Új hozzászólás Aktív témák

• #2001 liksoft nagyúr Diablo1 #1988

  Új Válasz 2007-02-07 09:30:19 #2001

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  liksoft

  nagyúr

  válasz Diablo1 #1988 üzenetére

  1. A BIOS setup kiírja, vagy egyéb detektáló programok megmondják. (Talán az Everest is, de ebben nem vagyok biztos.)
  3. Ha 2-2 drive van Nálad egy csatornán, akkor 2-2 winyó osztozik az átvitelen. Ebben az esetben teljesen jogos, hogy 2 gyorsabb mint 1 (ha azok külön csatornára kerültek), de 4 azonos 2 sebességével. Hiszen csak 2 csatornát tudnak használni.
  4. Az alaplapra korlátozott számú DMA csatornát helyeznek el. Ezek egyszerre is tudnak dolgozni, de egy ATA csatornához csak egyet lehet rendelni. Ha sok csatorna van a gépben, elfogyhatnak a DMA csatornák. A klasszikus felépítésű alaplapban (286-os szabvány - azért említem ezt, mert az újabb chipseteket ilyen mélységben nem ismerem) 2*4 csatornás DMA controller van cascade-ba kötve. Vagyis 7 DMA csatorna használható. Ebből elvisz a floppy, hangkártya 2-3 csatornát. A maradékon osztozkodnak a többiek. Ha van egy TV kártyád, az is kér egyet. Így nem biztos, hogy mindenkinek jut. A PIO és DMA mód között meg tudjuk mekkora a sebességkülönbség. - Az újabb chipsetek más architektúrája ezen segíthet, ezt pontosan nem ismerem. Az alapelv viszont nem változik.
  5. Akkor le kéne tesztelned, hogy a 8-16-32-64kB-os konfigurációban működik gyorsabban.
  6. Írás esetén igaz, olvasásnál nem. Az írásnál minden drive használatban van, így minél több van a tömbben, annál több munkája van a rendszernek. Olvasáskor RAID0 formában dolgozik, így nagy adatblokk olvasásakor párhuzamosan dolgoznak a drive-ok, tehát egyre gyorsabb. - Én azokat a vezérlőket részesítem előnyben RAID5 esetén, ahol a cache 256MB-2GB között van, SCSI típusú, lehetőleg 3-4 külön csatornával rendelkezik, és csatornánként maximum 2 drive-ot hajlandó kezelni. Igaz, ilyent 150e alatt csak használtban lehet beszerezni.
  7. Ha a driver a paritásblokkhoz a memóriába olvassa be a nem írandó drive-ok blokkjait, ott végzi el az XOR kódolást, akkor hiába használsz gigákat, a driver puffere lesz a szűk keresztmetszet. Az meg (programozói és rendszerismereteim alapján) a blokkméret szorozva a drive-ok számával. A legnagyobb DMA-val átvihető blokk 128kB, így ennél nagyobbat nem is célszerű allokálni. (A DMA controller byte vagy word számlálója 2byte-os, így 64 vagy 128kB vihető át egy blokkban.)
  
  Firmware: Itt nem az olcsó (gagyi) vezérlőkre gondoltam, hanem a 100eFt-tól kezdődőekre. Sok vezérlő statisztikázza a drive-ok elérését pozíció alapján, így egyes területeket akkor is a cache-ben tart, ha régen használtuk (egyenletes használatot figyelve) (pl: könyvtárszerkezet). Ehhez viszont méretes cache szükséges. Ha nem kapja meg, akkor marad az ''előre olvasás'' stratégiája. Ha egy területet olvasunk, akkor már feltételezi annak módosítását írását, így az olvasott területhez tartozó paritásblokk képzéséhez szükséges többi blokkot is olvassa, sőt a következő blokkokat is megpróbálja behozni a cache-be. ''Előre szalad.'' Így egy nagyobb file első blokkja normál sebességgel jön, míg a folytonosan elhelyezkedő további területe ''beesik'' a memóriába. Na ezzel az algoritmussal nem rendelkeznek az olcsó vezérlők, valamint nem terhelik a processzort. Ha végiggondoljuk, valóban csak különálló kártya fogja a kívánt sebességet elérni, hiszen eléggé sok ''vak'' találat (művelet) van a fenti rendszerben, ami kifelé nem érzékelhető, de a vezérlő prociját igencsak megterheli. Ezt ha az alaplapra terheljük az alaplapi memóriával, akkor a ''sok kicsi sokra megy'' alapon a proc és memória terhelésével elveszítjük azt, amit az algoritmussal nyerünk. Vagyis nem éri meg.
  
  Akkor mire jók?
  - SW RAID: Olcsó, redundancia esetén (RAID 1-5-(6)) ugyanannyira biztonságos mint a HW változata. (RAID6 eléggé macerás, így célszerűbb valódi vezérlőre bízni.) A RAID0 valóban gyorsít, de RAID0 és 5 nem lehet boot partíció (vagyis csíkozást is tartalmazó RAID).
  - HW olcsó: Azonos az előzővel, de boot partíció is helyezhető ilyenre. (Vagyis itt van az előnye a SW változattal szemben.)
  - HW drága: Profi controller mely gyors, nem terheli a processzort, memóriát (rendszert). Viszont az ára és a firmware optimalizálása miatt igazán csak sokfelhasználós server esetén éri meg, és csak ekkor jön ki belőle az a plusz, ami az előzőekhez képest profivá teszi. (Hiszen sok felhasználó tutira a lemezek különböző fizikai pozíciójában fog dolgozni. Egy IDE drive ''szétesik'' ettől, míg az SCSI-t erre tervezték. Ott az elérés, gyorsaság számít, nem a hang.)
  
  A fentiek alapján látható, hogy amit sokan keresnek az lehetetlen. - Szeretnék iszonyúan gyors és biztonságos RAID5-öt úgy, hogy rohadt csendes legyen, és ne fogyasszon sokat, de soha ne romoljon el, és soha ne kelljen archíválni róla az adataimat.
  
  [Szerkesztve]
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák