Hirdetés
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz
fero02
#10997
üzenetére
Az inverterek felé menő "+" vezetéket...
Így akkor hihető.
Ehhez hasonló BD tranyót esetleg miből tudnék bontani?
Ez egy jó kérdés. Nem tudom, nálam a fiókban van elég, de az messze van. Ha leolvasol egy párat a "kéznél levőkből", akkor szavazok valamelyikre.
Ha a 3.xV mondjuk 3.6, akkor 100-470 ohm között lehet bármennyi, az x értékétől függetlenül is.
-
fero02
nagyúr
válasz
Lompos48
#10996
üzenetére
Az inverterek felé menő "+" vezetéket szakítottam meg, majd ebbe kötöttem be a multimétert és 20A-os méréstartományban írta ki ezt az értéket.
Ehhez hasonló BD tranyót esetleg miből tudnék bontani? PC tápban elképzelhető ilyen? Esetleg ha találok, akor tudnál mondani egy pontos ellenállás értéket is és esetleg?
-
Lompos48
nagyúr
válasz
fero02
#10995
üzenetére
Ha ez amit 12V-ról fogyasztanak a csövek, akkor én nagyobbakat találtam (mondtam, hogy első lövésre
). Akkor is kevés a BC182, mert csak 100mA-t tud. Akkor inkább keress egyet a BD sorozatból (a kicsit nagyobbakból) pl. BD 237 vagy akármelyik legalább 2A-es típusból. Arra vigyázz, hogy a 3V-ról akkora ellenállást tegyél a bázis felé, ami mondjuk 10/1 Ic/Ib arányt biztosítson, ezáltal leültetve a tranzisztort, hogy ne melegedjen. -
Lompos48
nagyúr
válasz
fero02
#10993
üzenetére
Meg kellene mérni! Leht, hogy a fénycsövek miliampereket fogyasztanak, de az inverter már kV körül ad le plusz ott van beszámítani még az inverter hatásfoka is.
Találtam egy széria ilyen lámpát, gyújtási feszültségük 1050-1650V körül van, teljesítményük 3-4+ W. Nem tudom begyújtás után mennyit igényelhetnek, de ha az 500V, akkor is 10mA körül szopnak, azat még megszorzom a transzformációs aránnyal (mondjuk 40) majd elosztom egy 80%-os hatásfokkal, akkor a 12V-ból gél amper körül kell lámpánként. Ez saccolva. 4 lámpa esetén ez 2A. Jobb volna, ha a BC182-vel egy relét vezérelnél, ami kapcsolja a 12V-ot a 3.xV pedig vezérelné a tranzisztort. Ezt így első nekifutásra.
-
fero02
nagyúr
Helló szakik!
Egy egyszerű kapcsolásban kérném a segítségeteket.
Adott egy tft monitor, melynek az inverter része szénné égett. A hiba áthidalására felhasználtam 2 db univerzális invertert, így mind a 4 cső világít. A hiba ott kezdődik, h ahonnan lecsapoltam a 12V-ot a inverternek, ott stand bye állapotban is jelen van a delej. Mértem több pontot is, ahol a 12V megtalálható, de minden pontnál ugyanez a helyzet.
Viszont van még olyan 3.x V is, ami stand bye állapotban nincs jelen. Na most ezeket a pontokat szeretném felhasználni kapcsolónak. Kérdésem tehát egy ilyen kapcsolóhoz szükséges kapcsolás lenne.Elsőre úgy gondoltam, h pl egy bc 182 és egy dióda is jó lehet, viszont nem tudom, h hosszú távon mennyire tolerálná a tranyó a rajta keresztül folyó áramot. Ebben kérném tehát a segítségeteket.
Előre is köszönöm!
Üdv!
-
#10990
moha21
veterán
csabyka666
#10989
moha21
veterán
válasz
csabyka666
#10989
üzenetére
2 külön hálózatra bontod egyszer a feszgen aktív utána meg az áramgenerátor aktív. Az eredményeket összegezd. Northon-Thevenin-el is lehet csinálni a feladatot.
pl: feladat
megoldások: szuperpozíció
Remélem érthető, ha kell segédanyag jelezz privátban küldök hozzáférést tanagyagokhoz.
-
#10989
csabyka666
veterán
moha21
#10988
-
#10988
moha21
veterán
csabyka666
#10987
moha21
veterán
válasz
csabyka666
#10987
üzenetére
Vizsgálás közben a feszültséggenerátort rövidzárral, míg az áramgenerátort szakadással helyettesítjük. Utána a gerjesztéseket előjelhelyesen összegezzük.
Igen jól érted.
-
#10987
csabyka666
veterán
Üdv!
Lenne egy újabb kérdésem. A szuperpozíció tétele alkalmazható egyidőben feszültség és áramgenerátorra is, vagy csak 2 ugyanolyan elemre szabad használni?
Úgyértem, hogy ha van egy kapcsolásban egy feszültséggenerátor és egy áramgenerátor, akkor megtehetem-e azt, hogy első lépésben a feszültséggenerátor hatását vizsgálom, ekkor az áramgenerátort szakadással helyettesítem, majd második lépésben az áramgenerátor hatását vizsgálom, és ekkor a feszültséggenerátort rövidzárral helyettesítem...?
-
#10986
csabyka666
veterán
moha21
#10985
válasz
moha21
#10985
üzenetére
Az áramirányt meg tudom állapítani, csak a feszültséggel voltak bajaim. Viszont ahogy te is írtad, áramirány = feszültségirány, szóval ez is megvan.
A lényeg az, hogy kiszámolok egy értéket az ellenálláson eső feszültségre (vagy a rajta folyó áramra), és amennyiben a felvett referencia ezzel ellentétes, akkor kap egy "-" előjelet.
Köszönöm a segítséget mégegyszer!
Ha esetleg lenne még valami értelmes kérdésem, akkor jelzek!
-
#10985
moha21
veterán
csabyka666
#10984
moha21
veterán
válasz
csabyka666
#10984
üzenetére
Az a baj nem ismerem a programot. Igen fordítva rakod be a programba őket. Negatív áram nincs így azzal felesleges bajlódni. Generátoron kívül mindenütt megegyezik a U és I iránya.
-
#10984
csabyka666
veterán
moha21
#10983
válasz
moha21
#10983
üzenetére
Persze, ezt tudom. A gondom az volt, hogy nem tudtam átültetni a TINA-ba a gyakorlatot.
Köszönöm a segítséget! Tehát a keresett feszültség a 4 ohm-os ellenálláson "-1,75V" a rajz szerint? Magyarán TINA-ban fordul a műszer, és annyi?
Ja, mi a helyzet az árammmérővel? Azt is fordítva kössem rá?
Bocsi, hogy ilyen értelmeseket kérdezek, de nem akarok 50-50%-ot adni a dolognak...
-
#10983
moha21
veterán
csabyka666
#10982
moha21
veterán
válasz
csabyka666
#10982
üzenetére
Igen fogyasztónál megegyeznek U és I irányok.
Amúgy logikus multimétert fordítva rakod rá egy aksira akkor mondjuk -12V-ot mutat nem?
-
#10982
csabyka666
veterán
moha21
#10981
válasz
moha21
#10981
üzenetére
No, akkor szerintem összeállt a kép.
Termelői oldalon a feszültséggenerátor "+" pólusától a "-" felé mutat a referencia, fogyasztói oldalon pedig a feszültségmérő szempontjából pont fordítva, tehát a "+" pólus felé mutat, igaz...?
Nekem így logikus...
Tehát ezek szerint a rajzot jól csináltam TINA-ban, de a műszert fordítva kell rákötnöm, ha hiteles adatot akarok kapni?
Annyit még, hogy fogyasztói oldalon az áram és a feszültség iránya megegyezik, igaz?
-
#10981
moha21
veterán
csabyka666
#10980
moha21
veterán
válasz
csabyka666
#10980
üzenetére
Igen, ha így kötöd be a feszültségmérőt negatív feszültséget mutat.
-
#10980
csabyka666
veterán
Húh, ez a szimuláció nagyon jó. Én is pont így gondoltam. Ezek szerint jó a számításom?
Annyi még, hogy a vizsgált 4 ohm-os ellenálláson a feszültség nem "-"?
Mert a műszer fordított irányban van rajt a kiírás szerint, nem? -
#10979
csabyka666
veterán
moha21
#10978
válasz
moha21
#10978
üzenetére
Üdv!
Köszi a választ! Termelői oldalon az áram abba az irányba folyik, amerre mutat a nyíl - ez tiszta.
Feszültséggenerátorral vagyok gondban, mert ugye a rajzon "jobbra" mutat a nyíl, és a TINA-s kapcsrajzban "bal" oldalon van a "+" jel. Gondolom azért csinálhatták így, mert az áram folyik, a feszültség pedig csak van két pont között, ezért nem rajzolhatták nyíllal.
Tehát ha jól értelmezem, akkor a feszültséggenerátort úgy kell értelmezni termelői oldalon, hogy a nyíl a "+" végétől mutat a "-" vége fele?Igazából az érdekelne, hogy a kézzel rajzolt kapcsolási rajt ekvivalens-e a TINA-s kapcsolással?
-
#10978
moha21
veterán
csabyka666
#10977
moha21
veterán
válasz
csabyka666
#10977
üzenetére
Ha az áramgenerátor adott akkor ott bizony 2 amper folyik abba az irányba amelyikbe mutat.
Feszültséggenerátornál, ha termelő módban van a generátor akkor a feszültség és az áram iránya ellentétes. Ha fogyaszt a generátor megegyezik a feszültséggenerátor árama és iránya.[link] De ez a program nem 100 % ha kell majd kiszámolom.
-
#10977
csabyka666
veterán
Üdv!
A TINA-val kapcsolatban lenne egy kérdésem. Ti biztosan tudtok nekem segíteni!
A gondom az, hogy nem tudom eldönteni, hogyan vannak a referenciák a programban.
Egész pontosan arra gondolok, hogy adott egy egyszerű kapcsolási rajz: áramgenerátor, feszültséggenerátor, meg egypár ellenállás, és egyik ellenálláson akarom kiszámolni a feszültséget, illetve az áramerősséget.
Namármost kiszámolom például szuperpozícióval, kapok is egy eredményt, de gondban vagyok, hogy a forrásokat, illetve a mérőműszereket hogyan rakjam rá, hogy a várt eredményt mutassa?Arra jutottam, hogy a feszültséggenerátornál a "+" pólustól a "-" pólus fele mutat a referencia, a feszültségmérőnél pedig pont fordítva, de ez csak egy tipp.
Áramgenerátornál illetve árammérőnél meg vagyok lőve.Valaki tudna valami használhatót mondani?
Itt látható a feladat, itt pedig a kapcsrajz.
Köszi!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
pumatom
#10973
üzenetére
Az az adott generátortól függ, hogy hány Ampert képes leadni?
Igen, minden generátornak van egy maximális teljesítménye, amibő kiszámítható a maximális áram is. DE a motor is képes kell legyen arra, hogy leadja a generátor által megkívánt teljesítményt. Tehát a számításokba bejönnek a hatásfokok is szorzóként.
-
sörösló
aktív tag
válasz
Lompos48
#10970
üzenetére
Azért mértem, mert a 2 W-os LED fényforrásom kikapcsolt állapotban is kibocsájt egy kevés fényt. Ennek oka a vezeték kapacitása.
Ezt azért furcsálom, mert szabály szerint a fázis a fali kapcsolóhoz megy, utána a fogyasztóhoz. Akkor honnan kap fázist, akár kapacitívan is? Lehet fordítva van bekötve a fázis/null.Ez így is van, de ha egy 2.2 nF áthidalással világít picit, akkor lehet átszórás a kapcsolóhoz vezető és a világítótesthez vezető erek között is, ha elég közel és elég hosszan egymás mellett futnak.Egyszer már említettem, hogy nagyon megrúgott az üzemi világítás által átszórt delej egy javított kábelen. Akkor azt írtad hogy az lehetetlen mert a háromfázisú rendszerekben az áramok kioltják egymást. Elméletileg igaz, de a gyakorlatban még soha nem láttam tökéletesen szimmetrikusan terhelt háromfázisú hálózatot!
A különféle kapcsolóüzemű elektromos kütyük által generált szórásokról meg jobb nem is beszélni.
A hálózati méréseknél el lehet felejteni az egyszerűbb digitális műszerek jó részét, a fázisceruzát meg pláne! Ha van még valakinek, akkor a jó öreg orosz analóg műszer , vagy a próbalámpa jöhet szóba. Az egyszerűbb orosz voltmérők még csak nem is Deprez, hanem lágyvasas műszerek voltak. Ha az azt mutatta hogy a feszültség 216 V,akkor az tényleg annyi Volt volt.
Persze vannak kiváló digitális TrueRMS multiméterek meg hálózati analizátorok, de ez már nem a háztartási amatőr kategória. Az ára semmiképpen.
-
mezis
félisten
válasz
Lompos48
#10970
üzenetére
A lépcsőházi LED fényforrásnál a fázis hivatalból ott van a közelben. Hol közelebb, hol távolabb
, attól függően, hogy milyen állapotban van a két kapcsoló. Van amikor halványabban dereng. A vezetékelésem lapos fali kábel.Az, hogy nem csak az alternatív bekötésű LED fényforrás is kap egy kis fázist vezetékektől kapacitíve attól lehet, hogy sok esetben azonos nyomvonalon vezettem a konnektorokhoz vezető kábeleket is. A kapcsolók minden esetben a fázist szakítják meg.
Amikor kiszámoltam egy kis ködfénylámpa éves energia felhasználását igen meglepődtem és úgy döntöttem, hogy csak indokolt esetben alkalmazom. Sok kicsi sokra megy.
Az előbb elfelejtettem, hogy a 3 LED-es fényforrás sorba kötésénél kicsit trükközni kellett, a darabonként 330 nF-os kondenzátor helyett egy db 470 nF-al kaptam meg a 20 mA-es üzemi áramot.
-
Lompos48
nagyúr
Kis problémákat látok a felvetésedben:
Én mostanában mértem 3 eres MTK kábelt (0.75 - 1 mm2) kábel kapacitását. Kb. 1 nF 10 méterenként.
A rádiófrekvenciás koax kábelek leg"rosszabbikának" a kapacitása 30 pF/ft. Itt kb. kijön az 1 nF a 10 méterhez. Lehet ott van valahol az MTK is. A mérőműszer belső ellenállása ellenben tényleg érdekes dolgokat tud produkálni váltóáramnál.
Azért mértem, mert a 2 W-os LED fényforrásom kikapcsolt állapotban is kibocsájt egy kevés fényt. Ennek oka a vezeték kapacitása.
Ezt azért furcsálom, mert szabály szerint a fázis a fali kapcsolóhoz megy, utána a fogyasztóhoz. Akkor honnan kap fázist, akár kapacitívan is? Lehet fordítva van bekötve a fázis/null.
Egyébként minden OK. Még annyit, hogy a kapcsolóba épített ködfénylámpa legalább 1mA-t eszik. Az pedig már 2kWh, ami majdnem hihetetlenek túnik.
-
mezis
félisten
válasz
_Petya_
#10967
üzenetére
Simán összejöhetett a vezeték kapacitásából. Nézd meg a műszered bemenő ellenállását. Lehet az akár 100 MOhm is. Köss párhuzamosan mind a két iránnyal egy-egy 5 W-os (230 V) hagyományos izzót és mérj úgy. Jelzőfénynek sem lesz rossz, vigyázat, a vászon tekereg !
Én mostanában mértem 3 eres MTK kábelt (0.75 - 1 mm2) kábel kapacitását. Kb. 1 nF 10 méterenként.
Azért mértem, mert a 2 W-os LED fényforrásom kikapcsolt állapotban is kibocsájt egy kevés fényt. Ennek oka a vezeték kapacitása.
Így aztán a fürdőszobai 3 x 2 W-os, darabonként 12 LED-et tartalmazó fényforrásokat sorosra kötöttem, és így is ugyanakkor fényt adnak harmadakkora teljesítményfelvétel mellett ! A kapcsolót pedig áthidaltam egy 2.2 nF-os kondenzátorral, így éjszaka enyhén bevilágítják a fürdőszobát, 0.1 mA áramfelvétellel (a cos FI-t ne kérdezzétek
).Egy kapcsolóba beépített jelzőfény (glimm lámpa) is felvesz kb 0.6 mA-t. Ha jól számoltam ez egy év alatt csaknem 1 kWó.
A fázisceruzámnál kb 0.06 mA-t mutatott a műszerem.
-
_Petya_
őstag
Sziasztok!
A következő problémához kérném a segítségeteket:
Készítettem egy motoros vetítővászonhoz vezérlést. A vászonhoz egy 4 eres vezeték megy, nulla, védőföld, fázis(fel), fázis(le). A vezérlő ennek megfelelően, a nullát és a védőföldet fixen adja neki, a fázis pedig egy relével kapcsolódik a fel, vagy a le irányú vezetékre.
A következő jelenséget tapasztalom, digitális multiméterrel mérve:
- A vezérlő kimenetén mérek feszültséget: ha le/fel kapcsolom a vezérlőt, akkor a kapcsolt irány fázisa és a nulla között 230V van, a másik fázis és a nulla között 0V, ez helyes, így kell működnie.
- rákötök erre egy hosszú (kb. 8m) vezetéket, és annak a végén mérem ugyanezt (még a vászon bekötése előtt, nehogy rosszul hajtsam meg, és tönkremenjen, tehát terhelés nincs) a kapcsolt irányban megvan a 230V, viszont a másik fázis és a nulla között is mérek 80-90V-ot. Átkapcsolva ugyanez, csak fordítva.Kérdés: mi a jelenség magyarázata?
(Tippem: kapacitív csatolás lenne a két egymáshoz közeli kábel ér között? Tehát ott valóban 90V van, de baromi kicsi áram? És a nagy belső ellenállású műszer ezt meg tudja mérni, de pl. egy Deprez-elven működő már nem mérné? Kipróbáltam egy 230-as izzóval, nem világított, nem is izzott a legkevésbé sem...)
Van valakinek ötlete?
Petya
-
Jancsi
aktív tag
Szükségem lenne egy kis segítségre, átalakítottam egy ATX tápot 24V-osra, de nem tudom kiszámolni a képen bekarikázott RC tag új értékét.[link] Arra tippelek, hogy a kapacitás maradhat ugyanakkora, de az ellenállás értékére nincs ötletem, most egy 33 Ohm-os 5W-os van beépítve. (15 Ohm 2W már 12V esetén is elég meleg volt)
A másik gondom, ami lehet, hogy ezzel van összefüggésben az (nem megfelelően szűr az RC tag), hogy az egyenirányítók, a terheléshez képest szerintem irreálisan melegednek. 100-150mA terhelés, a pozitív és negatív ágban is plusz egy 12V-os feszsztab. kb 50mA terheléssel van a hűtőbordán, 20-30s alatt 35-40 fokos lett a borda (a venti pörgött, de a doboz teteje nem volt rajta). Arra gondoltam, hogy az SBL3040-ek igencsak határon (abszolút maximum Vrwm 28V) dolgoznak már 27,7V esetén (ennyi van a kimeneten ilyen kis terhelés mellett). Gondolom ennél lényegesen nagyobb feszültségcsúcsok is lehetnek, így inkább 60 vagy 100V-os egyenirányítóban gondolkodok (gyárilag a 12V-os ágban 200V-os egyenirányító volt, csak nem tudom indokolt volt-e vagy csak az volt épp jó áron), 200V valószínűleg most is elég lenne, de 0,2-0,25V-al több esne rajta 10-12A mellett.
Ha megoldódik a dolog a jövő héten veszek pár 24V-os izzót és letesztelem. Kíváncsi mekkora teljesítményt tud majd leadni 2x24V-on, egy eredetileg 420W-os Chieftec táp. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#10963
üzenetére
Volt még egy kis időm kipróbálni. A poti vége felé lehet igazából a hangerőt állítani (47k-s B-s poti van ott) egy rövid szakaszon.
Valami másfajta osztó kellene, ami 3,5 - 5V közötti feszültségállítást csinál, bár így is használható, csak nem az igazi.Majd be üzemelem a csövest is, megnézem elég-e a csillapítása oda.
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
sörösló
#10956
üzenetére
Az Ecl/Pcl86 csövek tartalmaznak egy triódát, és egy végerősítőt, azért vannak egy búrában, hogy anno a TV/rádió technikában 1 cső, pár alkatrész meg egy trafó megoldja a hang kérdését.
Nem a cső technika csúcsa, és a teljesítménye is nagyon kicsi, de panelba elég, valamint megfizethető, és teljesen jó első csöves erősítőnek. (nyilván nem mondtam neked sok újdonságot, nem okítani akartam, csak leírni, hogy miért ezt a csövet választottam)Szóval nem a munkapont beállítás nem megy, hanem csak majdnem oda van állítva a cső, nem volt pontosan akkora ellenállás, amit számoltam. Lesz korrigálva az érték, de csak miután valami nyákfélét is csinálok.
így néz ki a munkapont beállításom.
Ami nekem gondot okoz, az az, hogy a vonali szintű jelek sokszorosan túlvezérlik a csövet. Ez miatt kísérletezgetek mindenfélével már egy ideje.
Lompos48: amit írtál utoljára nekem, azt a linkelt fetes kapcsolásra értetted, vagy arra, amit még előtte kérdeztem a relé helyett rakott fetről? (utóbbira tippelek)
Mi a véleményed a fetes hangerő szabályzóról? -
Lompos48
nagyúr
válasz
sörösló
#10956
üzenetére
Most akkor csövest épít ez a jóember, vagy félvezetőst?
Ezek szerint hibridet.
A csöves tisztán analóg technika...
Előtte bármi lehet. Fantázia kérdése. Ha megcsinálja, akkor megtapsoljuk, mert beszámol róla. Jó volna ha neki címeznéd kritikádat/kifogásaidat. Én csak véleményt mondok ahol tudok valamennyit.
-
sörösló
aktív tag
válasz
Lompos48
#10955
üzenetére
Onnan indult hogy nem megy a tióda munkapontbeálítása, azóta meg már bejártátok a digitális technika minden varázslatát! Most akkor csövest épít ez a jóember, vagy félvezetőst? A kettőt kavarni szerintem nem igazán okos dolog. A csöves tisztán analóg technika, megvannak a szépségei, meg a hátrányai is. Vájtfülűeknek biztosan szebb a csöves hangja, de az 5.1 hangzást sztem nem erre találták ki. Valahogy nem kerek nekem ez az egész... Bocsi, lehet hogy hüle vagyok, de az istennek se értem hogy mi akar ebből kijönni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
CPT.Pirk
#10951
üzenetére
Ha a bemeneti jelet rezisztív ellenállásokon osztod és ezen a soron "kapcsolgatsz" FETekkel, ha az osztó 2 nagyságrenddel nagyobb ellenállásokból áll, mint a FET Ron-ja, akkor az utóbbit csak picit modulálja az audiójel amplitúdója, nem hiszem, hogy észlelhető/érezhető torzítást tudna okozni. Keress valami Ron görbéket fesz. függvényében és nézd meg mekkora lehet az Ron változása max. párszáz mV hatására. Természetesen a teljesen nyitott FETek esetére gondolok.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
CPT.Pirk
#10950
üzenetére
Kis kiegészítő, ez a fetes áramkör jó lenne a sima, 5.1-es működésre, mikor gépről jön a hang, most Audigy hangkarim van, de ez sem képvisel olyan minőséget, ami miatt érdemes maximumra törekedni ezon a téren.
A rendes Pio CD lejátszó, Onkyo tuner, stb. számára külön bemeneteket csinálnék, amik jelét egy két tengelyes dupla potival lehetne szabályozni, azt egy jobb fajta kazettás deckből bontottam ki. így a minőség ezen a részen a lehető legjobb lenne, plusz instant balansz funkció is ott van a poti miatt.Hallható különbség van az között, ahogy egyazon zene (flac kiírva audiocd-nek) szól az Audigyiből és a CD lejátszóból, az utóbbi javára, pedig az Audigy sem annyira bóvli.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Magyarország piacvezető szoftver webáruháza
- Telefon felvásárlás!! Honor 200 Lite, Honor 200, Honor 200 Pro, Honor 200 Smart
- Apple iPhone 15 Pro 128GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- Csere-Beszámítás! RTX Számítógép játékra! I7 6700 / RTX 2060 6GB / 32GB DDR4 / 250SSD+500HDD
- BESZÁMÍTÁS! 500GB Samsung 980 NVMe SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest