Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #35193216

    törölt tag

    válasz #24737024 #100 üzenetére

    Én a saját tapasztalatomat írom le. Utólag nézve feleslegesnek érzem a képzést, a napi munkában nem a magas szintű matematika, hanem a problémamegoldó képességet, a jól átgondolt programtervezés képességét, valamint a jó felfogó képességet érzem, ami a jó és a rossz fejlesztőt megkülönbözteti egymástól. Ezeket pedig nem fejleszti az egyetemi képzés, sőt tanulás terén tévútra is vihet, mivel a munkában eg, új dolgot egészen másképp érdemes megtanulni, mint egy vizsgára készülve.

  • ledan

    csendes tag

    válasz #24737024 #100 üzenetére

    Én sem állítottam, hogy ilyet állítottál, viszont az egyetemen ez a tapasztalat. :) Pszeudokódokat irkáltunk papíron, aztán néha C#-kódokat. Viszont attól, hogy pszeudokódban megtanultuk, rengetegen nem tudták beépíteni egy adott programnyelvbe pl. a megfelelő keresési algoritmust. Sok esetben ráadásul a legegyszerűbb feladatokra már beépített függvények vannak a magas szintű nyelvekben. Jobbnak tartom, ha a gyakorlatban, sok-sok kódsor megírása közben rögződnek be ezek, viszont ehhez 1 vagy 2 nyelvet ki kell választani.
    Azt szokták mondani, ha valaki tud programozni az egyik nyelven, akkor bármely másikra át tud térni 1 hét alatt. :D

    (#102) adam014 - Senki sem akadályoz meg a tudás önálló felszedésében, ez igaz. Csak abban igazán segíthetne az egyetem, hogy milyen tudást szedjél fel, miben érdemes elmélyülni. Útmutatás nélkül eléggé el lehet veszni a témában és ez kedvét szegheti az embernek.
    Csak a papírért szívni az egyetemen 3,5 évet Bsc-n... őszintén megvallva nem túl kifizetődő a mostani rendszerben. Persze az utolsó 1-2 évben a legtöbben elkezdenek dolgozni, de ott szembesülnek azzal, hogy az egyetemen tanultakat minimálisan tudják csak használni.
    Ráadásul a Bsc még csak a régi főiskolai papírnak felel meg, utána még 2 évet lehet mesterezni is. Nem biztos, hogy indokolt 3,5 év alapképzés a mostani tananyaggal, mert sok a tölteléktárgy és kevés a hasznosítható tudás.

  • dabadab

    titán

    válasz #24737024 #100 üzenetére

    "Ha valaki valóban akkora agy, hogy önszorgalomból is bármit megtanul, annak csak formalitás megszerezni azt a diplomát, számára játék kellene legyen az egyetem."

    Ezt te sem hiszed el, igaz?... Én gyakorlatilag autodidakta módon tanultam, mert érdekelt (meg nyilván okos vagyok :DDD ) és mellette még le is diplomáztam. A kettő között alig volt valami átfedés, hülyeségeket kellett tanulnom, rengeteg energiám ment el minden értelmes eredmény nélkül csak azért, hogy legyen papírom.

  • azbest

    félisten

    válasz #24737024 #100 üzenetére

    " Ha valaki valóban akkora agy, hogy önszorgalomból is bármit megtanul, annak csak formalitás megszerezni azt a diplomát, számára játék kellene legyen az egyetem"

    Nem biztos. Van olyan oktató, aki rászánja az időt és számonkéréskor mindenki munkáját átnézi, értelmezi és úgy értékeli. Más pipálgatós teszteket csinál, mert könnyű kiértékelni, de néha hiba csúszik a kérdésekbe, amit vagy figyelembe vesznek vagy nem. Aztán van amelyiknek ideológiája van és csak a kedvenc cége termékeit, megoldásait fogadja el számonkérésnél. Megint más a saját jegyzetét várja vissza, ugyanazzal a jelölésrendszerrel, szó szerint. Van aki pedig nem javít, hanem osztályoz, mondjuk az alapján, hogy élére állt-e a papír miután feldobta.

    Néha a jó szakember sem való tanárnak, mert nem akar / nem tud annyi időt ráfordítani, mint kellene. Van aki nem jó szakember és lusta is. Van aki nem tudja érthetően kifejezni magát. Egyetemi oktatóknak nem kell pedagógusi végzettség.

    Szóval tárgyanként és tanáronként is változó, hogy nehéz-e teljesíteni. Így lehet, hogy pár évig ajándék egy tárgy, aztán tanárváltás után meg azon buknak ki. Néha pedig ismeretlen hátsó szándékok is befolyásolják, pl amikor egy gyakorlatvezetőre rászólnak, hogy szedje le a weblapjáról a segédanyagokat, mert túl sokan teljesítik nála a tárgyat. Persze néha fordítva is megesik, hogy nem marad ember a ráépülő tárgyra és akkor meg leviszik a küszöböt, hogy legyen munkája a másik tanárnak is jövőre.

    A záróvizsga is olyan, hogy nagyban függ a teljesítése attól, hogy mit kérdeznek. Van amit egy középiskolás is jól elmondhat akár, máskor meg matek professzornak kell lenni. De esetenként egy-egy ember hangulatán is múlik. Pesze nagy a szórás a diákok felkészültségében is, viszont nem tükrözi azt a vizsga eredménye, hogy milyen szakember az illető.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés