- Így nézz tévét 2025-ben: új ajánlások, régi szabályok
- Beszántaná a marketingért felelős részlegét az Intel
- A látszat ellenére helyesen működik az NVIDIA-féle Resizable BAR implementáció
- A Perplexity felvásárlását fontolgatja az Apple
- XIV. Leó pápa szerint a politikusoknak kezdeniük kell valamit az AI-veszélyekkel
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- 3D nyomtatás
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Előrendelhető a OnePlus Pad 3
- Milyen monitort vegyek?
- Videós, mozgóképes topik
- Azonnali informatikai kérdések órája
-
PROHARDVER!
A Linux Mint bemutatása
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11758
üzenetére
Itt van róla egy jó összefoglaló. Ez azt írja, hogy a Chrome csak VAAPI-t tud. NV meg ugye VDPAU. Firefox meg nem támogatja egyiket se, ami viszont lehet téves infó, mert nálam simán megy Firefox alatt a VAAPI Intel GPU-val, ezt külön nem ellenőriztem szoftveresen, de ha a CPU terheléseket nézem task manager progikban, akkor az olyan alacsony, alig pár % FullHD-n is, hogy szoftveresen nem dekódolhatja. Semmit nem kellett hozzá állítgatnom, csak feltennem a vonatkozó csomagot, ami az én régi Intel GPU-mhoz libva-intel-driver.
-
Frawly
veterán
válasz
#89309696
#11749
üzenetére
Akadás nélkül minden fog menni, az a proci akkor is le tudja játszani a FullHD-t, ha szoftveresen fog dekódolni, max. sokkal magasabb lesz a CPU terhelés, meg hangosabb rajta a hűtő, de ez a legrosszabb eset.
Ha nem jó a driver, lehet képernyőcsíkozás videókon mozgás közben meg fagyások a rendszeren. Illetve, ahogy írják, lehet nem fog menni a hardveres gyorsítás. Ez utóbbit NV kártyán nem ismerem, azt tudom, hogy Intel GPU-n és AMD-n elvileg megy Firefox alatt, Chrome-ból meg van olyan speciális linuxos kiadás, ami tud hardveres gyorsítást lejátszás közben.
Ezek nem azt jelentik, hogy nálad biztosan nem fog menni, hanem nem tudni, hogy a fentebb írtakból mit tapasztalsz meg, menni fog-e. Csak akkor tudod meg, ha kipróbálod. Arra próbálunk felkészíteni, hogy NV GPU-val semmi nem garantált. De ettől függetlenül szerintem jó esély van rá, mert ahogy nézem az NV oldalán, rosszul emlékeztem, a 710 GT támogatott a legújabb driver által (verzió 440 és verzió 390-es ág), szóval ez nagyban javítja az esélyeket a problémamentes működéshez.
-
Frawly
veterán
válasz
#89309696
#11746
üzenetére
Ezekből pont a netezés-böngészés az, aminek mindig nő az évekkel a hardverigénye, proci és RAM. Meg a felbontás növekedésével és a FullHD, 4K térnyerésével a háttértárak.
Az igaz, hogy az i7-3770 netezésre overkill még, de most már ~20k környékén megkapni, és ez egyre csak olcsóbb lesz. A +8GB DDR3 7-10k, használtan még olcsóbb. SSD-ből attól függ mekkorát veszel, de azok sem drágák már. Adott esetben egy ilyen bővítés olcsóbb, mint új gépet venni. Utóbbinak akkor van értelme, ha a legújabb AAA-s játékokkal játszol, vagy valami spéci felhasználási igény van, vagy rámész az ultraalacsony fogyasztásra.
-
Frawly
veterán
válasz
#89309696
#11741
üzenetére
Ez a gép teljesen elég a Cinnamon-nak is, minden szempontból. Egyedül a GT730 lehet necces, hogy azt mennyire támogatja az a zárt NV driver, amit Cinnamon-nal a hardverkezelőben fel tudsz tenni, meg talán a 19.3-as verzióban már eleve le van talán töltve, úgy érkezik vele a disztró kulcsrakészen. Elvileg kéne támogassa, ha a megfelelő, régebbi driverágat tölti le hozzá a rendszer, ellenkező esetben lehetnek vele gyengeségek. De ez nem amiatt van, mert annyira gyenge kártya lenne, hogy már használhatatlan lenne, hanem én úgy tudom, hogy az NV megszüntette hozzá a támogatást, mivel már régi.
De később érdemes lenne szerintem ezt a gépet még bővítened, nem mindjárt nyugdíjazni. Mivel Ivy Bridge, ezért mehet bele egy i7-3770 körüli proci, nem kell K-snak lennie. Meg még 8 GB RAM, és valami kicsit újabb GPU, lehetőleg AMD, annak Linuxon jobb a támogatása, normálisabb opensource driverrel megy. Esetleg egy min. 240 gigás SSD, ha tartalmat is fogyasztasz a gépről, tehát letöltéseket nézel rajta.
-
Frawly
veterán
válasz
#89309696
#11738
üzenetére
A Linux Mint Cinnamon-t használják a legtöbben. De ha nagyon gyenge gép, akkor simábban, pörgősebben futhat rajta a Mate vagy a még kevésbé erőforrásigényes Xfce verzió. A sima, legújabb Mint-et töltsd, ami most 19.3-as, és arra figyelj, hogy ne LMDE-s verzió legyen.
Az összes verzió telepítője kiírható egy 4 gigás pendrive-ra, és az összesre igaz, hogy telepítés után 10 giga alatt van a méretük.
-
Frawly
veterán
válasz
fradi81
#11733
üzenetére
Nem csak fstab-ból lehetséges. A Mint tudja, hogy az udev figyeli, ha lemezt csatlakoztattak, vagy grafikus fájlkezelőben próbáltak felcsatolni egy addig fel nem csatolt meghajtót, akkor fuse vagy gvfs csatolással felcsatolja a rendszer automatikusan, akkor is, ha nem szerepel az fstab-ban.
Az fstab-ban felcsatolni viszont egyszerűbb, kevesebb erőforrást eszik, nem csak Minten, hanem minden disztrón működik.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11731
üzenetére
Azzal ne foglalkozz, hogy mibe kötnek bele. A legjobb tudásod szerint válaszolj. Sokféle megoldás van rá, az tény. Kezdőknek azért nem ideális az /etc/fstab-ban matatás, mert ha félreír benne valamit, bootképtelenség is lehet az oka, amit ugyan live rendszer alól könnyű átszerkesztéssel vagy biztonsági másolat visszaállításával helyrehozni, de egy kezdő ilyenkor megijed, és azt hiszi, hogy helyrehozhatatlan.
-
Frawly
veterán
válasz
Joker88
#11726
üzenetére
Szerintem meg a HDD-n lévő partíciót csatolt fel a Képek mappába. Minten kéne lennie olyasminek a Rendszerbeállításoknál, hogy csatolások kezelése. Vagy a /etc/fstab fájlba szerkeszted bele (ehhez rendszergazdai jog kell). De az is jó, amit előttem írt a kolléga, hogy fel van csatolva a HDD, ahogy most van, és a csatolási pontjára mutató linket (symlink) hozol létre az ln -s paranccsal terminálból.
-
Frawly
veterán
Jó, te tudod. Ez a kép mit akar illusztrálni? A jobb oldali monitoron már távasztal van?
Egyébként nem a Linuxot akarom védeni, de az RDP egy zárt MS-os protokoll. Megoldott ugyan a támogatása, de adott esetben reszelni kell hozzá, ugyanez igaz a Samba megosztásokra is. Linuxozni főleg akkor érdemes, ha ezek a dolgok, ahogy írod, „ennyire” érdekelnek, mert hajlandó vagy azért keményen megdolgozni, meg sokat tanulni hozzá, hogy ne ragadj be a MS-os ökoszisztémába. Ezt most nem csesztetésből írom, hanem komolyan. Sajnálom, hogy nem jött össze, és hogy feladtad. Itt ez a topik tanulsága is lehetett volna, ha kiderül mi a baj vele, másoknak is hasznos lett volna a jövőben.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11707
üzenetére
Na, erre aztán nagy szükség van, hogy 5.0.1, 5.0.2, 5.0.3, ..., 5.0.36, 5.0.37, ... 5.0.93719865 kernel mind bent legyen a tárolóban. Az Oracle-féle 5.0.100-as kernel meg aztán tényleg annyira kell mindenkinek, mint egy falat kenyér, nem is tudom hogy volt el valaki is nélküle, széped tedd is fel.
Bőven elég lenne az 5.0.legutolsó kernel vagy akár az 5.3.18 sem lenne nagy kockázat. Az 5.4 meredek húzás lenne, mert abban elég sok kritizált dolog van, de az 5.3.x nem túlkapás. Még az utolsó LTS kernelágnak (4.19.x) is több értelme lenne, mint 100 különféle 5.0-snak.
-
Frawly
veterán
Nem is kell érteni hozzá. Ha nem találsz valamit, akkor előszeded a grafikus szoftverközpontot és telepíted a neked szükséges csomagokat. Nem csak ez az öt progi található meg és telepíthető benne, hanem az 5.0-ás kernel is. A Mintnek ez az előnye, eleve úgy van az egész kialakítva, hogy a legkezdőbb, angolul nem tudó felhasználók is elboldoguljanak vele.
uby-nak nézd el a nagyívű infókat. Örök kezdőnek tartja magát, de nem az. Nem ismerné be saját magának sem, de már rákapott ezeknek a dolgoknak az ízére, terminálozás, angol leírások követése, stb.. Mondtam én neki, hogy egyszer ő is Archon, Gentoo-n vagy ilyesmin köt ki. Mindig váltig állítja, hogy áá, ő soha, csak a holttestén keresztül
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11629
üzenetére
Nem verseny. Természetesen nem csak akkor leszel ember, ha Archot vagy Gentoo-t használsz. Csak hogy a Minten és a Cinnamonon kívül nézegess alternatívákat, már csak arra az esetre is hasznos, ha váltanod kéne a jövőben. Meg mindig próbálj ki új alternatívát, próbálj valamit optimalizálni a rendszeren. Pl. ahogy rájöttél, hogy az inxi meg a smartctl is mennyivel hasznosabb, mint a sok GUI-s baromság, épp így találhatsz még magadnak ilyen gyöngyszemeket. Fejlődni mindig lehet a Linux világában, nem vagy egyféle megoldáshoz kötve.
Az 5-ös kernelt meg szerintem Minten valami szoftver húzta be függőségnek, mert nem felelt meg neki a 4.15-ös verzió. Erre tudok még gondolni.
-
-
Frawly
veterán
Félreérted. A 19.2-es Mintnek is vannak elvileg alverziói. Ha a 19.2.0-át telepíted újra, akkor valóban 4.15-ös marad a kernel. De ha most letöltenéd a Mint oldaláról a 19.2-es lemezképet, az már szerintem 19.2.akárhányas lenne, és abban már lehet 5.0-ás lenne a kernel is. Nem tudom, nem használok Mintet, de erre tippelek. Az ne tévesszen meg, hogy 19.2-esnek van mindegyik lemezkép aposztrofálva. Ubuntun is vannak LTS-ben alverziók, 18.04.5 az utolsó, azt hiszem, itt jobban ki is domborítják.
Egyébként ha valaki nem forgat forráskódból (vagy használ tárolón kívüli binárist), meg nem túl új hardvert használt, annak teljesen mindegy, hogy hányas a kernel. Főleg, hogy a hiba/biztonségi javításokat általában backportolják régebbi kernelekbe is. Régi kernelben egyébként a még támogatott CentOS 6 viszi a prímet, a 2.6-os kernellel. Igaz ez már a 2.6.sokszázas verzió, amiben backportolva van egy csomó minden, de akkor is rekorder, és még 2020 novemberéig támogatott. Durva, hogy egy még mindig támogatott rendszer 17 éves kernelágat használjon.
-
Frawly
veterán
Igen, a KVM-en a QEMU-t kell érteni, és abban kell engedélyezni a KVM-et, amihez hardveres virtualizációs támogatás kell a proci részéről. Persze lehet QEMU-t használni ilyen támogatás nélkül is, de akkor csak szoftveres emulációként fut, és nem tudod a KVM-et (kernel hardveres virtualizációs modulja) használni.
Én úgy emlékszek, hogy a VirtualBox grafikus felülete mindig is Qt-s volt, nincs belőle Gtk-s, de lehet tévedek.
-
Frawly
veterán
válasz
Drughi
#11539
üzenetére
A böngészőnél a seahorse progiban ki kell kapcsolni a Gnome kulcstartót, és akkor a böngésző nem fog jelszót kérni. Kikapcsolni úgy lehet, hogy a kulcstartónak beállítasz egy új üres jelszót, és onnantól nem fogja többé kérni.
Frissítésnek kell jelszót kérjen. Milyen más alkalmazás akar még jelszót induláskor?
-
#11530
Frawly
veterán
YosheeLocote
#11518
Frawly
veterán
válasz
YosheeLocote
#11518
üzenetére
Először próbáld ki. Legyenek fent a Wine, Winetricks csomagok. Ha a grafikus kártya tud Vulkant, akkor a Proton legyen még fent. A játék mappáját kimented Windows alatt, és megpróbálod elindítani Linux alatt. Mint Cinnamonon elvileg ugyanúgy kell, mint Windows alatt, dupla katt fájlkezelőben az exe-re, automatikusan meg kéne hívnia a Wine-t. Ha így nem menne, mert nem indulna, akkor ugyanezt terminálból kell megismételni:
cd /játék/mappa
wine ./játékindító.exePersze így sem fog akkor menni, ha grafikus felületről indítva nem ment, de legalább a terminálba ki fogja írni, hogy mi a baja.
Meg lehet próbálni ezután a játékot telepítővel telepíteni, majd crackelni, úgy, ahogy Windowson is csinálod. Utána megint meg kell próbálni elindítani.
A Winehq-n azt írják, hogy jól fut a Sims 4 Linux alatt, Gold és Platinum minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy normálisan futtatható. Szóval működésre biztosan rá lehet bírni, kérdés mekkora munka lesz.
-
Frawly
veterán
válasz
shield
#11438
üzenetére
Azért azt tudni kéne, hogy pontosan milyen Celeron ez.
Vanni tuti van olyan disztró, ami jól elmegy rajta, nem csak hogy XP szintű hardverigénnyel, de attól kevesebbel is. Csak ha nagyon gyenge gép, akkor a fapadosabb, kevésbé felhasználóbarátabb disztrók fognak szóba jönni, azokat meg kezdőként nem biztos, hogy szeretni fogod.
Első körben a Lubuntut próbálnám meg, ha nem futna elég jól, akkor Sparky Linux vagy AntiX, mindkettőnél IceWM felülettel.
Magyarul szinte mindegyik disztró tud, és be szokott lenni készítve rajtuk egy csomó progi, böngésző, levelezőkliens, szövegszerkesztő, zene- és videólejátszó, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11437
üzenetére
Persze, hogy érdemes. Nem is állítom, hogy nem, mert ez az alternative.to és alternativeto.net oldalak nagyon hasznosak, nem csak kezdőknek, és nem csak linuxosoknak. Csak kezdőknél nem ezeket kell előnyben részesíteni a Szoftverközpont helyett. Inkább csak annak kiegészítésére. Aki nagyon kezdő, használja csak szépen először ezt a központot, ha már átnézett benne minden vonatkozót, akkor jöhet utána az alternativeto.net, Google keresés és társai.
Egyébként nagyon sok jó progiról lehet olvasni a reddit linuxos topikjaiban is, igaz azok CLI-sek általában, haladóknak.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11415
üzenetére
Ebben most nem értünk egyet. Az alternativeto.net-tel vigyázni kell, főleg egy kezdőnek. Egy csomó olyan programot ajánlhat, ami vagy nincs benne az adott disztró tárolójában, vagy már egy rég nem fejlesztett program, teljesíthetetlen függőségekkel. Ehelyett nagyon kezdőnek első körben sokkal jobb a Szoftverközpontot nézegetni inkább.
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#11413
üzenetére
Ja, ez meg a másik. Ha egy kazal csomagot tesz fel valaki, azt grafikus szoftverközpontban elég kényelmetlen egyenként kikeresni vagy végigkattintgatni. Ha az ember sok csomagot nyomat fel, és előre tudja a nevüket is, érdemesebb a terminálos, konzolos csomagkezelőt használni.
Illetve a szoftverközpont akkor jó dolog még, ha az ember nem tudja a csomag nevét, vagy nem pontosan, vagy a csomag létezéséről sem tud, és úgy talál rá a listában. Tehát kezdőknek kiváló, ha a csomagokkal ismerkednek a tárolókban. Nem rossz dolog egyáltalán, de egy fejlődési ponttól kezdve megéri túllépni rajta.
-
#11409
Frawly
veterán
instantwater
#11407
Frawly
veterán
válasz
instantwater
#11407
üzenetére
Igen, az apt-tal gyorsabb a telepítés, meg látod mit ír ki, mennyit tölt le, mennyi függősége van az adott csomagnak. Ha valami hiba miatt elakad a telepítés, több információt látsz róla, könnyebb megoldani.
Persze a grafikus szoftverközpont sem szörnyű, de inkább nagyon kezdőknek való, akik most kezdtek el nemrég linuxozni, még nem ismerik a linuxos szoftvereket, és a grafikus felületű szoftverközpont képekkel meg értékelésekkel segít progit választani adott feladathoz. Ha nem vagy már nagyon kezdő, min. 6-12 hónapja már nyomatod a linuxozást, érdemesebb lenne terminálból apt-ot használnod.
-
Frawly
veterán
válasz
growler
#11402
üzenetére
Biztos vagy benne, hogy nem álmodtad? A foobar2000-nek nincs linuxos változata. Max. Wine-ben megy a windowsos verzió, lehet erre csinált valaki egy wine-os snap csomagot, de felesleges feltenned, jobb ha helyette felrakod a disztró tárolójából (a nem snap-os) Wine-t, és az alá feltelepíted a foobar2000 hivatalos oldaláról letöltött legfrissebb windowsos változatot.
-
#11389
Frawly
veterán
herdsman12
#11380
Frawly
veterán
válasz
herdsman12
#11380
üzenetére
De, ez szerintem pontosan arra való. Az angol neve sokkal beszédesebb: set as fallback.
Ráadásul itt jön elő, amit már egyszer írtam. Az ilyen töketlen fordítások miatt is van az, hogy érdemesebb angolul használni a rendszert. Ha nem nézem meg a saját gépemen, akkor a „Visszaállítás beállítása” elnevezésből az életben rá nem jöttem volna, hogy mit csinál.
A másik probléma a lokalizációkkal szintén szépen látszik a képen. Ez pedig, hogy sok minden félig van lefordítva. Pl. Port, Advanced, All Output Devices, Latency offset, Unplugged.
Ennek a legszélsőségesebb formája az a fajta lokalizáció, amit a MS csinál az MS Office függvényeivel, amiknek a neve le van fordítva. Persze, a jómunkásember nyomatja befelé a fkeres() függvényt, és ez egészen kiválóan működik, míg egyszer csak nem magyar Office alatt nyitják meg a dokumentumot. A másik elrettentő példa a BlackPanther, ahol a terminálos parancsokat nevei is le vannak fordítja, az is agyrém. Értem, hogy sokan magyar utasításneveket könnyebben jegyeznek meg laikusok közül, de így spéci, máshol nem létező utasításokat fognak megtanulni, ami más rendszeren semmit nem ér. Ugyanez pepitában, mikor valamelyik elmebeteg átültette anno a Pascal nyelvet spanyolra. Mert azt a pár szintaxisszót tényleg marha nehéz elsajátítani angolul, de legalább aki a spanyol verzióval tanult programozni, máshol nem hasznosítható, nem szabványos tudást szerzett.
-
Frawly
veterán
válasz
szucstom
#11352
üzenetére
Igen, de hiába vagy rendszergazda, meg windowsostál 20+ évet, a Linux másmilyen. Nem weboldalról töltünk hozzá drivert, meg szoftvereket, hanem tárolóból telepítjük csomagként. Már ha kell, mert egy csomó hardverhez a drivert a kernel tartalmazza, meg a firmware csomagok, amik eleve fent vannak egy normálisabb, fullosabb desktop disztrón, Ubuntu, Mint, és társai. Mondjuk az NV GPU pont ilyen, ahhoz kell extra driver, hogy normálisan működjön.
Majd megszokod, hogy Linuxnál fel kell adnod az összes windowsos szokást és módszert, mert egész máshogy működik, más mögötte a logika. Szokni kell, használni napi szinten. Ez nem olyan, hogy elolvasod egy könyvből az elméletet és akkor mindjárt megy is.
De nem baj, mert kezdőként mindenki beleesik ebbe a hibába, hogy weboldalról próbál telepítgetni, mert forráskódból forgatni, olyan csomagot is, ami bent van a tárolókban készen.
Weboldalról telepíteni több okból sem jó ötlet, még akkor sem, ha működik, amit felraktál. Hiszen
1) A weboldalról feltett csomag nem fog frissülni, míg a tárolóból felrakott rendszeresen fog a rendszer többi elemével.
2) Mivel együtt frissül, azért nem válik inkompatibilissé a fent lévő csomagokkal, rendszerösszetevőkkel.
3) Megbízhatóbbak, más már tesztelte helyetted a tárolóban lévő csomagokat.Ebben egyébként az Androidra és az iOS-ra hasonlít, ott sem weboldalakról telepítesz, hanem szoftverkezelőből, szoftverboltból. Persze, fel lehet hekkelni máshonnan is appokat, de alapvetően a Store-ból érdemes. Linux alatt meg a Store-nak a csomagkezelő (meg annak a grafikus frontendje), meg a tárolók felelnek meg.
-
#11335
Frawly
veterán
CsengődiGeri
#11333
Frawly
veterán
válasz
CsengődiGeri
#11333
üzenetére
Linux alatt nem kell lehúzogatni semmit, se HDD-t, se NVMe SSD-t. A Mint, meg úgy általában a Linux oda rakja a rendszerbetöltőt, ahová mondod neki. Ez a lehúzogatási kényszer csak a Windows örök betegsége, ahol a Telepítő próbálja eldönteni helyetted, hogy a 0. porton lévő, azaz hardveresen az első háttértárra menjen a rendszerbetöltő.
-
Frawly
veterán
válasz
tboy93
#11319
üzenetére
Elvileg semmit, a Mint telepítőjének gondoskodnia kéne róla, hogy a GRUB-ot úgy telepítse, hogy abban mind a Mint, mind a már fent lévő Windows indítható legyen. Elvileg a Secure Boot-ot is támogatnia kell, de ahhoz nem értek, én mindig kikapcsolom.
De azt nem garantálom, hogy egy újratelepítés megoldja. Sőt, lehet újratelepítés sem kéne, csak egy GRUB újratelepítés, terminálban a sudo upgrade-grub kiadása, lehet beleteszi utána a GRUB-ba a Windowst indítási lehetőségként, és elég a Mint-et felvenni első bootolási lehetőségnek a BIOS-ban.
Én egyébként melegen ajánlom mindenkinek, hogy egy jövőben Win reinstall előtt a Secure Boot-ot is kapcsolja ki. Secure Boot-ot általában céges gépeken szoktak előírni, mivel kell a Windows BitLockernek, ha titkosítva van a rendszer, meg Secure Boottal senki nem tud gányolt drivert felszenvedni a rendszerre, ezért megint csak cégeknél, ragaszkodnak hozzá.
De magánfelhasználóknál nem sok értelme van egy nagy adag önszopatáson kívül. Csak megnehezíti más OS-ek, bootloaderek telepítését, frissítését, meg esetleg nem hivatalos (aláíratlan) driverek használatát.
-
Frawly
veterán
válasz
tboy93
#11317
üzenetére
A secure bootot nem tudod kikapcsolni, ha azzal lett telepítve a Win10, akkor csak úgy fog bootolni. Erre nagyon nincs gyógyír, hacsak újra nem telepíted a Mintet, de én akkor Rufus-szal írnám ki a telepítőt.
Egyébként így is működhet, csak bootoláskor az UEFI BIOS boot menüjét hívd be (általában F12 vagy hasonló) és ott válaszd ki a Mint-et. Így nem kell a BIOS-ban a bootsorrendet tologatnod és mégis arról bootolsz, amiről akarsz.
-
Frawly
veterán
válasz
Joker88
#11252
üzenetére
Ez a nem akar működni mit takar?
Innen feltetted a DEB csomagot? Érdemes terminálból csinálni:
sudo dpkg -i /letöltött/csomag/helye/lmc_1.2.32_i386.debA gondot valószínűleg az okozza, hogy 32 bites csomag, és 64 bites rendszerre teszed, de azért nézzük meg mit ír ki, hátha működésre lehet bírni, ha a csomagkezelő multilibből berántja a 32 bites függőségeket.
Az a baj, hogy a legtöbb keresztplatformos chatprogram központi szervert igényel.
Esetleg BeeBEEP?
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11244
üzenetére
Az a gép ezek szerint tudja az EUFI-t. Az ne tévesszen meg senkit, hogy karakteres BIOS-szerű felülete van, és nem grafikus, attól még nem BIOS, hanem UEFI van a gépen. Szerintem UEFI bootlehetőséget azért nem lát, mert CSM/Legacy boot van bekapcsolva, és nem vegyes/UEFI boot.
Meg ez egy Fossiccu, annak nem tudom mennyire szabványos az UEFI implementációja. De a telepítő is lehet trágya. Az Ubuntu-vonal megoldhatná már végre, hogy normálisan kezelje az UEFI bootot, erre a fejlesztők valahogy még nem képesek.
Szerk.: ááá, látom megoldódott. Nem tudom mivel lett kiírva a Mint, mert elvileg annak univerzális lemezképe van, ami képes UEFI/Legacy bootra is. Szerintem csak el lett csesszerintve a lemezkép kiírása. Windows alatt a Rufus ajánlott, Linux alatt a dd parancs, ezek biztosan nem cseszik el a kiírt lemezképet.
-
Frawly
veterán
Ez lehet jobb is lesz. Kevesebbet fogsz vele szívni.
Ha a gép támogatja az EUFI bootot, akkor viszont használd azzal (de akkor a Secure Boot részét kapcsold ki lehetőleg). Az UEFI boot előnye, hogy az EFI bootpartíciót lehet több rendszerbetöltő is, így külön rendszerbetöltője lesz a Win10-nek és a Mint-nek is, és emiatt mindegy, melyik OS-t telepíted elsőnek.
Legacy BIOS / CSM bootnál mindkét OS egymás bootloaderét írogatja felül, ugyanabban a Master Boot Record-ban lévő kódrészét legalábbis, ezért ilyenkor a Windows kell először telepíteni, utána a Linuxot. Ha fordított sorrendben telepíted, akkor a Windows felülírja a GRUB-ot, lecseréli a saját NTLDR-jére, és a Linux nem lesz bootképes.
Egyébként az UEFI bootnak meglenne az az előnye is, hogy az még GRUB nélkül is megy. Csak a legtöbb disztróban, így pl. a Mint-ben is él az a régi beidegződés, hogy mindenképp ragaszkodnak a GRUB-hoz UEFI bootnál is, reméljük ezt egyszer kinövik.
-
Frawly
veterán
válasz
fradi81
#11218
üzenetére
Ha csak néha kell, 1-1x, akkor drága. De ha valaki szeret alternatív disztrókat meg OS-eket próbálgatni, akkor megéri. Lehet rá teszt OS-eket telepíteni, arra is jó. Meg lehet használni rendszertelepítések klónozására, virtuális gépek alá (Win10-et Win To Go telepítő nélkül csak így lehet telepíteni, meg pl. régi MS-DOS verziókat, pl. 3.30), pendrive-nak, tévéhez és médialejátszóhoz háttértárnak (pl. FullHD filmek lejátszására), stb.. Nyilván ilyet nem vesz senki csak egy darab 10 perces OS telepítéshez. Én sem csak erre használom, bár legfőképp erre, ráadásul nem is csak egy gépen, hanem több gépen is lehet használni. Tehát tipikusan annak éri meg, akinek van egy csomó gépe, okoseszköze, és aközött kell offline adatot hordozni, meg OS-eket telepíteni.
Nekem ráadásul van kettő ilyenen SSD-m is. Nem költöttem rá sokat, egyiket használtan vettem, a másikat meg egy nagy leakciózáskor (csak ezért, mert kihagyhatatlan ajánlat volt). Már behozta az árát, és még használom őket pár évig.
-
Frawly
veterán
válasz
Dhampir
#11216
üzenetére
Az igaz, hogy a pendrive 3 ezer, de egy használt 64 gigás vagy új 120 gigás SSD-t meg kapsz 4-7 ezer környékén, igaz ehhez kell egy SATA-USB átalakító is (ami megint 2 ezer körül van minimum), de ezt csak egyszer kell megvenni, utána használhatod több SSD-vel és HDD-vel.
Az SSD sokkal gyorsabb lesz, min. 200 MB/sec-kel fog rá felíródni a lemezkép (de ha normálisabb SATA3 SSD veszel, és az átalakító tudja az USB3 vagy 3.1 UASP módot, akkor 400-500 MB/sec-kel), és a bootolás is csak néhány mp. lesz róla. Plusz tartósabb is, mint egy pendrive, mert az SSD vezérlője gondoskodik a cellák egyenletes fárasztásáról, míg ez pendrive-nál nincs.
A lassúsággal sehová tovább nem érsz, csak az idődet rabolod. Ezeket a régi pendrive-okat én már rég kidobáltam, olyan lassúak, hogy semmire nem jók. Úgyis fogyóeszközök, nem bírnak sok írást, hamar tönkremennek.
-
Frawly
veterán
válasz
Dhampir
#11212
üzenetére
Nem csak hogy lehet, de érdemes is. Minél nagyobb pendrive, általában annál újabb, és emiatt általában minél gyorsabb.
Erre én USB-SATA átalakítóval SSD-ket használok, 64-240 GB méretben. Sokkal gyorsabban kiíródik rá az iso, és sokkal gyorsabban is bootol be róla a telepítő vagy a live rendszer.
Ilyen régi 2 GB-os pendrive-oknál a hajad kihull, mire kiírja rá a rendszer az iso-t.
-
-
Frawly
veterán
válasz
#10034944
#11205
üzenetére
Ezért kérdezték, hogy mire van kötve. Külső USB-s átalakítóknál és házaknál néha az USB-SATA konverterchip nem támogatja a SMART-ot. A Gnome Disks (Lemezek) alkalmazás egy bugos hulladék, nézz rá helyette terminálból a sudo smartctl -a /dev/sd[akármilyenbetű] paranccsal is.
-
-
Frawly
veterán
Lehet a disztró tárolójában még egy régebbi UKUU van, az utolsó opensource verzió ingyenes maradt. Meg ahogy tudom, ez az UKUU nem is kell, mert kézzel, terminálos apt-tal is fel lehet tenni repókból azokat a kerneleket, amit az UKUU-val tesz fel valaki.
Egyébként őrület egy opensource progit fizetőssé tenni, mert a legutolsó ingyenes verziót használja akkor belőle mindenki, meg valaki forkolja. Értem, hogy pénz kellett a fejlesztőnek, mert ő is ebből él, és nem akar senkinek ingyen dolgozni, de ez nem járható út. Ha már egyszer opensource valami, akkor úgyis az marad, ha nem éri meg neki fejleszteni, hagyja abba a projektet, majd akinek lesz rá ideje, energiája, kedve, az továbbviszi.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11111
üzenetére
A net szerint a Asus RT N12 D1 tudja a Client módot, de nem a gyári Asus szoftverrel, hanem alternatív firmware-rel, DD-Wrt, Tomato. Talán az OpenWrt is tudja, ha rámegy. Kockázatos feltenni, mert téglásíthatja a routert, meg ugrik rá a garancia is. De járható út, csak előtte mentsd el a gyári firmware-t, hogy galiba esetén vissza tudd tölteni, meg a hozzá való alternatív fw-t töltsd le.
Persze nem meglepő, az alap szoftverrel nem tudja, a gyártói firmware csak a legminimálisabb dolgokat szokta tudni, és a gyártó nem törekszik arra, hogy a fizikai eszköz tudása ki legyen használva. Elég szomorú.
-
Frawly
veterán
Ezt honnan állapítottad meg, hogy nem lehet hozzáférni?
A net a Network Analyzert és a MasterAPP Wifi Analyzert írja erre iOS-hez. Ezekhez nem kell hozzáférni semmihez. Grafikus alkalmazások, végigpásztázzák a közeledben vehető összes Wi-Fi csatornát, az 5 GHz-es és 2,4-es tartományt is, írja, hogy milyen SSDID-ket talált, azok milyen frekin, milyen dB jelerősséggel foghatók, még ilyen görbéket is kéne rajzolnia róluk.
De ha nem megy, nem muszáj az iOS-t erőltetni, csak egy gondolatként írtam, hogy ha nem menne a linuxos megoldás, akkor ez a telefonos, táblagépes megoldás is játszik.
Egyébként azt nem is értem, hogy a dB minek érdekel téged, az annyi, amennyi. Segíteni azon nem tudsz, hacsak a routert, AP-t közelebb nem teszed a használni kívánt eszközhöz, vagy fordítva. Ezek a progik nem erre valók. Arra, hogy megmutassák, hogy melyik Wi-Fi csatorna a legkevésbé leterhelt, amin a legkevesebb AP ad.
Egyébként a normálisabb routerek ezt automatán érzékelik, ha Auto beállításon van a Wi-Fi csatorna, akkor végigpásztázzák a csatornákat, és a legkevésbé terhelten kezdenek adni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#11104
üzenetére
Nagyon gyanús vagy te nekem, hogy mostanában mindenkinek terminálos megoldásokat kezdesz ajánlani. Szegény Cinmanó meg sírhat, hogy csak egy szál terminál megy rajta. Azért jó vagy ám!
Egyébként ilyen SSDID lefedettségnél nem muszáj semmi ilyet felrakni Linuxra, akár telefonos (androidos vagy iOS-es SSDID) app is feltehető telefonra, táblagépre, és azzal még kényelmesebben végig lehet járni a háztömböt, udvart, emeleteket, hogy melyik csatorna az, ami a legkevésbé használt.
De még jobb nem végigjárni semmit, hanem abban a lakásban, szobában tesztelni csak, ahol a gép használva lesz. Mert 35 m-re arrébb hiába jobb az egyik Wi-Fi csatorna, ha a szobában, ahol a laptop vagy Wi-Fi AP használva lesz, ott meg egy másik lesz jó.
Amit még javaslok: 5 GHz használata 2,4 helyett, kisebb az interferencia más AP-k és elektromos eszközök felé (BT eszközök, mikrohullámú, stb.).
-
Frawly
veterán
válasz
#63718632
#11096
üzenetére
Két hétből nem lesz gond, de még valószínűbb, hogy 4-8 hétből sem. Ami problémás, ha valaki 6-12-24 hónap után frissít, de még ilyenkor is általában valami könnyen megoldható probléma merül csak fel, hogy kézzel kell törölni valamit, vagy feltenni egy függőséget szintén manuálisan.
-
Frawly
veterán
Még egy gondolat: az, hogy frissítéskor eltörik-e valami, az nem csak a tárolókból és a disztrótól függ, meg nem is csak a frissítés gyakoriságától. Ezektől is, de nem csak és kizárólag. Pl. ha valaki minimalistább, terminálos megoldásokat használ, az jóval kisebb eséllyel törik el, mint egy nagy komplex DE, mindenféle applettel, meg systemd service-szel a háttérben.
A zárt forráskódú és/vagy nagy komplexitású projektek is hajlamosabbak eltörni, mint egy szög egyszerű megoldás. Pl. egy zárt NV driver, Steam, Wine, LibreOffice hamarabb törik el, mint egy dwm, vim, terminálos megoldás. Még mielőtt az OFF topikos kolléga iderepülne megint okoskodni, hogy szakmai tévedésben vagyok, csak írom, hogy „és/vagy” kapcsolatról van szó, az NV driver és a Steam zárt, a Wine, LO meg nyílt, de nagy komplexitású.
Tehát nagyban függ attól is, hogy ki milyen jellegű csomagokat használ.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Cucuska2
#11086
üzenetére
Ez valóban így van. Az ideális a rollingokat 1-2 hetente frissíteni, ez kellően gyakori ahhoz, hogy ne legyen nagy ugrás verziókban (és emiatt bug), de így a túl friss csomagok 1-2 napos bugjaiba sem futsz bele. Aki kalandványó, mint én, 12 óránként frissít
Ennek ellenére bármi eltörhet, nem csak rollingon, de Debianon, Ubuntu LTS-en, Mint-en is.
-
#11059
Frawly
veterán
bringasisti
#11056
Frawly
veterán
válasz
bringasisti
#11056
üzenetére
Sajnálattal olvasom. Elvileg ezt már a Windows 10 topikba kéne, de annyi tanácsot még adnék, hogy oda ne így állítsál be, hogy „nem fut”. Persze, hogy nem fut, nem etióp néger rajtszámmal a hátán.
A Win10 topikban is szakmai részleteket meg szörnyű szakszavakat várnak (épp olyan szakmai sznobok lesznek ott is, mint itt, csak nem linuxosok), pontosan honnan töltötted le hozzá a drivert, milyen verziót, vagy a Windows beépített, Update-ről letöltött driverét próbáltad, és pontosan milyen nyomtatóról van szó (ide ezt megírtad, de oda is meg kell). Az sem lényegtelen, hogy milyen alkalmazásból próbáltál nyomtatni.
Nyomtató látszik egyáltalán az adott alkalmazásból? Van benne festék, fej rendben, van benne papír, nincs elakadva, valami szerviz/hibajelzés nem villog rajta, tesztoldalt tudsz vele nyomtatni?
-
Frawly
veterán
válasz
Dhampir
#11054
üzenetére
Nem vicces, tényleg így van. Az ügyfélszolgálatos ilyen helyeken bekészített doksi alapján rázza le az embereket. Össze van írva az összes problématípus, arra ilyen semmitmondó, mossuk kezeinket, telepítsen mindent újra, gyújtsa fel a gépét típusú lerázószöveg, és azt kapja mindenki az arcába. Ezeket értelmes ember nem is nagyon fordul hozzájuk, mert időpocsékolás.
Mondom, majdnem biztos, hogy a szóban forgó nyomtató megy HPLIP-pel, csak utoljára ezt a konkrét nyomtatót még a 12.04-es Ubuntu alá kiadott HPLIP verzióval tesztelte a HP, azóta meg nem próbálták ki, hogy hogyan megy, van-e valami bug. Így meg azt nyomják hivatalos mantrába, hogy nem támogatottttttt-tö-tö.
Ugyanez van az Abev-vel is, hivatalosan csak bizonyos disztrókon és Java verziókon támogatott. De megy minden máson is, legfeljebb meg kell keresni, hogy melyik csomagot kell hozzá a tárolókból feltenni.
-
#11053
Frawly
veterán
bringasisti
#11046
Frawly
veterán
válasz
bringasisti
#11046
üzenetére
3 nap még nem is sok. Egy teljesen új, ismeretlen rendszert előbb meg kell ismerni. Meg a Linux ilyen, nem kerül pénzbe, de az idődbe igen. Neked kell eldönteni, hogy melyikből van több.
Ezt a helyesírás-ellenőrzést azóta sem írtad, hogy milyen alkalmazásban volt. Mert ahány alkalmazás, annyiféle helyesírás-ellenőrzést használ, amit különbözőképpen kell telepíteni. Néha még disztrónként is eltér. Attól, hogy hajtogatod, hogy mennyire nem megy, meg hányféle francia dialektussal meg igen, azzal nem tudunk mit kezdeni.
A LibreOffice pl. a hunspellt használja, de ha felrakod LO-hoz a magyar nyelvi csomagot, az automatikusan felteszi, és tudja használni minden más hunspellt használó program is. A Firefox megint egy teljesen más megoldást használ, amit külön kell feltenni, ráadásul lehet kétféleképpen is, csomagkezelőből, vagy Firefox-on belülről.
A HP ügyfélszolgálatra nem kell hallgatni. Az ilyen nagy multicégeknek külön csapata van erre, hogy hogyan kell az ügyfeleket lerázni. Ez a hivatkozott lista egy belső dokumentáció lehet, amit nem fognak veled megosztani. Mi leírtuk, hogy ez miért kamu, ha nem hiszed el, akkor ne hidd.
Ugyanilyen az én ThinkPad-em. Hivatalosan csak 2×4 GB DDR3-at támogat. Hivatalosan, mert mikor még a gyári dokumentáció készült, csak 1-2-4 GB-os memóriamodulok léteztek, nem volt nagyobb. Persze simán megy benne a 2×8 GB is, de ha betelefonálsz a Lenovo ügyfélszolgálatára, ott elő fogják neked keresni, hogy csak 2×4-et támogat. Mert a hivatalos doksi ezt írja, jogilag a hivatalos doksi alapján vállalnak felelősséget, jogilag nem mondanak mást, mert ha baj lesz belőle, akkor az lesz, hogy ők vállaltak ingyen kockázatot, meg pluszban kell vele dolgozniuk. Így egyszerűbb hárítani az egészet, nagyon kényelmes egy hivatalos doksira mutogatni, minden meg van oldva.
-
#11045
Frawly
veterán
bringasisti
#11038
Frawly
veterán
válasz
bringasisti
#11038
üzenetére
Abban az egyben igazat adok, hogy a Mint nyelvválasztása nem tökéletes. Onnan, hogy telepítéskor kiválasztottad a magyar nyelvet és billentyűzetet, onnantól fogva az összes fent lévő programhoz telepítenie kéne a magyar csomagot. De vedd figyelembe, hogy ez a Mintnek hiányossága, pl. az Ubuntuban ez nincs.
Egy kivétel szokott lenni minden disztróban, és ez az általad rettegett Terminál. A terminálos parancsok és programok közül sok nincs magyarítva (sem más nyelvre fordítva, csak angolul van). Ezt is lehet hiányosságnak venni, mert valahol az, de sajnos ennek a magyarítása valami miatt nem népszerű, nem a Linux hibája, a fordításban segédkező önkéntesek nem hajlandóak erre. Pl. a HPLIP sincs magyarítva emlékeim szerint, ez pedig konkrétan a HP hibája. De ha ilyen messzire megyünk, akkor a Windows Parancssorban használt progik és parancsok között sincs mindegyik magyarítva, és Windowsra is vannak olyan szoftverek, amik pl. nem rendelkeznek magyarítással, egy konkrét példára emlékszek is, pl. Daemon Tools, de még sok ilyen van.
Ennek ellenére az angol nem akadály, mert neked most pl. nem lett volna fontos érteni a terminál kiírását, csak begépelni a kapott parancsokat, és kijelölés, kivágás, fórumba beillesztéssel nekünk megírni mit ír ki, mi értelmeztük volna helyetted.
Meg nem kell műszaki egyetemet végezni hozzá, még Windows használata esetén is megéri felszedni az alap informatikai szakszavakat, meg egy olyan minimális angol tudást, hogy megértsed mi az a format, error, install, package, stb.. A windowsos életedet is meg tudja könnyíteni, ha hibaüzenetkből tudsz valamit kihámozni. Nyilván ez nem egy 3 nap alatt, hanem egy hosszabb folyamatnak a része.
Azt is figyelembe kell venni, hogy még az magyar informatika nyelvezetében sem magyarítanak mindent, pl. torrent, seed, tracker, man in the middle támadás, pendrájv, stb. esetén sok kifejezés nincs magyarítva. Meg van, hogy csak félig van magyarítva, pl. processzor (ezt feldolgozónak lehetne kényszermagyarítani), architektúra (ezt felépítésnek), de valójában nem magyar, hanem idegen szó, csak magyarosan van írva. Vannak könyvek ugyan, amik alkalmaznak a magyarul nem használt szakszavakra kényszermagyarítást (tracker - követő), meg emberek erőltetnek rá művi magyarítást, mint pl. pendrive = tollhajtány, de nem követik a többiek és csak nevetségesnek hat.
-
Frawly
veterán
válasz
Cucuska2
#11042
üzenetére
Attól, hogy őstag, az nem azt jelenti, hogy akkor feltétlen a Linux is neki való, akkor sem, ha 60k hozzászólása van. Megerőszakolni nem lehet senkit, ha nem tetszik neki, nem használja. Nekünk nem sértés, amit lehetett segíteni, megpróbáltuk.
Nem véletlenül szoktam írni, hogy aki csak a Windows licencdíját akarja megspórolni, az ne tegyen fel csak ezért Linuxot, mert nem lesz jó vége. Az eBayen meg különböző hasonló oldalakon lehet 1-2 ezer forintért működő Win7 vagy Win10 Home vagy Prof kulcsot venni, amivel warez és crackelés nélkül lehet használni.
-
#11043
Frawly
veterán
bringasisti
#11035
Frawly
veterán
válasz
bringasisti
#11035
üzenetére
Te tudod. Az a baj, hogy meg sem próbáltad megcsinálni azokat, amit írtunk. Egyedül a pendrive megírásánál és a kulcstartónál csináltad meg, de azok működtek is. Ezért kellett volna megpróbálni a többit is. Veszteni valód nem lett volna, max. egy kis idő.
A 12.04-nél nem téged hurrogtunk le, hanem a HP ügyfélszolgálatot, mivel nincs igazuk, rossz tanácsot adtak, és te, mint laikus megfogadtad.
De nyilván, ha ennyire nem tudsz megbarátkozni a Linuxszal, hogy egy terminált sem vagy hajlandó előszedni néhány parancsot begépelni, akkor a Linux nem neked való, csak magadat keseríted meg, ha erőlteted.
Az is lehet, hogy a mi hibánk, mert nem rágtuk a szádba elég részletesen. Én nem tudom ennél érthetőbben leírni az infókat, mert
1) nem Mintet, és nem Ubuntut használok, hanem egy egész másmilyen disztrót
2) nem használok HP nyomtatótÍgy csak angol nyelvű leírásokból próbáltam segíteni, és onnan magyarra fordítani, de nehéz kitalálni, hogy mit hogyan magyarítanak. Ezért kellett volna a te közreműködésed, hogy kipróbáld, amit írunk, és visszajelezz, hogy pontosan mit írt ki rá a rendszer.
A Linux nem olyan, mint a Windows, hogy van 1-2 főverzió, és azt fujja mindenki, hogy hányadik almenüre kattintsál. Van vagy 100 féle disztró 2-3 konkurrens verziója, vagy 50 féle grafikus felülettel, mindegyikben minden máshogy van nevezve eleve angolul is, és az megint máshogy van lemagyarítva. Ezért legtöbbször alapelvekre és terminálos parancsokra támaszkodunk, mert azok szinte minden Linux terjesztésen egyformák, nem függenek grafikus felülettől, nyelvtől, verziótól.
-
#11032
Frawly
veterán
bringasisti
#11022
Frawly
veterán
válasz
bringasisti
#11022
üzenetére
12.04-es Ubuntut ne tegyél fel. Ahogy a verziószáma is mutatja, ez egy 7 és fél éves disztró lassan (2012 áprilisában jelent meg), már nem támogatott.
A HP-nél hülyeséget mondtak, a HPLIP és az azon keresztül támogatott nyomtatók épp úgy működnek újabb disztrók alatt is. Lehet a HP ügyfélszolgálat legutolsó hivatalos leírás alapján úgy tudja, hogy a 12.04-es Ubuntu volt az utolsó, de ez nincs így. Hivatalosan lehet, de ténylegesen nem ez a helyzet. A hivatalos álláspontok ezeknél a cégeknél csak púder szöveg, a felelősség elhárítására használják, ha nincs kedvül dolgozni.
Mondom, terminálban próbálkozz. Ez egy parancssor-szerű valami, egy ablak, amibe tudsz írni parancsokat, és látod mit ír ki rá, olyan mint a Windowsban a Parancssor vagy DOS-ban a shell. Főleg ez az előnye a grafikus felülethez képest, rendesen látszanak a hibaüzenetek, meg a lényeges dolgok nem lesznek a 5. ikonról megjelenő beállítóabalak 10. fülének 20. alablakába rejtve, hogy keresni kelljen mi hova van eldugva. Az a neve, hogy Terminál. Van Ubuntu-ban, Mint-ben és az összes többi Linux disztróban is. Nem szakszó, ez a program neve.
Tehát Mint-en vagy újabb Ubuntun nyitsz terminált, és letöltöd, amit írtam:
sudo apt install hplip hplip-gui
hp-setup
hp-plugin
Csak akkor mész át a következő parancsra, ha az előző parancs sikeresen, hiba nélkül lefutott.Amíg ez nincs meg, addig felesleges mindenféle túl régi disztróval próbálkoznod, pocsékolod vele az idődet.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#10976
üzenetére
Igen, nálad ezért nem tört el, mert Compiz fut kompozitorként, míg az Xfce saját kompozitora tört most el az új Mesa miatt. Egyébként érdekes, mert Arch fórumon nem látom a problémát, szóval arra gyanakszok, hogy a mintes Xfce-s csomagok régebbiek, erre jött egy friss Mesa, és a kettő összeakadt.
De sajnos ma már nem csak a Mint ilyen, minden OS-en eltörhet bármi update-kor. A modern rendszerek annyira komplexek, hogy végtelen lehetőség van arra, hogy valami valamivel összeakadjon, eltörjön.
Archon most nálam nemrég egy kisebb kellemetlenség akadt csak, hirtelen működésképtelen lett az összes keepass-os csomag, és csak keresőzéssel derítettem ki, hogy valamelyik marharépa különszedte a Pythontól a pythonos crypto csomagokat, csak fel kellett őket tenni kézzel, mert az új függőségek nem jelentek meg a régi csomagok frissítésekor. Apró dolog, 2 perc alatt megoldottam, de aki mondjuk kezdő, lehet bepánikol ilyenkor, hogy jajj, mihez kezdjen, összeesküdött ellene a CIA meg az NSA. Mondjuk az Arch hírekhez kiírhatták volna egy 3 soros hírben, a műkörme senkinek nem tört volna le tőle, azért van a főoldalon a hírek szekció, hogy lehozzák az ilyeneket.
De a Mint főoldalán sem látok hírt erről az Xfce-s gikszerről. Tehát nem is az, hogy valami eltörik, mert csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, hanem nem tájékoztatják róla a felhasználókat, a linuxosoknak inkább ezzel nemtörődömségével kéne valamit kezdeni.
-
Frawly
veterán
válasz
Dhampir
#10984
üzenetére
A kérdésedet nem pontosan értem. Egyféle .iso fájl van egy Mint flavorön belül, dd módban írod ki, bootolnia kell UEFI-vel és Legacy BIOS boottal is. Ezt az UEFI BIOS-ban kell beállítanod, hogy milyen módban bootoljon, UEFI only, Legacy BIOS only vagy vegyes, mindkét lehetőségre figyeljen a bootolható eszközök listázásánál.
Előnye lehet az UEFI bootnak, hátránya nem. Pl. a rendszerbetöltő előtti eszközinicializálási idő lerövidülhet, mivel az UEFI bootkor az UEFI kihagy egy csomó hagyományos BIOS POST eszköztesztet, amit a Legacy BIOS megcsinál. Nem minden gépen lehet vele időt nyerni, de van, amelyiken lehet vele 1-2 másodpercet spórolni.
A secure bootot érdemes kikapcsolni, mert rohadtul nem secure, másrészt csak szopatásra jó, de végül is úgy is használható egy UEFI-s telepítés, ha bekapcsolva hagyod, de akkor pár dolog menedzselése megnehezül, pl. drivertelepítés, rendszerbetöltő frissítése, kernelfrissítés.
Én is már a sokadik gépen használok UEFI bootot, Win10-zel és Arch Linuxszal is, de Arch alatt kézzel máshogy oldom meg a Minthez képest, nincs GRUB sem pl., míg Mint alatt van. Egyébként úgy olvastam több embertől, hogy a Mint telepítő bizonyos gépeken nem hajlandó UEFI-vel települni, lefagy a telepítő, vagy végigmegy, de nem bootol. Gépe válogatja.
-
Frawly
veterán
Igazad van, most én se találok. De emlékszem ilyesmire, egy 2010 után megjelent Zotac GT kártyára, volt róla YouTube-teszt. Ezek szerint a 730 nem rémlik jól.
Nyilvánvaló az is, hogy a késői AGP-s kártyák egyike sem AGP-s. AGP csatis a nyák, de a vezetők már egy APG-PCIe konverterchipen keresztül vannak bedrótozva, és általában ezek a kártyák a konvertálás miatt lassúbbak, meg eleve úgy vannak kiadva, hogy kisebb memóriabusz/sávszél, kevesebb VRAM, visszavágott órajel.
-
#10968
Frawly
veterán
SwissAirplan
#10967
Frawly
veterán
válasz
SwissAirplan
#10967
üzenetére
Nem értek az IP tv-hez, de ehhez nem kell szerintem szerver. Elég, ha a tévék routerre kapcsolódnak, NAT-olt helyi hálón. Ilyenkor az tévés cég csak a router IP-jét látja, azt nem hogy az amögött lévő belső hálózatban melyik gép, tévé van épp mögötte. De majd kijavítanak a haladóbbak, ha nem így lenne.
-
Frawly
veterán
válasz
mAtech
#10958
üzenetére
Nem hogy hasonlónak, de még jobbnak is kéne lennie a gép sebességérzeténél a Linuxnak. Ha esetleg gyorsabbat szeretnél, akkor Mint Cinnamon helyett a Mint Xfce vagy Mint Mate verziót próbáld.
A 9200SE már egy nagyon régi kártya. De Linux alatt a kernel automatice betölti hozzá a radeon nevű legacy kernel modesetting drivert, meg a 2D-s Direct Rendering gyorsítást, a Mesa csomag meg biztosítja hozzá az OpenGL 3D támogatást.
Egyébként az ATi-t sem értettem. A 9xxx-es Radeon kártyák mind egy kaptafára mennek. Ennek ellenére a 9200-ashoz driver max. XP-ig van, de én használtam 9600-as Radeont anno Win7-tel simán, így most megnézve vistás driver van hozzá, lehet azt használtam, már nem emlékszem, de probléma nélkül ment Win7-en.
Asztali gépnél azért én a 9200-es Radeont kikapnám belőle, és az AGP slotba beletennék egy olcsó, használt ATi HD4670 (legerősebb létező AGP-s kártya), vagy HD3850-es kártyát (ez sem sokkal gyengébb), esetleg NV GT730 (ez is ott van szintben, és nagyon kicsi a fogyasztása, a legmodernebb létező AGP-s kártya, árban talán kedvezőbb az első kettőnél). De ha nagyon gyenge proci, akkor a fenti háromnál is sokkal olcsóbban NV 7900, 7800GS, 6800 (nem Ultra), 6600, 6200, ATi X1900 is elég lenne bele, ezekhez van Win7 támogatás. A GT730-hoz Win10 is. Az NV retró kártyák kicsivel olcsóbbak, főleg a kisebbek. Csak arra az esetre írom, ha fent hagynád a Windowst is játszani, de a Linux is meghálálja a gyorsabb a GPU-t. Viszont ha Linux lesz rajta, akkor meg az ATi kártyák jobbak, és maradj a HD4670, HD3850, X1900, X1850, stb. lehetőségeknél.
-
Frawly
veterán
válasz
Cucuska2
#10952
üzenetére
Tényleg nem hergelni akarok senkit, de a Python védhetetlen. Tudom egyszerű benne programozni, meg népszerű, de attól még nem lesz jó.
C++-ból is vannak verziók, de odafigyelve lehet úgy írni a forráskódot, hogy mindegy legyen a verzió, és ha külön verziósat is írsz, akkor is ugyanaz a gcc vagy llvm clang compiler lefordítja a különböző kódokat, nem kell azzal szenvedni, hogy mindenféle külön verziós compilert tegyél fel.
De ilyen sajnos a JS is, az is rettenet népszerű, már mindenféle frameworköt húztak fölé, meg azok fölé újabb frameworköket, már az isten se igazodik ki rajta, és addig nincs is baj belőle, amíg a kód fut, de ahogy probléma van vele, senki nem bogozza ki. De legalább lehet benne írni 100-200 megás alkalmazásokat, amik ellátják egy 1-2 megás natív alkalmazás feladatát, lásd az Electron alapú appok.
-
Frawly
veterán
válasz
Cucuska2
#10945
üzenetére
Pedig nem akartam senkit megbántani. A Python alapból szutyok sajnos. Erre jön még a verziókkal kínlódás. Nem érdekel, hogy a BMW vagy a NASA, vagy maga az atyaúristen használja, attól még nem lesz jobb. Az Electron webapp alapot is elég sokmindenki használja, attól még szutyok. Egy normális programozási nyelvnél mindegy kéne, hogy legyen a verzió, mert visszafelé kompatibilitásnak kéne lennie. Vagy ehhez programozási módszertannal kéne igazodni, hogy a régi verziót használni és olyan kódokat írni, ami azzal kompatibilis. Ilyet linuxosok is szoktak, ha hordozhatóságot akarnak, akkor olyan shell scriptet írnak, ami nem csak Bashon megy, hanem az összes unixos shellen.
Abban viszont egyetértünk, hogy szoftverfejlesztéshez nem a Mint a legjobb megoldás, a régi csomagverziók miatt. Nem csak Pythonhoz nem a legjobb, de gcc-vel fordításkor is szoktak gondok lenni, olvasni szoktam git-es oldalakon, ahogy ubuntusok, meg mintesek kínlódnak, hogy nem fordul le az a kód, ami Arch meg Fedora alatt simán fordul elsőre.
Az Arch AUR valószínűleg ugyanarról a weboldalról szedi le a .sh installert, mint amit kézzel is letöltenél. Csak automatizálja a folyamatot. Nem mondom biztosra, mert nem használom ezt az Anacondát, de elég valószínűnek tűnik
A kérdezőnek: HDD-ről a Win10 nagyon lassú, el kell felejteni. Az alá kell az SSD. Pont.
-
Frawly
veterán
válasz
oszi666
#10942
üzenetére
Bocsánat, kevertem ezt az Anacondát a Akonadival, nagyon hasonló a nevük. Egyébként a sima Python a tárolókból miért nem jó neked? Abban is lehet mindenfélét telepíteni csomagkezelőn keresztül.
Én tuti nem tennék fel ilyen külön weboldalról letöltős szutykot a gépre.
Egyébként ha csak erre kell a Linux, hogy Anacondát futtass, akkor felteszel egy Manjaro-t, és ott aur-ból felteszed az anaconda csomagot. Az automatán feltelepíti neked működőre.
-
Frawly
veterán
válasz
oszi666
#10933
üzenetére
Egész gépre nem éri meg elbarmolni a jogosultságokat. Attól is függ, hogy milyen mappába akarsz másolni, mert ha rendszermappa, abba mindenképp csak rendszergazdai joggal javallott másolni. De általában kezdő linuxosok a frissen particionált meghajtóknál is belefutnak jogosultsággonba, de oda elég szokott lenni egy chown -R.
A Linux nem Windows, nem töltünk le weboldalról telepítőket. Ha az Anaconda nem elég friss a Mint/Ubuntu tárolókban, akkor nem külső telepítővel kell a rendszert összebarmolni, hanem feltenni egy olyan Linux disztrót, amiben frissek a csomagok, friss a KDE, és az Anaconda is. Ha frissesség kell, akkor azt nem a Mint háza táját kell kereni, ami köztudottan egy konzervatívabb, Ubuntu LTS-re épülő disztró. Tegyél fel Manjaro KDE-t, vagy ArcoLinux KDE-t. Esetleg Fedorát KDE-vel.
Az sem világos, hogy miért kell neked új verzió Anacondából.
-
#10931
Frawly
veterán
CsengődiGeri
#10930
Frawly
veterán
válasz
CsengődiGeri
#10930
üzenetére
A linux disztrók arra a meghajtóra teszik a bootmanagert, amelyikre te mondod. Nem írkálnak másik meghajtóra, nem kell semmit lehúzgálni, ez windowsos betegség, ami a Linuxot nem érinti.
-
Frawly
veterán
válasz
growler
#10916
üzenetére
Oksa, kösz az infót, ezt nem tudtam, hogy külön is le lehet tölteni. Jó tudni.
Viszont ez a magyarítás irtó gáz, amit beidéztél. El kellett olvasnom néhányszor, mire rájöttem, hogy magon nem csirketápot, hanem kernelt, a termelésen meg in production környezetet ért. Nagyon nem jó mindent lefordítani, az összes szakmai kifejezés magyarítását erőltetni, ennyi erővel akkor a márkaneveket is lefordíthatnánk, pl. Mikroszoftver Nyílászárók. Mármint ezt most nem neked írom, hanem az idézett szöveg írójának.
A kernelt ennek ellenére lehet magyarítani, de nem magnak, mert az a meggyben van, hanem rendszermagnak. Az in production környezetet meg éles rendszernek lehetne félreferdíteni. Szokták a disztrókat is terjesztésnek hívni, de az is nagyon erőltetett. A mirror tükörnek fordítása még elmegy.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#10898
üzenetére
Nem teszt az. Az 5.0-ás kernel már régi. A friss disztrókon rég kitesztelték neked sok hete, elárulom stabil. Nyugodtan felteheted. Akár egy 5.1.9-eset is feltehetsz, pár napja azt használom, azzal sincs semmi baj. Annyira nem menő, mint a 4.18-as Ubuntu kernel, meg a jó kis stabil 2.6-os CentOS-es, régen minden jobb volt.
Ha el is törik valami az újabb kernel miatt, az a mintesek hibája, nem az 5.0-ás kernelé.
Az elég baj, hogy az ukuu fizetős lett. Akinek friss kernel kell, ne x@rakodjon semmilyen fizetős cuccal, meg mindenféle kernel updater cuccal, használjon friss disztrót (Arch-ág, Fedora), és emellett vagy ehelyett tanuljon meg magának kernelt forgatni.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Necronom
#10879
üzenetére
NV-t ne vegyél, ha linuxozni akarsz. Persze megy Linux alatt, a zárt driverrel, de ki tudja meddig. Az NV is rendszeresen csinálja, hogy egyes régebbi kártyák támogatását megszünteti a jelenlegi zárt drivernél.
Az az 5770-es AMD kártya rendesen kell hogy menjen a radeon KMS kernel driverrel (a kernelben van benne, a kernel automativce betölti, nem kell semmit állítani meg telepíteni), mellé Mesa (ami alapból telepítve van Minten, ha kell, akkor az obaif PPA-ból egy újabb verziós Mesa mehet fel), Xorg-hoz meg az xf86-video-ati (Mint alatt lehet más a neve) csomag kell feltenni. Vulkant nem támogat egyáltalán. Lehet pár játékban kicsit alacsonyabb fps-t kapsz, de a rendszer stabilitása, és a hosszútávú támogatás jobbnak kéne legyen ezzel a driverrel. Persze ha most jól megy a zárttal, és elégedett vagy vele, akkor ne piszkáld, míg megy, én ezeket arra az esetre írom, ha már nem fog menni sehogy a zárt driver.
Nem tudom milyen konfigban van, de ha használtan szeretnél olcsó kártyát, akkor egy AMD RX 470, 480, ha még olcsóbban, akkor RX 390 vagy 290 szintű kártya, azoknak van Vulkan támogatása, viszi őket a legújabb kernel amdgpu driver és a radeon-vulkan csomag drivere. Azoknak teljesen patent a támogatása Linux alatt, és jó pár évig az is marad.
-
Frawly
veterán
válasz
Necronom
#10875
üzenetére
Majd ahogy egyre újul meg a kernel, csomagverziók, úgy lehetetlenül el a zárt driver fokozatosan. Ezt még nem érzed, mert a Mint nem a legfrissebbeket használja, és mivel LTS, sokáig támogatott, de ha egy tényleg friss disztrót telepítenél (pl. Arch, Fedora), akkor látnád meg, hogy a zárt driver nem is menne, vagy fel sem lehetne telepíteni, vagy fagyna vele a rendszer.
A legnormálisabban az AMD kártyák vannak támogatva, azokból is az újabb GCN és azutáni kártyák, rendesen mennek nyílt driverrel (amdgpu kernel KMS driver + Mesa GL + RDVK/AmdVK Vulkan). Másodlagosan még elfogadható a régi AMD kártyák és az Intel GPU-k támogatása, szintén nyílt driverrel. Az NV-é a legrosszabb, ott csak zárt driverrel lehet akármit is csinálni, nem tudsz frissíteni sem miatta a fentebb kifejtettek miatt. Ráadásul az NV, ahogy írták, időről-időre megszünteti egy-egy régebbi kártyához a zárt drivert. NV-n a Wayland is csak KDE, Gnome alatt megy, más Wayland kompozitor meg sem mukkan rajtuk.
-
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
#63718632
#10837
üzenetére
Sokat particionáltam, formáztam Windowszal és Linuxszal is NTFS-t (fdisk/cfdisk + mkfs.ntfs). Mindkettő egyformán jól megcsinálja, nincs különbség, a linuxszal készített is teljesen rendben működik akárhányas Windows alatt. Tapasztalat.
(#10835) Necronom: én nem adtam volna fel ilyen könnyen. Engem a helyedben már csak azért is érdekelne, hogy miért nem látja a Windows.
-
Frawly
veterán
válasz
Necronom
#10829
üzenetére
Mint már írtam, terminálban futtasd a sudo fdisk -l /dev/sda-t és annak a kimenetét tedd be. Ez a GParted egy bugos grafikus valami, kényelmesebbnek tűnik, de fele annyi infót sem ír ki.
Mindenesetre elég érdekes az eseted. Az a baj, hogy akármit írok, a felét ignorálod, pl. hogy megpróbáltad-e az MS oldaláról letöltött hivatalos 1809-es Windows 10 telepítővel.
-
Frawly
veterán
válasz
gregory91
#10827
üzenetére
Lehet az lesz, igazad van. Nem ismerem ezt a megoldást. Valakinél abban a topikban véletlenül kapcsolt be, nem szándékosan. Nála is úgy jelentkezett, hogy egyik Windows telepítő sem akart települni az SSD-re. Igaz nála látták az SSD-t, csak települni nem voltak rá hajlandóak, hibaüzenetet dobtak.
Mondjuk ha az én SSD-mről lenne szó, én végigküldenék rajta egy secure erase-t első körben. Úgy nincs az az isten, hogy a Windows telepítő nem látja, de a BIOS/Linux igen.
Esetleg még az lenne elképzelhető, hogy a gépben valami nagyon spéci SATA vezérlő van, amihez nincs a Windows telepítőben driver, de ezt meg azért zárom ki, mert megírta végül milyen gépeken próbálta, és azokon nincs ilyen.
-
Frawly
veterán
válasz
Necronom
#10825
üzenetére
Akkor viszont csapongunk ide-oda. Ha a BIOS látja, meg Linux is feltelepül rá, akkor az SSD jó. Bár azért egy sudo smartctl -a /dev/sdazonosító kimenetet betehetnél róla.
Hogy a Windows miért nem látja, az rejtély. Legújabb Win10-zel próbálod (1809-es, amit a MS oldaláról is le lehet tölteni), BIOS-ban AHCI mód be van állítva?
Az SSD-s topikban volt valakinek hasonló baja, ő Linuxszal nem próbálta, de a Windows telepítők nem látták az SSD-jét, csak a BIOS és a már feltelepített Windowsok. Végül kiderült, hogy valami ún. Hitelesített (vagy valami Védett) Tárolóvá alakította az SSD-t, és azért nem tudott rá a Windows települni. Már nem emlékszem a pontos magyar nevére a beállításnak.
-
Frawly
veterán
válasz
Necronom
#10823
üzenetére
Ja, ha nem látszik az SSD több gépben sem, akkor megdöglött. Ha van még rá jótállás, gariztast, egyébként kuka. Néha megtörténik ez, egyszer csak bedöglik, sokszor mindenféle előjel és kezdeti tünet nélkül, nem tudsz vele mit csinálni. Még a Kingstonnál nagyobb márkáknál, drágább SSD-knél is előfordulhat. Nem Linux-specifikus dolog, ha a hardver döglik be, akkor kuka. Attól hogy Mint-telepítés után adta be a kulcsot, az nem azt jelenti, hogy a Mint tette tönkre. Egyszerűen csak a véletlen műve, hogy pont most fosta össze magát hardveresen a cucc.
Egyedül az zavar, hogy azt írod, hogy Live Linux alatt látszik. Szóval összeszedettebben kéne írnod, ha hardverhiba miatt döglött meg az SSD, akkor Live rendszer alatt sem kéne látszania.
Az, hogy milyen gép, azt csak a SATA vezérlő miatt kérdeztem. Kizárandó azt az esetet, mikor túl régi gépbe teszik, és a vezérlővel inkompatibilis lesz az SSD.
Amit még megnézhetnél gariztatás előtt, hogy a BIOS-ban látszik-e az SSD.
-
Frawly
veterán
válasz
Necronom
#10820
üzenetére
De, nyugodtan írj a gépről, amiben be lett üzemelve.
1) a te érdeked, hogy minél több infó legyen
2) a Kingstone SSD hamisítvány, az eredeti márkát Kingston-nak hívják, nincs „e” a végén.
3) Kingstonból is van egy csomó 120 gigás modell, megírhatnád pontosan melyik.
4) Live Linux alól egy fdisk -l és smartctl -a kimenet kéne
5) A BIOS-ban próbáld meg IDE módba kapcsolni a lemezvezérlőt, csak próbaképp. -
Frawly
veterán
válasz
Phobion
#10795
üzenetére
Igen, így is meg lehet oldani. De ahogy írod másodjára, az ugyanaz, amit én írtam, hogy kézzel adod meg neki a földrajzi koordinátáidat, ahhoz nem kell Gnome locations.
Egyébként mikor én használtam Redshiftet, én nem földrajzi behatárolás alapján állítottam be, hanem hogy ha elindítottam, akkor mindig vegye le teljesen a színhőmérsékletet, ne variáljon nappal-éjszaka-fokozatosság között. Ha meg nem kellett, kikapcsoltam.
A Mintet könnyen át tudod állítani angolra a nyelvi beállításoknál. Nem kell újratelepíteni.
-
Frawly
veterán
válasz
Phobion
#10792
üzenetére
Úgy, hogy a terminálban futtatod, úgy próbáld meg állítgatni a Redshiftben a színhőmérsékletet, közben nézd a terminálablakban, hogy írogat-e újabb hibasorokat. Azt értem, hogy nem fog állítani semmit, hatástalan lesz, nem is az a lényeg, hogy ír-e ki új hibasort a terminálba.
Ezek, amiket most ír, nem kritikus hibák, a GUI felületet érintik csak, nem a Redshift tényleges működését.
(#10791) lev258: igazad van, az is lehet a baja, hogy nincs neki megadva a pontos földrajzi hely. A Google Maps-en kéne ellenőriznie a kollégának, hogy ahol lakik, az pontosan milyen szélesség, hosszúság, és azokat a koordinátákat kell beadagolni Redshiftbe.
-
Frawly
veterán
válasz
#79715584
#10764
üzenetére
A 66.0.2-es Firefox még nem elavult. Jelenleg a 66.0.3 a legfrissebb. Persze én frissebbet használok, 67.0b12 bétát, de ettől még a stabil ágban a 66 nem elavult.
PPA nélkül is használhatsz frissebbet, a Mozilla oldalán vannak elérhető .deb-es Firefox csomagok, abból felteheted bármelyik ágat, stable, beta (developer edition), nightly (ez amolyan alfa verzió). Kibontod egy mappába és használhatod portable módban, és frissíti is magát rendszeresen. Csak ilyenkor neked kell figyelni, hogy ha nyelvi csomagot akarsz feltenni, akkor a FF-ból kell feltenni, nem a csomagkezelőből.
Ha meg a frissesség általában fontos neked, akkor Mint helyett tegyél fel Manjaro-t, vagy Antergost vagy ArcoB-t, vagy valami más Arch alapú rolling disztrót. Azokból szintén szokott Xfce-s kiadás lenni.
-
Frawly
veterán
válasz
#63718632
#10760
üzenetére
Alaplapfüggő, hogy ki tudod-e választani, hogy mivel bootoljon egy telepítő UEFI vagy Legacy. De amelyik lapon nem is lehet választani, ha a telepítőt UEFI módban írtad ki (pl. FAT32-es partícióra, MBR nélkül), és a BIOS-ban bekapcsolod az UEFI only bootot (a biztonság kedvéért), akkor nincs az az isten, hogy ne UEFI-n bootoljon már a telepítő, és ilyenkor az OS is UEFI boottal települ. Így tehát ki tudod kényszeríteni.
Csak elvi síkon írom, mert ahogy nézem, megoldottad. Most, ha így működik, valóban nem kell belebarmolni.
-
Frawly
veterán
Igen, azért írtam, mert láttam előre, hogy problémás lesz a boot. Persze, elvileg megy Secure Bootal is, csak kisebb eséllyel, meg driverek felrakni szívás lehet, shim-mel kell szívni. Raádásul a Secure Boot tökéletesen 0 biztonságot nyújt. Ha még tényleg normálisan védene akármi ellen is, akkor azt mondom, hogy jó, szívjunk vele.
Secure Boot viszont kötelező, ha a Windows Secure Bootot használó Bitlocker-kötetre lett telepítve. Ilyenkor a Secure Boot kikapcsolása bootképtelenséget eredményez, mivel nem lehet nélküle feloldani a titkosítást.
-
Frawly
veterán
válasz
#63718632
#10752
üzenetére
Az ingyenes frissítési akció lejárt, de nem hivatalosan a mai napig lehet Win7-et ingyen Win10-re frissíteni. Az OEM-et is lehet, a 32 biteset is 64 bitesre frissíteni. A MS oldaláról a legutolsó Win10 telepítő kiír, egy a tartalmát egy FAT32-re formázott pendrive-ra kibontod. Bebootolod UEFI boottal, feltelepíted a Windowst. Mikor kéri a termékkulcsot, beadod neki a Win7 termékkulcsát, simán el fogja fogadni, be fogja aktiválni. Utólag meg senki nem tudja bizonyítani a MS-on kívül, hogy még az ingyenes időszakban vagy már utána frissítettél. Arra kell csak figyelni, hogy mindenképp 64 bites Win10-et telepíts, és olyan Win10 változatot, ami megfelel a Win7-ednek. Tehát ha Win7 Home-ról van szó, akkor azt csak Win10 Home-ra tudod frissíteni. Ha Win7 Prof, akkor azt csak Win10 Prof-ra. A MS nyitva hagyta ezt a lehetőséget, mert nekik így is megéri, több ember vált Win7-ről, Win8/8.1-ről, kevesebben ragadnak be régi verzión.
A Linuxot meg felteszed a másik meghajtóra, szintén UEFI boottal. Nálam is így van megcsinálva, a két rendszer két külön SSD-n van, két külön EFI partíciójuk van, mindkettő 64 bites és EUFI-vel bootol, nincs GRUB, nincs bullshit. Nem is tud egymás létezéséről a két rendszer. Alapból automatán az Arch Linux indul, de ha úgy gondolom, hogy Win10 kell (mert mondjuk Win only game-mel játszok vagy 1080p-s Netflixet akarok nézni), bootkor rátaposok az F12-re, előjön rá az UEFI boot menü, abban még le sem kell mennem a listaelemeket kiválasztani, mert a kurzor azonnal a Windows Boot Manageren van, az a lista eleje. Tehát F12+Enter és máris a Win10 indul. Nem zavar be semmilyen GRUB, Windows frissítés sem cseszi szét a bootot.
Win10+Linux dualbootnál lehetőleg arra figyelj, hogy a Secure Boot ki legyen kapcsolva és a Windowsban a Gyors rendszerindítást az Energiagazdákodásnál kapcsold ki. A Win10 alapból Gyors indítást használ, leálláskor félhibernációs állapotba teszi le a gépet, bootkor innen éleszti fel. Ez jól hangzik, mert a bootot meggyorsítja, de az NTFS partíciókat nem csatolja le rendesen, így ha a Linux bootol, akkor hiba miatt nem fogja tudni felcsatolni az NTFS partíciókat!!! Erre figyelni kell, ahogy arra is, hogy néhány alattomosabb évszakos nagy Win10 frissítés sunyi módon visszakapcsolja a Gyors indítást, te úgy fogsz emlékezni, hogy kikapcsoltad, igazából meg bekapcsolódik, időnként nem árt ellenőrizni.
-
Frawly
veterán
válasz
Petya XT
#10738
üzenetére
Ez így, ahogy leírtad működik. Beteszed a gépbe mindkét meghajtót, a linuxosat és windowsosat is, működniük kéne. Esetleg a Windowst lehet újra kell aktiválni, ha nagyon megváltozott alatt a konfig.
Még GRUB-bal sem kell őket összekötni, megcsinálod, hogy alapból az általad kívánt OS induljon, ezt a BIOS-ban állítod. Ha meg nem arról akarsz bootolni, akkor F12-re vagy F8-ra, vagy ami nálad kell, arra rányomva előhozod bootkor a BIOS bootmenüt, és a másik rendszert választod ki.
-
Frawly
veterán
válasz
Doky586
#10736
üzenetére
Azt is lehet, hogy felraksz egy Mint Xfce-t, ha az úgyis megy, majd mikor fent van, feltelepíted rá utólag a Mate asztali környezetet, ha mindenképp Mate-t akarsz.
Az NV6200-at meghajtani a legjobb az opensource nouveau driver lenne. A zártat is fel lehet tenni, lehet pár FPS-sel többet hoz, de az nem éri meg a szopást, főleg, hogy a 6200 úgyse elég erős játékokhoz, annyi, hogy 15-20 helyett lesz 20-25 fps. Adott esetben számíthat, de nem valami gyakorlati dolog.
Disztróknál a 32 bitet sokféleképpen hívják. Általában x86-nak nevezik, de láttam már i386-nak, x32-nek, i686-nak írva is. Kezdő felhasználókat az amd64 jelölés szokta megzavarni, ha 64 biteset akarnak letölteni, azt hiszik csak AMD CPU-ra jó, közben meg Intelre is. Szerencsésebb az amd64-es jelölés helyett az x64 vagy x86_64 vagy csak egyszerűen 64-bit.
x686 nincs. Vagy x86 vagy i686 van. De pl. a Debian-alapú disztrók sokszor i386-nak nevezik, ami megtévesztő, mert min. 686-os proci kell neki, Pentium Pro vagy újabb, minden, aminél a CPUID CPU family 6-ot vagy magasabb számot ír. Régen voltak disztrók, amik tényleg i386-osak voltak, de ezek is gyorsan váltottak i486-ra. Persze az i686 is megtévesztő valahol egy kicsit, mert nem csak Intel procira jó, hanem a family 6-os vagy magasabb AMD-re is, pl. K6, Athlon, AthlonXP, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
Doky586
#10729
üzenetére
Linuxon nincs ilyen. A népszerű disztrók, mint a Mint, 32 bitesen i686-ra vannak fordítva, és nem feltételeznek speciális utasításkészletet. Talán a kernel lehet PAE-s, de a P4 azt támogatja, de amelyik proci nem támogatja, annál is leérhető ez, csak non PAE kernel használatával. A gyakorlatban jelentősége nincs, PAE-t nem támogató procik úgyis olyan régiek, hogy túl gyengék használhatóan futtatni modern Linuxot, meg alkalmatlanok böngészésre meg mindenre.
P4-esen a Win8-10 is mehet, legalábbis a Prescottoktól kezdve voltak olyan modellek, amelyeken volt NX támogatás. PAE meg SSE2 meg az összes P4-en van. Win10-en van egy további követelmény, a CMPXCHG16 utasítás támogatása (ez még csak nem is utasításkészlet), de az NX-et támogató P4-ek ezt is támogatják. Az AMD64-es rendszereken szopó, a nagyon korai példányok nem támogatták a CMPXCHG16-ot. A Linuxnak nem kell ilyen, de azon meg inkább attól függ, hogy a kerneltbinárist, meg a csomagokat milyen optimalizációk mellett fordították. A CMPXCHG16 mindenképp MS-os fetisizmus, egyetlen olyan másik szoftvert sem láttam, amelyiknél ez követelmény lett volna.
A 32 bit pont ezen a ponton is hátrányos. Az Arch fórumon láttam anno csomagfenntartót panaszkodni, mikor még a 32 bit támogatva volt, hogy i686-ra kell fordítani, de pl. még az MMX, SSE2, stb. utasításkészletet sem lehet bekapcsolni, mert nem minden i686 generáció támogatja. Emiatt meg újabb procikon, 32 bitesként használva szupoptimális a bináris teljesítménye.
A 64 bitnek ez is előnye, 64 bites procin egy csomó kiegészítő utasításkészlet feltételezhető, nem kell PAE sem, stb.. Persze ha valaki úgyis mindent forráskódból forgat, akkor mindegy, fordításkor be lehet állítani, hogy CPU-hoz, amin a fordítás történik, hozzáigazítsa a támogatott utasításkészetek szerinti optimalizációt is. Elméletileg a modern Linux kernel fut 486-oson is, ha arra fordítod, de pl. néhány éve még a 386-ost is támogatta. Pl. NetBSD elméletileg elindul még 386-oson is, persze nem lesz rajta érdemben használható, meg a RAM mérete is kérdéses lesz gyakorlatilag.
De a kész binárisoknál ebbe nem tudsz beleszólni, pl. a Clear Linux olyan, ami 64 biten is még megkövetel egy csomó modern utasításkészletet, emiatt pl. C2D-n, P4-en nem megy. De a P4-gyel nem lesz gondod Minten, akkor sem, ha nem Prescott/Cedar Mill, hanem korábbi. Sokkal inkább az az izgalmasabb, hogy melyik DE-s kiadás fut rajta használható sebességgel, úgy, hogy a gép böngészésre, stb. is alkalmas maradjon.
-
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#10670
üzenetére
Nálam a NetworkManager azt játssza, hogy eldobja random a Wi-Fi kapcsolatot és utána nehezen kapcsolódik újra. wicd-vel nem volt ilyen problémám, de a wicd-ben azt nem szeretem, hogy az meg python-os bloat, bár a NetworkManagernél nem bloatabb.
A sima wpa_supplicant hívása config/profilfájllal plusz utána dhcp újrainicializálása csak sudo-val működik. Próbálok rá systemd service-t csinálni.
Ami még jó, az a netctl, azzal rendesen működik a Wi-Fi, nincs leszakadás, de abban meg azt nem szeretem, hogy fennakad bootkor, vár a Wi-Fi kapcsolatra. Ezt nem szeressemsuksük benne. Pedig még ez lenne a legszimpatikusabb megoldás.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#10667
üzenetére
Nem tudom, furcsa, amit írsz. Én is Intel Wi-Fi kártyát használok iwlwifi-vel, és nem kell semmit trükközni Archon NetworkManagerben sem, hogy legyen net.
De a NetworkManager Arch alatt amúgy sem zavarhat be, mert alaptelepítésben nincs! Már az Arch live média bebootolása után is wifi-menu-t kell indítani, ami indítja az adott SSID-re a wpa_supplicant és még utána kézzel dhcpcd-t is kell hívni, hogy ha Wi-Fi-vel telepítesz és azt akarod, hogy legyen net. Telepíthetsz telepítés előtt is a live rendszerre NetworkManagert, de kell hozzá net, hogy lefusson a pacman, de ugye itt az a lényeg, hogy nincs net, és az ördögi kör bezárul.
Szóval alapból működik a kártya, meg up state-ben van, de ahhoz, hogy tényleges, konkrét Wi-Fi AP/SSID-hez kapcsolódjon akármilyen Wi-Fi kártya, ahhoz kell valami keretprogi. Nyilván ezt a NetworkManager is megoldja, ha telepítetted (vagy valami behúzta függőségnek, mint pl. a Cinnamon és települt), az indul systemd szervice-kén, és az nm-appletben vagy nmtui-ban vagy más hasonlóban (pl. Cinnamon NetworkManager-es appletje) eltárolt konfiguráció alapján meghívja az utoljára használt kapcsolatot, az eltárolt jelszóval és még a dhcp-t is beüzemeli.
Többet között ezért jó megtanulni Archot telepíteni, mert átlátod ezeket a dolgokat, és nem leszel sem Mentacukorkára, sem LMDLowfaxra, sem Cinmanóra, sem PPA-ra rászorulva. Ezért írom mindig, hogy nagyon kényelmes a Mint meg az Ubuntu, amíg megy. Csak egyszer nem fog menni valami (Wi-Fi, UEFI boot, stb.), és nem érted miért.
Egyébként ugyanennek kéne lennie Debian minimal netinstall esetén is, csak ott még az egész annyival van nehezítve az Archhoz képest, hogy ott engedélyezni kell a nonfree tárolót, abból feltenni az adott Wi-Fi kártyához való firmware csomagot (ha igényli, de jó hír, hogy szinte mindegyik igényli), de ez Parabola-n, Trisquel-en is így van. Archon telepítve van az egységesített linux-firmware csomag, amiben AMD CPU mikrokód, összes Wi-Fi firmware (Realtek, Atheros, Intel), stb.. bele van integrálva és automatikusan felkerül alaptelepítésben. Alig van 1-2 egzotikus firmware, ami nincs benne mégse a linux-firmware Arch csomagban, pl. Intel CPU mikrokód (az külön csomag) meg 1-2 nagyon egzotikus hardver firmware-e (általában szkenner, nyomtató, webkamera, stb.), de erre is szokott lenni külön csomag.
Mint mondtam, az Arch-klónokat nem ismerem, ilyen Antergos, meg Archeoakármicsodák, mert nem éri meg velük szenvedni, rendes Archot kell megtanulni telepíteni helyettük. Egyedül a Manjaro a kivétel, mert az nem egyszemélyes házi fork, hanem nagyobb projekt, akinek nincs meg a tudása még az Arch-hoz, annak érdemes próbálkoznia vele.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#10664
üzenetére
Nálam sima Archon alapból megy az iwlwifi, én is azt használom, semmi extrát nem kell hozzá telepíteni, se extra firmware nem kell (alapból elég, hogy fent van az linux-firmware csomag), kernelmodult sem kell engedélyezgetni vagy ilyesmi. A Wi-Fi-kártya alapból megy. Az megint más, hogy ha netkapcsolatot is akarok, ahhoz a Wi-Fi kártya nem elég (az max. bekapcsolt állapotban mered bele az éterbe), kell vagy wpa_supplicant + dialog csomag vagy NetworkManager vagy wicd vagy valami hasonló, ami az AP-hoz tud kapcsolódni.
A homebrew Arch-klónokat nem ismerem, de a Manjaro-nak is alapból kéne vinnie.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#10630
üzenetére
Esetleg Manjaro? Tudom, annyira nem profi, mint a Debian meg a Mint, apt sincs benne, de cserébe alapból vinné Rílretek 8192African Wi-Fi kártyádat és a videólejátszók is normálisan mennének, a legfrissebb verziók, nem kéne mindenféle külön firmwarecsomaggal, driver forráskódból forgatásával, nonfree tárolóval meg PPA-kkal vergődni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
RowonA topik célja: Segítségnyújtás a Linux Mint-et használó kezdők és haladók valamint a még csak azzal ismerkedők számára.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját! -> [link]
- Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
- Eladó ÚJ, BONTATLAN Samsung Galaxy A05s 4/64GB ezüst / 12 hónap jótállással!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Xbox Ultimate előfizetések
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte GA-A620M R5 7600 32GB DDR5 512GB SSD RX 6700XT 12GB Rampage SHIVA Corsair 750W
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest