Új hozzászólás Aktív témák

• #6594 gyapo11 őstag Teasüti #6593

  Új Válasz 2017-09-08 10:35:58 #6594

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gyapo11

  őstag

  válasz Teasüti #6593 üzenetére

  Szerintem az a fő gond, hogy az emberek és a gyerekek sem egyformák. Az érdeklődésük sem. Tehát ugyanazt tanítani mindenkinek nem jó. Egyenként jó lenne, de nincs annyi tanár. Ezért elfogadjuk, hogy egy csomó gyerek nem tud kibontakozni, csak szenved a tanulással, és messze a képességeinek megfelelő képzettség alatt kell leélnie az életét. Néhányan azért tanulnak önként tovább is, és ők felszednek tudást, de nincs róla papírjuk, ezért nem tudnak jobban fizetett munkát végezni, esetleg azon a területen papír nélkül egyéltalán nem alkalmazzák őket. Szóval sok probléma van, ezekkel élünk együtt, hogy mi lenne a jó megoldás, azt nem tudom.
  Az atomi szintnél nagyon sokat számít az információ forrása. Mert ugye minden tudás ott van a könyvekben, könyvtárakban, miért nem mondjuk a gyerekeknek, hogy irány a könyvtár, tanuljatok. Azért mert a hatásfoka közelítene a nullához. Ha pedig tanárok tanítják őket, akkor néhányuk akadémikus lesz, sokuk tudós, kutató, professzor stb. Nagyon fontos a tanulás/tanítás módszere. Gyerekeknél az életkor is, évről évre más módszer kell, mert rohamosan fejlődnek. Ha rossz időpontban kapják az anyagot, nem ér semmit, esetleg negatív hatást vált ki, lelohasztja az érdeklődést, ami a tanulás fő motorja. Ha nem kapják meg a jó időpontban, akkor ott vagyunk, mint ha elküldtük volna a könyvtárba. Összesítve a tanítás egy szakma, pedagógia, és ha jól csinálja a mester, akkor szárnyal a tanuló, és szívja magába a tudást mint a szivacs.
  A kapcsolónál pl. pont jól jönne az atomi szint, mert az egész prell probléma amiatt van. Ha valaki tudja, hogy néz ki egy érintkező felülete mondjuk 10 ezerszeres nagyításban, akkor érteni fogja, hogy miért nem átmenet nélkül és egyszer jön létre a vezetés a két felület között. De rögtön azt is tudja, hogy miért élezi a kést a fenőacél, ami nem szed le anyagot. Hogy miért tudja polírozni a puha mészkőpor az acélt.
  A tudás kinyitja a világot. Egy valamit megtanulunk, tíz más valamit húz maga után. Mint a láncreakció. Ha egy valamit megértünk, az segít megérteni tíz más valamit, amiket ha megértünk, az már száz mást segít stb.
  Az elektronika is ilyen. Ha valaki megérti az Ohm törvényt, az ellenállás, feszültség és áram viszonyát, majd ehhez a kondenzátor, dióda, tranzisztor működését, onnantól már meg tud tervezni egy számítógépet tranzisztorból. Viszont ha ezt a pár dolgot nem érti, akkor nincs más választása, mint fekete dobozokból építkezni, és bízni abban, hogy tényleg azt csinálja a doboz, amit a készítője mondott. Egy egyszerű kimenetet nem tud invertálni egytranyóval meg egy bázis ellenállással, mert nem érti, hogy működik. És itt sem kell atomi szintre lemenni, hogy elektronok, meg lyukak, meg szennyezés, anélkül is lehet érteni a működést, lehet számolni és tervezni. De ha nem érti a hőtant, akkor ki fog szállni a füst egy párszor a tranyóból. Ha érti a hőtant, de nem érti az aerodinamikát, akkor a hűtőborda ellenére is kiszáll a füst, mert a légáramlás nem jól van méretezve.
  Könnyen belátható, hogy egy kis erősítő vagy szinte bármi elektromos dolog előállításához sok területről kell rendelkezni valamennyi tudással. És ha nem, akkor elég sok munka az elkészítés előtt összeszedegetni ezeket a tudásmorzsákat.

Új hozzászólás Aktív témák