-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#19993
üzenetére
Létezik olyan fogyóelektródás védőgázas hegesztőberendezés ami impulzuselven működik, de nem ez az elterjedt a védőgázas hegesztéseknél.
Itt a hegesztőáram polaritásváltás nélkül lüktető egyenáram, amelyik egy viszonylag kis alapérték és egy nagy impulzusáram között periodikusan változik ( ismétlődik ). 30..300 Hz között szokott általában lenni a frekvenciája.
Előnye, hogy kis alapáramú szakaszban az ív stabilan fennmarad, némi hozaganyag megolvadás mellett.
Tehát kis áramnál is el tudják érni az "aprócseppes " anyagátvitelt. Több előnye is van, de azok már az huzalelőtolásra és a kényszerhelyzetben való hegesztésre vonatkoznak inkább.
Viszont ezen tulajdonságai csak akkor használhatóak ki, ha az paramétereket ( huzalelőtolás, alapáram, időtartam, impulzusfrekvencia, impulzusáram ) teljesen össze van hangolva. Ez nem egyszerű feladat.
Fogyóelektródás védőgázas hegesztéshez lapos jelleggörbéjű feszültségforrást használnak, míg bevont elektródáshoz eső jelleggörbéjűt.
"Vajon ha tennék egy hagyományos ívheggesztő trafó elé egy négyszögjel generátort, és impulzusokkal üzemeltetném, akkor hasonlóan viselkedne, mint a védőgázas ??"
Az előző mondatomból kiindulva is jól látható, hogy nem. :-)
Bevont elektródával is lehet gyönyörű varratokat készíteni, a salakot meg el kell távolítani.
A hegesztési pöttyök szerintem a Pinch-effektusnak köszönhetőek. Villamos árammal átjárt vezető körül mindig mágneses erőtér alakul ki, az erőtér egyik összetevője körpályán helyezkedik el, másik összetevője pedig a középtengely felé mutat
Ez az összetevő a legnagyobb hatását a szilárd és a folyékony átmenet helyén fejti ki, ahol ez az erő összeszorítja a huzal végén megömlött cseppet.Ezen kívül még az áramerősség függvénye is az elektróda anyagátvitele.
Zárlatmentes anyagátvitel esetében előbb nagy cseppes, majd az áram növelésével finomcseppes átvitel lesz. További áramerősség növelésével ( ~400A ) már permetes anyagátvitel fog végbemenni.
Ezután ~500 A fölött az aktív folt a hozaganyag palástján egyre nagyobb felületeket foglal el, a hozaganyag végén kialakult kúp csúcsszöge egyre csökken és kialakul egy több mm hosszú fémszál, amit a mágneses tér, az elektromos tér instabilitásai képesek " megforgatni". Ebből lesz a fogóíves anyagátvitelként ismert jelenség . :-) -
#19996
cashback
őstag
DonThomasino
#19995
cashback
őstag
válasz
DonThomasino
#19995
üzenetére
A kíváncsiság...
-
#19995
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
4-5 éves vasalóba van vmi használható dolog amiért érdemes szétszedni?
-
szeva000
addikt
válasz
Batman2
#19993
üzenetére
???most milyen védőgázas hegesztésről beszélsz?Mert qrvára nem mindegy.pl. argon...CO..A kettő ég és föld még hegesztéstechnikailag is
...én pl.awi-t jól kezelem,de co-val nem tudok hegeszteni.AWI-nál kötelezően kell a tiszta felület és anyagminőség,nomeg egymás anyagával símán összehúzható.CO-nál ez lehetetlen. -
Batman2
őstag
A védőgázas heggesztőknek milyen elektronikájuk van ??
Mert számomra úgy tűnik, amikor működni látom őket, hogy impulzus szerűen működnek, apró impulzusokkal heggesztenek, nem folyamatos árammal, mint egy hagyományos ívheggesztő !
Vajon ha tennék egy hagyományos ívheggesztő trafó elé egy négyszögjel generátort, és impulzusokkal üzemeltetném, akkor hasonlóan viselkedne, mint a védőgázas ??
Mondjuk ennyire lehet nem egyszerű az elektronikája, mivel az impulzusok frekvenciája és lehet a hossza is számomra úgy tűnik, hogy változik működés közben, gondolom attól függően, hogy éppen mekkora a szikraköz, milyen közel van a tárgy és az elektród !
Azért izgat a dolog, mert védőgázassal gyönyörűen lehet varrni, folyamatosan, nem csak egy egy pontot, bunkót olvasztani, mint a hagyományossal, az persze más tészta, hogy az nem képez salakot, mert védőgázas, de számomra most nem ez a lényeg, hanem a szép, folyamatos varrás, a sok kis apró, egymásba folyó heggesztési pöttyök sorozata !
Ha ezt meg lehetne csinálni normál ívheggesztővel is az nagyon jó lenne !!Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
atesss
#19991
üzenetére
Pontosan ilyen rövid ideig tartó nagy áramok leadására szántak vagy önállóan, vagy akkumlátor mellé segédként, ekkor védik az akkumlátort a hírtelen nagy áramleadások okozta károsodások ellen !
Sokkal hosszabb életűek lehetnek így az indító üzemmódban használt ólom akkumlátorok is !!
4-5 év helyett akár 8-10 év !Pl.:
BMOD0058E016B02 Kondenzátor: elektrolit, szuperkondenzátor; 58F; 16V; ESR:22mΩ |
Gyartó: MAXWELL TECHNOLOGIES Eredeti szimbólum: BMOD0058 E016 B02 P
Mennyiség: [db] 1+, 3+
Nettó árak [HUF]: 45423.215Ft, 41976.84FtDe innen válogathatsz: [link]
Egy ilyen erősítőhöz beteszel puffer kondinak, nincs az a basszus, az a nagy impulzus, amit ez át ne hidalna !
Csak mikor rákapcsolod az áramot, akkor össze ne hegesze a drótokat !!
Üdv.
-
atesss
addikt
válasz
Batman2
#19990
üzenetére
Jó, persze kicsit túloztam.
Nem számoltam végi amit írsz a kapacitásról, de volt egy ilyen tippem hogy ilyen áram mellett nem több perces üzemről beszélhetünk.
A nagy terhelés melletti kisebb kivehető kapacitásban is teljesen igazad van, szerintem konkrétan a töredéke. De aztán nem tudom pontosan hogyan működik kémiailag a LiFePO4 akkumulátor, lehet ebben (is) sokkal jobb a Li-Ion-nál.mint a manapság már kapható több száz farádos kondik
Ez pontosan milyen is és mennyibe kerül ?
Ez érdekelne !
Pl. mágneszárak, vagy akár az önindító behúzórelé működtetésére.
Itt ugye nagy áramról van szó, de nagyon rövid ideig.
Pl. a behúzórelé 12V - 40A, de pár tized másodperc elég lehet hogy behúzzon. -
Batman2
őstag
válasz
atesss
#19974
üzenetére
"4 ilyet sorba kötsz, és indíthatod róla az autót is !
Ahhoz képest nem is drága érte a 4000 ft."No ezért ez kicsit elhamarkodott, sarkos kijelentés !
Mert, ugyan a pillanatnyi áramleadása lehet éppen elég lenne egy indítómotornak, csakhogy a kapacitása mindössze 2,3Ah
, ami egy indítómotor több másodperces meghajtására már igen csak kevés lenne !!
Számításaim szerint max. 36 másodperc lenne a 230A-es terhelés kiszolgálása, de egyrészt figyelembe kell venni, hogy a sok C-s kisütés esetén sokkal kisebb kapacitást lehet kivenni az akkukból, mint a 100, vagy a 20 órás kisütéssel meghatározott névleges kapacitása, másrészt minél nagyobb a terhelés, annál nagyobb a telep feszültségesése is, tehát igencsak vérszegényesen forgatná az indítómotort, amíg egyáltalán bírná !Egy nagyon könnyen induló benzines járgányt talán még épp becsiholna, ami mondjuk 2-3 másodperces indítózással indul, pláne melegen, de dízelt alighahiszem, ahol még hideg izzítani is kell, ahhoz kell a nagy kapacitás is a nagy indítóáramon kívül !!
De indítási segédtelepnek, mint a manapság már kapható több száz farádos kondik használható lenne !De mindenképpen nagyon sokat tud !!!
Üdv.
-
#19988
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#19987
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#19987
üzenetére
Igen, megoldható.
-
#19987
DonThomasino
veterán
Lompos48
#19986
DonThomasino
veterán
válasz
Lompos48
#19986
üzenetére
Igen hobbi tápként használnám, ezért kell és fontos a védelem
magában a tápon semmilyen módosítást nem szeretnék.
A cél építeni egy ilyen áramszabályzó egységet külön amit
rátennék a kimenetre ha a szükség úgy kívánja.
Ha jól értelek, akkor ez simán megoldható...
de ha aktuális lesz akkor úgy is konzultálok veled.Köszi
-
#19986
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#19983
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#19983
üzenetére
Ha a tápot kísérletezésre használod, akkor a védelem nagyon hasznos. Ha beépíted valamibe (pl. egy erősítő), akkor már kevésbé, mert tudod, hogy az a bizonyos alkalmazás mit igényel táplálásnak. A legtöbb integrált stabilizátorban ezek beépítve hozzák a védelmet. De a legegyszerűbb egyetlen soros tranzisztoros stabilizátorban is megoldható egy plusz tranzisztorral meg egy áramot monitorizáló ellenállással.
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#19975
üzenetére
Így van, van egy alkalmazás amire alapvetően kellene - pár héten belül.
De szeretném a megoldást később majd máshol is felhasználni - akár 1:1-ben (azonos nyák), akár apróbb módosítással (ne kelljen újratervezni az egészet).
Ezért szeretnék olyan kapcsolást tervezni, ami minél "univerzálisabb".
Tehát pl. változtatható a kimenő fesz; illetve - a lehetőségekhez képest - minél magasabb a maximális árama.
A bemenő fesz minuma meg - kisebb kimenő áramok (pár száz mA) esetén - lehetőleg akkora legyen, hogy elmenjen 1 db Li celláról is.
Az a kérdés hogy emiatt az univerzalitás miatt mennyivel lesz az egész bonyolultabb - illetve mennyivel drágább az alkatrészköltsége. Ha sokkal, akkor nem biztos, hogy megéri.Ahol később felhasználnám a kapcsolást, arra egy példa:
Lehetne egy hordozható "töltő" (pl. okostelefon, PDA, netbook töltésére) - ebben az esetben az ólomakksi ugye mindenképp felejtős.belefektetett ész, meló,
Az biztos hogy ez önmagában nem érné meg, de tanulásként, tapasztalatként fogom fel a dolgot.
anyag, pénz
Eddig még semmit nem fektettem bele semmit, mivel nem is vettem semmit.
Ez lehet nem is teljesen jó, mert így nincs semmi mérhető-tesztelhető alkatrészem, amivel akár könnyebben tapasztalatot szerezhetnék, mint csak az elméleti tervezéssel.
Bár egy ilyen kapcsolásnál az a probléma, hogy ez már nem az a kategória, amit csak úgy összedobok egy próbanyákra. Pl. sok Li töltő IC-t, vagy DC-DC kovertert csak SMD-ben lehet megkapni.Valami "komolyabb" elektronikai szimulátort is el kellene kezdenem használni.
Pl. National Instruments MultiSim ?
Vagy mit tudtok javasolni ?
Olyan lenne jó, amiben pl. ilyen DC-DC konverter IC-k is benne lehetnek. -
#19981
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#19979
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#19979
üzenetére
Az egy nagyon régi/ősi 30V és 3A-es táp, amiben nagyon drága (?) precíziós ellenállásokkal állítható a kimeneti feszültség .1V-os lépésekben. A videó második felében azt mutatja be, hogy mit csinál egy 8Ω-os ellenállással. A feszültség leolvasható a kapcsolókról, az áram pedig a táp műszerén. A kettő hányadosa pontosan a kapcsokra kötött ellenállás a már említett Ohm törvényének megfelelően. Nem áramkorlátos (amit említettem már korábban), hanem egy 3A-re beállított védelmi lekapcsolással rendelkezik.
Ez nem egy szabályozható áramú, hanem szabályozható feszültségű táp. -
#19980
Speeedfire
félisten
DonThomasino
#19979
Speeedfire
félisten
válasz
DonThomasino
#19979
üzenetére
Nagy vonalakban egy ellenállással tudod ezt szabályozni. De lehet, hogy kell oda még más is. Ennyire nem értek hozzá.
-
#19978
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#19977
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#19977
üzenetére
Az áramerősséget Ohm törvénye határozza meg a terhelés függvényében. I=U/R. Ha olyan feszültségforrásról beszélünk, amelyiknek korlátozható a kimeneti árama, az a korlát elérésekor állandó értéken tartja a beállított értékű áramot (áramgenerátoros üzemmód) és a terhelés növelésével csökkenti a feszültséget.
-
#19977
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
Adott egy táp 0-30v 3A .
Utólag megoldani hogy külön az áramerősség szabályozható legyen
nehéz dolog lenne? -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#19974
üzenetére
Számomra egyre követhetetlen a célod. Kiindultunk abból, hogy egy bizonyos alkalmazásodhoz akkus táplálás kellene. Aztán jön a filozófiai ficam: akku függvényében változ(hat)nak az igényeid.
Annyira bonyolultnak, ágas-bogasnak tűnik az egész, hogy a belefektetett ész, meló, anyag, pénz már sokszor lekörözte az egyszerű ólomakkus megoldást. Ahhoz mindössze egy csepptöltő kellene. Hordozás közben még az sem.
Nem tudom hogyan tovább! -
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#19969
üzenetére
Viszont ha már kettő lesz sorban, akkor megnőnek az igényeim is, vagyis 12V-on 2-2,5A kellene.
A védelem problémás, mert mint körbenéztem, a védelmi elektronikák pl. itt: [link] csak 2A-ig vannak (ráadásul én nagyon drágállom).
Persze akkor lehet olyan védelmi elektronika kellene, amivel áramot nem figyelek, csak töltési - merülési feszültséget.
Áramkorlátra meg esetleg berakok egy jó nagy biztosítékot - ami csak bizonyos esetekben védhet így + nem is regenerálódó, de azért a semminél több.
A fesz szint figyelése megoldható lenne egyszerűen gondolkozva egy Zenerrel + komparátorral ?
Fix 5V-os tápfesz persze kellene nekik (töltésnél egyszerű, merítésnél meg egy kis terhelhetőségű külön Step-Up)
Egy 3V-os zener a komparátor egyik felére + az akksifesz a másikra, és ha kisebb, akkor billen - és lekapcsolja az akksit (utóbbit hogyan lehetne pontosan ?).
Valami bistabil relé (nagy áram elviselése miatt) - hogy lekapcsolás utána ne legyen semmi szivárgási áram ?Megkérdeztem a fent említett boltot, léteznek LiFe akkucellák, direkt szerszámgép + modell célra, óriási terhelhetőséggel: [link]
A fő probléma, hogy ezek viszont alacsonyabb feszültségűek (3,2-3,3V), így biztosan más töltőelektronika (töltő IC) kell hozzájuk.
Körbenézek majd néhány gyártó honlapján, van-e egyáltalán ilyenük (pl. MicroChip, korábban tőlük néztem LiIon töltő IC-t).Pl. ez brutális:
LiFePO4 ANR 26650 3,3V 2300mAh akkucellaExtrém terhelhetőség!
Típus: LiFePO4 (lítium-ferro)
Feszültség: 3,3V
Kapacitás: 2300mAh
Méret: 26x65mm
Teljesítmény leadás: folyamatos 70A
impulzusban(10s): 120A
Súly: 70g
Modellezésre, járművekbe, indító akkumulátorokba
Belső impedancia: 8 mOhm (1kHz AC).
Tipikus gyorstöltő áram: 10 C (23A)
Teljesítmény leadás: folyamatos 30C (70A)
impulzusszerűen 10 másodpercig 50 C (120A)
impulzusban 100 C (230A)
Maximum 10C-s (23A) töltőáram mellett, 1000 ciklus után még mindig 100%-os kapacitás várható, valamint
7000 ciklus után tartja az 1600mAh kapacitást.4 ilyet sorba kötsz, és indíthatod róla az autót is !
Ahhoz képest nem is drága érte a 4000 ft. -
#19973
Speeedfire
félisten
zka67
#19962
Speeedfire
félisten
Igen, a venti fordulatát szeretném szabályozni a bementő fesz. függvényében, ami 0V és 12V között ingázik.
Folyamatosan nem akarom 12V-on hajtani a ventit, mert érzékeny a fülem.
Ezzel a fesszel meg az a baj, hogy össze-vissza ingadozik. Gondolom van valami elektronika ami ezt szabályozza benne. Megfelelő ventit meg nem találom, ami nekem jó lenne.
Olyan nincs, hogy feszültséggel csak áramerősséget szabályozz egy ellenálláson, mivel a venti is egy ellenállásként működik és a kettő szorosan összefügg egymással.
Ezt nem értem, akkor a legtöbb venti, hogy működik?
CPT.Pirk:
Igen, pontosan ezt szeretném elérni.Nem akarom külön én mérni a bordákat, mindent a tápra akarok hagyni. Csak idegesít, hogy ilyen drága a normális venti.
Ami alapból benne volt, itthon nem kapható. Külföldről behozni, meg marha drága.
Amik meg itthon vannak, szintén drágák. Ami normális árban van, az meg nem indul el 5V-ról.Ha van egy PWM-es venti, gondolom azzal meg még egyszerűbb lehetne a dolog, mert akkor a 0V és 12V közöttit kellene "átalakítani" frekvenciává. Legalábbis, ahogy nézegetem ezt a PWM-es dolgot, valahogy így működik. 21 és 28KHz közötti értékkel vannak szabályozva a PWM-es ventik. Csak azt nem tudom, hogy az alaplapok ezt, hogy oldják meg...
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#19968
üzenetére
Az MC34063A egy izgalmas áramkör. Az adatlapból talán a 11b kapcsolásra szavaznék, bár a számítások menete a külsőmpnp-vel még nem tiszta.
Még egy köztes megoldás lehet esetleg: két Li cella sorban.
Ezzel nagyon egyetértenék, mert 2.5-3V annyira kis feszültség, hogy észre se veszed és itt-ott úgy eltűnik/-vész egy-egy fél Volt, hogy vakarhatod a buksit.
A mélykisütés védelmet meg kell oldani mindenképp. Itt ellenben nem tudok hozzászólni. Ezért preferálnék egy 4 soros cellás változatot egy okos töltővel Igaz, itt meg adódna a kérdés, hogy melyik cella milyen állapotban van.
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#19967
üzenetére
A 4db cella az már elég nagy + drága is.
És ha csak 1,5A kellene a 12V-on ?Ha túl sok hátránya lenne a dolognak, akkor lehet végül elvetem ezt a megoldást, de szeretnék részletesen utánanézni, hogyan is tudnám megoldani. Vagyis érdekel a megvalósítás.
Közben keresgéltem én is, van olyan ami már közelít, de nem teljesen jó.
Itt a topicban kerestem rá, mert emlékszem hogy annó ajánlott valaki ilyet, asszem nekem is.
MC34063A [link]
Kalkulátor: [link]
Adatlap (PDF): [link]
1,5A kimenő, 3V bemenettől.A 3V nem az igazi, mert ha jól tudom 2,7 vagy 2,8V-ig lehet meríteni a Li cellákat.
Főleg ha nagy terhelés van rajta, akkor gondolom még inkább leesik a fesz (bár azt nem tudom, ilyenkor hogyan működik a mélykisütés védelem). Ha a cella feszültsége csak a nagy terhelés (és az akksi belső ellenállása) miatt esik a 2,8V alá, és üresjárásban még bőven 2,8V felett lenne - ez ellen is védeni kell ?
Ja és ha jól vettem ki, amit linkeltem 10C-s akksi cellát, abban nincs védelem gyárilag.Hasonló IC-re ötlet, ami 2,5-2,7V-ról elmegy már, és inkább 2A-t tud a kimeneten ?
Még egy köztes megoldás lehet esetleg: két Li cella sorban.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#19964
üzenetére
Ha már Li cella, miért nem oldod meg egyszerűen 4 darab sorbakötésével. Tölteni valamikor/valahogy mindenképp kell. A mágneszár pedig 1-2 másodperc erejéig nem haragszik meg a 14-15V miatt. Nem lenne sokkal több, mint egy töltött ólomakku.
Ezt csak azért, mert 3V-ról 12V-ra, 3A mellett, a hatásfokot is figyelembe véve egy 12-15 amperes elektronikát jelentene, ha kis feszültségen is, ami már nem egy detektoros rádió bonyolultságú. -
#19965
CPT.Pirk
Jómunkásember
Speeedfire
#19961
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Speeedfire
#19961
üzenetére
A Tietze Schenk könyv 348-349 oldalán van egy feszültség vezérelt áramgenerátor, de szerintem neked inkább egy feszültséggel vezérelhető PWM generátor kell, mint itt a rajzon: [link]
Felteszem az a célod, hogy a venti minden körülmények között elinduljon, de lehessen szabályozni a fordulatszámát.
Én egyszerűen csak azt szoktam csinálni, hogy beteszek egy fesz szabályzót, amit PTC ellenállás "irányít", azt meg be lehet állítani, hány foknál kezdjen el forogni, az érzékelőt meg rá szoktam rögzíteni a kisfesz oldali hűtőbordára.
kjani18: hány A-t jelent a terhelhetőség?
-
atesss
addikt
Üdv !
Ugyan korábban mágneszárak működtetéséhez ólom-savas akksit ajánlottatok, de most direkt nem azzal, hanem Li akksi cellával szeretnék megvalósítani egy kapcsolást.
Most a Li cella töltését ne nézzük, először egy Step-Up DC-DC konverterre lenne szükségem az akksiból a magasabb fesz igényű mágneszárak meghajtásához:
- 2,8 - 4,5V bemenő, 12V ki
- Kimeneten 2-3A körüli - rövid idejű (pár sec) - terhelhetőség (alapvetően amire majd kelleni fog, ott kb. 1,5A elég lesz, de saját célra megcsinálnám már komolyabbra, ha emiatt nem sokkal drágább / bonyolultabb). Tartós üzemben is lehet kellene majd saját célra, de úgy elég mondjuk 12V 1A.
- Alapvetően külső kapcsoló FET-es kellhetneAnd egy korábbi hsz-e: [link] alapján kezdtem el körbenézni.
Találtam is olyat ami talán jó, de nem tudom pontosan milyen külső FET kell hozzá, és azzal mekkora áramerősséget "érhetek el".
Mi a követelmény egy erre való FET-től ? Gondolom RdsOn nagyon alacsony, de ezen kívül mi még ?
Amit találtam és tetszett mindj. megkeresem és belinkelem. Ami nem tetszett, az az ára, mert valami 3000Ft körül volt. Lehetőleg ilyen 2000Ft felett ne nagyon legyen - vagy ha esetleg mégis, akkor annak annyiért már tényleg űber tudásúnak kellene lennie.
Főleg úgy hogy a külső alkatrészeknek is lesz azért ára.Gondoltam esetleg arra is, hogy tápnak 4db AA Nimh cella sorban, ez ugye 4V-5,8V közti bemenő fesz.
Ugyan még nem tudom pontosan hogyan működnek ezek a kapcsolások, de jó lenne olyan IC/kapcsolás, ami 3V és 6V közt működne külön módosítás / utánaállítás nélkül. Esetleg egy darab trimer áttekerésével.Li cellából meg találtam ilyet: [link]
Li-ion ICR 18650D 3,7V 1500mAh akkucella
típus: li-ion
feszültség: 3,7V
kapacitás: 1400mAh
méret: 18x65mm
Terhelhetőség: 10C
Modellekhez, szerszámgépekhezEz szerintem megfelelne a célnak (ha tényleg terhelhető rövid ideig 10C-vel).
Bár asszem már a múltkor is linkeltem.
A 10C-s terhelhetőség 14A-t jelent, ami még rossz esetben (DC-DC hatásfoka, terhelés miatti még alacsonyabb kapocsfesz) is min. 3A-t jelentene 12V-on. -
#19962
zka67
őstag
Speeedfire
#19961
zka67
őstag
válasz
Speeedfire
#19961
üzenetére
Nem teljesen értem mit akarsz? A ventillátor fordulatszámát akarod szabályozni?
Azt mondod, hogy most van egy feszed ami 0 és 12V között változik és ennek függvényében kellene a venti fordulatszámát is változtatni? Ez a 12V nem bírja el a ventit?
Ha nem bírja el, akkor egy földelt kollektoros kapcsolással meg tudod oldani:
+12V -----o---------
|
B|/ C
Vin ----| NPN
|\__________o
E Venti
GND ----------------oOlyan nincs, hogy feszültséggel csak áramerősséget szabályozz egy ellenálláson, mivel a venti is egy ellenállásként működik és a kettő szorosan összefügg egymással.
Van még egy másik megoldás, a PWM, ezt meg egy 555-el és egy tranyóval tudod megcsinálni.
-
#19961
Speeedfire
félisten
Latency
#19960
-
#19960
Latency
senior tag
Speeedfire
#19959
Latency
senior tag
válasz
Speeedfire
#19959
üzenetére
Esetleg valami 555+tranyós kapcsolás?
-
#19957
PHM
addikt
Speeedfire
#19955
PHM
addikt
válasz
Speeedfire
#19955
üzenetére
Veszély csak akkor van, ha megáll a ventillátor, mert akkor túlmelegedhet.
Az elejét én sem igazán értem... -
#19956
CPT.Pirk
Jómunkásember
Speeedfire
#19955
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Speeedfire
#19955
üzenetére
Nem teljesen tiszta. Az biztos, hogy a nyákról csak egyen jön le, ezt javítsd ki a terveidben.
A második kérdésesre nem tudom, vagy túlmelegszik, vagy nem.
-
#19955
Speeedfire
félisten
Speeedfire
félisten
Kicsit nyakatekert megoldás érdekelne.
Illetve nem haragszom meg ha van egyszerűbb megoldás rá.A tápomban ki szeretném cserélni a ventit, mert csapágyas lett. De nehezebb beszerezni ilyen ventit amit szeretnék. Vagy kevesebb levegőt szállít vagy, nagyon hangos. Vagy esetleg nem indul el 4-5V-ról. Vagy netén horror áron van.
A kérdésem az lenne, hogy ami a nyáról jön ki fesz a ventihez, azzal nem lehetne állítani mondjuk egy másik stabil 12V-os feszültség áramát?
Illetve lenne még egy bónusz kérdésem. Mi van akkor ha egy venti csak 12V-ról indul el, de huzamosabb ideig kevesebb feszültséget kap. Elég a tekercs benne?
-
-
#19948
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
Bocsánat.
-
#19947
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
Ezek FOK-GYEM tipusú tápegységek jó minőségűek?
-
#19944
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#19943
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#19943
üzenetére
Nem tudom. Nem fogja elérni a maximális hőmérsékletet, de attól még lágyabb forrasztásokra esetleg jó lehet. Ki kell próbálni.
-
#19942
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#19940
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#19940
üzenetére
Nem. Amiről napokkal előbb szó volt, az a mágneskapcsoló. Az 55V-os pákának 55V kell, 24V-ról nem fog eléggé felmelegedni.
-
#19940
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
Ha az 55V 50W os weller tcp t 24 V os tápról használom
akkor ugyanolyan lesz mint egy 24V 50W os os
csak időben tovább tart még felfűt? -
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Gyula84
#19937
üzenetére
A 9V-s stabilizátorhoz kicsit kevés a bemenő 11.1V, típusa válogatja, de elég határeset. Egy LM7809 esetében az adatlapjánál a 9V-s kimenethez 11.5V-s bemenet tartozik. A 3 darab aksid együttesen valószínűleg túllépte a 11.1V-t, az a másik akku meg nem.
Tehát a bemenetnek adott V-val magasabb feszültségnek kell lennie, mint a kimenetnek. Modernebb, más jellegű stabilizátoroknál nem kell 2.5V különbség, kevesebbről is mennek már.
Próbálkozhatsz 8V-s 7808 stabilizátorral is, annak elég 10.5V a bemenetre, a modem és a router 8V-ról arról is fog menni.
-
Gyula84
veterán
hello
minap akkuról mentettem a modemet meg a wifi-t. a wifi 9v os igy 9v-os stabkockát használtam meg 3db 3.7 voltos 1,5ah-s lipo akkuról mentettem az érdekesség az, hogy mikor egy másik akksit akartam rákőtni ami egy 2,2ah-s 11,1v os lipo akkupakk(helikopteremhez van) akkor meg se nyikkant na ez hogy lehet ?
valaki tudja miez -
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Latency
#19934
üzenetére
Az 1-t az egyenirányító plusz szálára, a GND-t a mínuszra kell kötni. a Vo (kell) hozza/produkálja a stabilizált 9V-ot. A 4 pedig GND-re kötve letiltja, magas szintre (pl. 1. láb) engedélyezi a kimenetet.
A GND kivételével minden lábon ugyan úgy a bemeneti feszültséget mérem (ami nem is meglepő a kimenet (Vo) kivételével
Akkor most a Vo 13V vagy nem? Természetesen a GND vagy a táp mínuszához képest mérve.
-
Latency
senior tag
-
Latency
senior tag
No, megjöttek az alkatrészek a tápomhoz, viszont a KA78R09-em valamiért nem szuperál. Az adatlapja alapján bekötöttem (1. láb bemenet, 2. kimenet, 3. föld, 4. bemenet), de a kimeneten gyakorlatilag a bemenet van (13V, dugasztápból, kondi a ki és a bemeneten is). Rákötöttem egy led-et a kimenetre, de nem változott semmi. Mit ronthattam el?
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Ez egy Pana Viera, szerencsére nem kell ilyen trükkökhöz folyamodni. Valamint a fejhallgató kimenet kikerüli a belső DSP-t, így nincs semmi, ami elrontsa a hangzást.
Egyébként jah, már nem is vagy ember, ha nincs 7.1/2.0 két zónás full integrált erősítőd.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Most tervezgetem, hogy maradjon-e a sztereó erősítő, vagy építsek egy kicsi, mondjuk JLH A osztályú 10W-s erősítőt a TV számára, hogy melyikkel járunk jobban fogyasztás terén. Ez a TV is 106-os, mint az előző Viera plazma, de annak 232W volt a fogyasztása, ennek meg csak 55W átlagos fogyasztása van.
szeva000: jah, lehet csinálok egyszer majd egy ilyen külső DAC-ot. Am. ez az a Viera, aminél az LG 3D-t használták a Viera panellal.
-
mezis
félisten
válasz
CPT.Pirk
#19922
üzenetére
Nemrég újítottam én is egy Samsung UE37D5500RW 37_ LED TV-re. A leírás szerint hang kimenet csak a fejhallgató és az optikai SPDF. Ez így "ázsiai" megoldás, de a Samsung TV-k fórumán kaptam az ötletet, hogy próbáljam meg a SCART -ot. Onnam is kijön a hang mindig amikor a tunerjét használom. USB, DVD esetén nem. Bizonyára arra gondoltak, hogy a házimozi rendszerüket is el kell adni, dobd már ki a 30 éves sztereo HiFi-det !
(Nem merek firmware-t frissíteni, mert lehet, hogy az újabban már "kijavították" ezt a hibát ! ) -
#19926
Speeedfire
félisten
Speeedfire
félisten
4 pines ventit, hogy lehet bekötni 2 pinesre, hogy az megfelelően működjön? Vagy ilyenkor nincs semmi extra? A tápban akarok ventit cserélni, de alig találni megfelelőt. A legtöbb ebben a kategóriában meg PWM-es.
Attól tartok, ha ilyet tennék bele akkor hiába állítaná a táp a venti sebességét az figyelmen kívül hagyná. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
Van most ez az új, modern 3D TV-nk. Benne a hangszórók hangminősége alulról veri a Sokol rádió szintjét (komolyan mondom), pedig a webes tesztek szerint ennek a TV-nek még jobb hangzása van, mint az átlagos lapos tévéknek...
Na most egy erősítőt rendes hangfalakkal bedugtam a fejhallgató kimenetbe, és úgy néz ki, tökéletesen működik. Kérdés, hogy ez hosszabb távon mit okoz? Mert a fejhallgató kimenetet alacsony impedanciára tervezték, az erősítő bemenete meg nagy impedancia.
Én arra gondolok, hogy ez nem gond, mert így effektíve kevésbé van terhelve a TV kimenete, mint mikor meg kell hajtania egy fülest.
Ugyanakkor ilyet is látni neten, bár ez nem TV: [link] -
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19916
üzenetére
A fázisceruzának nagyon kevés energia kell ahhoz, hogy a ködfénylámpában található neon ionizálódjon. Erre bizonyíték a fázisceruzában található 1M-ás ellenállás sorbakötve a glimm-mel. Emiatt az áram kisebb még 1/4mA-nél is. Tehát itt a magyarázat, hogy miért nem képes rázni se.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#19911
üzenetére
Szóval azt mondod, hogy természetesen ott is ott van a fázis ugyanúgy, mint a hálózatból jövő felén, csak eddig mázlim volt, jó volt a szigetelésem és ezért nem rázott meg sosem ?
Viszont akkor ugyanilyen körülmények között miért tud mégis világítani a fázisceruza a kezem által földelve, vagy annak annyira kicsi energia kell ??
Igaz, nem érezni semmit, mikor a fázis ceruzát földeljük le, közvetlen a fázisból táplálva sem, mégis világít.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#19911
üzenetére
No igen, csak azért érdekes a dolog, mert azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy a mezei ívheggesztő trafóm, aminek egyenirányítatlan, 48-52V-os kimenete van, bizony enyhén ráz, ha az elektródás véget, vagy magát az elektródát fogom meg !!
És a másik (föld) pólus pedig az autó vázára volt kapcsolva, ami ugye gumikerekekkel állt a földön, én meg a földön ültem !Szóval ez jóval kisebb feszültség, galvanikusan elválasztott a hálózattól, mivel transzformátor van benne és mégis ráz, ugyan még kibírhatóan, de határozottan remegteti az ízmokat !!
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
johniee
#19909
üzenetére
Neem, a saját maszek 230-as hálózati lámpám !
A LED panel 80-121V között működik, fazontól függően, hogy mennyi LEDet kötöttem rajta éppen sorba, tehát nem pár volt megy a tápvezetékeken, és nincsenek galvanikusan leválasztva a hálózatról, de egyenként megfogva mégsem ráznak egyáltalán.
Üdv.
-
válasz
Batman2
#19901
üzenetére
Üdv
Igen azok fólia kondik.Én a trafó előtt lévő tekercsre tippelek,hogy azon "kellene" talán módosítanom ahhoz,hogy a rezonancia magától is be tudjon indulni és ne kelljen 21W-os izzót rákötnöm.Ha már annyit elérnék,hogy egy 4W körüli izzó elegendő lenne a táp indításához akkor már ki is békülnék a táp indulásával.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19908
üzenetére
Ne azt próbálgasd, hogy ráz-e, mert biztos, hogy vizes padlón (vagy lavórban) állva agyoncsapna. Két pólus vagy más néven potenciálkülönbség kell az áram létrejöttéhez. De megnézheted fázisceruzával, vagy műszerrel a kérdéses pont és egy földvezeték között. Ez ugyanúgy érvényes akár a pucér hálózati fázisra is. Asztal tetején könnyű villanyt szerelni egy kézzel, például.
-
Batman2
őstag
Vajon miért van az, hogy a LED lámpáim egyenáramú vezetéke egyiksem ráz ??
A kettőt együtt persze nem próbáltam !Gondoltam volna, hogy a fázis egyenirányítás után is megjelenik, de úgy tűnik, hogy mégsem, nyugodtan megfoghatom egyik, vagy másik vezetéket.
Van még benne ugye puffer kondi, meg kisütő ellenállás, ezek legfeljebb csak akkor számítanak, ha mindkét pólusa csatlakozik a hálózathoz a lámpának, de mikor becsavarom, akkor egy darabig biztosan csak az egyik érintkezik, tehát nem teljes az áramkör, mégsem rázott még akkor sem, egyszer sem eddig.
Direktben a fázist nem merem magam tesztelni, de az bizonyára rázna, ahogy az meg van írva.Üdv.
-
dudika10
veterán
válasz
Batman2
#19905
üzenetére
Hát ez a része picit zavaros volt a történetnek. Én úgy vettem ki a szavaiból, hogy amikor kihúzta a konnektort (így kapcsolja ki-be).
De ezt holnap megpróbálom részletesebben kiszedni. Nem volt túl sok időm ezzel foglalkozni, így a történet is hiányos.
Nem szeretem én sem, ha hozzám fordulnak hiányos információkkal az emberek, de most ez van. -
PHM
addikt
válasz
dudika10
#19904
üzenetére
A 8.3 ohm még akár reális is lehet, azzal szerintem nincs gond.
A szétszedéssel óvatos légy, nehéz lesz normálisan újra tömíteni.
Ezt a hibát kimérni normál multiméterrel nem lehet, szigetelés vizsgáló
kellene hozzá, de azzal sem lennénk sokkal előrébb, hiszen attól még
vígan ráz a szivattyú.
Mod: Próbáld meg fordítva bedugni a konnektorba. Úgy is ráz vajon?
Persze ettől még a földelést meg kell majd oldani. -
dudika10
veterán
válasz
Batman2
#19900
üzenetére
2000k-ig mértem a ház és a fázis/0 között, eredménytelenül.
Fázis és 0 között 8,3 Ohm.Holnap megnézem leföldelve.
(#19902) szeva000: ld. fentebb.
Működik, csak ráz.(#19899) PHM: miután a víz alatt van, először azokat nézném meg, amik szétszedés nélkül mennek. Nem tudom, hogy van-e földelésnek hely.
Én is a beázásra gyanakodom egyébként.Mindenkinek köszönöm a türelmét és idejét!
-
szeva000
addikt
válasz
Batman2
#19900
üzenetére
"viszont a szivattyú maga fixen van telepítve az aknában, hozzárögzítve a földből feljövő vas szívószárhoz, ami olyan 6m körül van, tehát megvan a földelésen, csak nem a konnektoron, hanem a szívószáron keresztül !"
és hol a kötelező nullázás (PE+N) előtte???
...mert ugyebár azzal kezdünk egy hálózat kiépítésénél alapból.... -
szeva000
addikt
válasz
dudika10
#19897
üzenetére
Mindenféleképpen kell védő...ez orosz betegség,sok szivattyúból kihagyták.De nagy eséllyel testzárlatod van.Mérj a fémház és az "L" + "N" vezetőhöz képest.Ha mérsz valamit egy multiméterrel,akkor annyi.Főleg ha pár kohmot mérsz.
Egyébként ezeket a membránosokat nem érdemes javítani.Volt nekik a füles kerti szivattyújuk...nah az 5/4"-os csövön is 3-4 szórófejet vitt vígan.(később már abból is kispórolták a tömszelencét és szimmering ment bele,ami már nem bírt annyit)
Abból meg is tekercseltem jó sokat.
...én pl.awi-t jól kezelem,de co-val nem tudok hegeszteni.AWI-nál kötelezően kell a tiszta felület és anyagminőség,nomeg egymás anyagával símán összehúzható.CO-nál ez lehetetlen.
).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ne aggódj!
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Samsung Galaxy J6 2018 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Iphone 15 Plus 128GB Pink Dobozos 12 Hónap Garancia
- Telefon felvásárlás!! Honor 400 Lite, Honor 400, Honor 400 Pro
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A20e/Samsung Galaxy A40/Samsung Galaxy A04s/Samsung Galaxy A03s
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest