Új hozzászólás Aktív témák

• #85800 Dr. Szilikát őstag lanszelot #85794

  Új Válasz 2022-10-01 10:37:50 #85800

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dr. Szilikát

  őstag

  válasz lanszelot #85794 üzenetére

  Az elején az ellenállást tévesen nevezi 260 kohmnak, ilyen nagy ellenállással nyilván nem működne. A mellékelt rajzon már jól szerepel, egyébként is jobb ilyen rajz alapján tájékozódni. 3D ábrák a paneltervezésnél lehetnek inkább hasznosak.

  

  A videó csak az alapelvet szemlélteti felületesen, egy ilyen olcsó kivitelen keresztül, amit a legrégebbi telefonokhoz adtak, illetve még ma is gyártják, a legolcsóbb kínai gagyi kategóriában, kicsire spórolt kondenzátorokkal, potenciális telefongyilkosként, amikor töltés közben elpukkan.

  De egy normális gyártó már 20 éve is ennél jobbat mellékelt a telefonjaihoz.

  Legfőbb különbség primer oldalon az integrált PWM-vezérlés, szekunderen pedig a Zener-dióda helyett a TL431 precíziós söntstabilizátor alkalmazása, ami pontos 5 V értéket tesz lehetővé. Hogy az újabb konstrukciókról ne is beszéljünk, amikor a nagy áram miatt szinkron egyenirányító is lehet beépítve, ami csökkenti a melegedést / veszteséget, vagy a többlépcsős feszültség igénye stb.

  Legújabb a gallium-nitrid integrált MOSFET-ek alkalmazása, a klasszikussá vált szilícium helyett, ami magasabb hőfokot bír, kisebb veszteséggel tud dolgozni, mind primer, illetve szekunder oldalon, utóbbin a dióda helyett szinkronban kapcsolva. Így végeredményben a GaN töltők már kisebb méretűek, azonos teljesítményre vonatkoztatva.

  Legalábbis így mondja a köznyelv, de ez csak CV tápegység, a töltőkör a telefonban van. Bár ez sem teljesen igaz, léteznek már a telefon által szabályzott tápmegoldások is (itt nem az ismert feszültségváltásra gondolok).

  Ez a videó talán jobban elmagyarázza, indiai akcentussal, de érthetően:

  https://www.youtube.com/watch?v=X7EBdaMPIxg

Új hozzászólás Aktív témák