- Ergonomikus, vezeték nélküli chiclet billentyűzet a Kensington értelmezésében
- Kiszivárgott egy lista a várható Lunar Lake modellekről
- Még ki se jött az új Xeon, de máris a 2025-ös fejlesztésre koncentrál az Intel
- Ezért működik ma csak Snapdragon X-en az Auto SR
- Problémák a Samsung 3 nm-es node-jával
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Apple iPad Air 13” (M2, 2024) - a méret a lényeg
- Apple notebookok
- Vezetékes FEJhallgatók
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Milyen monitort vegyek?
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Autóhifi
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
Hirdetés
-
Apple iPad Air 13” (M2, 2024) - a méret a lényeg
ma Nagyobb lett a kijelző, megörökölte az M2-es chipet és 128 GB-ra nőtt az induló tárhely. Mi kellene még?
-
The First Descendant - Karakter előzetesek a megjelenésig
gp Alig néhány nap van már csak hátra az indulásig, érdemes közelebbről is megnézni a választható szereplőket.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
PROHARDVER!
Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#16939776
törölt tag
válasz PROTRON #53207 üzenetére
Kapcsoló üzemű táp, a 100% körüli terhelést (névleges) úgy oldja meg, hogy a kapcsoló tranzisztorok 75-85%-os kitöltési tényezővel dolgoznak, ennél sokkal nagyobb nem lehet, mert egyrészt nem nulla az az idő, amíg megtörténik a tranzisztornak a be->ki ki->be váltása, mert k. nagy energiát tároló induktív terhelésnek is idő, amíg leadja/felveszi az energiát, amíg az vezető állapotba tartja/kényszerítheti a tranzisztort.
Így a veszélye nő annak, hogy a terhelést növelve, vagy rövidzárlatnál, ahol megváltozik a transzformátor viselkedésé, lesz egy olyan pillanat, ahol egyszerre mindkét tranzisztor (half bridge/full bridge a topológiák) vezető állapotba kerülket. Ez állt. katasztrofális következményekkel jár->pukk.Szóval névleges(100%-os) terhelést ~75%-os kitöltéssel oldja meg, alacsony 2-3%-os terhelésnél le kell vinnie 1-0,5% közé a kitöltési tényezőt, ennél alacsonyabb terhelést úgy tud lekezelni, hogy a.) csökkenti a kapcsolási frekvenciát, b.) rövid brust-okban kapcsolja be a megfelelő tranzisztort.
Egyrészt ha a kapcsolási frekvencia amúgy is alacsonyan volt pl.50-100KHz akkor az alacsonyabb kapcsolási frekvencia 25-50K már vállhat hallhatóvá.
Másrészt, ebben az állapotban elég komolyan küzd a tápegység, hogy a kimenő feszültséget stabilizálja, ezért pillanatról-pillanatra változik a kimeneti feszültség stabilizálást megoldó impulzusok mennyisége/eloszlása, "zenél".
De nem csak a táp, a PFC (ez egy DC-DC ami a 85-265 AC hálózati feszültségből előállítható 120-375V DC-ból, egy állandósult DC 400V-ot csinál) az is így oldja meg, így kezeli le az alacsony terhelést.
Ami eldönti hogy hallod/nem hallod az idle/st-by állapotban a susnyorgást, az az, hogy milyen alacsony a terhelés (~0,02%?), és főként az, hogy eredetileg mennyire alacsonyra tervezték a tápegység kapcsolási frekvenciáját.Röviden: Nincs baja a tápnak, az a dizájn így működik, azon lehet gondolkodni, hogy a min. terhelést ha lehet adni a gépnek, st-by-ban akkor lehet jobb lesz neked és a tápnak is hosszú távon.
[ Szerkesztve ]