- Azonnali informatikai kérdések órája
- Intel Arc Battlemage B570/B580
- Milyen notebookot vegyek?
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Milyen processzort vegyek?
- Apple asztali gépek
- Letisztult külsejű, "lopakodó" alaplapok a Gigabyte égisze alatt
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Akciókamerák
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
darvinya
titán
válasz
PH-User
#37448
üzenetére
Jó lenne tudni milyen festék van rajta.
Mert ahogy nézem ez egy speciális műanyag bevonatos akril.Erre egy időjárás álló szerszámhoz való akril festék(spray) elég, ha egészet megcsiszolva 600-as, majd 1200-as csiszolópapírral.
Festéksprayben kapható 10p száradásos kb. 1200Ft 300-400ml-es, ami 4 réteget bőven lefed. -
PH-User
addikt
Sziasztok!
Igaz, hogy nem egészen elektronika, de nem tudom hol kérdezzem.
Van egy pár ködlámpám és a foncsorról kezd lepattogni a festék (vagy a lakk?) és szeretném megelőzni a korróziót, ugyanis szerelném őket a kocsimra.
Milyen festékkel fessem le? Sima, egyszerű zománcfesték megfelel a célra?
Természetesen a rozsda eltávolítása után.Köszönöm előre is!
-
szoke12
őstag
válasz
moha21
#37446
üzenetére
hát, ha így gondolkodnék, akkor eddig nem sok mindent javítottam volna meg.
de ennek a barátomnak már sok dolgot megjavítottam, és úgy volt vele ez is menni fog.jelentem, végeztem vele, mert egy ellenállás lába volt elengedve, ettől hol érintkezett, hol nem... ezért nem tudtam, hogy tölt, mert így a led is váltogatta töltés közben a színét. kész!
-
szoke12
őstag
Sziasztok!
Hoztak egy elektomos bicikli töltőt, hogy csináljam meg. Csakhogy nem tudom hogy kéne működnie, és mikor jó. Kipróbálni se tudom bicikli nélkül, hogy jó lett-e.
Tudja vki, mi a helyes töltés? Piros led: tölt, zöld: feltöltve? gondolom, de hiába dugom rá, zöld marad, csak hébe-hóba lesz a led piros.
Előre is köszönöm!
-
Kernel
nagyúr
-
atesss
addikt
Üdv !
Olajradiátorhoz szeretnék készíteni hőfokkapcsolót.
Találtam pár kapcsolást, de feleslegesen bonyolultnak tűnnek.
Vagy nem lehetne ilyet (bimetálos hőkapcsoló) készen kapni ? (Én eddig csak fix hőmérsékletűt találtam, szabályozhatót nem.)MOD:
Illetve találtam, szobatermosztátot. Csak az újonnan drága; és amúgy eléggé nagy is.
De azért körbenézek használtan mi van ami gyorsabban elérhető, és nem túl nagy méretű. -
Tamy
senior tag
Összedobtam próbapanelen, és működőképesnek látszik a dolog. Azt vettem észre, hogy R1-nek kevés az 1MOhm, igazából a szakadással produkálta a legjobb eredményt. Ha egyszerűen kihagytam, akkor már olyan 30mA körül (eddig mentem le kb.) pislákolt a led, igaz elég halványan, de talán az az 1kOhm-os ellenállás is sok neki egy picit.
-
Tamy
senior tag
-
Kernel
nagyúr
Most látom, a rajzon is komparátor van, nem műveleti erősítő, de annak nem nyitott kollektoros a kimenete, mint az LM393. Utóbbihoz kell még egy felhúzóellenállás is, vagy módjával még egy soros LED-et is elvihetne közvetlenül, max. 16 mA-ig.
Méghozzá olyan komparátor, aminek jól kell komparálni a negatív tápjához képest is azt a kis eltérést, mivel itt nincs kettős táplálás, hanem csak GND-re van kötve az IC (5. láb). Nem tudom, az LM393 is jól teljesít-e ilyen téren, ki lehet-e hámozni a doksiból, vagy talán épp ezért alkalmaztak egy ilyen drágább IC-t.
-
Tamy
senior tag
válasz
Kernel
#37433
üzenetére
Igen, de ez csak a dióda karakterisztikája. Amit az előző hsz.-emben bemásoltam, ahhoz az LMC7211A külföldről is 2000 Ft körül lenne, annyit nem ér az egész, de látom, hogy az LM393 is hasonló értékekkel bír, az filléres összeg, és van is itthon. Mennyit bírnak ezek max.? Nem igazán tudom melyik értéket kellene néznem az adatlapon? A párhuzamos Schottky miatt a nyitófeszültségénél többet úgysem kapna, akkor ez jó megoldásnak tűnik. Ezt szerintem még az akku elé is betehetem, a kimeneti feszültséget ugyanúgy 16,8V-ra állítom, aztán ha pár mV-al kevesebbre töltődik is az akku, azt észre sem veszem, illetve ahogy Te is írtad korábban, előbb-utóbb úgyis feltöltődik.
-
Kernel
nagyúr
Bármit is választasz, opcionálisan kitérnék még további lehetőségekre. Egyik például a topikban is korábban tárgyalt ACS712 Hall-elemes áramérzékelő, ami AC/DC mérésre is alkalmas, készen is beszerezhető: [link]
Másik az XL6009 kimenetének más jellegű módosítása:
Az ellenállásra kapcsolódó tranzisztort stb. már nem rajzoltam, oda kell képzelni, mert ez csak egy egyszerű rajzolóprogram, "bonyolultabb" dolgokra nehézkes lenne használni.
Felmerülhet a kérdés, hogy előzőleg miért nem így iktattam be az áramérzékelő ellenállást? Ennek az az oka, hogy az XL6009 belső referenciája GND-hez képest +1,25 V, míg például az LM317 esetében a kimenethez képest -1,25 V.
Ezért van az, hogy az LM317-nél a kimeneten helyezik el az áram visszaszabályzására használható ellenállást, míg nekem a tegnapi rajzon a GND-nél kellett beiktatni.
Következő lehetséges kérdés, hogy akkor nem lehetne a tegnapi változatnál bekötni egy tranzisztor bázisát az alsó ellenálláshoz, emitter a GND-re? Az sem jó, mert akkor azt tapasztalnánk, hogy 4,2-0,8 = 3,4V körül a töltésjelző LED kialudna, ami ugyebár no comment esete. A töltés persze folytatódna tovább 4,2 V-ig.
Ott még csak az áram korlátozása volt a cél, amire megfelelt az elrendezés, a töltés végét viszont ilyen alapon nem jól mutatná.
Ha viszont áramot nem szükséges szabályozni, akkor beiktatható a fenti módon is az ellenállás, így teljesül az a feltétel is, hogy a negatív visszacsatolást végző osztó pontosan az akku feszültségét méri. Ez nem jelenti, hogy a tegnapi változatnál nem teljesült volna, mert a töltés végén mindenképp oda jut helyzet, hogy pontosan a beállított üresjárási feszültségre fog feltöltődni az akku. Csak a LED-kijelzés szempontjából lenne problémás.
-
-
-
Tamy
senior tag
válasz
Kernel
#37430
üzenetére
Igen, gondoltam, viszont a bemeneten meg a kisebb feszültség miatt nagyobb az áram, így lényegesen nagyobb a teljesítményveszteség is.
Műveleti erősítővel nem tudom mi az a legkisebb szintkülönbség, ami még detektálható, de ha a tranzisztorhoz szükséges 0,8V-al számolok, az pl. 6V/5W tápegységnél nézve 0,8A átfolyó áram az ellenálláson, ez így már 13% veszteség azon az egy ellenálláson.
-
Kernel
nagyúr
Erre azért nem gondoltam, mert úgy nem is jó sajnos. Li-Ion akkura nem lehet több feszültséget kapcsolni, ellenálláson keresztül, hiszen előbb-utóbb fel fog töltődni erre a magasabb szintre.
Nem véletlen, hogy előző rajzokon is az LM317 kimenetén előbb a soros áramérzékelő van, utána a kimeneti kapcsokon szerepel a feszültségosztó, amin múlik a feszültség pontos értéke.
-
Tamy
senior tag
válasz
Kernel
#37428
üzenetére
Még mindig nem egyről beszélünk
Az tiszta sor, hogy az általad korábban kiegészített áramkört felesleges megépítenem. A "készen kapható" változatot tervezem használni, de az áramfigyelőt a step-up konverter kimenete és az akkupakk közé gondoltam beépíteni, mivel itt stabil a feszültség, és a magasabb feszültség miatt az ellenálláson eső ugyanakkora feszültségérték kisebb teljesítményveszteséget jelentene (kisebb az átfolyó áram). Ugyanakkor így magasabbra kell állítanom a kimeneti feszültséget a soros ellenállás miatt.Ha az áramforrás és a konverter közé raknám, akkor szerintem nehezebb lenne a töltés detektálása, mivel ott nagyobb a feszültségingadozás, és ebből kifolyólag az áram is szélesebb tartományban változna. Bár nem tartom kizártnak, hogy ez még mindig jobban megvalósítható, még akkor is, ha a "mérés" itt pontatlanabb.
-
Kernel
nagyúr
Azon a rajzon, ahol én rajzoltam be pirossal egy ellenállást, az a pár Ω a töltés végén semmit már semmit nem befolyásol, mert akkor az áram minimálisra csökken. Tehát az üresjárási feszültséget pontosan 16,8 V-ra kell beállítani.
De én már nem nagyon látom értemét ennek az átalakításnak, ha a tápforrásod eleve olyan jól korlátozza az áramot, hogy az nála üzemszerű működés. Az üresjárási feszültséget pedig ebben az esetben is 16,8 V-ra kell állítani. Meg akkor is, ha az áramfigyelő a tápforrás és konverter között helyezkedik el.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#37424
üzenetére
Ami a dolog lényege, hogy a mára elavult germániumnak kevesebb is elég, ami ilyen áramköröknél érdekes lehet.
Igen, csak sajnos a korábban említett visszáramokkal van a gond. Egy 5μA-es ICB0 értéknél és egy 50-es hFE-nél az ICE0 már 250μA-es áram, ami a lezárt tranzisztoron is mindenképp keresztülcsordogál.
Mindemellett a mai napig is gyártanak belőlük leginkább az USA-ban.
-
Kernel
nagyúr
Ez az, hogy áramfüggő valami szükséges, mivel áramot kell detektálni. De esetedben nem vészes az a kis ellenállás.
Az a rajz kicsit más funkciójú, ugyanis napelemnél van az a szituáció is, hogy amikor nem kap fényt, a napelem feszültsége kisebb lesz, mint a kimeneten az akku. Vagyis visszafelé folyhatna az áram, a napelem lemeríthetné az akkut, töltés helyett.
Ezért ott beraktak egy diódát, ami a lemerítést meggátolja, amellett egy műveleti erősítővel kijelezhető, hogy mikor van éppen töltés.
A szóban forgó másik témában viszont tisztán dióda nem alkalmazható, mert ott valamilyen áram mindig folyik, ami a diódán mindig mérhető feszültséget idézne elő. Ezért kell az ellenállás (is), hogy a kisebb áramot söntölje.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48
#37422
üzenetére
Régebben ezt így szokták említeni, hogy 0,1-02 V körül, vagy legalábbis én erre emlékeztem, illetve valamikor iskolás koromban még barkácsoltam is OC1071, AC127 félékkel, amire ugyan pontosan már nem emlékszem, de ez valahogy így ragadt meg nálam.
Arra ugyan gondoltam, hogy írhatnék legalább 0,1-0,2 V-ot, mert a 0,1 elég kevés, de nem akartam már jobban szaporítani. Ami a dolog lényege, hogy a mára elavult germániumnak kevesebb is elég, ami ilyen áramköröknél érdekes lehet.
-
Tamy
senior tag
válasz
Kernel
#37421
üzenetére
Én még ezt néztem:
De végső soron nem probléma a soros ellenállás, ha nem veszik el rajta (relatív) túl nagy teljesítmény. Nyilván ha kevesebb a veszteség, az csak jó. Ha 0,1-0,2W elveszik, az belefér. Inkább azt nem tudom, hogy ilyen esetben hogyan állítsam be a step up konvertert, hiszen a soros ellenálláson nem fix feszültség fog esni. Ezért gondoltam jobbnak a diódát, az kevésbé áramfüggő.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#37421
üzenetére
Most megint azt fogod mondani, hogy belédkötök, de muszáj!
Mivel a germánium tranzisztor nyitásához kb. 0,1 V B-E feszültség is elegendő...
Ha ez bizonyítható is, akkor is csak a mikroamperes bázisáramok esetében érvényes. Az pedig tudott, hogy a Ge tranzisztorok visszáramai (ICBO, IEBO) is ebben a zónában találhatók. Így ezek a tranzisztorok nem használhatók ilyen kis áramoknál.
Egy UBE/IB görbe imígy néz ki:
Ellenvetést nem nagyon fogadok el, mert amíg gyártották ezeket, én feleltem a tesztelésükért, osztályozásukért.
-
Kernel
nagyúr
DC-áramfigyelőhöz sajnos mindenképp kell egy soros ellenállás, amin óhatatlanul esik valamennyi feszültség, hiszen épp ez a cél. Hogy legyen mit érzékelni.
Diódát ilyenkor csak védő-, illetve határolóeszközként szokás használni, mint ahogy a második rajzon is egy párhuzamos Schottky-dióda korlátozza az ellenálláson eső feszültséget. Ennek annyi az előnye, hogy így alkalmazható nagyobb értékű ellenállás is, amivel kisebb áram is jól érzékelhető, viszont nagy áramnál sem fog rajta túl sok feszültség esni, nem is ég le, mert egy megfogja a dióda.
A tranzisztoros megoldásnál sokszor az jelent gondot, hogy kb. 0,8 V B-E feszültség szükséges egy szilícium tranzisztor nyitásához, tehát azt létre kell hozni egy ellenállással, ami nem minden alkalmazásnál kedvező.
Ezért találták ki a második rajzodnál, hogy műveleti erősítőt alkalmaznak, amivel kisebb szintek is detektálhatók, ezért itt még egy Schottky-diódát is lehetett használni, ami kisebb feszültségen határol, mint egy normál dióda.
Egyébként BU406-ot nem kellett volna alkalmazni, ami régi FF TV-k sorvégfok tranzisztora volt, vagyis feszültségtűrő, impulzustűrő, igencsak felesleges ide.
A rajzok között tallózva láttam például az alábbi kettőt is, ami egymás rokona, csak egyiknél a kimenetre tették az áramérzékelést, másiknál a bemenetre:
A következő kapcsolás érdekessége az orosz MP41 germánium tranzisztor, ami ismerős lehet azoknak, akik régebben sok Sokol rádiót javítottak például. Meg persze a piros tokos KT is ismerős lehet a fentinél.
Mivel a germánium tranzisztor nyitásához kb. 0,1 V B-E feszültség is elegendő, így érthető, hogy miért vették elő ezt a típust:
-
Tamy
senior tag
válasz
Kernel
#37418
üzenetére
Végső soron nem titok
Ennek kell majd biztosítania a töltéshez szükséges energiát, a Skori honlapján található "Fél-szinkron" egyenirányító kapcsoláson keresztül, melyet megkeresésemre tervezett, és már eddig is remekül teljesített a gyakorlatban. Ezúton is köszönet érte Skorinak.Ez semmilyen körülmények között nem fog tudni 3,5A-t leadni, ezért írtam korábban is, hogy szerintem szükségtelen az áramkorlát, de egyéb esetben természetesen nélkülözhetetlen. Való igaz, hogy nem írtam eddig konkrétan mi fogja táplálni, ez az én saram
Egy ilyen áramköröm meg van is itthon, pár hete érkezett meg. Így nagyon leegyszerűsödött a dolog, eredetileg ezt a töltő elé szántam a stabil (bemenetnél nagyobb) feszültség előállítására, de akkor ez lesz önmagában a töltő is.
Viszont akkor felmerül egy újabb kérdésem: hogyan tudnám egyszerűen jelezni a töltés meglétét, illetve a feltöltött állapotot? Az volt a tervem, hogy a step-up és a töltő közé (ahol a feszültség fix) berakok valami figyelő áramkört, amiből találtam egyszerűbbet:
és kicsit bonyolultabbat is:
Esetleg van ezeknek olyan verziója is, ahol az ellenállás helyett Schottky diódát használnak, azon már stabilabb a feszültség esés, de ha jól gondolom, azért az mégsem megoldás, hogy 0,3-0,4V-al magasabbra állítom a töltőfeszültséget, mondván úgyis esik annyi a diódán. Itt azért ennél pontosabb kell.
-
moha21
veterán
válasz
tornas
#37415
üzenetére
"Ezeket a barkácsáruházi cuccokat mennyire érdemes figyelembe venni? Esetleg, mint alkalmi és rövidebb ideig történő felhasználás szinten mennyire ütik meg a mércét? "
Ami gyanúsan olcsó az 90%-ban annyit is ér, ami meg valamire is használható az OBI és társaiban olyan áron van, hogy két igazi márkát is kapsz belőle ( itt ilyen migatronic, esab és társaira gondolok ).
Én mikor volt lehetőségem mindig próbáltam állítgatni a gépeket, ha sima "vasról" van szó és rutilos elektródáról, akkor én még csak azt sem mondanám, hogy hú mennyivel jobb egy inverter. 100 A felett szerintem egy mezei trafóval is kiválóan lehet dolgozni.
Invertert inkább akkor, ha sokszor kell ívet fogni és sok rövid varrat van. Meg persze a többi előnyét ismerjük az inverternek ( mobilis, nincs nagy induktív fogyasztás, jól szabályozható, kiváló DC ).
[link] első találat, egy ilyet néznék 50k környékén már használtan is lehet kapni, sőt anno volt vettem egyet rossz állapotban valami 10k körül és egy 3k diódacserével helyrejött.
Apumnak van egy 80A-es kis inverter hegesztője azzal is tudok 3-4mm -es lemezeket egybeolvasztani csak lassabban.
Ja és a jobb gyártók százalékos arányban megadják a gép használati idejét. Tehát mondjuk a linkelt gépnél :
"Bekapcsolási idõ/terhelhetõség 40°C-on (MMA) 30% 180 A / 60% 130 A / 100% 100 A"
szöveg azt jelenti, hogy ha te 180 A-el hegesztesz, akkor 10 percből 7 percet pihentetni kell a gépet, viszont 100A-el kenheted egész nap..-)
mezis: jogos, igazad van néha automatikusan szorzok 1,41-el greatz után.
-
Kernel
nagyúr
Ezt csak általánosságban írtam, mivel nem tudni, hogy konkrétan mivel akarod megtáplálni az egészet. De ha ennyire korlátozott a bemenőáram, akkor tulajdonképpen nem is kell korlátozni az XL6009 saját áramát.
Egy elírás részemről, amit utólag vettem észre: valójában növelni kell az R1-et, ha csökkenteni akarjuk a 18 V-ot, de ez már csak elvi kérdés, mert ha eleve adott az eBay-panelon a trimmer, azt már úgyis csak tekergetni kell.
-
Tamy
senior tag
válasz
Kernel
#37406
üzenetére
Neked, és PHM-nek is nagyon köszönöm a rengeteg segítséget. Úgy gondolom ez lesz az, amit keresek.
Ezt az utolsó két mondatodat viszont nem teljesen értem mire akartál utalni vele:
"Nem árt arra is gondolni, hogy amennyiben 16 V-nál még mindig 265 mA folyna (bár elvileg ott már csökkenőben lesz), az 4,25 W teljesítményigényt jelent, ami DC-konverternél pl. 5 V betápra számítva 850 mA lenne, 100 % hatásfok esetén. Vagyis valójában ennél már csak több lesz."
A tápegységet nem fogom tudni túlterhelni, max. (még jobban) leesik a feszültsége, elfüstölni nem fog. Úgy gondolom azt a szabályzó ellenállást is úgy lenne célszerű megválasztanom, hogy nagyobb lehessen a legnagyobb töltőáram, mint amit valószínűleg a táp le fog tudni adni. Ezzel elkerülve azt, hogy esetleg a táp bírna még nagyobb árammal is tölteni, de lekorlátoz az áramkorlát. Az akkuk max. töltőáramánál természetesen azért alacsonyabb értéket állítanék be, de a kettő között hatalmas eltérés van. Ha abból indulok ki, hogy a kezdeti töltőáram Lítium akkuknál 1C, akkor az jelen esetben 3,5A lenne. Viszont 100%-os hatásfoknál is jó ha 0,3A-t tudok neki adni. Persze azért arra figyelnem kell, nehogy annyira leessen a tápfeszültség, hogy már a töltőnek kevés legyen. Erre gondoltál?
-
tornas
őstag
válasz
moha21
#37412
üzenetére
Ívhegesztésre lenne használva...
"Kazánlemezeket" kellene szépen megcsinálnom, amik 2 és 4 mm vastagok. Végül is megfelel nekem oda váltófeszes 140 A-os hegesztőm is. Ha egy kicsit birkóznom kell a lemezekkel, akkor előveszem a 200 A-os ~400 V-os hegesztőt is. Szerintem elég lesz oda a 2,5-es esetleg a 3,25-ös elektróda is. Rutilos elektródák vannak itthon (2,5-es, 3,25-ös és 4-es).
Nem vagyok egy nagy hegesztőszaki, inkább csak alkalmanként hegesztek néha a ház körül. Csak egy kicsit meg fogott az egyenárammal való hegesztés lehetősége.
Ezért gondolkoztam egy kicsit, de aztán inkább marad az, hogy gyűjtök egy normális hegesztőinverterre.Ezeket a barkácsáruházi cuccokat mennyire érdemes figyelembe venni? Esetleg, mint alkalmi és rövidebb ideig történő felhasználás szinten mennyire ütik meg a mércét? Egyáltalán melyik márkát, típust érdemes választani? Én max. 160 A-esben gondolkozom.
-
Lompos48
nagyúr
Ez addig igaz, amíg az áram el nem éri az IFSM értéket. Akkor nyuff a diódának, fázisszámtól függetlenül.
A háromfázisú (kétutas) egyenirányítás esetében ami előny, hogy ugyanakkora hegesztőáramnál egy-egy diódára kevesebb áram jut. Na meg, hogy a "szűrés is meg van oldva 92%-ban minden simítókondenzátor nélkül.
-
-
moha21
veterán
válasz
tornas
#37408
üzenetére
Hali!
Mezei ívhegesztésre akarod használni? Mit szeretnél vele hegeszteni ? ( Milyen vastag és milyen elektródával? ).
Ha csak 4 db diódát raksz, akkor is javít valamit a dolgon, hiszen irányt nem vált és így legalább az "anód és katód" szerep nem cserélődik fel. Régi műhelyekben járva és ismerősök elmondása valamint fórumok olvasása után nekem az jön le, hogy a kondenzátort hanyagolják az emberek ( ugye nagyobb áramnál más érték lenne a jobb ) és inkább a soros fojtót ajánlják, ebből viszont jó nagy kell és én biztos úgy csinálnám, hogy állítható legyen az értéke ( megcsapolás ).
Viszont megmondom őszintén ezek meg a meredeken eső jelleggörbén változtatnak, illetve az egyenirányítás után nagyobb lesz kimeneti feszültség.(#37411) Lompos48: Igen, valami VDR kell, különben hamar kihalnak a diódák. Én is egyetértek azzal a kivétellel ha 3 fázisú AC hegesztője van valakinek, ott jó a hatütemű hídkapcsolás és jól lehet hegeszteni vele.
-
#37411
Lompos48
nagyúr
vodkaboy22
#37409
Lompos48
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#37409
üzenetére
Két kiegészítés:
Az inverteres vagy tirisztoros megoldás a kézenfekvő. Nem amatőrmunka a kivitelezése egy ilyen berendezésnek.
Egyszerű egyenirányítóhíd alkalmazása nem "költséghatékony". Minden (elkerülhetetlen) rövidzár után a hidat cserélni kellene. A szilíciumdiódák nagyon érzékenyek a túláramra. Egy védelem ilyen áramoknál ellenben nagyon bonyolítja a dolgot.
Egyetértek a kész berendezés beszerzésével, ha valaki a DC hegesztést igényli.300A/80V/6kW tirisztor
Ilyen tirisztor NINCS. Maradjunk a 300A/80V-nál.
-
#37410
tornas
őstag
vodkaboy22
#37409
tornas
őstag
válasz
vodkaboy22
#37409
üzenetére
Köszöntem szépen!
Akkor inkább gyűjtök egy rendes inverteres hegesztőre. Gondolom ezek az olcsóbb megoldások, amiket a barkácsáruházakban is lehet kapni, azok valszeg olyanok is. Pl. a Budget (MMA-hoz 150 A és TIG-hez meg 160 A és 40k akciósan), LUX (160 A és 65k), stb márkák.
-
#37409
vodkaboy22
addikt
tornas
#37408
vodkaboy22
addikt
válasz
tornas
#37408
üzenetére
Mint hegesztős szaki és mint villanyos mondom hogy elég nagy fába vágnád a fejszéd ha ezt akarod...
Normál passzív egyenirányítás nem jó több szempontból is...
Gondolom MMA eljáráshoz lenne a dolog. Na most a probléma hogy a hegesztő berendezés Ívhossz/feszültség karakterisztikája és az Ívhossz/áramkarakterisztikája egy nagyon fontos dolog. Ha ezek nem az adott eljáráshoz az adott módon vannak optimalizálva akkor nem hegeszteni de még taknyolni sem fogsz...
Érdekes módon az egyszeri trafó MMA-hoz megfelelő karakterisztikát ad. Ha ezen javítani akarsz akkor lehet Dióda hidas egyenirányítást alkalmazni, de a kondit felejtsd el mert változtat a karakterisztikán rossz módon.
MIndenesetre a tuti az Tirisztoros aktív szabályozás építése lenne. De ezt mire megtervezed megcsinálod ... Olcsóbb 100 000ért egy jó inverteres hegesztőt venni...
Sajnos tapasztalatból mondom, hogy értelmes hegesztő elektronikát nem tudsz anyagáron se olcsóbban venni mint már egy kész jó ESAB- REHM- GYSMI gépet venni.
Ha nem is 100km-eket de 5-10km varratot lehúztam már pár sűrű év alatt sokféle eljárással és oktattam is a dolgot. De a műegyetem pont azon a tanszékén vagyok amely egyedül foglalkozik az egyetemen ezzel a témával. Nem akarok neked rosszat így azt kell ajánlanom, hogy inkább gyűjts egy jobb inverterre...
140A folyamatos hegesztéshez 300A/80V/6kW tirisztor kell ilyenből nem is egy. Nem egyszerű ilyet egyáltalán beszerezni is... -
tornas
őstag
Üdv!
Adott egy 140 A-os, ~230 V-os hegesztő (söntös áramszabályozással), aminek a szekundere 48 V-os váltófesz. Érdemes lehet megfelelő hídba kötött egyenirányítóval egyenirányítani a kimeneti feszt és így hegeszteni vele?
Vagy inkább érdemes lenne inkább még pufferelni kondival+ fojtóval?! Azt gondolom, hogy szimpla hullámos egyenáram még lenne sokkal jobb, mint a váltóáram. Ha igen, akkor mekkora kapacitású kondit (konditelepet), és mekkora induktivitású fojtót érdemes hozzá beszerezni illetve készíteni. A fojtóhoz való huzal vastagság természetesen a legnagyobb áramra lenne méretezve.
A diódáknál milyen paramétert érdemes figyelembe venni (az áramerősségén és a feszültségén kívül) a hegesztés szempontjából?Az átalakítás esetleg költségei nem feltétlen érdekelnek, hanem inkább az, hogy kivitelezhető lenne-e ez "egyszerűbb" formában.
A válaszokat előre is köszöntem!
-
PHM
addikt
Az az áramgenerátor, amit rajzoltál, elég nagy feszültséget "megeszik".
Ráadásul ez a feszültség még áramfüggő is, úgyhogy ha a feszültség
stabilizátor után kötöd, fújhatod a feszültség stabilitását.
Mivel a lítium akkuknak pontos töltési végfeszültség kell,
az áramgenerátornak/áramkorlátnak csak a feszültség stabilizátor
előtt van értelme. -
Kernel
nagyúr
Pontosabban be lehet játszani a töltőfeszültséget, ha előbb van az áramgenerátor. Ha utána kötöd, az áramgenerátornak is van saját feszültségesése, ami alá nem tud menni, a töltés vége felé a szabályzási görbe sem úgy alakul elvileg, ahogy az ember szeretné.
Nem tudom viszont, hogy az XL6009 tisztán áramgenerátoros módban, terhelés nélkül meddig tolná fel a kimeneti feszültségét, vagy ilyenkor leáll, netán tönkremegy, bár feltehetően védett ilyesmi ellen.
De talán be lehetne állítani CC/CV módba is, az alábbiak szerint:
Pirossal berajzoltam egy ellenállást, amivel a maximális áramot lehetne korlátozni, a kimeneti osztó egésze pedig a feszültséget állítja.
A példa kedvéért legyen 4,7 Ω a beiktatott ellenállás, ami azt jelenti, hogy 265 mA áramnál esne rajta 1,25 V, ahol az IC leszabályozza a kimeneti feszültséget, mert ez már eléri a belső referenciát. Noha ezt némileg befolyásolja az R1-R2 osztó is, de a szabályzási karakterisztika a gyakorlati igényeknek valószínűleg megfelelne.
A rajzon szereplő osztóval 18 V-ra állították be a kimenetet, de ezt egy trimmerrel pontosan be lehetne játszani 16,8 V-ra, az R1 csökkentésével, vagy az R2 növelésével.
A finom szabályozhatóság érdekében ilyenkor csak az ellenállás egy részét célszerű trimmerrel kiváltani, valamint szokás figyelembe venni azt is, hogy egy rosszabb minőségű, vagy elhasználódott trimmer szakadozhat is, például állítás közben. Ezért a trimmert lehetőleg abba az ágba illik beiktatni, ahol a növekvő ellenállás a kimenetet lefelé szabályozza, nem pedig felfelé.
Esetünkben ez az alsó ág, mert ha az R1 megszakadna, csak annyi történik, hogy a kimenet 1,25 V-ra esik vissza.
Nem árt arra is gondolni, hogy amennyiben 16 V-nál még mindig 265 mA folyna (bár elvileg ott már csökkenőben lesz), az 4,25 W teljesítményigényt jelent, ami DC-konverternél pl. 5 V betápra számítva 850 mA lenne, 100 % hatásfok esetén. Vagyis valójában ennél már csak több lesz.
-
ngabor2
nagyúr
van egy karácsonyi égősor, amibe 2 ág van, és 24 voltról működik. eredetileg villogott, csak az elektronikája meghalt, úgyhogy most folyamatosan világít, kiiktattam az elektronikáját teljesen.
viszont felmerült az igény, hogy ismét villogjon, de olcsón... tudnátok ajánlani valami egyszerű kapcsolást, amivel a 2 ág külön villogtatható lenne?
Ezért gondolkoztam egy kicsit, de aztán inkább marad az, hogy gyűjtök egy normális hegesztőinverterre.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X 16/32/64GB RAM RX 7600XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Series X
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Intel i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple Pencil 2.gen, Új, Dobozával 12 hónap garanciával
- Csomagfeladás Foxpost automataba XS/S/M/L/XL - 2390 Ft egységesen
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest