jól is jött, mert vettem külső DAC-ot meg normálisabb fülest, és milyen jó, hogy korábban nem voltak a minimumra kicentizve a dolgok.
-
Frawly
veterán
válasz
growler
#12608
üzenetére
Egyetértek, mivel az inode-ok még nem fogytak el, meg a rendszere eleve tartalékol 5% tárterületet gyárilag, így az 1,1 GB szabad helynek elégnek kéne lennie, nem szabadna reklamálnia. Én még mondanám is, hogy Rendszerbeállításoknál kapcsoljuk ki ezeket az üzeneteket, de nem teszem. Az 1,1 giga szabad hely tényleg gáz, aki komolyan gondolja a linuxozást, szánja rá rendesen a tárhelyet. Nekem a root partíció általában 50 giga, a home min. 100 giga, de legtöbbször 400-500 giga, ezek overkill kategóriának minősülnek, mert nem használom ki, de jobb inkább ráhagyni, mint helyszűke miatt szívni. Értem, hogy a kolléga a mellette lévő Windowsnak is helyet kell szorítson, de szépen csináljon helyet a lemezen.
Nálam a home partíción nem csak a home van természetesen, hanem mindenféle adat, letöltés, torrent, játék, zenegyűjtemény, stb.. Minden, ami nem rendszer, az itt van. Még sose telt be partícióm, az 50 gigás rooton is még Kubutu 14.04-gyel anno volt egy 30-35 gigás foglalás, de akkor is már azért, mert egy csomó windowsos játékot oda telepített a Wine, mivel akkor még a home is azon volt, meg ment egy csomó minden a /opt-ba is, meg eleve egy túlhízott rendszer volt rajta 3000+ csomaggal, mindenféle szutyok fel volt rá telepítve. De azóta, hogy a home külön partíción van, és ilyen minimalista disztrókat használok, a rooton a foglalás csak akkor van 10 giga felett, ha a pacman cache behízik, amit eleinte takarítottam, de miután meguntam, azóta egy külön frissítőscriptben beállítottam, hogy a pacman RAM drive-ba cache-eljen.
Természetesen így sem baj, hogy 50 gigás partícióból csak ~10 GB foglalt, mert ha úgy hozná a szükség, akkor a maradékot be tudom fogni adattárolásra is, de még sose volt rá szükség.
Nálam a Windows külön lemezen van (ami szintén egy SSD), de ott is bőven van mindennek hely hagyva, 100 gigás rendszerpartíció, 300 gigás adatpartíció, meg még a maradék be van fogja egy linuxos fájlrendszernek tartalék adatpartícióként, amin jelenleg nincs semmi se, csak egy üres ext4 fájlrendszer.
Az is igaz, hogy nálam nincs swap partíció, 16 GB RAM-nál nem kell, de ha kéne is, akkor is swap-fájlt használnék. Plusz van mindkét meghajtómon EFI partíció, az egyiket 100 megás, a másikon 500 megás, meg a windowsos meghajtón van egy 500 megás MSRP partíció, amit a Win10 hoz létre, de ezek sem zavarnak sok vizet, nem lényegi foglalás a szóban forgó SSD-k 500 gigás tárterületéhez képest.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12584
üzenetére
Na látod, mondtam én, hogy nem ördöngösség. Már ezelőtt is jól ment, csak arra kellett figyelni, hogy a legfrissebb, 440-es ág legyen fent NV driverből, meg a kernel elég friss legyen hozzá. A 20-as verzióval csak annyi változott, hogy már figyelni sem kell, mert alapból mindenből van annyira új verzió benne, hogy mindenféle hackelés nélkül alapból jól kell mennie. Persze rolling disztrókon, mint a Manjaro, eddig is jó volt, csak ilyen CentOS, Debian, Ubuntu, Mint vonalon volt gond, hogy túl régi kernel, túl régi mesa csomag, és hiába tette fel valaki külön figyelemmel, PPA-ból a legújabb NV drivert, a verziók ütötték egymást, ezért opcionálisan PPA-zni kellett újabb mesa csomagért, meg fel kellett rakni a hivatalos tárolóból egy újabb opcionális kernelt, ami elérhető, de default nem települ. A hivatalos tárolókban lévő régebbi NV driver meg nem volt jó 19-es verzióban meg előtte, régi volt eddig. Ezért fontosak az új verziók, én ezért is használok rollingot, mert ott ezekből sosincs probléma. Igaz NV kártyám nincs, de a verziófüggőségek sok proginak és egyéb drivernek számíthatnak.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12579
üzenetére
Próbáld újra 20-as Minttel. Vagy ha nem ragaszkodsz a Minthez, van még másik 1001 disztró. Mindnek mennie kéne. A Haswell nem olyan régi, a 1050Ti sem. Esetleg amíg nem telepíted a drivert, addig letiltod kernelparaméterrel az NV kártyát, és addig a drivertelepítés idejére az Intel IGP-t használod, hogy legyen kép, vagy a grafikus felületre bejelentkezés helyett átváltasz egy konzolra, és onnan telepíted a drivert:
sudo ubuntu-drivers autoinstallVagy:
sudo apt install nvidia-driver-440Minten van erre külön menüpont, Eszközkezelő vagy Driverkezelő vagy a franc tudja hogy hívják, a beállítások között elérhető, letölti a kártyához megfelelő drivert.
Dedikált kártya mindenképp jobb, ha más nem, szoftveres dekódolás szempontjából, több formátumot, többféle felbontáson és frissítésen kikódol, több kijelzőt támogat, újabb HDMI csati, nagyobb felbontásokat, frissítéseket támogat. Egy integrált GPU sose fog a nyomába érni a rendes dedikált kártyának.
Az IGP minden szempontból marha rossz, egyedül a legújabb AMD integrált GPU-k mennek el szódával. Nem is kell hozzá játék, egy régi alkalmazás, ami 3D-t használ, akár csak egy Flash játék, vagy modellezős, CAD, videóvágós alkalmazás. De még játéknál is, szoktam ilyen 15-20 éves retró játékokat játszani, és pl. a MoH:AA egy 18 éves játék, és nem futott, mert valami OpenGL extension-ök hiányoztak neki, nem az OpenGL driver hibádzott, hanem a GPU nem támogatta, pedig a GPU 10 évvel későbbi (18 évvel későbbi Intel GPU-k sem támogatják a mai napig), mit a játék. Szerencsére registry hack-kel le tudtam tiltani ezeket az extension-öket, így a játék nem használja, de azért gáz, hogy egy 18 éves játék sem fut, sokat elmond az integrált hulladékokról. Nem az van, hogy csak nálam nem futott, hanem a játék Steam oldalán is kint van, hogy Intel GPU nem támogatott, egy csomó reklamáló hozzászólás is van alatta.
Pedig a 18 éves játék az olyan régi, annyira kicsi erőforrásigényű, hogy az újabb CPU-knak Mesa LLVMpipe szoftverrenderben is el kéne tudnia vinnie, egy magon, 720p-ig legalábbis.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#12575
üzenetére
Elvileg használható a 1050Ti. Csak a legújabb 440-es driverágat telepítsd, lehetőleg tárolóból, és a kernel ne legyen túl régi. Mint 20, Ubuntu 20.04 elég új, vagy Arch/Manjaro vonal az jó, a Mint 19.x és Ubuntu 19.04-10 az már régi lehet neki.
A másik véglet, hogy a kernel nem lehet túl új se, a jelenlegi 5.7.x az jó, de az 5.8 RC-ág az túl új.
Sajnos ez a baj a zárt driverrel, bináris, és ahogy a kernel meg a rendszerkomponensek eltörnek dolgokat. Ezt a kernelfejlesztők már 15 éve leszögezték, és senki idióta zárt forráskódú szutyka miatt nem tartják a visszafelé kompatibilitást, nem fognak feszengeni fejlesztés közben. Ha valami eltörik, nem működik, akkor eltörik, és ezt feature-nek kell tekinteni nem bug-nak! Magyarán az az alapelv, hogy nem a kernelesek igazodnak a driveresekhez, hanem fordítva.
Meg lehet köszönni az nVidiának, hogy még 2020-ban is a zárt forráskódú drivereit erőlteti. Egyébként ez azért van, mert a bináris driverek tartalmaznak optimalizációkat, amiket az nVidia féltve őriz, nehogy a konkurencia profitáljon belőle, így nem hajlandó megnyitni a forráskódot. Az AMD ezzel szemben megunta anno a szopást, hogy állandóan a kernelesek meg a gyorsan fejlődő Linux világa mögött kullognak a nagy sokára kiadott zárt driverfrissítéseikkel, így inkább kinyitották a drivereket. Mikor gépet vettem, ez kiemelt szempont volt, hogy a Linux meg a normális Freesync miatt csakis AMD kártya. De egyébként is azt vettem volna, mert főleg használt kártyáknál ár/érték-arányban verhetetlenek sokszor, pl. RX570, mindössze 21k-nak megfelelő összeget fizettem érte használtan, és mindent visz 1080p high settings 60 fps-sel. Ezért lesz a következő laptopom is szigorúan mobil Ryzen-es amiben AMD Vega GPU van integrálva. Windows alatt kb. holt mindegy lenne, ott talán az nVidia driverek hajszállal jobbak is, de Linux alatt nagyon nem mindegy.
-
Frawly
veterán
válasz
zizidor
#12570
üzenetére
Egyetértek. A gond az, hogy még sok gépet szerelnek HDD-vel, és az SSD-s kiszerelésért túl nagy felárat kérnek, sokkal olcsóbb inkább ha az ember saját maga vesz a gépbe SSD-t.
De én nem csak a HDD only gépek árusítását tiltanám be, de pl. laptopoknál is a TN panelt (egy kivételt engedélyeznék, legalább FullHD-s felbontású high refreshrate panel) és a FullHD-nál kisebb felbontású kijelzőt. Hogy ne pakoljanak gépekbe még így 2020-ban is 1280×720 és 1366×768-as panelt, ami általában TN is. Az 1600×900 határeset lenne, de az mindig TN.
Pedig ma már egy FullHD IPS panel nem drága, telókban is már egész megfizethető, a notigyártók meg csak lehúzó áron adják, és még upgrade-elni se nagyon lehet, mert BIOS fehérlistával is súlyosbítva van, hogy a lehúzó áras gyári panel legyen csak jó bele.
Meg az odaforrasztott RAM is gáz, meg ha csak 1 RAM foglalat van. Ezeket is be kéne tiltani. Meg 32 bit only gépek árusítását is újonnan.
Amit még nagyon utálok, új notikban az összesben oda van forrasztva a proci. Eleve a mobilprocik vannak így tervezve, hogy nem foglalatba, hanem felszíni forrasztásra. De az összes mobilproci, Intel, AMD, teljesen mindegy, mindegyik, ami az elmúlt 6 évben jött ki. Az ilyen görénységeknek véget kéne vetni sürgősen.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#12567
üzenetére
Nem mindegyik tudja a session mentést, de azért pár igen, nem csak a KDE. Ahogy olvasom a Cinmanó régen tudta, de mivel bugos feature volt, azóta kivették belőle. Netes fórumok szerint gnome-session-manager használatával (ezt használja az Openbox is) vissza lehet bele hekkelni, de akkor sem működik jól. Nem vagyok mély szakértője a témának, mivel ezt a session funkciót sem használtam soha, egyszer régen KDE és Openbox alatt eleve be volt kapcsolva valamelyik disztrón, de azonnal idegesített az első reboot után, ki is nyomtam a rákba.
De mondom, ez Windowson is problémás. Vagy amikor nem problémás látszólag, akkor is lehet belőle gond, hogy pl. már 2 hónapja altatva-folytatva van a rendszer, és próbál rámenni a frissítés, de valami olyan bug keletkezik, ami miatt nem tud felmenni. Újraindítás után újrapróbálva persze meg minden jó. Mindenképp érdemes néha napján újraindítgatni a gépet, frissítések életbeléptetése, frissítési és egyéb bugok elkerülése érdekében, meg sokszor az erőforrás-fogyasztást is helyreteszi a reboot. Nem szabad rá sajnálni az időt Hibernálásmániás Henrikeknek sem.
Meg a hibernálással nem csak az OS-nek lehet gondja, hanem olyan is van, hogy az OS problémátlanul lemegy és ébred hibernációból, de van 1-2 alkalmazás ami nem szereti, és összefossa magát, crashel, stb.. Ezt is figyelembe kell venni, ez egy elég komplex téma. Nem úgy van, hogy egyszerű az, sok buktatója van.
A jövő Chrome-jának már nem lesz elég. Ha tényleg millás kiszerelés volt 2014-ben, akkor tényleg valószínű, hogy nem HD TN van benne, hanem FullHD IPS.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
RowonA topik célja: Segítségnyújtás a Linux Mint-et használó kezdők és haladók valamint a még csak azzal ismerkedők számára.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját! -> [link]
- BestBuy topik
- sziku69: Szólánc.
- Linux kezdőknek
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Előrendelhető a OnePlus Pad 3
- Fényképek a Honor Magic V5-ről
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- További aktív témák...
- Csere-beszámítás! Számítógép PC Játékra! I3 14100F / RTX 3060 12GB / 32GB DDR4 / 500GB SSD
- Honor Pad X8a 64GB Wifi,1 év Garancia
- Steam, EA, Ubisoft és GoG játékkulcsok, illetve Game Pass kedvező áron, egyenesen a kiadóktól!
- Dell Latitude 8-11. gen i5, i7, 2-in-1 szinte minden típus csalódásmentes, jó ár, garancia
- Bomba ár! Dell Latitude E6520 - i7-2760QM I 8GB I 256SSD I Nvidia I HDMI I 15,6" HD+ I W10 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest