- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Milyen videókártyát?
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Projektor topic
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Milyen egeret válasszak?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
vegyszer
addikt
válasz
Postas99 #22504 üzenetére
Azt azért jegyezzük meg, hogy létezik "gyógyszerkönyvi minőségű felület síkosító spré". Az étel, és gyógyszeripari kritériumoknak is megfelelő akár humán vonalon.
[Élelmiszeripari kenőanyag spray NSF H1]
Úgy képzeld el, mint a WD40-et. Csak síkosít, felületre tapad, nem mosódik le, biológialag bomlik.Esetleg azzal kellene nézni egy tesztet, lehet, hogy ennyivel rövidre lehet zárni a kérdést.
-
vegyszer
addikt
válasz
Postas99 #22499 üzenetére
Szervusz!
Kis folyadék mennyiség adagoláshoz esetleg nézd meg a fecskendő pumpákat. Pl:
Szerintem egy olyan motor a lelke, ami menetesszárban végződik. Rajta meg egy anya.
Akár fél literes fecskendőt is kapni. 3D-ben nyomtatni, egyszerű fémvázat építeni ehhez nem kellene, hogy nagy kihívás legyen. A folyadék meg szerintem bőven lassítani lehet percenkénti egy csepp alá is.
-
biker
nagyúr
válasz
Postas99 #22390 üzenetére
Nem haragszok, te sem olvastad el rendesen.
Egy 120-140.000Ft-os töltőben lévő 35-50.000Ft-os töltésvezérlőhöz gyártanék szabályzót, ami olyan egyszerű lenne mint egy fokozatkapcsoló, ami 3500Ft, ez max 8.000Ft-ot bírna el, ha digitális és oled kijelzős akkor is.
Ehhez gyártunk most is terhelés megosztós elektronikát, TRMS áramméréssel, kijelzővel, mindennel 65.000Ft-ért, ez elbírja a "gyári" angol panelt 4.000Ft körül, de a kis kapcsolót helyettesítő "menősített" cucc nem.Nem autótöltő vezérlést gyártok, amit a 20-40millás autódra dugsz, comprende?
offoff: egész pontosan az angolok úgy találták ki, ez egy belépőszíintű vezérlő, árban is ilyen, és max egy ellenállást tegyél adott lábra és akkor frankó lesz. mi találtuk ki hozzá az összes többit, amiben ők partnerek, és legyártották a kis DAC panelt, és egy 60-80db el is ment már de most ez nem bírja el az ő költségüket. ennyi.
JulianSinulf: csak emiatt nem vennék hőlégfúvós pákát a meglévő 8 féle teljesítményű és kivitelű páka mellé, ezért kerestem volna a készregyártással együtt. és igen, zavar hogy a 800Ft-os (mouser) IC-t csak 4.000-ért tudom megvenni angliából, vagy vennem kell még szerszámot. ha szakmányban SMD-s paneleket javítanák, építenék, lenne, de általában kihagyom.
-
-
-
ViZion
félisten
válasz
Postas99 #22194 üzenetére
Hát... ezek... hááát...
megérkeztek és qrva jók
Még nem szereltem be, de már fogásra is komolyabb. Aki mini projectekbe van, annak nem ez lesz a kedvence. Én már próbálok inkább a tartósság/szerelhetőség felé menni, a kis méret rengeteg lemondással jár. Ezek sem szekrény méretűek, de dupla hely, mint az átlag kínai sorkapocs. De itt lehet rögzíteni a vezetéket normálisan, nem csak 0,0001 mm átmérőig használható....Gergosz: [link] ha nincs senkinek. Esetleg aprón keresés?
Néha vannak kincsek, fiókürítős akciókban.
-
-
-
-
-
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99 #22021 üzenetére
Nekem az is jó lenne, ha lenne egy program, amivel az adott tesztlépésbe tudnám tenni a panelt és tudnék mérni. Már ez is nagy segítség lenne az egyszerűbb paneleknél. De még ilyet sem csinálnak. Mondjuk nem is sokan tudnák használni, de így esélyük sincs megtanulni.
A 10k ellenállásos feladatra a megoldás:
Az IC a hibás. Alapvetően, de nem mindig. Az IC belső áramköre túlságosan is elvezeti az áramot.
Én szoktam a tesztprogramot is túrni, amelyikhez hozzáférek. Alapvetően egy passzív alkatrész méréséhez két pontra van szükség. Egyes esetekben viszont 3, 4 pont is használatban van. Vagy több. A múltkor rákérdeztem a technikusnál. Azt mondta, hogy az okos, drága eszköz képes arra, hogy máshova is kitegye a mérési potenciált, így az IC nem húzza el az áramot, mert olyan potenciálon van, mint az ellenállás lába, ami az IC-hez csatlakozik és pontosan mérhető lesz az alkatrész. Ezt én ugye egy multival nem tudom megcsinálni.
A másik, hogy ezzel a berendezéssel állítani lehet a mérőfeszültséget és az időtartamot is. Vagyis képes olyan kis feszültséggel és olyan gyorsan megmérni az alkatrészt, hogy a mellette lévő aktív alkatrész nem reagál rá. Így megint csak pontos lesz a mérés. Ilyen gyorsan én szintén nem tudok mérni. És a feszültséget sem tudom állítani.
Ha nincsenek ilyen extra "mérési" pontok, akkor 99%, hogy az IC-vel van gond.
Ha vannak extra pontok, akkor viszont lehet kontakt hiba is és nem került a megfelelő pont a megfelelő potenciálra.
Nagy mennyiségnél hívjuk a technikust, mert esélyes, hogy nem az alkatrészekkel van a gond. Állít a teszten és jó lesz. A panel később is jó lesz. -
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99 #22017 üzenetére
"Ez ilyen tipic kínai tápegység ahol mindennel is spóroltak, ezek voltak a kigyulladós töltők."
Nem. Itt már 30V alatti feszültségek vannak. Vagy inkább 10V alatti. Olyanok, amik főleg az IC-k, uC-k és egyéb ilyen jellegű áramkörök működtetéséhez kellenek."1 db ellenállás kimérését hogy tényleg pontos legyen, wheatstone hidas elven érdemes megállapítani."
Na ez nekem most új. Ennek utána kell néznem, mert ezt így nem ismerem. Eszközeim ugye adottak. Ezt biztosította a munkáltató.
Ez alapján, ha valaki azt mondja, hogy kiforrasztja az ellenállást, megméri és látja, hogy 10k, így nem cseréli le, hanem visszateszi, akkor már nagyon örülök. De sajnos még a kollégám sem képes ezt megcsinálni, pedig direkt mondtam neki. Forraszd ki az ellenállást, mérd meg. Ha jó, akkor nem az a gond. Erre lecseréli, visszateszi tesztre és újra kiesik a panel az ellenállással. Mondjuk mikor megkérdem, hogy megmérte e, akkor legalább nem tagadja le. Viszont erre nagyon csúnyán tudok nézni, hogy nem azt csinálta, amit mondtam. Úgyhogy elmegy és megcsinálja. Én nem fogom megmondani neki a megoldást, mert abból nem tanul semmit. Így meg vagy megtanulja előbb-utóbb, vagy alkalmatlan a feladatra. Ezért nem írok semmilyen javítási segédletet másnak, mert oda csak az kerül be, amire megjavult a panel, de a hiba feltárásáig vezető út kimarad. Aztán jön a jóképességű kolléga és elkezdi orrba-szájba cserélgetni az alkatrészt, míg mondjuk mellette egy másikkal van gond vagy esetleg szemmel látható zárlat van valahol.Még várok egy kicsit, hátha van újabb ötlet. Hátha én is tanulok valamit, amiről nem is gondoltam, hogy létezik.
-
-
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99 #22011 üzenetére
Biztosíték? Na ezt biztos lehagynám.
Az biztos, hogy nem egy egyszerű transzformátor, greatz híd, kondi rajzot kértek.
Már nem tudom mi volt.
Set-top-box esetén pl. már olyan volt, hogy bejött a 220V, volt egy dióda meg egy ellenállás, aztán egy IC csinált valami 300kHz-et (sosem mértem) és talán a feszültséget is feltolta, már nem emlékszem, majd jött egy kis transzformátor, méretben töredéke egy régi nagynak. Ha gond volt a diódával vagy az ellenállással, akkor lerepült az IC teteje. A transzformátor primer oldala megkapta ezt a módosított jelet, a szekunder oldalon meg olyan leválasztások voltak, amilyen feszültséget akart az ember. Aztán jött egy dióda egyenirányításnak, meg egy kondi és tekercs, hogy kisimítsa a jelet.
Most olyanokkal dolgozom ahol a panel eleve DC-t kap. Ebből IC-vel csinálnak kisebbeket. Van cél IC, ami csak egy bizonyos feszültségre jó, mások pedig Feedback alapján állítják a kimeneten a feszültséget. Ez érdekesebb itt a topic-ban, DCDC Step-down konverterek. És vannak a programozható IC-k is.Ha már ilyen jól belejöttünk a problémamegoldásba, akkor nekem is van egy érdekességem, amibe nagyon sokan beleszaladnak. Ez kicsit közelebb is áll a témához. Legalább is panel, meg 60V alatti feszültség, bár feszültségről nincs most szó.
In-Circuit tesztről van szó. Vagyis a teszter az áramkörben lévő alkatrészt méri. Én anno azt tanultam, hogy ilyet ne csináljak. Viszont a teszterben lévő 10000€-os eszköz ezt felül tudja írni. Meg amúgy is csinálom.
Nekem csak multiméterem és oszcilloszkópom van. Esetleg egy LRC mérő, bár az most nem kell. És vannak forrasztáshoz szükséges eszközeim.
A feladat, hogy adott egy 10k ellenállás. Egyik kivezetése földön, másik kivezetése egy IC lábán. Az IC típusa és lába most nem számít, de nem a tápkörben van. A teszter azt mondja, hogy 8,9kOhm ellenállást mér. Kiesik a tűrésből. Hogy határoznátok meg a hibát, mi lehet a hiba? -
biker
nagyúr
válasz
Postas99 #21991 üzenetére
"Hogyan állnál neki hogy megállapítsd hogy hol a hiba.. a vezeték 10km hosszú. Minnél pontosabban és gyorsan (a legkevesebb méréssel)."
- ha a kábel hozzáférhető, akkor felezéssel végülis megoldható, de ez feltételezi hogy legalább egy ér jó végig. és barbár megoldás
- ha nem, akkor ezekkel az eszközökkel a hülye áll neki, mert rádiófrekvenciás kábelteszterrel lehet megoldani"A kezedben 1 db izzó van, mint céleszköz, van hozzá egy csipőfogó, meg szigetelő szalag, olyan jó parasztos eszköz, ennyi."
És ha azt válaszolom, hogy ha a munkáltató nem ad megfelelő eszközt a hibakereséshez, akkor nem éri meg itt dolgozni, akkor fel vagyok véve?
Amúgy ha vannak hozzáférhető mérési pontok, akkor meg csak idő kérdése végigsétálni a kábelen, de ekkor meg nem felezés, hanem elindulok a kábel mentén, és pontról pontra haladok, mert gyalog ez a kifizetődőbb.
JulianSinulf: "Amelyiken hiányzik, az a drót szakadt." ez akkor célravezető, ha megmondják előre, egy ér szakadt. De te azt tudod, valahol valamennyi ér szakadt, ekkor akár az is lehet mind három ér, egyenként máshol szakadt.
-
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99 #22008 üzenetére
Tehát, ha jól értem, akkor bizonyos távolságokra van egy foglalat, amivel ellenőrizhetem, hogy addig jó e a kábel.
Így természetesen adott a felezős mérés.
Hozzáteszem, szerintem ez sem feltétlen mindenkinek egyértelmű. Nekem suliba hibakeresést nem tanítottak. Áramkört kellett építeni, aztán, ha nem működött, akkor meg kellett keresni a hibát. Mivel működött, így...
A felezős mérés sem feltétlen adott mindenkinek. Én is olvastam valahol és megjegyeztem, hogy ez nem hülyeség. Ami azt illeti ezt szoktam panelok esetén is alkalmazni, csak ott pl. akkor van meg egy feszültség, ha előtte megvan már egy másik. Aztán, ha nem vagyok lusta, akkor kinyomtatom a beültetési rajzot és bejelölöm, hogy melyik alkatrészen mit kell mérnem és az hányadik a sorban. Máris sokkal gyorsabb a mérés, nem kell állandóan kapcsolási és beültetési rajzot bújni.
Írtam olyan felvételit, hogy egy tápegység kapcsolási rajzát kérték. Csak néztem. Normál körülmények között nem sok értékelhető lett volna a papíron. Mivel akkoriban otthon pont foglalkoztam a témával, simán odarajzoltam egyet. Ma már nem tudnám megismételni, mert nem foglalkozom vele így itthon.
Azt nem tudnám lerajzolni, hogy a javított panelokon milyen tápegységek vannak. Egyrészt ott a kapcsolási rajz, amiről úgyis le tudom olvasni, így fölösleges fejben tartani más kapcsolásokkal együtt, másrészt nem egy megrendelő egyféle paneljával dolgozom és a táp áramkörök eléggé eltérőek tudnak lenni. Mindent fejben tartani, nekem nem megy. Ezt nem szégyellem, mert a rajzról úgyis le tudom olvasni. Meg azért, ha előttem a panel, akkor beugranak a dolgok reflexből. -
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99 #22004 üzenetére
És az nem lenne megoldás, hogy megnézem, hogy a foglalatban megvan e a fázis?
Majd valaki megfordítja (akár én) a dugót és megnézem, hogy a másik vezetéken is megvan e a fázis?
Amelyiken hiányzik, az a drót szakadt. A dugót így bedugva hagyva egy fázisvizsgálóval, melynek nem kell közvetlen kontakt a fázissal, szépen végig lehetne menni a vezetéken.
Mivel a feladat nem tért ki arra, hogy hol a vezeték (földben, levegőben, földön, feltekerve egy sarokban), így ez is egy elképzelhető megoldás lenne. Hamár úgyis meg kell keresnem a felét. Emellett a szigetelésen keresztül kell bökni valamivel, ami nem lehetetlen, de nem is muszáj. Vagy hogy mérem a szakadást? Ha javítani akarom a kábelt, akkor csak nem vagdosom el minden félnél és lesz egyre kisebb darabom!?
Aztán lehet, hogy vannak sokkal spécibb eszközök is már, amik megmondják, hogy a vezeték 4322 m-en szakadt.@dew28: Na pont valami ilyenre gondoltam.
-
ekkold
Topikgazda
válasz
Postas99 #21991 üzenetére
Attól függ milyen műszerek vannak a hibakereséshez. Egységugrás jelre adott reflexióból elég pontosan megmondható hogy mekkora távolságra lehet a hiba... Ez egyetlen mérés.
Programozói logikával meg: bináris keresés a megoldás, de az több mérés.... (megnézzük félúton, majd annak a felénél, stb...)
Józan paraszti ésszel meg: látjuk hol ásta fel a vízművek a földet: 99% hogy ők vágták el a vezetéket ásás közben.Akkor már kérdezek én is:
Rákapcsolok egy kábel egyik végére 25V-ot, a másik végére meg egy 230V/100W-os izzót. Az izzó teljes fényerõvel kezd világítani! Semmilyen csalás nincs a dologban, de akkor hogy lehet ez?
Bocsánat most nézem, hogy nem az elektronika témában vagyok... -
ViZion
félisten
válasz
Postas99 #21991 üzenetére
"Az izzó jó, a kontaktok jók..."
elsőre ezeket gyanúsítanám. Ezek a lengő foglalatok elég gyatrák, de izzót is cserélnék, mert nekem van olyan infra, ami egyik foglalatban műXik a másikban nem (a kivezetéseknél a forrasztás túl lapos, a foglalat érintkezőt nem piszkálom, mert eltörik)... Vezeték keresztmetszetről nem volt szó.
Mi a helyes válasz? -
JulianSinulf
őstag
válasz
Postas99 #21991 üzenetére
Gondolod te. De sajnos ez nem így van.
Áramfelvétel problémás a panel. Én már elárultam a kollégának, hogy hol, mit kell mérni, sőt, ki is mértük és megnéztük a kapcsolási rajzon is. Ezt követően ő lecserél egy alkatrészt, majd elviszi tesztre. Kiesik. Kérdem, hogy csere után lemérted? Igen. És jó volt? Nem. Akkor miért vitted a tesztre? Nem tudom. Ekkor elmentem az asztalától.
Neki nincs szakképzése elektronikából. De mérni tud már, a gondolkodást meg nem tanítják. Vagy felszedi vagy szenvedés lesz.
A másik kollégának sajnos van iskolája, csak semmire sem megy vele. Egy újabb kolléga szerint adott hibáért X mennyiségű alkatrész lehet a felelős. Az iskolázott kolléga meg össze-vissza cserélgeti őket, közben egy IC rossz polaritással van a panelon. Nézni már smafu. 5-6 panel selejt is lett pad-ezés miatt, mert a jó alkatrészt is olyan ügyesen tudták lecserélni, hogy a panel másik oldalán a felfogatás miatt elintéznek pár másik jó alkatrészt.
A rossz kvarc méréséről inkább nem is beszélek, mert még tápot sem tudnak adni a panelnak.
De amúgy felvesznek mindenkit, akinek van sulija (néha suli nélkül is), csak a kutya nem jelentkezik hozzánk. Az a kevés meg...
Nah, panaszkodás OFF. -
Janos250
őstag
válasz
Postas99 #21835 üzenetére
"nem akarod inkább olyan helyről rendelni"
Nem.
Arduino® Nano RP2040 Connect with headers több, mint 11 ezer Ft.
Én a magam részéről egyelőre kihagyom a román csúcstechnológiát.
A videóba belekezdtem, de mikor láttam, hogy még 10 perc után is alig haladt valamit előre, akkor abbahagytam, nincs nekem időm több mint egy órán keresztül ezt hallgatni.
Egyébként is ki vagyok akadva az analfabétizmus ilyen szintű elterjedésére, hogy minimum érettségizett emberek nem értik meg, ami le van írva (funkcionális analfabéták), ezért el kell nekik egy videóval - vagy személyesen - szóban mondani.
Ha valaki nekem mondani akar valamit, írja le, és én majd elolvasom. Azt tudom lapozni, látom, mi van benne, mi az ami engem érdekel.
Egyébként, ameddig néztem, az nem győzött meg. -
tibi-d
tag
válasz
Postas99 #21684 üzenetére
Tökéletesen összefoglaltad a feladat nehézségét. Egy külföldi céget rávenni, hogy számára piti problémával foglalkozzon, szinte lehetetlen elérni. A személyzettel konzultálva az tűnik a kézenfekvő metodikának, hogy mielőtt a rekeszek eljutnának a locsoló állomáshoz előtte kéne megmérni a föld nedvességét. Van olyan hely, ahol minden rekesz elhalad. Ezen a ponton fel lehetne ébreszteni az elektronikát, beolvasná a négy érzékelő jelét, és kisugározná az adatokat, majd kikapcsolná magát. Addigra a következő rekesz is odaérne az adott ponthoz, és az is ugyanezt ismételné. Így legrosszabb esetben is 3 óra alatt mind a 250 rekesz egyszer sorra kerülne. Kérdés az egyes hardver komponensek meghatározása, a felélesztés módja, az adatok továbbítása. A többi már csak ujjgyakorlat kérdése.
-
biker
nagyúr
válasz
Postas99 #21670 üzenetére
normális esetben ez fényvezérlés és klímavezérlés, nem mozgatás. van olyan lámpánk vezérlővel, aminél a hideg fehér, a meleg fehér és az UV csatorna külön dimmelhető egy LCD-s érintős vezérlővel, összefűzve több lámpát, minden szinkronban megy. ezért nem lenne indokolt. ha meg növekedés miatt költöztetik, mert széjjelébb kell húzni őket, vagy nem tudják feljebb emelni a lámpákat, akkor az nem naponta történik, inkább hetente.
-
tibi-d
tag
válasz
Postas99 #21661 üzenetére
Szia!
Sajnos a körülmények adottak. Minden növénynek saját cserépben saját földje van. Rekeszenként egy mérőegység a négy növény földjét külön méri, egy-egy szonda cserepenként, de egy adatcsomagban küldené a központi adattárolóba a négy értéket. A mérés időpontját a személyzet állítja be a központi egységen. A mérésre azért van szükség, mert a növényeket az öntözés módosításával tesztelik, hogy tűri a szárazságot, stb. A rendszert nem én találom ki, én csak a felmerült igényeket próbálnám megoldani a lehető legegyszerűbben, leghatékonyabban. -
Urna
tag
válasz
Postas99 #21523 üzenetére
köszönöm!!
Most fixen ég a LED (bár én tudok így élni ), akkor most össze tudom írni a táblát hogy melyik bill. milyen kódokkal operál.
A restart-dolog maradt akkor hátra ... lehet most nem is probléma, de annak a kódnak ami a bejövő jelek alapján kell hogy kiadja a kimenő billentyű leütést majd mindenképp jól kell loopolni. -
ViZion
félisten
válasz
Postas99 #21437 üzenetére
Hazai boltból, komplett modul, a szenzoron DALLAS és még pár felirat. Ez a pontosabb:
DS vs. kalibrált: 21,0/20,7; 21,5/20,9; 23/22,4
Az AHT21-esekben majdnem 2 °C van.
A páramérésük viszont pontos. Meg is lepődtem, rosszabbra számítottam.
Ami kicsit bonyolította a dolgot, hogy a kalibrált ritkábban mér, illetve szerintem több mérést átlagol. -
-
Postas99
senior tag
válasz
Postas99 #21410 üzenetére
USB-C - n keresztül programozható - SorosPorton látszik.
2 nyomógomb van rajta
1 - Reset 2-Boot mode
Ha nyomvatartod a BOOT nyomógombot akkor lehet rá arduino kódot tölteni (Ezt csak egyszer kell megcsinálni) ezután simán megy a szokásos upload.
Ha valami oknál fogva elqrod akkor usb kihúz boot nyomvatart, bedug majd lehet feltolni a kódot rá.
Éss valaki már itthon is kipróbálta
[Informatív, élvezetes, és magyar] -
-
dew28
aktív tag
válasz
Postas99 #21327 üzenetére
Tudom, hogy létezik a DMX protokoll ami valami hasonlót tud. De szeretném mondjuk egy WEB felületről vezérelni ha lehetséges.
A dmx kontroller reszet megirhatod ugy, hogy webes parancsokat kap es dmx-en kuldi, ez csak rajtad mulik. (vagy ha ragaszkodsz ehhez a vonalhoz, akkor Art-Net (ha van halozat), es akkor nem kell kulon IC)
Talan egyszerubb, ha rendelkezesre all a halozat minden mcu-nal, akkor mqtt-n keresztul mukodhet a kvazi szinkron -
válasz
Postas99 #21287 üzenetére
az nem lenne járható hogy ezen felül beszerzek erősebb szervó motort is?
Hogyne lenne, én is írtam, hogy létezik mindenféle minden feladatra, csak pénz kérdése. Én speciel ezeket ismerem csak személyesen.
Inkább az a gond a szervókkal, hogy az áttétel miatt erősek ugyan, de viszonylag lassúak is, nem tudsz velük hirtelen mozgást szimulálni. De ki kell próbálni. -
válasz
Postas99 #21275 üzenetére
Nyomaték: 2,0 kg / cm (4,8 V), 2,8 kg / cm (6V) ·
Hát, szerintem meg lehet próbálni, de már a csőszigetelő polisztirolt nem nagyon fogja tudni meghajlítani.
Elképzeltem, hogy milyen effektet szeretnél vele elérni, és ahhoz szerintem nem szervó kellene, hanem valami erősebb, lineáris mágneses aktuátor, valami ilyesmi:
Igaz, hogy csak két állása lenne, viszont sokkal gyorsabban tudná mozgatni a rudakat, ezzel kimondott rángatózó hatást tudna kelteni. -
válasz
Postas99 #21273 üzenetére
Sg90 a legelterjedtebb szervó, könnyű és olcsó, elég sokat bír, a legtöbb Arduino projekt ezt használja. Ennek némileg erősebb változata az mg90S, ami kb ugyanaz, csak belül teljesen fém mechanikás. Mindkettő analóg szervó. Ha nagyobb pontosság kell, vagy nagyobb erőt kell kifejteni (nem írtad, a két rúd milyen irányba mozog és milyen terhelés éri) érdemes digitális szervót keresni, vannak nagy forgatónyomatékú robot szervók, árban meg határ a csillagos ég.
-
ekkold
Topikgazda
válasz
Postas99 #21233 üzenetére
A BlackPill-t lehet arduino-val programozni? Mit kell telepíteni ill. milyen alaplapot kell hozzá beállítani?
A BluePill-eket annak idején kipróbáltam meddig lehet felhúzni. A kínai hamis procik 104MHz-en még működtek. Eredeti procival 128Mhz-en simán ment a BluePill, utána próbaképpen kicseréltem a (8MHz-es) kvarcot. 10MHz-es, és 11,1MHz kvarccal próbáltam. Alaphelyzetben 9-es szorzóval megy, és a szorzót növelve 150MHz- környékén volt a max. ahol még működött. Vagyis, ha egy hangyányival mégtöbb sebesség kell 80...88MHz-re, esetleg 104 MHz-re még mondhatni biztonsággal fel lehet húzni (kvarc cserével, vagy a szorzó átállításával). Bár érzése nekem az STM proci 72MHz-en is jóval gyorsabbnak tűnik, mint pl. az ESP8266 80MHz-es procija. -
-
válasz
Postas99 #21185 üzenetére
A frekvencia számlálásról inkább lebeszélnélek, bár nem írtad, hogy milyen Arduino lapot fogsz használni, de egyrészt nincs mit megszámolni, mivel alapvetően zajról van szó, másrészt például egy UNO analóg bemenete bőven lassabb annál, hogy értelmes módon lehessen vele frekvenciát mérni.
Esetleg még egy ötlet, ami most jutott eszembe: az AVR-ekben általában van analóg komparátor (ami egy beépített opamp), erre lehet interruptot is beállítani! Csinálj egy interruptot, ami a komparátor küszöbfeszültségének elérése esetén felvillantja a power LED-et, a DFMini kimenetét pedig egy potméteren keresztül kösd a komparátor bemenetére, így egy mozdulattal tudod finomhangolni azt a hangerő szintet, ahol pont úgy villog a villám, ahogy elképzelted.
Ha elkészült, egy videót mindenképp linkelj majd róla.
-
válasz
Postas99 #21183 üzenetére
Nem az fog bekövetkezni, hogy a fényeffekt végig égni fog és nem villanásszerű a mennydörgés hangjára lesz?
Én építettem egy ilyet, ugyan piezo-val (elektromos dob), de ha az opamp-on az erősítést úgy állítod be, hogy a D1 dióda nyitófeszültségét csak a hangosabb részek érjék el, akkor szerintem a kívánt stroboszkóp hatás ki fog alakulni.
De mondok mást. Mivel ez az Arduino topik, miért nem használod egyszerűen az Arduino analóg bemenetét? Figyeld azzal a DFMini kimenetét, és ott aztán úgy állítod programból a küszöbszintet, ahogy csak szeretnéd. Csak ne felejtsd el egyenirányítani, és ha kell, használj feszültségosztót, hogy a jelszint ne lépje túl az Arduino tápfeszültségét.
-
válasz
Postas99 #21175 üzenetére
És minek kell ezt ennyire elbonyolítani? Egy opamp-pal, pár ellenállással, egy kondenzátorral és egy diódával egyenárammá tudod konvertálni a hangjelet, ahol a kimeneten a hangerővel ~arányos egyenfeszültség jelenik meg. Keress rá az "opamp knock sensor" kifejezésre.
Szorgalmi feladatként ki lehet egészíteni sávszűrővel is, ha csak bizonyos frekvenciákra szeretnéd, hogy reagáljon.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- EAFC 25
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Formula-1
- Milyen videókártyát?
- A Fehér Házban marad a Starlink Trump és Musk rossz kapcsolata ellenére
- Hobby rádiós topik
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- Fotók, videók mobillal
- További aktív témák...
- PROCASTER 40UNB700 40" 101cm televízió + Számla + Garancia
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Laptop felvásárlás , egy darab, több darab, új , használt ! Korrekt áron !
- BESZÁMÍTÁS! MSI Z77 MPOWER Z77 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest