- AMD FX
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- A Linux megnégyszerezte magát a Steamen — a Microsoft ismét ígérget
- Projektor topic
- Ne késd le a határidőt! (Secure Boot 2026)
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Nem kell még temetni: 2 éves órajelcsúcsot döntöttek meg Raptor Lake-kel
- Házimozi belépő szinten
- Milyen videókártyát?
- Gaming notebook topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tuti hogy ott van a fájl? Pl. az ls -l /srv/java/OCP/opencsv-5.12.0.jar megtalálja?
Ha ott van akkor próbáld meg idézőjel nélkül.Elnézést, természetesen elírtam.
/srv/java/CSV/opencsv-5.12.0.jar
A lényeg, hogy lefordult. (néhány warning-gal, de most ezen átlendülök)
Előállt a .class.
Meghívom: $ java AddressExample
ExampleException in thread "main" java.lang.NoClassDefFoundError: com/opencsv/CSVReader at AddressExample.main(AddressExample.java:35)Caused by: java.lang.ClassNotFoundException: com.opencsv.CSVReader at java.base/jdk.internal.loader.BuiltinClassLoader.loadClass(BuiltinClassLoader.java:580) at java.base/java.lang.ClassLoader.loadClass(ClassLoader.java:490)Ugyanaz mint eclipsben. Lefordul, de futás alatt nem találja a hivatkozott external .jar fájlt.
-
Elég szép küldetés, de ha nulláról indulsz, bele fog törni a bicskád. Nem lehet hogy elég egy ingyenes alternatívát keresni? Vagy itt egy másik megoldás. Ha nem tudja amit szeretnél, hát módosítod a forráskódot. Egyszerűbbnek tűnik mint nulláról megírni egy ismeretlen nyelven. Általában mindenre van már kész program, csak gyakran nehezebb megtalálni, mint megírni egyet
Plusz, ha jól tudom, az Asztal natív kezelése (pl. ikonok mozgatása, overlay ablakok) nem érhető el közvetlenül Java-ból
-
Köszi!
Akkor ha jól értem, van egy lista a memóriában ezekről a számokról(-128 és 127 között), és a változók mindig a tartalmuknak megfelelő memóriacímre mutatnak?
Mert akkor így értelmet nyer, hogy a == nem a változó tartalmát, hanem a rámutató memória címet hasonlítja össze.Ez még így is szándékos bonyolításnak tűnik.
-
Totál nem értem.
Egyrészt ha 10-et adok meg (előjeles egész 8biten) akkor megegyezik, ha 1000, akkor meg nem? Ez elég nagy logikai bukfenc.Azt is írják, hogy a == nem a két értéket hasonlítja össze, hanem a két címet, amin tárolja a változó tartalmát. Vagyis ha nem ugyanazon a címen tárolja őket, akkor nem lehetnek egyformák. Akkor 127-nél kisebb számnál hogyan lehet egyforma címen két különböző változó értéke?
Furthermore,
==operators in Java is used to compares two memory references and not values.Object1located at say 1000 and contains value 6.Object2located at say 1020 and contains value 6.Object1 == Object2isFalseas they have different memory locations though contains same values.Oké, nem csak a Java-val, az angollal is küzdök, de mit olvastam/értettem félre?
-
Passz. A részletekre nem kérdeztem rá, csak arra, hogy lesz-e új kiadása, ahogy az eredetinek is van már 6-os.
Miért jó ha double és float típusokat normál alakban tárolják?
Csak az bennük a "poén", hogy pár biten hatalmas számokat tudnak tárolni?+ próbálgatom a "Milliomos" programot, de nem engedi keverni a float, és double értékeket. Pl.Nem engedi futtatni, ha a double-t lecserélem float-ra.
class Milliomos {
public static void main(String args[]) {
double összegASzámlán;
összegASzámlán = 50.22;
összegASzámlán = összegASzámlán + 40000000;
System.out.print("A számládon ");
System.out.print(összegASzámlán);
System.out.print(" Ft van. ");
}
} -
fordfairlane
veterán
Passz. A részletekre nem kérdeztem rá, csak arra, hogy lesz-e új kiadása, ahogy az eredetinek is van már 6-os.
Miért jó ha double és float típusokat normál alakban tárolják?
Csak az bennük a "poén", hogy pár biten hatalmas számokat tudnak tárolni?+ próbálgatom a "Milliomos" programot, de nem engedi keverni a float, és double értékeket. Pl.Nem engedi futtatni, ha a double-t lecserélem float-ra.
class Milliomos {
public static void main(String args[]) {
double összegASzámlán;
összegASzámlán = 50.22;
összegASzámlán = összegASzámlán + 40000000;
System.out.print("A számládon ");
System.out.print(összegASzámlán);
System.out.print(" Ft van. ");
}
} -
Ez inkább az angol nyelv ismeret melletti érvelés. Persze elfogadom hogy nemzetközi csapatban/tulajdonossal követelmény. Nem hiszem,hogy 46 évesen autodidaktán valaha is bekerülök egy ilyen csapatba.
Annó a ZX81-en nem voltak olyan úri huncutságok,hogy a tömböt vektornak hívják, és az objektumokról se hallottunk. Most csak kíváncsi vagyok tudnék-e magamnak objektumorientált programot írni, a magam szórakoztatására. -
Ez inkább az angol nyelv ismeret melletti érvelés. Persze elfogadom hogy nemzetközi csapatban/tulajdonossal követelmény. Nem hiszem,hogy 46 évesen autodidaktán valaha is bekerülök egy ilyen csapatba.
Annó a ZX81-en nem voltak olyan úri huncutságok,hogy a tömböt vektornak hívják, és az objektumokról se hallottunk. Most csak kíváncsi vagyok tudnék-e magamnak objektumorientált programot írni, a magam szórakoztatására. -
Nem magamnak. Csak kíváncsi vagyok létezik-e olyan rajz, ami kiindul a Java.System-ből, és kibontja végig mi minden tartozik hozzá.
+ Mi dönti el, hogy ezt most kell tudnom, vagy majd kiguglizom? Pl. akik ebből élnek, azok mesteri szinten használják a keresőt, vagy specializálódnak mint az orvosok?Ha mindenáron le akarod szűkíteni a kört az alapvető dolgokra, Java esetén vedd például az OCA (Oracle Certified Associate) vizsga anyagát. Az Oracle oldalán is egészen jó tutorial van, és önszorgalomból még mélyebbre áshatsz a java elcseszett bugyraiban.
Apró kiegészítés, hogy ehhez azért programozni is tudni kell, tehát az OCA tananyag nem tartalmazza azokat az általános technikákat, hogy mi fán terem az iteráció, a szelekció, ahogy az alapvető algoritmusokat, adatszerkezeteket sem tárgyalja (rendezések, fák, stb).Nagyon alap dolgokat magyaráz, viszont a Java rengeteg irritálóan logikátlan működésére is rávilágít. Már ha igazán beleásod magad. Az OCP egy szinttel tovább lép, de igazából csak még több alap osztály működéséről regél. Véleményem szerint talán túl is tolja ezt, az IDÉk világában nagyon nem érdemes fejből vágni a StringBuilder összes metódusát. Mert minek. Ott a forrás, megnézem, fél másodperc, és ennyi.
De ha nagyon bele akarod ásni magad, hát kezdd a java.lang.* package osztályaival, aztán jöhet a java.util.*, java.util.concurrent.*, stbstb. De totál felesleges.A programozás reál tárgy, nem kell semmit beseggelni, mint a történészeknek. Az összefüggéseket kell ismerned. Nem az a lényeg, hogy fejből vágod, mennyi 4*5, hanem az, hogy ki tudod számolni. Vagy pl. nem kell ismerned, hogy az int -2147483648-tól 2147483647-ig tud számokat ábrázolni, hanem tudod, hogy a byte 8, a short 16, az int 32 biten tárolja az adatokat, amiben egyenlő arányban van negatív és pozitív, a nullát pozitívnak számítva. Kis matek és kijönnek a számok.
Nincs rajz. A szakmánk annyira gyorsan változik, hogy a rajz is folyamatosan változna, emberenként totál eltérő. Arról nem is beszélve, hogy az emberiség nagyon kis százaléka rendelkezik olyan memóriával, ami hiánytalanul visszaadna neked egy korrekt rajzot.
Akik ebből élnek, az általuk használt dolgokat már annyiszor guglizták ki, hogy megjegyezték. Ha idővel kevesebbet használják az adott dolgot, lassan elfelejtik, kikopik, megfeljebb újra rákeresnek, ha újra előjön. Ettől függetlenül nem hátrány, ha mesterien használod a keresőt, mert szükséged lesz rá. Ez így on-demand működik. Képtelenség mindent megtanulni. Az adott projekt dönti el, hogy mit kell használnod. Nekem például totál leépült a java.io tudásom, pedig rendkívül hasznos cuccok vannak benne... viszont évek óta a közelébe sem néztem. Elfelejtem, ennyi. Majd újra előjön, ha használnom kell. Ott a forrás, a javadoc, tutorialok, stackoverflow, google ...És igen, jó ha előre felkészülsz, hogy specializálódni fogsz, nem feltétlenül egy dologra, de fogsz. Mint mondtam, a világ összes ideje sem elég arra, hogy minden területen naprakész legyél.
Ha csak azt nézzük, hogy a youtubera másodpercenként több órányi anyag kerül fel, ugyanilyen rémisztő a helyzet az új programnyelvek, frameworkök, technológiák területén is. Teljesen felesleges megtanulni valamit, amit nem használsz, időt energiát és pénzt pazarolsz vele. Főleg, hogy az összes szinte ugyanaz más köntösben. Kitalálnak egy új nyelvet, ami egy másik hibáit hivatott javítani, cserébe viszont más hibákat hoz be. A hiba alatt inkább a kényelmetlen, körülményes használatot értem. Egyik nap trendi, megismered, megtanulod, másnap már egy másik nyelv a favorit. Unaloműzésnek tökéletes, arra, hogy szélesítsd a látókörödet, kiváló, találkozhatsz érdekes, hovatovább hasznos megoldásokkal, de pusztán azért, hogy majd egyszer talán lesz haszna és használni is fogod, elárulom: nem lesz.Majd a projekt eldönti, hogy mit lesz a jó választás. Adott problémához kell keresned megoldást, és nem a megoldásokat bemagolni. Egyik nap kiderül, hogy Scalaban mennyivel hatékonyabb megoldani xy-t, és lényegében dobhatod a kukába mindazt a java tudást, amit csak azért szedtél fel, mert hátha jó lesz valamire. Ez persze erős sarkítás, de a magolással töltött időt hasznosabban is eltölthetted volna.
Szóval ha megvannak a programozás alapok, akkor már csak egy megoldandó problémát kell keresned / csinálnod, majd arra prezentálni egy jó megoldást, alaposan körüljárva a témát, kisakkozva, hogy mi miért úgy van, ahogy. Meg hogy hogyan lehetne rajta még többet javítani, teszemazt lecserélve az ArrayListet LinkedListre, vajon mennyivel javul vagy romlik a performancia, stb. Bátran használd a keresőt, idővel majd úgyis megtanulod a gyakran használt dolgokat.
Aztán talán felébred benned az igény az igényes kód előállítására is, megismerkedsz a tervezési mintákkal, Bob bácsi clean code irányelveivel, úgy gondolom ezek sokkal időtállóbbak, mint egy 86-ik framework ismerete.
-
Ahogy látom, félreérted, hogy miről szól a programozás
Én azt látom, hogy azt gondolod, hogy bemagolsz egy csomó parancsot, majd neki állsz 8 órában gépelni, és esetleg pár naponta utánanézel valami olyan dolognak amit még nem tudsz. Valójában ez pont fordított. A programozás nagyon kicsi része gépelés csak. Nagy része kutakodás, hogy hogyan lehet a feladatot a legjobban megoldani. Ez régen azt jelentette, hogy kicsaptál jó pár programozó könyvet magad köré, manapság pedig azt jelenti, hogy google google és google. Az időd egy jó részét ezzel töltöd, az időd egy másik részét az agyalással és próbálkozással / teszteléssel. Emellé nagyon keveset gépelsz, és főleg nagyon kevés monoton rutinből jövő dolgot csinálsz. -
Létezik valami fa(?) struktúra ami vizuálisan bemutatja A-tól Z-ig az aktuális állapotot? Az aktuális feladattól függ, hogy mikkel ismerkedtek meg(így idővel egyre többet tudtok fejből), vagy van pár alap amit ismerni kell, a többit pedig kikeresed a doksiból?
Én megtanultam már pár nyelvet kvázi autodidakta módon, azt mindig úgy csináltam, hogy ha valamit nem tudtam, rákerestem a doksiban. Amit sokat használtam, az megragadt fejben, amit annyira nem sokat, az nem ragadt meg
(illetve nyilván ha rémlett, hogy nem rég használtam, akkor nem doksiban kerestem, hanem a kódban)
Nem állítom, hogy ez a legjobb módszer, de nekem eddig mindig működött.Illetve cheat sheet-szerű dolgok is jól jönnek, pl.: [link] vagy [link]
-
Sajna semmi látványosat nem csinál, így fogalmam nincs mire kellene rákeresni, de a fotód nagy segítség, hogy miket nézzek meg.
Köszi a magyarázatot!
Jól tippelek, hogy az ilyen alap dolgok megértése(mi is az a strem, meg az származtatás) után már csak a különféle osztályokkal kell megismerkednem, hogy melyik mire való, milyen parancsokat tartalmaz? Minél többet ismersz fejből annál jobb programozó vagy?
-
Sajna semmi látványosat nem csinál, így fogalmam nincs mire kellene rákeresni, de a fotód nagy segítség, hogy miket nézzek meg.
Köszi a magyarázatot!
Jól tippelek, hogy az ilyen alap dolgok megértése(mi is az a strem, meg az származtatás) után már csak a különféle osztályokkal kell megismerkednem, hogy melyik mire való, milyen parancsokat tartalmaz? Minél többet ismersz fejből annál jobb programozó vagy?
"Minél többet ismersz fejből annál jobb programozó vagy?"
Nem. Minél hamarabb meg tudod keresni őket a doksiban, és értelmezni, hogy hogyan kell használni, annál jobb programozó vagy -
Az első fotóban is bind szerint volt rendezve, de ott nekem csak egy SHIFT+ALT+X-et mutatott:
Igen a CTRL+SHIFT+O-ra gondoltam, hogy nekem a másik program ALT+ENTER megoldása szimpatikusabb.
Ugyanakkor a magyar youtube oktató videók Eclipse-t használnak, annak a trükkjeit ismertetik.
Mondjuk az is igaz, hogy eddig csak a Netacademia-s videót néztem meg, és már ott sem volt minden világos. pl.
InputSreamrReader isr = new InputStremReader(System.in);
BufferedReader br = new BufferedReader(isr);Miért nem közvetlen az isr-ből olvassa ki (gondolom mert nem lehet), miért kell egy "stream-be" tenni a System.in-t, és miért onnan olvassa ki.
-
Nem keres bill. kombóra, viszont a kresőbe tudok kacsacsőrt tenni.
mobal
Erre gondoltál? https://www.jetbrains.com/idea/+ A Tantusz könyvek Java kiadása mellé még mit kéne átolvasnom(magyarul)? Nézegettem Youtube videókat, de 1-2 lecke után félbeszakadtak, vagy nagyon csak az alap dolgokat (konzolos appok) mutatja be. Olyat még nem találtam ami a GUI alapjaiba is bevezet.
Úgy látom a szakmai fórum új szintre lép azzal, hogy másik IDE-t ajánlanak egy key binding probléma megoldására
Ha rendezed a binding-re a listát, akkor láthatod hogy rengeteg Shift+Alt X kezdetű kombináció van. Én korábban a Ctrl+Alt kombinációkkal szívtam, mire rájöttem (IDE váltás szándéka előtt) hogy viszonylag gyorsan meg lehet oldani a problémát, hogy angol ABC-hez szokott kezek gyúrták össze a rendszert.
Az importra nem tudom ismerős-e a Ctrl+Shift+O (organize imports). Bár lehet h nem erre gondoltál.
-
Nem keres bill. kombóra, viszont a kresőbe tudok kacsacsőrt tenni.
mobal
Erre gondoltál? https://www.jetbrains.com/idea/+ A Tantusz könyvek Java kiadása mellé még mit kéne átolvasnom(magyarul)? Nézegettem Youtube videókat, de 1-2 lecke után félbeszakadtak, vagy nagyon csak az alap dolgokat (konzolos appok) mutatja be. Olyat még nem találtam ami a GUI alapjaiba is bevezet.
Igen, erre!
/srv/java/CSV/opencsv-5.12.0.jar
Honnan tudná, hogy hány ujjal gépelsz?
Új hozzászólás Aktív témák
A topicot kiemeltem. Valaki nem akar egy nyitó hsz-t írni?:))
- DDR4 memóriák eladóak
- Hihetetlen Gaming PC brutális specifikációkkal! A dán Topdata.dk IT-cég által összerakva
- 2.5" 100% noti HDD-k Western Digital, Seagate 320Gb (3k) +1Tb (15k) van 1db SSHD is (15k)
- Lenovo P16s gen2 16" //Core i7 1360P // Nvidia RTX A500 4GB GDDR6 // 16Gb /512GB SSD/ gyári garancia
- Micron és Samsung 32GB ram 1 x 32GB 3200Mhz vagy 2 x 16GB 2666Mhz - több db elérhető
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B360M i5 8400 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2070 8GB RAMPAGE Shiva Adata 600W
- BESZÁMÍTÁS! MSI RX 6750 XT Gaming X Trio videókártya garanciával hibátlan működéssel
- Eladó Samsung Galaxy A16 5G 4/128GB fehér / 12 hónap jótállás
- Lenovo Thinkpad X1 Yoga 6th Gen. i7 11th, 32GB RAM 27% ÁFÁS (0326)
- Apple iPhone 15 Pro 128 GB Blue Titanium 1 év Garancia Beszámítás Házhozszállítás
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest