- Radeon RX 9060 XT: Ezt aztán jól meghúzták
- Atomenergiával dübörögnek tovább az Amazon adatközpontok, SMR-ek is jöhetnek
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Az NVIDIA ipari AI-felhőt épít a németeknek, együtt az OpenAI és a Google
- Két új Ryzen közül választhatnak a kézikonzolok
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#10200
pohár
félisten
Speeedfire
#10199
pohár
félisten
válasz
Speeedfire
#10199
üzenetére
ha van több generátor, akkor asszem körökre kell bontani az áramkört, és egyesével kiszámolni az ellenállásokok folyó áram milyenségét
de ha megtalálom az elektrofüzetem, lefényképezem és megmutatom, valami ilyesmi rémlik
-
#10199
Speeedfire
félisten
moha21
#10198
Speeedfire
félisten
válasz
moha21
#10198
üzenetére
Ezt én is így tudom, csak sajnos hiába próbálom használni az irányokat mindig más eredmény jön ki valami miatt. Pedig maga a számolás nem bonyolult (áramosztó, feszültségosztó). Egyedül a helyes irányok meghatározása a gázos, mert ha az nem megfelelő akkor a végén nem jó eredmény jön ki. Főleg ha van benne 3-4 generátor már.
-
#10198
moha21
veterán
Speeedfire
#10197
moha21
veterán
válasz
Speeedfire
#10197
üzenetére
Egy generátoros hálózatban a generátor nyilván csak termelő lehet.
Termelő generátorra pedig igaz, hogy a feszültségének iránya ellentétes a rajta átfolyó áraméval.P= -U x I termelő esetén a P tehát negatív.
A program nem helyesen írja a feszültségeket.
-
#10197
Speeedfire
félisten
moha21
#10196
Speeedfire
félisten
válasz
moha21
#10196
üzenetére
Na igen, de mi alapján lesz az egyik negatív vagy pozitív?
Felveszem a referencia irányokat ha nincsenek megadva ugye. Ha ellentétes előjelűek akkor negatív, ha megegyező előjelűek akkor pozitív.
De pl itt már nem így van:
R1, R2 jobbról balra. R3 fentről lefelé.
R1=16V
R2= -8V
R3= -8VVagy van valami ami még nem tiszta nekem. Ezzel a szuperpozícióval ki lehetne engem kergetni a világból. Csomóponti potenciál vagy hurokáram legalább megy.
-
#10196
moha21
veterán
Speeedfire
#10195
moha21
veterán
válasz
Speeedfire
#10195
üzenetére
Az előjel az áram irányát adja meg.
Szuperpozíciónál első lépésben csak véletlen felveszel egy irányt és miután előjelesen összegezted a gerjesztéseket megkapod a tényleges irányt. -
#10195
Speeedfire
félisten
Speeedfire
#10192
Speeedfire
félisten
válasz
Speeedfire
#10192
üzenetére
Nem teljesen értem én ezt az elektromos áramot. Egyszer az előjele megegyezik egyszer ellentétes. Nincs benne semmi logika.
Vagy csak én nem jöttem még rá. Tinával átnéztem a számításaimat. A számok stimmelnek csak a mért számok előjelei nem. -
#10193
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#10192
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#10192
üzenetére
Estefelé lenne rá időm...
-
#10192
Speeedfire
félisten
Speeedfire
félisten
Üdv!
Vizsgára készülök és egy feladattal gondom van.
Szuperpozícióval kell kiszámolni a 10ohmos ellenállás áramát, feszültségét és teljesítményét. Nem is lenne gond, de a könyv szerint más eredmények vannak. Nem tudom most én számoltam-e el valamit vagy a "tanár".
Nekem ez jött ki:
I 10ohm: 0-1+2=1A
U 10omh: 0-10+20=10V
P 10ohm: 10WKönyvben meg negatív előjelesek (U, I).
A többi :
I 5ohm: 3-0.5+0=2.5A
U 5ohm: 15-2.5+0=12.5V
P 5ohm: 31.25WI 15ohm: 0-1-0,5= -1.5A
U 15ohm: 0-15-7.5= -22.5V
P 15ohm: 33.75WA generátorok teljesítményének számolására még nem jöttem rá.
-
#10190
And
veterán
mclaren777
#10189
And
veterán
válasz
mclaren777
#10189
üzenetére
"A gyári töltő és a készülék kihasználja ezt? Tehát megnő az üzemidő? És a töltés hossza?"
Valószínűleg ezekre a kérdésekre igen a válasz. Kérdés ugyan, hogy miféle töltővel rendelkezik az a készülék, de ha mondjuk nem kizárólag időzítésen alapul a töltési folyamat befejezése (ami egyáltalán nem valószínű), hanem valamilyen automata lekapcsolással rendelkezik, akkor nem lesz gond. Ja, és nem elegendő a névleges feszültség egyezése, természetesen az újabb akku típusának kémiailag is azonosnak kell lennie az eredetivel (tehát egy 3,6V-os Li-ion helyett három 1,2V-os NiMH hasonló tokban nem játszik, de erre megint csak alig van esély).
"Illetve olyankor mi van, ha a gyári töltőt cserélem le mondjuk egy 2x annyi mAh-ra és a gyéri aksi marad."
Maradjunk annyiban, hogy a töltőnek csak jellemző áramértéke van, ami sima amper vagy mA. Az Ah és a mAh az akkukapacitás egysége.
"Megrövidül a töltési idő? Az aksira ez milyen hatással lesz?"
Alapvetően igen, a töltési idő a nagyobb töltőáram miatt rövidülhet. És most jön a de: nem mindegy, hogy mekkora lesz az a megnövelt töltőáram. Ez még azonos kémiájú kivitel és ugyanakkora kapacitás esetén sem mindegy. Pl. két AA-méretű, 2 Ah körüli NiMH-cella esetén sem ugyanakkora a (melegedés, gázképződés nélkül) elviselt töltőáram. Némelyik 700mA-es áramtól is felforr, másik meg ennek a dupláját is simán elviseli. Szóval attól függ. Li-ionok esetén is van ésszerű határ, de az inkább a kapacitástól függ, tehát a nagyobb kapacitású példány elvileg nagyobb töltőáramot visel el. -
#10189
mclaren777
senior tag
mclaren777
senior tag
Sziasztok!
Azt hiszem jó helyre írok:
Szóval vegyünk egy gyári készüléket: lehet ez MP3 lejátszó, navigáció, mobiltelefon, stb.
Lényeg hogy legyen beépített/cserélhető akkumulátora.Tegyük föl van a készülékben egy 1000 mAh akksi gyárilag.
Ezt kevesellem és kicserélem 1500 mAh-ra.
Persze a névleges feszültség szigorúan egyezik.A gyári töltő és a készülék kihasználja ezt? Tehát megnő az üzemidő? És a töltés hossza?
Illetve olyankor mi van, ha a gyári töltőt cserélem le mondjuk egy 2x annyi mAh-ra és a gyéri aksi marad. Megrövidül a töltési idő? Az aksira ez milyen hatással lesz?
Bocsánat az amatőr kérdésért, de érdekelne a dolog.
Köszönöm előre is!
-
atesss
addikt
válasz
Jancsi
#10182
üzenetére
A T-Bird-öt, hogy használható-e erre a célra, megpróbálom megkérdezni ma bent a tanártól.
Viszont azt még nem mondtam, hogy a kapcs rajzodban meg belezavarodok a sok tranzisztorba.
Minek ide ennyi ?
Ennyit beszerelni sem kevés (panelfúrás, forrasztás), meg a nyákot megtervezni hozzá is nehezebb.
Nekem csak annyi kellene, hogy a kijelző rész külön helyről kapja a tápot, és azt kapcsolja az AVR.
A közös anódos / közös katódosban meg akár rugalmas vagyok, amelyikkel egyszerűbb megtervezni és kivitelezni a nyákot, lehet az benne akár.
Mivel úgysem zöld lesz, hanem piros, ezért a Lomexes akciós kijelző nem jó hozzá, és kétlem hogy komolyabb különbség lenne árban a közös anódos és közös katódosak közt.
Meg sajnos amúgy sem a kijelző lesz a drága dolog az egészben, hanem a doboz (meg először is próbálok keresni még plexi előlaposat...), a gombok (még ezt sem tudom hogyan valósítom meg, ötlet ?), az AVR, a külső táp, stb.Illetve N csatornás Mosfet-el (pl. BS270, SS98) ugyanúgy kiválthatom a tranzisztor + bázis áram korlátozó ellenállásokat. Vagyis a PNP-ket nem, mert oda P csatornás mosfet kellene gondolom.
De a "Select"-ekhez miért kell egy NPN és egy PNP is ?
A PWM-nél szintén ?Akkor ez most ahogy látom közös anódos kijelzővel van. Vagy mégsem ?
Mivel ugyan az 5V-os táp felül van (a kijelző közös pont felé), de a szegmens mégis magas szintre kapcsol be.Kipróbáltam a Tina-t is, egész jónak tűnik elsőre, csak majd "beszerzem" a nem demót, mert ebben még menteni sem lehet...
Viszont asszem az sem írta, amikor leraktam egy 7 szegmensest, hogy az most közös anódos vagy közös katódos lett-e."Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van."
Persze, ezt tudom. És sok esetben az is egy Atmega.
"Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi."
Hát így is lehet végülis, de azért ez nem a leg kifinomultabb megoldás.
Én most eléggé hozzászoktam a debuggoláshoz a T-Bird-el a laborokon."De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik."
Na akkor ezt is megpróbálom megkérdezni.Az ISP alatt azt hittem az SPI-t értetted.
De aztán kiderült hogy tényleg létezik ISP is google ,csak az egyenlőre nem tudom mi.
Találtam arról is egy részletes építési leírást: link -
And
veterán
válasz
Lompos48
#10185
üzenetére
(Olyannal találkoztam, hogy egy ilyen netről frissíthető, ezen felül külön is tanítható - szintén valamelyik Logitech modell - képtelen volt leadni egy dvd / hdd videorekorder OK / enter kódját, anélkül meg egyszerűen nem engedett be a menüjébe. Az igaz, hogy épp a szóbanforgó típus nem volt a Logitech-től letölthető adatbázisban, viszont egy nagyon közeli típusszámú igen, amellyel minden más funkció működött, csak ez az enter nem. Az eredeti távirányító sajnos nem volt meg hozzá, a tulaja használtan vette. Erre összedobtuk a Winlirc-hez szükséges néhány alkatrészt /COM-port, soros ellenállás, IR-led/, és azzal hajlandó volt végre működni a rekorder. Na, gondoltuk ezt most megtaníttatjuk a Logitech-kel: tanítás mód, kód lead, távirányító örül, vette a kódot, de azért kiírja, hogy ismételjük meg. Ismétlés, Logitech még jobban örül, minden frankó, kód eltárolva. Ok, akkor próbáljuk ki: tanított enter-kód elküld, a rekorder meg se nyikkan. Azóta is csak a Winlirc hajlandó jobb belátásra bírni..)
-
Lompos48
nagyúr
Nem egyedülálló eset. Nekem van egy Logitech 880-as távirányítóm. Talán 16 cuccot képes vezérelni, bármilyen kombinációban programozható internetről (50000+ készülékből lehet válogatni). Egyetlen dologra képtelen vagyok rávenni: hogy oltsa le a Panasonic TV-t. Mást mindent elvégez.
-
mezis
félisten
Üdv.!
A régebbi szerkezetek három számjegyű kódokkal működtek. Az újabbak már négy számjegyűvel nyomulnak.
(Sajnos a gyáraknak derogál közölni a készülékük kódját
, pedig nem hiszem, hogy sokan vesznek e miatt originál távirányítót. A csúcs a Thomson TV-m, amelyik a kezelési utasítása végén egy nagy táblázatban felsorol egy csomó VCR,DVD készülék kódját, de saját TV kódját véletlenül sem közli. Talán EU-s előírással kellene kötelezővé tenni az adatközlést. -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10176
üzenetére
Jó a te ötleted is, de így talán kicsit szebb és lesz egy álalánosan használható kijelző meghajtód. Amit később kevesebb gondal tudsz illeszteni más áramkörbe.
A T-Bird-ről most hallok először, de ha van rajta JTAG rossz nem lehet.
Nekem egy USBTinyISP projektem fut, azzal fogom kiváltani az STK200-at és az asztali gépet.
Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van.
Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi.
De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik.
Ha otthagyod az ISP csatit a kész panelen akkor azon keresztül tudod frissíteni a programot, akkor nem kell bootloader.
A boltból megvett chip-eket gond nélkül lehet programozni, legalábbis ISP-n tuti. És tuti üresek, mert egyszer poénból megnéztem mi van bennük gyárilag, üresek voltak.
Tina-val készült, a kezelőfelülete nekem kicsit nyűgös (sosem azt fogja meg amit én szeretnék), de sok felesleges prototípus építéstől kímélt már meg, pár perc alatt ki lehet deríteni benne életképes-e a konstrukció. -
Lompos48
nagyúr
válasz
kriszbon
#10180
üzenetére
200V-os nem tudom miben található a bolton kívül. A többiről meg annyit mondhatok, hogy itt-ott, sokfelé, még ha röhejesnek is tűnök. Mindenesetre ha több diódából kombinálod nem "árt" ha ugyanolyan feszültségűek, akkor a túlfesz. energiáját egyformán osztják egymás között. TV-ben van, de meg nem mondom kapásból, hogy milyen.
Még valami: ha a ZY 2W-os, akkor több dióda esetén ez a teljesítmény is osztódik, tehát lehet kissebb teljesítményű diódákat is használni. -
-
-
kriszbon
őstag
Sziasztok!
Lenne egy problémám (mit egy több is) mégpedíg hogy (ezen) a rajzon a ZY200 zener diódát ki lehetne cserélni másra, vagy helyettesíthető-e valamivel (egyébként minek ekkora oda)? Nem találok ilyent sehol a közelben, és hozatni meg drága lenne.
Ha valakinek lenne ötlete hogy mit lehetne tenni, azt megköszönném.
Ja bocs, ez egy villanypásztor lenne, és kész nyák van már, meg a többi cucc. -
atesss
addikt
válasz
Jancsi
#10175
üzenetére
No így a kapcsrajz alapján már értem mire gondolsz a PWM-nél.
De az én ötletem is megfelelő a célra, nem ?
És nem kell plusz elektronika, és a kontroller programja is talán egyszerűbb (bár ez nem biztos, ugyan nem kell egy plusz időzítés a PWM-nek, de a "nemvilagit" idejét ugyanúgy állítanom kell a gomblenyomás függvényében).Hát még az is lehet beruházok egy ilyen programozóra, végülis 2800 nem olyan sok. De még a 4000 is elmegy.
De a T-Bird akkor szerinted nem jó programozónak ?
A párhuzamos portos azért nem a legjobb. Ahhoz USB átalakítót nem nagyon lehet csinálni, meg párhuzamos port még kevesebb gépen van mint soros (az asztali gépemen is csak max. kivezetéssel van, de lehet úgysem nemtom hirtelen).
Ja és az az egyik, hogy felprogramozni tudom, de debuggolni mivel lehet / mivel nem ?Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
Pontosan, a frissítés lehetőségét mindenképp meg akarom tartani. Lenne egy csatlakozó aljzat a nyákon erre a célra, és arra szalagkábellel rádugnám a programozót ha kell.
De az is kell, hogy a boltból megvett chipet tudjam ezekkel a programozókkal felprogramozni rögtön.
Úgy tudom, ehhez kell valamilyen alap programnak lennie a kontrollerben (nem ez a boot-loader ?), ami a boot elején ellenőrzi, hogy nem-e jön adat a programozó interfészről (az ISP nem tudom egyenlőre mit jelent, utánanézek). Ha jön adat onnan, akkor - az asszem org 0x00-s - megszakítással programozási "üzemmódba" lép.
Az "üres" kontroller nem tudja ezt, azt máshogy lehet csak felprogramozni.
Legalábbis én erről hallottam, vagy ez hülyeség ?
Persze az is lehet, a boltban db-ra kaphatókon mind van "alapprogram", és emiatt nem kell foglalkoznom ezzel ?Köszi hogy csináltál róla kapcsrajzot.
Milyen programmal készült ?
Mert kellene valami jobb "szimulátor" program is, a MicroCap nem igazán használható szimulációs (vizuálisan jól láthatóan - pl. világít-e a led vagy sem) célra. -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10174
üzenetére
A PWM nem túl nagy bonyolítás szerintem.
Ezek a progamrozók jók hozzá, az egyszerűbb mikrokontrollereket ISP-n keresztül lehet programozni. [link] [link]
De ha van párhuzamos port a számítógépeden akkor az STK200 a legolcsóbb megoldás [link] Annyi szépséghibája van talán, hogy a buffer nélküli verzión néha beragad a reset, akkor vagy újraindítod PC-n keresztül, vagy lehúzod a progrmaozó kábelét.
Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
A kijelzőt kezelését valahogy így lehet szerintem megoldani, így lényegében csak a tranzisztorok szabják meg a maximális áramot [link] Igen, a bázis áram korlátozó ellenállsok lemaradtak. -
atesss
addikt
válasz
Jancsi
#10171
üzenetére
And
Hát, akkor elemet leválasztó kontaktussal rendelkező tápfesz-aljzat és egy 'nagyobb' pufferkondi is elmegy, amellyel áthidalható az a pár tizedmásodperc.
Itt ugye olyanra gondolsz, ami a jack aljzatoknál szokott lenni pl. (belső hangszóró lekapcsolása, ha a fülhallgató be van dugva) ?
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen létezik tápfesz-aljzatban is, de tényleg logikus.Multiplexelni párszáz Hz bőven elég szerinem, a PWM pedig lehet akár 2 nagyságrendel nagyobb frekvenciájú is.
Eredetileg nem akartam a kontroller programját még ezzel is megbonyolítani, de aztán eszembe jutott egy ötlet:
Mi lenne, ha a multiplexelés frekvenciáját felrakom inkább a pár kHz-es frekvenciába, és a PWN-nek nincs még egy külön rutin, hanem annyit csinálok, hogy a fényerő csökkentésekor a közös katódokat/anódokat egy ideig lekapcsolom.
Tehát pl. fél fényerőnél 4 kijelzőnél: 1ms 1. ; 1ms 2. ; 1ms 3.; 1ms 4. ; 4ms semmelyik.Ehhez felesleges Atmega128, de még általánosságban Atmega is, egy Tiny bőven elég.
A gyakorlópanelünk, a T-Bird csak a JTAG-al programozható AVR-eket tudja programozni.
Illetve az sem biztos, hogy működik is egy külsőleg rádugott AVR-el a felprogramozás, meg tudnád nézni ez alapján : [link] ?
Illetve úgy tudom, hogy a boltban "1db-ként" megkapható AVR-eknek csak az egy részében van bootloader, hogy fel is tudjam így otthon programozni (és ne kelljen egy 20+e ft-os bootloadert is programozni tudó programozó), erről mit tudsz ?Az AtTiny-k, és a 32 pin-es tokozású AtMegax8 család a JTAG hiánya alapján (azoknál debugWIRE van) kiesik ha jól gondolom.
Hacsak nem veszek egy másik programozót, de ha a T-Bird-el működne ez, akkor egyenlőre nem akarok.
Vaterán amúgy egész olcsón lehet találni:
2800ft: [link]
4000ft: [link]
AVR JTAG ICE - 3500Ft: [link]
Ha van még valami kérdés a T-Birdről, mert ez nem elég eldönteni, akkor megpróbálom megválaszolni. -
Sucuka
senior tag
válasz
atesss
#10162
üzenetére
"Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem" Mármint a Kandón ?
Nem, itthon hobbiból Bár a kandón kezdtem volna, akkor most nem itt tartanék. Nincs fősulim, szimpla elektrotechnikus vagyok sok szakmai tapasztalattal."Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt (legalábbis az alap power down fogy.-hoz képest). Power Down módban 1uA vs. 22uA ha ki és ha be van kapcsolva a watchdog."
Nyilvánvaló, hisz watchdog-nál minden egyes cikluskor "felébred" a proci, majd ha minden rendben van, akkor "visszaalszik" (olyan mint a 5,5 hónapos kislányom
) -
Jancsi
aktív tag
Valóban a 7805-ös helyett KF50 jobb lenne.
Multiplexelni párszáz Hz bőven elég szerinem, a PWM pedig lehet akár 2 nagyságrendel nagyobb frekvenciájú is.
6 V 1, 3 Ah, 97x24x56mm 0,33 kg, a tömege nem kicsi, de méretre talán belefé, végülis rajta kívül minden más, maxiumum 20 mm magas.atesss
Ehhez felesleges Atmega128, de még általánosságban Atmega is, egy Tiny bőven elég. -
And
veterán
válasz
Jancsi
#10168
üzenetére
(Mondjuk az tény, hogy LED-kijelzős órát elemről működtetni elég rossz üzlet, és ilyenkor a legkisebb gondja lehet a hagyományos stabkocka pár mA-es sajátfogyasztása. A 6V-os ólomakksi viszont egyrészt a 7805-höz a drop miatt már elég necces, ha merülni kezd, másrészt nem túl kompakt. Az ilyen kisfogyasztású sz@rakodásnak valóban csak inkább közvetlen LCD-meghajtás esetén volna értelme.)
Mod #10169: A PWM se rossz megoldás, de jóval a multiplex frekvencia fölé kell választani a PWM-frekvenciát, hisz az időosztásos vezérlés miatt a kijelző eleve villog. 9V-os elemről meg esélytelen értelmes időtartamra - 20mA-es szegmens-csúcsáramok mellett - ledes órát működtetni. A valósidejű óra (RTC) meg ilyen fogyasztás mellett szerintem felesleges: ezt a funkciót a kontroller is el tudja látni, és amúgy is mindkettő igényli az első időbeállítást. Az RTC egyetlen előnye lehet, hogy teljes tápkimaradáskor is jó ideig tartja az időt (ahogy Jancsi írta, pici lítiumelem vagy goldcap elkó segítségével), de jelen esetben szerintem nem egyszerűsíti az életed.
"Az eredeti elgondolásom alapján a külső táp feszültsége lehethogy alacsonyabb lenne."
Hát, akkor elemet leválasztó kontaktussal rendelkező tápfesz-aljzat és egy 'nagyobb' pufferkondi is elmegy, amellyel áthidalható az a pár tizedmásodperc. -
atesss
addikt
(Most csak gyorsan az egyik témakörre, a többit este nézem) :
"A legegyszerűbben egy-egy diódával, amelyeket a külön tápokkal sorban kötsz be. Nem kell ezt bonyolítani: ha csak az elem van a körben, akkor az áramkör azt terheli, ha viszont külső tápról megy, akkor azt. Ennek feltétele, hogy a külső táp feszültsége mindenképp nagyobb legyen, mint az elemé, ellenkező esetben bekapcsolt tápnál is terhelődik az elem."
Az eredeti elgondolásom alapján a külső táp feszültsége lehethogy alacsonyabb lenne.
De persze ezt akkor, ha a szegmenseket külön meghajtókról járatom.
Ekkor erre a részre egy 5V-os táp elég lehetne, azzal elmegy a 16MHz-es Atmega is (4,5V-5,5V).
Elemnek meg szerintem egy 9V-os lenne jó, azaz ez magasabb fesz. Hacsak nem ide is berakok egy stabot, de az már tényleg körülményes.A fényerő változtatás jól jönne, úgyhogy - hacsak nem nagyon bonyolult, de annyira kétlem - azt szereném megoldani.
Ja és még Atmega-t kéne olcsón találnom.
Az egyik tanár azt mondta, az Elektrokonthában lehet kapni ~600ft-ért az Atmega 128 (asszem 64 lábas) SMD tokjához átalakítót, amivel furatos, konkrétabban tüskesor ajlzatba berakható kivezetésűvé tudom tenni. -
Jancsi
aktív tag
válasz
Lompos48
#10152
üzenetére
Köszi!
atesss
Fényerő szabályozásra ott a PWM, fix tápfesz esetén egy áramkorlátozó ellenállás és egy tranzisztor az egész.
A két táp összekötését, 1-1 diódán keresztül meg tudod oldani.
De az a legegyszerűbb ha nézel egy valósidejű órát [link] a legtöbbhöz lehet elemet vagy szuperkapacitást csatlakoztatni.
Attól függ ébreszteni-e kell-e az órának akkor is ha nincs hálózati táplálás. Ha kell ébreszteni, akkor step-down MC34063-al 6,8-6,9V-ra és 80-120mA-es áram limittel, és mehet rá közveltnül egy 0.8-1.2Ah-s 6V-os ólomakksi, arról pár napot tuti menne az óra, utána pedig egy mezei 7805-ös. -
And
veterán
válasz
atesss
#10166
üzenetére
"De próbanyákon raktam össze, hát a szegmensek összekötése kis vezetékekkel baromi nagy munka volt."
Hát, ez ismerős![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, de a probléma szerintem egy maratott nyákon nem létezik, csak a dugdosós-összekötögetős próbapanelen.
"Ez most működik szépen, a digitális órához viszont a megszakítás működését még
tanulmányozom. Meg ugye ahhoz majd a pontosság miatt időalapnak 16 bites timer kell, nem elég a 8-as, stb."
Ezzel nem értek egyet: a 8-bites timer éppen ugyanolyan pontos (merthogy ugyanaz) óragenerátor vezérli, mint a 16-bitest. Az egyetlen hátrány, hogy olyan órafrekvencia esetén, amely nem kettő egész számú hatványa, az időzitők értékét túlcsordulás esetén az ISR-rutinban piszkálni kell. De ehhez egy 8-bites is tökéletes, ha jól ki van számítva (hogy ne nulláról inkrementálódjon ismét, hanem az általad megadott értékről), ill. az adott timerhez tartozó előosztó is jól van konfigurálva. Ezért kifejezetten órához nagyon hasznos a 32,768 kHz-es kvarccal működő LP-oszcillátor, de ugye ez nem mindig járható út, főleg ha közben egészen mással is kell foglalkoznia a procnak.
"Akkor végülis mit ajánlanál az anódok és a katódok vezérlésére ?"
Még mindig ugyanazt: kisáramú (a közös elelktródánál már figyelni kell az áramlimitre), pici tokozású (hagyományos alkatrésszel TO-92 vagy SMD-ben SOT-23), a polaritásnak megfelelő csatornájú mosfetet vagy bipolár-tranzisztort. Az ULN2803 egy 8-fokozatú, NPN-darlingtonokat tartalmazó meghajtó tömb, az is megfelelő (mondjuk a közös katódok vezérléséhez), az adatlapján szépen ki van rajzolva egy-egy fokozata. Az egyes szegmenseket viszont szvsz. csak akkor éri meg külön meghajtókról járatni, ha valami extrém nagyáramú vagy halvány kijelzőt használsz.
"Illetve azon gondolkoztam, hogy egy fényerő-szabályzást meg lehetne úgy oldani, hogy a kijelző-táp rész előtt van egy változtatható fesz.-stabilizátorom (pl. LM317)."
Közös anódosnál valószínűleg járható, de közvetlen szegmensvezérlés esetén csak akkor, ha a stab kimenőszintje nem lépi át az MCU tápfeszültségét. Ilyesmivel én nem bonyolítanám az életet, de ez tényleg ízlés kérdése.
"Az külső/elem MCU-táplálás közti átváltást hogyan lenne jó megoldani ?"
A legegyszerűbben egy-egy diódával, amelyeket a külön tápokkal sorban kötsz be. Nem kell ezt bonyolítani: ha csak az elem van a körben, akkor az áramkör azt terheli, ha viszont külső tápról megy, akkor azt. Ennek feltétele, hogy a külső táp feszültsége mindenképp nagyobb legyen, mint az elemé, ellenkező esetben bekapcsolt tápnál is terhelődik az elem. A két dióda a kis feszültségesés miatt célszerűen schottky típus lehet, az anódjuk a két külön pozitív tápág felé kötve, a közösített katódjuk pedig mehet az MCU-t ellátó stabilizátor bemenetére. Stabilizátorból pedig olyat illik választani, amelynek a nyugalmi árama nagyon kicsi (ilyen 7805-ös klónok nem jók, azok 4..5 mA-t zabálnak alapban). Pl. Chipcad-nél kaphatóak olyan Ricoh stabilizátorok, amelyek 1-2 µA körüli sajátfogyasztással is elvannak (pl. R1154H050B). Ipari redundáns tápok 'szavazó' moduljai is ilyen kétdiódás megoldással működnek.
"De olyan fekvőt, aminek az előlapja lenne átlátszó, hol találhatok ?"
Hát, ez bizony problémás. Pár éve feljesztettünk egy pici műszert, és akkoriban egyetlen elérhető műanyag műszerdoboz volt, amely átlátszó kijelzőablakkal és elemtartóval is rendelkezett. Az Elektrokontha árulta, de azóta már kifutott, 2-3 éve is úgy rendeltek a kedvünkért külföldről pár darabot. Szóval a megfelelő dobozt aztán keresgélheted, egyes katalógusokban (pl. ELFA) vannak szép számmal, de kis darabszám esetén nem olcsók, és a beszerzés / szállítás sem az. Böszme, ablaktalan fém műszerházakból viszont sokféle méret létezik. -
atesss
addikt
Elég 'hülyén' néz ki egy kontroller mellet egy rakás olyan logika, amelyek feladata egyébként a szoftverben is megoldható volna.
Igen, teljesen igazad van, most már jobban átlátom a dolgot, úgyhogy mindegy, hogy közös anódos, vagy közös katódos kijelzőt használok.Azóta aztán megcsináltam a 7 szegmenses kijelzős modulomat az Atmegához.
4 db Lomexes leértékelt "SC52-11GWA (KIN) 7 SEG GRE 13mm 5.6mcd (N3;N4) 12.4x17.55mm" kijelző, SS98-as Mosfetekkel vezérelve, és asszem 180Ω-os szegmens-előtétellenállások.
De próbanyákon raktam össze, hát a szegmensek összekötése kis vezetékekkel baromi nagy munka volt. Úgyhogy következőnek multiplexes kijelzőt használok, vagy esetleg előhívott nyákon még összeköthetem, de azt is próbálom inkább kikerülni.Ez most működik szépen, a digitális órához viszont a megszakítás működését még tanulmányozom. Meg ugye ahhoz majd a pontosság miatt időalapnak 16 bites timer kell, nem elég a 8-as, stb.
Viszont ha ezzel meglennék, szeretném megépíteni is az órát valami pofásabb kinézetben.
(Akár még ajándékba is mehetne karácsonyra, ha addig össze tudom hozni.)Itt lehet nagyobb kijelzőt is használnék, ezért is úgy akarom megoldani, hogy az anódot és a katódot is tranzisztorral/mosfettel kapcsolom, nem közvetlen az MCU lábról menne.
Akkor végülis mit ajánlanál az anódok és a katódok vezérlésére ?
Az ULN2803 IC-nek [link] most jobban is utánanézek, de nem értettem teljesen a működését.Illetve azon gondolkoztam, hogy egy fényerő-szabályzást meg lehetne úgy oldani, hogy a kijelző-táp rész előtt van egy változtatható fesz.-stabilizátorom (pl. LM317).
Beraknék a fesz-stab beállító potijával sorban egy ellenállást, amivel beállítom max. effektív kijelzőáramot (ami pl. ennél a típusnál 20mA). A potival ezt csak csökkenteni lehetne.
Természetesen a szegmens-előtétellenállások megmaradnának, de azt is beállítanám egy ennek megfelelő értékre.Ami még kellene:
Egyenlőre asszem csak külső tápról (pl. 12V-os, bár a hatásfok miatt, ha stabil, lehetne 5V-os is) működő elég lenne, viszont az időbeállítás megtartásához, vagyis az MCU-hoz kellene egy (pl. 9V-os) elem.
Az külső/elem MCU-táplálás közti átváltást hogyan lenne jó megoldani ?
Klasszikus esetben relével, de az nagy, drága, sokat fogyaszt.
Mosfettel lehetne ezt is ?
Az átváltási idő alatti stabil tápellátáshoz (bár ez inkább csak a relénél kellhet) meg ha berakok egy elko-t az MCU VCC-je elé, az ok ?Kellene egy pofásabb múszerdoboz is.
De sem a Lomexnél, sem a RET-él nem nagyon látok olyat, aminek átlátszó előlapja lenne. Átlátszó fedlapú (fekvő) még van a Lomexben (pl: "P16C MŰSZERDOBOZ 171x121x 80 G223C (GAI) MÜA. POLIKARBONÁT IP65 NEOPRÉN TÖMÍTÉS, V.SZÜRKE+ÁTLÁTSZÓ FEDÉL, -40°C+120°C" - 2170.00 Ft netto), bár az is nagyon drágán.
De olyan fekvőt, aminek az előlapja lenne átlátszó, hol találhatok ? -
And
veterán
válasz
atesss
#10162
üzenetére
"Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt"
(Aminek ugye pontosan az az oka, hogy a watchdog-áramkört egy, a konfigurációs szóban beállított fajtájú óragenerátortól teljesen független belső RC-oszcillátor vezérli, és annak muszáj járnia sleep (vagyis f_clk= 0 Hz) közben is. Ez az oszcillátor pedig igényel valamennyi tápáramot. 16F877A típusnál azért ennyire nem szélsőséges a helyzet (tipikusan 1,5 vs. 10,5µA @ Vdd=4V), és érdekes módon utóbbi értéknél már működő LP-oszcillátorral is alig eszik többet, tápfesztől függően 20..35µA-t, 32kHz-es órajelnél.) -
atesss
addikt
Nem a fűtés vezérléséhez gondoltam igazából ezeket figyelembevenni.
Hanem ahhoz, hogy pl. adott hőmérséklet-beállítás mellett mennyit is fogyasztott a fűtés.
Meg pl. milyen a gyakorlatban a kazánod, a hőszigetelésed, az egész lakásod energetikai hatásfoka (bár ezt a modern rendszereknél eléggé pontosan lehet már számolni).
Mivel ugye a külső körülmények nem állandóak, így ez meghamisíthatja a mérést.
Persze elöször egy függvényt kell felírni, hogy pl. hogyan változik (fix belső hőmérséklet-beállítás mellett) a fogyasztás 1C külső hőmérséklet csökkenésre.
Vagy szélnél ugyanígy.Bár amúgy az időjáráskövető vezérlők is kezdenek terjedni, valószinűleg nem véletlenül. De ez gondolom csak hőmérsékletet figyel álltalában.
-
atesss
addikt
válasz
Sucuka
#10161
üzenetére
Na akkor ez nekem nem fog kelleni.
Az furcsa, hogy a C-t hogy "butitják" le. Majd utánanézek részletesebben.
Mondjuk ha van egy csomó beépített függvény + egy adott boardra fordítasz, úgy sokkal egyszerűbb tud lenni kapásból.
Találtam egy jó kis oldalt Arduino-s robotépítésről: [link]Mi elég részletesen vettük az MCU-t is, bár laboron sajnos pl. megszakítások egyáltalán nem voltak - ezt magamnak kell kitalálni a gyakorlatban. Előadásból meg a watchdog csak érintőlegesen, csak hogy mire való, konkrét megvalósításról nem volt szó.
"Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem" Mármint a Kandón ?Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt (legalábbis az alap power down fogy.-hoz képest). Power Down módban 1uA vs. 22uA ha ki és ha be van kapcsolva a watchdog.
-
Sucuka
senior tag
válasz
atesss
#10160
üzenetére
Üdv!
Az Arduino nem más, mint egy AVR-t tartalmazó mikrogép, aminek saját fordítója van, és egy eléggé lebutított C-nyelven tudod programozni.
Aki komolyan foglalkozik AVR-el, annak nem ajánlott, aki viszont nem akar az elektronikai részébe belemenni, valamint az MCU-k lelki világát kiismerni (pl megszakítások, wachdog, verem stb), hanem egyszerűen csak szeretne hobbiból robotokat építeni, vagy egysezrűbb céleszközöket, na annak inkább ajánlatos.Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem, de mostanában nem foglalkoztam a témával a nyáron született kislányom, meg a rengeteg meló miatt.
-
atesss
addikt
No az Atmega-s dolgok engem is érdekelnek, mivel ugye most tanulom-tanultam a Kandón.
Elég jól is megy, ezt mutatja az is, hogy 5-ös is lett belőle a labor és az EA tárgyam is
Tulajdonképpen mit is tud ez Az Arduino ?
"A mikrokontrollert Arduino nyelven lehet programozni ami a Wiring nyelvén alapszik" link ??Mert ahogy moha21 is mondta, alapvetően assemblyben és C-ben lehet programozni az AVR-eket.
Az utasításkészletben (mármint asm-ben) csak apróbb eltérések vannak attól függően, hogy melyik AtTiny/AtMega/AtXMega : linkmoha21
Hmm, pont Atmega 88 soros porttal, mint nálunk tavalyelőttig.
Nem véletlenül Kandós voltál ? -
#10159
Speeedfire
félisten
Lompos48
#10127
Speeedfire
félisten
-
PHM
addikt
válasz
Batman2
#10147
üzenetére
Dehogy sértettél meg.
Hiszen ottan van a szmájli.
Az viszont tény, hogy bár próbálkozom, eddig valahogy nem sikerült
megbarátkoznom a nyáktervező programokkal.
Ehh, öregszem...
Más:
Volt nekem régen egy olyan aktív hangfalam, amely automatikusan
bekapcsolt, ha egy bizonyos szint feletti jelet adtam a bemenetére.
Ha nem volt jel, pár másodperc után kikapcsolt.
Nincs valakinek erre kész kapcsolása?
Elalvás előtti zenehallgatás lenne a projekt célja, akkus táppal. -
Batman2
őstag
A kőkorszakit természetesen a számítógépes programhoz képpest értettem, nem akartalak megsérteni !
Nagyon jó, gyors, egyszerű a kézzel való rajzolás, mindíg úgy csinálom, csak bonyolultabb, nagyobb kapcsolások esetén merült fel bennem az igény egy progival való tervezéshez, illetve, ha foto maratást akarok csinálni, de arra meg tökéletesen jó az, ha rajz programban megrajzolom, és azt nyomtatom a lapra.Üdv.:
-
pc-user
senior tag
-
-
-
Devid_81
félisten
Feladtam a leckét magamnak, és nektek is
Volt régebben kb 96-97-ben egy áramkör, az tudott oroszlán, elefánt és még két hangot produkálni.
Sajnos nem ugrik be már az IC neve, megépítettem de már nem tudom merre van.
Mindegy mert kutya ugatás nem volt benne.
Pedig most jól jönne valami ilyesmi. -
Devid_81
félisten
válasz
Lompos48
#10136
üzenetére
Ez egy kertes ház, a város szélén.
Kutya van vagyis csak volt.
Mivel nincs mindig felügyelet alatt a ház a kutyának nincs jó sora.
Már a sokadik kutya van hadrendbe állítva, elődök lemérgezve.
Ha az udvarban valaki megmozdul éjszaka akkor kellene ennek mennie.Szerk: MP3 lejátszókkal az a baj, hogy a legtöbb lemegy készenlétbe, vagy kikapcsol ha egy ideig nem nyúlnak hozzá.
Persze biztos van olyan amelyiknek van olyan beállítása, hogy soha nem kapcsoljon ki.
Hideg ellen levédem a cuccot, nem kap sem fagyot sem párát. -
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Devid_81
#10131
üzenetére
Egyelőre jobb nem jut eszembe: A CD-s lejátszó ejtve, mert abban állandóan forog(na) a lemez, tehát kopik a masina, majd elromlik. Gondolom olyan mp3 lejátszót keress, aminek a kezelőszervei nyomógombok és nem érintésvezéreltek. Gondolom régi van ilyen, még olcsó is lehet. Az érzékelő reléje, ami eddig égőt gyújtott, most a Play gombot "nyomná" meg, majd egy időzítés után a Stop-ot.
Ha még kitalálok valamit "szólok". -
Devid_81
félisten
válasz
Lompos48
#10130
üzenetére
Eddig oksi
Mondom a helyzetet, mozgásérzékelős lámpáról lesz leszedve az érzékelő, amikor valaki elhalad előtte akkor jönne a műkutya aki majd elijeszti a "járókelőt" remélhetőleg.
Szóval a mozgásérzékelő rész az ok, megoldott, kutyaugatás van mp3-ban az is megoldva.
De hogyan tovább?
Van-e valami olyan cucc amire fel tudom tenni az mp3-at?Mp3 lejátszóval oldjam meg?De azt hogy kapcsolom be adott pillanatban?
Autóbontóból szerzek riasztó hangszóróját, bár azok frekvenciamenete miatt lehet halott öltet.
Pár wattos erősítő is megoldott, az sem gond.
Majdnem minden megvan elméletben -
#10127
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#10126
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#10126
üzenetére
Végső esetben egy kis trafót újra is lehet tekercselni. Biztosítéknak használhatsz egy darabka hajszáldrótot is, sorbaforrasztva (például 0.08-ast)
-
#10126
Speeedfire
félisten
Lompos48
#10125
Speeedfire
félisten
válasz
Lompos48
#10125
üzenetére
Az nincs itthon, szerdán veszek Győrben vagy 20 darabot az egy darabig elég lehet talán.
Remélem, hogy nem a trafó a ludas (ilyen paraméterű trafót szerintem nem nagyon lehetne kapni), hanem valami más apró hiba lesz. Bár mire rájövök, az itthoni környezetben elég sokáig fog tartani.
-
#10125
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#10123
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#10123
üzenetére
Leforrasztva is biztosítékon keresztül tápláld be a trafót. Ha kiég akkor zárlatos, ha nem megméred a feszültségeket. Fogyasztó nélkül lehet akár pár száz milliamperes a biztosíték.
-
#10124
moha21
veterán
Speeedfire
#10123
moha21
veterán
válasz
Speeedfire
#10123
üzenetére
És persze remélni nem a tranfó zárlatos.
-
mezis
félisten
válasz
atesss
#10119
üzenetére
Szerintem egy lakás önálló fűtéséhez fölösleges a külső hőmérsékletet, szélsebességet, páratartalmat, napfolt tevékenységet.,,,, figyelembe vevő automatika. Még padlófűtés esetén sincs akkora tehetetlensége a hőleadó, hőtartó rendszernek, hogy be kellene számítani a fűtés indításához, leállításához a kültéri dolgokat. Elegendő a lakáson belül elhelyezett, kellőképpen érzékenyen reagáló pár db. érzékelő-kapcsoló, ami esetleg a hét napjaira, a nap óráira programozható.
-
Gyick
őstag
Sziasztok!
Lehet hogy nem jó helyre irom sry de dvd-s topik meghalt.
Adott egy LG dvx298h tipusú lejátszó.Az a baj vele hogy mikor bekapcsolom ki kellene villania a lednek de ehelyett csak kitolja a tálcát.Ezután nem lehet vele csinálni semmit.Egyik gombra sem reagál.szerintetek mi lehet baja?Otthoni fabrikálással meg lehetne oldani? -
atesss
addikt
válasz
sörösló
#10098
üzenetére
No akkor ez komoly teszt volt.
Én is gondolkozok egy kis megfigyelésen, de én akkor már automatizálnám a dolgot.
Ponthogy jó gyakorlatnak, villamosmérnöknek tanulok.
És Atmega mikrokontrollerrel is megoldható akár...
Csak az érzékelőkkel van probléma, hogy azokat megvenni is befektetés...
Márpedig most egyáltalán nincs befektethető pénzünk.
Pedig a kazánt is megérné lecserélni, de az ugye a még sokkal komolyabb árkategória, fél milla alatt biztosan állna meg (amit érdemes lenne), ami nagyon sokk.
Nem tudom pontosan ilyenre állami támogatást mennyit és hogyan lehet igénybevenni, de biztos hogy ha sikerülne is, sokat nem.Ja meg pl. a külső hőmérséklet mellett a szelet is jó lenne figyelni - főleg mi azért szelesnek mondható környéken lakunk.
Meg ha hó van a tetőn, az is szigetel valamelyest.
A kontroller programját sem kis munka megírni, de az nem baj végülis.Hát nálunk problémás az ilyen fűtésbeállítás - vagyis napközben leállítás, mert apám elég sokat dolgozik itthon.
Nekem meg az órarendem függvényében szintén változó mikor vagyok itthon.
Meg pl. januárban, a vizsgaidőszakban elég sokat.A rendszert le tudnád még írni ?
Mekkora, milyen, mikori építésű lakás/ház, milyen fekvéssel (szél, nap, ha társasház milyen irányba "nem kell fűteni"), milyen kazánnal, stb. ?
Az egyértelmű, hogy nagyon letekerni nem éri meg napközbenre, mert egy bizonyos hőmérséklet után már a falak visszafűtése túl nagy energia.
De ez erősen függ a ház falszerkezetétől, de szerintem a külső hőmérséklettől is.
Bár pl. 5 C-ban ha jó szigetelés van, lehet nem is hül a lakás a beállított 18 C alá, ha egyáltalán nem is megy a kazán napközben.
Meg a nap hőenergiáját sem árt hasznosítani a fűtésben, ha van, bár dec-januárban ez nem sok. -
sörösló
aktív tag
válasz
Lompos48
#10117
üzenetére
Drága Barátaim! Nem mondtam, hogy az öregek fagyjanak meg! Én csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ha meleget akarunk akkor fizetni KELL!!! Ha meg nem telik rá, akkor vagy fázunk, vagy megfagyunk. Vagy akkora alapterületet kell birtokolni, amekkorát be tudunk fűteni.,
-
-
Lompos48
nagyúr
Lehet, hogy hülyeség, amit az előbb írtam. Mérd meg, aztán kibeszéljük. Ha egy szál a testre megy, akkor az egy elegáns, audióban használatos technika. Tekernek egy réteg drótot a primér és szekunder közé, ennek csak az egyik végét vezetik ki a trafóból majd a testre kötik. Ez egyfajta árnyékolás, zavarmentesítés stb. Majd mérés után kiderül a turpisság.
A + meg - elfelejtendő, ez váltó!
...aztán számolok egyet. Vagy a ledet a másik 2 áramkörre kötöm...
A LED-et aztán már akárhová kötheted, mert amennyit az eszik...
-
#10113
Speeedfire
félisten
Lompos48
#10111
Speeedfire
félisten
válasz
Lompos48
#10111
üzenetére
Én is valami led-re gondoltam. Holnap kimérem őket, aztán számolok egyet. Vagy a ledet a másik 2 áramkörre kötöm.
Egyelőre nem tudok rájönni, hogy lehet. Ha jól tudom akkor a jobb oldalon a 2 kimenet, így alakul:
1. +19.5V
2. -19.5VVagy fordítva. Viszont ha jól sejtem akkor akkor valami föld lehet a jobb alsó zöld vezeték. (bár a "betápból" nem jön föld, a trafón meg nem látok földelést sehol)
Azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy a zöld vezeték mondjuk -+220V lenne. -
-
#10110
Speeedfire
félisten
Lompos48
#10109
Speeedfire
félisten
válasz
Lompos48
#10109
üzenetére
Az alsó a bemenet(primer) a felső a kimenet(szekunder).
Szerk.: Hülyeséget rajzoltam az előbb. Úgy néz ki fáradt vagyok már.
A 3 kimenet az oké, de szerintem az egyik abból a föld. Vagy a rajzon van rosszul bekötve, mivel a trafón 2 kimenet színe megegyezik, ezek be is vannak jelölve, viszont amihez az ellenállás van kötve oda nincs semmi sem írva. A zöld vezeték(jobb lent) és a sárga(jobb fent) ezek mennek a lámpához.
Rossz lenne a kapcsolási rajz?
-
#10109
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#10108
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#10108
üzenetére
És melyik a primér/szekunder?
-
#10107
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#10106
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#10106
üzenetére
Nem ajánlottam rövidzáras áramot mérni (lásd a 10A-es határt)
Elképzelhető, hogy kétutas egyenirányítás van valójában és nem hidas. Akkor kell a középleágazás. Ez ugyancsak mérhető: a középtől a 2 szél fele ugyanakkora váltófesz, a szélek között pedig a duplája. -
#10106
Speeedfire
félisten
Lompos48
#10105
Speeedfire
félisten
válasz
Lompos48
#10105
üzenetére
Az a baj, hogy a saccolom csak 10 A-ig van, egyelőre a trafót sem mértem még ki. Felette már meghal.
A trafóból viszont 3 kábel jön ki, gondolom 2 secunder tekercs van rajta. Ami érdekes, hogy csak egy feszültség/amper érték van oda írva a két kimenet közé. 29.5V/1.75A
A kapcsolási rajzon meg nincs külön 2 + kimenet. -
#10105
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#10101
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#10101
üzenetére
Mekkora a váltófeszültség a 11-12 pontok között? Mérd meg!
-
Geryson
addikt
Magával az MMG-vel semmi gondom nem lenne, csak elkészült a cserépkályhánk és ennek köszönhetően a nappaliban olyan laza 22-28 fok van (attól függően, hogy megy-e effektíve a kályha) és a hát többi részén meg lefagyunk, olyan hideg lett. Mondjuk a kinézete azért nem egy őrület, azt meg kell hagyni...
Na, ellenben egy kis játék után megvan az a két szál, amit át kellett kötnöm az új termosztátba (vagyis inkább vevőbe) és tökéletesen megy minden, ha feltolom a hőmérsékletet, akkor kapcsol a kazán, ha letolom, akkor leáll - szóval ezzel már nincs gond. Tápot kellett még bekötnöm az új vevőbe, de ez is megvan már. Amúgy egy 4 éves elég komoly Vaillant kazánt szabályoz, pont ennyi idős a ház is. Szerintem az óccsóság miatt raktak be a házba egy ilyen sz@ros termosztátot, komolyan mondom nagyapám házában komolyabb termosztát van.
sörösló: köszi a tippet, figyelembe fogom venni! Elvileg van ezen a termosztáton egy gyári program, de azt egy kicsit azért át fogom állítani.
-
mezis
félisten
válasz
Geryson
#10092
üzenetére
Üdv.!
Nekem 25 éve vezérli a fűtést egy "háromvezetékes" MMG. Azóta sem találkoztam olyan vezérlővel, amelyik 0.25 C-Fok-os érzékenységgel dicsekedett volna. Ez is csak akkor tudja, ha mind a 3 vezeték be van kötve (ellenállással ráfűt az érzékelőre). Nekem még éjszakai kapcsoló sincs rajta. (Egy ismerősömnél éjszakai kapcsolós változat működik, ha kéred elkérhetem tőle a bekötést.)
Az éjszakai kisebb fűtést úgy oldottam meg, hogy tetőtéri szobába helyeztem egy programozható elektronikus vezérlőt és egy váltókapcsolóval választom ki, hogy honnan kapja a vezérlést a gázkazán. (Ez jól jön olyankor is amikor a földszinten sütés, főzés megy, vagy népes társaság jön össze.)
-
#10101
Speeedfire
félisten
Speeedfire
félisten
Ezen a rajzon milyen értékellel rendelkezik a 21-es számú lámpa? Csak én nem tudom leolvasni vagy...
Ez van a régi lemezjátszó (tesla nzc 431) rajzán, csak sajnos a lámpa már nincs benne. Ki szeretném menteni belőle az erősítőt. Anno volt valami baja, mindig kinyomta a biztosítékát.
De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, de a probléma szerintem egy maratott nyákon nem létezik, csak a dugdosós-összekötögetős próbapanelen.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- OTP Bank topic
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Radeon RX 9060 XT: Ezt aztán jól meghúzták
- Google Pixel topik
- Honor 400 Pro - gép a képben
- Proxmox VE
- Személyesen Zuckerberg toborozza a szuperintelligenciát építő AI-csapatot
- OFF TOPIC 44 - Te mondd, hogy offtopic, a te hangod mélyebb!
- TCL LCD és LED TV-k
- Geri Bátyó: B550 szűk keresztmetszet, de mi és miért?
- További aktív témák...
- AKCIÓ! Microsoft XBOX Series X 1TB SSD fekete játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B760M i5 14600KF 64GB DDR4 512GB SSD RTX 3080 10GB Corsair 4000D Airflow 1000W
- SZÜNETMENTES TÁPOK
- 0% THM részletfizetés, beszámítás! Gamer PC, notebook, konzol, Apple termék, hardver KAMATMENTESEN!
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged