- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Ventilátorok - Ház, CPU (borda, radiátor), VGA
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- OLED monitor topik
- Kompakt vízhűtés
- Megjelent a Red Magic kompakt OLED kijelzős gaming táblagépe
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Hobby elektronika
- Milyen házat vegyek?
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#100500
tordaitibi
veterán
rednifegnar
#100498
válasz
rednifegnar
#100498
üzenetére
Azok ami C sínesek, azokat mechanikusan, jó nagy erőkifejtéssel nyomod fel, azok egyike sem ejt el áramszünenél
A konnektorosak 90%-a elektronikus, azt kézzel egy picike nyomógombbal bekapcsolod, meghúz benne egy relé ami öntarja magát az áramvédő-figyelő elektronikán keresztül.
Ha elmegy az áram, logikus hogy magától nem tud meghúzni. -
#100499
Ribi
nagyúr
rednifegnar
#100498
Ribi
nagyúr
válasz
rednifegnar
#100498
üzenetére
Oké, kissé félreértettem a feladatot
Nem igazán emlékszem hogy amikor volt éramszünet akkor a fí relét lenyomta-e. Szerintem volt amikor igen, volt amikor nem. Lehet valamennyire az érzékenységétől is függ. 30-as vagy nagyobb. Lehet ez kicsit másként működik mint a sínre szerelhető.
-
#100498
rednifegnar
senior tag
Ribi
#100496
rednifegnar
senior tag
de ha elolvastad akkor a kerdes arra vonatkozott hogy ha forras iranybol megy el akkor is ugy marad e. mert ugye egy hagyomanyos kismegszakitot ez nem erdekli.
az nekem bonusz hogy ha visszajon a delej, akkor se kapcsoljon vissza.
ezert kerdes, hogy mind ilyen vagy csak egyes tipusok?
amugy a sinbe teheto fi relek is ilyenek? mert az jo szivas ha minden kimaradas utan menni kell es visszanyomkodni oket. de nem ismerem, ezert kerdem.pl ennel faxan oda van irva:
-
#100497
tordaitibi
veterán
Kapunyitóba otthonos valaki?
Én azt hittem igen, többet már megjavítottam de most pont a sajátom kifog rajtam.
Nice ROA37 vezérlő.
Tegnap becsuktam a kaput, végigment, majd végállásról 10 centit visszanyitott.
Ismételt gomnyomásra BEFELÉ indul, megy 10 centit, végállásról ismét visszanyit 10 centit.
Ha kikulcsolom és középről próbálom, csak befelé indul, elmegy végállásig majd a szokásos 10 centit visszanyit.
Ha menet közben kézzel bárhol a menetidőn átnyomom a végálláskapcsolót, megáll, visszanyit 10 centit.
Kiszedtem a vezérlőt, relé jó, triakok jók, végálláskapcsoló jó.
Panelen semmi nem látszik.
Hálózatról leválasztva, resetelve, hiba ugyanez.
Fotocella nincs hogy bezavarjon, soha nem is volt, át van kötve a sorkapcson.
Megkattant az agya? -
#100496
Ribi
nagyúr
rednifegnar
#100493
Ribi
nagyúr
válasz
rednifegnar
#100493
üzenetére
Fí relének nem az a feladata, hogy ha elmegy az áram akkor csinljon valamit, hanem hogy ha belül szökik az áram akkor lekapcsoljon és úgy is maradjon. Elég szar lenne ha éppen ráz az áram és hát mivel van delej a bemenetén, szépen szarrá süti a valagad. Szerintem nincs automatán visszakapcsolós, mert nem arra való és pontosan a feladatát nem látná el. De lehet nagyon félreértem a dolgot.
-
#100495
tordaitibi
veterán
rednifegnar
#100493
válasz
rednifegnar
#100493
üzenetére
Igen szinte mind ilyen, mivel nem elektromechanikusak hanem elektronika van belül és az elejt áramszünet esetén.
Ha olyat akartok ami ilyenkor is okés, sajnos csak a C sínre pattintható 1F kivitel marad, dobozolva, lengőkábellel.
-
#100494
ViZion
félisten
rednifegnar
#100493
ViZion
félisten
válasz
rednifegnar
#100493
üzenetére
tudnál ilyet linkelni?
Nem okos aljzatra gondolsz?
A fi relét az áramszünet nem érdekli, csak az, ha fázis és a null vezetőn folyó áram között eltérés van. -
#100493
rednifegnar
senior tag
rednifegnar
senior tag
urak en teljesen vakon vagyok a temaban:
szoval vannak konnektorba dughato fi relek.
egy ismimnek van es miutan aramszunet volt az egesz faluban, akkor derult ki, hogy az nem kapcsol vissza magatol (ez kb a telepites utan 2 nappal volt szoval teljesen uj volt nekik is hogy ez ilyen).
namarmost kerdes, az osszes ilyen konnektoros fi ilyen? vagy csak par tipus. neztem a neten a legtobbnel nem sok dokumentacio van, de van ahol oda van irva hogy aramszunet utan visszakapcsolando.
ez nekem is nagyon jo feature lenne mert akkor ez azt jelenti hogy nem kell magneskapcsolot csinalnom, hisz ez alapbol tudja.
(a gond az hogy soxor van olyan tipusu aramszunet ahol kimarad a delej aztan visszajon nehany mp-re utana megint el majd vissz aztan el es rangatja az eszkozoket. ilyenkor jobb ha mar az elso utan eldob mindent es nem is kapcsol vissza, majd en visszanyomom.) -
#100490
hcl
titán
tordaitibi
#100489
válasz
tordaitibi
#100489
üzenetére
A step-down sokat vesz el, az már tavalyról megvan
Akku pedig akku, nem natúr cella, védelem van rajta. Van egy MPPT modulom is, persze az is gagyi, 5V kimenetű. -
#100489
tordaitibi
veterán
hcl
#100488
Nem acélos.
Ha nem használsz töltésvezérlőt, simán rákötöd az akkura őket, ennek is van buktatója.
A napelemet simán fel lehet fogni áramgenerátornak, és valóban akár rövidre is zárható, nem lesz baja.
Pl. csinálsz egy 8 voltos kombót ami tud 0,5 ampert. Ez ugye 4W.
Ezt az akkura kötve, az akku lehúzza pl. 3,5 voltra. Az amper marad ez logikus, de a feszültség nagyon rossz munkapontba kerül.
Máris a 4W helyett csak 0,5*3,5=1,75W lesz a töltés. 60% veszteség ami elég durva.
Ilyenkor, direkt megoldásnál törekedni kell hogy a napelemsor feszültsége minél közelebb legyen az akkuéhoz, pl. 5V az teljesen jó.
Ugyanígy működnek és beváltak a 12 voltos akkukhoz a 16-17V kimenetű panelek, minden elektronika nélkül.
Ha így csinálod, arra ügyelj hogy nincs töltési végfeszültség védelem, fel tudja fújni a cellát simán.
Erre találták ki a töltésvezérlőt, persze ilyen picinél nem egy 25ezer forintos MPPT-be kell gondolkodni.
De egy jó hatásfokú mini step-down PWM is sokat segít ilyenkor. -
#100488
hcl
titán
tordaitibi
#100487
válasz
tordaitibi
#100487
üzenetére
Voc-t pont tudom, 2,5V körül mind.
"Vagy mivel lehet nem ér ennyit az egész, fogod ad-hoc sorolod-párhuzamosítod és használod, annyit tud amennyit."
Erre gondoltam
Úgysincs közte két ugyanolyan. 
(Na jó, egy 4-5db van, talán két sornyi.)"2 párhuzamos sztring között azért ne legyen 50% eltérés mert akkor a magasabb feszültségű elkezdi fűteni a kisebbet, "
Köszi, ilyenre gondoltam! Pont emiatt volt +1 dióda a végén, és azért volt gyanús, mert üresen elég jó fesz van, tölteni meg annyira azért nem acélos.Köszi!
-
#100487
tordaitibi
veterán
hcl
#100485
Hát sok a hát. Meg a has is
Akkor lesz némileg jó ha a Voc meg a Vmp 10-15%-on belül van a párhuzamos tagoknál.
Az Imp meg lehetőleg egyforma mindegyiknél.
Ezt valószínű te az életbe nem tudod meg mert ezek a paraméterek normális napelemeken vannk rajta egy matricán.
Voc-t tudsz mérni az már segítség, meg Isc-t is.
Voc=üresjárási feszültség
Vmp=optimális munkaponti feszültség
Imp=optimális munkponti áram.
Isc=rövidzárási áram.Pl. van akármennyi panelcskéd, kimész a tűző apra és mérések idején lehetőleg ne változzon a megvilágítás, ne legyen beborulás felhősödés és minden panelt pont a Nap felé fordíts.
Mindegyiket rövidre zárod a multiméterrel felírod a hátuljukra az áramokat.
Mindegyiket megméred feszültségre, ráírod a hátuljukra ezt is.
És elkezdesz sakkozni.
Próbálod úgy sorolni őket hogy az Isc egyforma legyen a soros tagoknál, és a soros tagok összege Voc kb. megegyezzen a többi sztringével és az így kapott soros ágakat párhuzamosítod.
Pl. 5 panelnek 20%-on belül van Isc, azok sorba, és ezek így tudnak pl. 23 voltot.
Másik 4 panelnek sokkal kisebb a Isc, de kb egyforma, és ezeket sorolva szintén 21-25V körül kapsz, így a két sztring akkor párhuzamosítható.Nem udom ki tudtam-e fejezni érthetően
Vagy mivel lehet nem ér ennyit az egész, fogod ad-hoc sorolod-párhuzamosítod és használod, annyit tud amennyit.
Diódázni felesleges, amelyik sornak nagyon kevés a Vmp-je a többihez képest, az diódával vagy anélkül se fog sokat beadni a közösbe.
2 párhuzamos sztring között azért ne legyen 50% eltérés mert akkor a magasabb feszültségű elkezdi fűteni a kisebbet, ilyenkor nem árt dióda de ilyen kötés meg full felesleges mert a kisebb semmit nem fog termelni. -
Hülye kérdés. Több napelemet sorba, és több sort párhuzamba kötve, kell dióda a sorok után? Tehát az egyes napelemeken van áthidaló dióda, és mindegyik napelemsor végére is tettem egyet, az akku felőli végük van összekötve. A kérdés az, hogy ez kell-e?
Kis napelemek, és egy használt telefonakkut tölt, kísérletezés címén. -
válasz
mezis
#100481
üzenetére
igen, a HESTORE-on találtam én is hogy NO-s, de a gyártó oldalán nem, és csak abból következtettem, hogy talán csak NO-s van belőle, hogy a másik kettő NO-s azonos számúak. De persze semmi sem elképzelhetetlen
. A kicserélés előtt, ha kiszedtem a relét, adok neki 12V-ot, hogy megnézzem, mit csinál. -
Babetta-X
senior tag
Sziasztok! Érdeklődnék, elektromos ajtózár nyitásra, hátha van valakinek ötlete. Adott egy régi kapu teljesen kültéren, az egyik nagy szárnya kézzel rögzíthető, de ha autó áll be akkor kézzel nyitni lehet. A másik kicsi szárnya a "bejárati" ajtó, normál zár nyitva, aminek a nyelve ugye a nagy szárnyba megy bele. Szeretném átalakítani az egészet elektromos videós wifis esetleg rfid-s beléptetőrendszerre. Hogy lehetne ezt úgy megoldani, hogy az ajtót továbbra is lehessen nyitni az autók számára is? Gondolom ezesetben a nagy kapu lenne a fogadó része a zárnak, és a kiskapura menne kábel, eddig a legjobb ötletem az elektromos mágnesszár. Illetve külön nehezítés, hogy az egész kültéren van. Előre is köszi az ötleteket
-
ekkold
Topikgazda
válasz
coco2
#100479
üzenetére
63mm-es PVC csődarab, kb. 60cm hossz, és egy szőrme darab amivel lehet dörzsölni.
Persze elektronikus megoldások is vannak, de egyik sem egyszerű. Bőven 20kV feletti feszültség kell az elektrosztatikus jelenségek kiváltásához (kb. ez a minimum), az ezt előállító elektronika viszont sokkal veszélyesebb lesz, mint egy Van de Graaff generátor.
Anno próbáltam mini tesla tekercset egyenirányítani, sok darab nagyfesz diódát sorbakötve. Működött, akkora szelet tudott kavarni mint egy ventillátor, de elég veszélyes volt a végeredmény. Tv sorkimenő trafó, többlépcsős sokszorozóval szintén használható lenne, de szintén veszélyes...
[link] -
#100478
Pulsar
veterán
Dr. Szilikát
#100477
válasz
Dr. Szilikát
#100477
üzenetére
Nagyon sokat keresgéltem, de nem találtam.
Igen, ismerem ezt a relét, már meg is rendeltem a csere darabot még reggel, de azért érdekelt volna egy kapcs rajz rólaAzért nem szedte ki, mert mosni viszont most a gép (és bár nem hiszem, hogy egy ennyire bonyolult áramkör lenne, de ki tudja, és mondjuk kiáll hibára alapból, ha nincs benne a relé. pl futtat bekapcsoláskor egy self testet) csak a szárítás nem megy, így össze raktam, majd ha megjön a relé, megint szétszedem.
-
#100477
Dr. Szilikát
őstag
Pulsar
#100475
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Pulsar
#100475
üzenetére
Esetleg a gép típusszáma szerint keresve, de nem rajz, hanem "schema" keresőszó ajánlatos.
Mindamellett standard bekötésű relék, ilyen esetben én már kikaptam volna, hogy megvizsgáljam, szét is feszegetve, hogy lássam a beégést.
Pillanatpákával nem olyan nehéz, olyan huzalt hajlítva, ami átéri az egyik oldalon az érintkezőket, így felváltva melegítve. (Van hőlégfúvó, csak nem mindig szeretem használni, ha nem muszáj.)
-
Sziasztok,
Van egy whirpool mosó szárító gépünk, ami dobta a szokásos F15 hibát.Ilyenkor rutin szerűen szétszedem, és kipucolom, a szöszök el szokták tömíteni a lyáratokat. Most azonban más a helyzet, mert alig fél éve takarítottam, és szetszedve is látom, hogy tiszta. A fűtőszál bekapcsol, a ventillátor forog, és egyszercsak megáll F15 hibával. Hibát keresgélve gúgliba találtam egy olyat, hogy a fűtőszál vezérlő relé esetleg össze égett, gyakori hiba. Szétszedtem, a panelen van 5 relé, ebből egy valóban úgy tűnik, hogy folyamazosan zárt kimenettel van, még a másik 4 nem. Igazából a kérdésem, hogy nincs ehhez valakinek kapcsolási rajta, hogy megbizonyosodjak róla, hogy valóban az a baj?
Indesit 0303.03 van a palere írva
-
.-..-.
tag
válasz
Dr. Szilikát
#100472
üzenetére
Ezt találtam közben: [link]
Mondjuk elsőre fura az R2 50ohm-nak, de elfogadom, ha itt ez van.
Azért kérdeztem, mert 2N2222AG van kéznél. -
.-..-.
tag
Urak.
Egy infra ledet szeretnék egy mikrokontroller pwm-es portjáról meghajtani.
Egy esp32 modullal dolgozom most és 75ohm-al csináltam áramkorlátozást.
Eredetileg 220ohm-al próbálkoztam, de nagyon bizonytalan volt a működése.
Sajnos az infraled típusáról nincs infóm, egy tönkrement, ledolcsóbb rgb ledszalag távirányítójából szedtem ki.
Ez így szerintetek maradhat?
Vagy 2n2222-vel kellene megycsinálni? Az nem fordítana az impulzuson? -
#100470
ekkold
Topikgazda
tordaitibi
#100459
ekkold
Topikgazda
válasz
tordaitibi
#100459
üzenetére
Modelleztem ilyesmit TINA-ban régebben. Több működőképes verzió is volt, de valós áramkörként azonban nem készült el. Műszakilag nem olyan nehéz probléma mint amilyennek elsőre tűnik.
Az egyik legkönnyebben megvalósítható elv:
Építünk egy szinkronegyenirányítót, azaz egy olyan graetz-et ami FET-ekből van összerakva. Ez nem nagy kihívás, 50Hz-en akár egy kicsi trafóról is vezérlehtők a FET-ek, de van erre cél-IC is, az ára sem vészes.
A szinkron egyenirányítóról azt kell tudni, hogy visszafelé is működik. A DC oldalán ott lesz a graetz-re jellemző (félbehajtogatott szinusz) hullámforma, ezt kell meghajtani egy áramgenerátorral (ami célszerűen kapcsolóüzemű, mondjuk egy 400v-ról működő step-down konverter).
Persze ez így négyszögáramot tolna bele a hálózatba (de amúgy működne ez is), az áramgenerátort ezért úgy kell módosítani, hogy a kimenő árama a pillanatnyi kimenő feszültségével legyen arányos. (gyanúsan hasonlít egy PFC cél-IC működéséhez)
Ha az áramgenerátor jó, akkor ez automatikusan rövidzárvédett is, méghozzá visszahajló karakterisztikával.
Persze ki kell egészíteni ablak komparátorral, hogy csak adott feszültségtartományban dolgozzon, meg figyelni kell a frekvenciát is, tehát vannak még megoldandó részegységek. De részegységekre bontva, nem tűnik megvalósíthatatlannak , akár házilag sem.Annak idején műterhelésnek terveztem ilyesmit, hiszen ha a készülék amit terhelek ugyanarról a hálózatról megy, mint ahová visszatáplálok, akkor összességében nincs visszatáplálás, viszont megspórolható egy csomó energia - főleg ha kW-os teljesítményekről van szó.
-
#100469
Reggie0
félisten
tordaitibi
#100467
Reggie0
félisten
válasz
tordaitibi
#100467
üzenetére
En azert nem felek a HV akkutol, az van a kocsikban is
12-24V-rol valoban nem jellemzo visszatermelni, 48-96V-rol mar inkabb.
UI: Amugy pont most bontottam ki megtartasra egy osregi apc smart ups 2000VA trafojat
-
#100468
tordaitibi
veterán
coco2
#100461
válasz
coco2
#100461
üzenetére
"És azon egyébként elgondolkodott bárki, hogy a befolyatott áramnak mennyi a hatásfoka?"
Annyi amennyi a betáplálós invertered hatásfoka.
80-90%, jó cuccosnál picit felette.
Ami befolyik, az a berendezés hatásfokával csökkentve ki is megy.
Hogy ezt ki hol hogyan használja el az teljesen más kérdés.
Meg milyen messze.
Ha arra gondolsz ami kijön, és átmegy a szomszédba,
ennak a hatásfoka a vezeték vesztesége mire odaér, az pár %.
De maga a konverzió az teljesen jó hatásfokú. -
#100467
tordaitibi
veterán
Reggie0
#100460
válasz
Reggie0
#100460
üzenetére
Ez is igaz de nem jellemző.
Általában PV vagy valami megújulóból megy a visszatáplálás, vagy HV akkuból. Ez se semmi, láttam pár videót ilyen 6-800voltos pár 1000Ah akkuról.
Én ilyet nemhogy az udvaromba, a falunkba se szívesen engednék be
Itt egy 5-50kW transzformátor borzasztóan megdrágítaná a betermelő berendezés árát.
A DC 4-600V (3F) meg könnyen előállítható, a PV panelek sorolásával, szélturbina tekercselés.
Nem jellemző 12-24V akkuból visszatermelni, ez a mezei háztartási inverter vagy szünetmentes kategória.
Ahol külön egységek kellenek hogy valahogy felemeljék az akkufeszt 400 voltra.
Transzformátor azaz LF, vagy HF inverteres megoldás. -
PROTRON
addikt
válasz
coco2
#100461
üzenetére
A kolléga írását még azzal kiegészíteném, hogy nem véletlenül volt napelem stop meghirdetve, mert ugyan a védelmi berendezések egy része alapból megvolt, de attól még a hálózatot fejleszteni kell mindenhol hogy tényleg korlátlanul lehessen bekapcsolni új HMKE termeléseket és ne az legyen hogy egész évben végig túl magas a fesz és kikapcsolnak az inverterek.
10 éve mondták hogy 15-20 éves lemaradásban volt akkor a közcélú hálózat fejlettségi szintek ahhoz hogy minden aktuális igényt letudjanak követni...aztán jött a napelem bumm, majd még 5 év késéssel jött a nagy bejelentés, hogy a 30 évre duzzadt lemaradás ledolgozására tervezik 3000 milliárdos injektálással fejleszteni...jajj várj, rosszul írtam...300 milliárdot jelentettek be óriási csinnadratta és kurmányzati tapsikoló emberek tömegében, mire közölte a szakma óriási röhögések közepette, hogy idióták és hülyék vagytok mert 3000 milliárd alatt még rossz vicc kategória, annyi kell ahhoz hogy egyáltalán legyen fény abban a költségvetési feneketlen tóban, hogy megállapítható legyen, további 3000-30.000 milliárd között mennyit kell majd még rákölteni a hálózatra hogy ledolgozzák a hátrányt...na ekkor jött a napelem stop.
-
#100462
tordaitibi
veterán
coco2
#100461
válasz
coco2
#100461
üzenetére
Nem.
köf trafó másik felére nem fog "folyni" max. akkor ha azon az oldalon megszűnt a betáp.
El fogja fogyasztani az utca, a lakóközösség vagy fogalmazzuk bárhogyan.
Igen tudna visszafelé a köf oldalra is ha, sok a ha.
Az utcai trafó fogyasztási oldalra van méretezve és beállítva.
Ez azt jelenti, a szolgáltató megnéz egy átlagos terhelést és a transzformátor leágazásokból beköti azt ahol 230 volt lesz.
Ha nagyon terhelik leeshet 10%-ot. Emiatt jellemző a 235-240 voltra állítás üresjárásban. Úgyis esni fog.
Te elkezdesz visszatáplálni.
Meg még rajtad kívül 100-an az utcában.
Addig minden oké míg nem haladjátok meg a termeléssel a kb. 500-1000 méteren belül elfogyasztott értéket.
Ha az utcában mindenki épp nullát fogyaszt, a feszültség felemelkedik 253 voltig és itt mindegyik termelő inverter leáll mert ha feljebb menne, az a fogyasztók, berendezések épségét veszélyezteti.
névleges 230v+10%=253V. Ez a maximum és már ezt sem tolerálja nagyon sok háztartási berendezés.
Mivel a trafó szekundere 240 voltra van állítva, eleve ennél több kell a drop és rézveszteség egyebek miatt hogy meginduljon visszafelé az országos hálózatba a termelés, 245-250 volttal kéne tolni. Ez meg igen közel van az abszolút maximum 253 volthoz.
Ha a trafótól te az utolsó vagy az utcában, a vezetékveszteségeket is figyelembe véve soha az életbe nem tudsz 1 wattórát betolni az országos elosztói hálózatba.
Ha közvetlenül a trafó mellett vagy akkor is necces.
Ha van egy 500kW napelemparkod és erőmű engedélyed-szerzódésed, az teljesen más szitu, ott igen, a trafó csak neked van letelepítve és ott tolhatod befelé. -
#100460
Reggie0
félisten
tordaitibi
#100459
Reggie0
félisten
válasz
tordaitibi
#100459
üzenetére
Igazabol transzformatoros is lehetne, annak ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Nyilvan a halozati parameterekbe kicsit beleszol.
-
#100459
tordaitibi
veterán
coco2
#100457
válasz
coco2
#100457
üzenetére
Reggie nagyon jót linkelt. Nem hülyék ezek a kínai mérnökök.
Az ongridek működése nem transzformátoros hanem egy DC feszültséget, 400V körülit kapcsolgat pwm-szerűséggel a hálózatra, a vezérlését szerintem analógba összerakni lehetetlen, mikroprocesszor mindenképp kell.
Figyeli a hálózati szinusz és a pillanatnyi értékénél nagyobbat kapcsol. Nem sokkal. 1V is elegendő hogy "visszafelé" folyjon az áram a hálózatba.
A megvalósítás feltételez védelmeket is, méghozzá gyors működéssel.
Folyamatos mintavétel történik, majd bevatkozás azaz kitáplálás, megint mintavétel stb.
Eközben áram és feszültségvédelmek is működnek, mindez pár kHz-pár 10kHz nagyságrendben. -
-
coco2
őstag
Oké, kevés adatot adtam meg.
Külvárosi körzet, háztetőn napelemek vannak. Azok részint adnak energiát a háznak, részint táplálnak vissza a hálózatba többletet. Túl messzire menni nem kell jogi szabályozásokkal, meg mindennel, mert az kajak nem érdekel. Ami érdekel, az pusztán a "hálózatba visszatáplálás" technikai mikéntje. Mint elgondolkodtam rajta, rájöttem, ha csak technikailag megvalósítanom kell, nem lennék benne biztos, hogyan tenném. Szakmai kíváncsiság, semmi más.
Végső soron ott van két szál drót, hogy az a 230 az utcáról. Ha abból kivenni kell energiát, az nem probléma. Visszafele táplálni már nem annyira egyértelmű.
A legjobb tippem egy transzformátor, amiben a kívülről jövő áram elsődleges tekercsen keresztül mágnesességet generál, azt egy szenzor célú tekerccsel érzékelni, és egy másodlagos tekerccsel lehet ugyan abban az irányban tovább gerjeszteni a magot. Akkor mágnesességen keresztül az extra energia kifele lesz kényszerítve, igaz, valamennyire eltérő fázissal. De ez csak első gondolatom a problémáról. Hogy hogyan csinálja egy ongrid inverter, gőzöm sincs.
Precíz részleteknek örülnék.
-
PROTRON
addikt
válasz
coco2
#100451
üzenetére
Elhiszem hogy nem találtál konkrét választ, mert a kérdést nem jól indítottad el.
A sejtésem hogy vagy a társasház közösségi világítás esetleg LIFT hálózatban szeretnéd a napelemet hasznosítani, vagy a méretlen fővezeték hálózatba gondolod betáplálni a napelemről, mert azt szeretnéd, hogy a ház tetejére telepített napelemmel mind a 10-20 lakás villanyóra számlája csökkenjen.
Más fajta "közösségi hálózat" esetén, kérlek írd le hogy mire gondoltál, mert ez a topic még csak nem is villanyszerelői ahova ez a téma tartozik, szal még kevésbé tudnak segíteni.
A napelem mindig a saját mérőóra utáni hálózatra táplál rá elsődlegesen, igazából ezért illik az invertert a főelosztóhoz rakni, odáig behúzni a tetőről a DC kábeleket, majd a teljes közösségi világítást az inverter kimenetéről táplálni, így az inverter majd eldönti a hozzákapcsolt tároló alapján hogy épp mennyire tudja kiszolgálni a teljesítmény igényeket napelemről, a maradékot viszont automatikusan behúzza a hálózatról.
A bemenet felé egységesen áramlik az energia, mint bármelyik másik erőmű esetén.
Ha tehát alacsony a teljesítmény igény a méretlen hálózaton, akkor egységesen mindenkinél megemelkedik a feszültség érték és annak arányában mindenki mérőóráját táplálja.
De mivel a méretlen hálózat áramszolgáltatói kezelés alatt áll, így minden azon keresztül vásárolt energia az áramszolgáltató üzletszabályzata szerint kerül költségelésre, senki nem fog emiatt kevesebbet fizetni.
Ha túl sok az igény, akkor mindenkinél egységesen leesik a feszültség, hiába van közelben napelem, mivel a méretlen hálózat áramszolgáltatói felségterületén keresztül áramlik az energia, nem fog emiatt kevesebbet fizetni senki mert ott a saját épület tetején a napelem a másik mérőórára kötve.A második eset, amire fentebb gondoltam, hogy sokan félreértik a társasház tetejére napelem telepítést és azt hiszik hogy amikor a napelemes cég azt mondja hogy "mindenkinek csökken az energia számlájára", akkor a napelemes cég hazudik, és nem mondja el hogy a napelem csak a közvetlenül rákapcsolt 1 db mérőóra fogyasztását tudja csökkenteni.
Nem tudsz vele úgy rátáplálni a méretlen közösségi hálózatra, hogy a lakások "ingyen" kapjanak energiát, mert ezt a rendszert az áramszolgáltató nem ismeri el, ezért tiltja is. Amikor észreveszik, tiltott energiakereskedelem és üzletszabályzat megszegés (méretlen hálózat nem rendeltetés szerű kezelése) miatt büntet-lekapcsol-rendőrségen feljelent.
A mérőórák pedig minden befele jövő energiát egységesen számláznak az áramszolgáltató irányába. Nincs olyan hogy a társasházban a közös "napelem" mérőóra alapján korrekciót kapnátok.Állítólag hosszútávon tervezik az "energiaközösség" kifejezés behozatalát az energiatörvénybe, elvileg ez hivatott majd a napelemmel kapcsolatos ellentmondások feloldására. Tehát hogy ha egy társasháznak van lehetősége 3x80A-es napelemet telepíteni, de közben a valós igény a LIFT-el együtt sem éri el a 3x20A-t, akkor a feleslegesen visszatáplált energiával majd korrigálják az adott címhez tartozó lakás mérőórák számláit...5 forintonként...
Ugyanígy lehet majd kis faluban, a saját utcában ha egyenként nincs pénz összehozni napelemet, de közösen valami félreeső területen összedobják, akkor a termelés mindenkiébe beleszámít...5 forintonként.
-
#100454
tordaitibi
veterán
coco2
#100451
-
#100453
Dr. Szilikát
őstag
coco2
#100451
Dr. Szilikát
őstag
válasz
coco2
#100451
üzenetére
Mármint a 230 V-ra tápláló forrásokról van szó?
Szokásos vizes hasonlattal talán. A feszültségszint vizualizálható, mint mondjuk egy puffertartály vízszintje.
Ha a hálózatba több energia megy be, mint amit kivesznek, a szint (feszültség) emelkedni fog, vagy fordítva. Ezt természetesen nem szabad megengedni, bizonyos határokon kívül, ezért a betáplálást is szabályozni kell, illetve a szolgáltatónak is vannak eszközei a szint kordában tartására.
Ha túlzottan leesne, gyors reagálású gázturbinákkal besegíteni például. Ha túlszaladna például éjszaka, lehet aktiválni a távolról vezérelt fogyasztókat, illetve a termelést is korlátozni. Ma már egyéb energiatárolási rendszerek is léteznek, például a szabad energiával vizet szivattyúzni egy tározóba, ahonnan később visszanyerhető a helyzeti energia. Vagy épp akkutelepek sem kuriózum már a világon, konverzió is megoldható.
-
coco2
őstag
Sziasztok!
Kotorászok egy technikai probléma kapcsán. A probléma a közösségi hálózatba elektromos energiát feltölteni. Ami leírásokat találok, éppen csak a kulcs részletet rejtik el (chatgpt ebben nem segített használható anyagot találni), hogy mitől fog előreszámíthatóan kifele folyni az energia a közösségi hálózatba, és még csak véletlenül sem onnét befele.
Elméleti blogoknak örülnék, ha leírják azt a részletet, illetve kapcsolási rajznak, ha találjam ki én.
Előre is köszönöm.
-
PROTRON
addikt
-
.-..-.
tag
válasz
tordaitibi
#100444
üzenetére
Itt jelenleg gigabit van, de 2.5G-re epitem mar a halozatot, ezert kerdezem. Van egy szerver is, amirol idonkent nagy adatmennyiseg van mozgatva, igy a tempo es a zavarmentesseg fontos. Most a falon 1-1 ponton van felfogatva. Azt meg tudom csinalni, hogy az erosaramu kabelek csatornaja alatt viszem ~10cm-el egy vekonyabb csatornaban ha az jo lehet meg.
-
#100446
hcl
titán
tordaitibi
#100444
válasz
tordaitibi
#100444
üzenetére
Ezt mi is tapasztaltuk, 100+ méteren átmegy a háló, csak lassabb. Volt olyan cuccunk, ami képet visz át UTP-n (VGA-t), annak a zajszintje nőtt brutálisan, 120 méteren már csak kisebb felbontás ment, de rövidebben a FHD simán. (Ipari környezet)
-
#100445
PROTRON
addikt
tordaitibi
#100444
PROTRON
addikt
válasz
tordaitibi
#100444
üzenetére
Naja, a lankábel gyártók azt írják, hogy csatlakozási pontok között egybehúzva 90-100 méterig garantálják a cat5e vagy jobb kábel anyag esetén a min 1gBit/s és 0 ms pinget a szakszerű szerelés és hálózat esetén.
Ha ennél hosszabb, akkor már nem garantálnak semmit, sőt, kifejezetten azt írják hogy megerősítés lehet szükséges. Tehát hogy nem csak "tolás", hanem hogy aktív toldó elem válhat szükségessé, ami persze nem csak rack szekrényt jelenthet.Egyébként a jobb cat6 kábelek 45m-ig még a 10gBit/s-et is kb garantáltan tudják a szakszerű telepítés esetén, de a gyártóknak nem sikerült globális standard specifikációt összeállítani.
-
#100444
tordaitibi
veterán
.-..-.
#100438
válasz
.-..-.
#100438
üzenetére
Munkahelyemen az őrházhoz 150m lankábel fut csatornába, ebből kb. a fele az erősáram mellett.
Nem túl acélos a sebesség az igaz, de FHD videó reccenésmentesen megy + a megszokott netes forgalmak.
Ha 10-15 méteren mellette viszed az nem lesz észrevehető, esetleg gigabites csatolóknál lesz érzékelhető. -
PROTRON
addikt
válasz
.-..-.
#100441
üzenetére
A burkolatnak nem csak az elülső kivágás a probléma? Nincs még lehetőség kicsit jobb szélen bővíteni a kivágáson? Tudom nem gyári, de óvatosan megvágva?
Vagy a klímának eleve egy külön 4 modulos kiselosztóba áthozni a betápfázist?
Igen, a resi9-et lakosságra találták ki.
-
.-..-.
tag
válasz
PROTRON
#100440
üzenetére
Igen, de a burkolat kivágása nem elég széles, nincs hely több kismegszakítónak.
Ezért gondoltam, hogy a meglévővel gazdálkodnék jelen helyzetben, a cseréig.
Nyilván, ha törik a csavar, akkor nincs más, mint kibontani a sort és cserélni azonnal, szóval értem, hogy miért a szélsőt javasoltad.
Amúgy Schneider ... ez javasolt kismegszakítóhoz és FI-hez is? Mert ezeket néztem éppen ÁVK-ból is.
Szerintem elkezdem összeszámolni a doboz, fi, kismegszakító költséget és lehet a vezetékcsere előtt megejtem ennek a cseréjét. -
PROTRON
addikt
válasz
.-..-.
#100437
üzenetére
Ezekkel a régi kmsz-ekkel az a baj, hogy sokszor a csavarnál már elöregedett az anyag és vagy már kicsavaráskor eltöröd a szerkezetet, vagy becsavaráskor adja meg magát.
De az is lehetőség, hogy észre sem veszed, de valójában meghúzáskor már az elöregedett anyag miatt csináltál egy időzített bombát, ami bármikor szikrázással belobbanthatja a levegőben lévő port.Továbbá nem biztos hogy túlterhelésre, vagy zárlatra még működnek, lehet hogy valójában nem fognak hiba esetén kioldani és amiatt is lehet lakás tűz.
Összefoglalva:
-ha nem vagy napi szinten villanyszerelő, akkor a jelenleg bekötött kmsz-ek csavarjait ha már egyszer kitekertem, soha többé nem tekerném vissza;
-ha tényleg sürgősebb a klíma bekötés és nem tudja megvárni amíg cserére kerül a komplett elosztó, akkor a legjobb szélén lévő kmsz-t teljesen kiszerelném, a helyére pedig 2 db újat kötnék be, pl Schneider Resi 9 széria, 10 vagy 16A-es, "B" karakterisztikával.
Az egyikbe visszakötném amit kikötöttem elmenő áramkört és erről fűzném tovább az új klíma kmsz-hez a betápfázist. -
PROTRON
addikt
válasz
.-..-.
#100438
üzenetére
Az "árnyékolt" kifejezést sokan tévesen értelmezik, csak akkor működik az árnyékolás a zavaró hatások ellen, ha legalább az egyik, de sok helyen mind a két vége be van kötve külön. De egy sima otthoni szolgáltatói routernél ez általában nem adott. Így otthoni környezetben kb felesleges a felár.
A zavarok mellett inkább érintésvédelmi, külső köpeny szigetelési okai van annak az előírásnak hogy védőtávolságot kellene tartani.
Ha cat5e, vagy cat6 UTP kábelt használsz, akkor a gyakorlati tapasztalat hogy az utolsó 15 méter távolságig ugyanabban a védőcsőben a 230V kábellel együtt még ha szorosan is van behúzva, nem tapasztalni zavaró hatást.Egyébként vannak csatorna típusok ahol van belső válaszfal a gyengeáram számára, ha bizonyos szakaszokon belférne a csere.
-
.-..-.
tag
Még nem tudom mikor lenne átépítve/cserélve a mostani megoldás.
A terv jelenleg két lépcsős, mert most gyorsan az új klíma táplálásra kell megoldást találnom.
Az egyik 10A kismegszakítónál nem sikerült a "lekapcsolásos" megoldással rájönnöm, hogy mit kapcsol. Ha sikerül kiderítenem, akkor lehet össze tudom vonni egy másik gyengén terhelt helységgel és felszabadul az a kismegszakító és oda kötném be ideiglenesen a klímát.
A végső terv pedig az, hogy gyakorlatilag a megszakítóktól kezdve kicserélem a teljes alu vezetékezést 2.5 rézre. (eletromos tűzhely 3fázis marad, mert az már most is réz)
Az előszobában gyakorlatilag körbefut a műanyag csatorna. Bizonyos szakaszai nehezen hozzáférhetőek, de azt megoldom.
Az érdekes része igazából az lesz, ahol bemegy a csatornából 1-1 helységbe a vezeték, mert ránézésre a csatornából bemegy a vasbetonba és ott az ajtók mellett fut lefele függőlegesen valami csőben és kilép a helység dugaljnál. Hogy a függőleges szakaszben hogy sikerül cserélni, még nem tudom. Viszont szükséges, mert a további, utólagosan telepített dugaljak ezekre az ajtó mellettiekre vannak rákötve. (ezek már rézvezetékkel)
Illetve a nappali szobában mintha gyári telepítésű dugaljak lennének körbe a szobában, de sehol nem látok kötődobozt. Azt a területet még fel kell deríteni.
Emiatt is és a költségek miatt is, kicsit később lenne a teljes átépítés.
Viszont szükséges, mert nagyon nem jön be, hogy a legnagyobb fogyasztóink dugaljai gyakorlatilag egyetlen körön vannak. -
PROTRON
addikt
válasz
.-..-.
#100431
üzenetére
Ha van most kevéske pénzecske, akkor csak átkéne szerelni ezt az elosztót, legalább 2x12 modulos elosztóba.
Sok villanyász "jófejkedni" próbál, mert nem érti meg hogy ha 1 db 3fázisú 4p Fi relét rak be az egész lakásra, akkor a rengeteg alu kötési pont miatt valszeg sok lesz a téves leoldás.Én beraknék 1 db 1 fázisú 40A fi relét az 5 db 1 fázis kismegszakítóra, 1 db 1 fázisú 25A-est a konyhai közös 1p kmsz-re, 1 db 3 fázisú 4p Fi relét és 3 fázisú kmsz-t a főzőlaphoz.
Ez így 17 modul a 24-ből, így még marad tartalék a klímához.
Elvileg nem lenne kötelező a fix bekötésű főzőlapra az ÁVK, de jobb a békesség lakossági környezetben. Drága, de ez van.A klímára teljesen okés az új, falon kívüli kábelcsatornában a 3x2,5mm2 kiskábel, mehet valamelyik 1 fázisú ÁVK alá még 1 új kmsz, akár a konyhaival közös ÁVK alá, mert összesen nem fogjátok átlépni azon az 1 fázison az 5 kW-ot.
De sokszor nincs különbség árban ugyanazon széria 25A és 40A-es Fi reléi között, szal lehet ide is 40A-es.Minden ÁVK 30mA és "A" osztályú kell legyen.
Azért necces mégjobban szeparálni, mert így is szívás lesz ha a nulla vezetékek másik Fi relébe kerülnek mint az adott kör fázisai.
A szolgáltatót meg nem fogja érdekelni hogy a bejövő 3 közül 2 fázisra van elosztva a teljes lakás, valójában senkit sem érdekel a szimmetrikus terhelés elosztás.
Ha jól látom 6-os alu van, így fázisonként 5kW simán elbír. -
#100435
PROTRON
addikt
tordaitibi
#100427
PROTRON
addikt
válasz
tordaitibi
#100427
üzenetére
Lehet kicsit félreérthetően írtam.
A lakáselosztóban lévő PE és N szétválasztás és a dugaljak, valamint a legújabb ÉV előírások szerint már a világításra is rárakott áramvédőkapcsoló rendesen meg fog védeni.Én arról írtam, hogy társasházi lakásoknál, ahogy írod, a főelosztótól 3 emeletnyi függőfolyosón és 20 méternyi adott szinten lévő fővezetéken, mire a lakásodhoz elérkezik, lehet benne vagy 20 kötési pont. Ha ezen a fővezeték szakaszon mondjuk egy eresz csatorna munkálat közben véletlen elvágják a PEN vezetőt, vagy az egyik elágazó dobozban elpattan az 50 éves kötési pont.
Na akkor lép elő a fenti helyzet, hogy a hibahelytől hátra lévő hálózaton minden lakásánál a közös pont veszélyessé válik.
De addig is ahol a fővezeték felújítást a társasház nem csinálja meg és még 4 vezetős a fővezeték hálózat, ott minden lakás szabványosításnál a lakásokhoz a folyosói méretlen elágazó dobozban lévő PEN kapocsból elindítják a nulla vezetéket és külön a PE védővezetéket és a lakásba már szeparáltan érkezik, ahol nem közösítik újra.
-
#100434
hcl
titán
rednifegnar
#100430
válasz
rednifegnar
#100430
üzenetére
Lidl
Ezeket a pattintott, ragasztott cuccokat élete végéig a kitalálójával szereltetném. Kezdve a Panacast 50-nel... -
#100433
baly81
aktív tag
tordaitibi
#100429
baly81
aktív tag
válasz
tordaitibi
#100429
üzenetére
Amúgy semmi baj az aluval... 100 évig bírja.
Magával az alu vezetőérrel nincs is nagy gond, az általad felsorolt kritériumokat figyelembe véve. A szigeteléssel annál inkább! Most cserélem az 55 m2-es , és 55 éves lakásom vezetékeit és egy-egy szakasznál még a szigetelés-ellenállásmérőm is kiröhög, hogy arra a vezetékre egyáltalán rá mertem rakni...
MM falkábelről van szó.
Az érdekes a dologban, hogy egy-egy kéteres vezeték szigetelése olyan rideg, hogy amikor kicsit ívelek rajta, hallatszik, hogy ropog (repedezik rajta a szigetelés). Másik szakasz meg érzésre teljesen vállalható, bár a műszer nem ezt mondja. Még egy helyiségen belül is változik, pedig látszólag ugyanazt a típust rakták be. Egy 250V-os DAR (dielektromos abszorpciós tényező) tesztet futtatva legtöbb esetben 1,0 vagy az alatti értéket kaptam, ami QRVA sz@r. -
#100432
tordaitibi
veterán
.-..-.
#100431
válasz
.-..-.
#100431
üzenetére
Képről amúgy is borzasztó nehezen tudok azonosulni egy adott kapcsolással, hogyan van kötve azt nem tudom azt te tudod, látod a helyszínen.
Persze mind a 3 fázist fel kell használni, és a fogyasztási és a világítási köröket szét kell osztani a 3f között, lehetőleg egyformán.
Én ha lakást, cs.házat csinálok, próbálom a konnektoroket és a világításokat is elosztani, így ha 1f kiesik, nem az egész lakás borul vaksötétbe, a mennyezetvilágítás csak 1-2 helyiségbe szűnik meg és több konnektor még él, éjjelilámpa stb.
pl. egy helyiségbe külön fázison a dugaljak és a mennyezetvilágítás.
Ha vezetékelés nem eszerint lett kialakítva akkor ezt utólag vagy nagyon macerás, vegy lehetelen így kialakítani. Illetve lehetséges de irreálisan sok munka, vésés, csatornázás kábelhuzigálás, már ha egyáltalán csövezve van minden és nem mbcu vagy mmfal van bevakolva.1 darab 3F kell, nem tudom ha ennyire tapasztalatlan vagy, biztos hogy belevágsz ebbe?
Nullát nem szokás megszakítani, nekem ez így szokatlan kivitelezés, a 4p kismegszakító.
Azt vagy itt, vagy az óránál a bejövőnél nullbontóval szokták kivitelezni. -
.-..-.
tag
válasz
tordaitibi
#100429
üzenetére
A bejövő 3 fázis egyik fázisa van ilyankor a lakás többi fogyasztójához felhasználva vagy a 3 fázisra külön-külön lehet rákötve egy-egy helység?
Ha megnézem a képet balról-jobbra haladva akkor olyan, mintha:
- a 4 kismegszakító együtt a nulla+3fázist kapcsolja, ez jön be a lépcsőházi szekrényből
- a 3 kismegszakító együtt a tűzhely 3 fázist kapcsolja
- a további 5 kismegszakító külön-külön a helységek áramköreit kapcsoljaRánézésre mintha a bejövő nulla+3 fázis 4-es megszakító blokk aljáról felmenne a 3 fázis vezeték a sütő 3-as megszakítójára, mint bejövő 3 fázis. Viszont tippre felül ez van átkötve a másik 5 megszakító bemenetére is, de nem sikerült lefotóznom, hogy milyen elosztásban. Szóval ... a 3 fázis mindegyike fel van használva ilyenkor az egyfázisú kábelezéshez?
Ilyenkor 3 FI kell vagy egy 3 fázisú? -
#100430
rednifegnar
senior tag
hcl
#100426
rednifegnar
senior tag
proba cseresznye.
ha hibas akkor annak ugyis mindegy, en leszednem elsore a cimkeket es a gumirozast teljesen. gumi valoszinuleg ra van ragasztva. aztan utana ugyis latod hogy mi van alatta.
ha ugy sincs sehol csavar akkor eselyes, hogy ossze van ragasztva. eleg teleshopos filingje van a cuccnak. az is lehet, hogy ossze van bajonettzarazva.
pl az alap oralb fokefe is ugy van megcsinalva hogy baromi eros bajonettzar van kialakitva a sajat anyagabol es azzal osszepasszitva. nincs benne csavar, de olyan eros igy is, hogy vizhatlan.
persze egy ket szetszedesnel tobbet nem bir, de egy akkucseret meg kibir es vizhatlan marad. teny hogy baromi erosen kell csavarni hogy szetjojjon, ehhez lenne jo egy videot latni de nincs. -
#100429
tordaitibi
veterán
.-..-.
#100428
válasz
.-..-.
#100428
üzenetére
2 hűtő, ha hagyományos akkor indulásnál 1kW, utána 80-120W.
Inverteres, nincs indulási áramlökés, 50-70W, mikor olvasztanak 150-200W.
Mikró, felvett 1000-1400W.
Klíma, nincs indulási áramlökés, jellemzően 300-1000W, ha fűtenek is vele, mikor leolvaszt 400-800W.
Ez így össz. államdó max. 3700W azaz 15A környéke a legrosszabb esetben.
Jól teszed hogy nem kötsz már rá erre az ágra, pláne aluvezetékre.
Amúgy semmi baj az aluval, ha nincs hajtogatva megtörögetve, és túlterhelve, 100 évig bírja.Ha beteszel egy avk-t, senki nem fog letolni miatta.
-
.-..-.
tag
Köszönöm az infókat.
Mindezt azért kérdeztem, mert alapvetően elég "katyvasz" a lakás vezetékezése és egy klíma beépítés miatt átépítésre szorul.
A lakás mindegyik csatlakozóaljzata földelt és ahogy 1-2 helyen ránéztem, megvan a fázis-nulla-föld külön vezetéken. Tehát a lakáson belül, elméletileg (mindenhol nem néztem) végig megvan a 3 vezeték.
A probléma az, hogy eredetileg (a 3 fázison kívül, ami az elektromos tűzhelyhez megy) a kismegszakítótól kezdődően végig alu vezetékek vannak.
Az évek folyamán, gondolom az előző lakó igényei miatt, plusz csatlakozóaljzatok lettek elhelyezve a lakásban (sorosan kötve egymásután), ahol már réz vezetékek vannak, de ezeket a padló-fal sarkában vitték mindenféle egyéb védelem nélkül.
Namost, külön kötődoboz sincs, hanem minden helységben az egyik csatlakozóaljzat alu vezetékei mellé van befogva a réz vezeték és úgy megy tovább a többi aljzathoz.
Ráadásul fura az elosztás is, mert az egyik ág erősen túlterhelt.
Egy kisszoba+félszoba+konyha félszoba felöli fala ugyanazon a kábelezésen van, a 16A kismegszakítón. A konyhában ezen van 2 hűtő + mikró kapásból. Ezen van egy klíma.Mindez azért bukott ki, mert egy újabb klíma kerül beszerelésre ugyanerra az áramkörre, de rövid számolás után úgy döntöttem, hogy én biztosan nem merem a szoba hálózatán használni.
A lényeg, hogy szeretném átvezetékezni majd az egészet.
Most viszont szeretnék egy külön, 2.5-ös réz kábelezést csinálni a klímának egy külön 10A kismegszakítóval. Műanyag csatorna van végig, szóval alapvetően a plusz 3 vezeték szépen elhelyezhető.És mikor megláttam az jelenlegi kábelezést, értetlenül álltam előtte, mert eddig ilyet nem láttam.
Szóval, ha jól értem nagyon kellene FI-relé, igaz?
-
#100427
tordaitibi
veterán
PROTRON
#100425
válasz
PROTRON
#100425
üzenetére
A lakásonkénti PE-N szétválasztás +AVK nem kivitelezhető?
Még az a szabály sem sérülne hogy szétválasztott PEN ezután már nem közösíthető és nem szétválasztható mégegyszer mivel a lakásokba csak 2 szál madzag megy be és a lakás tulajdonosa egy 2 darab kötősín és 1 darab AVK vásárlásával a saját lakását teljességgel biztonságossá tehetné.
Ez így akkor is védene ha durván kifejezve valak a konnektorba hugy@zik.
Mivel ezekbe fém gáz és vízcsövek vannak még, folyamatosan, és ezek elegendőek az AVK leoldásához, mégha az általad felvázolt eset be is következne.A legtisztább természetesen az lenne ha a bejövő PEN és a földszondák találkozási pontjától menne a felszállóaknában a teljesen külön PE és ez menne be 3. vezetőként a lakásokba.
És igen ennek megvalósítása egy 360-480 lakásos panelházba 8 szájegyű összeg lenne minimum.Amúgy megoldható ha valaki maximalista, kell egy 1:1 leválasztótrafó a lakás bejövőre, 4kW már elég
ha nincs villanytűzhely, villanysütő akkor 2,5kW is elég és innen viszi tovább az elosztóba ahol szétszedi PE-N vezetőkre.
200-250ezerből ki lehet hozni.
Hihetetlenül biztonságos így.
Sajnos megnő a villanyszámla is így egy kicsit. -
#100426
hcl
titán
rednifegnar
#100424
válasz
rednifegnar
#100424
üzenetére
Hm, tényleg.
De szerintem ebben mindenhol tapadni fog, a mechanika fém benne
Köszi!Bár én inkább arra tippelek, hogy a gumit fel kell szedni, esetleg ragasztva van
És kulturáltan kéne megoldani :S -
PROTRON
addikt
válasz
.-..-.
#100420
üzenetére
Ha felmerül a kérdés, általában jó a megérzés...a fotó alapján fázisok és közösített "PEN" vezeték érkezhet be.
Régebben ezt a "TN-C" nevű érintésvédelmi módot a lakások 80%ban, ennél a típusnál a lakáselosztóban kell szeparálni a PE védőföldet az N nullától és a dugaljakhoz már szeparált védővezetős vezetékezésnek kellene mennie, ahol a fázis+nulla kap Áramvédőkapcsolót.
A legnagyobb hiányossága ennek az év módnak, hogy ha hiba van a betápláló PEN vezetőn az épület főelosztó és a lakáselosztó közötti szakaszokon vagy kötési pontokban bárhol, akkor a dugaljból az áramvédőkapcsoló nulla vezetőjén keresztül visszaérkező áram, az elosztóban lévő közös pontba megérkezve nem tud az épület főelosztó irányába tovább folyni. Ekkor átléphet a földelő sínre, ahonnan a földelő vezetéken keresztül eljut a mosógép dobjára.
A lakás szabályszerűen bekötött EPH összekötései a gáz és víz vezeték hálózattal biztosítják pont annyira a föld potenciál felé a zárást, hogy nem fognak végleg lekapcsolni az eszközök, de pl villódzanak a lámpák a fesz esés miatt, tehát a veszélyes feszültségszint megmarad.Így hiába van az épület főelosztójában az utcáról beérkező kábel szintén PEN vezetője ponteciálrögzítő földelő szondára kötve, a közös PEN vezető mellett az emeletekre nem ér fel további védőföldelés.
Átlagosan évente 1-2 haláleset van bizonyíthatóan emiatt, sokszor tökéletesen szabályszerűen felújított lakásokban, de a műszaki jog szerint senkit sem terhel felelősség és a szakma is azt mondta eddig hogy túl drága lenne a PEN vezetős lakás elosztókban ezt egyenként megoldani, így senki sem hibás és senkinek sem kötelező "költenie"...
-
#100423
Dr. Szilikát
őstag
.-..-.
#100420
Dr. Szilikát
őstag
válasz
.-..-.
#100420
üzenetére
Panel és tégla társasházakban is általános a fotón szereplő elosztó. A lécsőházban van a mérő, ahonnan csak 2 szál vezeték megy az előszobába, fázis és nulla.
Az utcai trafónál van földelve a nulla, ez így szabványos. A házakba általában 3 fázis és a nulla csatlakozik be, földkábelen jobbára. A lakásokat pedig elosztják a fázisokra, nagyjából egyforma arányban.
Arra nem emlékszem, hogy a földszinti betápnál szokták-e külön földelni (mármint rendes földelőszondával).
-
#100421
tordaitibi
veterán
.-..-.
#100420
válasz
.-..-.
#100420
üzenetére
Teljesen megszokott, sőt más megoldás nem is lehetséges ha régi az épület és még nem építettek be akkor firelét, AVK, RDC, áramvédő-kapcsolót.
A képet nézve nincs firelé.
A megoldás neve nefhá régi szóval azaz nullával egyestett védőföldelés, újabb neve nem szétválasztott PEN vagy TN-C rendszer.
Ha beépítesz firelét, ami erősen ajánlott, akkor külön kell választani 2 sínre, N és PE sínre , és külön ezekről indítani a nullákat a másikról a védővezetőket és innetől a neve PE-N és TN-C-S.A módszer amit lefényképeztél teljesen jól véd földzárlat ellen, ilyenkor a méretezett kismegszakító leold mivel egy földzárlat=fázis-nulla zárlat mivel a nulla és a föld ugyanaz.
Ami ellen sajnos nem véd az a fázis megérintése, ebbe akár bele is lehet halni szerencsétlen esetben.
Nem konkrét vezeték markolászásról van szó, egy gyatra földelési ellenállással bekötött villanybojler, amiben átvezet a fűtőszál, már elegendő halálos áramütéshez, pláne ha nem a hagyományos horganyzott csövek vannak nanem 5rétegű vízcsövek vagy kpe műanyagcsövek.
Valamint a régi lakásokban a nem védővezetős, nem földelt régi konnektorokba simán bedugható fémházas, földelést igénylő készülék is és ennek földzárlata esetén garantált az áramütés.
A TN-C-S megoldás+AVK ez ellen is megvéd vagyis szó szerint életet menthet. -
Ilyesmi masszázscuccot szedett már szét valaki? Nem találok még csak hasonlót sem, minden ilyesminek az alján van két csavar. Ennek a fém gyűrűs végét le lehet tekerni, de ott nincs csavar, a többi végén a gumi nem jön le, a matrica alatt nincs csavar...
-
ekkold
Topikgazda
válasz
Pulsar
#100392
üzenetére
Nekem hasonló kategóriájú, talán "mustool" fantázianevű van. A kép nem késik észrevehetően, lehet alatta forrasztani. Meg kell szokni, hogy nincs térlátás, ezért a pontos pozicionálás nehezebb, időnként fordítani kell a panelen és más szögből is megnézni.
Ha függőlegesen áll akkor csillog a kép, ha ferdén áll akkor a kép jó, de nehezebb pontosan pozícionálni. Viszont meg lehet szokni, és utána már könnyű vele dolgozni. Nekem van rendes optikai sztereó mikroszkópom is. Azzal van szuper kép, térlátás, csak abba meg adott szögben kell belenézni, és hosszú távon fárasztó.Valószínűleg optikai mikroszkóp, egy jobb kamerával kiegészítve adna optimális eredményt, egy 21...32"-os monitorral. Nyilván ez horor költség lenne, ahhoz képest amit kinéztél. Ha nem napi szinten fogsz forrasztani alatta, akkor szerintem jó lesz.
-
Jarod1
veterán
válasz
Pulsar
#100392
üzenetére
hát ez a monitoros mikroszkóp nem éppen jó,
szerintem a kép biztos késik, mi bent a cégnél hagyományos használunk, két szemmel
nézed és alatta forrasztol, igaz ez álványos, Leica 4x nagyítás, állítható led világítás,
igaz ez 3 misi...
aha nem nap használathoz kell akkor lehet kapni nagyító lecsés állványt, 2 csipesz van amivel megfogja az anyagot.. -
#100414
tordaitibi
veterán
laed
#100411
-
-
#100410
rednifegnar
senior tag
Batman2
#100401
-
#100409
rednifegnar
senior tag
btraven
#100407
rednifegnar
senior tag
válasz
btraven
#100407
üzenetére
vagy olyan halovany, hogy alig latszik.
a 3v-os elem 3v ugyan, de azert frissen az elso idokben par tizeddel tobb es az mar lehet sok annak a lednek ami 3v-rol is 150%-al van hajtva. 1apro smd ellenallas befer mindenhova, csak mechanikailag nem lehet ugy hajlitgatni mint a led eredeti labait. -
-
#100406
Dr. Szilikát
őstag
btraven
#100403
Dr. Szilikát
őstag
válasz
btraven
#100403
üzenetére
Egy ilyen gombelemnek nagyjából van annyi belső ellenállása, ami kell ahhoz, hogy a szokásosan 20 mA terhelhetőségű LED-eket ne tudja kinyírni. Bajt abból is észre lehetne venni, hogy feltűnően fényesen világítana és forrósodna az ember kezében, ilyenkor jobb nem erőltetni.
Egyéb alkalmazásnál pedig úgy választhatod meg az ellenállást, hogy (az esetleges előkalkuláció után) ellenőrzöd az áramot, lehet mondjuk 10 mA kímélő módban, vagy ahogy jónak látod. Egyszerűbb lehet például az ellenálláson feszültséget mérni, abból is könnyen számítható az áram.
-
Pötyi
őstag
válasz
btraven
#100403
üzenetére
Nem _feltétlenül_ szükséges. A különböző színeknek köztudottan más és más a nyitófeszültsége.
A CR2032-es gombelem 3 Voltos, vagyis ha egy piros LEDet hajtasz meg vele, aminek kábé 2V elég, akkor annak a 3V az 150%, oda indokolt az előtét-ellenállás. De ha egy fehéret, annak meg pont jó. Szóval ez az előtét-ellenállás nem általános minden színre, hanem kifejezetten színfüggő.
Ahogy Vladi kolléga írta, hamarabb kiég, hamarabb tönkremegy.
Mondok egy hasonlatot: Még a nullás években olvastam egy tudományos értekezést arról, hogy mi a helyzet, ha egy processzort hajtasz a hivatalosan előírtnál nagyobb feszkóval? A tudomány jelenlegi állása szerint a proci átlagos éllettartalma kábé 6000 év. De ha túhajtod, akkor ez az élettertam drasztikusan lecsökken 4000 évre. Ééérted, először is te egyiket se éled meg, másodszor meg olyan gyors az avulás ebben az iparban, hogy az eszközt se használod ennek az élettartamnak egy századrészéig se.
Egy LED, ha kiég, akkor meg vesztesz kábé 20-50 Forintot...
-
btraven
őstag
Azt hittem mindig kell egy áram korlátozó ellenállás LED-hez, de itt csak úgy rárakja a gombelemre. [link] Lehet itt kevés a max áram.
Csak víztiszta meg diffúz LED-ek vannak? Elégedetlen vagyok a 3mm-es sárga LED-del, az 5mm zöld annyival jobban néz ki. Lehet le kellene cserélni. Van sárga, de nem diffúz LED? A zöld olyan szépen szórja a fényt belül a tokjában.
-
#100402
Dr. Szilikát
őstag
Batman2
#100400
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2
#100400
üzenetére
Nem azt mondom, hogy kockáztass, csak az elmélet kedvéért: készülékeknél általában 100-150 W teljesítmény felett alkalmaznak aktív PFC-t, határesetnél passzív megoldást esetleg.
Alábbi képen a nagy vasmagos fojtó (passzív PFC), de több más esetben még ez sem:
https://www.google.com/images?q=Compressor+Inverter+Control+Board
Volt 18650 is, kis BMS NYÁK-kal, ami kb. csak ennyit csinált, tavaly azzal próbálgattam, de kevesebb napelem volt, nagyon gyengén töltötte.
Úgysincs közte két ugyanolyan. 
(Na jó, egy 4-5db van, talán két sornyi.)
Jó lenne valami más alapelv.
MM falkábelről van szó.
És kulturáltan kéne megoldani :S
aha nem nap használathoz kell akkor lehet kapni nagyító lecsés állványt, 2 csipesz van amivel megfogja az anyagot..
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Eredeti játékok OFF topik
- DOOM - The Dark Ages
- bitpork: Augusztus 2- szombat jelen állás szerint.
- World of Tanks - MMO
- LED világítás a lakásban
- Ventilátorok - Ház, CPU (borda, radiátor), VGA
- Brave
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- PlayStation 5
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550 R7 5700X 32GB DDR4 512GB SSD RTX 3060Ti 8GB Rampage SHIVA MSI 650W
- BESZÁMÍTÁS! MSI X470 R7 5800X 32GB DDR4 512GB SSD ROG STRIX RTX 2080 Super 8GB Rampage SHIVA 650W
- BESZÁMÍTÁS! 1TB Kingston KC3000 NVMe SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i3 10105F 8/16/32GB RAM RX 6500 XT 4GB GAMER PC termékbeszámítással
- Lejárt a gyártói garancia? Mi tovább támogatjuk az IT infrádat!
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest