Hirdetés
- Szénszál és réz találkozik az Inno3D egyslotos RTX VGA-in
- Vezetékmentes és kompakt gaming klaviatúra a Cherry Xtrfy védjegyével
- Cserélhető filtereket biztosít az Elgato legfrissebb, 4K-s webkamerája
- A YouTube-ot is betiltják a gyereknél az ausztrálok
- Gyilkosságban és öncsonkításban akart segíteni a ChatGPT
- Otthoni időjárás-állomás
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Milyen egeret válasszak?
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Hobby elektronika
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Zenelejátszó építése, a kiváló hangzásért
- Vezetékmentes és kompakt gaming klaviatúra a Cherry Xtrfy védjegyével
- Apple MacBook
- Nubia Red Magic Astra - táblajáték
Hirdetés
-
PROHARDVER!
Mielőtt kérdéseket teszel fel, nyisd meg az összefoglalót és bátran szaladj végig az alábbi linkgyűjteményen. Ha nincs válasz, nyugodtan kérdezz.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#27070592
törölt tag
Veszprémben keresheted Ladányi Tamást, gyakorló amatőrcsillagász/fotós. Elérhetősége Egyébként tök véletlenül tegnap volt fent egy fotója az APOD site-on, ami egy elég elismert oldal szerintem.
Iso 200-400? A fényesebb meteorokhoz elég, de nagyon sok múlik a használt obi fényerején fókuszán is. Attól függ mekkora látómezőt akarsz ,de nyilván az 1.4/50-es fix használhatóbb mint egy 3.5-ről induló kitobi.
Köszi a linket, én is tervezem hogy kitelepülök egy fényszennyezéstől mentes helyre.
Mlaca: neked is köszönöm a linkeket, az IRIS-el ismerkedünk.
-
Hajnalban hazafele jövet öt perc alatt négy hullócsillagot is láttam
mod:
Szívesen olvasnék pár tapasztalatot. Iso 200-400 elég-e pl, hogy látszódjon az érzékelőn. Azt ma kipróbáltam, hogy 4-6 másodperces záridő elég bőven iso100-al csillagképet fotózni a hajnal első sugaraikor.Esetleg Veszprém környékén fotós csoportosulást is keresek
-
-
#27070592
törölt tag
3000mm és egy halál nyugodt levegőjű fennsík?
Egyébként ez nem egészen tiszta, mármint 5-6 db 2sec-os(?) képből? A photoshop ismereteimen finoman szólva is van még mit csiszolni, linkelhetnél oldalakat ahol elmagyarázzák ezt a metódust (jöhet angol is).
Persze lehet hogy pár kattintás az egész, de ha nem tudsz biciklizni hiába mondják mások hogy az k* egyszerű. -
#27070592
törölt tag
Ok, ezen ne vesszünk össze, nézőpont kérdése hogy mi az elérhető vagyis mit vállal be az ember a hobbijáért. Millás árkategóriájú sportmotorból pl jópár ezer van az országban, pedig az is a haszontalan élvezkedés élménykeresés non plus ultrája. Mégis elég sokan vesznek ilyet hitelre, hogy aztán három év alatt az értéke 70%-át elbukják. De ez valahogy egyik tulajt sem érdekli.
-
#27070592
törölt tag
Ok, tiszta sor, én csak a kedvtelésre gondoltam mint amatőr kategóriára. Az tény hogy hazai viszonylatban igen jó cuccok ezek, de még elérhetőnek számítanak. Még nem az az elszállt kategória mint amit jómódú amerikai vagy japán amatőr-csillagászok oldalain lehet látni, ahol dollár-tízezreket érő távcsövekkel kamerákkal fotóznak szimplán passzióból.
-
tpeter
aktív tag
Ja, nyilván, de ez a fotozós dolog nekem nem csak a művészetről szól, hanem sajnos a kompromisszumokról is. Nekem mondjuk ezek a mélyégszűrők semmiképp nem jók, mert nem távcsőre szeretném tenni őket. Valami olyasmi megodás kellene ami rámegy "cokin" rendszerű dolgokra, de ahogy az árákat nézem az val'szeg rettentő sok gubáért mérnék...
-
#27070592
törölt tag
-
#27070592
törölt tag
Egy szűrő is nagyon sokat segíthet a felvetett problémát megoldani, de létezik szoftveres módszer is a zavaró háttérfény kiszűrésére, anélkül hogy a finom halvány részleteket is kiirtaná a képből, szerintem a legtöbb égfotós ezt követi. Én is kipróbáltam, átlag angoltudással elég jól használható.
-
tpeter
aktív tag
Sziasztok!
Végigolvastam a topicot, hát nem semmit ami csináltok, gratulálok! Remélem egyszer nekem is lesz alkalmam kipróbálni ezt a dologot.
Talán kissé offtopic, de én "csillagjárós" képeket szoktam csinálni és azt szeretném kérdezni, hogy tudtok-e valami olyan szűrőről ami a közvilágítás okozta fényszennyezést csökkentené. Nyilván valami színszűrő kellene, de sajnos nem tudom hol találhatnék ilyesmit.Előre is köszönöm!
-
Witya
tag
Nekem egy olyan kérdésem lenne hogy érdemes valami szűrőt tenni még a gépre hogy jobb legyen a kép vagy nem javítana sokat??
-
dearbear
tag
Az nyilvanvalo hogy ezzel az optikaval nem lesz valami nagyon erdekes a kep, viszont nem szeretnek nagyobba beruhazni, ha mar ebbol a kepbol lehet latni, hogy van meg mit fejlodni.
Egyebkent hogy ottkar kerdesere is valaszoljak: Nikon D90 a gep a kit obijaval. Beallitasok amit hasznaltam: Kontraszt +1, Elesseg +9, Zarido: 1/1000, 5.6 os rekesz, ISO 200.
-
Dtomi
őstag
válasz
dearbear #565 üzenetére
Nem hinném, hogy 105-mm es optika elég volna érdemi holdfotózáshoz. ez 800mm eqv És még nagyon- nagyon messze van a teljes képkockától. Ráadásul óraműves fej nélkül a teljes telihold részlettelen, mint ahogyan ez a képemen is látszik bár itt a fogyatkozás volt a lényeg.
-
dearbear
tag
Udv mindenkinek,
Keszitettem egy kepet 105 (157 ekv) mm-eren a holdrol, es arra lennek kivancsi hogy szerintetek lehet-e meg ezzel az obival jobb kepet csinalni rola? Vagy inkabb hanyagoljam a holdfotozast mig nem jutok valami tavcsohoz?
-
Witya
tag
Nos most megprobáltam csinálni pár képet még állvány nélkül, és hát egy kicsit bemosodott
Kép
ez f6.8as rekesznyílással és 1/160 záridővel és iso 200Valaki irjon véleményt és azt is mondja meg hogy hogyan tudnék még javitani !!!
-
MLaca
őstag
-
Witya
tag
Köszönöm a segítségeteket, most majd megprobálok beszerezni egy állványt is, és amin tudok megyek fényképezni
am ottkar tetszik a kép
-
ottkar
addikt
Ez pld 1/180-addal 200 ISO-n 5.6-os nyílással készült, de azért 200-assal mert a gépemen nincs alacsonyabb ISO. A gyújtótávolság 760mm DSLR-el. Ilyen képet én Panasonic FZ 20-al tudtam gyári tele feltéttel 1100mm-es öszfókusszal csinálni. Nem tudom mi a fene van a képfeltöltési oldallal nem mindíg jön be.
-
MLaca
őstag
kell egy állvány, amire felteszed a fényképezőt. maximális nagyítással, f8 körüli rekeszértéket használj. állítsd be az önkioldót a gépeden, ha lehet minél nagyobb időre (pl. 10 mp). a záridőt próbálgasd végig, hogy ne égjen ki a hold, de alapban fél mp alatt kell lennie. nyomd meg az exponálót, majd szépen távolodj el a géptől
az önioldó kiold és kész a bemozdulásmentes kép. kísérletezz a beállításokkal! manuális módban kell fotózgatni, az automatát felejtsd el!
-
ottkar
addikt
Egyszer a legnagyobb zoom állásban a legnagyobb nyílással de azt hogy mennyit kell záridőben rá exponálni az ezerféle dologtól függ. Nagyon tiszta időben 1/500-ad is elég lehet.Van amikor csak 125-öd. Természetesen csakis manuális állásban lehet. Meg kell a monitoron nézni milyen az expozíció és aszerint módosítani. Az ISO-t nem szabad magasra állítani mert a zaj miatt elvesznek a részletek. Természetesen a gépet rögzíteni kell.
-
Witya
tag
Hello mindenki
Nekem van egy Fujifilm S5800 fényképezőgép.. és azt szeretném megkérdezni hogy a holdat milyen beállításokkal kell fényképezni...mármint én visszaolvastam a Topicba de nekem ez még magas...szal valaki nekem ezt egyszerűbben eltudná magyarázni??
Előre is köszönöm!!
-
And
veterán
Digitálisan nem érdemes nagyítani, mivel részletgazdagabb nem lesz a kép, amúgy meg túlságosan kicsi. A bolygók látszó átmérője nagyon függ a Földtől mért aktuális távolságuktól. Földközelben a Jupiter 49'', a Mars 25'', a Szaturnusz 20'', a Vénusz akár 66'' méretű is lehet. Ha a Jupitert vesszük alapul, a korábban kiszámolt 2,4''/pixel felbontással az átmérője kb. 20 pixel méretű lehet. Ezen optikailag egy fókusznyújtó (Barlow) lencsével tudsz segíteni, amellyel ésszerű határok között növelhető a kapott kép, mondjuk kétszeresére (mod: vagy használhatsz okulárprojekciót is). Olyan részletességű képekre ne számíts, mint amilyeneket a bolygóközelben elrepülő szondák készítenek
, de sok kép macerás átlagolásával az optikától függően akár egész jó eredmény is elérhető, lásd a korábban linkelt galériákat.
-
pbalu
aktív tag
Igen ez érdekel igazán csak ez nekem túl profi megközelítés, olyannyira hogy nem is egészen értem
Ezen számítás alapján a látómezőbe kb. hány telehold fér bele?
szerk.: igen a webcam-en is gondolkodtam, de az talán macerásabb kicsit, és egy jobbfajta már közelít egy belépő DSLR-hez, amit azért másra is tudok használni
-
And
veterán
Nem érdemes a fényképező felbontásra hajtani, mert a valós felbontást úgyis maga az objektív, azaz a távcső paraméterei szabják meg, leginkább a nyílása.
APS-C méretű érzékelőn 660mm-es fókuszú objektív (természetesen primer fókuszban) közelítőleg 120' x 80' (ívperc) látószöget ad. A 102mm-es nyílás pedig 1,35'' (ívmásodperces) felbontóképességet (Rayleigh-határ) adhat az emberi szem legérzékenyebb hullámhosszán. Egy 6 MPx-es gép által készített képkocka hosszabb oldala pedig kb. 3000 pixel méretű. A látószög 1px-re vetített értéke ezzel kb. 2,4''-re jön ki, tehát túlzottan sokat nem tudsz nagyítani. És mindez csak optimális esetre igaz, a gyakorlatban a légköri viszonyok is ronthatják a felbontóképességet. A nagyobb pixelméret szerintem ezért nem feltétlenül jelent hátrányt, 6Mpx-es géppel bőven lehet szép asztrofotókat készíteni, sőt még jófajta webkamerával is. -
gr_balu
csendes tag
Szia,
nem fotóztam még sosem távcsővel ezt előre leszögezem, viszont nagyon érdekel a csillagászat így rengeteg képet láttam már. A gép szinte mindegy (persze gondolom egy Canon 5D a zaj miatt igen jó lehet), láttam amatőr csillagászok képeit a legtöbb 350D-vel készült több felvétel összekombinálásával. Ha jól tudom van valami speckó program amivel a csillagászati képeket össze szokták rakni. Valamelyik távcsőbolt oldalán láttam galériát és ott oda volt írva melyik kép hogyan készült. Később megkeresem.
Üdv,
B. -
pbalu
aktív tag
válasz
johnjohn #543 üzenetére
#542: Gondolom ha nincs obi, nem tudok belenagyítani élőben, csak a kész képbe?
Itt jöhet jól egy pixelgazdagabb kép.#543: a távcső már adott, egy 102/660 refraktor + EQ3 http://www.teleskop-austria.at/prod.php?tid=9&lng=hun#refr-102r-sw
Nyilván nem ilyen kép a cél, de a mostani kompakt géppel kinszenvedés a dolog.
-
johnjohn
addikt
Ha eleve csak a képmeződ kis részét fogja kitölteni a lefotózott objektum akkor hiába a nagy felbontás gyengébb lessz a kép a kis fénymennyiség miatt szükséges hosszú záridő miatt.Elsődleges szempont tehát a megfelelő távcső kiválasztása, hogy megfelelő nagyításhoz juss.Kép
Nézd meg például, ezt mivel lőtték, kb. 2000 dollárnál indul. -
-
pbalu
aktív tag
Elnézést, de az eredeti kérdés nem a hogyan rögzitsük a gépet.
Hanem hogy milyen (DSLR) gépet érdemes venni e célra.Nem hiszem hogy egy távcsőboltot kéne nyaggatnom, hiszen nem profiljuk, mégha rendesek is (tudom hogy azok, a privát mobilszámuk is megvan)
És a fent linkelt másik PH fórumon sem hinném hogy sokan fotóznának égitesteket. -
johnjohn
addikt
Nézz körül itt.
A Kapcsolat rovatban megtalálod az elérhetőségeiket, nagyon készségesen segítenek mindenben, de a honlap is sok hasznos tanácsot tartalmaz. -
pbalu
aktív tag
Húha ez nem az asztrofotó rovat? Hadd ne magyarázzam:
[link]A lényeg, hogy a távcső maga az obi, egy egyszerű közgyűrűvel össze lehet tekerni őket.
-
Cassidey
senior tag
válasz
Szten Márs #530 üzenetére
vagy lyukkamerara gondolhat, vagy vmi tavcsovet applikalna ra tippem szerint
-
pbalu
aktív tag
Üdv!
Ha DSLR géppel fotózunk obi nélkül, mennyire fontos a gép felbontása?
Elég egy 6M pixeles (pl nikon D40) vagy jobb a 10M pixel? (D60) (ezáltal esetleg jobban nagyítható képeket kapunk) Mert pénztárca szempontból nem mindegy.
(másik fontos szempont gondolom a zaj, ami talán kisebb felbontásnál alacsonyabb)Köszi, Balu.
-
Szten Márs
nagyúr
Elnézést a kései válaszért, bevallom elfelejtettem azóta, de ma eszembe jutott
Szal részlet az msn logból, sztem rövid lesz, ahogy egy offhoz illik itt:
Thiobacillus ferrooxidans says:
naszal így tömören és röviden az érdekelne, hogy az felfúvódás korában miért nem volt gáz az, hogy a tágulás sebessége túllépte a fénysebességet...
ge3lan says:
jóvan hát az semmi extra mert a táguláshoz rögzített rendszerben az anyag nem ment olyan gyorsan, a térnek meg ér tágulnia akárhogySzóval az, amit mondtam úgy tűnik megállja a helyét.
-
Szten Márs
nagyúr
A tér önmagában pont azért tágul, mert a táguló tér adja a világegyetem terét
A mi van rajta kívül kérdés természetesen értelmetlen, ennyire nem vagyok zöldség, hogy ne érezzem
Igen, ez itt valóban off, szal abba is fejezem, csak a felvetett kérdésre még választ találok, hogy befejezett legyen. Sajna ma az illetékes nem jött fel msn-re, szal csúszik az ügy, sorry. -
Dare2Live
félisten
dobhatnál pár linket mert én akárki mérvadót olvastam pl Barrow, Paul Davis, Hawking vagy hallottam pl Lukács Béla
ilyen verziót egyikük se írt/monott pedig közülük páran már letettek "ezt azt" az asztalra.
Ettöl még persze lehet pont mint az általam mondott Barrow, Paul Davis, Hawking variáció is.Szten Márs: ""jelk közt volt a nulla evvel is utalni akartam rá, hogy nagyon "kis" idő, de nem 0.
-
And
veterán
válasz
Szten Márs #519 üzenetére
A tér nem önmagában tágul, hiszen a fénysebességgel táguló világegyetem adja a teret és az időt. Annak, hogy 'a tér maga' (meg hogy 'azon túl') tudomásom szerint nem sok értelme van.
Egyébként erre is megvan a ph!-n a megfelelő topik, szóval az ilyen elméleti kérdéseket inkább ott illene megvitatni.. -
tbs
addikt
válasz
Szten Márs #519 üzenetére
Érdekel egy nem túl elbonyolított válasz. Max a glüon"levesig" mehetünk le, addig nagyjából fogom.
-
Szten Márs
nagyúr
Már miért ne lehetne nagyobb? Itt arról van szó szerintem, hogy az univerzumunk terében nem haladhat semmi nagyobb sebességgel mint a fény. Nem arról, hogy a tér maga nem tágulhat nagyobb sebességgel. Bár lehet oltári baromságokat beszélek. Van egy végzős csillagász barátom, majd megkérdezem ma
-
tbs
addikt
válasz
Szten Márs #517 üzenetére
Azt hiszem, nem egyre gondolunk. A lufid tágulási sebessége nem lehet nagyobb, mint az univerzumban lévő határsebesség.
Dávid Gyula szemléletes magyarázata csak kapirgálja a téma (lufi) felületét, hogy mindenki megértse miről van szó.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Dare2Live #515 üzenetére
Ezt te hol hallottad, hogy nulla idő alatt zejlódott a felfúvódás, nulla idő volt az infláció kora?
Természetesen nem nulla idő volt, noha rendkívül kevés, valami 10 a minusz sokadikon másodperc szintű, de NAGYON mást jelent a kettő.tbs:
Nem ez a helyes megfejtés. Amikor a világegyetem története című specit hallgattam Dávid Gyulától az ELTE-n (jó sok helyen szokott előadni, érdemes meghallgatni, nagyon jó előadó), akkor ezt a hasonlatot mondta:
Van egy óriási lufi, a lufin pedig városok vannak, a városokban emberek élnek. A lufin lévő országban az a szabály, hogy senki nem hajthat 60km/h-nál gyorsabban. Elindul a lufin lévő ember az egyik városból a 30km-re lévő másik városba, 60-al, ahogy szabad. Közben valaki elkezdi felfújni a lufit, nyílván az elkezd tágulni. A pacák már egy órája autózik 60-al és a 30km-re lévő város nemhogy közelebb, de távolabb került tőle... hát fogja a telefonját, és feljelenti a rendőrségen a várost gyorshajtásért. (Hisz gyorsabban mozgott a város előle, mint a megengedett 60km/h) A rendőrség kijön, és megállapítja, hogy a város összes épülete mélyen a lufi "talajába" van ágyazva, nem tudnak onnan elmozdulni, azaz a város egy milimétert sem mozdult a helyéről, a gyorshajtás vádja alaptalan.
Ugyanez igaz az akkori univerzumra is, nem úgy kell elképzelni a dolgot, hogy az anyag távolodott egymástól x-szeres fénysebességgel, hanem az anyag(ok) közötti tér tágult, mint amikor a lufit felfújják. Így itt sem történt gyorshajtás. -
tbs
addikt
válasz
Dare2Live #515 üzenetére
Megint témánál vagyunk.
Legjobb emlékeim szerint a bumm utáni durva tágulás időszakában mások voltak az állandók, csak később szilárdultak bele az általunk mérhető-tapasztalható értékbe... Azaz 0-tól X másodpercig nem az általunk ismert fénysebesség volt a határsebesség.
-
Dare2Live
félisten
válasz
Szten Márs #513 üzenetére
Ha "inflációs korszak" elmélettet vesszük és azt, hogy a fizikai tvek konstansak akkor mi zárja ki azt, hogy mi is előidézzünk egy mini inflációs korszakot, összenyomjuk vagy akár kitágítsuka teret és evvel sitty-sutty eljussunk a világegyetem másik felébe hipp-hopp?
Ebbe még azt is belefér, hogy ekkor se sérült a "fénysebesség elv" a semmi sem haladhat gyorsabban elv. De azért mi még "0" idő alatt megtettünk átmentünk a fél világegyetemen azaz mindha gyorsabbak lennénk "párszor" a fénynél. -
Dare2Live
félisten
válasz
Hydra SR #512 üzenetére
"However, in May 1919, a team led by British astronomer Arthur Stanley Eddington claimed to have confirmed Einstein's prediction of gravitational deflection of starlight by the Sun while photographing a solar eclipse in Sobral northern Brazil and Principe.["
Azaz már 1919ben is fotóztak ilyet, ez volt egyébként Einstein híres "teoriájának" első "kézzelfogható" bizonyítéka.
Itt meg a gravitációs lencséröl pár szó.
[link]bizony ezeket szépen lehet fotózni sött eza gravitációs lencse sokszor nagyon sokat segít, durván felerősíti távoli csillagok/galaxisok fényét pl.
Néha bánom, hogy nem fizika szakra mentem anno....
-
#27070592
törölt tag
válasz
Hydra SR #508 üzenetére
Nincs különbség Tejút és Tejútrendszer között, mindkét elnevezés ugyanazt az egy darab spirálgalaxist takarja amiben mi is vagyunk. És persze minden irányban a galaxis csillagait látjuk, mert nem egy lapos korongról beszélünk, a galaxis több ezer fényév "vastag".
Másik kérdés: szabad szemmel is "kilátunk" a galaxisból, már egy átlagos tisztaságú éjszakán is észrevehető az Androméda-köd, a szomszédos spirál. (csak ne a Deák-térről nézve keressük
)
kicsit felpörgött a topik...
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Hydra SR #508 üzenetére
Legszélén semmiképp nem vagyunk, az egyik karban vagyunk 2/3-ad sugárnyi távolságra a galaxis középpontjától.
A többi részét megválaszolja valaki okosabb, de ha már itt vagyok pár szóban én is: amikor a galaxisunkról beszélünk, biztos, hogy nincs olyan, hogy azt mondjuk, hogy a karok síkja a tejút, az egész meg a tejútrendszer, ez 100%. Az égre nézve a csillagokkal sűrűbben benűtt sávot viszont szokás tejútnak hívni, pedig ugye a többi része is a galaxisunkhoz tartozik, de ez inkább köznyelvi elnevezés, nem pedig tudományos megkülönböztetés. -
Hydra SR
addikt
Kösz mindenkinek a kimerítő válaszokat, ezek szerint úgy van ahogy én is tudtam, csak az nem tiszta még mindig, hogy megkülönböztetik-e Tejútként azt a fényesebb csíkot a Tejútrendszertől mint galaxistól, vagy ez csak egy téves értelmezés ami elterjedt a köztudatban.
Én úgy tudom, hogy a Tejút az egész galaxis, nem csak a közepe ami innen nézve egy fényesebb sáv az égen. Akkor viszont minden irányban a Tejútat látjuk mert benne vagyunk, és nem a legszélén.
-
And
veterán
válasz
Szten Márs #505 üzenetére
Nem háló az, hanem halo
. Abban helyezkednek el pl. az ismertebb gömbhalmazok.
Egyébként - jó esetben - szabad szemmel a Tejúton túl mindössze a hozzánk legközelebbi galaxis, az Androméda-köd látható (az összfényessége viszonylag nagy, de túlságosan nagy területen van elosztva).
Mod #488: digit asztrofotóknál bevett szokás a sötétkép kivonása a felvételből, amely eltünteti az ilyen furcsaságokat, mint a hotpixelek (és egy csomó képzaj). Én is tapasztaltam ISO 400..800-on a hotpixelek elszaporodását, de nem volt kezelhetetlen mondjuk 30s záridőnél (hosszabbat a mechanika követési pontatlanságai miatt nem próbáltam). Másrészt az extrém hosszú expozíciójú digit képek szinte mindig sok, legfeljebb pár perces kép átlagolásával születnek, ami önmagában is csökkenti a zajosodást. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
FireShadow #496 üzenetére
A felfúvódás elmélet egyik következménye, hogy minden bizonnyal az univerzum sugara nagyobb, mint 13,7 milliárd fényév (pár éve a mikrohullámú háttérsugárzás fluktuációinak alapos elemzésével ezt a dátumot állapították meg az univerzum pontos korára, a régebbi 10-20 között ingadozó - de legtöbb helyen 15-nek írt - helyett). Szal van olyan messze sok minden. A többiről meg már írtak
Hydra: van a Tejútrendszer síkja, a kát nagy spirálkarral, amiben a legtöbb csillag van. Ezen kívül azonban még vannak a Tejútrendszerhez tartozó csillagok, persze. Kb gömbszimmetrikusan néz ki az egéz rendszer, csak a spirálkarokon kívül sokkal ritkábbak. Ezt - már a síkon kívül eső részt - hívják a Tejútrendszer hálójának, avagy csak simán hálónak. Legalábbis így emlékszem.
-
Hydra SR
addikt
Világoljon már fel valaki, hogy mi a különbség a Tejút és a Tejútrendszer között, ha van. Mert én eddig úgy tudtam, hogy mi a Tejútrendszer nevű galaxisban vagyunk naprendszerestül, és minden irányban a galaxis többi csillagát látjuk elsősorban. Szabad szemmel legalábbis biztosan. Az a fehér sáv ahol a többinél sűrűbben vannak a csillagok az a középvonala a két egymásba fordított csészealj alakú galaxisnak, de a többi csillag is a galaxis része amit látunk. Tévednék?
-
hali01
őstag
-
hali01
őstag
Te már csak tudod!Ott voltál mellettem
Sikitófrászt kapok tőled.
Tökmindegy,h mivel fotózod a tejutat ha tök sötét van és vezeted a cuccot.
Szabad szemmel a büdös életben nem fogod látni azt amit egy fgép percek alatt magába gyűjt.Minél nagyobb a látószög annál több lessz a csillag.
Esetleg ha még nem láttad volna a tejutat akkor javaslom keress egy setét helyet és nézz dél-délnyugat felé az orion felett.Ott megtalálod a tejutat.Mert most épp ott van.
Új hozzászólás Aktív témák
- Törékeny-e a Z Fold7? Ki van csukva!
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- Autós topik
- Témázgatunk, témázgatunk!? ... avagy mutasd az Android homescreened!
- BestBuy topik
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Óvodások homokozója
- Óra topik
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- bitpork: Phautós tali a Balcsinál 2025 Augusztus 2 napján (szombat)
- További aktív témák...
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- Xiaomi Redmi Note 13 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC- Számítógép! Csere-Beszámítás! I7 4790K / 16GB DDR3 / RX 5700XT 8GB / 512GB SSD
- Steam, EA, Ubisoft és GoG játékkulcsok, illetve Game Pass kedvező áron, egyenesen a kiadóktól!
- Samsung Galaxy S23 Ultra 256GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával