Hirdetés
-
PROHARDVER!
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
degu
senior tag
Hi!
Koszi az infot!
Ez akkor 915/25 azaz36,6x-os nagyitast ad.Szerintem ezt egy 10 mm-es okularral is fel lehet szerelni,a jobb eszleles erdekeben,azaz kb.100x-os nagyitas meg
erdemi eredmenyt adna! .Szoval tenyleg egy komoly muszer,de sajnos ez az ar erosen kivul esik a lehetosegeimen... 
-
popey37
addikt
hali.
Az objektiv átmérője 110mm, a fokusza 915mm.
Ez nem kinai cucc, amit az áruházban 50 rugóért rádsóznak,észlelés helyett meg csak kinlódsz vele.
Ez egy profi amatőr távcső, profi mechanikán. A teodolit fa háromláb teherbirása kb.30kg, az egész felszerelést simán elbirja, / volt már rajta 154/1200mm-es tubus is, az alatt sem remegett be/
[link]
a linken szereplő oldalon kis öszehasonlitás a távcsővekről. Egyébbiránt az oldal tulajdonosa készitette a tesztben szereplő távcsővek nagyrészét.
Az objektiv / lencse / a Zeiss amerikai megfelelője: Jaegers, ugyanaz a minőség kicsit olcsobban.
A távcső ára kompletten 280.000.-ft. kicsit alkuképes és ingyen házhozszállitom.
elsőre kicsit drágának tünik/ én is drágálottam az elején, de elmentem a távcsődiszkontba és megnéztem a hasonlo paraméterekkel rendelkező távcsővet, nem ott vettem
/
ha esetleg érdekel még valami, nyugodtan kérdezz.
üdv: popey -
degu
senior tag
Hat lehet,hogy nem vagyok elegge felkeszult,de szamomra nem derult ki a hsz-edbol a leglenyegesebb adata a vasnak,hogy milyen atmeroju az objektivje?A masik lenyeges adat /mielott barki eljatszana a vasarlas gondolataval/ az ara!
Egy hobby-cuccnal nem mindegy,hogy 50 rugot koltok ra,vagy 150-et
/A kepet megnezve en 50mm-esre saccolom az objektivet,A mechanika nagyon komoly,de az allvany alkalmassagarol nem vagyok meggyozodve! Tul konnyu...
berezeghet.
/
P.s. Ezt nem szenyozasbol,vagy okoskodasbol irom,hanem adatokat szeretnek kapni!
[Szerkesztve] -
popey37
addikt
sziasztok.
Van egy eladó 110/915 UMA-JAEGERS refraktorom /lencsés távcső/ . Gemini 10 mechanikán,teodolit lábon.
a mechanika óragépes. a távcső 2'' kihuzatú elektromos precizios fokuszirozóval, van hozzá 31.7mm-es adapter, 2''-os zenittükör, akumulátor az elektronikákhoz, 25mm-es okulár, harmatsapka, a távcsőhőz hordláda.
A távcső egyedi épitésű, egy barátom készitette / Zentai István /, 4mm-es okulárral, 2X Barlow lencsével a holdon a kráterek még éles képet adnak. A szinezése szinte észrevehetetlen.
Ha valakit érdekel, irjon privit.
megvásárlás esetén ingyen házhoz viszem az ország területén.
[link]
[Szerkesztve] -
Algieba
őstag
Üdv!
Fantasztikusan tiszta az ég, az erős szél kisöpörte a légkört. Imádom a téli égboltot, a fényes csillagok megkapó látványt nyújtanak.
És persze a Téli Hatszög pompásabb a Nyári Háromszögnél. Persze az utóbbit is kedvelem.
És nyáron imádom esténként nézni a fejem felett őket, és rajtuk átfutva a Tejút széles sávját.
Egy kép a Téli Hatszögről:![[kép]](http://www.allthesky.com/constellations/preview/winhexm-p.jpg "[kép]")
-
gege71.hu
addikt
válasz
Jester01
#188
üzenetére
köszi!
Pocket PC-re keresek még olyat ami esetleg gps-sel is együtt tud működni és realtime a mozgáshoz ill ahhoz, hogy milyen irányban van a ketyere segít az égi nézelődésben.
Eddig egy 2 Windows mobile 5-re valót találtam:
Andromeda Sky View (Pocket PC) 1.1
meg ezt
Pocket Stars (SH3) 3.2.4
igaz ezek gps-sel nem működnek együtt. -
Jester01
veterán
válasz
gege71.hu
#187
üzenetére
Van egy párezer ilyen progi
Nekem pl. a stellarium tetszik [link] ráadásul ingyenes.
Volt valami másik is, amivel pedig a csillagok között lehetett mászkálni.
Más. Az üstökösről azt írják a polaris honlapon, hogy onnan sajnos nem látszik. Szombaton vajon még lesz esélyem megpillantani? -
gege71.hu
addikt
Sziasztok.
Van e valami olyan szoftver amivel mintegy interaktíve nézelődhetek az égbolton megtudva pontosan melyik nagyobb csillag melyik, esetleg 3d szerűen eltávolodva a Földtől bolyonghatok a csillagok közt..ilyesmi. Esetleg saját Földrajzi koordinátáimat megadva legenerálja az égboltot a csillagokkal amit aztán akár rögtön kint le is csekkolhatok.
Ismerek elég sok csillagképet, de a kisebb mütymürüttyökre is kíváncsi vagyok és szeretném megtanulni.
Remélem érthető a kérdés
thnx
gege -
#185
Algieba
őstag
Fortissimus
#184
Algieba
őstag
válasz
Fortissimus
#184
üzenetére
Hát, én 10.26.-án láttam a Swan üstököst a binoklival. Kicsi ködpamacs volt az égen. Hasonlított az M13-as gömbhalmazra megjelenésében, de annál picit fényesebb volt.
-
#183
Algieba
őstag
Fortissimus
#182
Algieba
őstag
válasz
Fortissimus
#182
üzenetére
[link]
Ő az.
Holnap alkonyatkor a 10x50-es binokulárral igyekszem meglesni.
Köszi, hogy szóltál! -
athomi
veterán
Sziasztok!
Nagyon érdekel a csillagászat és sokat is szoktam róla olvasni, na meg van egy jópár könyvem.
Azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy milyen ''távcsővel'' lehetne megnézni a galaxisokat, stb. és mennyire lehet velük részletesen megfigyelni?
Nyilván valami emberi árú termékre gondoltam. -
Algieba
őstag
[link]
Most néztem meg a 10x50-es binoklival a C/2006 M4 (SWAN) jelzésű üstököst.
Menjetek és lessétek meg.
Elsőre azt hittem az M13-at látom rossz helyen, de nem, a gömbhalmaz a helyén van, így csak is az üstököst pillanthattam meg és bámulhattam. Fényesebb valamivel az M13-nál.
Sajnos, felhőlepel van az égen, rajta szétszóródva Békéscsaba fénye, és pont az észak-nyugati horizonton van a fölösleges távdíszkivilágítás. A manóba. Ez nem fair. Végre láthatnék szabad szemmel egy üstököst, erre a vacak fényszórás miatt csak binoklival nézhetem és akkor se látok belőle túl sokat. -
ESP
őstag
Figyelem Csillagvadászok!!!
Két dologban lenne a segítségetekre szükségem:
1. ...tudtok egy linket, vagy egy képet küldeni, amin a Göncölszekér van és jól látszik a Mizar testvér-csillaga is??? Valami jobb felbontású kép kellene...
2. ...egyik ismerősömnél láttam egy nagyon jó kis képernyővédőt, ami a csillagos égen vezetett végig...fanti volt és belegondoltam, hogy ha lenne ilyen a gépemen meg sem merném mozdítani az egeret...
Előre is köszi: Tomi -
rii
nagyúr
(#146) bandiras2
félelmetes ... O.o
nekem már a jupiter is nagy
-----------------------------------------------------------------------
magyar nyelvű csillagzsátai portál nincs? Engem most csak (számotokra) felszínes dolgok érdekelnének ...
naprendszerünk bolygóinak felszíne, légköre.
naprendszerünk heylzete más naprendszerekhez képest.
legközelebbi naprendszerek
tejút, (ez a mi galaxisunk?) legközelebbi galaxisok.
hány csillagrendszer van galaxisunkban, és ezekben a csillagrendserekben hány bólygó van, illetv ehány galaxias van ....
szal én csak a felszín felszínét kapargászom ... -
Algieba
őstag
Az előbb meglestem az eget a binokulárral, és évek óta ez volt az első hajnal, amikor hűha, ejha, te jó ég sóhajtozások röppentek ki belőlem.
A tegnapi szél tisztára pucolta az eget, rég láttam ennyire tisztának és rég láttam szabad szemmel ennyi csillagot. Általában téli estéken fordul elő ennyire jó láthatóság. Aztán szemem elé kaptam a binokulárt, és a színhűség és pontosság láttán majdnem dobtam egy hátast. Gyönyörűen párra bontotta nekem a v Draconist. A két csillag tűélesen látszott. Aztán rutinból ránéztem az Albireóra és igen, most először láttam, hogy az egyik kék a másik narancssárga. Az Androméda galaxis egy nagy paca lett, kb. akkora, mint a kisujjam két perce. A Fiastyúk átalakult egy pazar ékszeres ládikává, tele akvamarinokkal és kék topázokkal, az Aldebaran meg még feltűnőbb lett a sok kék-fehér csillag között a maga pompás vörös színével. Ránéztem az Orion-köd pici pacájára, és láttam benne két kék ifjú csillagot. Pásztáztam az eget, a Szekeresben észleltem az egyik nyílthalmazt. A Nagy Medve Alcor Mizar kettőse meg annyira kettévált a távcsőben, hogy már nem is látszott izgalmas csillagpárosnak.
Remélem, ismét feltámad a szél, és így megmarad a tiszta égbolt! Holnap hajnalban ismét látni akarom eme pompázatos eget és újabb csillagpárosokat akarok meglesni.
Ui.: És mi lenne, ha nem lenne Békéscsaba fénykupolája nyugaton, meg az utcai világítás... hisz a zavaró fények ellenére is a Tejút sávja olyan látványos volt... -
-
-
Algieba
őstag
Tényleg, a SkyGlobe-ban hogyan tudok időpontra rákeresni? Mert ezt még nem találtam meg.
Nagyon jó program. Teljesen visszahozta a 2000-es előtti évek hangulatát.
Mars rejtélyekkel és egyéb ilyen furmányos, fantasztikus, elméleti fantazmagóriákkal és jóslatokkal nem foglalkozom.
Ami az égen és a földön van az érdekel, elméletekkel nem tudok mit kezdeni. -
Andie
őstag
Sziasztok!
Van itt egy érdekes cikk az indexen egy szupernóva robbanásról : [link]
A képaláirás imigyen szól: Cassiopeia szupernova maradványai. A szupernova maradványai 50 millió km/h-s sebességgel haladnak.
Ez megragadta a figyelmemet. Régen volt már fizika óra, de gyorsan utánnaszámoltam.
Tudjuk ugye, hogy a fény kb 300.000 km-t tesz meg 1 mp alatt, azaz 1.080.000.000 km-t 1 óra alatt.
Az 50millió km/h ennek a 21-ed része kb, tehát ezek a részecskék már igen jól megközelitik a fénysebességet... (persze minden relativ)
Ez azért figyelemre méltó. -
Vamp
senior tag
Én fent voltam, szakadt az eső egész éjjel
PH-ztam meg reménykedtem...
A kérdésedre szerintem a tudósok se tudják a válszt, fekete lyuk tudomásom szerint csak szupernova-robbanás után jöhet létre. Csakhogy a fekete lyuk tömege óriási csillagősre utal, az pedig nem alakúlhatott volna ki, mivel olyan mennyiségű anyag kellett volna összegyűljön, ami a fizika törvényei szerint összeroppant volna. A számítások az összeroppanási hatérnál nagyobb csillagokat feltételeznek. -
Algieba
őstag
Állítólag a galaxisokat a bennük található látható anyag tömegvonzása nem tudja összetartani, annak hogy így egyben vannak a sötét anyagnak lehet valami szerepe.
Arra tud valaki valami választ, hogyan is keletkeztek azok az extra nagy fekete lyukak a nagyobb galaxisok közepén? A Tejútban kettő is van, egy nagyobb meg egy kisebb, de mindkettő több millió naptömegű. Na, ez már valami. Mert érdekesek a kicsi fekete lyukak is, de azok keletkezésére van már elmélet, míg ezekre az óriásokéra, tudtommal, nincs.
Észlelte valaki a Perzeida meteorrajt 12-13. hajnalban? Nálam a felhők lehetetlenné tették a megfigyelést. -
Vamp
senior tag
Én voltam a birka hogy eddig nem kerestem PH-n csillagász topicot. Mióta az eszemet tudom bámultam én is az eget, s bár nem ismerek minden csillagképet, bizonyára (többedmagammal) alaposan megkínoznának a középkorban csillagászati ismereim miatt
Egy ország gazdaságának, technikai fejlettségének szintjét minden korban meghatározta az űrkutatással kapcsolatos projectekbe fektetett tőkemennyiség. Sajnos olyan világban élünk, ahol (roppant kevés kivétellel) gyakorlatilag semmit nem szabad elhinnie az embernek, amit a különböző médiumok közvetítenek felé. A világban a híreket az ún. szerkesztők szelektálják, figyelembe véve annak ''hihetőségét'' valamint ''leendő népszerűségét''. Az információs központokban csak nagyon keveseknek adatik meg az aznapi közvetítendő adathalmaz összeállítása, ezért is van az, hogy ha megnéztek egy bármilyen újságot, vagy TV-csatorna híradóját, 90%ban megegyezik az azokban közölt információ. A maradék 10%-on azokat különálló híreket értem, amelyeket a jövőben többször módosítanak majd az egyes közvetítőrendszerek kezelői, a téma népszerűségét fenntartandó. Gondolok itt pl ilyen apró (bár kellőképp idegesítő) adatokra, hogy pl a felgyújtott lány testfelületének az egyik adón 50, a másikon 60, egy harmadikon meg már 90 százaléka égett meg, természetesen ezeket a számokat később fel is meg le is módosították. Felmerül bennem ilyenkor a kérdés, ha egy itthoni eset ''adataival'' kapcsolatban ekkora szórás van, milyen szörnyű eltérések lehetnek egy külföldről származó írásban.... Hiába próbálok 100 helyről tájékozódni, egyszerűen mindenhonnan ugyanazt kapom. Objektivitás ez? Bizony korántsem. Az információt ''támadás'' éri az elosztópontokon, így az ''sérül'', méghozzá nagy mértékben. Nagyon kevesek kezén fut át nagyon nagy mennyiségű adat, hogy aztán a szelektálás eredményeképp létrejöjjön a napi hírműsor, címlap, stb.
Hogyan kapcsolódik ez a csillagászathoz? ''Egyre többet hallani a Föld globális felmelegedéséről, a Kiotói Egyezményről, emellett persze a szélsőséges időjárásról, stb'' Valamiért minden újság, Tv ezt szajkózza, holott korántsem akkora a hírverése a dolognak, mint amekkorát az megérdemelne. Azért kellenek a különböző incidenseket taglaló schnittek, hogy az embereket néha emlékeztessék arra, a globális felmelegedés igenis létező jelenség. Azonban az ember egy idő után csak legyin a dologra (ahogy tették anno az emberek a hatalmas csalások, Tocsik-per, MOM-park, Happyend, de mondok nagyobbat, Iraki háború, New Orleans... esetén). Az olajfelhasználó mamutcégeknek pedig ez a ''felejtés'' hihetetlen összegeket hoz. Nem elég az, hogy az ember egy napra leteszi a kocsiját, mert a TV bemondta, hogy 5-10 év és szélsőségesebb időjárás lesz, ha nem teszi. Az gyarkorlatilag semmit nem ér, hogy én ma HÉVvel megyek iskolába verda helyett.
A legjobb Otto-motornak tízenvalahány százalékos hatásfoka van, bár kétségkívül terjednek a hybrid rendszerek, ez bizony nem fog gátat szabni a hihetetlen mértékű környezetszennyezésnek. Mégis miért használunk akkor olajalapú meghajtást? Mert gyakorlatilag nincs alternatíva. Napelemes rendszerek? Drága, ugyan ki venné meg? (Szerintem ha akkora fejlődés történne a napelemes meghajtás terén, mint a számítástechnikában 15 év alatt, lazán alá lehetne ígérni a benzines meghajtásnak. Márpedig itt nem nanométerkről meg mindenféle nanotechnológiai problémákról van szó...). Hybrid meghajtás? A márkát meg kell fizetni (lásd lexus 15 millió alapáron). Netán biodízel? Mi az a biodízel? Atommeghajtás (ahol azért csöppet nagyobb a hatásfok)? Nem biztonságos, a zöld szervezetek nem engednék.
Mégis mi legyen?
Úgy gondolom a nagyobb zöldtáborok alaposan maguk alá ásnak a különböző nukleáris alapú kísérletek teljes mértékű bojkottálásával. Mivel az emberekben Csernobil óta erősen él a tévhit, hogy az atomenergia nem biztonságos, meg sem próbálnak alternatívát keresni az egyes gyártók. Márpedig a jelenlegi technikai szinten kizárlógag az atomenergiának van ereje áthidalni az olaj és a jövőbe tekintő (antigravitációs, fúziós) meghajtást. Meg is tehetné, hiszen a reaktorok leolvadása a mai előírások szerint (10+ fokozatú védelmi rendszer) effektíve képtelenség, nem is beszélve a súlyos sztereotípiáról, hogy egy reaktor atombombaként funkcionálhat.
Globalizácóis ellentmondás: A Földön mindenhol tűntetnek a globalizáció ellen, ami pedig a kontinenseken átívelő villámgyors információáramlást/''mindenhol ugyanazt'' elven működő forgalmazást körvonalazza. Jó, mi?
Ha a nagyhatalmak képtelenek lesznek közös munkára az elkövetkezendő 50 évben, szvsz az emberiséget felemészti önnön energiaéhsége, ami pedig a civilizáció hanyatlásához, megszűnéséhez vezethet. Egyszerű lenne a képlet: félretenni a koholt vádak rendszerét, megszűntetni a fegyverkezést (apropó, újabb ellentmondás, ki kezdje az egészet, valamint mi a garancia arra hogy be is fejezi?, az így felszabaduló tőkét pedig a K+F alapokba forgatni. Nem űrturizmusra, érdekhajhászásra lenne itt szükség, hanem globális összefogásra, amire rövid távon egy hatalmas természeti katasztrófa (világméretű járvány, mondjuk 80%-os halandósággal, avagy egy minimum 10 km-es aszteroida tengerbe történő becsapódása stb) adhatna okot, hosszú távon pedig a szükség, a túlélési kényszer sarkallná a mindenkori kormányzatokat.
Hogy melyik verzió valósul meg? Bizony előbb-utóbb megtudjuk. (2012.12.23-31). -
vati
senior tag
Na, ilyen régi hsz-re még sose válaszoltam
''Javaslatom keres egy planetárium programot. Az a bibi, hogy én még 1999-ben töltöttem le egynek a trial verzióját, és azóta már a nevét is elfelejtettem''
A SkyGlobe lesz az. Még DOS-os: nincs fél megabyte, ehhez képest mindent tud amit egy planetáriumnak tudni kell, több ezer csillaggal
Több ezer(!) évre előre-hátra lehet pörgetni az égboltot, adott megfigyelőhelyről nézve.
Tudtommal a 3.60 körüli az utolsó free verzió, valamikor a 90-es évek közepéről.
Csilivili fajtából van rengeteg, legismertebb manapság a Stellarium. Ez is open-source. -
vati
senior tag
válasz
Dilikutya
#138
üzenetére
Érdekelne, ezt a sok sületlenséget konkrétan hol, melyik SG-cikkben hordták össze.
Azt régóta megszokhattuk, hogy tudományos téren az SG nagyjából a Blikk Magazin színvonalán mozog -én nem hivatkoznék semmi ott olvasottra mint referenciára-, de ez még tőlük is szokatlan alacsony.
Látatlanba kár lenne nekiállnom minden mondatba belekötni ..meg látom, hogy régi hsz.
UP! -
vati
senior tag
Igen, megy szonda a Plútóhoz, év elején lőtték fel: [link]
A Plútónak ''piszkos jég'' jellegű felszíne lehet. (fagyott metán, nitrogén, víz, sziklákkal-porral keverve)
Amikor legközelebb jár a Naphoz (ami épp mostanában van a 250 éves plutói ''év'' során) elszublimálhat róla belőle egy minimális, légkör (tényleg nitrogén a legvalószínűbb, a metán elszökik az űrbe), ami aztán naptávolban visszafagy a felszínre. Folyékonyság nem kell hozzá, elég hideg is van arra.
Ennyi igaz, olyan 1-2 éve volt újság. -
vati
senior tag
válasz
Mr. Saint
#147
üzenetére
Igen, a StarStrider is létezik még, bár mostanában elég lagymatagon fejlesztik, vagy 3-4 éve volt a fénykora. A honlapját vsz kitalálod némi fantáziával
Azonban, ez egy fizetős program.
Van egy Celestia nevű progi, ami nagyon hasonlót tud (azt hiszem csak a 3D-szemüveget nem), teljesen ingyenes, és sűrűn fejlesztik mind a mai napig. A SourceForge oldala [link]
Itt meg egy magyar beszámoló: [link]
Mivel opensource-os dolog, a jövője perspektivikusabbnak tűnik. -
Mr. Saint
csendes tag
Sziasztok!
Volt régen, vagyis nem is olyan régen egy 3D-s csillagászati program, amellyel ''utazást'' lehetet végezni az univerzumban. 3D szemüveggel, valami Star strider nevű lehetet, de nem találom sehol, nem tudjátok a nevét, de nem a Stellariumra gondolok. -
-
Dilikutya
félisten
válasz
bandiras2
#137
üzenetére
Tiltakozom, spekuláció!
Ez a mi lenne ha stb. dolog nem túl tudományos. A gravitációs hajtóműről én semmi konkrétat nem tudok, így inkább csöndben maradok. Egyébként azt sejtem én is, hogy az új technológiáknak elég sok akadályozója van (pl olajipar, és ugyebár ott hatalmas tőke van, és az új, alternatív energiaforrásokat se nagyon szeretik egyesek). De ez nagyon offtéma itt, szerintem.
A másik felvetésed már inkább. A Holdon biztos nagyon megy a napvadász-szemüveg biznic
. Tekintettel arra, hogy a Földön milyen gyakran van holdfogyatkozás... -
Dilikutya
félisten
Szomorúan látom, hogy itt a Ph!-n csak kockafejek vannak, sehol egy csillagfejű birkász
. Ennyire nem érdekel senkit a csillagászat, és minden, ami azzal kapcsolatos? Egy ilyen topiknak pörögnie kéne! Majdnem nyitottam egy topikot, de valami belső hang azt súgta, próbáljak meg keresni inkább egyet, hátha. Hirtelen ötletemet ezúttal egy SG hírnek köszönhetem, amiben azt taglalják, hogy kutatók elkészítettek egy listát azokról a csillagokról, ahol számszerűen kimutatható valószínűséggel élet is kialakulhatott. Persze senki nem tud semmit, a csillagok fényévekre vannak, bolygókat sem ismerünk a körzetükből. Ennek a Top10-nek az első két tagja felé 2014-ben és 2020-ban kutatóegységeket fognak küldeni. Eddig a cikk lényege. Bennem felmerült 1-2 kérdés, kétely. A kutatók a ranglista elejére csak olyan rendszereket vettek fel, amikről feltételezhető, hogy a miénkhez hasonlóak, és található bennük Föld típusú bolygó is. Kizárták a körből a fiatal (<3milliárd éves) rendszereket is, mondván nálunk is milliárd évekbe telt az élet kialakulása. Ami nem is igaz, mert a földön 3 milliárd éves korára már volt élet, és egyébként sem lehet kizáró ok, hiszen kialakulhat ennél kevesebb idő alatt is. Szintén kizárták az olyan rendszereket, amikről feltételezték, hogy nem tartalmaznak elég vasat, nikkelt, szenet stb, tehát kizárólag a földihez hasonló létformákat keresnek, és ez szerintem hibás döntés, mivel ugyanannyi eséllyel létezhet más létforma is. -
bandiras2
senior tag
Az egyik úttörö mérnök mondta az ipari forradalom korában, hogy eljön az az idő, amikor a síneken közlekedő járművek akár 30 Mi/h sebességgel fognek száguldani, és ez akkor sci-fi helyett inkább tűnt fantasynak. Akkoriban a repülést is lehetetlennek tartották levegőnél nehezebb gépekkel, Jelenleg Boeing 747, concorde, holdrakéta, űrrepülőgép, nemzetközi űrállomás. Rengeteg olyan törvényszerűség van ebben az univerzumban, amelynek a létére sem tudnánk rákérdezni, mivel halvány lila gőzünk sincs róla. Majd 400 év múlva okosabbak leszünk. Ne becsüld le a tudományos forradalom erejét, (de sajnos a nyerészkedő nagytőke erejét se. A tranzisztor és az antibiotikum óta nem találtak fel semmit, csak a meglevőt finomítják, mert ezen a technológiai szinten bármilyen haladás azzal fenyegeti a kormányokat, hogy elveszítik a társadalom feletti kontroll legkönnyebben kezelhető összetevőjét az elektromos áram monopóliumát. Ha egy ország fellázad, lásd Észak korea, akkor nem kap olajat, és le van róla a gond. Atombombát bír ugyan csinálni, de beleszakad, és üzemanyag nélkül a tankjai úgysem mennek sehova. Ez a gond a gravitációs hajtóművel is. 10 év alatt a piacon lehetne, de csak akkor érdemes foglalkozni vele, ha olaj nélkül tudunk bele áramot nyomni, mert a nem tökmindegy hogy a tolóerőt kinyomjuk hátul vagy forgássá alakítjuk és generátort hajtunk vele, aztán az árammal majd hajtjuk a gravmototrt? nem, mert csak bonyolultabb lenne, és a 747 Boeing úgyis megemel mindent.)
Hú! most látom mikori a topic utsó bejegyzése! Na mindegy, akkor ez egy szép nagy UPP volt a topicnak.
Ja! hogy csillagászat is legyen:
Szerintetek hogy néz ki egy holdfogyatkozás a holdról? Vagyis ott napfogyatkozás
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Csak akkor, ha az a célod, hogy vissza is akarsz térni. A kis moha sem tud megtenni nagy távolságokat, de a spórája messzire eljuthat. Más világokat benépesíteni csak olyan eszközökkel lehet, amik strapabíróak, önnfenntartóak. És visszatérni a kiindulási pontra nem áll szándékukban...
-
Algieba
őstag
Ez egy gyönyör bolygó, melynél szebbet nehezen lehetne találni. Az rutazást értelmetlennek, nagyon hosszadalmasnak és veszélyesnek tartom. Az ember sosem fogja leküzdeni a Világegyetem észbontó távolságait. Szerintem az észlelô eszközöket kellene fejleszteni. Jobb távcsöveket kell készíteni. Engem érdekel az r, de csak képzeletemben bóklászok egzotikus bolygókon.
-
neduddgi
aktív tag
Nem kell lezárni. Az a része stimmel, hogy kisbolygó. Egyszer azonban egy Naprendszert elhagyó űrhajó megépítése szempontjából ezek az égitestek mind nagyon fontosak lesznek, a Jupiter, a Saturnus éa a Neptunus holdjai is, a Perzeida meteoritjaival együtt. Ugyanis magát a csillagközi úton önfenntartó működésre alkalmas nagytestű komplexum anyagát egyszerűen nem lehet mind a Földről felexportálni. Ezeket alapjában már eleve bolygóközi anyagforrásból kell majd annak idején létrehozni.
[Szerkesztve] -
#132
neduddgi
aktív tag
Szten Márs
#131
neduddgi
aktív tag
válasz
Szten Márs
#131
üzenetére
(130 + 131): Persze értem, én is ezen a véleményen vagyok. Egyébként meg 3 Föld tömegnyi bolygót semmi képpen nem fognak már felfedezni, ha ugyanis ekkora tömegű égitest keringene ott valahol a Naprendszer peremén, annak a tömegvonzása már egészen biztosan a Plútó, de asszem a Neptutusz pályájában is akkora módosító hatást gyakorolt volna, hogy már rég kiszámolták volna az adatait mindenféle csillagászati megfigyelés nélkül is.
[Szerkesztve] -
#131
Szten Márs
nagyúr
Algieba
#130
Szten Márs
nagyúr
Mint említettem, a hivatásos csillagászok, legalábbis akiket ismertem, sosem sorolták szerencsétlen kis Plútócskát nagybolygónak. De egyébként ez egy olyan dolog, hogy attól, hogy ennek vagy annak nevezzük nem lesz más, mint ami. Nincs jelentősége. Hívhatod a kutyaszart biohumusznak, attól még kutyaszar marad.
-
Algieba
őstag
Még csak 12 voltam, amikor kiolvasva a nagy csillagászati könyvet a családi könyvtárból, akkor már kisbolygónak tartottam a Plútót. Egyszeren nem nagybolygó. Annak az esélye, hogy Föld nagyságú testet találjanak odakint a határban, minimális. El kéne fogadni, nemcsak itt a laikusok szintjén, hogy a Neptunusz az utolsó bolygó a naprendszerünkben.
-
#129
neduddgi
aktív tag
Szten Márs
#128
neduddgi
aktív tag
válasz
Szten Márs
#128
üzenetére
Azért pl ha mondjuk a Plútón túl felfedeznének egy kb 3 Föld tömegű Nap körüli pályán keringő égitestet, azért az csak bolygó lenne, nem pedig Kuiper övhöz övhöz tartozó égitest?
-
#128
Szten Márs
nagyúr
neduddgi
#127
Szten Márs
nagyúr
válasz
neduddgi
#127
üzenetére
Ez csupán annyi, hogy a Kuiper-övhöz tartozó égitest.
Mikor lesz belőle bolygó? Jó kérdés...
Mikor lesz egy érből patak, meg egy patakból folyó? Ez kb. ilyen. Amúgy ha megnázed a Plútó pályáját, nagyságát, összetételét, láthatod, hogy vmi nem stimmel. A Plútónál 4 vagy 5 hold nagyobb, a külső régiókban gázbolygók vannak, ez meg ugye nem az, meghát a pálya. -
#127
neduddgi
aktív tag
Szten Márs
#126
neduddgi
aktív tag
válasz
Szten Márs
#126
üzenetére
Kuiper objektum; ez milyen definíciót jelent? És mikor mondja ''ugyanez'' a definíció, hogy ez most már bolygó?
-
#126
Szten Márs
nagyúr
neduddgi
#125
Szten Márs
nagyúr
-
neduddgi
aktív tag
És milyen arányban lesznek jelen benne az egyes kémiai elemek?
Ja és +1! Mi a véleményed az utóbbi napokban felröppent hírről, hogy állítólag találtak egy 10. bolygót? Szvsz ha van is ott valami, akkor az inkább valami nagy méretű üstökös, nagyon az a gyanúm, hogy szegény Hubble távcsőnek akarnak valami reklámot csinálni, amit mostanság kéne leselejtezni.
[Szerkesztve] -
#124
Algieba
őstag
bLaCkDoGoNe
#123
Algieba
őstag
válasz
bLaCkDoGoNe
#123
üzenetére
Javaslatom keres egy planetárium programot. Az a bibi, hogy én még 1999-ben töltöttem le egynek a trial verzióját, és azóta már a nevét is elfelejtettem, de arra emlékszem, hogy száz évvel korábbanra is lehetett kérni tőle az égbolt kinézetét. Természetesen jelezte a holdat is és annak a fázisát is.
-
#123
bLaCkDoGoNe
veterán
bLaCkDoGoNe
veterán
Nem tudom, hogy ez ide való-e, ezért offba teszem...
A kérdésem az lenne, hogy hol/hogyan lehetne utánanézni, hogy a közelmúltban (20-30 évvel ezelőtt) egy adott év adott hónapjában a Hold milyen fázisban volt? (Újhold, telehold, stb.) Keresgéltem Google-ban, de most nem nagyon volt a barátom... -
Algieba
őstag
Sziasztok!
Nekem az egyik kedvenc hobbim a csillagászat. Ismerem az összes északi féltekéről látható csillagképet, a fényesebb csillagok nevét, és kedvenc könyveim közé tartoznak a csillagászati témájúak.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy a közeljövőben várható-e olyan szép és emlékezetes üstökös felbukkanása, mint a Hale-Bopp volt 97 februárjában? Az valami fantasztikus volt.
Szerintem a Plútó nem minősíthető bolygónak, ez csak egy nagyobbacska Kuiper-objektum, semmi több.
15 Nap-tömegnél nagyobb csillagok szupernovaként végzik és a maradványukból neutron-csillag lesz, 18 Nt felett pedig feketelyuk jön létre.
A mi Napunk a vörös óriás fázis után összehúzódik és fehér törpeként majd teljesen kiégett sötét csillagsalakként végzi be az életét.
Sajnos az időjárás nagyon elromlott, remélem azért 11-re elmennek a felhők, mert szeretném nézni a Perzeidákat. -
brownus
veterán
most küldték mélben:
Mark Your Calendar.
> The Red Planet is about to be spectacular!
> This month and next, Earth is catching up with Mars in an encounter that
> will culminate in the closest approach between the two planets in
> recorded history. The next time Mars may come this close is
> in 2287. Due to the way Jupiter's gravity tugs on
> Mars and perturbs its orbit, astronomers can only be
> certain that Mars has not come this close to Earth
> in the Last 5,000 years, but it may be as long as
> 60,000 years before it happens again.
> The encounter will culminate on August 27th when
> Mars comes to within 34,649,589 miles of Earth and
> will be (next to the moon) the brightest object in
> the night sky. It will attain a magnitude of -2.9
> and will appear 25.11 arc seconds wide. At a modest
> 75-power magnification
> Mars will look as large as the full moon to the naked eye.
> Mars will be easy to spot. At the
> beginning of August it will rise in the east at 10p.m.
> and reach its azimuth at about 3 a.m.
> By the end of August when the two planets are
> closest, Mars will rise at nightfall and reach its
> highest point in the sky at 12:30a.m. That's pretty
> convenient to see something that no human being has
> seen in recorded history. So, mark your calendar at
> the beginning of August to see Mars grow
> progressively brighter and brighter throughout the
> month.
> Share this with your children and grandchildren.
> NO ONE ALIVE TODAY WILL EVER SEE THIS AGAIN
Bővebben: link
Bővebben: link -
Andie
őstag
Vasárnap arról tájékoztatott Apám, hogy felfedezték a 10. bolygót. Nem a Plútó ikerbolygóját, hanem attól igen komoly távolságra, a Naprendszer határán egy tizedik bolygót. Felszinén metán van, nyilván fagyott állapotban. De többet nem mondtak róla.
Tud erröl valaki többet? Van valami hivatalos infó? -
neduddgi
aktív tag
Nem ott van a probléma, hogy a két test mekkora sebességű lesz, hanem ott, hogy milyennek kéne lenni, ha érvényesek maradnának a fizikai törvények, pl relativisztikus tömegnövekedés, plusz az F=M1*M2*f/R^2 összefüggés. Naná, hogy konzervatív az erőtér, épp ezért ellentmondásos az eredmény. Na figyelj; Az EH alatt feldobok egy tenisz labdát majdnem fénysebességgel. Mondjuk, hogy egészen pontosan 0,99999999999999999999999 ''c'' fénysebességgel, a Syrius felé, hogy mindenki happy legyen. A labda egy darabig ugye fölfelé megy, Ok. De ugye a Syriust sosem fogja elérni, mert egy idő után megáll, és visszazuhan. Ha ugyebár potenciálos az erőtér, akkor mikor visszaesik oda, ahonnan feldobtam, megint 0,99999999999999999999999 ''c'' lesz a sebessége. Na már most, ha a Syriusról ütöm meg a szervát 0,999999999999999999999 ''c'' fénysebességgel, akkor nyilván ennél már csak nagyobb sebessége lehet majd, amikor oda elér, ahol az előző feldobott teniszladdánk holtpontja volt. Na most nézzük. A tömegre ható gyorsító erő, M1*M2*f/R^2 Kémiai, vagy bármilyen nukleáris hatóművel persze nem lehet fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítani, mert a tömeg relativisztikus növekedése miatt egyre hatalmasabb tömeget kéne gyorsítani, de a gravitációs vonzerő mint a képletben M1*M2-ből látod, mindíg együtt nő a tömegnövekedéssel arányosan. Ha pedig így van, akkor biza a gravitáció állandó kellő értékek mellett, modjuk már most is a közös középpont felé 0,99999999999999999999999999 ''c'' sebességgel száguldanak, de még 666 fényév távolságra vannak, egymásra ható erő miatti gyorsulás 0,3 ''c*s''/s^2 ezek mind létező belőhető értékek, szerinted mi fog történni? Mert ugye ha fény sebességgel közelednek egymáshoz, akkor az 666 évig fog tartani, amíg odaérnek, na de akkor mi lesz az F=M1*M2*f/R^2 érvényességgel? Pedig itt szó sincs arról, bárki is a végtelenből indulna, 666 fényév az nem végtelen. 0,999999999999999999 ''c'' sebesség elvileg nem lehetetlen. F=M1*M2*f/R^2 elvileg érvényes.
Mr=M*1/SQRT(1-v^2/cˇ2) érvényes. Tehát ebből mi következik? Mivel az ütközésük mégis csak ''c''-nél nem nagyobb sebességgel fog bekövetkezni, igen nagy energiákon vagy a gravitácó, vagy a relativitás elve, vagy mindkettő fog másképp működni. Egyébként asszem pont Gamow egyik könyvében volt nem így kirészletezve, de mégis leírva, hogy elvileg a gravitációs erő tudna fénysebességnél nagyobb sebességet előidézni. ne magyarázd félre! nem azt írta, hogy tud, hanem hogy tudna!... ha a gravitációs és relativisztikus törvények nagy energiákon is érvényesek maradnának... .
[Szerkesztve] -
vati
senior tag
válasz
neduddgi
#111
üzenetére
A grav. erőtér mint tudjuk konzervatív, tehát potenciálos. Azaz 2 test csak véges mennyiségű mozási energiát nyerhet azáltal, hogy gravitációs erő hatására egymásnak szaladnak, akár a végtelenből indulva is.
Ezen a felszabaduló potenciális energián kívül legyen még kezdeti sebesség is (egymás felé irányulva), ez megint csak egy véges energiát jelent. véges+véges=véges
Bármilyen, nyugalmi tömeggel rendelkező testet c-re gyorsítani (nem c fölé, csak c-ig) végtelen energia kellene. (ld. m'=m/sqrt(1-v*v/c/c) tart végtelenhez ha v->c Ha kiintegráljuk hogy mennyi energia kell bármilyen v0-ról c-re gyorsulni, végtelen lesz.)
Tömeg nélküli részecskék pedig csak c-vel tudnak haladni.
A fekete lyuk érdekessége, (talán is Hawking írja valahol) hogy a beleejtett tömegekből felszabadítható potenciális energia 1/2 mc^2, azaz a nyugalmi tömegenergia fele, ez nem függ a lyuk tömegétől, sem attól hogy hogyan, milyen sebességgel jut el az m tömeg a horizontig.
Akármit, akárhonnan, akármekkora kezdősebességgel ejtesz bele egy fekete lyukba nem fog c-re gyorsulni. Afölé különösen nem. A c már tkp. végtelen, ugyanúgy nem értelmes az e fölötti sebesség, ahogy nem értelmes nulla kelvin alatti hőmérséklet sem. -
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi
#111
üzenetére
Illetve bizonyos értelemben persze EH mögött játszódik, másik ( Enyém ) topicban volt róla szó, 2 fekete lyuk úgy zuhan egymásba, hogy mivel amúgy sem picinyke tömegük egyre nő a relativisztikus sebességnövekedés miatti tömegnövekedés miatt, igazából fénysebesség előtt; mondjuk 0,9*c sebességgel egymás felé közeledve jobbról - balról összeér az EH -juk, és összeolvadnak mint két buborék. Csak azért írtam ezt le, mert ezen már túlvagyunk. De a ki ott van középen, ahol a 2 db 666 a ^666-odikon Milliárd naptömegű fekete lyuk jobbról balról egymásba zuhan, ( ugye ekkora fekete lyuk EH-án az ''átlépés'' elég sima,...
) az mégiscsak kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy ezek fénysebességnél nagyobb ( összesen 2*-es ''c''-nél nagyobb ) sebességgel ütköznek össze. Na nem mintha ennek a palinak ez lenne az adott helyzetben a legnagyobb gondja... Csak arra szeretnék rámutatni, hogy nagy energiákon a relativitás elve nem működik...
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Márminthogy? Ugyanis F=M1*M2*f/R^2 ergo hiába nő vadul a relativisztikus tömege mindkét objektumnak, azzal veve együtt nő a gravitációs vonzerő, ergo a gyorsulás akadálytalanul ''c'' sebesség fölé gyorsíthatja mindkét objektumot, és bár ha mindkettő fekete lyuk is, hogy számolsz el azoknak a megfigyelőknek a tapasztalataival, akiket út közben letarolnak. A '' relativitás elmélet következetes alkalmazása'' egyébként azon sem segítene, aki az EH mögött olyan klasszul a változásokból alig valamit észrevéve gyorsulna ''c'' fölé, mert ha elég nagy a black hoole akkor megbeszéltük, hogy sokáig fel se tűnik neki semmi, na de ott EH mögött ugye nem illik apróságokon fennakadni, mint szingularitásba érkezés előtt ''c''-nél nagyobb sebességre szert tenni, ám itt ebben az esetben nem az EH mögött zajlanak a dolgok, hanem a mi számunkra nagyon is jól vizsgálhatóan. Számolj utánna...!
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi
#108
üzenetére
Megjegyzem, van azonban egy másik paradoxon is, ami igencsak feszegeti nagy energiákon a relativitás elmélet érvényességét. Az EH azt jelenti ugyebár, hogy onnan kvázi (0,9999999999999) ''c'' sebességgel fldobott teniszlabda is visszaasik. Na má most kiszámítható pl, hogy a visszaeső tenisz labda mely ponton fog 0,3 ''c'' sbességgel visszaesni. Ezen a ponton most célozzuk meg a fekete lyukat 0,6 ''c'' sebességgel. A sebesség növekedésével nő ugye a relatív tömeg, a gravitációs vonzóerő pedig a relatív tömegtől függ. A gyorsulás tehát hat reá, és emiatt még az EH előtt fénysebességre tesz szert. Sőt utánna is tovább gyorsul. Persze mikor már fényközeli a sebessége, akkor maga is fekete lyukká válik, tulajdonképpen az a probléma lényege, mindenféle teniszlabda nélkül, hogy két fekete lyuk egymásba zuhanása fénysebességnél nagyobb sebességet idéz elő. Mondjuk kísérletet nem végeztek még ezirányban, de elvileg ez van. Illetve az van, hogy extrém nagy energiákon nyilván más törvények érvényesek, mint amiket mi ismerünk.
-
neduddgi
aktív tag
Nyilván nincs szingularitás, ezt éppúgy nem lehet elhinni, mint ahogy a fizikai tér sem lehet igazából végtelen. Abban egyetértek, a fizikai tér modelljében megjelenő nulla és végtelen csak azt jelenti, hogy a tér lehetősége eme nyílt halmazban elvileg lehetséges. A két végpont értékét bizonyosan nem fogja felvenni. Arra meg kifejezetten van egy bizonyítékunk, hogy ama bizonyos extrém sűrűségű anyagi állapotból is van lehetőség a térben való kiterjedésre, maga az ősrobbanás, vagy inkább őskitágulás, kiterjedés, felfúvódás ahogy ez ma inkább látszik.
-
Szalma
őstag
(Mintha magamat hallanám.
Matematikai kreálmány, bár nem túl durva, teljesen megérthető. A hiba benne mindössze a fizika teljes kihagyása. Jelenlegi ismereteink szerint a fizika nem ismeri a nulla és a végtelen értékeket. A ''szingularitás'' kifejezés is egy matematikai műszó. Az FH-k létezéséről történő beszélgetés magában hordozza az őt létrehozó matematika valós fizikai körülmények közé ültetését, ami (szerintem) meddő próbálkozás. Marad a képzelet.
A fizika törvényei által korlátolt terület pedig csupán a képzeletem kicsiny alhalmaza; annál az jóval tágabb.
''...ugyanazok a fizikai törvények vannak az egyik meg a másik oldalán...'' Akkor vajon a matematikai modell elvi szingularitása, vagy a fizikai megközelítés kvázi sűrűsége a helyesebb elképzelés..?
Az elméleti fizika által felvetett ''törvények'' igazságát a kísérleti fizika próbálja igazolni. 99%-ban nem sikerül. Számomra fizikai törvény az, ami működteti a világot, nem az, amiről azt gondoljuk...
neduddgi: A FH kiagyalóját nem tekintem pancsernek. Mindössze pont annyit tud az EH-n belüli fizikáról, mint mi. Semmit. A matematikai modell által sugallt szingularitás fizikailag eléggé megalapozatlan. A megfigyelt FH-szerűen viselkedő objektumokról nem tudunk még eleget. A szupersűrűségük az biztos.)
Szeretettel:
Szalma -
vati
senior tag
Írtam már néhányszor, de még1szer: az eseményhorizont egy matematikai jellegű határ: a lokális megfigyelő számára semmi különös nincs ott - ugyanazok a fizikai törvények vannak az egyik meg a másik oldalán.
És mi ez a ''felcsavarodott'' tér? Mitől csavarodna fel szerencsétlen? Bulvárcikkekben olvasni ilyen hülyeséget. Stacionárius, gömbszimmetrikus Schwarschild megoldás horizontját vizsgáljuk. Leginkább azért, mert azt lehet viszonylag egyszerűen tárgyalni, de már ennek is elég elrettentő a matematikai aparátusa, én láttam
Ha már ezt is nehéz megérteni, miért kell a durvább megoldásokra (pl. Kerr-lyukak) hivatkozni?
A fizika törvényei nem attól függően igazak, hogy el tudod képzelni vagy sem. -
neduddgi
aktív tag
Ne becsüld le a hit értékét! Pl szegény ''Celsius'' mester hitt benne, hogy amikor látja a saját önkényes skáláján a vizet 0 fokon megfagyni, 100 fokon meg forrni, az nem matematikai spekuláció, hanem ezen az energián ez történik, azon meg az. Szvsz csak abból kéne kiindulnunk, hogy az általunk már megismert fizikai törvények ameddig csak lehetséges érvényesek, ha meg nem, akkor valami olyan törvény lépjen a helyébe, ami határesetként legalább tartalmazza a mi általunk ismert törvényeket is. Na akkor innen folytatva aki a fekete lyukba belezuhan, annak az EH után a szingularitás közeli állapotig legalábbis semmi oka nincs, hogy ne a mi általunk ismert fizikai törvények által élje az életét. A csökkenő gravitációs erővela kapcsolatos eszmefuttatással a kp felé haladva az baj, hogy vagy pontszerűnek véljük, akkor nincs hol megvalósítani a gravitáció csökkenését, ha meg véges átmérőjü fekete lyukacska kelti a balhét, akkor annak felszínétől lefelé haladva csökken ugyan a gravitációs ereje, de a fénynek is egyre mélyebbről való indulását kell vizsgálnunk, és persze ahogy egyre mélyebbről indulva küzdi magát feljebb, a csóró foton, belépnek a visszahúzó erők sorába azok a gömbhéjak, amik amíg fölötte voltak ( sima integrál) nulla erővel hatottak reá. Tehát lehet egy olyan rövid hatótávú erő, ami ( pl arányos 1/R 123-dikon) ami a teljes kollapszust megakadályozza, csillagászatilag mégis létezővé teszi a fekete lyukat. Ha valaki bebizonyítaná, hogy bizonyos kvantum erőhatások miatt mondjuk egy proton átmérőjének ( ha ugyan egyáltalán ez is létező érték ?) 3 % -a a tejút közepén lévő fekete lyuk átmérője, nem pedig nulla, azért szvsz nem lenne jogos a fekete lyuk elméleti megalkotóját tévúakon tévelygő pancsernek nevezni.
[Szerkesztve] -
Szalma
őstag
(
Nyilván. Viszont van még pár szempont, amit még érdemes átgondolni. Imhol az egyik: minden tömegközéppontnak van EH-ja, csak majdnem minden esetben nagyságrendekkel kissebb sugarú, mint a térfogata. Egy éppen létrejövő ''fekete luk'' esetében a létrehozásban résztvevő anyag a tömegközéppont gravitációs hatására ''felcsavarodott'' téren kell hogy keresztül küzdje magát. Ez a felcsavart térrész végtelen gravitációt feltételezve gyakorlatilag végtelen ''hosszú''. Ezt a távot még a fénysebességgel belehulló anyag-energiának is soká tart megtenni. Ezért szerintem értelmezhető a ''sűrűség'' fogalma a golyót kívülről szemlélve és ezért nincs matematikai szingularitás legbelül amíg az általunk ismert anyag és energia létezik.
Az általad felvázolt értelmezés egy számomra elképzelhetetlen dolog, mert ekkor csak a tiszta gravitáció marad, de mi kelti..?
Egy végletekig leegyszerűsített matematikai modell terméke a fekete lyukak elvi szingularitása. EH-ig már elég jók vagyunk azon belül viszont csak a képzelet működik. Pl. mi a garancia arra, hogy általunk ismert téridő fogalomnak megfelelő valami létezik ott? Ha nem, akkor nincs mit ''felcsavarni'', nincs miben ''zuhanni'', pláne mennyi ideig, stb.
Az FH-k, mélyen az EH-n belüli szerkezete egy olyan téma, amit soha senki nem fog tudni megválaszolni, mert szerintem nem evilági dolgokból áll. A matematikánk az alapaxiómák, a fizikánk pedig az egyetemes állandók ''megváltozása'' (eltűnése?) miatt alkalmatlan volt és lesz a leírására. Nincs olyan absztrakciós szint amivel ezt ebben az univerzumban papírra lehetne vetni. Marad a Hit. Valamely elméletben...)
Szeretettel:
Szalma -
vati
senior tag
Nem szükségszerű hogy g csökkenjen befelé haladva. Például a Föld esetében nagyjából konstans a g egészen a NiFe mag határáig, pontosabban kismértékben nő: és ott maximális, nem a felszínen. (ez azért van, mert lefelé nő a sűrűség is, a köpeny-mag határon pedig igen nagy sűrűségugrás van) Aztán a magban már majdnem lineárisan csökken 0-ra a középpontig.
Aminek azért lesz egy bizonyos sugara. Nem lesz.
Fekete lyukak esete: a lyuk létrejöttének lényege, hogy annyi tömeg van együtt, hogy a gravitációt már semmi nem képes egyensúlyban tartani, és a tömegeloszlás megállíthatatlanul összerogy egy szingularitásba. Tök mindegy, mekkora az átlagsűrűség: nem tud egyensúlyban maradni, középen akkora lesz a nyomás, hogy bármilyen anyag elkezd szuperkompaktálódni, annyira hogy még a nukleáris és elektromágneses erők sem képesek ezt megállítani. (a 4 elemi kölcsönhatás közül a gravitáció lesz a legerősebb) Lehet akár galaxishalmaznyi tömeged is a horizonton belül (ritka gáz átlagsűrűséggel) akkor is össze fog zuhanni. Ami egyszer a horizonton belül van, az hosszú távon csak a tömegközéppont felé tud esni akkor is ha az elején még nem lenne ott szingularitás - hiába létezik pl. gravitációs parittyahatás ami egy normál gravitációsan kötött rendszerből kihajítana tagokat, a fekete lyuk egy olyan gravitációsan kötött rendszert jelent, amiből nincs szabadulás.
(Kisebb tömeget úgy is lehet fekete lyuk állapotba hozni, hogy külső erő jól összenyomja -csillagmag, szupernóva-robbanás-, de ekkor is a gravitáció nyer a végén.)
[Szerkesztve] -
Szalma
őstag
(''...valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes...'' Ez megfordítva: csökkenő sugár, csökkenő gravitáció... Ez felvet egy igen érdekes problémát: ha összetömörödik annyi anyag, ami az anyagtérfogaton kívül hoz létre EH-t (fekete lyuk), akkor lesz egy rendkívül sűrű golyóbisunk (forgás itt most nem fontos
). Aminek azért lesz egy bizonyos sugara. Ha elkezdünk haladni a golyóbisban befelé sugárirányban, akkor folyamatosan csökkenni fog a g (ezzel összefüggésben a gravitáció is). Tehát hiába van nagy tömegünk és hiába nagyon nagy a golyó felületén a gravitáció (kiszámítható), nem fogunk sehol sem szingularitást találni... EH-tól a felszínig nő, a tömegközéppontig pedig csökken a gravitációs gradiens...
No ezért elvi az a szingularitás, amit a fekete lyukak belsejébe képzelnek ''egyesek''...)
Szeretettel:
Szalma
ui.: Ha nincs ''anyag'', akkor nincs a fenti probléma. De akkor mi van..? -
neduddgi
aktív tag
Félreértés van asszem, saját időben persze hogy véges időben belezuhan. Sőt, még kevesebb idő alatt, mint ahogy szuper mindenbe belelátó megfigyelő ennek az idejét mérné, mert neki zuhanás közben egyre lassabban járna a karórája...
A grvitációs erőtér ugyanúgy lassítja az időt, mint a sebesség. Pontos atomórákon pl ki lehet mérni, hogy a föld felszínén is lassabban járnak az órák, mint mondjuk a Főldtől kvázi állandó távolságban kb szinkronban Nap körüli pályán keringő műholdon lévő órák.
Ja meg persze a felszíni g az egy ravasz dolog, nem akarok butaságot írni, de pl mintha az Uranus felszínén ( a legkisebb óriás bolygó ) kisebb a gyorsulás, mint a Föld felszínén. Az más kérdés, hogy a Föld fsz.nétől 6700 km-re ez a negyedére csökken, az Uránusz esetében 6700 km ( hasamra ütök ) nem 25 %-os, hanem még mindíg 75 %-os ...értéken marad. Tehát mégis csak ott nagyobb a szökési sebesség.
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Persze, valamennyi perdülete mindíg van mindegyik fekete lyuknak, ergo soha sem pontszerű a szingularitás, hanem egy gyűrű, meg ha a gyűrűben a rotáció nem nulla, akkor nem is gyűrű, hanem tórusz, de ha a tórusz kellően vékony és hosszú slagszerű, akkor energia minimumra való törekvés miatt felcsavarodik, mint egy telefonszinór, méghozzá nem csak egyszer, hanem másodlagosan, harmdlagosan, stb. végül inkább olyan lehet, mint egy gombolyag,a többi stimmel.
[Szerkesztve] -
Szalma
őstag
(''...Nem látom semmi okát, hogy a tér és idő dimenzióknak miért is kéne felcserélődnia a esemányhorizpnton való áthaladáskor...'' Ez csak egy korai elmélet volt, az ált.rel. továbbgondolása az EH-n belüli számításokhoz, ~laikusok számára a legérthetőbb... Az energiaformák minőségi megváltozása fontos gondolat, de nem nagyon lehet vele mit kezdeni: nincs tapasztalatunk ''más'' formájú energiákkal. (De egyetértünk: valami gyökeresen meg fog változni.) A linken egyébként is vannak ''kicsit hibás'' megállapítások. (Pl. nem forgónak tekinti a fekete lyukat. (Ami, lássuk be, elég elképzelhetetlen.) Ugyanis, ha forog, akkor a belezuhanónak gyakorlatilag végtelen hosszú utat kellene megtennie az elvi szingularitásig és nem semmisülhetne meg 7s múlva. Nem elég drámai.)
EH-n belülről egy kis filozófia: mit érzékelhetnénk a megváltozott energiaformák miatt? Ami biztos, hogy az EH-n kívülről jövő információkat elfednék azonnal az EH-n játszódó folyamatok (azon kívül, hogy érzékelhetetlen tartományokba kerülnének (pl. más energiaformák)). Tehát csak az EH-n belüli történéseket látnánk. Az EH viszont ''tágul'', mindenképpen távolodik tőlünk. Ha forog a lyuk, akkor rengeteg időnk van a szemlélődésre, akár annyi is, hogy a még nem ''másformájú-energiává'' alakult anyagi részecskék csomósodásokat hozhatnak létre, amelyekben extrém, ismeretlen energetikai folyamatok is lejátszódhatnak, majd megsemmisülhetnek, hogy új csomókat hozzanak létre, hisz ''idejük'' van rá. Akár egész kis bolygórendszereket. Galaxisokat, illetve ezeknek megfelelő, de ott létezni képes formákat. Evolúciót... Melynek egy lokális mélypontján az égre tekintő másformájú-energiában járatos tudósok megállapítják az Univerzumuk méretét, és csodákoznak a háttérsugárzáson, de megmagyarázzák, hogy beleilleszkedjen a világképükbe, pedig lehet, hogy csak az EH-n kívüli eltorzult információt látják. Hiányolják az elméleteikhez szükséges anyagmennyiséget, ami a Nagy Reccsükhöz volna szükséges, sötét anyagokról ötletelnek, pedig megvan az: a számukra örökké táguló EH tömegközépontjában érzékelhetetlenül lapuló elvi szingularitás...)
Szeretettel:
Szalma -
neduddgi
aktív tag
Nem látom semmi okát, hogy a tér és idő dimenzióknak miért is kéne felcserélődnia a esemányhorizpnton való áthaladáskor. Az Ok, hogy nagy tömegű test egész kis ''g'' EH értéket produkálhat. Matematikai vakság volt részemről, egyrészt arról írtam, hogy maga a vákuum nullponti energiája, + a benne lévő anyag ha elég nagy teret vizsgálunk összeomlik, tehát kvázi fekete lyukká válik... ui tök mindegy mekkora is a ''g'' értéke, lehet 0,0001 m/s^2 ha nem csökken elég gyorsan, mondjuk kvázi állandó, akkor hiába dobok fel ''c'' sebességgel kavicsot, előbb utóbb visszaesik wazze, ez viszont rendben van. Az nyilvánvaló, hogy szegény Penelope hiába vár. Mellesleg az egyáltalán nem biztos, hogy aki belezuhan, az mit érzékel. Az bizonyított, hogy a nagy grvitációs erőben lassul az idő. Ha úgy tekintjük a fekete lyukat, ami ''beszívja a teret'' akkor a beszívott tér sebessége, ( ami ellen szemben az árral kéne haladnia mindennek, ami el akar tőle távolodni,) az EH -on már fénysebesség, tehát ennél a hasonlatnál maradva az idő múlása a bezuhanó számára megszűnik.Pontosan addig él, ameddig Penelopé egyébként is extrapolálná hátralávő idejét abból, ahogy egyre lassuló véges improprius integrált adó állapotváltozásösszességét, tehát hátralévő életidejét kiszámítaná. Jó ez a térbeszívós modell, csak arra is gondolni kell, hogy amennyiben a ''c'' a maximális sebesség, az EH -on túl már nem tudja a fekete lyuk tölcsérszerűen egyre növelni ezt az értéket, a további beáramlás tölcsérből csőalakúvá válik. Végiggondolva nem feltétlenül marad abban a formában ez az energia, mint a vákuumban, át is alakulhat...stb. Ha elfogadjuk a vákuum nullponti energiájának létezését, ( amiből köcsönvehet az alagút effektushoz, és a Heisenbeg féle határozatlansági relációból is következő virtuális részecskék kekeletkezése-egymás kioltásával való megsemmilülése folyamathoz) akkor bizonyos térrész létezése és az energia más típusú megjelenése egymásba oda-vissza átalakulása is lehetséges lehet. Mármint a fizikai térről beszélve. Mert ugye az Euklideszi semmi, az nem tér, csak a tér lehetősége.
-
vati
senior tag
Az első fele:
Egy gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontján uralkodó g nem hasonlítható össze a földszerű testek (tömegeloszlások) felszini g-jével.
A horizont r sugara egyedül az M tömeggel arányos, az ott uralkodó g viszont M/r^2-el. Tehát minél nagyobb a lyuk M tömege, annál kisebb g van a horizonton. Furcsa, de így van.
Nem kollabált ''földszerű'' testeknél -feltéve hogy rho(r) konstans, ami sohasem lehet igaz- valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes. (a valóságban ez is érdekesebb, mert minden anyag kompaktálódik a bolygók belsejében levő óriási nyomáson, pl. a fekete törpék (óriás Jupiterek) sugara széles tartományban független a tömegtől. A nagyobb tömegűek csak jobban összetömörödve tudnak csak gravitációsan egyensúlyba kerülni. Ez is furcsa, de így van.)
A második fele: odáig teljesen igaz, hogy csak 3 térdimenzióban (pontosabban 3+1 dimenziós téridőben) lehetnek stabil struktúrák, a doménekkel meg a plusz dimenziókkal való összefüggést még nem sikerült felfognom -
Szalma
őstag
(Tehát a ''külvilág érzékelése az EH-n belül'' kérdéskörhöz: hiába csavarodik fel a tér, a fénysebesség ott is határsebesség lesz, azaz amíg valami nem válik tiszta energiává, addig az energia formában érkező külső hatások ugyanúgy utólérik (spirálban, akár), csak a reletivisztikus hosszváltozások miatt olyan hullámhosszal, amit egyébként sem tudna érzékelni (nagyon ''megnyúlik'' minden), nem beszélve arról, hogy a saját eseményei olyan szinten ''lassulnak'' a külső eseményekhez képest, hogy a nagy hullámhosszú elektromágneses jellegű hullámok nem tudnak lépést tartani az érkező események ''sebességével''. Ezért a két ok: ''mit'' -> lassú ''fény'', ''mivel'' -> lassú érzékelés.
Egy időben szétkent, vörösbe tolódott valami lesz az egész érzékelendő ''jövő''...
Másik érdekesség az EH-val kapcsolatban: EH-nak a Schwarzschild által speciálisan megadott megoldásból következő, az elvi szingularitás helyétől való sugarat nevezik. (Az EH helye a tömegközéppont Rs sugarú gömbfelülete. Rs= 2*G*M/c^2, G=6,67259E10-11) Ez azt jelenti, hogy Rs sugarú gömbfelületen a szökési sebesség eléri a fénysebességet. (Vs=(2*G*M/R)^0,5, ahol R=Rs) Viszont nem jelenti azt, hogy az adott helyen lévő nehézségi gyorsulás feltétlenül problémás lenne: Ag=G*M/R^2. Egy 1.5 milliárd (ha nem számoltam el ) naptömegű fekete lyuk EH-ján maradáshoz ~1g-s gyorsulás kell. (Sagittarius A-nk, ott középen, ~3millió naptömegnyi, de ez egy kicsi galaxis.)
Szökés az EH alól: ha viszünk magunkkal egy ''fekete lyukat'', akkor egy másik fekete lyukhoz közelítve eldeformáljuk mindkét EH-t, mert a tömegközéppont helye (elvi szingularitás) megváltozik. Ilyenkor a ''kontrollált'' lyukunktól megszabadulva a deformáció szépen ''kitol'' minket az EH fölé, és kezdhetjük a menekülést a felénk fénysebességgel száguldó EH elöl...)
Szeretettel:
Szalma
ui.: Bővebben: link
uui.: A fekete lyukakat, EH-stól, mindenestől továbbra is ''matematikai koholmánynak'' tartom, de azt elfogadom, hogy vannak ''majdnem úgy viselkedő'' téridő részek... Sokkal képlékenyebb a téma, minthogy egyszerűen ki lehessen számolgatni. Teória, teória hátán. EH-ig oké, de utána sötétség... -
neduddgi
aktív tag
Most megpróbálom végiggondolni amit írtál. Tehát szerinted egy olyan nagy méretű fekete lyuk horizontfelületén, mint a mondjuk ami a tejút közepén van, tehát milliárdos nagyságrendű naptömeg esetén mekkora is a gravitáció..? Na ezt végiggondolom. Azon viszont meg te gondolkozz el, hogy az anyagnak nem kell feltétlen extrém körülmémyek között maradnia a horizont mögött. A legújabb elméletek szerint ( 10 éve is megvolt, csak most megint elővették) a fekete lyuk anyaga egy krumpli alakú burokban is lehet, amin belül egy saját önálló energiatartalmú vákum van. Egyébként padig visszatérve a doménokra: Gondold el, ha mondjuk a Föld 3-szor ekkora sugarú lenne, a tömege ugye 27*-es, g arányos 1/R négyzet, szal 3*-os g értéke lenne a Föld felszínén. Bármilyen kicsi is az Univerzum energia sűrűsége, ( és a vákuumnak is van nullponti energiája, ) ha igazából egyre nagyobb térrészt vizsgálnál, egyszer csak akkora grvatációs erő lépne fel a felszínén, hogy összeomolva elszakadna az őt körülvevő tértől. A vicc az egészben ugyanis az, hogy amiként a gömbhéjon lévő felületi töltések is kifelé olyan erővonalakat idéznek elő, mintha egy pontból indulnának ki, befelé nulla a térerősség amit okoznak. Egyszerű integrál számítás. Tehát a környezet nem akadályozza meg az összeomlást. Ami a teljes összeomlást megakadályozza, az az, hogy nem az összes dimenzió omlik össze, 3 megmarad. A 4-ből, 9-ből,27-ből, ki tudja. Azért 3, mert 3 dimenzióban vannak csak stabil struktúrák. Előző topicban is van óla szó. 2 dimenziós térben ninvs szökési sebesség, ha 1/R-rel arányos az erőtér, akor az integrál végtelen, végtelen energia kéne, ha pedig 4, 5 stb dimenziós atér, akkor térerő 1/R-köb, ...stb=> nincsenek keringési pályák, mert legkisebb kilengésre is vagy végleg eltávolodik a két test, vagy egymásba zuhan. 3 dimenzió esetén 1/R négyzet edetén viszont az éppen kör alakú pálya * gyök2-vel a szökési sebesség. Közbülső energiákon egyre nyúlik az ellipszis, amíg parabolán keresztül hiperbolává nem válik.A 3 dimenziós anyagi világ ami stabil lehet, ha pedig ezek a doménok egymással érintkeznek, a doménfalak kötelezően éppen görbületmentesre feszítik ki a köztük lévő teret.
[Szerkesztve] -
vati
senior tag
Visszafelé haladva:
1. egyátalán nem szükségszerű, hogy extrém körülmények uralkodjanak az eseményhorizont környékén. Minél nagyobb tömegű a lyuk, annál ''simább'' a tér: milliárd naptömegnél már kellemes 1g körüli a gyorsulás a horizonton... A lyuk közepén a szingularitás az a hely, ahol minden elszáll a végtelenbe, befuccsolnak a törvények, ''felhabzik'' a tér. Erről tényleg nem sokat tudunk, csak extrapolálunk az ismert elméletekből. (ált.rel., QM) De ez kívül nézve el van takarva a horizonttal. Kívülről csak annyi látszik, hogy a beejtett tárgy közeledve horizonthoz egyre jobban belassul, közben halványul, majd a horizonton kimerevedve eltűnik. A befele esőnek meg úgyis mindegy mi van középen, a horizont alatt... De még ő sem láthatja ''kívülről'' a szingularitást, csak nagy feketeséget az irányában - semmi nem tud _elfelé_ jönni onnan. Odabenn a szingularitás a tér és az idő vége, ugyanúgy ahogy az esetleges ''Nagy Reccs'' a külvilág részecskéi számára - minden után van, semmilyen információ nem keletkezhet róla.
2. Csak a forgó fekete lyuk ''csavarja fel a teret'' maga körül. Az álló nem. Ne keverjük ide a forgó lyukakat, az önmagában is nagyon csúnya eset ha túl gyorsan forog. (például lehet olyan horizont körülötte, ami kívülről nézve normál eseményhorizontként viselkedik, csakhogy mégis ki lehet mögüle jönni... vegyük egyelőre a nem forgó, stacionárius esetet)
Egyszerűen a horizont egy olyan felület, ami mögött minden trajektória a szingularitásba vezet, tehát hiába meg fénysebességgel valami, akár merőlegesen kifelé is, a világvonala csak a szingularitásban tud végződni. Semmilyen hatás sem terjedhet onnan kifelé.
3. ''lépésfeszültség'' - jó nem a gravitációs gyorsulás hely szerinti deriváltjára gondoltál? Igen, ez a ''spagettizálódás'', hogy makroszkopikus testeket gigászi árapályerők tépik szét függőleges irányban, az inhomogén tér miatt. De, nagy lyukaknál ez feltétlenül nem érződik már a horizonton, csak a szingularitás közelében. A ''normális'' csillagból képződött fekete lyukak elég kicsik ahhoz, hogy már a környékükön spagettizálódjon minden, még az elemi részek is.
4. a beeső részecskék egész pontosan a tömegenergiájukat, az impulzusukat, az impulzusmomentumukat(perdületüket), a töltésüket adják át a lyuknak.
5. Nem kell ilyen-olyan kétfajta ''modellezés''. Egyszerűen a relativitáselmélet következményei vannak és kész: a sebességek nem additívak, a távolságok nem additívak (hosszkontrakció), nincsen mindenki számára azonosan múló idő, a történések lefolyása jelentősen függ a megfigyelő helyétől és sebességétől. Ha belősz valamit 0,2c kezdősebességgel a horizont alá, az szépen begyorsul 0.999c-re(hasból) zuhantában mire eltűnik a horiont körül -egyre befelé hajló pályán-, aztán mint az ólomkacsa beesik a szingularitásba. Ha 0.95c-vel lősz be valamit ugyanoda akkor is 0.9999c-re gyorsul be, és beszívja a szingularitás. Ha c-vel lövöd, akkor is. Ha jó szögben lövöd c-vel, esetleg körpályára áll a lyuk körül egy adott távolságban. (fénykör)
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Hacsak félre nem értem amit írsz;=>
Elvi tévedés. Ha amit írsz igaz leletne, ( középpont...) akor Pl az is lehetséges lenne, hogy bármilyen mondjuk 0,2 c kezdeti sebességgel elindulj, és behatolj jó messziről a fekete lyuk gravitációs sugara alá, mivel ugye te jó messziről jöttél, és pontosan a fekete lyuk gravitációs ereje még tovább gyorsított, hisz energia nem vész el, - a kinetikus sem- , behatolsz, és kijössz onnan. Csakhogy más folyamatok zajlanak le, amikor belépsz a gravitációs sugár alá. Többé nem beszélhetünk két különböző pontszerűen modellezhető testről, sőt egyáltalán testekről sem. Ami belép a gr R alá, az ''egyszerűen'' rugalmatlan ütközés formájában átadja az impulzusát, energiáját, minden állapothatározojának értékét a fekete lyuknak és kész. Ameddig pedig be nem zuhan addig ha tetszik neki ha nem, egy spirálon mozog, ( távoli külső szemlélő szempontjából) mégha távcsöves puskával is célozták be netán az illető fekete lyukat, mivel maga a fekete lyuk felcsavarja maga körül a teret. Azon a spirálon pedig a jövöből érkező jelek mindíg le lesznek maradva mögötte, mégha 46000-szer kell is megkerülnie a fekete lyukat, és közben a 46000 spirál 3 mm-re halad el egymás mellett; külső szemlélő Euklideszi képzete alapján. Mellesleg ugye az esemány horizont közvetlen közelében akkora ''lépésfeszültség'', hogy minden striktúra szétmállik, nem csak azt nem tudjuk kiszámolni, mi történik az anyaggal az eseménhorizont alatt, az sem megfogalmazható, miképpen létezne tovább egy proton, bármilyen mezon, vagy kvark, tehát fogalmaink szerint elemi részecskének tekinthető részecske, ha az alja milliószór nagyobb erővel vonzódik egy középpont felé, mint a teteje. És miképpen beszélhetnénk egységes részecskéről, miközben az alsó testrésze számára milliószor lassabban telik az idő, mint a felső része számára. Már bezuhanás előtt sokkal visszakerül az anyag korai Univerzum keletkezését közvetlen követő időbeli állapotba.
[Szerkesztve] -
Szalma
őstag
(#32-ben ''értekeztem'' a jövő láthatatlanságáról. A jelek utolérik mindenképp, csak az észlelési körülmények (amit és amivel észlelni kellene) változnak meg annyira, hogy nem tapasztalható az effektus.
EH közeli körpálya is lehet newtoni, csak kövér lyukszerűség kell hozzá.
Nem szükséges izmos hajtómű, csak komoly holtsúly, amit a befogási korongban sodródva (ugye pörgük a ''luk'' körül) az EH-tól kívánt távolságban (akár alatta is!!!) szépen elengedünk, mert az akkréciós korong kerületi sebessége így elegendő lehet a ''szökéshez''.
Azért lehet az EH ''alól'' is menekülni, mert az EH pozíciója tömeg-relatív. (Tömegközéppont!))
Szeretettel:
Szalma -
neduddgi
aktív tag
Scientific America -ban volt róla szó egy hosszú cikkben, már nincs meg. Ha csak yahoo rá nem tud keresni, több évvel ezelőtti számra. A világegyetem meg doménokból áll, mint valami habos izé. Mindenesetre a doménfalak energia sűrűsége akkora, hogy azon átjutni nem lehet, amit elnyel ott marad.
Nasa képeket majd előkotrom, beteszem a régi topicba, csak legyen egy kis időm... (ha lehet a linkeket)
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Pont ez a bibi, hogy távoli! Az egyik legérdekesebb probléma éppen az, hogy míg a tér görbületét lépten nyomon tapasztajuk, (kicsit sarkítva...), mérésekkel igazolhatjuk, addig az univerzum nagy léptékben valami 23 tizedesjegyig mégis Euklideszi, úgy tűnik az anyag mennyisége nem elegendő pozitív görbölet kialakítására, de éppen elég ahoz, hogy ne is legyen negatív a görbület, vagyis ne jöjjön létre a 3 dimenziós nyeregfelület. Mindebből az a következtetés látszik megerősödni, hogy a tér nagy léptékű szerkezetét valami külső kényszer okozza, pl a nagyon nagy energiájú doménfalak feszítik ki, ebben az esetben azonban nagy léptékben sehova sem görbül, és az univverzum kinézete kö keményen attól függ, legalábbis a doménon belül, hogy a doménfalak közt igazából merre vagy. Mellesleg ezeknek a doménfalaknak akkora az energia sürüsége, hogy azokról éppúgy nem verődik vissza a fény, mint ahogy nem jut ki a fekete lyukakból sem, a megfgyelő fal helyett nagy sötét semmit lát. Ráadásul amiként a gömbhéjon elhelyezkedő felületi töltések is kifelé erővonalak szempontjából egy pontban megjelenő töltésként modellezhetők, de belül a térerősség nulla, a doménfalak gravitációs hatása egy nulla térerősségű, tehát Euklideszi teret kifeszítenek, de maguk nem gyakorolnak gyorsulást okozó gravitációs vonzóerőt a beltartományra. Egész közeli testekre persze megjelehetnnek más erőhatások is, pl töltésmegosztás, rövid hatótávolságú erők, stb. és még az sem biztos, hogy ezek a doménfalak nem ''párolognak-e'' ugyanúgy, mint a fekete lyukak.
Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni
Pontosítok; vígan lehet, de sikeresen nem...
[Szerkesztve] -
vati
senior tag
amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik.
Nem zuhan át semmilyen másik téridőbe! Elsőfajú horizont és pontszerű szingularitás esetén. Írtam a hasonlatban (''pont szívja magába a teret''), az eseményhorizont lokálisan egyátalán nem különleges hely. Semmi különös nem történik a megfigyelővel átesés közben. Ő vígan kap jeleket a külvilágből, látja a külvilágot, csak őt nem lehet látni.
A horizont csak a statikus külső megfigyelő számára különleges.
(a problémák az elfajult fekete lyukaknál kezdődnek, ahol megjelenik a másodfajú horizont is, ami mögül elvileg ki lehet jönni - csak nem tudni mikor.)
Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni.
Per pillanat az euklideszi metrika elég jó közelítés is a valós térre. Távoli és nagyon halvány galaxishalmazok rengeteg tagjának spektrumát kell statisztikailag vizsgálgatni ahhoz, hogy ténylegesen mondani tudjunk valamit a valós tér esetleg nem-euklideszi voltáról. Nehezen megy.
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe. Majdnem jó! Máshol is írtam erről, és itt is úgy írtam le előszőr, olyan élménye lesz, mintha egy feneketlen mély kútba zuhanna,... csak mivel a kút falának teljes sötétsége nem különbözik attól, amibe belezuhan, önmoderáltam, és kihagytam ezt a hasonlatot. Nem minden fény jut be a szemébe persze, de az Univerzum minden pontjából jut be valamennyi, gondold végig... Jó, zuhan egy kútba, ami ugyebár csőszerű, és a kút nyílása egyre messzebb, a végén görögdinnyének, teniszlabdának, egyetlen távoli pontnak látja az egész Univerzumot, amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik. No már most a tér: Ami úgy néz ki, mint egy kacsa és hápog, az nagy valószínűséggel kacsa. Ugyebás az akárhány dimenziós terek matematikai létezését kár tagadni, ui matematikailag éppúgy léteznek, mint a transzcendens számok, vagy az egyre nagyobb halmazeleméleti számosságok, függetlenül attól, hogy fizikailag kézbe tudod-e venni. Ha pedig a tér úgy viselkedik, mint egy 4 dimenziós tér 3 dimnziós altere, akkor az a tér valószínűleg legalább 4 dimenziós. Már csak azért is kénytelen vagyunk annak tekinteni, mert ha teljesen az Euklideszi geometria nélkül akarsz építkezni, semmilyen épkézláb metrikát nem tudsz mihez képest definiálni. Az más kérdés, hogy a fizikai teret nem szabad összekeverni az Euklideszi térrel. Az Euklideszi tér fizikailag egészen biztosan nem is létezik, mivel a fizikai tér egyrészt véges, másrészt görbült. Az végtelen Euklideszi tér csupán a tér egy olyan lehetősége ami a legegyszrűbb abban az értelemben, hogy leírása nem kíván speciális előfeltételeket, mellesleg azonban ez a speciális feltételek teljes hiánya az, ami soha nem teljesül, legfeljebb egy teljesen eneriamezők és anyag nélküli világban,
kvázi mondhatjuk, egy létező világ fizikai tere nem lehet Euklideszi.
[Szerkesztve] -
orbano
félisten
Tudtommal a kozmológiai horizont, az az annak a térrésznek a határa, amelyben a megfigyelőhöz viszonyítva a dolgok (leginkább galaxisok) relatív sebessége nagyobb mint a fénysebesség. Ez pedig igencsak változatos alakú lehet
és nem sok köze van az univerzum korához. De javítsatok ki ha tévedek -
-
vati
senior tag
válasz
Flashback
#30
üzenetére
''hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem - Ezt kifejtenéd bővebben? Érdekel!!''
Szóval elgondolkoztam rajta, és rájöttem hogy nem így van, tévedés...
Azért nem, mert hiába lassul le a sajátideje a külvilághoz képest, a külvilág (végtelen) további jövőjéből származó jelek nem tudják őt utolérni azalatt a véges idő alatt, amíg nem szívja be a szingularitás. Nagyon is véges időtartamot lát be, a jövőt pedig egyátalán nem látja közben.
Akkor láthatná meg a jövőt, ha vinne magával egy jó nagy rakétát, és zuhantában, a horizont közelében ráadná a kakaót. Esetleg közeli körpályára állna, erősen relativisztikus sebességgel. (mellesleg ezek a nem-newtoni pályák elég instabilak) Ekkor valóban begyorsuló külvilágot látna, legalábbis addig, amíg el tudja kerülni a lyukba hullást. -
#80
Dalai Láma
őstag
vati
#76
Dalai Láma
őstag
A szuperhúrelmélet éppen ezt teszi ezzel a két elmélettel. Ezért is fűznek hozzá olyan nagy reményeket. Jelenleg ez az egyetlen olyan elmélet, ami képes összekapcsolni a relativitás elméletet a qm-al. kisebb kíséreti bizonyítások is történtek már. De ha megépül ez a nagy gyorsító, akkor talán megtalálják azt a nehéz részecskét is, ami bizonyítaná az elméletet. Vannak más lehetőségek is a bizonyításra. Például felfedezni egy makroszkopikus húrt, ami szintén lehetséges. (ne kérdezd, hogyan).
Én bízom a húrelméletben. Eddig nagyon szépen haladnak vele. Kár lenne, ha ez mégsem a mi világunkat írná le, és ennyi évtizeden át kutattak volna fölöslegesen. -
vati
senior tag
Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is;
Szerintem nem következik a 4. dimenzió léte a 3 dimenziós tér görbültségéből.
Akkor következne, ha ez a 3 dimenzió egy altere lenne a 4 dimenziós euklideszi metrikájú térnek. De nem így görbült, egyszerűen a metrika nem euklideszi és kész.
Mindegy, hogy ezt hogyan szemléltetjük papíron, csak a metrika számít. Nincs szükség magasabb terekre.
Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont.
Hanem?
Ha ülök egy pontban, minden irányban jó közelítéssel kb. 13 milliárd fényévnyire látok el jelenleg. Amögött csak az ősállapot látható. Tehát innen és most egy gömbnek vehető térrészt látok, mégha az idő miatt sántít is a hasonlat.
Persze, valójában ez nem gömb hanem kúp
a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács )
''Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének''
Ezt én is írtam. Hozzátehető, hogy a látható anyag csak 5-10%-a annak, ami a téridő ''bezárásához'' (a gyorsulva tágulás lefékezéséhez) kellene. Tehát valahol -és erre tendálnak a megfigyelések- ha a sötét anyagot is belesaccoljuk, a világegyetem sűrűsége a kritikus érték körül lehet.
De az egész terület a csillagászat frontvonala, ahol évente-havonta szület(het)nek jelentős új eredmények, és változhat az uralkodó felfogás. Még sokminden kiderülhet.
A Higgs-bozonokhoz nem szólnék hozzá, rég olvastam róla.
tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is.
13.6 milliárd éve a világegyetem elég kicsi és sötét volt. Ekkor már úgy folyt az idő mint manapság. Ez az egész játék a nullponti energiával, az Ősrobbanás utáni milliárdod másodpercekben történt. Tegyük fel, akkor másképp telt az idő. Na és? Ez a téridő jellegen nem változtat: a múlt kicsi és forró és egy pontból kezdődött, a jövő hideg üres és nagy.
Mellesleg elég spekulatív dolog ez e hamis vákuum és társai. Semmi kísérleti alapja.
De teljesen igaz, hogy egy ilyen vákuum ''fázisátalakulás'' lenne csak az igazán durva megsemmisülése a világnak. Csak egy fénysebességgel rohanó fal -amiről tudomást sem szerezhetünk előre-, és mögötte mindennek vége...
Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül,
Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe.
[Szerkesztve] -
neduddgi
aktív tag
Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont. Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is; ( legalább 4...) A fénynek mint bármely hullámnak, nem független a sebessége, attól a közegtől, amiben terjed. A világegyetem korai szakaszában, mielőtt a higgs bozonok létrejötttek volna, egészen más volt a vákuum nullponti energiája, a fény és minden másnak a sebessége lényegesen nagyobb lehetett, kvázi az idő telt sokkal gyorsabban azonos tágulási sebesség mellett, alias '' a tágulás sebessége volt sokkal kisebb az akkori időben mérve'' kvázi akár majdnem stagnálhatott akár, mondom majnem, tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is. Mindenesetre a mérésekből úgy tűnik, az Univerzum tágulásának sebessége nem csökken, hanem nő. Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének, az sem kizárt, hogy csupán 1 azaz egy százaléka a látható anyag az összesnek. Ha kiderülne, hogy a vákuum nullponti energiája ma is csökken, akkor az azt jelentené, hogy a fény sebessége is vele csökken, minden kölcsönhatásé is vele párhuzamosan, és már csak emiatt is láthatnánk úgy, mintha az univerzum tágulási üteme nőne.Egy folyamatos fénysebességcsökkenés, és ezzel járó időlassulás lehetővé tenné az anyagi világ véges jövőbeli idejének mértékét, annak ellenére, hogy elvileg egyre lassuló ütemben, de tovább csordogálna, 1-nél kisebb kvóciensű mértani sort alkotva. Ha mi vákumunkról is kiderülne közben, hogy ez ishamis vákuum, (amire jó esély van) és egy mainál alacsonyabb értéken megjelenő újabb állapotváltozásba menne át, mint annak idején a higgs részecskék keletkezésének idején, akkor a mai univerzum struktúrája is megsemmisülne, újból bekövetkezhetne az univerzum felfúvódása, alacsonyabb energia szinten ugyan, a mainál lényegesen kisebb ''fénysebesség'' mellett, de mivel az új univerzum lényei is lassabban élnék az életüket, számukra az a sebesség talán pont ugyanannyi lenne, mint számunkra a fény.
Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül, hogy a fekete lyuk mögül érkező, tehát a ''takarásban lévő'' világegyetemből érkező fénysugarak, amiknek el kellene haladni a fekete lyuk mellett, visszagörbülnek, és azok is bejutnak a megfigyelő retinájába. A fekete lyukba zuhanó úgy látja, hogy egy ''feneketlen mélységbe zuhan'', és tőle mint forró távoli gömb, eltávolodik a világegyetem egésze, ugyanazt éli át, mintha az univerzum véges gömb lenne, és neki sikerülne fénsbesség közeli sebességgel eltávolodni tőle a körülötte lévő fekete semmibe.
[Szerkesztve] -
vati
senior tag
Hát igen
kérdés melyik rosszabb: a mindkét végén zárt téridő (létezik Nagy Reccs is), vagy a nyílt és gyorsulva táguló?
Az előbbihez szükségszerűen véges és baljós jövő társul, utóbbihoz egy egyre üresebb jövő - a most még látszó és elérhető távoli galaxiok sorra eltünedeznek örökre a horizont mögött. (a tágulás szabályosan szétfújja a közelünkből a világot)
Az ideális az lenne, ha egyre lassuló tágulás mellett lenne nyílt. Ekkor egyre többet és többet látnánk be a világból. De a hosszú távú jövő igy sem szívderítő - viszont végtelen.
Egy kicsit még kaparászunk a sötét anyag után, és megjósolom ez fog bejönni. -
#76
vati
senior tag
Dalai Láma
#65
vati
senior tag
válasz
Dalai Láma
#65
üzenetére
''Einstein maga is kereste a mindent leíró nagy egyesített elméletet, de nem találta.''
Einstein haláláig vitatkozott a kvantummechanika elfgadott értelmezésével és trükkös gondolatkísérleteket eszelt ki, hogy elvi hibákat találjon benne. A QM és a relativitáselmélet sajnos nem lehet érvényes egyidejűleg. Tkp. a relativitáselmélet még egy teljesen ''klasszikus'' elmélet, a QM már nem az. -
#74
vati
senior tag
Dalai Láma
#72
vati
senior tag
válasz
Dalai Láma
#72
üzenetére
Engem az is foglalkoztat, hogy milyen alakú az univerzum. A sugara 13,5 fényév hosszú, mert az ősrobbanás óta a fény tudott elmenni legmesszebb.
jaj, ezen a szemléleten már az ókorban sikerült túllépni...
Nincs alakja és nincs sugara. van egy kozmológiai horizont, jelenleg bármely megfigyelőtől 13.7+/-0.5 MILLIÁRD fényév távolságra - ami a téridő szerkezetéből fakad, abból hogy a jelenlegi megfigyelőpontunktól ennyi évvel visszafelé volt egy szingularitása a téridőnek, a bizonyos Nagy Bumm. Tehát messzebb nem láthatunk, mert olyan távolságban köröskörül már magát az ősrobbanást és a (tér)idő kezdetét látjuk. Jól megvörösödve az ált.rel.elm. miatt. Amit látunk (és láthatunk) az Univerzumból ilyen értelemben tényleg gömb, de nem azért mert ilyen az Univerzum alakja, hanem mert az általunk ismert része izotrop. és minden irányban egyformán tágul. Ha elnézünk egy nagyon távoli (és ezért a régmúltban látott) helyre ami most tőlünk nézve a tér és idő ''peremén'' van, tudi kell, hogy onnan nézve mi látszunk a világ végén és a távoli múltban, plusz látszanak a világegyetemnek olyan tartományai is, amelyek tőlünk nem, és talán soha nem is fognak.
Az biztos, hogy nincsen több mint 3+1 ''kitekeredett'' dimenzió, mert a fény és az energia csak ennyiben képes terjedni. Ha nem így lenne, észrevennénk.
A szuperhúrok elmélete jelenleg egy 100%-ban spekulatív játékszere a matematikusoknak. Gondolom én.
Hogy jóslatait ellenőrizzük kísérletileg - azaz különbséget tudjunk tenni egy ''feltekeredett'' dimenziókat tartalmazó és egy anélküli világ között- még évszázadokig nem remélhető. Sőt, lehet hogy sohasem. -
vati
senior tag
''inkább leraknak GPS adókat a földre és kész.''
A GPS technológiával az a bibi, hogy geometriailag rá kell látnod az adóra. Pontosabban egyszerre 4-re. Ezért nem lehet a földre tenni őket. Sok kell belőlük, Föld körüli pályán.
A mobilhálózatok cellái alapján valóban lehet egy kezdetleges helymeghatáozást csinálni, de ez sok nagyságrenddel pontatlanabb mint a GPS. -
#72
Dalai Láma
őstag
sTERNI
#68
Dalai Láma
őstag
Nem csoda, ha nem tudod elképzelni. Mert nem érzékelted sose. Pl egy kétdimenziós emberke csak síkban képes mozogni, és ha egy kört rajzolsz köré, bezártad. Nem tud kijönni, mert nem ismeri a 3. dimenziót. Pedig milyen egyszerű 3D-ben átlépni egy 2D-s kört, nem? Úgyhogy elég izgalmasnak hangzik a több dimenzió létezése. Bár így kiterítve valószínűleg csak 3 van.
Engem az is foglalkoztat, hogy milyen alakú az univerzum. A sugara 13,5 fényév hosszú, mert az ősrobbanás óta a fény tudott elmenni legmesszebb. De nehéz elképzelni, hogy egy gömb lenne. Valahogy furcsább annál- Szerintem olyan nincs, hogy elérsz a gömbfelszínre, és onnan pl látod a semmit, ami már nem az univerzumhoz tartozik. Kiváncsi vagyok nagyon... -
ngabor2
nagyúr
Bár én nem hiszem, hogy nem létezik végtelenül kicsi, valahogy ellentmond a matematikának, túlzottan is...
Én természettudományos beállítottságú vagyok. De úgy gondolom, hogy a matematika ''csak'' egy eszköz. Annak, hogy esetleg a határainál a számított dolgok a természetben máshogy viselkednek 2 oka lehet:
- vagy van még valami, amit nem ismerünk. ha viszont megismerjük, akkor már jól illeszkedik az újraszámolt eredmény
- vagy nem jó arra a célra a szerszám. Lásd az egyeneseket gömbfelszínen... mi számít egyenesnek? -
#70
newman2000
csendes tag
orbano
#69
newman2000
csendes tag
Jó kis topic, megjelöltem.
Apropó: Bővebben: link -
#69
orbano
félisten
Dalai Láma
#65
orbano
félisten
válasz
Dalai Láma
#65
üzenetére
Az időt, mint dimenziót külön választani a többitől... max az teszi, szvsz, aki nem látja át a többdimenziós geometriát megfelelően. Amúgy valóban, ez egy létező, és jól kidolgozott elmélet, viszont eddig csak az első 4 dimenzió (téridő) hatásait, illetve létezését tudták igazolni. Most jön az ötödik, ami már csavarodik. Persze nem tudják mekkora sugárban. Minnél nagyobban, annál jobb, annál kisebb energiákon észlelni lehet a hatását. A mostani felállás szerint 2007-re lesz kész az új részecskeütköztető, ahol elsősorban ezekre a kérdésekre akarnak választ kapni. A maradék 6 dimenzió pedig végképp csak elméletben létezik. Bár én nem hiszem, hogy nem létezik végtelenül kicsi, valahogy ellentmond a matematikának, túlzottan is...
-
#68
sTERNI
senior tag
Dalai Láma
#65
sTERNI
senior tag
válasz
Dalai Láma
#65
üzenetére
Olvasgattam már ilyesmiről, de még nem tudom elképzelni, hogy értették, hogy egy dimenzió fel van csavarodva, vagy, hogy van olyan közöttük, amelyik majdnem egy milliméter széles... de nem én vagyok a prof
Kicsit off, de azt hiszem tanulságos, ha a ''kicsi'' merész elképzeléseket szemöldökráncolva fogadjuk:
Két kis magzat beszélget egy anya hasában:
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is
azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,
hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.
- Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp
nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én
neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már
most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínuleg minden egy kicsit
másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet
egyszeruen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a
sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre
meglátjuk a mamát, és o majd gondoskodik rólunk.
- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted o mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetoen élünk. Nélküle
egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló,
hogy nincs is.
- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt
is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg
azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk. -
lapa
veterán
nem több millió, hiszen ha te nem látsz több milliót, akkor a fényképező optikája sem. arra meg csak lehet írni programot, hogy a legfényesebbtől kezdve nézegesse a távolságokat, azok ugye emberi léptékben nemigen változnak (vagy legalábbis egy adott időpontban ismertek). az 1000 legfényesebb csillag távolságainak közelítő ismeretében meghatározható mi a pálya.
majd megnézem mit hoz ki a gagyi fényképezőm éjszaka egy időzítővel. ha képes megfogni a pöttyöket még talán progit is írok hozzá.
a helybeliek meg már rég elmenekültek a háború miatt, én vagyok az egyetlen aki a fényképezőgéppel szórakozik a frontvonalban... -
sTERNI
senior tag
A fehér pöttyökből sajnos nagyon nehéz kitalálni, hogy azok milyen konstelláció tagjai. Gondolj bele;több ezer v. millió pöttyből ki kell találni melyik ez-az-vagy-amaz a csillag. Ahhoz viszont számítási kapacitás kell.
Nem számítva, hogy az csillagok helyzete csak nekünk állandó Pontosabban megnézve minden mozog, megintcsak nehezítve a helymeghatározást.
Szerintem inkább kérdezz meg egy helybélit.. -
#65
Dalai Láma
őstag
Dalai Láma
őstag
Nem tudom, esett-e már szó a húrelméletről, és hogy ki hallott róla. Ez az elmélet hozza össze a kvantumelméletet a relativitás elmélettel. Mert ezek eddig külön-külön megállják a helyüket, de ellentmondanak egymásnak. Einstein maga is kereste a mindent leíró nagy egyesített elméletet, de nem találta. Talán a szuperhúr elmélet lehet a mindent leíró egyesített elmélet, ami az összes kölcsönhatást magában foglalja, a gravitációval együtt.
Ez az elmélet kizárja a végteleneket. Szerinte léteznek az univerzumnak legkisebb építőkövei, amik kicsíny húrok, és a fizikai tulajdonságaikat a rezgésmintázataik határozzák meg. Ezek meghatározott méretűek, de nem végtelenül kicsik. Egyelőre tutibiztos megerősítése nincs még az elméletnek, de kisebb kísérleti eredmények eddig alátámasztják. Jelenleg ez az egyetlen ''jelölt'' a nagy egyesített elmélet cím elnyerésére, és nagyon sok tudós dolgozik rajta. Sajnos én nem értek ehhez túlságosan, én is csak ismeretterjesztő kiadványokból szerzem az információimat, a matemaitkai hátterébe nem látok bele -talán jobb is-.
A húrelmélet szerint pl 9 térdimenzió van, de ebből csak 3 van ''kiterítve'', a többi 6 össze van csavarva, nagyon kicsire, amit nem érzékelünk a műszereinkkel sem. 10. dimenzió az idő. Érdekes lenne, ha több idődimenzió is létezne. Gondoljatok bele... elégdurván hangzik ... -
lapa
veterán
''mesterséges neuronhálóra'' - itt mire gondolsz? csak nem lehet olyan nagy ügy a fehér pöttyök közti távolságok alapján kitalálni legalább egy referenciacsillagot...
pláne ha mittomén 1-2 percig exponál, még az irányokat is látni a csíkokból (bár gondolom ez jellemzően leginkább a föld forgási iránya lesz ha nem tévedek...)
volt vmi ilyen progim, ami mutatta a csillagokat csak nemtom mi volt a neve.
a háború csak vicc volt. legalábbis remélem. de az belátható, hogy egy infrastruktúra-független (habár csillagoség-függő) eszköz jól jöhet. esőben meg úgyse érdemes háborúzni, csupa víz leszel. -
lapa
veterán
valami olyanra gondoltam, ami elfér kicsiben is. ha van pl. egy fényképezőben olyan cucc, ami képes a gravitáció irányát megmérni (gondolom nem nagy ügy), akkor hasznos lenne. lerakod fejjel felfelé a földre fél percre és nyomja a koordinátákat.
jön a háború és amik lekapcsolják a gps-t mindenki eltéved...
ja ha még nincs ilyen, akkor stipistop copyright mittomén.
[Szerkesztve] -
vati
senior tag
-
sTERNI
senior tag
Volt hasonló kísérlet. Sőt, mostanában is zajlik egy hasonló, ami a Föld gravitációs erejének az időre való hatásával foglalkozik. Ha minden simán megy -műszaki hiba nem történik és nem dönt úgy senki, hogy titkos az eredmény - akkor 2006 nyarán megtudhatjuk, mennyire torzítja el kicsiny bolygónk az időt maga körül.
Az idő relatív, de nagyon.. ( és Einsten még nem is látott Windowst )
A helymeghatározást, hogy érted? Térben? Esetleg időben is? Elméleti síkon egy fénykép is elég.. ha ismerjük a képen látható csillagok helyzetét. -
lapa
veterán
lehet, hogy nagyon bénát mondok, de ha a az idő változása a sebesség függvényében az általános rel.elm. része (fogalmam sincs), akkor emlékszem egy olyanra, hogy feltoltak vmi atomórát egy repcsire, és repülés után nem egyezett az előtte szinkron atomórával. vagy csak benéztem...
viszont kérdésem: ha pl. egy, pontosan felfelé és észak-dél irányba néző fényképezőgéppel lefotózza az ember a csillagos eget, akkor abból elméletileg meg lehet határozni, hogy hol van? esetleg még hozzárakunk egy pontos órát, ilyesmi? -
orbano
félisten
Na keresgéltem, bár a fény sebességének változásával foglalkozó cikket e modell alapján még nem találtam. Addig is:
Asztrofizikai alapegyenlet: Bővebben: link (bár ennek én egy leegyszerűsített formájára emlékszem, majd még alaposabban is utánanézek)
Bővebben: link
Majd még gyűjtögetek... -
orbano
félisten
Na majd ha elkészül az LHC, meglátjuk, milyen energiákon jön elő az ötödik dimenzió. A NASA pedig nem mond újat azzal, hogy kis energián is előjön az 5ik dimenzió, elvégre az LHC-t is azzal a reménnyel építik, hogy az általa produkált ütközési energia elég lesz.
Egyébként ez a megfigyelés az olyan elméleteket cáfolja, ami szerint a kvantumvákuum, illetve a sötét anyag hatással lehet az elektromágnesességre, ezáltal akár a fény sebességét is lassítja.
De amiről én beszéltem az lényegesen fundamentálisabb. Keresgélek, hátha találok róla egy kimerítő leírást, mert pontosan már én sem emlékszem mindenre. De ebben az elméletben a fény sebességének csökkenése az univerzum energiájának csökkenésére van valahogy visszavezetve. Remélem találok valami infót...
Ja és a sötét anyagról pont hogy tudunk kézzel fogható adatot produkálni. Ott vannak ezek a felvételek, amiről a cikket linkelted. Ennél közvetlenebbül sok mindennel nem szembesülhetsz, az egész fizika csak a jelenségek okának magyarázatáról szól. A monitorodról sem tudod, hogy ott van e, csak azt tudod, hogy úgy verődnek le róla a fotonok, mint ha ott lenne, illetve ha hozzányúlsz, akkor pont egy olyan erőtér állítja meg a kezedet, amit pont egy iylen monitor anyagi rendszere generálhatna...
Ja és jó linkek végre egy nívós topic
[Szerkesztve] -
sTERNI
senior tag
Ami a fényt illeti, sokan próbálták bizonyítani, hogy a sebessége nem állandó (az időre nézve), de, ha minden igaz, akkor tévednek. Legalábbis a legutolsó álláspont szerint :
Bővebben: link
Közben találtam egy érdekekeset
Hogyan mérjük meg a fény sebességét egy mikrohullámú sütő, egy tábla csoki és egy vonalzó segítségével? -> Bővebben: link
A fekete anyagról pedig tudunk, ''láttunk'' már olyat.. néha kicsit miszifikálják, pedig egyszerűen csak olyan anyag, amiről semmilyen műszerrel nem tudunk kézzelfogható adatot produkálni..
Bővebben: link
Bővebben: link -
orbano
félisten
Én nem mondtam hogy nem hisz, csak az eseményhorizont létezésében nem hisz. Szerinte most már igenis fogynak a kis dögök.
Egyelőre forrást nem tudok adni, általában a volt fizikatanárom adott érdekes linkeket cikkekre, az ÉT-ben olvastam érdekes dolgokat, illetve a tévében, csillagászattal foglalkozó műsörökben (diszkoveri csenel). De kb másfél éve csak hébe-hóba foglalkozom a témával (nincs időm), így most ne is kérj tőlem bővebb infót.
Viszont ha ennyire jártas vagy, megmondhatnád, hogy mi van az LHC-vel. A fene majd meg esz, hog tudjam, mikor kell számítanom a földön keletkezet fekete lyuk kialakulására -
vati
senior tag
Tudnál forrásokat idézni ahonnan ezeket az érdekes tanokat vetted?
(lehetőleg ne olyat, úgy kezdődik, hogy a nyugdíjas urológus megreformálija az elméleti fizikát )
Csak azért kérdezem, mert _távolról_hasonló_ nézetekről már itt-ott olvastam, néha tudományos igényű fórumokon is, de az általad említett formában ezek közel állnak az értelmezhetetlenhez. Jobb lenne az eredeti forrást látni.
Hawking szerintem hisz a fekete lukak létében, de ha szerinted nem hisz, megkérdezhetjük, egy virtuális sörbe fogadok -
orbano
félisten
Feltevések... hasonlítsd össze a távolabbi galaxisok spektrumát a mostaniakkal. Meglátod, hogy eltér. Ez tény, ezen nincs mit spekulálni. Ennek csak két megoldása van. Az adott rendszerekben a hidrogén elektronjai más energiájú pályákon vannak, vagy pedig a fény sebessége változott. Pont. Ezen nincs mit gondolkodni, ott vannak a Hubble felvételei, lehet tanulmányozni.
Amúgy meg nagyon jártas lehetsz az asztrofizikában, ha az asztrofizikai alapképletet (amit egy ilyen kis hülegyerek talált ki mint Einstein, aki valószínűleg a közeledbe sem ér) spekulációnak veszed. A fény sebessége pedig arányos az univerzum méretével, az okosok ezt is kiszámolták. És ha belegondolsz abba, hogy mi is valójában a fény, nem is tűnik annyira elképzelhetetlennek...
Abban viszont igazat adok, hogy a fekete lyukak létezésének megcáfolása nagy hülyeség lenne. Elvégre látták, hogy van valami a bokorban, ami hápog és elnevezték kacsának. ezek után a kacsa nem létének bizonxítása elég nehézkes
Persze a kacsa belső felépítése továbbra is rejtély, de az egyszer mán' biztos, hogy Hawking (ugye ő alkotta meg az eseményhorizont elméletét?) bebizonyította saját elméletéről, hogy nem működhet. Ezek után merje bárki azt mondani, hogy: ''De igaz!''! -
vati
senior tag
válasz
Flashback
#33
üzenetére
1. az általános relativitáselmélet kb. olyan szinten be van bizonyítva mint hogy a Föld kering a Nap körül. Aki mást állít az szélhámos.
2. az ált.rel-ből (meg a csillagfejlődés fizikájából) következik a fekete lyukak léte és keletkezésének lehetősége, tulajdonságai.
3. Találtak szép számmal olyan objektumokat (kettős rendszereket, de a galaximagokat is lehet emlegetni), amelyek nagyon úgy néznek ki mint egy fekete lyuk. Ahogy a szólás tartja, ha valami hápog és úgy néz ki mint egy kacsa, akkor az jó eséllyel egy kacsa.
4. inenntől kösse fel a gatyáját aki olyan elmélettel jön, hogy fekete lyukak nincsenek, mert annak meg kell magyaráznia minden jelenséget, anomáliát, amit frankón lehet magyarázni fekete lyukakkal továbbá meg kell magyaráznia hogy mért nincsenek.
Persze, lehet feltenni hogy nincsenek, de izzadságos lesz megvédeni...
Utoljára a 70-es években futottak ilyen nézetek, akkor is fóttosnak számítottak. -
Integra
titán
Jeges marsi kráter a napsütésben - ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt gyönyörű Mars Express-felvételt.
Az európai marskutató űrszonda február 2-án készített képén egy, a 70. északi szélességi fok környékén található, mintegy 35 km-es átmérőjű kráter látható, belsejében a késő nyári marsi napsütésben megcsillanó vízjéggel. A jégmezőt a kráter 300 méter magasra emelkedő pereme árnyékolja, ezért anyaga nem tud elpárologni a ritka marsi légkörbe. A jégréteg vastagsága akár 200 méter is lehet. A Mars Express nagyfelbontású sztereokamerája az első eszköz, amely térhatású színes képet küldött egy ilyen marsfelszíni alakzatról.![[kép]](http://www.origo.hu/i/0506/20050614marsjegme.jpg "[kép]")
csodaszép....
[Szerkesztve] -
-
orbano
félisten
Pedig pont, hogy a ciklikus tágulás elméletét ''nemrégiben'' támasztották alá. Sikeresen rájöttek, hogy Einstein asztrofizikai alapképlete nem is akkora hülyeség, mint amekkorának kitalálója gondolta. Persze pár javításra szorult. A helyessége még csak közvetetten van bizonyítva: a távoli galaxisokban a hidrogén által áteresztett fény spektruma eltér a közelebbiektől. Ez kétféleképpen magyarázható:
1. Változott a fény hullámhossza (csökkent a fény sebessége), azaz szűkült a világegyetem, azaz már kevesebb anyag van a világegyetemben, és több a Lambda, hogy képletesen fogalmazzak.
2. A messzebbi galaxisokban másfajta hidrogén van. Ez kevésbbé valószínű, de lehetséges, és akkor bukik az elmélet. -
-
Szalma
őstag
-
Szalma
őstag
válasz
Flashback
#30
üzenetére
(Mivel ~fénysebességgel zuhansz befelé, a külvilág az rel. elm. szerint ''felgyorsul''. Az alatt a pár sec. (perc? Ki tudja.) alatt, amíg még ''élhetsz'' a lyuk felé zuhanva, elszáguld melletted az az idő, amit sajátodként odakint hagytál... Ezért, mivel gyorsul a külvilág, megváltozik az elektromágneses sugárzások hullámhossza (látható fény!), érzékelhetetlen lesz számodra. A biztos jel, hogy már menthetetlenül megközelítetted az eseményhorizontot, az az, hogy eltünedeznek a hátad mögül a csillagok...
Valójában csak matematika játékok a fekete lyukas sztorik és elképzelések, mert semmi kézzelfogható bizonyíték sincs a létezésükre, csak itt-ott, a környezet ráutaló magatartásából ötletelnek a csillagászok...
Majd hiszem, ha látom!!! )
Szeretettel:
Szalma -
Flashback
addikt
Akit érdekel a T-ma, és szívesen kukkolná a naprendszert, csillagokat, tejútrendszert, galaxishalmazokat az dobjon egy mailt! A faterom a Bővebben: link egyik alapítótagja. Eljösz egy ilyen kukkolásra, dumálásra! Az egyletnek ''mitnemondjak'' elég profi cuccai vannak...
-
vati
senior tag
100 naptömegű csillagból nagy valószínűséggel fekete lyuk lesz a végén. De ilyen nincs sok.
A Nap méretű csillagokból fehér törpe lesz -majd ha kihűlt, fekete törpe-, és egyátalán nem robbannak fel életük végén.
Ahhoz hogy fekete lyuk keletkezzen, csak annyi kell, hogy _jól_ összenyomjunk 1.4 naptömegnyi anyagot. (erre kiváló alkalom és eszköz a szupernóva-robbanás, és a felrobbant csillag magja.) A többit elvégzi a gravitáció. -
vati
senior tag
Látom, megint át kéne menni ismeretterjesztőbe.
1. kvazár:
''kvázsztelláris rádióforrás'' a rádiócsillagászat őskorából ered a név. Onnan fedezték fel őket, hogy rádiótartományban barom erősen sugároznak, mig optikailag csak egy halovány csillagocska, ami fel se tűnt. Aztán kiderült, hogy qrva messzi vannak - azaz a valóságban hatalmasok, pontszerű (naprendszer méretű) térrészből egy egész galaxis (100 milliárd csillag) fényereje sugároz, dől belőle mindenféle sugárzás.
Sokáig nagy rejtély volt, hogy mi történik itt, honnan ez a felfoghatatlan energiafelszabadulás (csak az anyag-antianyag annihilációhoz mérhető nagyságrend) és miért csak nagyon távol -azaz az Univerzum régmúltjában- találhatók meg kvazárok.
Mára nagyjából összeállt a kép: a kvazár egy fiatal galaxis magjában található gigászi fekete lyuk, ami éppen rohamosan zabálja fel a körülöttte levő anyagot. (azaz a galaxismag ''aktív'', annyira, ami manapság igen ritka de pár milliárd éve még gyakori volt, mert több anyag leledzett a galaxisközepi fekete lyukak környékén.)
Az anyagot zabáló fekete lyuk úgy néz ki, hogy a behulló anyag egy középen kicsúcsosodó diszkoszba, az akkréciós korongba gyűlik, és ott örvénylik, amíg a belső súrlódástól le nem fékeződik annyira, hogy belehullhat a lyukba. Befelé haladva ez a korong egyre forróbb (sok százmillió fo lehet), ahogy egyre sebesebben, legbelül már fénysebeséggel összemérhető sebességgel örvénylik a gáz. Aztán -a perdületmegmaradás tövénye miatt- nagyon kevés anyag fog ténylegesen elnyelődni a lyukban, a többség két, ellentétes irányú, a korongra merőlgesen kifelé mutató, szúrólángszerű jet-ben eltávozik a rendszerből, fénysebesség közelébe gyorsulva.
A korongból és a jetekből csak úgy dől a mindenfajta sugárzás, rádió, infra,látható fény, röntgen, kemény gamma. Kellemetlen vidék.
2. a fekete lyukból kétféle van, és egyik sem a kvazárból lesz:
- ősi, óriás fekete lyukak a galaxisok középpontjában: ezek millió-milliárd naptömegnyi nehezek, és az Univerzum fejlődésének kezdeti szakaszában alakultak ki.
- csillagból keletkezett fekete lyuk: ezek 1.5-30 natömegnyiek, és folyamatosan keletkeznek, életük végén szupernovává vált csillagokból.. Ha a szupernóva-robbanás (ami nagy, a Napnál sokkal nagyobb csillagok kiváltsága) után helyben megmaradó csillagmag -amit a lökéshullám jól össze is nyom- nagyobb mint a Nap tömegének 1.4-szerese, az összezuhanás nem fog tudni megállni a neutroncsillag (néha pulzár, nem keverendő a kvazárral) stádiumnál (ami tkp. egyetlen, városnyi méretű atommag) hanem vég nélkül folytatódik, míg olyan téridő-görbületet idéz elő, hogy végül kilyukad a téridő.Hogy magáva az anyaggal mi történik eközben nem tudjuk. Elvileg egy pontba fog összeesni, le a Planck-hosszak tartományáig, ahol a kvantumhatások megállíthatják az összezsugorodást. Addig semmilyen ismert erő sem.
Valójában nem arról van szó, hogy adva van egy bolygónk, aminek a felszínéről a fény se tud elszállni, mert a szökési sebesség c felett van. Van egy horizont, amin belül olyan a téridő geometriája, hogy azon belül már a fény is csak befelé zuhanni tud. Ha szemléletes hasonlatot keresünk, talán úgy lehetne jellemezni, mint egy pont (vagy karka), ami befelé szívja a teret, a ponthoz közeledve egyre gyorsabban. Ahol ez a beszívási sebesség éppen c ott a horizont..
Ami ezen a horizonton belülre kerül, megszűnik oksági kapcsolatban lenni a világ külső részével, semmilyen információ nem juthat ki onnan. Ez a horizont egy teljesen elméleti dolog, ami ott helyben semmilyen ''materiális'' formában nem érzékelhető.
Legegyszerűbb esetben ez a horizont egy gömb lesz, de lehet mindenféle tóruszos cafrang, többszöröződő első- és másodfajú horizontokkal. Akit ez érdekel, olvassa el a nészerűsítő irodalmat. (pl. a Kaufmann könyv elég sokat ír róla)
A lyukba zuhanó űrhajós semmit nem vesz észre a horizonton áthaladáskor, csak annyit, hogy röviddel előtte már minden jel megszűnt a külvilágból. (az ált.rel. érdekessége, hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem) -
And
veterán
Ha egy egyedülálló csillag összeomlásakor a megmaradó tömeg (amit a lökéshullám nem dob le) nagyobb, mint 2,5 naptömeg, akkor a csillag belseje fekete lyukká roskad össze. Asszem' az ezzel járó kitörést nevezik II.-típusú szupernóvának. Egyes irodalmak szerint a megfigyelhető (Tejútrendszerben lévő, közelebbi) csillagok minimum fele kettőscsillag.
Különálló csillagok vizsgálatára egyébként csak a saját galaxisunkban van mód (kivétel a távoli extragalaxisban történő szupernóva robbanás, de az már végső állapot), ez egy újabb érv a kvazárok csillag volta ellen.. -
And
veterán
Úgy tudom, a kvazár (csillagszerű rádióforrás) kifejezés azért ragadt rájuk, mert az optikai hullámhossz-tartományokban pontszerűnek, vagyis csillagszerűnek látszanak. Ez a pont viszont a távoli galaxisnak csupán a magja, ami körül esetenként halványan kivehető az egész galaxis. Az erős rádió- (plusz röntgen-, és infra-) sugárzás valszeg. ebből a szűk tartományból, a mag környezetéből származik. Ez a galaxismag - ha minden igaz - maga a nagytömegű fekete lyuk, amely a befogott anyagot az eseményhorizont felé húzva közel fénysebességre gyorsítja, ez adja az erős sugárzást (amelynek spektruma a nagy vöröseltolódás miatt még inkább az infra- és rádiótartomány felé mozdul el). A kvazárok elnevezése (csillagszerű) ezért valószínűleg éppen annyira hibás, mint a planetáris ködöké, amelyeket a kiöregedő csillagok által levetett külső burok részei alkotnak, viszont semmi közük a bolygókhoz.
-
bdav
őstag
kvazár: igazad lehet bizonyos szempontból, végülis a neve ''kvázi csillag'', de én úgy tudom hogy a belsejében ugyanolyan jellegű fúziós magátalakulások mennek végbe mint egy csillagnál, csak sokkal gyorsabban eljut a vasig. elméletileg lehetséges a létrejötte ilyennek, ha az ősrobbanás után úgy tudott együttmaradni egy halom hidrogén, hogy nem forgott túlzottan.
mod: nem nagyon olvastam a témában szóval lehet hogy tévedek, amiket mondok az nagyrészt Marx György Atommag közelben c. könyvének asztrofizikai részéből van, ott ezt írták, igaz hogy az a könyv magfizikai oldalról közelíti meg a kérdést.
[Szerkesztve] -
And
veterán
''egyébként a fekete lyukak is a kvazárok (nagyon nagy tömegű csillagok; milliós naptömeg nagyságrendű) összeomlásával keletkeznek.''
Hi! Az ismert legkisebb tömegű aktív csillagok 0.08 naptömeg, a legnagyobbak 100 naptömeg körüliek. A szupertömegű fekete lyukak ezért nem keletkezhettek egy hasonló nagyságrendű csillag összeomlásából. A kvazár pedig - jelenlegi ismeretek szerint - nem egy csillag, hanem távoli rádiógalaxis. A legtávolabbi ismert objektumok közül való, így nem is valószínű, hogy egy darab égitest lenne. -
vati
senior tag
Akár még pontos is lehet, bár nyilvánvaló, hogy laikusoknak készült ''mozi'' programról van szó.
Akinek pontos adat kell, kevésbé látványos, ingyenes programokból is megkaphatja.
Évekkel ezelőtt is léteztek ehhez hasonlók programok: némelyik pénzes, némelyik nem, némelyik látványos, némelyik kevéssé. Listát most nem tudok, olyan 5-8 félével találkoztam. -
bdav
őstag
amennyire tudom, a sötét anyag csak egy elmélet egyenlőre, ugyanis valami nem stimmel, a látható csillagok-bolygók gravitációja nem tudja elég jól megmagyarázni a mozgásukat, és a hiányzó gravitációs erőket tulajdonítják a sötét anyagnak.
amit mondasz az sztem neutrínó befogási kísérlet volt. -
vati
senior tag
''sötét anyag'' az a kozmológiai téren is számottevő mennyiségű anyag, amit nem látunk a műszereinkkel, de van mégis tömege, gravitációs hatása. Mibenlétét illetően tág játéktere van az elméleti fizikusoknak.
A ''látható'' (valamilyen módon sugárzó) anyag az öszes anyagnak csak 5-15%-a.
1-2 km mélyen sokmindent szeretnek detektálni. Pl. neutrínókat.
Azért, mert ilyen mélyre már nem jutnak le a nagyenergiájú kozmikus sugarak, amelyek -nemkívánatos interakciók révén- megzavarnák a nagyon kevéssé kölcsönható vagy nagyon ritka részecskék detektálását.
Persze, nagyon sok galaxis távolságát és helyét ismerik. Persze a távolságot jóval nagyobb hibával. Az említett cellás szerkezet is jól felismerhető. (még elméletileg is megalapozottnak tűnik, hogy miért ilyen) -
gabranek
senior tag
van a Bővebben: link starry night nevü program, ami nagyon látványos...de mennyire lehet hiteles? a benne szereplö adatok pontosak...vagy inkább ilyen laikusoknak készült dolog lehet?
-
vati
senior tag
A ''Galaxis'' = a mi Tejútrendszerünk, az a galaxis amiben a Nap van. Ilyen galaxisból sok százmillió látható az Univerzum általunk belátott részében.
A galaxis egy olyan diszkosz alakú tömegsűrűsödés, amiben kb. 100 millárd csillag (nem 20!) van, és rengeteg (10-20x ennyi) por, gáz, sötét anyag.
Átlagos mérete 100 ezer fényév, és 1-2 millió fényévre vannak egymástól. Maguk is kisebb halmazokba tömörülnek, a halmazok pedig gigászi sejtes-cellás struktúrába.
A nem csillagok formájában létező ''sötét'' anyag jóval gömbszerűbb eloszlású mint a csészalj formájú korong, melyet ''belülről'' nézve a Tejút-ként látunk az égen.
Sok galaxis már nem mutat ilyen sprirális-diszkosz szerkezetet, mert más galaxisokkal való ütközés során elvesztette korongját, és csak a központi magja maradt meg (elliptikus galaxisok) vagy több spirális összeolvadása egy óriás elliptikus galaxishoz vezetett. Valószínűleg ez lesz a mi Tejútrendszerünk sorsa is, amikor 2 milliárd év múlva összeütközik és összeolvad az Andoméda-köddel. (ez a legközelebbi spirálgalaxis, az őszi égen kis távcsővel is jól látható)
A csillagászat (és kozmológia) érdekes kérdése, hogy mennyi és milyen sötét anyag van a galaxisokban és körülöttük.
A galaxisok nem tágulnak. Ilyen távolságskálán a belső gravitációs kötöttség dominál. -
vati
senior tag
A linkhez annyit (mielőtt terjedne a tévedés):
- az Ősrobbanás elmélete nincs veszélyben. A cikkben írtak már múlt időben vannak, a 90-es évek második felében tényleg voltak ilyen megfigyelések, azóta sikerült jelentősen pontosítani a Hubble-állandót. Jelenleg úgy tűnik, a ''nagy bumm'' elmélet szilárdan áll, és a téridőnek 13.7+/-0.5 milliárd évvel ezelőtt volt egy szingularitása, amit ''nagy bumm''-nak (Big Bang) nevezünk.
- a ciklikus tágulás elméletét már megcáfolták. Nem tud így viselkedni a világ.
Az ömmagába omlás lehetőségénke eldöntése még függőben van, de egyre inkább úgy tűnik, a végtelenségig tágulni fog, azaz a téridő másik vége nyitott. -
vati
senior tag
''az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.''
Valljuk be, ez a Schw.-rádiusz csak a ált.rel. egyenleteinek egy erősen speciális fekete lyukat tartalmazó megoldására érvényes. (időben stacionárius és tökéletesen gömbszimmetrikus eset - ilyen a valóságban nincs) Vannak sokkal gonoszabb, bizarrabb megoldások is, -pl. elfajult Kerr-megoldások- általánosan pedig baromi nehéz sőt lehetetlen megoldani.
Úgy egzakt, hogy: ''nem tudjuk'' mi lesz a szingularitás felé zuhanó anyaggal. Legjobb tudomásunk szerint ezt az összezuhanást már semmi nem álíthatja meg ezért vég nélkül tart, végtelenül kicsiny térrészbe. (legalábbis a Planck-hossz nagyságrendjéig, ahol mindenképp bezavar a kvantumgravitávió még nem létező elmélete...) -
vati
senior tag
Könyvajánló:
- Paul Davies könyvei (pl. Az utolsó három perc)
- John Gribbin: Schrödinger macskája
- John Gribbin: Az idő születése
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a tér és az idő természete
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a nagy, a kicsi, és az emberi elme
Ezek afféle népszerűsítő művek, mérsékelt számú képlettel, ámde neves szerzőktől. Hasonló, régebbi könyvek:
- Timothy Ferris: a vörös határ
- ..Kaufman: relativitáselmélet és kozmológia
Stephen Weinberg: az első három perc
magyar:
- A távcső világa (Kulin György szerk.) Kicsit régi (1980-as az utolsó kiadás), jó vastag, de kezdőknek alapmű.
Egyébként azért nehéz könyvet ajánlani, mert nem mindegy milyen előképzettséggel áll neki az ember olvasni.
Ajánlhatnék olyat is, ami 100% csillagászat, kozmológia és alapmű, mégis tippelem nem sokan értenék (vagy élveznék) itt u.i. kőkemény szakkönyv.
Teljesen más olvasmánylista az optimális egy 16 éves érdeklődő gimnazistának és egy képzett mérnöknek. -
rii
nagyúr
Bővebben: link
3. menüpont.
Legeszerűbb, ha kellenek a képek, FILE/Oldal mentése .... -
bdav
őstag
gondolom, a 20 milliárd reális
a tejút és a többi galaxis közt semmi nincs illetve olyan gondolom mint a csillagközi tér csak nagyobb, tehát por + ilyesmik vannak. Elméletileg túl nagy tömegű cucc nem lehet ott, az univerzum keletkezésekor így alakult.
A galaxis szóra nem tudok pontos magyarázatot, de ha ezt most hirtelen megkérdeznék tőlem, akkor azt mondanám hogy csillaghalmaz, saját gravitációja tartja egyben és többnyire a csillagok keringnek a galaxis közepe körül. a középpontjában szokott lenni kvazár vagy fekete lyuk.
egyébként a fekete lyukak is a kvazárok (nagyon nagy tömegű csillagok; milliós naptömeg nagyságrendű) összeomlásával keletkeznek.
[Szerkesztve] -
mayerlaci
senior tag
Jo a topic.Leirok pár dolgot.
Fekete lyuk:A fekete lyukak a téridő azon tartományai, amelyekbe anyag és sugárzás csak belehullhat, de kijönni semmi sem képes. Még elektromágneses sugárzás, így a fény sem hagyhatja el a fekete lyukat, innét ered a neve. Ennél azonban többről van szó: mivel a fekete lyukakból sem anyag, sem energia nem távozhat el, semmilyen információnk nincs a benne zajló folyamatokról. Határvonalukat ezért eseményhorizontnak nevezzük. A fekete lyukakban a gravitáció minden más erőt felülmúl, s az anyag egy számunkra ismeretlen, végtelenül sűrű állapot felé omlik össze, amit szingularitásként írhatunk le. A fekete lyuk a térnek e szingularitás körüli tartománya, az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.
Bolygok:Merkur,Vénusz.Föld,Mars,Jupiter,Szaturnusz,Uránusz,Plutó,Neptunusz. -
rii
nagyúr
Volt már ilyen nevű téma, de az továbbatnulás irányában indult és ott is rekedt meg.
Ez a csilagászattal általánossgban foglalkozó topik lenne.
Ami engem hirtelen érdekelne, elsőként...
tényleg 20 milliárd csillag van a tejútrendszreben?
Azon kívül mi van?
Mit takar a ''Galaxis'' szó?
A marsra mindkét ROVER megérkezett sikresen, és azóta is működnek?
Ez akkor 915/25 azaz36,6x-os nagyitast ad.Szerintem ezt egy 10 mm-es okularral is fel lehet szerelni,a jobb eszleles erdekeben,azaz kb.100x-os nagyitas meg
/
/
És nyáron imádom esténként nézni a fejem felett őket, és rajtuk átfutva a Tejút széles sávját.
a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Milyen videókártyát?
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Google Pixel topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Futás, futópályák
- További aktív témák...
- Új, bontatlan Tesla Smart Floodlight Battery Camera + Tesla 5W napelemmel - 1,5 év garival! -
- Új Cosori Premium Air Fryer / forrólevegős sütő, 5.5L (CP158-AF-RXB)
- Siemens EQ6 Series 700 premium ritka tipus keveset használt
- Techsend Electric Scooter Cyber Monster elektromos roller 2024, garanciával, eladó!
- Ülőgarnitúra 3-2
- Bomba ár! HP EliteBook 820 G3 - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 12,5" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550M R7 5800X 32GB DDR4 512GB SSD RX Nitro+ 6700XT 12GB Corsair 4000D ASUS ROG 650W
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! Microsoft Surface 5 13,5 notebook - i5 1235U 8GB RAM 256GB SSD Intel Iris Xe IGP 27% áfa
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest