Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • peppe79

    senior tag

    válasz yle_greg #98748 üzenetére

    Nálam pont fordítva van: negyvenévesen jutottam el odáig, hogy helyén kezelem a - pénztárcámhoz mérten - drágának számító hobbikat. Tudom, mondhatnánk azt, hogy egy hobbit felesleges pénzügyi oldaláról megközelíteni. Pedig, jobban belegondolva: ha valamire erőmön felül költök, az már nem hobbi, hanem hóbort, birtoklási vágy. Az első digitális fényképezőgépem egy Olympus E-10-es volt, amit minimálbéres pályakezdőként, 7 havi fizetésemből vásároltam meg. Mai fejjel, elképzelhetetlennek tartom, hogy ennyit költsek fotózásra. Ha a mostani fizetésemet nézem, 2-3 havi béremből kifutja a jelenlegi, teljes fotós felszerelésem. Ennél többet nem is kívánok rá áldozni, megelégszek azzal, ami van.
    A 3 éves kislányomat általában a Pana 12-32 kitobival, vagy a fix 35mm/f1.7-tel fotózom. Utóbbira azért esett a választásom, mert az még simán vállalható portréra, és biztonságos távolságot tudok tartani, ha az utcán, vagy a játszótéren vagyunk. Erre a célra, ez a két objektív nekem elég is, nem szokott hiányérzetem lenni. Beltéren ritkán fotózom, de ha mégis, arra meg ott a 25mm-es Mitakon speedmaster.

Új hozzászólás Aktív témák