- Csendben leállította a Deep Link fejlesztését az Intel
- Már Vulkan API-val is működik a Smooth Motion képgenerálás
- Driftelős és lövöldözős hangulatú lett az új Arc meghajtó
- Ollós klaviatúrával és az eddigi legkisebb Basilisk egérrel jelentkezett a Razer
- Viszonylag kompakt léghűtésekkel gyarapította kínálatát az Arctic
- Everest / AIDA64 topik
- Fellép a hamisított paszták ellen az Arctic
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- 80% vs. 100% – Tönkreteszed az aksit, ha mindig feltöltöd? – Tech Percek #6
- HDD vs SSD: Ki nyer 2025-ben? – Tech Percek #4
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Azonnali fotós kérdések órája
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Milyen egeret válasszak?
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
Még az merült fel bennem, hogy ami van most nekem led az max 3,3V-ot bír.
Ha a 3.3V a VF, akkor újra kell számítani az ellenállást. Ha a VR (reverse voltage) akkor az van, amit említettem a fordított polaritásról. Azt védi ki a plusz dióda.
Ha sorba kötjük úgy lesz ez az érték nagyobb? vagy hogy van ez kapcsolatban azzal, hogy 15-6V-ot bírják?Vagy az ellenállás ennyire lehúzza?
Sorba kötve mindkét irányban összeadódnak a feszültségek. De ne gondolkozz feszültségekben. A LED árammal "működik". A görbéje majdnem exponenciális (plusz kis lineáris-rezisztív kompones). Pici fesz. változásra, nagyon nagyot ugrik az áram abban a zónában, ahol világít. Ezért mennek olyan könnyen tönkre. Az ellenállás az áramot korlátozza!
-
-
Lompos48
nagyúr
A kimeneten váltófeszültség érkezik. Ha sziniszban gonolkodsz, húzz egy vízszintes vonalat a közepép (mint a suliban tanítják), a felső részen folyik az áram, az alsón nem, mert ott már a LED-ek nem engedik át. A második sor pont ezt fogja használni, a felsőt pedig nem.
Ha beteszek egy sima diódát és erősebb a jel akkor csak az szál el, és ezt az ellenállás után kell tenni...
Nem! Az megakadályozza, hogy a fordított feszültség kinyírja a LED-(ek)et, mert nagyobb visszfeszültséget bír el. (A LED visszfesz.-e nem mindig éri el a 10V/ot). És nem "áldozza" fel magát.
Az említett rajz jó, képzeld el 4 diódával ugyanazt, majd még bekötsz egy közönséges szilíciumdiódát ugyanabban az irányban. Az alkatrészek sorrendje teljesen mindegy.
-
adyh
tag
válasz
Lompos48
#9593
üzenetére
Okés, csak azt nem értem, hogy amikor sorokat kötöm párhuzamosan akkor mért kell fordítottan?Ha beteszek egy sima diódát és erősebb a jel akkor csak az szál el, és ezt az ellenállás után kell tenni? ITT találtam egy rajzot a lap közepe felé, itt a sorok egy irányba vannak.
-
Lompos48
nagyúr
Nagyon gyors fejszámolás után azt mondom, hogy szinusz jel esetén a max csúcsok valahol 15-16V körül lehetnek. Pl. 4 LED esetén kb 680 ohmos ellenállással kellene fungáljon. Próbáld ki! Ha több LED-et akarsz akkor megduplázhatod úgy, hogy még egy sort plusz ellenállást párhuzamosan kötsz csak ellentétes polaritással szerelve a diódákat. Nem árt mindkét sorba egy-egy közönséges diódát (1N4148, 1N4öö7 stb) kötni sorban, ugyanolyan polaritással, mint a LED-eket, hogy a fordított polaritású feszültség ne nyírja ki őket.
Kukkints bele a köv. oldalba: [link] -
Lompos48
nagyúr
Ahhoz, hogy egyformán világítsanak a legjobb megoldás a soros kötés, akkor minden diódán ugyanaz az áram folyik. Egy világító diódán a feszültségesés 2V körül van. 3-5 LED az 6-10V. A következő kérdés, amire nem tud(hat)om a választ az, hogy mekkora a kimeneti jel. Elég feszültséget ad ehhez, vagy nem. Ha igen, akkor számigálhatunk ellenállást. De mindenképp az erősebb jelre villog, gyengére nem (erős jel = nagyobb feszültség).
A kb. 2V a piros/sárga/zöld LED-ekre érvényes. A kék és fehér esetén akár duplája is lehet.
Mekkora az erősítő teljesítménye és mekkora terhelésre? -
adyh
tag
válasz
Lompos48
#9586
üzenetére
Először is köszi a választ!
Megfogadom a tanácsod, de akkor, hogyan kellene ezt megoldani? Milyen formába kell őket meghajtani? Hogy működik az, hogy hangerőtől függetlenül villogjanak? Szerintem most az én esetemben a torzítással nem foglalkozom(nem egy professzionális hangszóróról van szó, én tákoltam
). 3-5 Ledről lenne szó, sorba vagy párhuzamba? Ellenállás kell elé akkor de mekkora? -
Lompos48
nagyúr
Létezik olyan áramköri elem ami csak egy adott feszültség alatt enged át?
Nem lehet egy mondatban válaszolni a problémádra. Megcsinálható ugyan, de nem olyan egyszerű.
...Néhány ledet párhuzamosan kötve hangszóróba építeném...
Azt ne csináld! A LED-ek nem ellenállások, nem lineárisok. Nagyon valószínű, hogy nem világítanának egyformán. Az áramot mindig az előtétellenállás határozza meg. Nagy jelnél pedig mindenképp elszállnak, mert nincs, ami az áramot korlátozza. A karakterisztikájuk miatt "csak úgy" rákötve a hangszóróra jutó jelet is torzíthatják.
Lehet ehhez áramkört kiagyalni, de azt valamivel táplálni is kellene. Mi a véleményed?
-
adyh
tag
Sziasztok!
Előre is leszögezném, hogy nagyon kezdő vagyok
Létezik olyan áramköri elem ami csak egy adott feszültség alatt enged át?
Vagy hogyan lehet megoldani ezt a legegyszerűbben?
Néhány ledet párhuzamosan kötve hangszóróba építeném (nem kivezérlésjelzőként csak ritmusra villogjon) és nem akarom hogy elszálljanak. Ha ellenállást teszek eléjük akkor kis hangerőn nem működik ha nem teszek nagy hangerőn elszállnak. -
And
veterán
"Tudnál ajánlani egy erre a célra megfelelőt ?"
Iyen kapcsolóüzemre szinte tényleg bármilyen kisáramú példány megteszi, amely kibírja a hét szegmens összesített (katód-) áramát, azaz áramkorláttól függően 100..200 mA-t. Bipolárból pl. 2N3904, mosfetből BS170, vagy ezek SMD megfelelői, meg még vagy ezer más típus szóba jöhet. A mosfet annyival praktikusabb, hogy annál nem kell külön gate-ellenállás (míg bipolárnál kellene mindhárom bázissal sorosan 1-1), ugyanakkor ajánlott 'logic-level' kivitelűnek lennie, hogy a portról kapott (5V-os táp esetén jó esetben ugyanilyen nagyságrendű) vezérlő feszültséggel is szépen kinyisson.
"Vagyis akkor mennyivel csökkene a fényerő ?"
Eleve nagyobb fényerejű kijelzővel fel sem tűnne. Pl. 18mA-es konstans árammal hajtott kijelző helyett 3 digitet időmultiplexben hajtva az effektív eredő áram 6mA lesz, az optikai teljesítmény meg ugye közelítőleg arányos a nyitóárammal. Én Lomex-es leértékelt kijezővel próbáltam, és bár csak két digitet hajtottam multiplex-vezérléssel (de eleve kisebb árammal), az még nagyon fényes volt. Azt a 7-szegmenses ledet most is fillérekért árulják, FND317 típusjellel.
Kondit itt felejtsd el: a szegmensek minden digitnél közös vezérlőjelet kapnak, ettől multiplex a vezérlés, az adott időpillanatban meghajtott (bekapcsolt) digitet választhatod ki a katódokat vezérlő félvezetőkkel. Ha kapacitást teszel a szegmensvezérlő jelekre, akkor épp a multiplex lényege vész el: ha az egyik számjegynél egy adott szegmens vezérelt, de az időben következőnél (vagyis a mellette lévőnél) már nem, akkor a rajta kisülő kapac miatt az mégis világítana.
"Mondjuk akkor ebből is kellene 21 db... De a soros ellenállásokból úgyis kell."
Nem. Soros ellenállásból csak 7 darab kell, mivel a szegmensek minden digitnél közösítettek. Kapcsolótranzisztorból meg annyi, ahány számjegyed van. Időmultiplex meghajtásnál az egyetlen hátrány a villogás lehet, de megfelelő sebességgel kapcsolgatva a digiteket az már kevéssé zavaró.
"Még az jutott eszembe az időmultiplexelt megoldás a kontroller programja szempontjából hátrányos."
Nem feltétlenül. Én úgy oldottam meg (PIC-kel ugyan, nem Atmel-kontrollerrel, de ez tényleg ízlés kérdése), hogy egy belső, iduláskor felparaméterezett időzítő adott időközönként bekövetkező túlcsordulása - másodpercenként kb. 60-szor - megszakítást váltott ki, és az interruptot kiszolgáló rutin (ISR) teljes egészében lekezelte a két digitből álló hétszegmenses kijelzőt. A főprogramban ezért abszolút nem kellett ehhez kapcsolódó időzítésekkel meg egyebekkel törődni, csak azzal, hogy a két kijelzett digit értékét tartalmazó két változóban a megfelelő értékek legyenek, a megjelenítést az ISR önerőből megoldotta.
Ventivezérlés: magától a fordulatszámméréstől szerintem nem lesz bonyolult a feladat, ha a ventilátor saját impulzuskimenetét számlálod (az impulzus- vagy frekvenciaszámlálás szintén könnyen lekezelhető interrupt használatával). PWM-vezérlésnél inkább lehet probléma - típustól függően - ennek az impulzuskimenetnek a meghülyülése, miután a PWM a teljes venti tápfeszének gyors ki- és bekapcsolgatását jelenti. Persze nem kötelező PWM-et használni, de kontrollerrel ez a megoldás lényegesen egyszerűbb a lineáris vezérlésnél: alig fogyaszt, és a ventiket vezérlő félvezetők sem nagyon melegednek, így az egész kapcsolás kis méretű lehet. Egy évekkel ezelőtti topik kedvéért próbapanelen néhány óra alatt összedobott egyszerű, kontrolleres PWM-ventivezérlő: [link]. -
atesss
addikt
Köszi a részletes választ.
Sajnos az a gond, hogy az elektronikai tárgyakkal eléggé le vagyok maradva , ezért nem értem teljesen amit írsz. Legalábbis a mosfeteket nem.
Utána tudnék nézni, csak az elég sok időbe telne.
"célszerűen kisjelű bipolár tranzisztorra vagy mosfetre van szükség" Tudnál ajánlani egy erre a célra megfelelőt ?
"ll. az egyes szegmensek effektív árama a pillanatnyi csúcsáram töredéke lesz csak (három digitnél konkrétan a harmada, de ez jó hatásfokú, kisáramú kijelzőnél nem nagyon számít)"
Vagyis akkor mennyivel csökkene a fényerő ?
És ha minden szegmens elé (az anódok elé) berakok egy-egy megfelelően méretezett (a szegmensenkénti áramigény, és a váltási sebesség függvényében) kondit ?
Mondjuk akkor ebből is kellene 21 db... De a soros ellenállásokból úgyis kell.
Nem lehetne amúgy valahogy elkerülni / csökkenteni ezeknek a számát ? Mindegy ha kicsit drágább."Amúgy meg ha épp relét vezérlünk kontrollerrel, akkor általában azt sem közvetlenül tesszük, hanem egy meghajtótranzisztoron keresztül, azaz csak a gate- vagy bázisáramot kell biztosítania a µC-nek a relét vezérlő félvezető felé."
Ebben teljesen igazad van.
Még az jutott eszembe az időmultiplexelt megoldás a kontroller programja szempontjából hátrányos.
Mivel így állandóan (vagyis legalábbis a néhányszor 10Hz-nek megfelelő ~ 1/10-1/40 s-onként) futnia kell a vezérlő programnak.
Mi eddig csak egy delay makrót használtunk a késleltetésre (nem jó megoldás, de egyszerű), ami egymásba ágyazott "ciklusokkal" számol el egy adott ideig, de ezzel lefoglalja a kontrollert. Vagyis közben nem tud a katódok közt kapcsolni.
Míg ha fix megoldás lenne (pl. 3 digites BCD 12 vezetéken), akkor ott ha egyszer a kimenetre beállítok egy egyest, az bármilyen további kód futtatása nélkül ott is marad.
Ha külön kontrolleren lenne az egész, akkor ez persze tárgytalan.
Meg ha megtanuljuk már az időzítők használatát, akkor is.A ventilátor vezérlőre majd később visszatérek, mert az nem olyan sürgős. És elég bonyolult (mérni is akarnám az rpm-et)
-
And
veterán
Ja, ezt a 40mA-es absolute maximum ratigs portáramot se vedd készpénznek: ez egy abszolút felső tűréshatár, nem üzemi állapot, ilyenre nem tervezünk. A portkimenetek amúgy is belső ellenállással rendelkeznek, az adatlap szerint a tesztelési feltételek között megadott 20mA-es kimenő- (sink / source) áram mellett 5V-os tápnál kb. 0,8V marad a 'tokon belül'. Ráadásul összesített portáram-limit is van, ami legfeljebb 400mA, ill. az egyes 8-bites csoportokra (pl. A0-A7 vagy B0-B7) külön van limit, ami 100mA az adott nyolc portra összesen.
-
And
veterán
Demux: az maga a 7+3 digit kimenet (már ha nem kell a tizedespont). Hét kimenet vezérli a szegmenseket, három meg az egyes digitek közös kivezetését, ami lehet anód / katód is, csak az egyik fajta vezérlés a másik negáltja lesz. Ha a pozitív vezérlés a szimpatikusabb, vagyis a kimenet magas szintjére szeretnéd aktiválni az adott szegmenst, akkor közös katódos kijelzőt használhaszt. A katódok vezérléséhez természetesen kell egy-egy "kapcsoló", ami a szükséges 'nagy' sebesség miatt relé nem lehet, célszerűen kisjelű bipolár tranzisztorra vagy mosfetre van szükség. Itt időmultiplex meghajtásról van szó, azaz egyidőben csak az egyik digit lehet aktív, ezért megfelelő gyorsaság, minimum néhányszor 10 Hz-es katódváltási sebesség kell, ill. az egyes szegmensek effektív árama a pillanatnyi csúcsáram töredéke lesz csak (három digitnél konkrétan a harmada, de ez jó hatásfokú, kisáramú kijelzőnél nem nagyon számít). A hét szegmenshez tartozó áramkorlátot (vagyis a soros ellenállásokat) sem kerülheted meg.
"ahhoz, hogy a 12V-ot (vagyis ami a PC-tápról jön) tényleg teljesen meg tudja kapni a venti a max. állásban, relé kellene szerintem."
Tévedés. Egy jobbfajta növekményes mosfet vezérléskor kinyitott csatornájának ellenállása (Rds_on) mindössze néhány mΩ, azon alig fog feszültség esni. Egy fetnek ráadásul - alacsony vezérlési frekvenciát feltételezve - meghajtóáram alig kell, ilyenkor meg amúgy is célszerű PWM-et használni (így a fet melegedni sem nagyon fog). Amúgy meg ha épp relét vezérlünk kontrollerrel, akkor általában azt sem közvetlenül tesszük, hanem egy meghajtótranzisztoron keresztül, azaz csak a gate- vagy bázisáramot kell biztosítania a µC-nek a relét vezérlő félvezető felé. -
Lompos48
nagyúr
Ott van a válasz az @And hozzászólásában:
A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.) A közös anód vagy katód akkor már a programból kezelhető/válogatható.Az egy jó fogás volt a relével. Ritka az, ami 5V-on oly keveset egyen. Ki is próbáltad (mérted)?
Relé helyett tehetnél olyan feszültségstabilizátor IC-t, aminek a soros feszültségesése 100 mV körül van (low voltage drop regulator). -
Lompos48
nagyúr
Ott van a válasz az @And hozzászólásában:
A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.)Az egy jó fogás volt a relével. Ritka az, ami 5V-on oly keveset egyen. Ki is próbáltad (mérted)?
Relé helyett tehetnél olyan feszültségstabilizátor IC-t, aminek a soros feszültségesése, aminek a soros feszültségesése 100 mV körül van (low voltage drop regulator). -
atesss
addikt
Na de jut eszembe, hogy akkor kelleni fog valami demux megoldás is az adott karakterek vezérlésére.
És ide már kelleni fog elektronika is, ami karakterenként a megfelelő közös katódokat / anódokat nyitja/zárja.
Ezt pontosan hogyan lehetne megvalósítani ?
(Persze relével meg lehet oldani, de az kissé furcsa lenne... Meg nagy és drága is)
Ja és az egészre közös katódos, vagy közös anódos 7 szegmenses lenne a jó ?Reléknek pont utánanéztem, mivel egy PC-ventilátor fordulatszám-szabályzón is gondolkodom, és abban ahhoz, hogy a 12V-ot (vagyis ami a PC-tápról jön) tényleg teljesen meg tudja kapni a venti a max. állásban, relé kellene szerintem.
Max. állásban a reléhez kapcsolt külön kimeneti bitre 1-es kerül, így 5V-ot ad (arról lenne tápolva az AVR) rá. Csak ugye olyan relé kell, ami az AVR max. pin-terhelhetőségénél, azaz 40mA-nél nem fogyaszt többet 5V-on - azaz max. 200mW-os a tekercse. Ezt nem is volt olyan egyszerű találni, főleg hogy olcsó is legyen. Aztán végül találtam a Lomexben, 300ft körüli áron. 1A-el terhelhető, az ventikhez elég lesz. -
atesss
addikt
Azért elég vicces hogy gondoltam csak egy kijelző kell, 8 bites bináris - 7 szegmens dekódolóval, az meg biztos létezik. Erre meg nincs, és "maradhatok" itt is az AVR-nél.
Igen, nekem is pont ez jutott eszembe.
Ugyan 8+4*3=20-ból csak 2 portot takarítok meg (8+7+3), ámde forrasztásból, alkatrészből meg rengeteget.
Mondjuk csak pl. 60ft egy BCD/7segmens dekódoló (CD4511:
link)
Hiába bonyolultabb egy kicsit a program, azt úgyis tanulnom kell, úgyhogy most inkább az mint a forrasztgatás.
Sőt már amúgy is inkább az, nagyon megtetszettek a mikrokontrollerek.
Pedig még csak Assembly-ben programozunk.Az eszembe jutott még, hogy ha a laboron vagyok, akkor megtehetem azt, hogy elviszem a saját bordomat (vagy az egyik nem használt gépről kölcsönveszek egy másikat), és azt használom a megjelenítő meghajtójaként.
De ha otthon vagyok, akkor ez nem fog menni. 9e-ért meg nem veszek még egyet...
Vagy esetleg csak egy programozót venni, egy ehhez még épp elegendő, és legolcsóbb AtMega/AtTiny-vel (és olyannal ami nem SMD-s ! ). De ez is lenne jó pár ezer.Vagy itthon mindig kiegészíteni a programokat a 7 szegmens meghajtással.
-
-
Lompos48
nagyúr
Most picit a dekóderről.
Szerintem a BCD kódolás információvesztéssel jár(hat). Gondolkodj hexa-ban. Lehet láttál már régi alaplapot, amin a BIOS kódokat a lapra szerelt 2 számjegyű kijelző mutatja hexa-kódban. Ha így döntenél, akkor külön kötöd az alsó meg a felső 4 bitet egy-egy bináris/hexa dekóderre [link]
Így mind a 256 érték megmarad a 00-FF intervallumban.
Ez nem kéne probéma legyen számodra, hiszen programozol is
Valami ellenben szomorúbb ügy: valószínű, hogy a használandó 8 jelet + GND külön beforrasztott szálakkal kell majd kihoznod a lapról. Használhatnád valamelyik ki-be portot is, de ezért kár lenne a hozzáférés feléről lemondani. -
And
veterán
(Épp írni akartam, hogy - kész egychipes megoldás erre nem lévén - valószínűleg egy újabb kontrollert kellene használnod erre. A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.)
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#9572
üzenetére
"A 7 szegmenses kijelző áramszükségletét pedig úgyis a (plusz) dekódernek kell elbírnia."
Pontosan.Hát google-ben angolul keresve (8 bit binary to 7 segment) sem jutottam sokra eddig
link
Úgy tűnik mást is foglalkoztat a téma...
De eddig nem találtam tisztán hardveres megoldást, PIC-ekkel csinálják.
Nyilván lehetne még egy AVR-t bevetve csinálnom, de az azért kicsit túlzás erre a célra.
Főleg hogy kell BCD esetén 3*4=12 port. Vagyis a legkisebb AtTiny-k nem is elegek.
Sőt, a bemenet is 8 port, azaz összesen 20 port.B lehetőség hogy (de csak amíg a GPIO-A-t és GPIO-B-t nem használjuk
) programból megoldom.
És akkor 3 db BCD to 7 segment dekóder kell.
De ez azért nem az igazi, mert ilyenkor mindig módosított kóddal kell megoldanom.
Minden egyes LED_out makróban/szubrutinban ki kell számolnom, és a GPIO-kra ki kell küldenem a BCD kódot.
És ha pl. más tesztelne valamit a bordján, és én csak rádugnám a kijelzőt ellenőrzésnek, akkor ez nem megy. -
Lompos48
nagyúr
Ja a 3. bekezdésem első fele, hogy elbírja-e a 7 szegmensest, az tárgytalan, mert úgyis a dekódolóra megy először, annak meg elég nagy a bemeneti ellenállása.
Ez akkor OK
De egyébként csak 40mA-t bír el: "Absolute Maximum Ratings*: DC Current per I/O Pin....40.0 mA"
A 7 szegmenses kijelző áramszükségletét pedig úgyis a (plusz) dekódernek kell elbírnia.
-
atesss
addikt
Ja a 3. bekezdésem első fele, hogy elbírja-e a 7 szegmensest, az tárgytalan, mert úgyis a dekódolóra megy először, annak meg elég nagy a bemeneti ellenállása.
De egyébként csak 40mA-t bír el: "Absolute Maximum Ratings*: DC Current per I/O Pin....40.0 mA" (318.old).MOD:
Lompos48
"Azt lehet ellenben, hogy az áramkör, amelyik meghajtja az eredeti LEDeket adjon jelet a következő dekódernek, amire majd még visszatérünk."
Hát belegondolva csak volt annyi esze a panel tervezőjének (egyébként az egyik tanár úgytudom ), hogy közvetlenül a portok mennek ki a ledek fölötti tüskesor aljzatra. 
-
Lompos48
nagyúr
A két számjegyes dekódoláson még gondolkodom egy kicsit. A LED-ek párhuzamba kötése NEM MEGY! Ne felejtsd, azok diódák meg aztán vannak ott még valami soros ellenállások is. Típustól, színtől függően más a nyitó karakterisztikájuk. Azt lehet ellenben, hogy az áramkör, amelyik meghajtja az eredeti LEDeket adjon jelet a következő dekódernek, amire majd még visszatérünk.
-
atesss
addikt
Üdv !
Kandón a Programozás 2 labor nevű tárgy keretében Atmega 128-as mikrokontroller programozását tanuljuk (egyenlőre alap szinten), ez a gyakorló board, amit a laboron használunk: link.
Ezt megvettem magamnak is, mert a szimulátorban való futtatás körülményes, és nem átlátható. Meg egyébként is érdekel a téma, majd akarok 1-2 kisebb dolgot csinálni vele magamnak is.
Ezen ugye kimenetként 8db led van, vagyis 8 bites bináris megjelenítésre képes.
Arra gondoltam, hogy jó lenne a jobban láthatóság érdekében egy (3 számjegyű) 7 szegmenses kijelzőt rakni ugyanerre a portra.
Lényeges hogy ugyanerre a portra, és bináris adatból kell átkódolni, mert direkt a kód változtatása nélkül akarom hogy működjön.Vagyis kellene egy 8 bites bináris / 7 szegmens dekódoló.
Ha nagyon nem megy máshogy, lehet esetleg BCD-n keresztül is.
A RET katalógusát átnézve csak BCD/7 szegmens dekódolót találtam, aztán egy kis guglizás után találtam olyat ami jó lenne, de sajnos csak 4 vagy 5 bitesek:
4311: Bináris dekódoló 7 szegmenses kijelző meghajtó, tárolóval és tesztelő bemenettel.
link
4368: Bináris dekódoló 7 szegmenses kijelző meghajtó, tárolóval és kijelző műkődés jelző kimenettel.
link
74185: Kódátalakitó, binárisból BCD-be.
link
Létezhet ilyen 8 bitesben ?
És olyan ami itthon, és hamar elérhető.Elektronikailag ugye nem lesz probléma azzal, ha a gyakorlópanel leírásában a 2. oldalon lévő 1. és 2. képen látható tüskesor-aljzatokra bedugom a 7 szegmensest (nem lesz egy nagy méretű= nagy fogyasztású darab), a ledekkel párhuzamosan ?
(Még nem tanulmányoztam át a teljes leírást link ez ügyben)
Földet meg szedek valahonnan, csak úgy kéne, hogy a panelen lehetőleg ne legyen forrasztásnyom. Pl. egy 3. USB kábel a gépből ? És az adhatná a VCC-t a dekódernek, és a 7 szegmensesnek is.
Vagy a GPIO-A / GPIO-B 9-es és 10-es portjáról, csak akkor meg kell még egy szalagkábel. -
Csaszykj
aktív tag
Sziasztok!
Most látom van ilyen topik a fórumon belül.
A segítségetek szeretném kérni.
Mégpedig szert tettem ilyen panelekre, lakásautomatizáláshoz lettek volna felhasználva az erősítős témakörön kívüli egységcsomagok.
A lényeg nálam maradtak, most szabadulnék tőlük, de lövésem sincs hol és ki vásárolna manapság ilyesmit.Nem tudnátok esetleg segíteni az eladásukban
-
ett
aktív tag
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Geryson
#9558
üzenetére
...ezek szerint egy "alternatív" kapcsolót én is tudtam volna csinálni, itt a lényeg annyi, hogy van egy átkötés a kapcsolóban, nemde?...
Hát nem éppen. Nézd meg mégegyszer a kapcsolási rajzot. Sose lesz egy mezei villanykapcsolóból alternatív, ...egy átkötéssel.
De így lesz valakiből egy merész, tehetséges kezdő, aki már hozzá mer nyúlni a villanyhoz.
Gratula! -
Geryson
addikt
Hát ismételten köszönöm, este csak bosszantott a dolog és újrakötöttem ill. játszottam a drótokkal egy kicsit (szigorúan fogóval és pálesszal a kezemben). Most végre működik, de azt kell, hogy mondjam, hogy ezek szerint egy "alternatív" kapcsolót én is tudtam volna csinálni, itt a lényeg annyi, hogy van egy átkötés a kapcsolóban, nemde? És amikor nem megy a kapcsolón át az áram a lekapcsolás miatt, akkor is átmegy az áram az átkötőre, a másik kapcsolóhoz. Villamosmérnök lettem...
Köszönöm mindenkinek!
-
ett
aktív tag
Ejha.
Érdekes amit írsz, ezt ki kéne próbálnom, de akkor hogy lehet hogy a másik mocin tökéletesen működik ledes index-el? Nekem meg nem akar. És mindkettőn bimetálos a relé, csak annyi a különbség, hogy az egyiken 4*21 wattos izzók vannak, a másikon meg 4*10-esek. A 4*10-esen nem működik rendesen.
1N4007-es dióda megfelel? Olyanom van itthon. -
PHM
addikt
válasz
Geryson
#9547
üzenetére
Az alternatív kapcsolók közös pontja általában a képzeletbeli "L" betű
sarkában van. Azaz, ha képzeletben összekötöd a bekötési pontokat,
a két vonal metszéspontjában.
Huh, ezt jól megaszondtam, remélem azért érthető.
Ha nem csal az emlékezetem, L betűvel jelölni is szokták.
A két elmenő szál bekötése már nincs sorrendhez kötve. -
PHM
addikt
Basszus, basszus és harmadszor is basszus!
Csak most tudatosult bennem, hogy a kapcsolás izzós indexhez készült,
a tiéd meg ledes.
A lényege a dolognak, hogy az áramkör az izzókon keresztül kapja meg
a pozitív tápfeszültséget, a világítás szüneteiben.
Amikor a fet rövidre záródik, akkor pedig a 100 mikrós kondiról.
Na most ez a ledeknél így nem működik.
(A részletes magyarázatba most nem bonyolódnék bele.)
A lényeg az, hogy 1 egyenirányító diódával kihúzható a baj méregfoga.
A dióda egyik pontja a gyújtáskapcsoló kijövő pozitívjára, a másik pedig
(amelyik felén a csík van) a kapcsolás megjelölt pontjára kötendő:
Így már működni fog az index.
Járulékos hátrány, hogy így állandóan fogyaszt, igaz, csak néhány mA-t. -
Lompos48
nagyúr
Nem kételkedem az általad leírtakban, de nekem akkor se kóser ez az ügy. Ha meg vagy győződve róla, hogy a megfelelő ellenállással menni fog ez, akkor vegyél pár különböző értékű ellenállást. Lehetnek kissebb teljesítményűek, mert rövid ideig bírják a nagyobb terhelést. Kapásból: ha megveszel 4 db 10 ohm-ost ki tudsz belőle kombinálni soros/párhuzamos kombinációkkal 2.5, 5, 7.5, 10, 15, 20, 25, 30, 40 értékeket (talán - biztos - többet is). Ha eltalálod a megfelelőt akkor megveszed azt az értéket megfelelő teljesítményben.
-
ett
aktív tag
válasz
Lompos48
#9550
üzenetére
Remek.
Csak az az érdekes, hogy a haverom mociján, meg tulajdonképpen mindegyiken, amelyiken 21 wattos index van, azon tökéletesen működik ez a relé ledes indexekkel. Az enyémen meg nem. Igazad lehet és mégsem terhelésfüggetlen ez a relé. Az ellenállásos számolgatásom lehet hogy hülyeség, írtam is, hogy tök hülye vagyok hozzá, Viszont valamilyen ellenállással biztos hogy fog működni, csak még nem tudom milyen értékű kell hozzá. Árulják motoros boltokban, de bármilyen elektronikai üzletben olcsóbb szerintem, és az viszont tökéletesen működik a ledes index-el párhuzamosan kötve. Létezik többféle is belőle. Mindegyik fémházas, gondolom a melegedés miatt, mert általában 25-50 watt közöttiek amiket árulnak. Például a louis.de-n van 8,2 ohm 50 watt, meg 10 ohm 30 watt ha jól rémlik.
Kipróbáltam én is egyet, de az 10 ohmos volt, mert csak olyat tudtam kölcsön kérni. A villogás üteme tökéletes lett egyből, csak kicsit halvány volt a fénye. Vagyis biztos hogy jó lesz ez az ellenállásos dolog, csak jó lenne tudnom, hogy akkor mégis hogy számoljam ki hogy mekkora kell.
). 3-5 Ledről lenne szó, sorba vagy párhuzamba? Ellenállás kell elé akkor de mekkora?
) programból megoldom.
Csak az az érdekes, hogy a haverom mociján, meg tulajdonképpen mindegyiken, amelyiken 21 wattos index van, azon tökéletesen működik ez a relé ledes indexekkel. Az enyémen meg nem. Igazad lehet és mégsem terhelésfüggetlen ez a relé. Az ellenállásos számolgatásom lehet hogy hülyeség, írtam is, hogy tök hülye vagyok hozzá, Viszont valamilyen ellenállással biztos hogy fog működni, csak még nem tudom milyen értékű kell hozzá. Árulják motoros boltokban, de bármilyen elektronikai üzletben olcsóbb szerintem, és az viszont tökéletesen működik a ledes index-el párhuzamosan kötve. Létezik többféle is belőle. Mindegyik fémházas, gondolom a melegedés miatt, mert általában 25-50 watt közöttiek amiket árulnak. Például a louis.de-n van 8,2 ohm 50 watt, meg 10 ohm 30 watt ha jól rémlik.Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Elite: Dangerous
- Szombathely és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Autós topik
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Linux kezdőknek
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Everest / AIDA64 topik
- Apple Watch Ultra - első nekifutás
- WoW avagy World of Warcraft -=MMORPG=-
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- További aktív témák...
- Xiaomi 14T Pro 16/512 1év garanciával, Független!
- Új Dell 16 Inspiron 5630 FHD+ IPS i5-1340P 4.6Ghz 12mag 16GB 512GB SSD Intel Iris XE Win11 Garancia
- AMD Ryzen 5 5600X Dobozában
- MacBook Air M1 (13", 8/256 GB) Szép állapotban, dobozával, töltőjével!
- Lenovo legion 5 gamer RTX3060 tgp130w 32gb ddr4 , 1.5 terra m2 ssd
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- AKCIÓ! LG 27MP58VQ-P 27 FHD 75Hz 5ms monitor garanciával hibátlan működéssel
- AKCIÓ! GIGABYTE AORUS MASTER RX 6800 XT 16GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
- Azonnali készpénzes AMD Radeon RX 5000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad L480 - i5-8GEN I 16GB I 256GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest