Új hozzászólás Aktív témák

• #4332 brd nagyúr benceyce #4327

  Új Válasz 2009-06-16 01:27:06 #4332

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  brd

  nagyúr

  válasz benceyce #4327 üzenetére

  Én egy speciális eset vagyok, mert a divat, trendiség, és a marketingszövegek hidegen hagynak; a használat (vagy másképpen: gyakorlat) közbeni kevesebb szívás érdekel inkább. Engem nehezen lehetne lebeszélni a software-s RAID-ről, ha annak csak egy fél-HW-es RAID az alternatívája. Eddig a rövid válasz, de itt jön a hosszú.

  Ugyanis:

  - software-es esetén biztosan látszódik a SMART (hiszen az OS számára különálló HDD-k látszódnak, míg félHW esetén csak maga a tömb);

  - software-es esetén ha bármi hiba van, az biztosan látszódik az eseménynaplóban, nem kell mindenféle, gyökér kezelhetőséggel megáldott javás környezetet feltelepíteni, vagy átállítgatni az alapértelmezett böngészőt a szexpókerre, vagy nem kell webkiszolgálót telepítgetni (IIS, Apache... persze ezeket az adott vezérlő programja is felrakja/beállítja, csak minek fusson ilyesmi pluszban), hogy meg tudd nézni, mi a bibi a RAID-del;

  - nem lesz a gépben egy plusz HW (RAID-vezérlő), ami hibákat tud generálni (mert bonyolult dolog ám egy RAID vezérlő, nézd csak meg, hogy a Sil mit "szenved" vele, és még mindig nem képes egy normálisat gyártani ), pl. néha-néha képes megfektetni(lefagyasztani) egy félHW vezérlő az egész gépet azzal, hogy sokáig tököl egy HDD-vel, ha az meghibásodik (bár ennek többnyire software-es oka - nem eléggé kiforrott driver- van, de software-es esetén nincs ilyen, vagy legalábbis nem a RAID miatt, mert az adott háttértárolóvezérlő drivere ettől még lehet szar, de az a RAID nélkül is szar lenne);

  - bármilyen hasonló OS alá, és bármilyen más gépbe bármikor áttehető a software-es RAID, nem kell driverekkel szarakodni, nem kell fosni, hogy kezeli-e rendesen az alaplap a RAID-kártyát (vagy van-e egyáltalán olyan csatlakozósín rajta, mint ami a vezérlőé);

  - van még egy szempont, bár ez a felhasználók többségének nem biztos, hogy érdekes: ha egy durva meghibásodás miatt (pl. hibázik a RAM, miközben a filerendszer fontos bejegyzéseit írja) elérhetetlennél válik a tömb, akkor sokkal egyszerűbb menteni a software-es RAID-en lévő adatokat, mert gyakorlatilag a tagok sorrendjén kívül nincs más kitalálnivaló, hogy hogyan épült fel a tömb, mivel mindig ugyanolyan adminisztrációs adatokkal dolgozik, azaz nem kell levelezni a vezérlő gyártójával, hogy az mekkora helyet hagy a HDD-k elején, milyen sorrendben, milyen eltolással rotálja az adatokat a HDD-ken stb.;

  - ami még nagyon fontos lehet, és nagy orális alárendeltség lehet belőle (többször találkoztam ilyen helyzettel és nekem kellett menteni, ami menthető), ha ilyen félHW-es RAID vezérlővel RAID5-öt használsz, akkor, bár nem túl nagy eséllyel, de előkerülhet a következő helyzet:
  Az egyik HDD-n megjelenik egy durva hiba, ami miatt kidobja a vezérlő a tömbből, te lelkesen cserélnéd ki, és építettettnéd be a tömbbe az új HDD-t a vezérlővel, majd a vezérlő 3 órás szenvedés után azt mondja: á,á, másik HDD-n is hiba van (egy olyan helyen, ami fél éve nem került olvasásra, ezért eddig fel sem tűnt). Ennél a pontnál az eddig általam látott félHW vezérlők a következőt mondták: ez a tömb ment a levesbe főnök, csinálj újat. Ez ellen csak az a megoldás, ha folyamatosan konzisztenciát ellenőriztetsz a vezérlővel (de ezzel is csak csökkented az esélyt ugye, továbbá a sebességnek is "jót" tesz az ellenőrzés, no' meg a HDD-k is nagyon örülnek neki ), vagy folyamatosan mentegeted a RAID tartalmát (ha fontos adat van rajta), de ezek lehet, hogy túl sok időt elvesznek a haszhálhatósága elől, vagyis lényegében hazavágod a RAID eredeti értelmét (nagy rendelkezésreállás).
  Software-es RAID5 tömb esetén, a fenti helyzetben ugyanaz történik csak, mintha egy különálló HDD-n lenne hibás sector: nyilván a hibás sectorban lévő adatok megsérülnek, vagy olvashatatlannál válnak, de a tömb nem fog hátast dobni ettől, szépen bejegyzi az OS a filerendszerbe, hogy ott hibás blokk van, és oda többé nem fog írni, mehet minden tovább (persze javasolt a HDD-t cserélni, de ez már a felhasználó döntése, ha ő hazardírozik, magára vessen ). Ez amúgy RAID0-ra is áll, az ilyen tömb sosem fog úgy szétesni (én legalábbis nem láttam ilyet, a félHW-es szétesést viszont sokszor...), egy esetleges fagyás, áramszünet miatt, mint ami félHW-es vezérlővel megeshet. Persze megsérülhet az utoljára írt adat, vagy a filerendszer az éppen írt részen, de az egész tömb attól még elérhető marad.

  2 hátrány van, ami eszembe jut: nem lehet módosítani a stripe size-t, az mindig 64k lesz, továbbá bootolni sem lehet róla (kivéve RAID1), mondjuk ennek nem is sok értelmét látom, mert az OS alapvető működése nem minden esetben a RAID-től lesz gyors (HDD esetén), lásd korábbi eszmefuttatás.

  Alapvetően tehát azt kellene eldönteni, hogy mennyire fontos a RAID (és a tagjai) állapotának gyors ellenőrizhetősége, a könnyű (egyszerű) managelhetősége, ill. hogy mennyire lehet hátrány a 64k-s stripe size. Ill. ha van lehetőség a félHW-es vezérlőt tesztelni, akkor össze kell hasonlítani a sebességet abban az alkalmazásban, amire használva lesz, és ha ez fontos szempont, akkor ez alapján dönteni.

Új hozzászólás Aktív témák