Új hozzászólás Aktív témák
-
#196
kymera
őstag
tothmaxy182
#7
válasz
tothmaxy182
#7
üzenetére
Ezért fizetik meg (néhol)
-
#195
proci985
MODERÁTOR
fordfairlane
#186
proci985
MODERÁTOR
válasz
fordfairlane
#186
üzenetére
en egy fel sarga headwaynyi nyelvtant tanultam angolbol osszesen, ehhez kepest meg Magyarországon lett egy kozepem, plusz elfogadtattam skandinaviaban ket angolul megirt diplomamunkat (az egyiknel az opponens kint elt 15 evet USAban).
egyebkent nyelvfuggo, nemetnel ha az ember nem tanulja meg stabilan a nyelvtani alapokat, akkor a kozep - felso atmenet szivas.
hb1: angolbol csak az FCE, nemetbol csak a Göethe. a tobbivel az ember atmegy a magyar hataron es semmit nem er (bizonyos helyzetekben, pl felsooktatasnal pedig kell a papir, nem eleg tudni). igy alakult ki az a vicces helyzet, hogy van harom C1em amit igy keresztbe (nem) fogadnak el az EU kulonbozo orszagaiban.
dabadab: itt felsooktatasba valo felvetelhez kriteriumrendszertol fuggoen B2 (kozep) / C1 (felso) angol kell. a felvetelhez, nem a diplomahoz. igaz a gimnaziumi targyak gyakorlatilag megfeleltethetoek, tehat nem feltetlenul kell extra nyelvvizsga.
aztan ebbol adodik a helyzet, amikor a diak megkapja a gimnaziumi jegyet nemi joindulattal / felnottkurzuson hataron atcsuszva, a felsooktatasban meg szembesul vele, hogy a nyelvi elvaras a gyakorlati szintre alapul es nincs helyi nyelven konyv, esetleg angolul megy minden.
-
"Bugosan implementálták a bíró kiértékelőjét és mivel kifejezetten hosszú volt a kiértékelés, ezért azalatt maga a teszteset fájl is ott volt mellette és le tudtuk tölteni. Aztán írtam gyors egy kis progit, ami grafikusan ábrázolta a tömb értékeit, benne a saját algoritmusom mozgásával és így vizuálisan láttam, hogy jó felé tartok-e vagy csak rontok a helyzetemen.
"Tehát a dolog elérte a célját, írtál egy magad által kiagyalt programot... a probléma megoldására
-
elithun
őstag
Ezzel egyetértek. A hozzászólásomat arra irányítottam, hogy ezeket munkahelyen végülis nem baj, ha nem tudja, mert van rá külön részegység, hogy ne mindenki magának mókolja a környezetet.
De engem is azért mindig meglep, hogy vannak akik programozó lévén nem tudnak otthon fejlesztőkörnyezetet felállítani. (Hardverrel és szoftverrel együtt.) -
#189
hcl
titán
Darth Sith
#6
válasz
Darth Sith
#6
üzenetére
+1! A jó szakember mind az, aki mélységében ÉRTI amit csinál.
Gyorstalpalón nem sok ilyen lesz, max. majd hackernek kèpzelik magukat. -
#187
#35193216
törölt tag
fordfairlane
#186
#35193216
törölt tag
válasz
fordfairlane
#186
üzenetére
Az közoktatásban most is elég hamar nyelvtanoznak.
-
#35193216
törölt tag
11 éve volt az, és a Rigó utcai majdnem ugyanaz most is. A többi nyelvvizsga rendszer vegyes, bár mindegyik begyakorolható úgy, hogy gyenge nyelvtudással átcsússz.
Nem, az elején végképp nem szabadna nyelvtant tanítani. Akkor szabadna csak, amikor a diák már stabilan beszéli a nyelvet. Ugyanis a nyeltant egy jól beszélt nyelvben nem tudatosan használod. Tévútra visz az itthon alkalmazott nyelvtan, fordítás és szómagoltatás.
Szerk.
Feleségem most volt középfokúzni. Az Origonál még mindig magyar kérdésekre kell magyarul valaszolni a hallott szöveg értésnél. De van lejjebb: Corvinus nyelvvizsga rendszer, az az igazi borzalom. -
-
dabadab
titán
Láttál már középfokú nyelvvizsgát? Szerinted hogy lehet azt összehozni, hogy valaki tud angolul de azt nem tudja összehozni? Mert szerintem sehogy.
(#181) hb1: a nyelvvizsga a húsz évvel ezelőtti rendszerhez képest azért sokat változott (és lehet mondani, hogy a javára). Egyébként én a magam részéről nem látok problémát abban, hogy hangsúlyos a nyelvtan, mert ha az az elején kimarad, akkor később már nehéz pótolni. Hülyén/rosszul meg bármit lehet csinálni.
-
bambano
titán
-
#35193216
törölt tag
Érdekes, én nagyon nem ezt olvastam ki ebből a postból. Hanem azt, hogy nyelv helyett nyelvtant tanítanak angolból itthon, ezért aztán a magyar nem bír angolul megszólalni, mert görcsösen próbálja a fejében nyelvtanilag helyesen összerakni a szavakat.
Sajnos nekem ezzel egybeesik a tapasztalatom, mondom ezt úgy, hogy 18 évesen megvolt a felsőfokú nyelvvizsgám, de egy pohár vizet nem tudtam volna kérni angol nyelvterületen. Azóta sokat fejlődtem, most már képes vagyok angolul kommunikálni, csak épp ugyanazon a nyelvvizsgán már nem mennék át. Mert az egészen más dimenzió.
-
-
dabadab
titán
Te most tényleg béna trollkodásra adtad a fejed?...
Amit belinkelték, az annyira kínos, hogy inkább nem is kommentálnám. A t. szerző felfedezi, hogy az iskolázatlan rétegnek problémái vannak a helyesírással - nahát! Aki meg azt akarja megmagyarázni, hogy az angolok nem tudnak angolul, az, kéremszépen, hülye.
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
#35193216
#175
üzenetére
Igen, valójában nem ott kéne tartani infó oktatás terén, hogy lehet túl kéne lépni az excel / word szinten, hanem azon, hogy elég hogy alapszintű programozást tanítanak középiskolában, vagy kéne némi webfejlesztés is, legalább olyan szinten hogy ha indít magának egy blogot vagy személyes weboldalt, akkor kicsit testre tudja szabni
Erre szoktak jönni, hogy programozáshoz "beállítottság" meg "tehetség" kell, meg "arra születni kell", de igazából szerintem programozni egyszerűbb, mint fizika szöveges feladatokat megoldani. Aztán utóbbi mégis kötelező. -
#35193216
törölt tag
válasz
Cathfaern
#174
üzenetére
"Továbbra is tartom, hogy informatikusnak a programozni tudás olyan, mint költőnek az írás-olvasás"
Én ennél radikálisabb vagyok ebben a kérdésben, szerintem minden műszaki és természettudományos területen dolgozónak is egyik alap skillje kell legyen hamarosan, sőt egyes közgazdászoknak, szociológusoknak, nyelvészeknek is.
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
#95561216
#172
üzenetére
Matek, fizika, kémia (lehet mondani, hogy ez nem kell vállalatirányításhoz, de szerintem egy mérnöknek illik ezekhez alapszinten érteni, mondhatni "általános műveltség") és programozás orrba-szájba (beleértve adatbázis kezelés, minimum SQL). Továbbra is tartom, hogy informatikusnak a programozni tudás olyan, mint költőnek az írás-olvasás*. Lehet ez valami nagyon magas szintű nyelv is (pl. python), a lényeg hogy megtanuljon alapszinten programot írni, debugolni, tanuljon némi algoritmikus szemléletet. Közben meg lehet ismertetni verziókövető szoftverekkel is, meg projekt kezelő szoftverekkel is. Én szívem szerint beletennék alapszintű webfejlesztést is, mert szerintem valahol gáz, ha egy informatikus azt se tudja a css-ről, hogy eszik-e vagy isszák. Mai világban ahol minden az interneten van, vagy legalábbis van webes felülete, szerintem illik legalább picit konyítani hozzá. De ez egyéni szubjektív vélemény inkább csak. Így amikor később kap valami csapatmunkát, máris sokkal egyszerűbb lesz megszerveznie az egészet.
*nem, programozni tudás alatt nem azt értem, hogy assemblyben írjon 50000 soros kódot 3D enginnel. Csak ha azt mondják neki, hogy itt ez a repetatív feladat, dobj össze rá valamit, akkor meg tudja oldani. Vagy ha valami forráskódban ki kéne néznie valamit, akkor legalább nagyjából értse meg mit lát. Vagy ha van egy adatbázis, amiből elő kéne kapni valami egyszerű infót, akkor ne kézzel nyomogassa a view table gombot meg copyzgassa át excelbe. És igen, a info menedzser is programozzon legalább egyszer életében, mert amúgy a programozói ott fogják átvágni ahol csak akarják.
-
#35193216
törölt tag
válasz
#95561216
#172
üzenetére
Nagyobb részt látókör tágító, horizontális megközelítésű tárgyak lennének az informatika különféle területeiről. Hogy némi rálátása mindenre legyen a hallgatóknak, és a szakirány választás is meg legyen könnyítve. Emellett nyilván programozás alapjai, némi algebrai alapok, angol szaknyelv.
-
#35193216
törölt tag
válasz
#95561216
#168
üzenetére
Nem gondolom, hogy 15 féle szakot kellene indítani. Simán jó ezeket szakirányban oktatni.
Sőt, én tovább mennék, a 3-ból egyetlen informatikus szakot csinálnék, az állami egyetemek közül egy pár évig tartó versenyeztetés után csak 4 kapna akkreditációt, 2 Budapesten, 1 Dunántúlon, 1 Kelet-Magyarországon, a többi max. FSZ képzést vihetne tovább, mindezt azért, hogy egyrészt mindenhol meglegyen a kritikus tömeg a szakirányokhoz és a választható tárgyakhoz, másrészt létrejöjjön az egyetem és környezetében egy erős szakmai közeg, amire a versenyszféra is tud építeni. Végül ez lenne az egyetlen esélye annak, hogy Budapest mellett máshol is legyen komoly munkaerőpiac az IT szektorban (jelenleg a kritikus tömeg hiányzik, mert nagyon elaprózott a vidéki IT szektor).
A szakirányok pedig nagyobb részét tennék ki az oktatásnak, a beágyazott rendszerek, a gazdaságinformatika és a mélyebb algoritmuselmélet, számításelmélet is egy-egy szakirányban lenne sok más mellett.
-
-
-
#95561216
törölt tag
válasz
Cathfaern
#110
üzenetére
Az baj, hogy annyira nagy területet akarnak lefedni, hogy egyrészt az átadott tudás két év után kimerül abban, hogy "ja valami ilyesmiről hallottam", másrészt annyira különbözik is, hogy adott embert egyik része érdekli, másik részétől meg égnek áll a haja. Kb ott tart most az informatika, mint amikor a természettudományok egyben voltak. Meg is bolondultam volna fizikusként leveli békák párzási szokásairól tanulni
Amit itt páran mondanak le is fordítható erre, oké, hogy te jó részecskefizikus vagy, de mi lesz, ha az egyik munkahelyen az lesz az elvárás, hogy levelibékákat tanulmányozz? Hát mi lenne, először megkérdezem, hogy "hülye vagy öcsém?", aztán ha továbbra is ehhez ragaszkodnak, elmegyek máshova, mert nem csak hogy nem értek hozzá, de abszolút nem is érdekel. -
#95561216
törölt tag
válasz
#24737024
#56
üzenetére
Neked persze, hogy jó volt az egyetem, csak viszonylag alacsony azon állások száma, ahova ezek az ismeretek kellenek. Egy üzleti alkalmazást fejlesztő embernek viszont az egyetem nagy része felesleges szivatás, cserébe olyan, riktán-lassan változó dolgokat, ami nekik kell meg nem adnak le. A baj az, hogy a nagy egyetemi expanzió idején a progmat és a mérnökinfó is csak létszámot emelet, pedig abból a tudásból most sem kell sokkal több ember, mint amikor 50 fős volt egy évfolyam, aztán csodálkoznak, hogy nagy a lemorzsolódás, aminek csak egy része a "hülye vagyok ehhez", a többiek inkább nem túráztatják magukat feleslegesen, és elmennek dolgozni.
-
#164
#95561216
törölt tag
Darth Sith
#6
#95561216
törölt tag
válasz
Darth Sith
#6
üzenetére
Ezt fordítva kellene csinálni, mint például a hanyatló nyugaton, bsc-n piacképes oktatást kapsz, msc-n meg belemásznak az elméletbe. Ha meg még egyszer valaki rá meri mondani az elavult tananyagra meg papírra programozásra, hogy szemléletet ad, összetörök valamit.
-
#24737024
törölt tag
válasz
#35193216
#159
üzenetére
Ha az iparnak jó az illető, az egyetem meg kirostálná, akkor az egyetem eleve rosszul rostálna.
Nem feltétlenül jó az iparnak sem, de égető szükség van emberekre, ezért nincs más választásuk mint csökkenteni az elvárásokat. Én egy német autóipari multinál dolgozom és sajnos sok gyenge képességű kollégával találkozom akikkel kínszenvedés együtt dolgozni. Sokuk esetében azon is elgondolkozom, hogy az érettségin hogy mentek át. Persze nem lehet mindenki a számítógéptudomány doktora, és tudom azt is, hogy egy multinál rengeteg rutinfeladat van, amit gyakorlatilag bárki el tud végezni. Ennek ellenére örülnék, ha magasabb lenne az átlagos színvonal
-
Spirit
őstag
Angol nyelvű programok használata, megoldások olvasgatása neten, stb. az megy, ha esetleg valakivel írásban kell megértetnem magam, az már nehézkesen, de meg tudom oldani, megszólalni viszont nem igazán tudok. Elfogadom, hogy manapság már minden cégnek vannak külföldi kapcsolatai, emiatt sokszor kéne a nyelvtudás, de azért távol áll a "majdnem olyan, mintha nem tudna írni meg olvasni" kijelentéstől.
-
#35193216
törölt tag
válasz
#24737024
#158
üzenetére
Fordítva ülsz a lovon. Ha az iparnak jó az illető, az egyetem meg kirostálná, akkor az egyetem eleve rosszul rostálna. Ugyanis nem a képzésért van a versenyszféra, hanem a képzés a versenyszféráért, bármennyire is akarják az egyetem oktatói, vezetői az ellenkezőjét (hosszútávon ez még az alapkutatásra is igaz, de én itt az oktatásról beszélek).
Szerk.
Egyébként a legnagyobb rákfenéje a magyar oktatásnak, beleértve a közoktatást is és a felsőoktatást is, hogy nyomással szeretne motiválni. Az oktatók, tanárok arról panaszkodnak, hogy ők azért nem tudnak jól tanítani, mert a diák lusta. De mi az, hogy lusta? Miért lusta? Miben lusta? Szerintem a Pató Pál urat is félreérti a legtöbb ember, nem az a baj Pató Pál urral, hogy klasszikusan lusta, mondjuk lusta dolgozni, felkelni, stb., hanem hogy lusta változtatni, jobbítani. Az oktatási rendszernek feladata az is, hogy motiváljon, a motiválás pedig nem választható szét a többi elemtől. Az, hogy a mostani fiatal generáció máshogy motiválható, az adottság, teljesen felesleges sírni fölötte. Persze lehet azt is, hogy maradunk a mostani oktatási rendszernél, csak akkor a hallgató menekülni fog előle. -
#24737024
törölt tag
válasz
#35193216
#157
üzenetére
évről-évre hülyébb hallgatók jönnek, és nem tud mit kezdeni velük.
Én is ezt tapasztaltam. És persze logikus is. Ha az ipar bármilyen mennyiségben és minőségben felszívja a hallgatókat, akkor nem alakul ki érdemi verseny, ami kirostálná az alulmotivált vagy nem műszaki pályára való fiatalokat.
@hb1:
A fiatal oktatók közül a tehetségesebbek vagy maszek úton, vagy az egyetem céges partnereinél ugyanúgy dolgoznak versenyszférás projekteken, így nem feltétlenül igaz, hogy rosszabbul keresnek
Ez gyakorlatilag az egyetlen járható út. Főállásban én is fejlesztőként dolgozom, az egyetemen csak besegítettem.
-
#35193216
törölt tag
válasz
#24737024
#154
üzenetére
Olyan értelemben, ahogy az egyetem elvárja, jobb ha nem is sikerül rávenni a hallgatókat a tanulásra. Nem a hallgatók lusták, a rendszer rossz, és a rendszernek része az is, hogy mennyire alulmotiváltak a hallgatók, és ennek is meg van az oka. Rengeteg oktató panaszkodik, hogy évről-évre hülyébb hallgatók jönnek, és nem tud mit kezdeni velük. Ez pontosan ugyanaz a panaszkodás, mint mikor egy fejlesztő állandóan arra panaszkodik, hogy mások összegányolt kódját kell rendbetennie munkaidejében. Pedig az nyilvánvaló, hogy olyan nincsy hogy tökéletes körülmények, környezet, munkatársak, hallgatók, oktatók, stb., az adott lehetőségekből kell a legjobbat kihozni.
Szerk:
A fiatal oktatók közül a tehetségesebbek vagy maszek úton, vagy az egyetem céges partnereinél ugyanúgy dolgoznak versenyszférás projekteken, így nem feltétlenül igaz, hogy rosszabbul keresnek, mint a végzős hallgatók. Egyébként ők tartották a tárgyak 1%-át, aminek volt is haszna, mert tőlük volt mit tanulni. Az kap nyomorbért közülük, aki alkalmatlan bármire, és az egyetemet menedékként használja. -
válasz
#24737024
#154
üzenetére
Azért szívja fel az ipar a tehetséges kezdőket, mert nincs más mód a munkaerő megszerzésére. Ebben a korban, még elcsábíthatóak mert örülnek a pénznek és hogy hamarabb elindul az életük.
Nem szeretik a bizonytalanságot, márpedig a suli végigcsinálása bizonytalansággal tölti el őket, mert itthon olyan negatív a hangulat (szülők, nagyszülők kárognak, hogy szar itt minden, stb, stb.). Egy jó állásból adódó biztonságra kiemelten szüksége van a legtöbb magyar fiatalnak.
A kereslet találkozik a kínálattal.
Nálunk is van vagy 10 fejlesztő, aki így került hozzánk.
Egyikük hamarabb lett senior 800 bruttóért, minthogy meglett volna a diplomája.
Ilyen feltételek mellett ki a f*szt érdekeljen a suli? Pláne, hogy a cég alig várja, hogy a fiatal ne lépjel ne folyton vizsgázni, meg tanulni, mert kéne a fejlesztői / tesztelői munkája minél gyakrabban. -
#24737024
törölt tag
Itt sokan kizárólag az egyetemeket teszik felelőssé az oktatás színvonala miatt, én azonban ipar felelősségét is firtatnám. Dolgoztam 1 évet tanársegédként egy műszaki egyetem informatikai karán és azt kell mondanom, hogy a jelenlegi helyzetben szinte lehetetlen feladat a hallgatókat tanulásra ösztönözni. Sokan közülük már az alapképzés ideje alatt elhelyezkednek az iparban, onnantól kezdve pedig nem erőltetik meg magukat a tanulással. Jó eséllyel még jobban is keresnek mint te kezdő tanársegédként, így a tekintélyed a nullához konvergál. Elég faramuci helyzet, amivel kezdeni kellene valamit.
Külföldön legalább az alapképzést többnyire becsületesen elvégzik az emberek, csak azt követően szívja fel őket az ipar. -
Cathfaern
nagyúr
"Aztán lehet két év múlva egy másik tárgynál a homlokodra csapsz, bakker, szóval ez az értelme, kár hogy nem sikerült megértni anno."
Ez nagyjából tökéletesen összefoglalja az egyetemi 5 évemet. Pedig csak 1,5 óránként kb. 5 percet kellett volna fordítani arra, hogy ezt azért tanuljuk mert itt meg itt te konkrétan használni fogod, illetve itt meg itt konkrétan használják az iparban. -
proci985
MODERÁTOR
Itt gyakorlatilag minden targyhoz volt valamilyen labor, hol kisebb (pl diszkret matematikahoz), hol majdnem kizarolag abbol alt (design pattern / php+asp+sql kurzusok).
ja igen, en ilyenrol automatic program repair domainrol hallottam vicces eseteket, amikor az algoritmus pl ugy erte el hogy ne hibazzon valamelyik teszt, hogy kitorolte a tesztek mappajat. De voltak hasonloan vicces esetek, szoval a teruleten levok viccesen arrol beszeltek, hogy azert neha a megoldasok meg elegge az elsos talalekony diakok szintjen mozognak a megoldasaik szintjen.
-
azbest
félisten
válasz
proci985
#150
üzenetére
Szegeden, de tudommal máshol is használnak "bíró" kiértékelést kötelező programokhoz. Sőt, talán még valamelyik versenyeken is olyannak dolgozzák fel a beküldött megoldásokat.
Annyi a külsönbség, hogy ott ez egy gyógy tárgy része volt, itt meg félévben egyszer kellett kiszenvedni valami értelmes vagy kevésbé értelmes feladatra a megoldást. De azóta vannak tárgyak, amiből eltörölték a kötprogit, mert úgysem az írta meg, aki beadta, hanem 30e+ tarifával sorozatban gyártotta őket pár élelmes ember a lustáknak.
Szóval lényegében lehetséges úgy teljesíteni a szakot, hogy nem írtál egyetlen programot sem (bár lehet egy-ként kivétel tárgy van, ahol abból is van minimum elérendő pontszám, persze ha nem írattad meg mással)Szóval nekem az tetszett az ottani feladatokban, hogy anélkül alapozott meg szakmai dolgokat, hogy tudatában lett volna a hallgató, hogy ő most milyen komoly dolgokkal foglalkozik valójában. Ráadásul szinte játékos formában.
Itthon meg komoly elmélti dolgokat darálnak le úgy, hogy nem derül ki, mire lesz az jó valójában. Aztán lehet két év múlva egy másik tárgynál a homlokodra csapsz, bakker, szóval ez az értelme, kár hogy nem sikerült megértni anno.A tesztet úgy értettem, hogy nem az algoritmust igazította ki a megoldásban, hanem rájött, hogy mi a bemenet és ha az, akkor simán visszaadta azt az értéket, amit a programnak kellett volna generálnia.
jójó.. én is csináltam hasonlót egyik kötproginál
Bugosan implementálták a bíró kiértékelőjét és mivel kifejezetten hosszú volt a kiértékelés, ezért azalatt maga a teszteset fájl is ott volt mellette és le tudtuk tölteni. Aztán írtam gyors egy kis progit, ami grafikusan ábrázolta a tömb értékeit, benne a saját algoritmusom mozgásával és így vizuálisan láttam, hogy jó felé tartok-e vagy csak rontok a helyzetemen.(#152) proci985
ne is mondd.. volt olyan feladat valamelyik tárgynál, hogy ha nem akarál az elbonyolított feladatba nagyon belemenni, hanem csak azt mondtad, hogy return 3, akkor a felső 10%-ba került a program helyezésileg. Csak kellett valami zagyvaság köré, hogy nehogy bejelezzen a másolat jelző, ami azokat csípte el, akik ugyanazt a megvalósítást vették meg valakitől
Sőt, azt hiszem érdemes volt direkt rontani az eredményen, mert az első valahány helyezettet manuálisan is megnézték az oktatók és hát a return 3-ra diszkvalifikáció járt volnaBocs, közben ide oda beleszerkesztettem, rossz szokásom.
Sajnos a labor gyakorlatok egy rész teljesen értelmetlen volt. Az előadást tartó oktató nem követte a gyakorlatosoknak leadott ütemtervet. Nem készült fel az előadásra, hanem iq-ból mondta az anyag valamelyik részét. Így a gyakorlat nagyrésze arra ment el, hogy az elméletet átfussák, mielőtt a gyakorlati részt ledarálták. Ez az amikor az előadó, bár jó szakember és az iparban is dolgozik, de nincs ideje / kedve fogalkozni az oktatással, de muszáj.
-
proci985
MODERÁTOR
Alapvetoen a throughput nyugaton es eszakon is problemas ahogy tudom (meg kb az egesz vilagrol egesz jo szakirodalom van a "mit csinaljunk az elso programozo kurzuson" teruleten a lemorzsolodas miatt).
Erre lehet tobbfelekeppen lepni, ez a direkt feedbackes megoldas pedagogiai szempontbol egesz jo. Egyreszt azonnali feedbacket ad, masreszt rakenyszeriti a diakokat a folyamatos munkara, harmadreszt biztositja, hogy ha a diak akarja akkor az adott idon belul celba jut. Ha a nem mukodo megoldasra konkret hibazo esetet is ad az megjobbnak tunik. Egyetlen problema, hogy tanari szemszogbol van nemi pluszmelo a kornyezet kialakitasaval (ez mondjuk megerheti, mert lehet vele elore dolgozni).
Diak szemszogbol egyebkent nem vagyok benne biztos, hogy nem lehet volna egyszerubb a tesztesetek helyett a megoldast finomitgatni.
-
azbest
félisten
válasz
proci985
#148
üzenetére
Nagy meglepetés volt számomra, amikor németeknél cserediákoskodó ismerős mesélte, hogy milyen feladatokat kell heti szinten megoldaniuk. Nem valami csuda pro tárgyról volt szó, hanem olyanról, amit cserediákként bátortalanul is fel mert venni, itthon lehetspeckol (amiből az értelmesebbje olyat választ, ami érdekli) vagy akár szabadon választható kategóriás lenne talán.
A lényeg, hogy hetente egy "bíró" rendszerbe kellett feltölteni az aktuális feladatra megoldás programot. Lényegében korlátlan próbálkozási lehetőséggel. Az egyik feladat hálózatokkal kapcsolatos volt és ráismertem, hogy ha valaki átgondolta, rendesen megcsinálja, akkor megtanulja általa a tcp/ip működésének alapjait. Annak egy egyszerűsített változatát kellett udp fölé megcsinálni. És ez csak egy volt a sok hét közül.
Az mondjuk kicsit elszomorított, hogy ismerős a könnyebbik végéről fogta meg és helyes megoldás helyett csak a bíró teszteseteinek való megfelelés volt a célja. -
proci985
MODERÁTOR
válasz
#24737024
#121
üzenetére
90%-ban egy dán, svéd, német, stb. egyetemen is ugyanazt tanítják Computer Science vagy Computer Engineering címszó alatt amit a BME-n vagy az ELTE-n
Nagyon rosszul tudod. Papiron / kurzus szinten nagy az atfedes, kurzus celkituzes szinten mar kevesbe, aztan kozelrol nezve hatalmasak a kulonbsegek. -
azbest
félisten
"Nem, egyáltalán nem ez a funkciója, hanem az, hogy az inflációt kiejtse a számításokból."
Persze, leegyszerűsítve azt. De ettől még nem lesz gazdag a ma embere, mert kapanyél helyett okostelefon van a kezében. Engem fizetéskor az érdekel, hogy fenn tudom-e tartani a társadalmi helyzetemet, vagy felfelé kapaszkodok vagy lefelé csúszok. Elvileg, ha átszámolom a 10 éves bért jelenértékre és ugyanott tartok, akkor hasonló számot kell kapjak mint a hó elején. Az infláció számításához használt kosár elvileg igazodik a technológiai fejlődéshez.
-
#146
dabadab
titán
fordfairlane
#144
dabadab
titán
válasz
fordfairlane
#144
üzenetére
"Ha jelenértéket számolni szélhámosság, akkor pénzromlást számolni, meg életszínvonalat mérni is az."
Valószínűleg már az "érték" fogalmánál félremegy a dolog. Persze ezek hasznos szélhámosságok, csak néha nem árt felidézni, hogy azért ezek nem sziklaszilárd, egzakt számok.
(#143) azbest: "A reálérték pedig azt kellene segítse, hogy azonos társadalmi szinthez azonos számot lehessen megadni."
Nem, egyáltalán nem ez a funkciója, hanem az, hogy az inflációt kiejtse a számításokból.
-
vzozo
senior tag
A másik meg hogy megint álomfizetések vannak megemlítve. Szeretnék én is két év múlva juniorként 410-et kapni.
Mi, kinek és hol számít álomfizetésnek? Én 10 éve, Budapesten, akkor szintén juniorként ennél magasabb bruttóval + zsíros juttatásokkal (pl. autó) tudtam elhelyezkedni. Valahogy nehezen hiszem el, hogy azóta romlott volna a helyzet.
Én kétfajta "informatikust" ismerek:
- Aki csak ámításból felveszi magára ezt a jelzőt, de valójában betanított majom, aki tud kattintgatni -> 100 ezer körüli fizetéssel
- Aki értelmes és tehetséges -> határ a csillagos ég.
És ha már csillagos, akkor egy megjegyzés itt: ha értelmesnek és tehetségesnek gondolod magad, mégis az előbbi 100 ezres kategóriában keresel, akkor váltanod kell! Hány ismerősnél láttam, hogy jó magyar KKV-nál feketén, mindenes infósként a szart is kihajtották belőlük havi százért, aztán egy multihoz való ugrás után hirtelen meglett a 400-500 ezres nettó, tisztán, fehéren, plusz még juttatásokkal...
Disclaimer: elnézést ha ki volt már vesézve, látom van itt sok-sok poszt, én meg bevallom nem olvastam végig őket.
-
#144
fordfairlane
veterán
dabadab
#142
fordfairlane
veterán
Ha jelenértéket számolni szélhámosság, akkor pénzromlást számolni, meg életszínvonalat mérni is az. Minden hibája ellenére sem olyan lehetetlen dolog összevetni pár évtizedes távolságból azt, hogy az átlagpógár fogyasztói kosara kábé milyen osztatú. Mennyi megy létfenntartásra, mennyi megy el lakhatásra, pihenésre, mennyi megtakarításba.
-
azbest
félisten
Mert attól hogy svájci bicskád van és nem pattintott köved, még lehet, hogy egy utcai hajléktalan vagy, míg az ősember pedig törzsfőnök volt. Nem hinném, hogy egy mai hajléktalannak sokkal jobb sora lenne, mint egy ős-törzsfőnöknek a maga idejében.
Nem az mutatja meg, hogy a társadalom melyik szintjén állsz, hogy most épp mid van a 20 évvel azelőttihez képest. Hanem az, hogy a többiekhez képest mid van. Nem kivagyiságról van szó, hanem ami pár éve felesleges luxus volt, ma hátrányban lennél nélküle.
Az, hogy a fejlődés javítja az általános életszínvonalat ne számítson luxusnak, mert a társadalom haszonélvezői nagyságrendekkel odébb vannak. Mint, ahogy a fizikai erőtől a szellemi munka felé ment el a világ. Ezt lehet könnyebbségnek mondani, de más szempontból az is nehéz.
A reálérték pedig azt kellene segítse, hogy azonos társadalmi szinthez azonos számot lehessen megadni. Persze tudom, hogy ezzel csalnak is, mert amikor éppen rosszabbra fordul bizonyos szempontból a sors, de a statisztika szerint döbörgünk, akkor a mechanikailag szeparált hús akkora érték lesz a kosárban, mint régebben a sonka volt. Ez van.
szerk:
Egyébként attól, hogy a parasz most traktort vezet és 100 kaszás ember munkáját végzi el, még nem tud feljebb lépni a társadalmi ranglétrán, mint az apja. Persze másik oldalról meg sokkal többen tudják olcsóbb áron ugynazt megvenni. De közben a nemes szintje is emelkedett, neki sem lova van hanem luxusjahtja mondjuk. -
dabadab
titán
"ez sem korrekt, ne a világ technológiai fejlettségét hasonlítsd össze"
Már miért ne számolná bele a technikai fejlettséget?... Azt lehet mondani, hogy a példája extrém hangsúlyt rakott a technológiai fejlődésre (és itt ki is lyukadtunk oda, hogy igazából jelenértéket számolni alapvetően szélhámosság), de az teljesen abszurdum lenne, ha magától a fejlődéstől eltekintenénk.
-
azbest
félisten
válasz
Sz.Péter
#128
üzenetére
Külön külön van értelme az ábráknak, más forrásból is látni hasonlót, pl világbank oldala. Viszont, ha a bért jelenértékében nézzük, akkor a gdp-t is abban kellene nézni, hogy bármi következtetést lehessen levonni. Kocsmatudósként szoktak beszélgetni mindenféléről azon a csatornán.Mondjuk a végén csak ki jön belőlük a kocsmafilozófus a hülyeségekkel (engedély nélkül nem dolgozhat legálisan németországban).Persze lehet, hogy mégis jóra gondolnak, csak nem pontosan mondják.
nocsak, lehet mégis valós az az ábra:
real gdp dollárban [link]
sok helyen egyébként a növekedés ábrázolják, csakhogy ami ott vízszintes, az valójában meredeken nő fölfelé érékileg.Ezen kívül a gdp elég fals adat lehet, mert szerintem nem tükrözi a valós előállított értéket, hiszen a negnagyobb cégek itthon csak a bérek és a működési költség fedezetét mutatják ki, a valós profitot máshol realizálják ügyes könyveléssel és adóparadicsomokkal, anyacégbeli országba optimalizálással.
Ez persze méginkább a lenyúlás részt erősti. A magyar nagy cégek is, nem külföldi specialitás.(#132) emvy
ez sem korrekt, ne a világ technológiai fejlettségét hasonlítsd össze. -
#135
fordfairlane
veterán
Sz.Péter
#128
fordfairlane
veterán
válasz
Sz.Péter
#128
üzenetére
Egyébként lehet, meglepő, de az Usa középosztály reáljövedelme is évtizedek óta stagnál, még annak ellenére is, hogy elterjedt a kétkeresős családmodell. Persze nyilván más helyzetből indultak, ez a napnál világosabb.
Ez a reáljövedelem-stagnálás szinte egész Kelet-Európára jellemző, és jórészt Európa hidegháborús megosztottságának következménye. Pl. a görög átlagkereset még mindig kb. duplája a csehnek, annak ellenére is, hogy az utóbbi évtizedben a a görögök egyik válságból a másikba bukdácsolnak, a csehek meg még a 2008-as válságot is egész könnyedén vették.
-
#130
fordfairlane
veterán
Sz.Péter
#128
fordfairlane
veterán
válasz
Sz.Péter
#128
üzenetére
Abban egyetértek, hogy eléggé fizetett hirdetésszagú, már csak az ilyen meglehetősen hihetetlen százalékadatokat elnézve is: Az első helyre jelentkező összes felvételizőknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát – Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány.,
de azért echotévét talán mégse kéne.
-
Sz.Péter
tag
Ez a cikk jobb mint egy fizetett hirdetés,hírértékben az értékelhetetlen szint,a tettszett vagy ajánlott helyett.
Viszont a reálbérek 1978-óta gyakorlatilag 0-1%-ban "emelkedtek".89-ota 5%-ot.A GDP viszont(ez az előálitott értek)több mint 1100%-al nött,nem elirás 11X-es.Magyarán 38 év után 11x több az elöálitott érték,munka ,a reálbár növekedés pedig kerek 0,azaz 0.Ez aztán a biznisz.Sokkal könnyebb a marketingszövegelni,mint tanítani,vagy rendes bért adni.Forrás:11'08"-tól a grafikon.
[link] -
Cathfaern
nagyúr
Nekünk kötelező tárgy volt a filozófia meg "Európai művészet történelme" meg menedzsment is
Mondjuk a háromból a művészet töri ért a legtöbbet, mert nagyon jó előadó volt, érdekes sztorikat adott elő, képeket mutogatott, szóval semmi száraz dolog, vizsga is főleg képfelismerésből állt, a fél év alatt tuti hogy több műalkotást megjegyeztem, mint előtte lévő ~20 életévemben.
Menedzsment meg akár hasznos is lehetett volna, de ott az előadás és az elvárás is a könyv szó szerinti felmondása volt, az meg így nem sokat ért. Ellenben lehetett vele sz*patni a kedves diákokat, mert volt aki 4 félévvel a diplomamunkája után is emiatt járt vissza. -
ledan
csendes tag
válasz
#35193216
#124
üzenetére
Igen, csak mondjuk közgáznál a különféle számítások (határhaszon, kereslet-kínálat fv.) szerintem halálosan feleslegesek egy informatikusnak. Ez inkább a töltelék kategória, a vállalkozás gazdaságtan ellenben sokkal használhatóbb információkkal vértez fel. Az is tény, hogy a gazdasági és természettudományos tárgyakat jobban a szak igényeihez kéne igazítani, mert jelenleg túl általánosak.
A mérnökinfóból tényleg rengeteg elágazás lehetséges, csak elég mostoha a tájékoztatás arról, hogy miért érdemes erre vagy arra elindulni. De programozni itt is jól kell tudni (nem csak proginfón), viszont mégis hanyagabbul kezelik ezt (legalábbis nálunk). Sokkal tömörebb és hasznosíthatóbb lenne a tudásanyag, ha a szakma szempontjából felesleges részeket kigyomlálnák. Néha az az érzésem, hogy leragadtak az internet előtti korban és elvárják, hogy mindent fejben tartsunk. Holott egyre kevésbé a lexikális tudás a lényeg, hanem hogy tudjuk értelmezni, átlátni a problémákat. Ezt meg magunktól jóval nehezebb elsajátítani, szerintem erre lenne való az egyetem. -
#35193216
törölt tag
Gazdasági modul szerintem szükséges is, csak nem úgy, ahogy oktatják, annak a tananyagát az ágazathoz kellene igazítani, nyilván az az olcsóbb, amit most csinálnak, ezért csinálják.
Szerintem a mérnökinfó a legáltalánosabb informatikus szak, abból rengeteg irányba kellene tudni elindulni, nem csak szoftveres irányba, a programtervező informatikus meg jobban kötődik a szoftverfejlesztéshez, és lehet, hogy az ELTE-n nagyon matekos, de a vidéki egyetemeken csak annyira matekos, mint a mérnökinfó (némileg több számításelmélet talán).
-
#35193216
törölt tag
válasz
#24737024
#121
üzenetére
"Ugyanakkor nem feltétlenül vagyok híve annak az irányzatnak, hogy az ember 1 dologhoz értsen, mint egy specializált robot, máshoz meg hozzá se szagoljon."
Akkor ebben egyetértünk, mert én is így gondolom. Ugyanakkor ehhez nem feltétlenül kell egyetem. A hazai egyetemek meg nem segítenek tágítani a látókört, semmilyen formában.
Én a hazai felsőoktatást ismerem, ezért elsősorban arról tudok beszélni. A dánt azért hoztam fel, mert ismerek embereket, akik oda mentek ösztöndíjjal, és jó tapasztalatokról számiltak be.
Egyébként legfeljebb tantárgy nevekben tanítanak ugyanazt, de még ez sem 100%-ban igaz.
-
ledan
csendes tag
válasz
#35193216
#120
üzenetére
Ezeket inkább azért oktatják, mert van egy természettudományos és gazdasági modul, amit minden mérnöki szakra benyomnak műszaki értelmiségi alapműveltség vagy ilyesmi címén. Hogy ennek mekkora jelentősége van az informatikánál az jó kérdés.
A programtervező viszont nagyon matekos és elsősorban elméleti szakembereket képez. A mérnökinfónak kéne szerintem a gyakorlati, mindennapos programozási és rendszerszervezési problémák megoldására képes szakembereket kitermelnie. Önmagában a villamosmérnökivel a beágyazott rendszerek területén kapcsolódik (ráadásul elég masszívan), de a többi terület szerintem messzebb áll a villamosmérnökitől.
Mellesleg fizikából semmi hasznosat nem tanultunk, a középsulis fizikát sikerült bonyolítani némi deriválással, integrálással. Ergo a mindennapi élethez ilyen téren elég a középsulis tudás. -
#24737024
törölt tag
Én speciel BSc-n nem tanultam fizikát
Ugyanakkor nem feltétlenül vagyok híve annak az irányzatnak, hogy az ember 1 dologhoz értsen, mint egy specializált robot, máshoz meg hozzá se szagoljon. Ez a szemlélet vezetett oda, hogy milliónyi áltudományos hulladék kering a neten, amire még egyetemet végzett emberek is úgy csapnak le mint tyúk a takonyra.@hb1:
ne járjon a "pórnép" egyetemre, legalábbis ilyenre, mint amilyenek jelenleg a hazai egyetemek, ne, mindenkit lebeszélnék, ha lehetne. Ajánlom pl. a dán felsőoktatást
Én nem konkrétan a magyar egyetemkre vonatkoztatva írtam amit írtam. Nem is tehetném, mert magam sem Magyarországon jártam egyetemre. Ugyanakkor azt tudom például, hogy az egyetemi tantervek nagy mértékben össze vannak hangolva az EU-n belül, ezzel is segítve a munkaerő áramlását. 90%-ban egy dán, svéd, német, stb. egyetemen is ugyanazt tanítják Computer Science vagy Computer Engineering címszó alatt amit a BME-n vagy az ELTE-n. Nem is nagyon taníthatnának mást. Nyilván a gyakorlati oktatás, a technikai felszereltség és az oktatók képzettsége között lehetnek és vannak is eltérések.
-
#35193216
törölt tag
Mondjuk a fizika jogos, hogy van a mérnökinfó szakon, mert az nem kizárólag szoftverfejlesztő szak, hanem épp a villamosmérnök szakból az informatika irányából kinőtt szakról van szó. A programtervező informatikus szak az, ami legközelebb áll ahhoz, hogy szoftverfejlesztőnek tanulnak a hallgatók.
-
-
#35193216
törölt tag
válasz
#24737024
#116
üzenetére
Egyrészt nekem sem savanyú a szőlő, mert elvégeztem, másrészt ne járjon a "pórnép" egyetemre, legalábbis ilyenre, mint amilyenek jelenleg a hazai egyetemek, ne, mindenkit lebeszélnék, ha lehetne. Ajánlom pl. a dán felsőoktatást, lehet ösztöndíjjal menni oda. Ha egxre többen gondolkodnak így, akkor talán majd valamikor a magyar egyetemeket is rendbe teszik.
-
dabadab
titán
válasz
#24737024
#116
üzenetére
Ezért mondom, hogy elvégzett főiskolával a hátam mögött, lassan 19 éves munkatapasztalattal (tehát a savanyúszőlő-effekten messze túl) mondom azt, hogy sok hülyeség volt, a tanárok jó része meg vagy mellébeszélt, vagy olyasmit oktatott, ami teljesen felesleges volt, a maradék meg olyan kevés, hogy amiatt nem volt érdemes.
-
#24737024
törölt tag
Ezt te sem hiszed el, igaz?
De, elhiszem. És tapasztalom. Azoknál akik az egyetemi képzés fölöslegességét hangsúlyozzák, szinte minden esetben a savanyú szőlő effektus húzódik meg a háttérben. Mindezt egy nagy adag önteltséggel megspékelve: járjon a pórnép egyetemre, seggelje a sok hülyeséget, én ezek felett állok, csak azt tanulom meg amit kell. És persze én 19 éves fejjel mindnekinél jobban tudom mi kell, a sok hóbortos professzor csak bullshitel.
-
ledan
csendes tag
Na ezt nem tudtam, de elég gáz ha az egész Óbudain nem indítják.
Nem tudom mit akarnak.
Fehérváron most az IBM miatt akarnak mainframe szakirányt indítani, cserébe leépítik pl. a beágyazott rendszereket (ami szintén évek óta nem indult). Valahogy nem a trendeket követik az egyetemi képzések kialakításánál vagy nem is értem... -
ledan
csendes tag
Hasonlóan, igen. Én az Óbudairól tudok beszélni: a pesti és a fehérvári campus között megmondták, hogy nem szeretik az átjárkálást. Ez egy egyetemen belül elég durva, de a helyi tanterv és a követelmények pont annyira vannak eltolva egymástól, hogy beskatulyázzák az embert. Nem tudom máshol ez hogyan megy, itt elég kellemetlen meglepetés volt. Az is meglepő, hogy Fehérváron nincs szoftverfejlesztői szakirány, holott igény lenne rá. A Szoftvertechnológia I-II. tárgy oktatását nem is bonyolítják túl, kvázi 0-t adnak le az anyagból.
-
ledan
csendes tag
válasz
Cathfaern
#110
üzenetére
Viszont itt bukik ki a rendszer hibája, mert amikor bekerülsz az egyetemre, akkor még nem igazán tudod melyik részterületben mélyednél el. A helyi tantervek ugyanakkor úgy vannak összeállítva, hogy már az adott telephelyen elérhető szakirányokra koncentrálnak. Vagyis ha pl. rendszermérnök és vállalatirányítási rendszerek sáv van, akkor nem fektetnek kellő hangsúlyt a programozástechnikára, nem mélyítik el az ilyen irányú ismereteid, nem indítanak el ebbe az irányba. Inkább nyomják a hálózatokat, az SAP-t (/ adatbázist) és ezáltal nem is biztosítanak igazán átjárást másik telephelyre.
Szerintem a Bsc első 2 évében egy átfogóbb szemléletet kellene adni, hogy utána bármerre lehessen szakosodni. Egyrészt a mérnöki (tehát technikai területen, villamosmérnöki határán), másrészt a programozói felfogásban. Ez valamennyire most is jelen van a tantervben (pl. digitális technikát, elektronikát, villamosságtant és programozást, architektúrákat, stb. is tanulunk), de mégse a szemlélet kialakítása van a fókuszban, inkább a tárgyi tudás. -
Cathfaern
nagyúr
"Bár én alapból azt érzem, hogy a mérnökinfó képzésnek nincs létjogosultsága: se mérnökök, se informatikusok nem leszünk igazából. Akkor mik?"
Igazából olyan, hogy "mérnök" nem létezik. Van gépészmérnök, van villamosmérnök, vagy bányászmérnök és van informatikai mérnök.
Arról nem is beszélve, hogy a villamormérnök és az informatikai mérnök között egyre inkább elmosódik a határvonal.
De ettől függetlenül értem mire gondolsz, de erre az a válasz, hogy amelyik irányba elindulsz. Elvileg kapsz egy alapképzést, majd utána elindulsz egy szakirányba és azon belül is egy részterületre ahova jobban beleásod magad és ennek a beleásásnak a végeredménye lesz a szakdolgozot. Ha nem ásod bele magad és csak összedobsz valamit, mert muszáj, az nem az iskola hibája. -
ledan
csendes tag
válasz
#35193216
#107
üzenetére
Én is hasonlóan érzek harmadéves mérnökinfósként. A problémamegoldó képességet gyakorlatilag nem fejlesztik. Vagy ha igen, akkor ez kimerül a nagyon egyszerű feladatoknál. Azt se tartom jónak, hogy laborokon mindig 0-ról kódolunk, hiszen csapatmunkában sokszor majd más kódjával is kell dolgozni. Nincs olyan, hogy pl. kész vagy félkész programmodulokat kéne összekapcsolni vagy verziókezelő rendszert használni. Pedig ezek fontosak lennének.
Az meg külön kiakasztó, amikor a tanár a designra nyáladzik és alig érdekli a program szerkezete.
Bár én alapból azt érzem, hogy a mérnökinfó képzésnek nincs létjogosultsága: se mérnökök, se informatikusok nem leszünk igazából. Akkor mik?
-
#35193216
törölt tag
Én is így voltam vele, és így is látom. Kb. olyan 1%-a volt hasznosítható annak, amit az egyetemen tanultam, emellett rengeteg időt vett el. Én konkrétan csak azt az előnyt szereztem azzal, hogy egyetemre jártam, hogy van róla papírom, és sok a papírfétises, valamint el tudtam közben menni közel ingyen munkát végezve szakmai gyakorlatra, ami utána könnyebbé tette az elhelyezkedést.
-
#35193216
törölt tag
válasz
#24737024
#100
üzenetére
Én a saját tapasztalatomat írom le. Utólag nézve feleslegesnek érzem a képzést, a napi munkában nem a magas szintű matematika, hanem a problémamegoldó képességet, a jól átgondolt programtervezés képességét, valamint a jó felfogó képességet érzem, ami a jó és a rossz fejlesztőt megkülönbözteti egymástól. Ezeket pedig nem fejleszti az egyetemi képzés, sőt tanulás terén tévútra is vihet, mivel a munkában eg, új dolgot egészen másképp érdemes megtanulni, mint egy vizsgára készülve.
-
ledan
csendes tag
válasz
#24737024
#100
üzenetére
Én sem állítottam, hogy ilyet állítottál, viszont az egyetemen ez a tapasztalat.
Pszeudokódokat irkáltunk papíron, aztán néha C#-kódokat. Viszont attól, hogy pszeudokódban megtanultuk, rengetegen nem tudták beépíteni egy adott programnyelvbe pl. a megfelelő keresési algoritmust. Sok esetben ráadásul a legegyszerűbb feladatokra már beépített függvények vannak a magas szintű nyelvekben. Jobbnak tartom, ha a gyakorlatban, sok-sok kódsor megírása közben rögződnek be ezek, viszont ehhez 1 vagy 2 nyelvet ki kell választani.
Azt szokták mondani, ha valaki tud programozni az egyik nyelven, akkor bármely másikra át tud térni 1 hét alatt.(#102) adam014 - Senki sem akadályoz meg a tudás önálló felszedésében, ez igaz. Csak abban igazán segíthetne az egyetem, hogy milyen tudást szedjél fel, miben érdemes elmélyülni. Útmutatás nélkül eléggé el lehet veszni a témában és ez kedvét szegheti az embernek.
Csak a papírért szívni az egyetemen 3,5 évet Bsc-n... őszintén megvallva nem túl kifizetődő a mostani rendszerben. Persze az utolsó 1-2 évben a legtöbben elkezdenek dolgozni, de ott szembesülnek azzal, hogy az egyetemen tanultakat minimálisan tudják csak használni.
Ráadásul a Bsc még csak a régi főiskolai papírnak felel meg, utána még 2 évet lehet mesterezni is. Nem biztos, hogy indokolt 3,5 év alapképzés a mostani tananyaggal, mert sok a tölteléktárgy és kevés a hasznosítható tudás. -
dabadab
titán
válasz
#24737024
#100
üzenetére
"Ha valaki valóban akkora agy, hogy önszorgalomból is bármit megtanul, annak csak formalitás megszerezni azt a diplomát, számára játék kellene legyen az egyetem."
Ezt te sem hiszed el, igaz?... Én gyakorlatilag autodidakta módon tanultam, mert érdekelt (meg nyilván okos vagyok
) és mellette még le is diplomáztam. A kettő között alig volt valami átfedés, hülyeségeket kellett tanulnom, rengeteg energiám ment el minden értelmes eredmény nélkül csak azért, hogy legyen papírom. -
azbest
félisten
válasz
#24737024
#100
üzenetére
" Ha valaki valóban akkora agy, hogy önszorgalomból is bármit megtanul, annak csak formalitás megszerezni azt a diplomát, számára játék kellene legyen az egyetem"
Nem biztos. Van olyan oktató, aki rászánja az időt és számonkéréskor mindenki munkáját átnézi, értelmezi és úgy értékeli. Más pipálgatós teszteket csinál, mert könnyű kiértékelni, de néha hiba csúszik a kérdésekbe, amit vagy figyelembe vesznek vagy nem. Aztán van amelyiknek ideológiája van és csak a kedvenc cége termékeit, megoldásait fogadja el számonkérésnél. Megint más a saját jegyzetét várja vissza, ugyanazzal a jelölésrendszerrel, szó szerint. Van aki pedig nem javít, hanem osztályoz, mondjuk az alapján, hogy élére állt-e a papír miután feldobta.
Néha a jó szakember sem való tanárnak, mert nem akar / nem tud annyi időt ráfordítani, mint kellene. Van aki nem jó szakember és lusta is. Van aki nem tudja érthetően kifejezni magát. Egyetemi oktatóknak nem kell pedagógusi végzettség.
Szóval tárgyanként és tanáronként is változó, hogy nehéz-e teljesíteni. Így lehet, hogy pár évig ajándék egy tárgy, aztán tanárváltás után meg azon buknak ki. Néha pedig ismeretlen hátsó szándékok is befolyásolják, pl amikor egy gyakorlatvezetőre rászólnak, hogy szedje le a weblapjáról a segédanyagokat, mert túl sokan teljesítik nála a tárgyat. Persze néha fordítva is megesik, hogy nem marad ember a ráépülő tárgyra és akkor meg leviszik a küszöböt, hogy legyen munkája a másik tanárnak is jövőre.
A záróvizsga is olyan, hogy nagyban függ a teljesítése attól, hogy mit kérdeznek. Van amit egy középiskolás is jól elmondhat akár, máskor meg matek professzornak kell lenni. De esetenként egy-egy ember hangulatán is múlik. Pesze nagy a szórás a diákok felkészültségében is, viszont nem tükrözi azt a vizsga eredménye, hogy milyen szakember az illető.
-
Alexios
veterán
Hát, én elég sokat láttam az elmúlt időben juniorokat interjúra jönni, sok esetben ha ajánlatot akart tenni a cég 2 nap múlva már kaptak máshonnan, és inkább oda mentek. Nem túlzok, 2 nap már túl sok idő volt általában. Ezek azok akik nagyjából frissen végeztek az egyetemen, és maguktól is tanultak egyéb dolgokat, olvastak szakkönyveket stb. Aztán volt az a réteg aki valahogy elvégezte az egyetemet, és igazából akármit kérdeztünk tőle nagyjából semmire nem tudott válaszolni, mert azt nem tanulták az egyetemen. Persze, lehet jönni azzal, hogy az egyetemen nincs elég gyakorlat, de igazából ezt hallani mindenhonnan, senki nem akadályoz meg abban, hogy magadtól felszedd még ezt a tudást.
Ráadásul szerintem pont az informatika ahol nem a bérek miatt hagyják itt az országot, a cikkben említett br410 simán egy reális kezdőfizetés manapság, én is nagyjából ennyit kaptam kezdőként, illetve akiket juniorként vett fel a cég azok is hasonlóan, vagy akár többet.
-
haxiboy
veterán
Álláshirdetés valóban sok van, viszont ismerős nemrég végzett, nagyon nehezen helyezkedett el, és a fizetése is inkább átlagon aluli (a kimutatások/jelentések alapján amiket olvasok).
Cégeknél ahogy én látom nagy a dilemma hogy képezzük ki a Juniort saját pénzünkön, de ha elmegy buktuk az egészet, vagy nagyobb munkabérrel felvenni egy tapasztaltabb emberkét, aki önállóan csinálja a dolgát.
Egyetemen/Főiskolán érdemben nem is tanítanak semmit, csak szemléletet, elég hamar elavul a technológia.
Az autodiktatákat alkalmazókat meg tudom érteni, aki magától tanul, valószínüleg érdekli is a dolog, jobban belelát bizonyos dolgokba. Viszont az meg gyakorlatilag elszámolható tapasztalatként.Tehát aki nem foglalkozik vele otthon az nehezen fog állást találni "friss húsként" a munkaerőpiacon.
Sokan mondják hogy többezer informatikai állás betöltetlen, de ha nem fizetik meg, és/vagy irreálisak a követelmények, akkor az is marad. Egy programozónak szvsz tökmind1 milyen országban dolgozik, de ha valahol több pénzt kap "ugyanazért" a munkáért nyilván a jobb ajánlatot fogja választani.
Hogy az iskolákba kevesebben jelentkeznek informatika szakra? Valószínüleg azért is lehet mert általános-középiskolákban nagyon kevés helyen foglalkoznak úgy alapvetően az informatika oktatással, a MsOffice-n kívül, állambácsi megmondta kevés a szakmunkás, az kell most, asztalos, kovácsok, lópatkoló stb.
Ha minden iskolában lenne alapvető programozás, szerintem többen érdeklődnének, otthon is foglalkoznának vele, írhatnának játékokat, vagy egyéb szórakoztató dolgokat, nekem is ez határozta meg az életem. Emiatt hallgatok most Mérnökinformatikát. Anno általános iskolában tanultunk egy kevés HTML-t, illetve C-t is. Csináltunk egy Snake-t, de akinek volt egy kis fantáziája ezután más játékokat is tudott írni magának. Azon versenyeztünk ki tud jobb játékot írni.
Középsuliban C/C# ment, igaz az alapoktól, de ott is megmutatkozott hogy akinek van egy kis fantáziája, jól fog szórakozni, a legtöbbünket érdekelte, aki nem sz@rt bele, ő már egyetemen csücsül, vagy épp végez.
De itt már tényleg csak szemléletet tanulunk, gyakorlatias, szórakoztató dolgokat kevésbé csinálunk.De ezt már ha jól emlékszem írtam is.
Nem politizálni szeretnék, de amíg a bérek nem lesznek "nyugatiak". Addíg nagyon sokan a jobb élet reményében itt fogják hagyni az országot.
Edit : Bocsánat a hosszú szösszenetért...
-
#24737024
törölt tag
válasz
#35193216
#97
üzenetére
Ostoba leegyszerűsítése a dolgoknak, amikor azt állítod, hogy aki csak autodidakta módon tanul, az csak droid munkára alkalmas, mert ez nem ezen múlik.
Itt alapjában véve az a gond, hogy autodidakta módon az ember jellemzően nem az elméleti alapokat tanulja meg, hanem gyorsan hasznosítható gyakorlati tudást próbál szerezni. Megnéz pár PHP vagy Java tutoriált és máris jelentkezik az iparba, ahol kis szerencsével alkalmazzák is egy junior pozícióba. Nem lesz türelme 4 évig algebrát vagy rendszerelméletet tanulni otthon önszorgalomból. Ezzel szemben az egyetemen ha akarja, ha nem, hall ezekről. Más szóval aki elvégzi az egyetemet az rendelkezni fog azzal a tudással amivel az autodidakta programozó, de azon felül sok olyasmire is lesz rálátása, amit az autodidakta programozónak nem volt türelme elsajátítani, mert nehéz / unalmas / úgysem kell a Java-programozáshoz.
Nyilván mindenkinek saját döntése, hogy hogyan képezi magát, de én öszintén nem értem miért ágálnak itt sokan az egyetem ellen. Ha valaki valóban akkora agy, hogy önszorgalomból is bármit megtanul, annak csak formalitás megszerezni azt a diplomát, számára játék kellene legyen az egyetem. A többség számára pedig - akik nem autodidakta zsenik - kell az a külső ösztönzés és rendszerbe szedett ismeretanyag amit egy egyetem nyújtani tud
@ledan:
De gép nélkül hosszú órákig papíron nyomni az elméletet és papíron számon kérni nem biztos, hogy célravezető.
Sehol nem állítottam ilyet
Én csak azt állítottam, hogy a hangsúly nem egy adott programonyelven kell legyen, sokkal inkább a programozáson mint folyamat.Némileg idevág egy másik kedvenc témám, amikor felhív egy fejvadász és megkérdezi, hogy érdekli-e egy Javás pozíció. Ettől a kérdésfeltevéstől falnak megyek. Mindig elmagyarázom nekik, hogy engem a legkevésbé sem érdekel, hogy Java, C++ vagy C# alapon zajlik a fejlesztés, sokkal inkább az, hogy mit fejlesztenek és az mennyire illeszkedik a karriertervembe. Érdekes módon sosem ezzel kezdik
-
ledan
csendes tag
válasz
#64118272
#76
üzenetére
Ajánlani nem tudok, mert nem vettem részt ilyen online kurzusokon. Az sajnos nem igazán derült ki, hogy a programozás melyik része érdekel, de talán az alapok szempontjából mindegy is. Alapalgoritmusok, adattípusok, vezérlési szerkezetek, stb. elég hasonlóak a legtöbb nyelvben, érdemes lehet ezek megértésével elkezdeni. Coursera-n nem tudom van-e hozzá alapozó kurzus vagy Youtube-on alapozó videók. Az se rossz út, ha mondjuk egy Python vagy C++ tutorialt elkezdesz, úgyis az alapokat példákon keresztül lehet a legjobban megérteni.
Magyar nyelven a Pannonosok fejlesztettek most komplett tananyagokat, találsz pl. Programozás alapjai könyvet is. A Miskolci Egyetemnek pedig vannak online kurzusai , szintén érdemes lehet körülnézni.
Ha nagyon elakadsz, akkor pedig fórumokon biztos tudnak segíteni.(#94) aronvirginas - Az első résszel egyetértek, bár mivel az alapok nagyjából minden programnyelvben ugyanazok (adattípusok, vezérlési szerk., stb.), nem tartom ördögtől valónak, ha egyből mondjuk egy Pythont kezdenek oktatni. Szerintem az algoritmusok is a gyakorlatban érthetőek meg igazán, persze ha előtte papíron felvázoljuk. De gép nélkül hosszú órákig papíron nyomni az elméletet és papíron számon kérni nem biztos, hogy célravezető.
Én nem azt tapasztalom, hogy egyetem nélkül ne lehetne megtanulni programozni, főleg így a digitális korszakban. Ad némi iránymutatást ugyan, de nem igazán alakítja ki az emberben a programozói látásmódot. Nem tudom a proginfó milyen, de a mérnökinfó tanmenete kissé katyvaszos: mindenbe belecsíp egy kicsit, de semmibe se eléggé. Nem lehet azt mondani, hogy felkészít az életre. A diszkrét matek (gráfok, koordinátageo, egyenletrendszerek, stb.) még néha előjön programozásnál, de differenciálegyenleteket és függvénysorokat hírből se láttam kódolás közben. Lehetne bőven egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a tananyagot, kicsit közelebb vinni a valósághoz.
Az tény, hogy otthon is sokat kéne mellé tanulni, csak ebben meg útmutatás kéne. Nekem nagyon bejönne, ha több beadandó (akár projektmunka) lenne és időnként kapnánk 1-2 összetettebb programot elemzésre. Az se lenne rossz, ha a soft skilleket és a programozási technikákat is 1-1 külön tárgyban oktatnák, neadjisten szabvál tárgyként szélesebb skáláról lehetne válogatni. Mert az tök jó, hogy van ergonómiától és üzleti kommunikációtól elkezdve minden, de szakmai terepen már eléggé beszűkülnek a lehetőségek. Ilyesmi, hogy IoT vagy big data és társai hírből sincsenek. -
#35193216
törölt tag
válasz
#24737024
#94
üzenetére
Nem az egyetemen tanul meg az ember gondolkodni. Lehet, hogy a jobbak elvégzik az egyetemet (bár ez sem 100%-ban igaz, de feltételezzük), de nem attól lesznek képesek sokféle feladatot megoldani, mert 5 évig seggeltek az egyetemen. Ostoba leegyszerűsítése a dolgoknak, amikor azt állítod, hogy aki csak autodidakta módon tanul, az csak droid munkára alkalmas, mert ez nem ezen múlik.
-
ITZen
újonc
válasz
#24737024
#94
üzenetére
Egyet is értek veled, meg nem is. A matek, illetve az elméleti szintű tudás mindenképpen szükséges, de sok területen elképzelhető hogy elegendő az autodidakta ismeret.
Nyilvánvaló hogy ha valaki képes az önálló, kitartó tanulásra az előbb utóbb eljut addig, hogy szeretne valamilyen magasabb szintű tudást szerezni amit már csak adott esetben egy egyetem tud megadni.
Én is azok közé az autodidakta programozók közé sorolom magam, akik elsősorban saját maguk alapozták meg a tudásukat. Elvégeztem ugyan egy OKJ-s rendszerprogramozó képzést, de az oktatási szintet ezzel már be is határoltam azt hiszem.
Ettől függetlenül ismerek több olyan magasabb iskolai képzésben képesítést szerzett személyt, akik szinte 0 tudással rendelkeznek a szakmájukat illetően, de a megszerzett képesítésnek köszönhetően kiváló pozíciókat töltenek be. Mondjuk meg is látszik hol dolgoznak ilyenek.
Persze én is szeretnék az elkövetkezendő 5-10 évben diplomát szerezni, de ezt ma már rengeteg tényező befolyásolja. Annak idején nem azért nem kezdtem el a főiskolát sem, mert nem akartam, hanem azért mert mindenki azt ismételgette a környezetemben hogy az informatikában úgysincs jövő, igazából külső támogatást nem kaptam. Szerencsére nem hittem nekik, de attól még van egy autodidakta tudásszintem, amit sok helyen hasznosítani tudok, mások javára.
Egyébként pont a napokban fogalmaztam meg a hozzáállásom erről.
-
#24737024
törölt tag
Hiába a sok munkahely. Juniorokat nagyon kevesen vesznek fel.
Én ennek épp az ellenkezőjét látom. Sokszor a cégek inkább alkalmaznak aprópénzért egy egyetemistát, mintsem megfizessenek egy senior fejlesztőt aki elkér akár 1 millió bruttót. Utána persze csodálkoznak, hogy miért működik minden vacakul
-
#24737024
törölt tag
Nem száraz elméletről beszéltem, természetesen az elméletet gyakorlati példákkal is meg kell támogatni. Én mindössze azt állítottam, és ezen állításom mellett továbbra is kitartok, hogy az egyetemnek nem egy adott specifikus programozási nyelvet, hanem sokkal inkább az algoritmikus szemléletet kialakítását, paradigmák és folyamatok oktatását kell célul kitűznie. Ezért mondom azt, hogy gyakorlatilag lényegtelen, hogy melyik erre alkalmas programozási nyelven zajlik a gyakorlat, a lényeg az, hogy a diák elsajátítsa a vezérlési struktúrákat, megértse az alprogramok működését, a paraméterátadás lehetséges módjait, stb. Erre a 70-es évekből itt maradt őskövület Pascal is alkalmas. Magam is azzal kezdtem anno általánosban aztán mégsem piacképtelen a tudásom, távolról sem
Én továbbra is azt tapasztalom, hogy sokkal értékesebb szakember válik azokból az emberekből akik egy jobb egyetemen elsajátították a számítógéptudomány alapjait mint a sok botcsinálta web- vagy iOS-fejlesztőből akik önszorgalomból beseggeltek egy programozási nyelvet és a hozzá tartozó keretrendszert. Ők tipikusan azok az emberek akiket lehetetlen más jellegű informatikai feladatra átképezni és életük végéig csak nagyon hasonló feladatokat adhatsz nekik, különben elveszettnek érzik magukat. Sajnos volt alkalmam több ilyen "autodidakta" kollágával is együtt dolgozni.
Ide tartozik amúgy az a sokat hangoztatott érv is, hogy "a matekre nincs szükség a programozáshoz, mert lám ugye Vér István végig 2-es volt matekből aztán mégis milyen jó Java-programozó lett belőle". Ez is csak addig igaz, amig az ember nagyon alap szintű rutin kódolási feladatokat lát el. Amint tovább szeretne lépni, rögtön beleütközik abba a fránya matekbe. Ha már algoritmusokat kell fejleszteni, neadjisten komolyabb kutatómunkát végezni, akkor rögtön nem elég a StackOverflow-ról becopypaste-elni a kódrészletet, hanem érteni is kell a folyamatokat. Persze mindez attól függ, hogy melyik szinten szeretnénk megrekedni
-
Egyébként hamarabb veszünk fel végzettség nélküli, de otthon utánanézős, önfejlesztő embereket, mint olyanokat, akik kiestek az egyetemről és amikor rákérdezünk tök alap dolgokra, azt válaszolják, hogy "hát olyat nem tanítottak nekik" - és persze nincs is olyan terület, aminek magától utánanézett volna... mert már kb. bárkit felvennénk - akár tök más feladatra, mint amire jelentkezett - csak értsen valamihez legalább kicsit, vagy mutasson némi önállóságot dolgok megtanulásával kapcsolatban.
-
haxiboy
veterán
Hiába a sok munkahely. Juniorokat nagyon kevesen vesznek fel.
A cégek frissen végzett, 5 év tapasztalattal rendelkező, minden program nyelven tudó 22 éves, nagy mellű, szőke, tudóslányokat szeretnének alkalmazni. Éh bérért.Sajnos ez egy ördögi kör. A juniort nem veszik fel (jó fizuval), nem lesz tapasztalata, tapasztalat nélkül meg nem kap jó fizetést, ezért inkább külföldre megy, és nem jön haza. És mire a cégek feleszméltek, és esetleg haza jönne a programozó, mégsem jön haza mert itthon 5 év tapasztalattal keres annyit mint kint kezdőként, úgyhogy mégsem jön haza...
-
#89
Bici
félisten
fordfairlane
#34
válasz
fordfairlane
#34
üzenetére
(#34 ) fordfairlane és (#40 ) Porthoszx: milyen kommunikációról maradsz le, amit chat-tel, képernyö megosztással és voip-pal nem tudsz megoldani?
Nálunk kb. folyamatos az ilyen kapcsolat a távmunka során. Kezdök is dolgoznak így, meg egymástól függö komponensek fejlesztöi is.
Nem is lenne értelme a személyes jelenlétnek, mert úgyis kell olyan emberrel kommunikálnom, aki hat emelettel feljebb van, vagy éppen egy két utcával arrébb lévö épületben.
A PO pl. másik országban van, mégis folyamatosan kérdezünk töle. -
Hunpriest
senior tag
A felső oktatási reform ehhez nem elég. Tapasztalatból mondom, hogy a friss diplomások nagy része a junior szintet is nehezen üti meg sokszor. Gondolom más szakmára is igaz, hogy nem elég az iskolai kötelezőt teljesíteni, azon felül jócskán hozzá kell tenni önszorgalomból. A diploma csak belépőnek elég.
-
Dare2Live
félisten
Amikor a megfelelő tapasztalattal rendelkező jelentkezőről kiderül, hogy az idegennyelvet nem kifelejtette hanem nincs. Nem is értettem.... aztán kiderült, hogy magyar cégnél volt... az elmúlt 20+évben és oda nem kellett és esetleg angolt/oroszt minimálisan érti.
De mit csináljunk vele egy multinál.... ha legalább egy angol gyenge/most még passzív középszinten leledzne... -
proci985
MODERÁTOR
az normalis, melohelyen kb az emberek harmada kulfoldi hatteru, ha valami furat mondanak akkor altalaban probalom kitalalni, hogy milyen szinonimak vannak amiknek ertelme is van. par orat beszel az ember adott emberrel aztan annyi ido alatt mar meg lehet szokni, mit hogyan mond.
borzalmas akcentusrol annyit, hogy en elmentem rendberakni es nyelvi laboroztam, jelenleg viszont allitolag skandinav akcentussal beszelem az angolt. ezen elegge megrokonyodtem, amikor egy anyanyelvi mondta.
BSCrol MAra itt is ugy kell fogdosni az embereket. MA jelenleg akkor eri meg szvsz ha jo vagy programozasbol, ha kutatni akarsz ES mellette vegig tudsz es akarsz dolgozni (tehat nem bukod a munkatapasztalatot mikozben csinalod a masodik diplomat). ez azert nem egy egyszeru ut.
az online kurzusok nem biztos tobbet ernek egyebkent, fugg a terulettol meg a hasznalt pedagogiai modszerektol.
-
ledan
csendes tag
Át fogok futni pár külföldi mintatervet, kíváncsivá tettél, hogy mekkora lehet az átfedés a mienkkel.
Ahogy írtad, tulajdonképpen az USA-ban és a skandinávoknál szerzett diploma mögött is több az értékes és használható tudás, mint egy itthoni mögött. Ez mondjuk elég gáz, mert pont az IT-ipar lehetne szerintem az ország egyik húzóágazata. Csak mondjuk a javarészt értelmetlen Bsc-t vissza kéne csípni 2-2,5 évre, hogy a magasabb tudást adó Msc-től se menjen el az ember kedve. Egyszer kéne nekiállni egy teljes megújításnak és biztos kifizetődő lenne. Lassan az online kurzusok többet érnek már, mint nappalin vagy estin bent szívni az egyetemen. 
-
#64118272
törölt tag
Én szivesen megtanulnám például a fejlesztést, az informatika, hardver mindig is érdekelt, a hálózatok szintén, de programozáshoz sehol nem volt közöm sajnos. Talán anno középiskolába egy hello world kategóriájú html programozás, de ennyi.
Sajnos nincs meg a lehetőségem, hogy egyetemre beiratkozzak munka helyett, illetve nekem se emelt érettségim, se semmi ilyen dolgom nincs, ami által be is jutnék.
Mivel most épp Kolozsváron élek, ha felköltöznék pestre, hogy egy ilyen 18 hónapos képzést elvégezzek, emellett is ugyanúgy kellene dolgozzak, hogy lakás/megélhetés meglegyen. De mivel nincs IT végzettségem, lakás nélkül, mai albérlet árak mellett, egy esetleg 120-140 nettós fizetésből nem tudnék pesten megélni.
Tehát a képzést sem tudnám elvégezni. Ez egy ilyen ördögi kör... Ha elég pénzem lenne, hogy másfél évig megéljek, ameddig tart a képzés, akkor el tudnám végezni, sőt, szeretném is. De annyi pénzt kb akkor tudok keresni, ha IT-ben dolgozom....
Neten én meg még nem találtam sehol egy teljesen az alapoktól kezdődő jól felépített kurzust/leírást/cikket, hogy autodidakta módon legyek programozó.
Van egy-két programozó ismerősöm, ők egyetemen végezték, azt mondják, hogy ha nem egyetemen végzed, úgyse lesz belőled jó programozó, úgyse fogsz soha annyit keresni, sőt, éppenhogy normál fizetés fölött kapsz(más szakmához viszonyítva +10%), nem érdemes foglalkozni ezzel.
-
azbest
félisten
Van közös kollégánk?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Egyébként néha tök vicces helyzetek vannak, amikor angolul kommunikálunk különböző nem ilyen anyanyelvű emberekkel. Náluk is előfordul, hogy nem a megfelelő szavakat teszik oda, hanem a saját nyelven két azonos szó másik jelentésének fordítását
Néha kicsit google transzlétes beütése van így. Nekem meg borzalmas akcentusom van állítólag
A kedvencem egy indiai srác volt, akinek az írott szövegéből kihallottam az indiai akcentust a megfogalmazása miatt. De a spanyol srác beszédénél is kellett pár mondat, mire leesett, hogy angolul beszél és nem spanyolul
Néha összejön olyan telkó, hogy nem igazán sikerül érteni egymást.(#76) tomizzz
hát, lehet érdemes valami általános algoritmusos könyvet átfutni. Ne gondolj semmi komolyra, akár valami középiskolás vagy alapozó könyv is jó lesz, az sem baj ha nem a legfrisebb. Csak az alap feltételek, ciklusok kezelése legyen tisztázva. Aztán válassz egy szimpatikus területet a sokféléből és ahhoz keres egyszerűbb, majd bonyolultabb példakódokat, működő megoldásokat. És próbáld megérteni, hogyan működik. Egyre bonyolultabbakat is lehet, közben pedig mindig annak utánanézni, ami nem világos. Szépen begyűrűzik egyre több tudás. Aztán persze lehet próbálkozni saját fejlesztéssel is, először talán könnyebb valamit folytatni, új képességeket beletenni, mint nulláról összerakni. De ilyenkor könnyű más rossz szokását megtanulni, szóval később a tapasztalattal majd változik, hogyan kódolsz.Ha konkrét pénzes feladat nincs is kezdetben, de lehet próbálkozni nyílt forrású projektben lévő feladatok megoldásával. Persze az sem biztos, hogy simán megy, mert ha zártabb a közösség, akkor esetleg nehezebben fogadják be a módosításaidat. De ha egy ismertebb projektbe kezdessz így bedolgozgatni, akkor később akár állásajánlatot is hozhat.
A fizetéses dolog hülyeség. Egyrészt a fizetést elsősorban nem az határozza meg, hogy mit dolgozol és hogy ahhoz milyen tudás kell, hanem az, hogy kinek. Vannak cégek, akik Linust is minimálbéren akarnák felvenni, mások meg viszonylag szerény tudással és egyszerű feladathoz is bőkezű fizetést adnak.
-
-
proci985
MODERÁTOR
ja meg megerti, csak nem mindegy, hogy egy kutatasi cikken kb atragja-e magat 10 perc alatt a delikvens (kitalalni, hogy akkor erre most tenyleg szukseg van-e), vagy kell neki 3 ora ugyanarra a cikkre.
ugyanez igaz forumoknal is, stackoverflownak lehet egyszeru a nyelvezete, de nem art, ha az ember gyorsan tud informaciot keresni, az meg stabil nyelvtudas nelkul nehez idegen nyelven. az ido meg penz.
ledan: USA informatikai szakrol kurzusszinten van tapasztalatom, az hasznalhato volt info/mernoki teruleten is, gyakorlatban is. viszont amit kurzust ott csinaltam oda MSC diplomaval en voltam az egyik legkevesbe kepzett (volt egy ket ember folyamatban levovel), szoval nem feltetlenul reprezentativ. Neztem par masik targyat is, viszont a prof elegge pragmatikus ember hireben allt a teruleten belul.
Skandinavokrol van meg tapasztalatom, ott egy masodev vegen kb egyenesben levo diak (max 1-2 aprosag hianyzik) ahol a BSCm csinaltam lazan talal maganak programozokent nyari munkat, adott esetben akkor is ha felsooktatasban kezdett programozni. Viszont az egy elegge gyakorlati kepzes volt, iszonyatos mennyisegu prog laborral.
-
ledan
csendes tag
Igen, azért a szakkollégiumok, szakkörök és hasonló órán kívüli közösségi dolgok sokat nyomnak a latba.
Persze mindenhol akadnak kezdeményezések, de általában hamar el is halnak. Sokat segíthetne az is, ha szabválként fel lehetne venni ilyen külön órákat és nem csak heti 2-3 órában. Amióta moodle is van, azóta egy részét akár weben keresztül is lehetne tartani, előre felvett videókkal is. Annyi remek lehetőség lenne, de valahogy senkinek se érdeke, hogy jobb legyen.#67 kraftxld - De akkor mire jó az egyetem? Mert ha csak arra, hogy tömjék a fejem mindenféle magolnivalóval és tölteléktárgyakkal, sőt éppen a lényegből kapom a legkevesebbet, akkor miért éri meg? Nem tudom mondjuk egy amerikai informatikai szakon mit tanulnak, de nagyon kíváncsi lennék rá, hogy mennyivel kapnak versenyképesebb tudást. Valahol az egésznek ez lenne az alapja, nem? Kapásból az az érzésem, hogy az informatikai mérnök (vagy mérnökinformatikus) szak egy katyvasz, ahol kicsit mérnökké, kicsit informatikussá akarnak fejleszteni, de valójában egyikké sem. Persze kell a kapcsolatépítés, de 3,5 évről beszélünk, aminek java része haszontalanul telik. Könnyű visszavágni a laborórák számát és azt mondani, hogy gyakoroljatok otthon.
#61 adam014 - Valószínű az oktató hozzáállása meg a tananyag összeállítása se mindegy. Nálunk kicsit kavarcos volt az algoritmusok oktatása, elég szar ppt-ket gyártott hozzá a tanárnő. Benne hagyta az automatikus mondatkezdő nagybetűt, bénán tördelte, stb.
Valahogy nem jött át annyira, bemagolgatni se volt kellemes. Amikor gyakorlatban használtuk laboron, akkor sokkal jobban megmaradt, persze ez biztos mindenkinél máshogy működik. Én jobban szeretek gyakorlatban tanulni, valószínű sokan így vannak még ezzel. -
bambano
titán
"ami a közvetett multiplikátor-hatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban. ": biztos vagyok benne, hogy lehetne még találni olyan kamu mérőszámokat, amivel megszorozva sokkal több jönne ki, mint 72 ezer.
ha én lennék egy országos szövetség főnöke, és a létemet kellene hangsúlyozni, nem állnék ki ilyen piszlicsáré kis számokkal. miért nem jelentkeztek 15 millióan it-re?
-
-
azbest
félisten
nekem egyébként úgy tűnik sokszor, hogy a jó hírű egyetemek körül sem feltételen az ottani oktatás, hanem a közösség, ami feltüzeli az ifjú titánokat. Passzív és unalmas környezetben a legjobbak is befásulnak. És ezeket sokszor nem tanárok, hanem diákok, volt diákok tolják előre.
Errefelé csak pár erőtlen próbálkozásról lehet hallani... irígykedve nézztük a Schönherz-et videókat -
akaido
addikt
Szerintem meg nem lehet általánosítani, mint ált.iskolában informatikát okító jelzem ezt. A magam nevében annyit tudok mondani, hogy ha bemutatni élőben nem tudom a pl. UEFI BIOS működését, de legalább videón meg tudjuk nézni a tanítványokkal.
Nálunk a frissebb (6 éves) gépteremben is 3 Ghz-es Cerka procik vannak 1 GB RAM-mal, alaplapi VGA kártyákkal. És igen, még mindig XP-k vannak. A Linuxra nem kíváncsiak a skacok, mondván: "azon nem lehet jáccani". Hiába prezentáltam többször is, hogy pedig de...
A programozást unalmasnak tartják, nem érdekli a többséget. (De a programozók munkáját azért élveznék, és ha a egy program futása közben hiba lép fel fel vannak háborodva, hogy a programozó, hogy végezte a melót)
És igen 2011 óta nuku fejlesztés, nix informatikai pályázati lehetőség, pláne Pest megyében! -
azbest
félisten
válasz
#35193216
#27
üzenetére
Orvos, gyógyszerész szakokra a többszörös túljelentkezés miatt is nagyon a pontok. Infós területen meg van, hogy annyi hely van, mint ahányan első helyen megjelölték... szóval kb mindenkit felvesznek.
(#28) Bici
szerencsére vannak jó példák, bár lehet nem általános sajnos. 1-2 kollégát kivéve még sosem találkoztam személyesen azokkal, akikkel együtt dolgozom 2-3 éve A helyi partner irodájába is csak azért szoktam bejárni, mert jó a légkör és a kávé De van ismerős aki már vagy 15 éve home officeból dolgozik.(#34) fordfairlane
A produktivitást tapasztaltom szerint nagy mértékben befolyásolja, hogy van-e olyan ember a csapatban, aki a megfelelő mederbe tereli a dolgokat. Szerencsés esetben nem csak szervezéshez, kommunikációhoz, de programozáshoz is ért valamennyire. Tud szólni, ha a fejlesztők valamibe belelovallják magukat, pedig egyeztetni kéne előbb. Emlékeztet a folyamatok betartására, szól, ha valami elmaradás van. Igazából ő tud lenni a csapat motorja. Onnan ismerni meg, hogy ha nem az ő csapatjában vagy, akkor hiányzik és feltűnik, ha fejetlenül csapong mindenki a feladat körül Valami scrum master vagymi. -
azbest
félisten
"Ilyen tapasztalatok után én is elhűlve hallgattam más egyetemeket végző barátok beszámolóit, hogy hát tanulás nélkül bement vizsgára csak bejárt órákra, aztán 4es meg 5ös. Meg hogy egy ember bukott az évfolyamon és hasonlók..."
Földrajz szakos szobatárs anno: vizsga előtti nap tért vissza egy hónapos oroszországi élményalkoholizálásról, akkor este tudta meg, hogy egyáltalán felvett egy tárgyat. Valami jegyzet félét talán sikerült keríteni, másnap csak 4-esre tudott úgy levizsgázni belőle. Erre született
De voltak olyanok is, hogy az új súlyozott kreditindexes ösztöndíj számítás miatt valamelyik szakon panaszkoditak, hogy 6-os átlagra sem kapnak még ösztöndíjat (csupa 5ös és a tantervnél több kreditet teljesített), míg progmaton 1.5-re már lehet volt valami kisebb összeg, mert a szakátlag valami 1.9 volt. Talán évfolyamonként 1-2 olyan ember van, aki jó jegyekkel, látszólag erőlködés nélkül úgy végigviszi, hogy látszik tudja is mit csinál. Bár jellemzően ők már eleve készen voltak, kezdés előtt is.Engem is kitettek hamar az elit koleszból, mert 4es átlagot nem hoztam, pedig akkor még egész jó eredmények voltak azoknál a tárgyaknál
Érdekes hogy kóros rendszergazda hiánnyla közdenek, mert a diákok közt nincs aki tudna üzemeltetni, fejleszteni hálózatot, gépeket karbantartani. Mindent külsősökkel kell megoldaniuk. Elméletileg viszont nagyon pengék, sok oktató is ott volt kollégista, főleg számítástudományosok.Bár nem végeztem el a szakot többszöri nekifutásra sem, majd 7 évig voltam fejlesztő az egyetemen, most is csak azért váltottam mert jobb feltételekkel folytathatom ugyanazt.
Ellenpélda, egyik ismerős leány 5ös diplomával végezte el az msc szintű képzést, éjjel nappal csak tanult rá. Bár saját bevallása szerint nem értett hozzá, pedig tesztelőként ígéretesnek tartották, hívták egyik multihoz, egy évig dolgozott is ott (bár szerintem bőven alulárazata magát) majd inkább visszament közgáz szakot elvégezni, gondolom azt is 5össel -
azbest
félisten
beszerzési stop
Pedig tényleg kb 5 éve, hogy mindig az volt a válasz az egyetemen a munkához való felszerelés igényre, hogy beszerzési stop van.
Aztán néha sikerült eu pályázaton nyerniük géptermet. Vagy valamelyik helyi cég szerelt fel egyet, s cserébe tarthattak heti 2 órát benne, ami után az értelmesét próbálták a céghez csábítani.
Diákok szemszögéből meg, amikor elfogadható szintű hardver volt, akkor is néha úgy alájuk vágtak szoftveresen, hogy használhatatlan volt félév végéig az egész. Mert minden évben új virtualizációs varázslást akart bevezetni egy főokos, hogy tantárgyakhoz külön vm-ek legyenek a megfelelő szoftverekkel. Csak ott vérzett el, hogy nincs emberük, aki ezt normálisan megcsinálja. Szóval ilyen szempontból inkább visszafejlődés volt a korábbi évek szoftveres megoldásaihoz képest.
Az meg külön mókás volt, hogy tanítási idő alatt újítottak valamit az épületen és a légkalapácstól nem lehetett értelmes órát tartani általában. Szóval kreténségből nincs hiány. Mégha az alapvető dolgok rendelkezésre is állnak, akkro is elég pár idióta a megfelelő poszton, hogy tönkretegyen egy félévet.
(#10) Narxis
errefelé 700 feletti a kezdő kurzusok létszáma a különböző szakokról a közös előadásokon. Egyik vezető beosztású oktató elmondása alapján 10% körül van, aki kb tanterv szerint csinálja végig. De a záróvizsga időszakokban kifüggesztett névsorok hossza alapján lehet 50-100 közé tehető az egy évben végzők száma.
Mondjuk van akinek csak záróvizsga hiányzik, de évek óta halogatja munka mellett.(#12) CSiPet2
jaja, épp a napokban kérdezett egy ismerős, hogyan fogjon hozzá. Hallotta, hogy jól fizető szakma és egyébként is érdekli. Hát.. mondtam neki, hogy baromi széles skálán mozog az "informatika", kellene valami szimpatikusabb területet választani és olvasni, próbálkozni, csinálni. Ja persze suliba is lehet / érdemes menni, de nem az fogja meghatározni. Én is 22 éve kezdtem el ismerkedni mindenféle, felhasználói, majd fejlesztői részével. De most is gyorsabban változik és fejlődik az a részterület is, amivel épp foglalkozom, minthogy követni tudjam a benne elvégzendő munka mellett az újdonságokat. Ahogy jön egy feladat, ahol belebotlik az ember, ott gyorsan megtanulja és tanulja...egyébként ellentmondásos, mert alapvetően én magamat lustának tartom... de ha megvan a megfelelő munkakörnyezet, kollégák, akkor azon kapom magam, hogy 4-5 órákat alszom
Ez az, amikor hobbi is egyben a munka. -
-
ledan
csendes tag
válasz
#24737024
#56
üzenetére
Nem tudok egyetérteni. Pont az informatikában nem lenne szabad az egyetemeknek száraz elméletet oktatniuk. Ez talán régebben jól működött, hogy mindent tartsunk fejben és programozzunk papíron, de szerintem a XXI.században a szemlélet elsajátításához ez már kevés. Engem legalábbis halálosan untat, amikor pl. algoritmusokat kell magolni. Miért? Mindenhol azt mondják, hogy ne találjuk fel újra a spanyolviaszt: ott a neten 20 millió kódtár, 2 mp Google-keresés 2 napnyi magolás helyett. Állítólag a programozás manapság egyre inkább a legózáshoz hasonlít, de éppen a részek kapcsolódását, adott problémák megoldását, algoritmizálását nem oktatják megfelelően. Jobban átlátja egy alkalmazás szerkezetét az, aki autodidakta módon tanult, mint az aki egyetemen (hallgatótársaknál tapasztaltam).
Fehérváron pl. a Szoftvertechnológia I-II. tárgyat (ami talán a helyes programozástechnika alapja lenne) annyira elmismásolják, hogy én szégyellem magam helyettük. Kérdem én, mit kezdjek egy Lego Mindstorms alapokra és Androidra épülő robothajóval, ha még a git működését se magyarázzák el normálisan, nem tanítanak meg csapatban dolgozni és még nekem kell az anyagköltséget is fizetnem. Rengeteg idő és energia kvázi semmire.
De az is felháborító, hogy C# 3 félév, Java 1 félév. Oké, nyilván sok a hasonlóság közöttük, de heti 2-3 laborórával hogy akarnak megtanítani jól programozni??
Gyalázatosan vissza vannak vágva a laborórák, még mindig nincsen egységesítve a digitális tananyag és messze nincsenek kihasználva a web nyújtotta lehetőségek. Nincs meg az egyetemen a WOW-faktor, hogy nekem ez kell, ebbe én szeretnék jobban elmélyülni. Az sincs meg, hogy a szakma egészét átlássuk és egyáltalán pár mondatban szóba kerüljenek a legmodernebb technológiák, amik a cégeknek kellenek.
Több házi feladat kéne, több útmutatás ha elakadunk és színesebb, naprakészebb tananyag.
A jelenlegi tanrend kb. felét kukázni kéne és 4-5 évente nem sajnálni időt, pénzt és energiát a tananyagfejlesztésre. -
#82729984
törölt tag
válasz
#24737024
#56
üzenetére
"Én azt tapasztalom, hogy a cégek elvárásai sokszor nagyon specifikusak és hiányzik belőlük a hajlandóság a munkaerő átképzésére."
Ez sokszor ilyen róka fogta csuka faramuci helyzet, mert elég gyakori hogy miután a cég átképezte/kiképezte az adott embert, az ennek a piacképes tudásnak a birtokában már azonnal lelécel egy többet ajánló céghez.
Ezért aztán a cégeknek nincs kedvük a konkurenciának embert kiképezni, inkább megpróbálják átcsábítani onnan a szükséges embert, amivel aztán kialakul egy ördögi kör.
-
#58
proci985
MODERÁTOR
fordfairlane
#49
proci985
MODERÁTOR
válasz
fordfairlane
#49
üzenetére
Tanfolyam, oktatas mukodhet skypeon keresztul, csak fontos, hogy mindenki a "szobaban legyen".
Voltam olyan kurzuson, ahol 12 oras eltolodas volt a ket kampus kozott es mukodott. Ugyanugy tudok olyanrol is amikor egy diplomamunkanal a diplomamunkazo es temavezeto gyakorlatilag 80%ban skypeon tartotta a kapcsolatot tobb esetben is, es mukodott a dolog.
Plusz vannak helyzetek, amikor az elosztott munkahelynek mukodnie kell, mert nincs mas megoldas (keves a megfelelo kompetenciaju ember tetejeben elszorva egymastol meetingtavolsagon kivul).
-
dajkopali
addikt
talán már nem emlékszel rá, sok éve volt
kerestem külsősöket a laphoz, akik egy-egy szakterületen tudnának egy-két havonta írni egy cikket
bementem a helyi egyetemre, megkerestem az egyetemi rendszergazdát, ő ajánlott egy számára megfelelő informatikust
mondtam neki, hogy a munkájáról kéne írnia, de úgy, hogy beleveszi a nemzetközi tapasztalatokat is
erre ő azt mondta, hogy nem tud angolul
rendszergazdaként dolgozott az egyetemen -
#24737024
törölt tag
Én azt tapasztalom, hogy a cégek elvárásai sokszor nagyon specifikusak és hiányzik belőlük a hajlandóság a munkaerő átképzésére. Keresünk X technológiában N év tapasztalattal rendelkező fejlesztőt, aki emellett még Z és Y keretrendszert is ismeri. Hajandó havi rendszerességgel a külföndi telephelyre utazni és felsőfokon beszél az angol mellett németül is. Persze nem adhatunk többet 600k bruttónál plusz kafetéria
Épp nemrég keresett meg az egyik autóipari multi egy képfeldolgozási ismereteket igénylő algoritmusfejlesztő pozíció kapcsán. Elég magas szintű és specifikus tudást igénylő pozícióról van szó. Elpanaszolják, hogy hosszú hónapok óta nem találnak megfelelő embert a pozíció betöltésére. Aztán az interjú után ajánlanak egy olyan nettó bért, aminél én jelenleg egy vidéki romániai nagyvárosban egy hasonló munkakörben többet keresek.
El kéne dönteni, hogy képzett vagy olcsó munkaerőre van-e szünkség, mert a mai nyitott világban a kecske is és a káposzta is nem fog működni.
---
Ha már itt vagyok hozzászólnék az egyetemi oktatás kérdésköréhez is. Ezer éve vita tárgya, hogy az egyetem elméleti vagy gyakorlati tudást nyújtson-e. Én az előbbi mellett foglalnék állást, különösen az informatika területén. A megfelelő matematikai és elméleti alapokra építve könnyen el lehet sajátítani a mindenkori piacon éppen legkeresettebb technológiát, fordítva viszont ez nem igazán működik. Én lassan 9 éve koptatom a billentyűzetet szoftver- és algoritmusfejlesztő mérnökként és volt szerencsém számtalan technológiához, programozási nyelvhez, fejlesztői környezethez. Ezek olyanok mint a kormányok: jönnek és mennek. De az alapok viszonylag állandóak és ezekre lehet építeni. Az egyetem dolga pedig pontosan ezen alapok átadása és megszilárdítása. Ez talán sokaknál ki fogja verni a biztosítékot, de én abban sem feltétlenül látok kivetni valót, ha valaki Pascalban tanul meg először programozni. A lényeg az algoritmikus szemlélet elsajátítása. Onnan a C csak egy lépés, a Java meg egy kisebb ugrás.
-
#49
fordfairlane
veterán
Cathfaern
#48
-
#48
Cathfaern
nagyúr
fordfairlane
#45
Cathfaern
nagyúr
válasz
fordfairlane
#45
üzenetére
Általában az, hogy a menedzserek (persze nyilván van kivétel, de általánosságban) nem tudnak jól "távmunkában" kommunikálni, csak személyes meetingeken. Fejlesztők között ebből nem nagyon szokott gond lenni.
-
#45
fordfairlane
veterán
#35193216
#44
fordfairlane
veterán
-
#44
#35193216
törölt tag
fordfairlane
#42
#35193216
törölt tag
válasz
fordfairlane
#42
üzenetére
Nálunk meg vannak emberek, akik az itteni irodában egyedül vannak egy nemzetközi csapatban. Ha így megy, otthonról is kell mennie. Aztán mégsem hemzsegnek a jól fizető távmunka ajánlatok. (Én évekig távmunkában dolgoztam fejlesztőként, de az ilyen állás ritka, mint a fehér holló, és nem is kerestem jól).
-
#43
fallenrize
csendes tag
Darth Sith
#36
fallenrize
csendes tag
válasz
Darth Sith
#36
üzenetére
pont ugy ahogy a junior programozo feladatok sem, amirol a cikk szol...
-
#42
fordfairlane
veterán
#35193216
#41
-
#41
#35193216
törölt tag
fordfairlane
#34
#35193216
törölt tag
válasz
fordfairlane
#34
üzenetére
Még sosem dolgoztam olyan cégnél (4 helyen voltam eddig fejlesztő), ahol az egy projekten dolgozó csapat 1 városban lett volna, és érdekes módon mindig meg lehetett oldani a kommunikációt online. Távmunjában ez miben más?
-
#82729984
törölt tag
Lényegtelen milyen szoftvered van, amikor egy kezdőt betanitasz ezek többnyire sz@rt sem érnek, semmi nem helyettesíti a személyes jelenlétet.
A távmunka akkor müködik, amikor valaki már rutinos szakember, de itt nem erről van szó, a vidéki egyetemről épp kiesett fiatalok pont nem ez a kategória.
-
#38
Plasticbomb
addikt
Bici
#32
-
#36
Darth Sith
tag
szupermacs
#35
Darth Sith
tag
válasz
szupermacs
#35
üzenetére
Közmunkás feladatok általában nem igényelnek 5 év computer science tanulmányokat és 3-5 év releváns szakmai tapasztalatot
-
#35
szupermacs
veterán
szupermacs
veterán
Közmunkásból is hiány van.
-
#34
fordfairlane
veterán
Bici
#28
fordfairlane
veterán
-
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Pár számadat a valóságból... Baranyában 130..160 nettó körül kapnak lóvét az informatikusaink a cégnél, hazai viszonylatbab nagyobb cégnél. Errefelé a főnöki fizuk is csak 2-es számmal kezdődnek. Ennek ellenére nem szenved munkaerő hiánytól különösebben a cég, hiába lóf... a fizu...
-
Mister_X
nagyúr
válasz
#35193216
#27
üzenetére
Dehogy nehezebb. A ponthatár a jelentkezők ponszámai alapján születik meg: aki orvosi szakra megy, az sokkal ambíciózusabb lehet, mint aki mérnökinfóra, mert nagy valószínűséggel 14-16 évesen HC kocka volt közepes tanulmányokkal és azért választotta a szakot, mert számítógép. Aztán lemorzsolódnak, mert kinyílik a csipájuk, hogy ez biza' kemény. Tisztelet a kivételeknek.
-
Ideje lenne a távmunkát meghonosítani, hogy ne kelljen Bp-re jönnie a fiataloknak.
Itt Bp.-en valóban elfogytak a jó fejlesztők, tesztelők, csak az ilyen középiskolai informatika tanár, meg sufni bt. rendszergazda színvonalból van rengeteg.
Valószínűleg Bp-en kívül vannak még komoly tartalékok.
-
#35193216
törölt tag
Infós és mérnök szakokon vidéken is kihullik a többség, de nem azért, mert elvégezhetetlen, hanem mert mindenkit felvesznek. Orvosoknál, gyógyszerészeknél például sokkal kisebb a lemorzsolódás, de nem mert könnyebb lenne, hanem mert eleve magas a ponthatár, és 2 jól sikerült emelt szintű érettségi kell hozzá. De bejutni büfé szakokra is nehezebb, mint a műszaki és infotmatikai szakokra.
Szerk.
Én proginfó szakot végeztem, de előtte 3 évig jártam egy olyan szakpárra, ahol konkrétan az évfolyamon 100% volt a lemorzsolódás. Én voltam az utolsó mohikán, mikor szakot váltottam. Igaz, ez csak 15 ember volt összesen az évfolyamon, és 3 évfolyammal fölöttem ismertem egy embert, aki végül 8 év alatt elvégezte az 5 éves szakot. -
#35193216
törölt tag
Engem is nagyon idegesítettek ezek az informatikus munkaerőhiányról szóló cikkek, mikor vidéken (megyeszékhelyen) éltem. Mert szinte egyikbe sem írják bele, hogy Budapestről van szó, mert egyébként vidéken örülsz ha van munkád és ha a cikkekben említett összegek felét megkeresed, akkor az már nagyon jó. Anno ha megkérdezték mit csinálok, én meg mondtam, hogy Java fejlesztő vagyok, mindig azt hitték, hogy milyen jól kereshetek, mert hogy mindenhol arról cikkeznek, hogy azok milyen jól keresnek. Ja, most Budapesten jól is keresek...
Amúgy ami még érdekes, hogy informatikus szempontból a Dunántúl mindenütt rosszabb, mint a 3 keleti-magyarországi nagyváros.
-
#25
fordfairlane
veterán
fordfairlane
veterán
Inkább beszéljünk a hüvelygombáról. Annyira elcsépelt téma már, és egész egyszerűen nem látok semmi új infót. Egymást ismételgeti az összes újságíró, aki a témáról ír.
-
-
#23
Plasticbomb
addikt
tothmaxy182
#7
Plasticbomb
addikt
válasz
tothmaxy182
#7
üzenetére
Ne is mond.... Imádom a témát, de néha még ABU cikei is száraznak tudnak tűnni, amin inkább aludni lenne jó... (Azokat a hatalmas kommentvihar szokta felpezsdíteni..
) (Hibafelderíteni, elhárítani meg kifejezetten kedvencem, illetve unalom űzésre sem utolsó. Ehhez képest Környezetvédelmi technikusnak mentem, majd logisztikában kötöttem ki, és még a végén búvároktató leszek.... (Nagyon kacsingatok felé, csak kiráz a hideg, ha a hideg vízre gondolok manapság...) -
CSiPet2
tag
Nah ez nagy probléma, amit írsz. Hogy a sajtó, lehozza tényleg hetente hogy X ezer informatikus hiányzik. A fenéket. X ezer FEJLESZTŐ hiányzik. És még ezen belül is vannak messze keresettebb fajták, meg sokkal kevésbé keresettek.
A bsc egyébként egyáltalán nem követelmény. Vagy bsc-d legyen vagy tudj saját referencia kódokat mutatni. (pl fejleszői interjúra aki egy normálisabb github repoval odaállít, eddigi tapasztalataim alapján kb körülrajongják)
Jah meg stabil angol nyelvtudás, de ez egyértelmű, anélkül, el nem tudom képzelni, hogy tud bármit is megoldani a szakmájában. -
-
Spirit
őstag
Kissé unalmas minden második héten arról olvasni, hogy munkaerőhiány van az informatikában. Kis korom óta érdekelt a téma, de tipikusan az a "mindenből egy kicsi" típus vagyok, komolyan nem mélyedtem el semmiben. (értsd: 5-10 évig hobbiból programokat ír az ember úgy napi 8 órában). Mivel tudom, hogy ilyen szintre sosem tudnék elérni, ezért inkább a hálózatok, szoftveres rész felé tanultam és lettem általános rendszergazda felsőfokú szakképzéssel. Az ettől eltérő tudásom talán kiegészítőnek jól jöhet rendszergazdai munkám során.
Hát persze, én kis naív. Tanulmányaim befejeztével belevetettem magam a munkakeresésbe és ott kellett szembesülnöm vele, hogy hiába lennék "jó alapanyag" specializálódni egy cégnél valahova, még ingyenes gyakornoknak sem kellettem, mert nincs biztos nyelvtudásom, Bsc-m, stb. Nem panaszkodásból írom, megtaláltam a helyem ezen körön kívül is. Az bosszant fel, hogy amire a cégeknek szüksége lenne, arra 10 informatikusból 2-3 ember lenne képes, aki "csak" dolgozni akar átlag képességekkel, tudással, az dögöljön meg, főleg, ha nincs ismerettsége, khmm. Manapság mindenkinek a legjobb 10%-ra lenne szüksége, mással szóba se áll.
-
CSiPet2
tag
proginf-en volt évfolyam amiből másodévre 73% hullott ki a TO szerint (amúgy egy csomóan ebből újra jelentkeznek, és kreditátvitellel folytatják ugyanonnan). Volt egy írásbeli diszkrét matek viszgám, ahol a majdnem 180 emberből senki nem ment át (újra kellett íratniuk a vizsgát, mert van rá szabály hogy ilyen bukási aránynál valszeg a vizsgával volt a hiba).
Ilyen tapasztalatok után én is elhűlve hallgattam más egyetemeket végző barátok beszámolóit, hogy hát tanulás nélkül bement vizsgára csak bejárt órákra, aztán 4es meg 5ös. Meg hogy egy ember bukott az évfolyamon és hasonlók...(#13) elithun: értem az álláspontodat. Ha azt mondjuk hogy xy dolog érdekel mert "tök királynak tűnik" akkor igen, valszeg születni kell rá. Bár teszem hozzá tudok olyan egyetemet végzett fejlesztőt, aki, amikor windows-t kellett telepíteni a gépére akkor bevitte szervízbe a laptopot mert gőze nem volt róla (nem linux-os emberke volt). Egyszerűen nem érdekelte egyáltalán, csak az, hogy működjön.
-
fatal`
titán
-
gmaci78
tag
Informatikusként én meg tudom érteni a dolgot.
Szerintem informatikusnak úgymond születni kell, bárki nem alkalmas rá, de ez minden szakmára igaz. Ezért is van szép számmal kihullás már az iskolákban, nincs is ezzel semmi gond, sőt az a gond, ha egy nem hozzá értő valahogy mégis elvégzi az iskolát és úgy (már bocsánat, de) kontárkodik. Sajnos ilyenek után is kellett már eleget "takarítanom" az elmúlt 20 évben!
Másrészt a saját tapasztalatom sajnos az, hogy azért hosszú távon, magyarországon eléggé ki tud égni az ember ebben a szakmában is. Ritka az amikor meg van becsülve a munkavállaló, mint minden más területen.
Én már átéltem több volt munkatársam átpártolását más szakmára és nem azért, mert rossz volt az informatikában, hanem, mert elege lett az egészből.
Én is elindultam ezen az úton és kicsit meglepődtem, amikor az "átképzésen" 120 emberből kb 20 informatikus volt, én meg azt hittem, hogy egyedül leszek ilyen elvetemült.
És ez csak egy másik szakma a sok közül.
Aki pedig nem átpártol más szakmára, azok nagyrésze már nem "itthon" dolgozik. Már nem tudnám a 2 kezemen megszámolni, csak a közeli szakmai ismerőseim közül kik nem dolgoznak és élnek már itthon. És teljes mértékben megértem őket.Egyébként ahol megbecsülik az embert és tudják helyesen (nem fenyegetésekkel) motiválni, ott megmaradnak az emberek és az a munkáltatónak és a munkavállalónak is jó. Csak ezek a helyek inkább külföldön vannak és nem magyarországon.
-
#14
Narxis
nagyúr
errorcode06
#11
válasz
errorcode06
#11
üzenetére
Akkor úgy tűnik erre születni kell.
-
elithun
őstag
Én is ezt értettem azon, hogy születni kell rá.
Mert annyira sokat kíván az embertől, hogy azt csak munkaként nem lehet csinálni, magánéletben is aktívan benne kell lennie az érdeklődésnek, sőt ott még jobban.De még ígyis vannak azok, akik sok munkát szívesen beletennének/tesznek, de egyszerűen nem tudnak ráérezni.
-
CSiPet2
tag
Pont az ellenkezője igaz. Ha fejlesztő akarsz lenni, belerakod a munkát. Irdatlan mennyiséget. 14 évesen kezdtem js-el meg php-vel szórakozni otthon hobbiból mert érdekelt. Jelenleg is elte-t hallgatok estin munka mellett, de 26 évesen már jóval a fölött a bruttó 400 fölött vagyok (még a nettóm is magasabb), diploma nélkül. És nem multinál vagyok csak egy kis hazai 25 fős cégnél. Találkoztam már 140-es iq-val rendelkező programozóval, aki e mellett tényleg erre született, ő más kategóriában játszik, de baromi ritkák és nem itthon kötnek ki. A jobb szakemberk között is túlnyomó részt az jellemző, hogy belerakták a munkát és időt, ez juttata őket oda ahova.
Nem véletlenül tartoznak az informatikai egyetemek a legnehezebbek közé, és az sem véletlen hogy ilyen magas a lemorzsolódás. Egyszerűen elhivatottságot, kitartást igényel (ami egyébként meg pont ellenkezője a jó fejlesztő ismérvének, mert ott meg nem árt a lustaság, hogy ne akard feltalálni újra a spanyol viaszt kétezredszer). De egyáltalán nem kell hozzá zseninek lenni, vagy születni rá... szerintem! -
atike
nagyúr
Engem csak a folyamatosan emlegetett informatikus hiány zavar ezekben a hírekben. Na meg a mellérakott fizetés. Nekem van munkám, de nem épp ennyi a fizu. Oké, nem fővárosi vagyok, de akkor is... Ha annyi fizetésem lenne, mint amit mindenhol emlegetnek leírnak a fejem sem fájna. És nem egy ismerősöm dolgozik hasonló munkakörben és messze nem olyan pénzért... És nem egy informatikus végzettségű ismerős keres állást de nem kap.
Tök jó, hogy informatikus hiány van, meg nagy fizu. Ja, lehet ez megint csak Pest....
-
elithun
őstag
Hiába a sok szabad munkahely és a jó fizetés, meg az egyre több ember közeli programozási nyelv, ezen helyzet mellet is úgy érzem , hogy aki dolgozni akar fejlesztőként annak születnie kell rá. Ehhez még pluszban hozzájön itthon, hogy sokszor a munkaadó és a munkavállaló érdeke nem egyezik.
-
#7
tothmaxy182
őstag
tothmaxy182
őstag
Amellett, hogy szar a magyar oktatás, azért komoly szerepet játszik ebben, hogy az informatikához elég komoly affinitás is kell. A saját példámon keresztül: szeretem az informatikát, a hardvereket, érdekelnek a mobiltelefonok, stb. Kb 8 éve, amikor mechatronikai mérnöknek tanultam, nekem is volt 4 félévnyi informatikám, ebből összesen 3 félév programozás. Szinte az egész évfolyam úgy bukdácsolt át rajta, pedig azért a mechatronikához elég szorosan hozzátartozik az informatika is. Egyszerűen utáltam!!! Nincs hozzá türelmem, hogy napikig pötyögjek valamit (pl kódsorokat), aztán esetleg a végén kijön belőle valami értelmes, de inkább az esetek 80%-ában egy hibakód, amit újabb 2 napnyi munkával ki kell javítanom... (tudom, erősen sarkítom a dolgokat, csak a könnyebb érthetőség miatt). Ehhez egyszerűen az emberek nagy részének nincs kedve... És ezen én nem is csodálkozom.
-
#6
Darth Sith
tag
Darth Sith
tag
Mint közeli ex-bme VIK-es annyival kiegészíteném, hogy a tananyag illetve oktatók képzettsége azért messze nem ilyen rossz mindenhol, mint ahogy azt a városi legendák állítják.
Ha valaki egysíkú, billentyűzetverő "programozó" akar lenni, ahhoz valóban nincs szüksége rengeteg olyan dologra, amelyet pl. egy computer science szakon oktatnak pl. adatstruktúrák belső működése, mi az a Kruskal-algoritmus, hogyan működik egy piros-fekete fa, vagy mik azok az NP problémák.
De ha az illető valóban szemléletet, gondolkodásmódot, rendszerlátást és problémamegoldást akar elsajátítani, akkor ezekre szüksége lehet. Arról nem is beszélve, hogy ha nem csak használni akarod, hanem meg is érteni mélyen, hogyan működnek a rendszerek, lib-ek, framework-ök akkor ezeket muszáj megtanulni. Azt aláírom, hogy a BSc ilyen szempontból száraznak, és nehéznek tűnhet, mert nem piacképes fejlesztői tudást ad, hanem szemléletet.
Ellenben MSc-n már sokkal gyakorlatisabb és piacképesebb tudást kapsz, de ez mind épít ezekre az alapokra. Továbbá sokan azt nem értik meg, hogy egy egyetemnek nem feltétlenül library-k ledarálása a feladata, mert bárki eltud olvasni egy dokumentációt, hanem egy szemlélet átadása a feladata. Hiszen 2-3 évente teljesen elavulnak technológiák, semmi értelme annak, hogy beseggeltetnek veled API-kat meg lib-eket, hogy pár év múlva semmit sem érjenek. Ellenben a gondolkodásmód, rendszerlátás egész életen át hasznosítható.Az oktatók felkészültségéről meg annyit, hogy valóban vannak lemaradtak, de nagyon sok borzasztóan naprakész is, tanszéke válogatja. Egy információELMÉLETI vagy hasonló sokkal inkább matekos, kutatói tanszéken kevesebb a piacképes, naprakész tudású oktató, hiszen nekik nem is ebben kell megfelelniük, hanem nagyon specifikus kutatásokat végeznek. Míg más tanszékeken pl. Alkalmazott informatika, annyira up-to-date -ek az oktatók, hogy évközben ha frissül egy framework már az adott héten frissítik az alapján a diasort és bekerül az is az anyagba, hogy a legnaprakészebb tudást tudják átadni. Folyamatosan szervezik a hallgatóknak a részvételt a legújabb technológiákhoz tartozó konferenciákra, pl. az AUT tanszék szervezi magyarországon az össze microsoft/google/apple build és egyéb konferenciákra, bemutatókra az előadásokat, kerekasztal beszélgetéseket szakértőkkel stb.. hogy a hallgatók ingyen, már aznap ismerkedjenek a legmodernebb módszerekkel, technológiákkal.
Tehát egyáltalán nem írnám le ilyen egyszerűen, hogy minden egyetemi oktató lemaradt vagy a piacon nem tudna elhelyezkedni. Intézménye és tanszéke válogatja és nagyon széles a paletta.A fizetésekről meg annyit, hogy budapesten junior pályakezdőként egy 250 nettó fizetés tök átlagos kb. bárhol. 2-3 év releváns tapasztalattal pedig 300-400 nettó között simán lehet keresni. 3-5 éves tapasztalattal senior-ként pedig 400-600 nettó között, attól függően mennyire specifikus a szakterületed illetve milyen cégnél vagy. Ezek egyáltalán nem elrugaszkodott számok.
-
Alexios
veterán
Hajrá, bruttó 400 egyáltalán nem álomfizetés jelenleg itthon fejlesztőként, 1-2 év tapasztalattal pedig lehet ez jóval magasabb is. Saját tapasztalat.
(#3) BlackSoft A cikkben nem a középiskolai infótanárokról, hanem az egyetemi képzésről volt szó, ahol szintén bajok vannak a képzésekkel, de nem épp azért mert xp-t ismernek a tanárok
-
BlackSoft
addikt
Amíg a tanárok tudása abban merül ki, hogy szoftveresen ismertetni tudják az XP-t, mintha csak az létezne a földön, mint operációs rendszer, mellette pedig egy Athlon 64-es gép felépítését tudják önmaguk is megérteni hardveresen, nem is csodálkozom a dolgon.
Több évvel ilyen szakokon többnyire azt tanulhatják meg, hogy a start menüre hogyan kell rákattintani, és az excelbe hány függvény van... Majd ezekről a dolgokról, amit a nagymamának is illik tudni vizsgát tehetnek, ami ECDL-nek neveznek, és oda vannak érte, miközben többet tud ma egy 6 éves kislány, akinek a kezébe nyomtak egy iPad-et születésekor.
2016-ot írunk. Összehívjuk az Infó tanárokat országunkban, 150 egyszerű, hétköznapi kérdést feltennék nekik, a mai informatikával kapcsolatosan, 99%-uk azt sem tudná ugrik-e vagy repül. Ezek nem hallottak még Windows 10-ről, UEFI-ről, DirectX alatt futó batch count-okról, vagy X99-es chipsettről. Odáig terjed a tudásuk, mint a vezetést oktatóknak, akik leragadtak az 1600-as Ladánál, és máig azokat az ismereteket tanítják = 0.
-
#1
errorcode06
őstag
errorcode06
őstag
Érdekes. Asszony programozóként (c++, java), igaz tapasztalat nélkül (mert még gyakornoknak sem vették fel sehová) fél év után döntött úgy hogy ausztriában próbál szerencsét. Azóta csak 2 napot látom egy héten, és szar érzés férfiként kimondanom, de már ő hordja a nadrágot a családban...
"
Külföldön legalább az alapképzést többnyire becsületesen elvégzik az emberek, csak azt követően szívja fel őket az ipar.
Szóval lényegében lehetséges úgy teljesíteni a szakot, hogy nem írtál egyetlen programot sem (bár lehet egy-ként kivétel tárgy van, ahol abból is van minimum elérendő pontszám, persze ha nem írattad meg mással)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Néha összejön olyan telkó, hogy nem igazán sikerül érteni egymást.
Csak már kissé uncsi.
) (Hibafelderíteni, elhárítani meg kifejezetten kedvencem, illetve unalom űzésre sem utolsó.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- M0ng00se: Hardvert áruhitelre?
- Házimozi belépő szinten
- Elemlámpa, zseblámpa
- Autós topik
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Starlink
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- További aktív témák...
- Valve Index VR Kit
- Uhh Lenovo ThinkPad P15 G2 Tervező Vágó Laptop -75% 15,6" i5-11500H 16/1TB RTX A2000 4GB /1 Millió/
- Esport PC - i5 13400F, GTX 1080ti és 16gb DDR5
- Ohh Lenovo ThinkPad P15 G2 Tervező Vágó Laptop -75% 15,6" i5-11500H 32/1TB RTX A2000 4GB /1 Millió/
- AZTA! HP EliteBook 840 G8 Fémházas Laptop Ultrabook 14" -60% i7-1185G7 16/512 FHD IPS Iris Xe
- Apple iPhone 16 Pro Max - Natural Titanium - Újszerű - 1 töltési ciklus - 2026. 05. 13.-ig Apple gar
- Xiaomi Redmi A1 32 GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 4500 16/32/64GB RAM RX 6600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte A620M R5 7600 32GB DDR4 512GB SSD RTX 5060 Ti 16GB Zalman i3 NEO Enermax 650W
- Bomba ár! HP EliteBook Folio 1040 G1 - i5-G4 I 8GB I 256GB SSD I 14" HD+ I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest