Új hozzászólás Aktív témák

• #7389 Janos250 őstag _q #7384

  Új Válasz 2017-12-05 15:33:32 #7389

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Janos250

  őstag

  válasz _q #7384 üzenetére

  Teasüti jól összefoglalta a dolog lényegét, pár dolgot tennék hozzá:
  Az Arduino ugyebár egy de facto "programozási szabvány". Azt mondja ki, hogy ha portolják egy kontrollerre, akkor bizonyos függvényeket, osztályokat kötelező az adott kontroller "nyelvén" megcsinálni, ami utána az "Arduino része" lesz. Ez nagyon nagy könnyebbség. Az STM32-re is portolták az Arduinot, elég jó is.
  Az ESP32 kissé más, mint a többi:
  Először is adott két mag. Azonkívül az általam ismert kontrollereknél a perifériák regisztereit memória címen símán elértem. Többnyire adott volt, hogy melyik periféria melyik lábhoz tartozik. Na, ez az ESP32-nél nem ennyire egyszerű. Bevezettek egy mátrixot, ezen keresztül lehet elérni a perifériákat. Ez nagyfokú rugalmasságot biztosít, mert bármelyik periféria bármelyik lábhoz kapcsolható, de egyben bonyolultságot is, mert meg kell mondanod,hogy mi mihez kapcsolódjon. Aztán, hogy még bonyolítsuk a dolgot, a perifériák alapállapotban "alszanak", pl. órajelet se kapnak.
  Így még a hozzá tartozó regisztereket se tudod se írni, se olvasni. Először kell nekik órajelet adni, és resetelni, utána írhatók, olvashatók a regiszterei. Az órajel adás és a resetelés elvileg egyszerű: elérhető regiszterekben az adott perifériához tartozó bitet kell beállítani órajelhez, illetve törölni a resethez.
  Igen ám, csakhogy az ESP azt nem mondja meg, hogy melyik perifériához melyik bit tartozik. Sebaj, kinézzük az illesztő programokból, gondolja Móricka. Viszont az illesztő programok lefordított assembly programok, aminek a forráskódját az ESP nem hozta nyilvánosságra eddig. Tehát a processzor közeli programozás még egy ideig macerás lesz. Az Arduino rendszerben viszont minden elég jól ki van dolgozva.
  Tehát:
  Az ESP megcsinálta az alapvető kezelést biztosító assembly nyelvű rutinokat.
  Erre épülve készült el rá a freeRTOS. Ezt használja az IDF is. A freeRTOS-ra épülve portolták az Arduinora.
  A freeRTOS függvényeit - általában - Arduino rendszerben is lehet használni, hiszen az Arduino "szabvány" függvényei is ebben íródtak.
  Összefoglava:
  Arduinoban programozása kényelmes, nagyon gyors, rengeteg a periféria, a két mag más programozási technikákat is lehetővé tesz, de ha processzor közeli módon akarod használni, az azért még jelenleg szívás.

Új hozzászólás Aktív témák