Hirdetés
- Lassan állítjuk a fát, és a hardverek is be vannak csomagolva
- Klasszikus kínai festmények ihlették a Colorful legfrissebb memóriáinak külsejét
- Ultrakompakt Key E SSD-vel jelentkezett a Silicon Power
- Mesterséges intelligenciára kihegyezett mini PC jött az ASUS műhelyéből
- ASUS blog: ExpertBook P5 notebook, a munkagép
- CPU léghűtés kibeszélő
- TCL LCD és LED TV-k
- Amazon Kindle
- AMD Navi Radeon™ RX 6xxx sorozat
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Unigine Superposition Benchmark
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Intel Core i3 / i5 / i7 4xxx "Haswell" és "Haswell Refresh / Devil's Canyon" (LGA1150)
- Lassan állítjuk a fát, és a hardverek is be vannak csomagolva
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
-
PROHARDVER!
Ubuntu Linux Összefoglaló
Hivatalos Ubuntu dokumentáció
Amennyiben kérdésed lenne, kérünk, add meg a szükséges adatokat a hiba minél pontosabb leírása mellett:
-számítógép típusa, hardverek pontos megnevezése (különösképp videókártya, vagy hálózati egységek)
-a használt rendszer pontos neve, verziója, a grafikus felület
-mikor és hogyan jelentkezett hiba, mi váltotta ki (program telepítés, frissítés, ...)
-eddigi próbálkozások a megoldásra (ha voltak ilyenek)
A hardverinformációkat legegyszerűbben úgy gyűjtheted össze, ha megnyitod a Terminál nevű programot a menüben. Ide írd be a következő parancsokat (mindkettő után nyomj Enter-t):
lspci
lsusb
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz tvamos #38993 üzenetére
Terminálban a df parancs mondja meg, hogy melyik felcsatolt meghajtódon mennyi a hely: df -h | sort
Ha meg akarod nézni, hogy mi foglal sokat, melyik mappa, arra meg a du parancs való: du -sh /*/ 2>/dev/null | sort -hr
Egyébként simán lehet helyhiány is, azzal azért nem foglalkoztam, mert állítottad, hogy egy másik meghajtón zsugorítottál partíciókat, nem azon, amiről a Lubuntu fut. Nagyon elméletileg még inode-betelés is lehet, amikor még a meghajtón látszólag van szabad hely, de elfogytak az ún. inode-ok: df -i | sort
-
-
Frawly
veterán
válasz tvamos #38979 üzenetére
Abban majdnem biztos vagyok, hogy az update a ludas és a Quadro kártyát hajtó zárt NV driver. Vagy a driver vagy a kernel vagy a X.org frissült, és az újabb csomag összeakad a többi régebbi verzióval. Ami inkább a millió dolláros kérdés, hogy mit downgrade-elj le. Esetleg Ctrl+Alt+F3-at nyomni, úgy kinyitni a tty3 konzolt (ennek nem kell grafikus felület), és kézzel nyomatni neki mégegyszer a sudo apt update && sudo apt upgrade, majd ha lefutott, akkor újraindítani még egyszer a gépet. Hátha segít, ha minden lefrissül.
Nem muszáj a 3-as konzolt kinyitni, lehet a 4-es, vagy 1-7-ig akárhányas. Most nem is emlékszek, hogy Ubuntu-származékokon hányad tty a grafikus felület. Azért írtam 3-ast, mert az biztosan jó.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Igazad van, rosszul emlékeztem. A lényeg, hogy a gyengébbik verziót kerülni kell, mert az nagyon ergya, jobbfajta integrált GPU-k szintjét nem hozza.
@batyuska: ha már laptop, akkor a 11. genes Intel Tiger Lake laptopok is jók, az azokban lévő Iris Xe UHD 7xx is elég kellemes GPU-teljesítményt ad, és a CPU is ütős. Mondom, jó a mobil Ryzen, a 4xxx és 5xxx is, csak épp kapni nem nagyon lehet, nem a melegedés vele a baj. Míg inteles laptopok igaz, hogy alapból kicsit drágábbak, de azokat legalább lehet kapni, nem csak legenda szintjén léteznek. A melegedés úgyis inkább konkrét modell/hűtésfüggő, nem azon múlik, AMD vagy Intel.
-
Frawly
veterán
válasz batyuska100 #38959 üzenetére
GT1030 is vehető, ahogy írtam, csak akkor figyelj, hogy ne a DDR3 RAM-os verzió legyen, mert az sokkal rosszabb teljesítményt ad. Többféle variáns létezik belőle, nagyon nézd meg mit veszel. A GT1030 további hátránya, hogy Linuxnál megint csak a zárt driverrel kell vergődni, ami alap disztróknál azért elég simán kell menjen, mert jó hozzá a legújabb NV zárt driver, csak akkor szívás, ha a kernel hamarabb frissül, mint az NV driver, akkor megint lehet vele szívni. AMD kártyával ezeket a linuxos szívásokat szépen el tudod kerülni.
Azért ezeket a kártyákat ajánlottam, mert ezek most is vannak készleten, és ugyan drágábbak a szokásosnál, de nem annyira vadul, mint a jobb fajta GPU-k. Az oka az, hogy ezek nem annyira jók bányászathoz, de még elég jók modern OS alá, modern desktop felhasználásra (pl. videónézés, modern codec-ek hardveres kódolása ki/be), meg egy kis koca játékra 720p-ben, ha nincsenek nagy igényeid ezen a téren.
Az is jó, amit a kolléga írt, Ryzen 4700U-s laptop, nekem is olyan van. Nem is túl drága. Egy hátránya van, hogy általában nincs készleten sehol, ha meg is jelenik belőle raktáron 1-2 darab, azt perceken belül elviszik, hogy csak reccsen. Hiánycikk ez is sajnos.
-
Frawly
veterán
válasz batyuska100 #38939 üzenetére
Pedig ahhoz a GTS450-hez a 390-es driver kell, jót tettél fel. Működnie kéne. A képen én azt látom, hogy egyáltalán nem CRT monitornak ismerte fel, hanem csak simán ismeretlennek.
A 9400GT-t hagyjad, az már egyáltalán nem támogatott modern Linuxon. Vagyis csak a nyílt driverrel, ami elég kaka, zárt driver utoljára a 340-es ág volt hozzá, de már az se támogatja a legújabb X.org verziókat. Azt engedd el, már 13 éves kártya. Ha most kell GPU-t venned, főleg Linux alá, akkor a 4 gigás RX550-et vagy RX560-at ajánlom, ezeknek még nem vadult be annyira az ára, mivel nem annyira jók bányászáshoz (az RX570-580-590 és RX5x00 és RX6x00 már jóval bedrágultabb). Esetleg Radeon HD77xx vagy 79xx, azok erősebbek is az RX550-nél, de többet is fogyasztanak, meg a VRAM kevesebb. Ha mégse linuxoznál, akkor meg a GTX750, 950-960, 1030GT (ebből kerülni kell a DDR3/GDDR3-s verzió) is megfontolandó. De csak akkor, ha most akarod venni, a jelenlegi árak mellett. Ha várhat, akkor később vegyél korszerűbb kártyát, mikor már normalizálódtak az árak.
-
Frawly
veterán
válasz mtomi95 #38924 üzenetére
Szerintem nyugodtan használd. 5 nap múlva jelenik meg, ennyire kicsivel a megjelenés előtt már nem nagyon szokott benne hiba lenni, nem szoktak dolgokon változtatni, ez már sok éves tapasztalat.
Vagy telepíts fel valami Arch-alapú rollingot, Manjaro, Arco Linux, azoknál nincs verziószám, a rendszer észrevételnül frissül, apránként, mindig csak pár csomag egyszerre, sose az egész rendszer. Így nem kell semmilyen megjelenésre várogatni, meg attól félni, hogy felteheted-e.
-
Frawly
veterán
válasz tvamos #38917 üzenetére
Ja, jó. Nem kell bocsánatot kérni, időközben rájöttem, hogy én olvastam félre, mert nem disztróupgrade-ről van szó, hanem csak sima update-ről. Bár annyiból releváns a verzió, hogy legyenek hozzá tárolók. De a 20.04 rendben van, az a legújabb LTS, azoknak a tárolóinak problémátlannak kéne lenniük.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38915 üzenetére
Ezek ilyenek, mármint a spéci, RGB, laser precision 100 gombos ultra gaming Windows only pro egerek (és billentyűzetek, RGB ledek és headerök). Meghajtja a Linux kernel, meg a libinput csomag, de csak ilyen általános sablondriverrel, ami azt eredményezi, hogy félig megy, alap kattintások (jobb, bal, középső), görgetés, kurzort mozgatja, de egy csomó extra gomb, meg extra funkció nem lesz rajta elérhető, vezérelhető.
Néha lehet ezekhez kernelmodult forgatni, néha nem. Sok mindentől függ, milyen gyártó, modell konkrétan, milyen disztró, hányas kernel/gcc stb..
Most, hogy már te is átálltál a linuxos oldalra, a jövőben erre fokozottan figyelj hardvervásárlás előtt, hogy legyen a harveres kulturált linuxos támogatás. Kulturálton azt értve, hogy nem csak hogy van driver, de az nem ilyen hekkelős, forráskódból DKMS modulforgatós vagy githubos vergődés, hanem valami nagyobb driver, ami a disztrók majdnem mindegyikében a kernelbe beépítve jön alapból. Olyat már nem is érdemes venni, ami nem ilyen, főleg ha Windows only.
Ez tisztán hozzáállás kérdése is. Ha megveszel Windows only hardvert, az a gyártónak pozitív visszajelzés, hogy nem kell Linux drivert kiadniuk, mert elég a windowsos támogatás, így is veszik, inkább használnak Windows a hardverük miatt, szívesen betonozódnak be ebbe. Magyarul amikor fizetsz egy ilyen termékért, akkor meghálálod, hogy kicsesztek veled.
Meg azt kell érteni, hogy a gyártóknál ez nem erőforráshiány, hanem szimplán ménkű lustaság. Eleve megvan már a driverkód, Windowsra megírva, API, hardverhivások specifikálva, onnan már nem lenne túl nehéz átportolni más OS-ekre. Főleg, ha valami másik termékükhöz már van linuxos driver, mert akkor abból is felhasználhatnak általános libként részleteket. Tehát nem az van, hogy a gyártónál a pattanásos, kockás inges kóder nekiáll minden egyes termékhez 0-ról pötyögni Linux drivert, hanem munkamegosztás van, meg meglévő sablonokból, libekből, stb.-ből dolgoznak, és már csak egy kisebb erőfeszítés kell, hogy rendesen, multiplatformosan kódoljanak. Mondom, egyszerű igénytelenség meg nem akarás kérdése. Mert a gyártó hozzászokott, hogy minek fektessen ebbe bele akár 5 percet is, ha az emberek enélkül is veszik.
-
Frawly
veterán
válasz tvamos #38910 üzenetére
Nem talált az magától semmit se, valószínű a szerver volt elérhetetlen, amit mirrornak felvettél, és időközben helyreállt az elérése, azért javult meg látszólag magától.
Máskor több infót írj, azt értem, hogy Ubuntu, de az is lényeges, hogy milyen verzió. Különösen, ha LTS, vagy valami nagyon régi verzió.
-
Frawly
veterán
válasz mtomi95 #38898 üzenetére
Igen, van olyan szinten, hogy default legyen, már évek óta elég sok disztró teszteli a Gnome Wayland módját. Neked nincs teendőd, hiszen nálad csak akkor lesz default, ha frissen telepíted a 21.04-et, ha a meglévő rendszert frissíted, akkor nem aktiválódik. Másrészt hiába is default, ha hibákat tapasztalsz, bármikor kikapcsolhatod, és akkor a rendszer a Wayland helyett a X.org-ot használja.
A kettő között a különbséget elég nehéz megmagyarázni. A Wayland egy gyorsabb, modernebb grafikus protokoll, egyértelműen ez lesz a jövő. Folyamatban van a terjedése és fejlődése, egy ponton túl szinte mindenhol felváltja a hagyományos X szerveres megoldásokat.
Az X egy több évtizedes megoldás, amit erősen hekkelni kell, hogy modern dolgokat támogasson, hardveres gyorsítás, vsync, freesync, stb.. A Waylandnek ezen kívül a latencyje, CPU overheadje is kisebb.
Alapvetően te, mint laikus, nem is nagyon kéne változást tapasztaljál, a váltás után is minden ugyanúgy működik, a Gnome megoldja helyetted a különbségeket. Annyi, hogy ha használtál valami olyan scriptet, meg programot, ami valami X.org only megoldást használ, xrandr, redshift, X screenshot, xsetroot, stb., akkor azok nem működnek, de ezek helyett van waylandes alternatíva. Alapvetően 99,99999%-ban nem kéne különbséget tapasztalnod, vagy ha tapasztalsz, akkor pozitívabb irányban, pattogósabbak lesznek az ablakok, simább, lagmentesebb az ablakok mozgatása, görgetés, stb..
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #38895 üzenetére
És ez itt most nem is a Mint hibája. Az R7 olyan régi, hogy Windowson is csak valami régi, Win7-es driver támogatja, még 2012-ből. Ehhez képest Linuxon még jobb is a helyzet, mert ott támogatja a nyílt driverek közül a legújabb. Zárt drivernél viszont ott is keményen mókolni kell, ami az esetek többségében szükségtelen.
xrandr-ral semmi baj nincs. xinit-be vagy valami másik automatikusan lefutó scriptbe, DE beállításba fel kell venni, hogy kiadja az xrand -s XxY parancsot, hogy kiválassza a megfelelő grafikus üzemmódot. Ezek az üzemmódok xrandr kiadásával listázhatók terminálban.
-
Frawly
veterán
válasz olivera88 #38892 üzenetére
Debianra meg aztán különösen igaz. Egyébként nem azt mondom, hogy néha nem működhet, de sokkal kockázatosabb a gyártó oldaláról tölteni. Csak vészesetben szabad. Nem véletlen van benn a disztrók tárolójában, mert azt tesztelték a disztró csomagjaival, biztosan nem lesz inkompatibilitás. Ez nem Windowst, hogy a gyártó weboldaláról kelljen bármit is vadászni. Se drivert, se telepítőt. Csak sokan nem értik, hogy a Linux egész máshogy működik, mint a Windows. Gyökeresen eltér a kettő között a logika, nem csak a grafikus felület más, meg az ikonok. Épp úgy, ahogy Androidnál, meg Xbox-nál sem teszel fel semmilyen gyártó oldaláról semmit, úgy alapból Linuxnál is erre kell törekedni.
NV-nél meg a zárt driver kvázi kikerülhetetlen, de AMD-nél lehetőleg kerülni kell. A szóban forgó R7-et vidáman kéne vigyék a nyílt driverek. A zárt driver csak akkor kell, ha valami nagyon speciális, céges vagy professzionális feature kell, mint az OpenCL és társai. Ilyenre nagyon-nagyon kevés embernek van szüksége. Átlag felhasználóknak egyáltalán nem.
-
Frawly
veterán
válasz mtomi95 #38889 üzenetére
Nem, ez nagyon rossz tanács. A gyártó oldaláról sose szabad feltenni, mert a verziófüggőségek nem biztos, hogy illenek a disztró tárolójában lévő többi csomaghoz!!!
AMD-hez nem kell semmi, régi és újabb AMD/ATi kártyákhoz tartalamazza a kernel a drivert, ezen felül a mesa (OpenGL), amdpu/radeon X.org 2D gyorsításos drivert kell feltenni, de általában a legtöbb disztrón már ezek is elő vannak telepítve, pl. Ubuntun is. Ez mind nyílt driver.
Zárt driver elvileg csak OpenCL-hez kell. Ha mégis szükségéd érzed, hogy zárt drivert használj, akkor az Ubuntu tárolóiban lévőt tedd fel, valami amdgpupro-nak vagy minek kell lennie névügyileg.
DE zerorpm nem jó ötlet arra az RX470-re, mert eléggé melegedős kártya. Nem botrányosan, de azért nem annyira hűsi, hogy passzívan lehessen járatni. Nekem RX570 van, és azon se áll le soha a venti, még Windows alatt se.
-
Frawly
veterán
válasz mtomi95 #38860 üzenetére
A Puppy több okból se valami jó évek óta. Egyrészt modern Ubuntun alapul, ezért egyre bloatabb. Másodszor meg ha nem telepíted fel rendsesen, akkor RAM-ból fut, és ezeken a régi gépeken RAM-ból mindig nagyon kevés van. Harmadrészt nem nagyon tudsz rá szoftvereket telepíteni, mert nincs rendes csomagkezelője meg tárolói, csak ilyen puppletek formájában tudsz felvarázsolni akármit is. Agyf4× az egész. Arra jó, ha valami régi gépben van elég RAM és 5 perc alatt csak egy bootolás erejéig akarsz valami OS-t elindítani, de ha napi szinten lesz használva, arra nagyon nagy időpocsékolás. Arra rendes rendszert kell telepíteni.
Ha gyenge gépre kell Linux, akkor Arch32, Void, AntiX, Sparky Linux, Devuan, Debian, MX Linux, mind ilyen fvwm, JWM, IceWM, Openbox, max. Trinity szintű nagyon sovány felülettel. Bőven verik a Puppy-t, és rendesen, fő rendszernek is használhatók, rendes csomagkezeléssel. Sokuk systemd nélkül jön (Arch32, Sparky, Debian kivételével), és van ezeknek még 32 bites változata, ami megint fontos, mert az Ubuntu-alapúaknak már egyre inkább nincs.
#38862 cappa72: ja, arra teljesen jó, zenelejátszónak, nem csak offline tartalmat, de online streamet, rádiókat, stb. hallgatni is. Rákötsz egy USB-s DAC-ot és a hangminőség is jó lesz. Csak freenk cappát nem szabad rajta hallgatni, attól beadja a kulcsot
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38858 üzenetére
Ja, ez ilyen. Mikor jönnek itt a fórumra is, hogy régi gépre milyen Linuxot, néha megsértődnek, mikor azt a választ kapják, hogy régi gépre csipketerítő vázával.
Egyébként vannak soványabb böngészők is, de annak az az ára, hogy egy csomó weboldal nem fog helyesen működni és megjelenni. Az, hogy milyen videókat visznek a régi gépek az sok mindentől függ, GPU-tól, felbontástól, kódektől. Szoftverrenderben, izomból, CPU-val a P4 és hasonló szintűek 480p környéke, kicsivel erősebbek 720p, erősebb C2D-tól 1080p is meglehet, de Core i szintű mindenképp viszi, természetesen x264-re értendő, nem az általad írt x265-re. Attól is függ, hogy natív, vagy webes lejátszó.
Ha nagyon régi, csotrogány gép, akkor azon a böngészés elég reménytelen, egy olcsó, androidos okosteló is szétveri ebben. Sajnos halad a technológia. Muzeális gépet se kell egyébként kidobni, csak nem érdemes napi szinten, böngészésre, munkára, fő gépnek használni. Hobbinak, retrózásra még jók lehetnek.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38856 üzenetére
Az XP hardverigénye is nőtt az évek folyamán, SP-ről, SP-re. A végén, egy teljesen felfrissített XP már egy P4 szintű gépen, 2 giga RAM-mal is nyögött. Nem is csak maga az OS, hanem amit írsz, hogy a programok is bloatabbak lettek, meg a net. De a Win7 esetén is megfigyelhető volt, hogy SP1-ig bezárólag még egy P4-en is el-elment 2 giga RAM-mal, nem volt rajta sebességbajnok, de nem érezte az ember annyira botrányosan lassúnak. Na, ha most próbálja valaki, a legfrisebb Win7-et egy ilyen gépen, hát, kellemetlen meglepetésben lesz része.
Egyébként tapasztalatom szerint egy sovány Linux még mindig jobban fut azonos gépen, mint egy XP SP3. De 256 MB RAM-mal max. a kiadáskori, 2001-es alap XP hasított, emlékeim szerint egy SP1-SP2 már elég nyögvenyelős volt vele. De hiába fut a sovány Linux jobban, ha nagyon muzeális, gyenge gépről van szó, akkor az mindenképp belehal, amikor elindítasz rajta egy böngészőt, beröffented a modern webet. Onnantól készen van, hiába futott amúgy a pehelysúlyú rendszer rajta elég simán.
-
Frawly
veterán
válasz lev258 #38833 üzenetére
Ez nem boot manager bootmenüje, hanem az AMI UEFI BIOS-é, felismerem, mert ThinkPad-en és sok IdeaPad-en is ilyen van.
De nem tudok mit tanácsolni a kollégának, mert túl kevés infót adott meg, egy lemezen van-e az Ubuntu és a Manjaro, utóbbi bootol-e, ha az Ubuntu nem is. Ez ilyen semmilyen részletet nem tudunk kezdetű probléma, gondolatolvasni meg nem tudok. Az ilyen kérdésekre ubyegon van szokosodva az általa nyitott jósasszonyos, látóasszonyos topikban. Tényleg nem értem, mert ha valami frissítés miatt a GRUB bootképtelenné válik, attól még be kéne töltődjön, csak maximum az indítható rendszerek listája helyett egy vészkonzollal vagy hibaüzenettel.
#38830 Marcsello31: azért használtam a reklámozást szót, mert te is azt használtad. A 32 gigás eMMC valóban sovány. Minimalistább Linux ráfér, pl. nálam most egy minimalista Arch 7,5 gigát foglal le a rendszerpartíción. De mikor még pl. Kubuntut használtam, KDE, bloat progik, csomó játék fel volt telepítve, ami részben pakolt a rendszerpartícióra is (pl. /opt meg egy hülye helyekre), ott 30-35 gigát foglalt a fent lévő 2500-3000 csomagos rendszer, igaz akkor még kezdő voltam, meg felraktam minden ×4rt, azt is, amire igazából nem volt szükségem.
Nyilván, csak a rendszert rakd rá, a letöltések, felhasználói adatok menjenek máshova.
Külön YouTube videót nem kell készíteni, csak ha legközelebb is csinálsz videót, akkor ne ilyen random oldalakra töltsd fel, ahonannan vagy törlődik, vagy nem, vagy lassan töltődik le, vagy nem, hanem a YouTube-re feltöltöd, ha van reged már hozzá, nagyon könnyű és gyors feltölteni. Így ugyanazzal a kész videóval szélesebb tömeget elérsz, akit érdekel az ilyesmi, az keresővel is meg fogja pl. találni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz Marcsello31 #38826 üzenetére
De, tőlem reklámozzad. Ha annyira videó, akkor meg jobb lenne a YouTube-ra fellőni. Ez is csak tanács a jövőre.
Az biztos, hogy az Android egy szutyok rendszer, annál nem is csodálom, hogy a Linux jobban fut.
#38828 GreenGoblin: szerintem nem lehet. Még regisztráció után is nehezen, állandóan variálják, hogy hová-hogyan kell jelenteni, meg bezárogatják a hibajelentést, hogy nem bug, hanem feautre. Mármint nem csak az ubuntusok, hanem úgy általában a legtöbb disztró, meg linuxos projekt fejlesztője.
-
Frawly
veterán
válasz Marcsello31 #38824 üzenetére
Erről szerintem nem videót kéne csinálni (bár nálam le se játssza, amit linkeltél, végtelen ideig tölt), hanem leírást, pl. blogposztot. A videóval az a baj, hogy remeg, meg hosszú, nehezebb lépésről lépésre követni. Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen hasonló tutorial, wiki, stb. mind írásban van, mert úgy hatékony.
Ha meg képillusztráció kell a leírásba, akkor lehetőleg virtuális gépet kell használni, és arról screenshotokat lőni (a host gépen futó szoftverrel, nem telefonnal).
Ezt a tévéboxot nem ismerem, nem tudom milyen proci van benne, utánanézhetnék, de úgyse lényeges. De ez a Linux egyik kétségtelen előnye, hogy platformfüggetlen, nem csak x86-os PC-n megy, így szinte bármire fel lehet tenni, bár azt a driverek és csomagok döntik el, hogy mi érhető el rá.
-
Frawly
veterán
válasz #05413120 #38821 üzenetére
Nem tudom mit akartál ezzel mondani, nem jelenik meg a kép. Egyébként ez se jó, mert nem csak hogy screenshot, de .jpg-ben van, mikor ezt png-vel célszerű csinálni. A png jobban szokta tömöríteni a screenshotokat a sok egynemű pixel miatt, meg a vékony fontok is olvashatóbban jelennek meg rajta. De mint mondtam, ha már úgyis terminál, az pont azért terminál, mert karakteralapú. A belőle kimásolt szöveget simán be lehet illeszteni a hozzászólásba, akár programkódos címkék közé, akár csak simán. Esetleg feltölteni pastebin.com-ra és csak a linket betenni, de az csak hosszabb kimeneteknél tanácsos.
De vannak súlyosabb esetek is, mikor valaki videózza a kijelzőt telóval, súlyosító tényező, hogy állóban, és remeg az egész. Meg olvastam a neten egy öregről, aki úgy csinált screenshotot, hogy a multifunkciós gépén először kinyomtatta papírra, amit aztán beszkennelt ugyanazon a gépen .pdf-be, amibe a kép jpg-ként volt beágyazva, jó sok DPI-ben, sok megás képként. Ez simán az a szint, mikor titkársági Mancika szebszámológéppel számolja ki Excelben a cellákat, és kézzel viszi be az eredményeket.
Egyébként lehet helye a képernyő lefényképezésének is, de csak pre OS környezetben, pl. régi BIOS-oknál, meg korai boothibaüzeneteknél, ahol még nem menthető el a kimenet, vagy ha le van fagyva a gép és máshogy nem lehet megörökíteni, pl. képi hiba, vagy hasonló, tipikusan rossz GPU driver miatt szétesett kép, stb.. Olyankor már én is volt, hogy fényképeztem, mert máshogy nem lehet csinálni.
-
Frawly
veterán
válasz Marcsello31 #38811 üzenetére
Megerősítem, Total Commander helyett Double Commander, abból is lehetőleg Gtk-s verzió Ubuntun.
Képernyőképet legközelebb ne telefonnal csinálj, hanem screenshot programmal .png-be, csak az adott ablakról, screenshot alkalmazás be van építve Ubuntun is, de mivel én Archot használok dwm-mel, ezért nem tudom most neked fejből mondani, hogy mi a neve ennek Ubuntu, melyik menüből éred el. Talán PrnScr gombra röffen be, mintha ez rémlene.
De még kép se kell, pont az lenne a lényege a karakteres alapú terminálnak, hogy a kimenete egyszerűen kijelölhető, kimásolható szimpla szövegként (hasonlóan egy fórumos hozzászóláshoz), vagy elmenthető plain text fájlba. Ez nem Windows, ahol mindenről csak screenshotot tudsz csinálni.
Egyébként megy a Total Commander legújabb 64 bites változata terminálban, de a Wine-t 64 bitesre kell újrakonfigolni (alapból csak 32 bites), és elég szuboptimális, mivel a Total Commander nem kezeli a linuxos jogosultságokat, symlinkeket, meg lassabbak benne a fájlműveletek, mivel nem natív API-val fut. Mondom, Double Commander a TC-nek 99,99%-os klónja, natív linuxos program, simán feltelepíted sudo apt install segítségével.
De nem baj, ahogy ismered meg alaposabban a Linux világát, úgy tapasztalod ki ezeket. Ezt nem lehet erőltetni, ez egy fokozatos átszokási folyamat. Pont ez a Linux buktatója, hogy nem elég feltenni a Windows helyére, és utána hátra lehet dőlni. Az egész gépet máshogy használod Linux alatt, más programokat kell megszokni, más a workflow. Nincs registry, nincs C: meghajtó, nincs .exe fájl (csak Wine alatt), nincs weboldalakról installer összevadászása (helyette tárolókból telepítünk csomagkezelővel csomagokat), nem kell drivereket vadászni, az egész Linux mögött gyökeresen eltérő a logika a Windows ellenében. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabb, csak egyszerűen más, meg kell tanulni, meg kell szokni, ez az, ami sokaknak nem megy, nincs hozzá türelmük. Windowosos szemmel ez eleinte idegennek és nehézkesnek tűnik, de nem az, megszokás után látható, hogy nem hogy rosszabb, de jobb a Windowsnál.
A Starcraft pedig fut Wine alatt, az a titka, hogy a legújabb Wine-t kell használni (ubyegonnak ez egy csapás lenne, mert mi az, hogy friss verzió kell valamiből, az fetisizmus) és a Starcraftból lehetőleg a remastered kiadást kell használni, beszerezni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz Marcsello31 #38795 üzenetére
Örülök, hogy sikerült.
Egyébként Win95-höz a DosBox nem ajánlott, max. Win 3.x-ig, de már az is utángondolás, mert pont azért DosBox, mert DOS-ra van kitalálva. Win95-höz vagy PCem emulátor vagy virtuális gép, ezekben jobban fut, de a retrósok mindjárt Win98SE-t szoktak helyette használni, mert stabilabb. Elfut persze DosBox alatt is a Win9x, de elég nyögvenyelős, driverek nem működhetnek, stb..
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz gyulank #38791 üzenetére
Ja, nincs itt semmi látnivaló, tipikus Win10 szívás, tudtodon kívül lenyomott egy sunyi update-et, felülírva vele az MBR-t is, majd erőszakoskodott, hogy indítsd újra, de mivel nem voltál gépnél, nem nyomtál neki halasztást, így szépen ki is lőtte a gépet, reboot, gondolom Linux bootolna default, de a GRUB nem tud bootolni.
Amit ilyen esetre linkelni szoktam, az ez a videó.
Ezt a jövőben könnyebb lenne elkerülni, ha mindkét rendszert UEFI boottal bootolnád.
-
Frawly
veterán
válasz Marcsello31 #38789 üzenetére
A fájl végére:
IMGMOUNT E /elérési/út/cd-lemezkép.iso -t iso
E:Ez felcsatolja a lemezképet E: meghajtóként, majd át is vált rá.
#38787 cappa72: nem használok Ubuntut, de ott valami gikszer lesz, mert a gyári, Gnome-os Ubuntu főkiadásnak kéne tudnia suspendből és sleepből visszatérve screenlockot, kellene lennie erre a grafikus beállítómenüben valahol opciónak. Nézd át az összes kategóriát még egyszer, szerintem csak valahol egy apró betűs checkbox az alsó sorban és elkerüli a figyelmed.
Ami a scriptedet illeti, azt jól csinálod. Vagy elfelejtettél neki futtatási jogot adni, vagy a scriptben valami olyan parancsot futtatsz, ami rendszergazdai jogot igényelne.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz aujjobba #38770 üzenetére
Pár jótanács:
1) biztonsági mentés mindig legyen. Ha véletlenül nincs, akkor ne egy ilyen mentetlen rendszeren kezdjél el partícióméretezőset játszani
2) ha véletlenül kisebbre vetted, és megfelelő partíciónálóprogival csináltad (ami nem hülyebiztosságból még fájlrendszerrel felül is formázza, pl. a GParted ilyen), akkor visszaállítható, ha emlékszel, hogy pontosan mely szektoroktól mely szektorokig terjedtek a partíciót. Erre én azt a rendszert vezettem be, hogy az első partíció egész MiB-os határon kezdődik (2048. szektoron, 512 bájtos szekotorokat feltételezve), innen kezdve a boot vagy EFI partíció általában 100-500 MiB, egész MiB, majd erre rá a partícióim egész GiB-nak (1024 MiB-nak) a többszörösei. Így ezek után minimális emlékezettel ki tudom számolni egy elbarmolt partíciós táblánál is, hogy mik voltak a szektorhatárok, de egyszerűen fel is írhatod.
3) a dd-s mentés visszahúzása még mindig működhet, egy külső HDD-re is visszahúzhatod, majd átméretezed az illető fájlrendszer felett a partíciót nagyobbra (biztonság kedvéért jóval nagyobbra), és terminálban a sudo resize2fs segítségével megpróbálod átméretezni, így lehet újra működni fog. Nem garantálható semmi, de egy próbát megérhet. -
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38704 üzenetére
Ez Ubuntun valóban ritkaság, hogy egy nap 3-szori frissítés, és akkor is ennyi mindent talál. Pedig a 4.15--ös kernelből elnézve ez egy elég régi Ubuntu verzió ráadásul, tippre 18.04 lehet?
Full rolling disztrókon viszont ez mindennapos, hogy összejön 20-30 frissítés, és akkor az még mindig átlagos.
De ez egyébként nem tragédia, mert ez nem Win10, ahol órákat frissít, de min. fél órát. Végül is csak az idő, amíg lehúzza a csomagokat, ez netsebességfüggő, ha nem túl ergya neted van, full sávszélességgel húzva nem egy nagy idő, a ténylege kibontás, telepítés meg csak néhány másodperc, közben meg végig reszponzív a gép, csinálhatsz a háttérben mást, nem úgy, mint Win10-nél hogy update közben beállhat az egész gép, mint a szög, meg update végeztével kilövi alólad a gépet, újrabootoltatva a rendszert. Szóval nagy kényelmetlenség nincs, legalább friss a rendszered, pénzbe nem kerül, se sok időbe. Vedd pozitívumként, hogy törődnek a rendszerrel, te meg kényelmetlenség nélkül kapod meg, ingyen a frissebb verziókat.
Windows után fura lehet persze, ahol csak a core rendszerkomponesnek frissülnek (felhasználói programok nem), és azok is csak havonta alig pár frissítéssel vannak érintve, meg fél évenként egy nagy update-tel, és ezekből a fele is Defender update. A Linux világa ehhez képest dinamikusabb, több a fejlesztés, meg itt a felhasználói programok is a rendszerrel frissülnek, úgyhogy hozzá kell szokni, de könnyű, mert mint írtam, ez pozitív, meg villámgyors. Majd meg fogod látni, ha hozzászoksz az évek során a Linuxnak ehhez az előnyeihez, gyors/sima futás, rendszeres és átfogó update-ek, nagy fokú testreszabhatóság, onnantól képtelen leszel Windows elé ülni, mert olyan érzés lesz, mintha hátra kötött kézzel kéne gépezni, meg mintha őskövület elé ülnél le újra, és nem fogod érteni, hogy hogyan bírtad ezt a trágyát annyi évig használni, meg miért vártál olyan sokáig a Linuxra átállással, mikor előbb megérte volna rá váltani. Ezzel én is így vagyok.
#38717 ubyegon2: igen, ez is gáz szokott lenni. Megint: a Linux világa elég gyorsan változik, új verziók, új módszerek jönnek-mennek. A magyar oldalakat ritkábban update-elik (nem csak a fordítás miatt, hanem kevesebb önkéntes gondozza, ritkábban érnek rá), gyorsan avulnak, nem csak a letöltőlinkek, de leírások, tutorialok is, sőt, sokszor a magyar mirrorok is le vannak maradva a sync-kel (csomagverziók). Ezért nem kell a magyarhoz ragaszkodni, hacsak annyira nem muszáj, mert pl. valaki annyira nem tud angolul, hogy ilyen alap Download http meg torrent gombot/linket sem talál meg a disztró központi (külföldi) oldalán, meg pl. egy Win10-et se tud megtanulni önállóan felhúzni (nyelvtől függetlenül), de nekik a Linuxot magát is nehezen ajánlom ilyenkor. Mirrornál meg nem a nyelv a gond, hanem a szerverek sávszélessége, válaszideje, a sync állapota, ezért célszerűbb valami nagyobb, de még nem túl távoli német, osztrák szervert próbálni, mert arról nem csak hogy frissebb csomagverziókat találhat, de még lehet gyorsabban is jönnek le a csomagok, update-ek, meg kevesebb a karbantartási leállás is ezeken a szervereken.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38647 üzenetére
Ja, akkor itt értettem félre az egészet, szó szerint azt írtad, hogy „egy szót se” értettél. A PPD-t el sem magyarázom, az házi feladat, keresőzés gyakorlására se rossz. A foomatic-ról bevallom, hogy arról meg én se tudom micsoda, az magamnak lesz házi legfeljebb, ha nem leszek ménkű lusta utánakeresőzni.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38645 üzenetére
Ja, jó, csak akkor meg nem értem, hogy mit nem értettél abból, amit írnak, mert világosan erről volt benne szó. Azért feltételeztem, hogy mégse ismered a témát. Ha félreértettem, akkor bocs.
Egyébként ez a Linux másik előnye, hogy multiplatformosan megtanít szemlélni a dolgokat, míg egy windowsos user sok mindenről nem érti, hogy hogyan működik, ő csak azt látja, hogy be kell kapcsolni, meg megosztás, aztán működik (vagy nem). Nem is lesz motiválva, hogy a részletekkel tisztában legyen, meg megnézze más rendszereken van-e jobb alternatíva. Ezért térül meg sokszorosan, ha linuxos témával küzd valaki, meg annak olvas utána, hogy az a tudás, amit összeszed, az nem csak Linux-specifikus lesz, hanem univerzális.
-
Frawly
veterán
válasz cooi11 #38640 üzenetére
Több infót please. Mi az, hogy hiányos? Egyébként ahogy már írták, 720p only, meg egy csomó tartalom nem érhető el Amerikán kívül. Ez ilyen, én is ezért mondtam vissza, helyesebben azért, mert még az előre letöltött tartalmakat sem tudtam megnézni a telón, valami 1043-as hibát írt, az adta meg a végső lökést, hogy nem fizetek azért, hogy szivassanak. Nem a Linux itt a probléma, hanem a szolgáltatásuk kaka. Linux támogatná az 1080p-t is, sokáig vitte is a böngészőkhöz készült 1080p plugin, de aztán a Netflix kavart valamit, hogy szándékosan ellehetetlenítse. Ez egy ilyen cég, hogy mit csinálj? Semmit nem tudsz ellene tenni. Ez vagy megfelel, és fizetsz érte tovább, vagy visszamondod, ahogy én tettem.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38634 üzenetére
Itt egy kulcskifejezés van, az SMB1, ami a Samba (Windows által használt file és nyomtatómegosztás) első verziója. Persze az évek folyamán volt több verziója is, de a régi windowsok (pl. XP), a régi verzión ragadtak. Ez addig nem is volt nagy probléma, amíg le nem csapott két éve a WannaCry nevű ransomware, amit letitkosított minden fájlt a windowsos megosztásokon, világbotrány lett belőle, mert egy csomó ember és cég adatait megsemmisítette. Ezért MS letiltotta a frissítésekkel, még újabb Windows-verziókban is, tűzzel-vassal irjta, és a Linux disztrók is kezdik kivezetni. A szívás viszont ott jön, hogy ez az SMB1 tudja a hálózaton gépi megosztások, nyomtatók felkutatását. Ez nem csak Linuxon szívás, hanem a Windowsnak minden verzióján. A megosztás továbbra is megy, újabb SMB verziókkal, de ha nem tudod eleve a megosztás nevét, akkor kitallózni nem tudod. Az egész gondot az okozta, hogy a SMB1 régi, amikor 35 éve megírták, akkor még nem voltak ilyen szigorú biztonsági követelmények, meg nem lógott minden gép az interneten, hogy boldog-boldogtalan, hacker és botnet támadja.
Keress rá az SMB1-re Google-ban, olvasd el az első néhány találatot, ott írni fognak róla több részletet. A lényeget szem előtt tartva leegyszerűsítettem most neked ilyen bakteriológus = vasutas jelleggel.
-
Frawly
veterán
LOL, pont most futottam bele magam. Új telepítés, hozzáadtam a /etc/fstab végére a tmpfs-ses ramdrive fix csatolását. Csak hiba csúszott a gépezetbe, mert ahonnan kivágtam a régi jól bevált sort, ott az egyik mező utáni Tab karaktert vizualizálva vágta ki a terminál, és ezt beillesztve nem vettem észre, hogy értelmetlen karakterek kerültek be a sorba. Reboot után a kernel hibával leáll, mivel az fstab elrontott sora miatt nem tud csatolni. Persze nem volt nehéz megcsinálni, írta mit kell nyomi, Ctrl+D a karbantartáshoz, ott root jelszóval bejelentkezni, majd az ott nyert konzolban nvim /etc/fstab kiadásával javítottam, majd reboot és jó lett. Azért nem tettem bele a nofail kapcsolót, mert ez egy jól bevált sor, nem gondoltam rá, hogy nem fog működni. Az is igaz, hogy egy kezdő egy ilyentől annyira megijed, hogy inkább újrahúzza a rendszert. Sőt, ha a nofail opció környékén van elgépelés, akkor meg a nofail se segít.
Mindegy, legközelebb így fogom csinálni, ezzel teszem be az utolsó, ramdrive-os csatolást, így nem lesz elírás:
tail -n1 /mentés/útvonala/etc/fstab >> /etc/fstab -
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38628 üzenetére
Megértem az álláspontod, de ez egy beidegződés. A GUI elhiteti veled, hogy könnyebb, igazából meg bonyolultabb. Pl. fstab-ban nem úgy értettem az UUID-re csatolást, hogy /media/UUID-re csatolj, hanem csak a partíció azonosításánál. A csatolási pontban azt adsz meg, amit akarsz, csak létező mappa legyen, pl. /egyebek/aminek-kereszteled/akármi, csak tőled függ, hogy minek nevezed el, mit tudsz megjegyezni.
Amit még fstab-hoz nem árt tudni, hogy lehetőleg első alkalommal használni kell a nofail mountopciót, hogy ha valami el is van gépelve, akkor se lesz bootképtelen a rendszer.
Egyébként Arch-on van egy genfstab szkript, azt úgy kell használni, hogy felcsatolod kézzel oda a partíciókat, ahová akarod, az összes lemezt, ez fontos, semmi ne maradjon ki, nem muszáj UUID alapján, akárhogy, akárhova csatolhatod, de az végleges hely legyen. Aztán kiadod a genfstab -U parancsot és kiírja, hogy mit írjál az fstab-ba. Ezzel egy életre, UUID-vel beleírod a csatolási pontokat, nem kell neked semmilyen UUID-t nézni, minden oda lesz felcsatolva, ahová te csatoltad a szkript indítása előtt, méghozzá UUID alapján csinálja, nem lesz az, hogy következő bootkor valami meghajtónév eltolódik.
Abban egyetértek, hogy a példámban a veterán hibázott, rutinból ment, nem figyelt. Nem is az a lényeg, hanem hogy még egy veterán is beleeshet ebbe, nem hogy egy kezdő. Rufus nincs is Linux alá, Etcher van, de nem mindig írja fel normálisan bootolhatóra a lemezképet. A dd-vel biztosra lehet menni, de ez az egy veszélyes benne, hogy ha rossz meghajtónévre megy rá, akkor annak reszeltek. cfdisk legalább kiírja a meghajtót, amit particionál az ember, dd-nél viszont figyelni kell, 2-3× meg kell nézni, hogy tényleg a jó név van-e beírva, ennyiből nem felhasználóbarát, de rendkívül hatékony.
Egyébként az segítség lenne, ha be lehetne állítani Linuxban, hogy az ember egyes meghajtóknak név, csatoló, bájtra pontos méret alapján lehetne adni egy azonosítót, és így is lehetne rá hivatkozni /dev/előrelefoglalnév alapján, ami soha nem tolódna el. Ez kb. olyan lenne, mint egy címke, de ezt külön kéne eltárolni a rendszeren, de nem a céllemezen, mert ha dd-vel mész át egy egész meghajtón, akkor a rajta tárolt azonosító meg partíciós-tábla-UUID az elveszik, ez azért nem alkalmas az azonosítására. Meg dd-be be kéne építeni azt a biztonsági mechanizmus is, hogy default (hacsak kapcsolóval nincs letiltva), akkor nem enged arra a lemezmeghajtóra, fájlba, stb.-be írni, amiről a rendszer fut, meg kiírás előtt kiírná az eszközméretet is, csak a biztonság kedvéért. Ezzel sok ilyen véletlen bedarálást meg lehetne előzni.
Ezek az átneveződő eszközök egyébként a rákfenéi a Linuxnak, még hálózati eszközöknél is ingatag, hogy egyszer wlan0, egyszer wlp1s0, meg eth00 vagy enps2akármi, és ha valami script hivatkozik rá, akkor néha nem működik, mert drágalátos udev szájíz alapján átnevezte.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38625 üzenetére
Már pedig a kézimunkának több előnye is van:
1) megy minden disztrón, olyanokon is, amelyeken nincs fent alapból a Gtk3, Gnome, Gnome Disks (magyarításban: Lemezek), akár még grafikus felület nélküli szerveren vagy hálózati eszközön is
2) nem kell feltenni hozzá mindenféle GUI-s programot, ami régi, csotrogány gépeknél nagyon meghálálja magát
3) mivel te kézzel csinálod, nem detektálja semmilyen automatika hibásan, nincs az, hogy benne maradt egy külső meghajtó a gépben, és az borít fel valamit.
4) ha terminálban kézzel csatolod, akkor esetleges hibánál azonnal van értelmes hibaüzenet, hogy mi miatt nem tudta csatolni. Grafikus felületen csak azt látod, hogy nincs felcsatolva, azt nem tudod miért, lehet nyomozgatni.
5) kézi fstab-ot egyszer kell megcsinálni, UUID-vel lehetőleg, onnantól nem fog semmilyen probléma jelentkezni többé, nem hogy 3 havonta, nem havivérzés ez.Pl. ezek a partíció meg pendrive listázásaid nagyon pontatlanok, sokkal több minden kiderülne az lsblk && blkid kimenetéből.
Ez különösen akkor jön jól, ha dd paranccsal vitézkedik az ember, vagy particionál és formatál, azoknál nagyon meg lehet szopni, ha valami automatika valami meghajtót vagy partíciót nem a szokásos helyre csatolt fel, te meg rossz meghajtóra ereszted rá a parancsot és adatvesztést okoz.
Ezt még 20-30 éve linuxozó vagy unixozó veteránok is be tudják szopni, nekem van ilyen ismerősöm, lemezképet akart kiírni pendrive-ra, még terminálban is csinálta, de reflexből nyomatta be a dd of=/dev/sdb parancsot, mert ugye a pendrive sdb nevet szokta nála kapni. Igen ám, de benne lett felejtve a gépben a pendrive, így bootkor az az sda jelet kapta, a rendszermeghajtó lett az sdb, és a koma szépen bedarálta magának az egész rendszerét. Komoly adatveszése persze nem volt, mert felhasználói adatokból mindből volt biztonsági másolat, de a rendszert húzhatta újra, ami nagy blama volt.
De ugyanez van bootolásnál is. Sokkal sírnak, hogy így nem bootol UEFI-vel, úgy törik el a GRUB, ha meg valaki kézzel telepíti terminálban, kézzel bekonfigolva, akkor tuti megy, és nincs az, hogy valami automatizált grafikus telepítő tolta el a beálíltásokat, vagy a default egyenbeállítások nem jók az adott gépre. Pont ezért nincs pl. az Arch Linuxnak sem telepítője.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38620 üzenetére
Na, ezért használok én kézi módszereket. Saját magam csatolok lsblk és blkid parancsok kimenete alapján, és saját magam írok fstab-ba. Semmilyen automatikás megoldás nem cseszi el a felcsatolásokat, hogy egyszer ide, egyszer oda csatolja. Ugyanez a xapian indexszel, indexet nagyrészt nem használok, csak egy konfigfájlokat nyitogató scripthez, de az saját szakállra indexelget, amikor én indítom, nem fogja meg a gépet.
A csatolásra tippem, hogy van két ugyanolyan label-lel ellátott partíciód, és a label alapján ugyanoda akarta csatolni, de nem tudta. Ezért a legbiztosabb az UUID-vel csatolás, bár ez is egyezhet, ha klónozott fájlrendszerről van szó.
#38598 tomtyi: látom megoldódott, de ez a gép tuti nem gyárilag jött Ubuntuval, mert akkor ilyen Basic Data FAT32-es partíció nem lenne rajta, azt a Win7-10 hozza létre. Garantálom, hogy eredetileg ez egy windowsos gép, aminek valaki feltolt egy Uborkát análisan, kondom és vazelines rásegítés nélkül. Ha nem vagy képben, hogy milyen partíciók kellenek, akkor bízd rá az Ubuntu telepítőjére, hogy az egész lemezt saját belátása szerint particionálja (egy partíció, de az LVM kötetekre osztva emlkeim szerint), és darálja be, ami rajta volt. Ha meg egyedi igényeid vannak, akkor neked kell eldönteni, hogy neked milyen és mekkora partíciók kellenek, ez valahol még a lemezmérettől is függ. Mindenesetre ezt a fura méretű 628 megás EFI, meg FAT32-es extra Basic Data szutykot, meg a többit is darálhatod befelé, jobb is tiszta lappal kezdeni.
Én úgy szoktam particionálni, hogy 100-500 megás EFI partíció, ez attól függ, hogy milyen Linux megy rá, meg milyen OS lesz esetleg mellette, egy Archnak egy szál magában elég a 100 mega, egy Gentoo-nak, ami feltolja mindig a régiek mellé kerneleket, meg a kerneleket halmozó Ubuntu, Debian vonalnak viszont kevés lehet (működhet, de renceresen pucolgatni kell kézzel), még a 200 is, ha mellett mondjuk még Windows is lesz. Az 500 mega biztonságos méret EFI partíciónak, ought to be enough for anybody. Ha nem akarsz UEFI-vel bootolni, akkor nem is kell ilyen partíció. Utána létrehozok 40-50 gigát rootnak, csak annak, ami marha sok, főleg minimalistább disztróknak (azok megvannak 5-10 gigából), de egy bloatabb Ubuntunak megint lehet kell annyi, mert a simán 10-20 gigát is megehet, és hízhat, apt cache telhet be, /var-ba logok hízhatnak, egyes alkalmazások pakolhatnak a /opt-ba is, és nincs az, hogy hirtelen betelő root partíció miatt nem tudna működni vagy indulni a rendszer, akár évek múltán. A maradékot meg egyben (vagy addig, míg mögötte egy másik OS partíciója nem kezdődik) home partíciónak, hogy egy esetleges újratelepítéskor megmaradjanak a home-ban a user beállításai, meg az egyéb adatok (felhasználói fióktól független doksik, torrent, film, letöltések, stb.). Swap az nem kell, vagy ha kell, akkor sem kell külön partíciónak lennie, lehet swap fájl, ezt akár telepítés után is létrehozhatod, csak akkor neked kell mkswap-pal terminálból formázni, meg fstab-ban felcsatolni. Ez a felosztás általában néhol overkill is, de jó benne hagyni tartalékot, mert ha valami partíciót túl kicsire szabsz, akkor utólag kínosabb partíciókat méretezgetni, meg újraparticionálni. Ha viszont normálisan particionálsz, jó eséllyel az életben nem kell többé hozzányúlni, legfeljebb egy újratelepítéskor csak a rootot formázod, meg a /home-on új felhasználói mappát kezdesz.
Ez mindig szokás, ízlés, igény kérdése leginkább. Abszolúte méretfüggő is, egy 120 gigás SSD-re nem szabnék 50 giga root partíciót, egy ilyen SSD olyan régebbi gépben van, amire úgyse telepítenék sok szutykot (meg második OS-t), akkor lehet arra mennék, hogy max. 250 MB EFI FAT32, 25-30 GB ext4 root, a többi ext4 /home-nak. De régen használtam már 500 gigásnál kisebb lemezt. Az sem mindegy, hogy a gépben mennyi RAM van, mekkora swap terület kell, de azt lehet a root partícióra is tenni swapfile formájában. A swapfile azért jó, mert később is módosítható a mérete, ha kiderülne, hogy túl kicsi vagy túl nagy.
Még a titkosítástól is függhet, mert ha pl. egész lemezes LUKS szoftveres titkosítást használ valaki, arra az a jó, hogy a booton kívül az egész lemez egyben, és az felosztva LVM kötetekre.
-
Frawly
veterán
válasz tvamos #38381 üzenetére
Ez milyen gép konkrétan? Azt értem, hogy NV 4200M, de milyen laptop, milyen proci, abba van-e valami másik GPU integrálva, nem amiatt fagy-e.
Egyébként a kimeneteiden látni, hogy nem jó, mert a nouveau (nyílt) drivert használja, nem a zártat. A 390-es driverág egyébként újabb, mint a 334-es, hacsak nem elgépelted, nagyon cselesen a főverzió száma is jelzi, hogy 390>334. De! Függ attól is, hogy mi van a főverzió mellett alverziónak, mert a 334-esnek, 390-esnek is vannak karbantartási kiadásai.
Egyébként az NV oldala a 390.138-as drivert ajánlja, nem tudom Ubuntun benne van-e a tárolókban. Az Arch tárolóiban benne van, de az Arch az szar, instabil, nem LTS, nem corporate grade, nincs mögötte olyan fain kis support cég, mint a Canonical. Így Archot meg azon alapuló disztrót használni nem szabad, érdemes Ubuntun maradni, abból is valami ropogósan friss kis LTS-en, 18.04, vagy esetleg Debian 9.
-
Frawly
veterán
válasz growler #38334 üzenetére
Ez igazából azért nem probléma, mert ma már SSD-knek nem kell töredezettségmentesítés, HDD-knek sem annyira életfeltétel, mióta sok mega cache-el vannak felszerelnve. Simán mennie kell Kubuntun az NTFS partícióknak. Viszont ha valaki már tartósan Linuxozik, átállt, már majd egy éve használja, annak azért viszont javaslom, hogy dobja az NTFS partíciókat. Minden kezeli ugyan, ha fent van az ntfs-3g csomag, 5.11-es kernelbe már kernelszinten lesz NTFS írás is implementálva, de Linux jobb teljesítménnyel, pattogósabban, kisebb prociterheléssel használja a saját fájlrendszereit. Ráadásul a Linuxnak az is az egyik fő előnye, hogy a fájlrendszerei jobbak, gyorsabbak, mint az NTFS bármikor is volt vagy lesz. Tehát az NTFS-hez egy szinten túl nem érdemes ragaszkodni, dobni kell, menteni kell a fájlokat egy másik lemezre, vagy online tárhelyre, és az összes NTFS fájlrendszertől megéri megszabadulni. Feltéve, hogy az ember már nem használ Windowst azon a gépen, vagy ha használ, akkor csak a Windowsnak 1 NTFS partíció legyen meghagyva, de nem több, a Linuxnak a saját linuxos partícióit és fájlrendszereit kell odaadni, adattárolásra is, nem csak rendszernek. De ezt csak akkor ajánlom, ha már valaki tartósan linuxos, míg nagyon kezdő, a váltás egy korai korszakában elmegy az, ha még egy ideig NTFS-t használ. Szuboptimális, de elmegy.
-
Frawly
veterán
De, parancssorban is meg lehet találni a config fájlt, man proginév is írja általában, meg find paranccsal is fel lehet kutatni. De általános elvek menték is meg lehet találni, felhasználói programoknál ~/.config/programnév/akármi vagy rendszerszintű programoknál, service-eknél /etc/ vagy /etc/conf.d/ vagy hasonlós, esetleg /usr/share/proginév. Tehát nem tűt kell keresni a szénakazalban. Ráadásul a terminálos megoldások kimenete szépen szűrhető, hogy áttekinthetőbb legyen, meg automatizálhatók a terminálos parancsok.
A GUI-nak meg az a baj hogy ha minden beállítást kivezetsz, akkor meg a kezdők a sok grafikus opcióban vesznek el, és nem találnak meg semmit. Meg minél több funkciója van, és minél többet lehet rajta állítani, annál bloatabb.
Eleinte én sem hittem el kezdő koromban veteránoknak, hogy a terminál hatékonyabb. Aztán fokozatosan jöttem rá, hogy de. Az is igaz, hogy aki keményvonalas terminálos, az nem default beállításokkal használja a terminált, meg shellt, hanem eleve valami nagyobb tudású, nem default terminált állít be, jobb betűtípussal és színsémával, egy csomó shell hack-kel, completion scripttel (Tab-os kiegészítéshez), alternatív shellel (pl. zsh, fish), mindenféle alias-szal, és terminálos csodaprogrammal (vifm, lf, ranger, nnn, stb.), saját fzf/find/fd-s megoldásokkal, vim/Emacs editorral és readline móddal, stb., így nem a maga natúrságában használják a terminált, hanem minden úgy van az ujjaik alá készítve, hogy 2-3 billentyűnél többet nem kell nagyon megnyomjanak, hogy egy adott progit, mappát, konfigfájlt, fontos gyakori funkciót elérjenek, egyáltalán nem kell gépelgetniük, meg keresgetniük semmit.
Egyébként meg a GUI nem istenkáromlás, de ha az ember elér egy szintet, akkor belátja, hogy 1) felesleges, 2) nem hatékony, 3) csak erőforrás-növelésre jó. Nálam is voltak idők, amikor a GUI-k felsőbbrendűségében hittem, persze ehhez hozzá kell tenni, hogy akkor frissen váltottam én is windowsról, és sok berögződés még bennem volt. Sőt, ma már azt is látom, hogy ez a grafikus felületezés, MacOS, Windows, GeOS, stb., mind visszafejlődés az IT-ben, amik anno úgy tűntek, hogy előrevisznek, de igazából nem. Az átlag laikus ugyan közelebb hozták az IT-ben, hogy különösebb tanulás nélkül tudnak használgati a gépen alap dolgokat, de összességében visszalépésnek tekinthetők.
#38314 tordaitibi: ez, amit írsz rendben van. Ezen én is átestem kezdőként, hogy fejben kellett tartani parancsokat, meg nehéznek tűnt. De aztán ez az érzés megszűnik, ahogy ismered meg a terminálos megoldásokat és egyre többet használod. Pl. a jövőben már emlékezni fogsz, hogy ha valami USB-s eszközzel baj van, és infó kell egy USB-s eszközről, már reflexből pattan fel a terminál, bele meg kezded csapatni az lsusb parancsot, de még azt se kell végigírni, hanem lsu + Tab + Enter, és már olvashatod is a kimenetet, nem kell a grafikus indítómenü századik bugyrában mindenféle grafikus panelt elővenni, meg előtte egy csomó szutykot feltelepíteni mindenféle függőséggel, amik ráadásul egy csomó felesleges dolgot is írnak GUI-n, mikor neked csak egy adott infó kell, egy adott USB eszközről, és egy terminálos paranccsal sokkal gyorsabban megleszel.
-
Frawly
veterán
De nem minden oldható meg grafikusan. De ez nem hátrány, ha egy ideje linuxozik az ember, akkor rájön, hogy a konfigfájlok szerkesztgetése, és a terminál az jóbarát, sokszor egyszerűbb terminálban kiadni egy sor parancsot (végig sem kell írni, mert Tab billentyűkre kiegészíti), meg terminálban átírni egy sort egy konfigfájlban. Közvetlen módosítás, nem kell keresgetni, hogy hol vannak a beállítások, disztró és grafikus felülettől függetlenek, ráadásul a terminálban látszani fog, ha van valami hibaüzenet, vagy warning.
Grafikus felületen meg telepíteni kell mindenféle GUI-s szart hozzá, amiben a 4. beállítóikonra előjövő ablak 5 menüjének, 7. almenüjek 99. füléből Advanced gombra lenyíló rejtett beállítóablakban checkboxra feloldható csúszkájával állítható, ezt ember legyen a talpán, aki 99 screenshot alapján megtalálja, hogy hol kell állítani, főleg, ha nem olyan grafikus felületet vagy disztrót vagy nem ugyanazt a verziót használja, mint ami a leírásban van. Ráadásul minden újratelepítéskor el kell játszani ezt a sok kattintgatást. Míg terminálban visszahúzol egy .conf fájlt, vagy kiadsz egy sor parancsot és máris újra működik az egész, nem kell semmit keresgetni meg 99-et kattintani hozzá. Ráadásul a GUI-s megoldás, hogy ha crachel, azt nem is látod, nem lesz hibaüzenet, csak azt látja az ember, hogy nem megy.
Az a baj, hogy a Windows meg a Mac elhitette az emberekkel, hogy a grafikus felület a hatékonyabb, pedig pont, hogy a terminál, CLI, scriptek, konfigfájlok a hatékonyabbak. Sokkal hatékonyabb, egyszerűbb, gyorsabb workflow valósítható meg velük az esetek 99%-ban. Kicsit valóban tanulni kell hozzá, mert elsőre nem tűnik felhasználóbarátnak, de megéri beletenni a munkát.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #38234 üzenetére
Ez erősen nyomtatófüggő, hogy mit kell feltenni. HP-khoz HPLIP, Epson-okhoz általában gutenprint csomag.
Samsungoknál többféle játszhat:
1) Samsung unified printer driver (disztró tárolójából, nem holmi weboldalról begányolva 5 éves leírás alapján)
2) tiédhez hasonló Samsung nyomtató drivere, ami nálad is van, hogy CLP-310 viszi, pedig neked egész más modellszámú van, de lehet a két modell vagy ugyanaz, csak egyes piacokra át lett számozva, vagy egymáson alapulnak
3) gyártófüggetlen, generic driver, ami nem a nyomtató gyártóját és típusát veszi figyelembe, hanem nyomtató által támogatott leírónyelvet, pl. PDF, PS, PCL, PRCS, stb.. A Samsung ML1670 konkrétan az SPL leírónyelvet tudja, de talán megeszi a PCL-t is, ezekhez való generic drivert kell keresni a disztró tárolójában, jó eséllyel ez is meghajtja.Plusz minden nyomtatóhoz fel kell tenni a CUPS-t, és abban a megfelelő ppd modult is. A CUPS lecserélésére jelenleg fejlesztés alatt van egy PAPPL nevű valami, ami egyszerűbb, kulturáltabb, de még nem minden támogatja, kísérleti stádiumban lévő megoldás.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz Steve_Brown #38233 üzenetére
A Ryzen-t saját példámra írtam, mert abban is AMD GPU van integrálva, legalábbis a Ryzen APU-kban és Ryzen mobil procikban. De ugyanazok a driverek kellenek akármilyen AMD videókártyához is, az R9 2xx-hez is, meg az RX-ekhez, Vegákhoz is.
Másrészt meg nem csak az számít, hogy hány éves a kártya, hanem pl. a Protonnak az is kell, hogy egyébként is friss csomagok legyenek a disztrón, mert az még új technológia, folyamatosan fejlesztik.
A Manjaro-n nem tudom mi írja ezt, hogy linux. Nyilván egyes progik átkeresztelhetik. Megint itt jön képbe a terminál, ott meg az lsmod parancs, vagy inxi feltétele után az inxi -Fxxx futtatása, mert ott látszik, hogy a kernelből melyik drivert használja a kártya. Alapból az amdgpu nevű drivert kell használja. mesa-nak is fent kéne lennie alapból Manjaro-n. A vulkan-radeon, libva-mesa csomagot nem tudom, jó eséllyel az is fent kéne legyen, de ebben már nem vagyok biztos.
-
Frawly
veterán
válasz Steve_Brown #38225 üzenetére
Igen, lényegében másik rendszert kéne keresned. Tudom, hogy ez az Ubuntu/Mint-vonal a legközismertebb, mindenki ezeket ajánlja a látatlanban felhasználóbarátság és elterjedtség miatt, de nem arra valók, amire te akarod használni a gépet: játék.
Mint mondtam, egyébként Ubuntun és Minten sem nehéz kiküzdeni, hogy menjen Proton, csak kezdőként nehezebb, nem lesz meg hozzá a tudásod, frusztrálni fog, itt a topikban épp erre látjuk tőled a példát. Kezdőként eleinte tényleg csak azt tudod, hogy sodródsz az árral, és inkább rendszert váltasz, később ezt már nem kell megtenned.
Terminálozni meg azért kell, mert az Linux szinten egységes. Ilyen egérrel kattintsál ilyen meg olyan ikonra módszereket azért nem ajánlunk, mert az disztrófüggő, meg grafikus felület függő, egész máshova kell kattintani egy KDE-n, mint egy Xfce-n vagy Cinnamon felületen. És látóasszonyok sem vagyunk, mert az értem hogy Ubuntu 20.04, de milyen grafikus felület? Mert van Xubuntu, Kubuntu, meg Mindenfélebuntu 20.04, és ezekre alapuló mindenféle disztró. Gondolom „sima” (Gnome-es) Ubuntu, de ez megint látóasszonyság, nincs kristálygömbünk, hogy ellenőrizzük. Míg a terminálos parancsok mindenhol működnek, és általában a hibaüzentet is pontosan látod, mit írt ki, ha nem megy. Grafikus felületen sokszor csak annyit látsz, hogy hiába kattintasz, hiába állítasz át, nem megy, de nincs hibaüzenet, vagy nem látszik.
Tehát nem kicseszésből gépelgettetünk a terminálba, hogy Titkárságiné Kovács Mancikával gépírjatok kézenfogva, hanem a hibakövetés és a módszer biztossága miatt. Igazából még sokat gépelni sem kell terminálban, mert be tudod illeszteni a parancsokat előre kivágva, vagy az első 2-3 karakter begépelése után szavanként Tab billentyűt nyomva valószínű felismeri mit akarsz írni, és kiegészíti automatikusan. Tehát nem kell a körmeidet legépelni, meg Jókai-regényeket beírni neki.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz Steve_Brown #38216 üzenetére
Elvileg sudo apt remove amdgpu-pro. Vagy már nem is tudom mi a csomag neve Ubuntun, mivel nem Ubuntu-alapú disztrókat használok, hanem Arch-alapúakat. Néha diszrók között a csomagnevek változnak, kötőjel helyett alsókötjellel van írva, vagy egybeírva, ezt a neten kéne elleőrizni, vagy Synapticban megnézni milyen csomagok vannak fent név szerint, és ott megeresni az amdgpu pro-t.
Manjaro-n meg kéne nézni terminálban az lspci, lsusb kimenetet, hogy hol látszik a hangkártya, majd lsmod apranccsal megnézni, hogy a hozzá való kernelmodul be van-e töltve, vagy fel kell-e tenni hozzá valami extra csomagot.
De még az is lehet, hogy működött a hangkártyád Manjaro alatt, csak a legtöbb disztrón 0-ra van húzva alaptelepítésben a hangerő, és hiába megy a kártya, nem hallasz hangot, ez engem is beszopatott párszor, pedig én előre tudom, hogy ez az eshetőség is játszhat. Ezért az első lépés az, hogy az ALSA vagy pulseaudio mixerét megnyitod, és megnézed, hogy a hangkártya kimenete ki legyen választva akív eszköznek és ne legyen lenémítva meg 0-ra húzva a hangereje, mert 99%, hogy erről van csak szó.
-
Frawly
veterán
válasz Steve_Brown #38206 üzenetére
Radeon az biztos nem lehet, mert az csak ATi kártyákat, meg régi AMD kártyákat tud hajtani. Modern AMD GPU-ket csak az amdgpu nyílt driver tud hajtani, ami alapból bele van forgatva minden modern mainstream Linux disztró kernelébe, és kéne mennie vele a Protonnak is. Valóban van a zárt amdgpu-pro driver is, de az is a nyílt amdgpu driverre épül, csak hozzáad egy zárt részt, de azt csak akkor kell feltenned, ha a kártyán OpenCL-t akarsz használni (pl. coin bányászat, matematikai számítások gyorsítására, fizikai szimulációkhoz, mesterséges AI kutatáshoz, lc0 sakkmotorhoz, stb.). Sima OpenGL-t, Vulkant, DXVK-Protont használó játékokhoz jobb a nyílt amdgpu (azaz nem pro) drivert használni, mivel nem csak stabilabb, de sokszor teljesítményre is jobb játékok alatt, több fps-t ad.
Ezek a rakjunk fel amdgpu pro drivert az AMD oldaláról, meg altenatív mesa csomagot kezdetű leírások, amik mentén most kezdőként kapkodsz, azok még régi Ubuntu verziókhoz készültek, újabb Ubuntuknál, 20.04 és 20.10 már nem kellenek ezek a varázslások. De mint a másik topikban is írtam neked, hogy ha nagyon fontos a játék, akkor arra jobb lenne Manjaro-t feltenni, abban mindig frissebb a kernel, benne frissebb az amdgpu driver, frissebb a mesa csomag, frissebb Wine, frissebb Proton, jobb vagy problémamentesebb futást tehet lehetővé játékoknak.
Az ne tévesszen meg, hogy a neten mindenhol azt írják, hogy Debian így legstabilabb, Ubuntu LTS úgy legstabilabb. Ja, stabil, ha csak régi gépen, vagy irodai munkára, meg nem gamer átlag felhasználással használod, és ha olyan dologra kell a Linux, ami nagyon mainstream, pl. új hardver hajtása, új proci, új GPU, modern játékok, modern technológiák (Vulkan, Proton, AOC), akkor ahhoz jobb egy friss, rolling disztró. Persze, kiküzdhető Debian, Ubuntu-vonalon is, de azokon azzal kezdőként nagyobbat fogsz szívni, mert nem erre valók, hanem cégeknek meg olyan felhasználóknak készültek, akik nem szeretnének túl sűrűn frissíteni, mert az adott régi hardverüket, meg hagyományos felhasználsukat kiszolgálják a régi csomagverziók is, és biztonságból nem akarják, hogy eltörjön valami frissítéskor, meg nem igénylik az újabb verziókban lévő újdonságokat, sebességoptimalizációkat.
-
Frawly
veterán
válasz cappa72 #38204 üzenetére
Az amit az lspci -v ír a 2MB és 256MB, az nem a VRAM, hanem a VRAM-nak egy előtöltésre használt része csak. Nem a teljes videómemóriát írja akkorának.
Igazából ezt kerneldriveren keresztül lehet lekérdezni, hogy mekkora a kártyán a VRAM és abból mennyi szabad. Az én AMD integrált GPU-mon jelenleg így tudom lekérdezni:
cat /sys/class/drm/card0/device/mem_info_vram_total
cat /sys/class/drm/card0/device/mem_info_vram_usedVagy
cat /sys/kernel/debug/dri/0/amdgpu_vram_mmEsetleg felrakhattam volna a radeontop vagy gpustat progikat. Nálad majdem biztosan nem ezekkel kell lekérdezni, GPU-tól függ, még a gyártót sem elég tudni, konkrét GPU generációnként és kerneldriverenként is változhat, hogy melyik GPU-nál hol lehet lekérdezni, meg millyen GPU információs programok támogatják. Kerneldriveren azt értem, hogy egyes régi AMD kártyák pl. nem csak az amdgpu kerneldriverrel hajthatók, hanem radeon driverrel is. Ki kell nyomozni a GPU-dhoz tartozó Arch Wiki és Gentoo Wiki szócikkeiből, akkor is, ha nem ezeket a disztrókat használod, hanem Ubuntut.
Ez ilyen, a Linux nem annyira felhasználóbarát, nincs egységes driver interface, mint Windowson, amihez cégek írhatnának mindenféle kacsalábon forgó információs progit. Linuxon neked kell a kernelből kiküzdeni az infókat, esetileg, adott hardverre vonatkozóan.
-
Frawly
veterán
válasz Steve_Brown #38203 üzenetére
Nem értem mit szenvedsz össze. Ubuntu, Kubuntu, Mindefélebuntu 20.04, és ezeken alapuló disztrók (Mint 20, Pop! OS 20.04) a 20.04-es kiadással már vannak olyan frissek, hogy a Protonhoz semmi spécit nem kell telepíteni. A rendszerben default telepítve ott kéne lennie a mesa csomagnak, benne ACO támogatással, meg a kernelben egy nem olyan elavult nyílt amdgpu drivernek. Wine-t is a hivatalos tárolóból elég telepíteni, semmilyen külső .deb fájlt nem kell felszenvedni hozzá, Steam-et szintén fel lehet így telepíteni, ott csak annyira kell figyelni, hogy mikor már feltelepült, akkor a Steam beállítainál csak engedélyezni kell a Proton-t, mert alapból nincs bekapcsolva. Steam-ben Steam menü, ennek az utolsó előtti menüpontja (Settings), ezen belül az utolsó kategória (Steam Play) és itt beteszed a két pipát. Magyarított Steamnél nem tudom mi ezeknek a neve, hogy van magyarítva, pont a hülye magyarítások miatt nem használok magyarul egy rendszert sem.
Zárt drivert el kell felejteni, az csak Nvidia kártyánál/GPU-nál kell. AMD-hez, Intelhez a kernelben lévő default nyílt drivert kell használni mesa-val, X.org alatt meg Intel GPU-nál semmit nem kell feltenni, AMD-nél meg a xf86-video-amdgpu-t.
Nvidia speciális csak, annak is alapvetően a mesa kell, de ahhoz már telepíteni kell a zárt NV drivert, viszont cserében nem kell hozzá X.org alatt az xf86 driver.
Ezek az xf86 driverek a hardveres 2D gyorsítást adják, a mesa a 3D-s OpenGL gyorsítást. A Steam egyébként behúzza függőségnek mind a mesa, mind a vulkan-os csomagokat, Protont, szóval nem kell neked feltenned olyan Linuxon sem, ahol nem lenne feltelepítve, de a mesa-t meg a megfelelő xf86 csomagot a X.org is behúzza telepítéskor. Waylanden semmilyen xf86-os driver nem kell.
Ha nagyon nem menne, akkor viszont ne Ubuntuval szenvedj, tegyél fel egy Manjaro-t. Az full rolling, mindig elég friss benne a kernel, kerneldriverek, mesa, vulkan, Steam, Proton, nem kell semmilyen .deb csomaggal meg PPA-s leírással vergődni, nem lesz többé gond a függőségekkel.
-
Frawly
veterán
Tanulásképpen bekapcsolhatod a secure boot-ot. Elvileg a nagyobb mainstream disztrók simán kezelik default, Debian, Ubuntu, Fedora-vonalnak minden disztrója. A legtöbb disztró ezt egyébként ún. köztes bootmanagerrel oldja meg, amit shim-nek hívnak, ez pont a secure boot rétegét van hivatva kiszolgálni. Kernelszintű driverek telepítését megbonyolítja.
Én nem ajánlom, hogy a tanulást leszámítva a gyakorlatban bárki szenvedjen vele. Csak önszopatásra jó. Csak akkor használja valaki, ha pl. olyan céges laptopot használ, ahol a cég a Windowst azért telepítette szándékosan secure boot-tal, hogy a telepítést Bitlocker jelszóval védje, és valaki ilyen rendszer mellé akar Linuxot telepíteni, és a céges policy miatt nem sikálhatja le a céges rendszert, és használnia kell (secure boot kikapcsolása sem segít, mert akkor nem fog bootolni a Windows). Minden más esetben nagyon melegen ajánlom a kikapcsolását.
-
Frawly
veterán
válasz zsolti1debre #38159 üzenetére
Biztosan működnie kell annak, amit lionhearted írt, Lemezek alkalmazásban a partíciónál fogaskerék ikon, ott csatolási opciók, és mindjárt az elsők között lesz a rendszerinduláskor felcsatolás, vagy valami hasonló lesz a magyarított neve.
Amit sonar írt, az egyébként ugyanezt csinálja, de grafikus felület nélkül, és bár ez a módszer jobb haladóbbaknak, mert grafikus felülettől, disztrótól (nem csak Ubuntu, nem csak Gnome, nem csak Gtk-alapú Lemezek / Gnome Disks alkalmazásban működik), telepítési nyelvtől, telepítőtől, initrendszertől független, de kezdőként csak elronthatsz vele dolgokat, bootképtelenné teheted a rendszert, vagy hiába csatolod fel, nem tudsz rá írni, csak rendszergazdai joggal (ami kivédhető, majd később ezt is megtanulod). Nem ajánlom, egyelőre maradj a fogaskerekes, grafikus felületes megoldásánál, amíg nem lesz több tapasztalatod Linuxszal. Az tuti egyszerű, tuti működik, nem lehet elrontani, lesz írási jogod is automatikusan a partícióra.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #37998 üzenetére
Igen, GUI alatt sok mindent nem lehet, ezért nyomatunk minden linuxos topikban terminálos parancsokat, nem azért, hogy a kezdőket szivassuk, meg gépelgessenek. Terminálban mindent lehet, és biztosan működnek minden disztró alatt. Konkrétan ez a systemctl minden systemd-s disztrón működik (a disztrók 99%-a), a dpkg-reconfigure meg minden Debian/Ubuntu-származék alatt (ami megint a leggyakoribb, legelterjedtebb, legnépszerűbb). Meg a terminálos megoldások azért is jobbak, hogy részletes hibaüzenetet is látsz, hogy mi nem megy. GUI alatt sokszor csak azt látni, hogy nem indul valami, vagy crashel, és nem lesz értékelhető hibaüzenet. Plusz a terminálos parancsok legtöbbször függetlenek a grafikus felülettől is (mindegy, hogy KDE-t, Gnome-ot, Xfce-t, vagy Cinnamont használ valaki), meg akkor is működnek, ha valami bug vagy szoftverhiba miatt nem futna a grafikus felület egyáltalán.
Míg GUI alatt minden grafikus felületen külön lehetne nyálazni a részletes screenshotokat, hogy milyen menünek meg beállítóablaknak a 99. fülének a 3. rejtett gomjára megnyíló párbeszédablaknak mit állítsál. Terminálban meg egy jól célzott parancs, még gépelgetni sem igazán kell, mert vagy Tab billentyűre kiegészíti a gépelni való 90%-át, vagy be tudod másolni kijelölés, beillesztéssel.
Egyébként meg a LightDM-mel sincs probléma, kicsit fapadosabb, de cserébe kevesebb erőforrást is eszik. Az SSDM meg többet tud meg csilivilibb. Kinek mi kell. Ez a jó a Linuxban, tudsz választani, le tudod cserélni, és nem az van, mint Windowson, hogy egyféle megoldáshoz vagy kötve.
Illetve jó is, hogy látlak, mert eszembe jutottál a DDC fényerőszabályozásról, amit hiányoltál a Linuxból. Itt az Arch WIki-ben le van írva az External Monitors részénél, hogy mit kell hozzá állítani, hogy menjen. Már előre szólok, hogy a változatosság kedvéért ezt is terminálba kell benyomatni, ráadásul szintén rendszergazdai jogokkal, de lehet hozzá valami scriptet is szerkeszteni, ami grafikus felületről tudsz billentyűnyomásra hívogatni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz utpcat #37983 üzenetére
Semennyire nem finnyás, főleg ha nem használsz zárt drivert, bár még az sem probléma, ha a zárt driverhez kapcsolódó hardver nem cserélődik. Magának az alaplapnak, procinak a cseréjére nem kényes. Ez nem Windows, hogy újra kell aktiválgatni. Megjegyezném a Windows is tudná, nem technológiai korlát, a MS csak szándékosan nehezíti meg a gépek közötti átjárhatóságot, hogy ne egyszerűsítse le a warezesek dolgát, hanem vegye meg mindenki az összes gépére a Windowst, pont ezért van korlátozva az USB-re telepítés is. Linuxnál nem érdekük, hogy kicsesszenek a felhasználóval, meg megvetessék, mivel úgyis ingyen van.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #37973 üzenetére
Az a baj, hogy ezt nem elég betenni automatikus indulásba, hanem egy scriptnek folyamatosan kéne futni, és ha feléled az eszköz a monitor alvóból történő visszajövetele utána, akkor mindig újra le kell futtatnia.
-
Frawly
veterán
válasz lionhearted #37969 üzenetére
Elhiszem neked, de ez konkrétan mit jelent? A natív linuxos megoldáshoz képest kb. hány %-kal lassabb?
-
Frawly
veterán
válasz Synaptic #37947 üzenetére
Ez a simán beenged milyen jelszóval történik? Root felhasználó és az egyéb felhasználó jelszava megegyezik? Néha trükkös lehet az is, hogy más billentyűzetkiosztás vonatkozhat a konzolra (systemd loadkeys), és más a grafikus felületre (setxkbmap). Arra is figyelj, ha van beállítva kiosztásváltó gyorsbillentyű, akkor nehogy rátenyerelj arra jelszóbekérés előtt, mert nem mindig veszi észre az ember, és emiatt nem működhetnek ékezetes jelszavak. Vagy ha pl. a Caps Lock be van ragadva.
De mint mondtam, a root felhasználó jelszava, és a saját nem root felhasználód jelszava (amivel szintén rendszergazdai jogú jogosultságot tudsz szerezni, azzal progit indítani), az nem biztos, hogy egybeesik, és grafikus felületen nem tudom melyiket kéri a rendszer, míg terminálban simán sudo-nál a nem root felhasználó jelszavát kéri, kivéve, ha a kifejeztten root-tal való futtatást állítasz be, pl. su parancs.
Ez egy komplex problémakör, meg kell tanulni az alapokat, meg a rendellenességnek tűnő dolgok okát diagnosztizálni.
-
Frawly
veterán
válasz I02S3F #37925 üzenetére
De, lehet telepíteni akár a /home/I02S3F mappába is a kész programot, általában a make install scriptnek meg lehet adni /bin/-től eltérő mappát is, de pont amiatt, amit te is írsz, a jogosultság miatt, meg a könnyű kiadhatóság miatt szokták alapból a /bin/-be tenni. De simán működhet a /home/ mappádba telepítve (vagy kézzel bemásolva) is, ha azt felveszed a PATH környezeti változóba. Simán fog tudni írni a Conky a rendszerbeállításokat is, csak akkor sudo-val kell futtatnod, vagy a rendszerjogokkal induló WM-nek, DE-nek vagy valami más initfolyamatnak kell a bootkor ilyen jogokkal betöltenie.
De én Conky-t nem fordítanék forráskódból, az úgyis megtalálható minden disztró tárolójában, és már alig fejlesztik, így nincs az, hogy túl régi verzió lesz. Ez az az apró progi, aminek függősége sincs sok, így akár valami univerzális csomagformátumból sem akkora gáz feltenni. Persze ha annyira akarod gyakorolnia forráskódból forgatást, akkor le lehet épp fordítani, pont azért, mert kicsi, nincs sok függősége, elég gyorsan lefordul.
-
Frawly
veterán
válasz Synaptic #37923 üzenetére
Nem kell semmi beállítás. Bár ez attól is függ, hogy milyen disztró, most az Ubuntu topikból feltételezve még mindig Ubuntu, azon semmit nem kell állítani, hogy tudja.
A 3 másodperces beállást htop-ban meg iotop-ban, esetleg nettop-ban kéne nézni, ezek terminálos alkalmazások, terminálban futtatni, megnézni, hogy mikor beáll, akkor mire vár, proci van felcsavarva, lemezműveletek, hálózat.
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #37884 üzenetére
A visudo egy script. Nem csak vi editort tud használni, át lehet állítani mit használjon, az EDITOR környezeti változóban, lehet nano-val, mc-vel, stb. is használni, bár vi/vim-től idegenkedőknek inkább a micro-t ajánlom, az egy nagyon jó text editort.
Elmenteni meg pont azért nem engedi, mert pont arra találták ki a visudo-t, hogy előszűrje a hibás konfigurálást. Ha engednék, akkor könnyen működésképtelen rendszer előtt találhatod magad. Azért van ezzel a visudo-val, meg extra ellenőrzési réteggel bonyolítás.
-
Frawly
veterán
válasz Synaptic #37875 üzenetére
Manjaro alatt szerintem azért működik, mert azon új verziós kernel és mesa csomag van. Míg Ubuntu-n a régi, igaz lehet frissíteni azon is az extra kerneles tárolóból. De NV kártyánál sajnos majdnem mindig ki vagy téve ennek a szopásnak, hogy nem tudsz tőle kernelt meg fontos rendszerkomponenst frissíteni, mert sorra eltöri majd a zárt GPU driverrel való kompatiblitást. Ezért kéne az NV-ának ezt a csak azért is zárt driver című szabadságharcot feladni, és beállni a többi gyártó után az opensource driveresek sorában.
Ugyanis Linuxon a legtöbb szoftvernek nem csak „sima” függősége van, hogy milyen csomagok kellenek neki, hanem még az is meg van kötve, hogy azokból min-max. milyen verzióval kompatiblis, ha a szükséges csomag fent van, de az vagy túl régi, vagy túl új, simán eltörhetnek dolgok, ami nálad bugként, fagyásként csapódik le. Sokan ezért is preferálják a rolling disztrókat, pl. Arch, Manjaro, Fedora, mert azon újabbak a csomagverziók és kisebb az esélye, hogy egy csomagfüggőség nem lesz jó elavultság okán. Ugyanis legtöbbször a régi csomag a probléma, az sokkal ritkább, ha azért bugzik, mert valami túl új verziós neki.
Egyébként jó driverrel próbálod elvileg, a GTX1080-as kártyákhoz elvileg a 450.8xxx-es driver való, de ha a disztrón vagy a disztró tárolójában túl régiek a csomagok, akkor lehet, hogy csak a 435-ös ággal fog jól menni. Így elsőnek mindig azt az NV drivert telepítsd, ami a disztró hivatalos tárolójában van.
-
Frawly
veterán
Épp ez az, hogy nem a Red Hat meg Poettering hibája. Ők csak megírták a systemd-t, senkinek nem írták elő a használatát. Ebben inkább a fejlesztők hibásak, hogy ha kell, ha nem, rádependelik a szutykukat, ezért nem tudta a Debian és az Arch sem kikerülni.
Az Electron appnál ha egy is fut, akkor is felkerülnek miatta és futnak a függőségei, amik shared library-k, csak egyszer töltődnek be, mindegy hány app használja őket, és amikor elkezdesz már 2-nél többet futtatni belőle, akkor már nem egyenes arányban növelik a memóriafogyasztást. Ettől még feleslegesen bloat, és egy veszélyes tendenciát indít meg. Hiszen neked meg Gipsz Jakab fejlesztőnek kényelmes, erre rákap Hobbifejlesztő Géza is, pedig nem is akarta eredetileg, de látja, hogy ti is azt használjátok, és megkívánja, ez meg beindít egy lavinát. Már így is elég baj, hogy Atom, Skype, Visual Code, Spotify, Discord, stb. mind Electron/JS alapú szutyok. Lényegében a Steam is.
Systemd-re is azért dependeli mindenki a programját, mert 1) kényelmes, 2) elterjedt. Mert eleinte mindenki úgy volt vele, mint te, hogy neki kényelmesebb használni. De most már, hogy szinte minden használja, most meg annak a végusernek rossz, aki meg nem tudja emiatt kikerülni. És nem, nem arról van szó, hogy X MB-ot eszik-e a memóriából, hanem egyrészt feleslegesen, másrészt valaki ki akarná kerülni és már nem tudja.
Pl. egy Gnome-nál, SwayWM-nél, Steamnél teljesen indokolatlan, hogy systemd-re dependelnek. De mégis így tesznek. Elég szomorú.
-
Frawly
veterán
A legtöbb minden, amit írtam, csak példa. Kivéve a systemd, mert az már nem kerülhető meg. Tudsz ugyan systemd-mentes disztrót használni, amin az initrendszer nem systemd lesz, de ahogy próbálsz olyan csomagot telepíteni, aminek a systemd a függősége (elég sok ilyen van, egyre több), úgy vagy nem fog menni, vagy fog, mert feltelepíti a systemd egyes komponenseit, elogind, stb., így viszont nem tudtad kikerülni, mert épp úgy futni fog a háttérben. Tehát magával nem a systemd-vel van, mert az önmagában még ilyen tetszés, nem tetszés, szimpátia alapon menne, hanem hogy mindenki elkezdte rá a programját dependelni, ezzel pedig rá van kényszerítve az emberekre, annak sem megkerülhető, aki meg akarja kerülni.
A többi dolog, amit még írtam, azok megkerülhetők. Még. De ha sokkal jobban elmegy a Linux ebbe az irányba, akkor már nem csak az Ubuntut fogja érinteni.
Ezzel az Electron-alapú alkalmazással meg az a baj, hogy neked kényelmes. A végfelhasználónak viszont nem biztos, hogy tetszeni fog. Meg részt veszel vele egy káros folyamat beindításában, mert pont a hozzád hasonló felfogású fejlesztők miatt egyre inkább minden Electron és JS alapú megoldás lesz, és ha ez kellően nagy méreteket ölt, akkor megint káros elbloatosodáshoz vezet. És ezzel még nem is az a probléma, hogy webes alapon írod, akkor használják böngészőben, és ne legyen hozzá natív app.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37864 üzenetére
Olvastam én is a blogot, de nem bántom miatta. Ez a véleménye, rossz volt a Linuxszal a tapasztalata. Nekem a blogból úgy jött le, hogy pont az a személete nem érett meg rá, amivel téged is csesztettelek folyamatosan az OFF topikban, ezeket a köröket nem is akarom lefutni a kollégával, sem ebben a topikban, sem a blogposztja alatti hsz.-ekben, mert eléggé unom már én is mindig ugyanazokat leírni.
Igaz nálad azért érett valamit a szemlélet, csak megakadtál ebben a fejlődésben, a kolléga viszont mintha el sem tudta volna kezdeni ezt a folyamatot. Ez az a szemlélet, ami fokozatosan alakul ki magától, és nem lehet senkire térítéssel megerőszakolni. Ez egy folyamat, amiben az ember szép fokozatosan vetkőzi le a windowsos megszokásokat, és türelem és nyitottság kell hozzá, kísérletezési kedv, konfigurációs-utánaolvasós munka beletétele. Akinél ez nincs meg, az semmit nem fog fejlődni, nem lehet ráerőszakolni, csak megutálja, meg elkönyveli, hogy ez így szar, és pattan vissza a Windows.
Egy dolgot furcsállok a kollégánál. A blogja szerint 2 év után adta fel a Linuxot, ami elég ritka, hogy valaki ilyen hosszú idő után dobja. Akinek nincs türelme hozzá, az már az első pár napban vagy hétben dobni szokta. Aki viszont 3-6 hónapot kibírja, hogy Linux a fő rendszere, az meg szokta szokni, és minél többet használja, annál kisebb valószínűséggel dobja. Vagy lehet 2 évet foglalkozott vele, de nem volt a fő rendszere, csak mellékhobbiként tolta, és amiért lehetett, mindig visszabootolgatott Windowsra. Ez utóbbi a fejlődést jól le szokta lassítani, ha menekülőutak vannak hagyva, és mindig-mindig visszatérés van Windowshoz.
Egyébként meg a Linux nem való mindenkinek. Nem is kell, hogy legyen. Attól senkinek nem lenne jobb, ha lenne 30-60% részesedése, és ebből is egy windowsos jellegű, bloat, zárt rendszert csinálnak. Maradjon csak az elterjedtsége 2-5%-on, de az a felhasználói tábor tudja használni, életben tudja tartani, és a minőséget tartsák, ne a népszerűséget, meg a számokat, meg a windowsos szemléleti felhasználók igényére butítás legyen a fő fejlődési cél. A Linuxnak már így is rosszat tett a népszerűsödés, egyre inkább viszik multik (Red Hat, Canonical) a bloatosodás, windowsosodás irányába, lásd Snap, konténerizált univerzális csomagformátumok, systemd, pulseaudio, Elektron-alapú bloatok, Gnome-KDE és nagyobb DE-k, tabletesített, butított felületek, flat dizájn, egyéb káros tendenciák. Nem, ne legyen népszerű, legalábbis ne ilyen áron. Ott van már a Windows, semmi értelme a Linuxból is n+1. Windowst csinálni, mert az a tömegelvárás. Aki ilyet akar használni, annak már ott a Windows, mai gépeken mindegyiken fut normálisan, hiszen kellően erősek és megfizethetőek hozzá a modern hardverek, 5 dolláért megvehető az eBayen egy kulcs hozzá, nem akadály gyakorlatilag senkinek. Azzal nem tesz senki szívességet a Linuxnak, hogy szenved vele.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #37853 üzenetére
Én nem akarok beléd kötni. Azt senki nem tagadta, hogy nem lehet ezeket kikapcsolni, de akkor se jó ötlet kényszeríteni, mert sok kezdőnek ezzel felesleges fejfájást okoznak.
Az ilyeneket kulturált disztrón, pl. Arch, úgy oldják meg, hogy pl. az adott böngésző csak opcionális függőségként tartalmazza a gnome-keyringet, és a csomagkezelő telepítéskor írja megjegyzésben, hogy jelszavak kezeléséhez opcionálisan telepíthető, vagy ha mégis kötelező függőségnek kell, akkor meg települ, de alapból le van tiltva, és akinek kell, az engedélyezi magának. Ez így sokkal tisztább megoldás, mint beállításokat visszacsinálni.
Egyébként pont ez lenne a lényege az Archnak, meg a többi installer nélküli haladós disztrónak. Pont annak a rétegnek csinálták, akik már tudják mit akarnak a Linuxtól, milyen felületet, milyen csomagokat, milyen beállításokat, és nem egy kész rendszerből szedegetnek le sallangokat, meg csinálnak vissza beállításokat, hanem meg van fordítva az egésznek a filozófiája, és csak eleve azt teszik fel, ami tényleg kell, és azt úgy állítják be, ahogy kell, és így visszafelé nem kell semmit csinálni, meg gyomlálgatni. Eleve ezért nincsen installer sem, mert nem akarnak találgatni előre, hogy neked mikre lesz szükséged, meg hogyan akarod azokat beállítani, pont azért, hogy ha a találgatás rosszul sülne el, ne kelljen semmit visszacsinálni.
Egyébként meg innen is tudja magáról valaki, ha haladó disztrókra készen áll. Ha az Ubuntu, Mint, stb. telepítése után már fejből telepít magának egy csomó mindent, meg távolít el, meg sok beállítást kell visszacsináljon, meg hozzáad egy csomó PPA-t a frissebb verziók miatt, az már annak a jelzése, hogy nem ezek a kezdő disztrók valók neki, kinőtte őket.
-
Frawly
veterán
válasz Synaptic #37851 üzenetére
Sajnálattam olvasom, bár ezek nagy része tipikusan kezdős user errornak tűnik, ezekben mindenki belefut az első időkben. A legtöbb szoftver minden disztróban ugyanazon néven fut. A Gnome-ban van néhány kivétel, ahol szeretnek átnevezni, pl. a Nautilus a „Files / Fájlok”, a gnome-disks a „Lemezek / Disks” nevet kapja, ezt én se szoktam támogatni. De a többi egyezni szokott. Néha van annyi különbség, hogy az egyik disztrón a csomag nevében kötőjel van, a másikban alsó kötőjel, a harmadikban meg egybeírják a szoftver több elemű nevét, mikor csomagnévről van szó.
A NAS könyvtárak felmappelése gondolom SMB-vel van megoldva, ami egy windowsos protokoll, rohadt sokféleképpen lehet bekonfigurálni, szerver és kliens oldalon is, és a disztrókészítők nem tudják, hogy a te NAS-os milyen beállítással használja. Ők próbálnak a legtöbb esetben arra menni, hogy default Windows beállításokhoz igazodjanak, de az nem biztos, hogy a NAS-odhoz is jó lesz! Eleve Samba-megosztásnál már az se egyértelmű, hogy milyen protokollverziót használ.
Az egér görgetési sebességét attól függ milyen grafikus felületen kell állítani. Elvileg létezhetnek egerek, amiknél nem is lehet, mert a driver nem támogatja, bár kétlem, hogy esetedben ez forogna fent, nagyon valószínűtlen.
A 450-es NV driver megint olyan, hogy kéne tudni, hogy pontosan milyen GPU-d van, pontosan melyik disztró, melyik verzióját próbálod. Plusz ne feledd, hogy Linuxon nem az nVidia oldaláról töltögetünk drivereket, ez nem Windows!!!!!!!! A tárolóban lévő NV drivert használjuk, amit a csomagkezelővel rakunk fel, ez nagyon fontos, mert az passzol a disztróban lévő kernel, mesa, stb. verziójához. Még legjobb esetben hiába is való a 450-es driver a te kártyádhoz, meg rakod fel valahonnan, ha a disztróban régebbi kernel, vagy grafikus felület, vagy akármi van, akkor bugokat, fagyásokat produkálhat. Meg lehet köszönni az NV-nak, hogy a zárt drivereivel kell szórakozni, ilyen probléma nincs Intel és AMD kártyákkal, mert azok nyílt driverrel mennek, frissülnek a kernellel.
Szóval ezek a problémák megoldhatók, csak meg kéne írnod a GPU-d és az egérhez a géped vagy egered pontos típusát, disztró pontos verzióját és kiadását (pl. sima Ubuntu 20.04, ami alapból Gnome-mal jön). Ezek nagyon lényegesek ahhoz, hogy ezeket a problémákat el lehessen hárítani.
Azt látom egyébként az aláírásodban, hogy Ryzen 3900X és 1080Ti van, de nem tudom, hogy pontosan erről a gépről van-e szó, meg jelenleg pontosan milyen disztrót futtatsz. Gondolom Ubuntu 20.04, a default Gnome-mal, ez csak erős tipp lenne, de nem találgatunk, ez nem a jós és látóasszonyok topikja, hanem fórum szakmai topikja, amiben tisztázni kell a részleteket.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz tordaitibi #37848 üzenetére
Jó, de itt megint az a gond, hogy kikapcsolható, és nem alapból bekapcsolható inkább. Hidd el, a felhasználók 99%-a nem akar ilyen megoldást a gépére, lusták jelszavakat bepüfölni. Még loginkor is kikapcsolják a jelszókérést, nem fognak beverni minden egyes böngésző meg egyéb szoftver indulásánál mindenféle kulcstartó jelszavakat, kényelmetlen nekik, lusták hozzá.
Mondom ezt így, hogy én nem vagyok ennek pedig ellene, nálam van hardveres titkosítási jelszó is a gép bekapcsolásakor, meg bejelentkezési jelszó, meg a sudo jelszavak sem probléma, rendszerbirizgáláskor, hiszen az én biztonságom szolgálják ezek. Sőt, ilyen jelszókezelőt is használok, KeePass, igaz nem automatikusan fut, csak akkor szedem elő, ha egy hosszú ideje használt jelszóra nem emlékszek. Azért KeePass, mert kulturált, offline is használható, nem igényel online szinkronizációt, és platformtól, OS-től független, sőt, meg linuxos terminálból is, ezért esett erre a választásom.
De ettől még, hogy én meg te ezeket tudjuk, attól az egységsugarú felhasználókat még erről nem lehet meggyőzni, és akkor sem akarnak kulcstartót, ha egyébként valóban meglenne a gyakorlati haszna, pl. nem felejtődik el jelszó, akkor se, ha nincs meg böngészőben, meg biztonságosabb ilyen jelszókezelő megoldásokban jelszót tárolni, mint csak úgy böngészőben, ahonnan kíváncsi szemek, meg malware-ek kilophatják.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37803 üzenetére
Hihetetlen, hogy még mindig ezzel szopatják az egyszeri felhasználókat. Mivel a Mintnek és az Ubuntunak felhasználóbarátnak kéne lennie, alapból nem kéne ezt a feature-t bekapcsolni, vagy ha telepítéskor fel is lenne kínálva, akkor rábízni a felhasználóra, hogy bekapcsolja-e, külön figyelmeztetve, hogy ha be van kapcsolva, akkor egy csomó alkalmazás indulása előtt jelszókéréssel lesz nyaggatva, biztosan akarja-e. Azt is beszéltük, hogy ezt a Chrome húzza be függőségnek, meg erőlteti, de akkor is ki kéne gyomlálják a rendszerből.
Félre ne érts, tudom hogy ki lehet kapcsolni, neked meg nekem nem probléma, de a Mint tipikusan ilyen Windowsról frissen jött felhasználóknak lett kitalálva, akik még semmit nem tudnak a Linuxról. Épp ezért se Seahorse, se semmilyen kulcstartó, se Timeshift, sem semmi hasonlóval nem kéne őket szivatni, ennek a felhasználói rétegnek alacsonyabb az ingerküszöbe, már attól kitérnek a hitükből, hogy az ikonok nem úgy néznek ki, meg nem ugyanott vannak, ahol Windowson, és szépen pattintják is vissza, és nem fognak weboldalakon utánaolvasgatni a megoldásnak.
Egyébként az Archnak, pálcika WM-eknek pont ez az előnye, alapból semmi ilyen szutyok nincs hozzájuk feltéve, így eleve rendszerinduláskor egy csomó ilyen sallang be sem töltődik, így ezeknek a sallangoknak a függőségei, mint shared library sem töltődnek be. Ez pedig nem csak a bootidőnek tesz jót, de a memóriahasználatnak is, és a frissítések letöltésénél is előny, és nem lesz, ami az embert bosszantja, meg nem kell szutykokat lefelé szedni a rendszerről, meg azokat minden frissítésnél feleslegesen frissíteni.
És még mielőtt jönnétek, hogy megint blogolok, meg hülyeségeket írok, csak mondanám, hogy most pont átnézve a Linux Mint topikba, ott is ez a probléma, a kérdező nem akarja, hogy a Brave kulcstartós jelszót kérjen. Ez a téma rendszeres visszatérő a mintes és ubuntus topikokban, szóval nem csak én gondolom, hogy ez kezdőnek nagy gondot okoz, hanem ténylegesen is van rá bizonyíték.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz v.attis #37744 üzenetére
Heti 1 film az nagyon minimális torrentezés. Az a Pentium 6100 nem tápos, de ha nem kell túl nagy sávszélességű netet kihajtani, akkor elég lehet. Transmission is elég lehet, van belőle Qt-s verzió is, de van natív qBittorrent Linuxra is, ami több szálon is hajtja a procit.
A KTorrenttel nekem anno egy bajom volt, az nMag trackerének nem tud jól lejelenteni, ezért seedelés nem számolódik, mivel nem támogatott kliens. Amúgy sebességre nem volt vele bajom egy gyenge T1400-as dual Celeron procin sem, funkciókra is korrektnek tűnt.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz v.attis #37691 üzenetére
A Linuxot a Rufus nevű programmal írd ki, az normálisan kiírja. Lehetőleg valami normális sebességű pendrive-ra, ne olyanra, amit valahol ajándékba kaptál és 500 kbájt/sec-kel vánszorog.
Az teljesen jó, ha a 4. partíció ott van a Linuxnak. Annak elég egyetlen partíció, lehet a boot, home egy partíción, és az Ubuntu telepítőjébe jó ideje már a swap partíció sem kötelező, a swap fájl a default helyette.
A 9 éves laptop nem olyan régi. Az első Core i3 egyébként 10 éve jött ki, szóval nem ez a döntő. 6 GB RAM, meg 480 GB SSD elégségesnek tűnik, gondolom a proci sem annyira ergya, igaz azt nem írtad konkrétan micsoda.
-
Frawly
veterán
válasz szoke12 #37687 üzenetére
Nekem ez öregedő noti hardverhibájának tűnik. Ugyanis ha egy disztró 3. nekifutásra indul az gyanús. Ha driver, szoftverprobléma lenne, akkor 3-ból 3-szor sem menne. Ez az egyszer megy, egyszer nem tipikusan gyengélkedő hardverre utal. Első körben a 16.04-gyel próbálnám meg újra, ha azzal megy, akkor mondjuk egy Manjaro-val első körben, vagy valamivel, ami nem Ubuntu-alapú.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37671 üzenetére
Az A10 le tudja játszani. Az A4-A6 szerintem nem, az A8 ki tudja. De tényleg az is lehet, hogy én tévedek desktop fronton, mert sokáig laptopot használtam, és a mobilprocik kb. 2× gyengébbek, eleve a fele annyi teljesítménykeret miatt, amiből még a nem épp a legjobb hűtés is levehet.
Stream kedvéért sem kell feliratot égetni. Ha valakinek felirat kell, nézi normális natív lejátszóval, veszi azzal a streamet. Minden nagyobb lejátszó tud már feliratot megjeleníteni, stream alatt is, ki-be kapcsolhatóan. A ráégetett feliratnak az a baja, hogy zavaró, nem leszedhető, és rosszul skálázódik a felbontással. Értem, hogy sok embernek fontos a felirat, de ne égessék rá. Egyszerűen gányolás.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37665 üzenetére
Igen, 4K-ról volt szó, de aztán én hoztam fel, hogy nálam az FHD desktop is köhögött. Igaz csak külső monitoron, de akkor eGPU-val is. Nem is azért írtam, hogy az FHD-t is ragozzuk, hanem itt valaki ugyanilyen korú hardvertől a 4K-t akarta elvárni.
Feliratot meg nem kellett égetned, maradjunk annyiban. Sőt, ha megtudom, hogy ilyet gányolsz, ráégetett felirat, neked annyi. Az ilyen feliratégetőknek meg moziba kamerázóknak, meg állóban filmezőknek már régen is mondtam, hogy meg ne lássam, mert ezért ütök. Gyorsan. Elsőként. De akkor nagyon nagyot.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz growler #37660 üzenetére
De vigyázz, az, hogy a HDMI meg DP portod hányas, meg mit támogat, mekkora felbontás, mekkora framerate-en, az elvi korlát. A gyakorlatban limitál a GPU és a CPU ereje is, mivel gyenge hardvernél hiába tudná a csati kitolni a 4K@60Hz-et, ha beesik a framerate, mert gyenge mögötte a hardver. A CPU is számít, hiába a GPU tolja ki a képet, amikor desktopon kell progik ablakát meg ikonokat meg fene tudja miket renderelni, abban a proci is részt vesz, meg játékoknál is vannak feladatai a procinak, ami miatt a gyenge proci limitálhat.
Az én i5-2520M-es mobilprocimban lévő Intel HD3000 IGP már 1080p-n is köhögött, mikor külső monitorra van kötve, igaz ez valami régebbi verziós DP port, de akkor is. Már a desktopon is. Még akkor is köhögött, amikor már eGPU (AMD RX570 4GB) volt a laptopra kötve, modern verziós HDMI csatival, mert a CPU gyengesége továbbra is kijött.
Mert 4K-ra már kell a hardvererő, akkor is, ha a GPU hardveres gyorsít. Eleve a 4K már ott kezdődik, hogy a kijelző sem valami olcsó hozzá, akinek arra van pénze, az lehetőleg ne a GPU-n spóroljon. Ha mondjuk úton van, és laptoppal kell beérnie, és a kis fogyasztás miatt megpróbálja IGP-vel kihúzni, akkor meg érje be addig 1080p-vel, azért az sem kaka felbontás még. Aki meg 4K-t akar, az mindenképp prémium igény ma még, főleg média PC-nél meg laptopnál.
(#37661) cappa72: ezt én is használom, ajánlani tudom mindenkinek. Persze a legtöbb átlag user ettől idegenkedik, ha ezt megmutatod pl. ubyegonnal, a hitéből kitér, meg el fogja mondani, hogy az ő 12 giga RAM-os csodáján inkább marad a Cinnamonba integrált GUI megoldásnál, mert az neki mennyivel kényelmesebb. Igen, kényelmesebbnek tűnhet, addig, amíg csak egy-két fájlt kell így feldolgozni, de ahogy egész diszkográfiákat konvertál tömegesen az ember, és scriptekben automatizálja a dolgokat, ott jön ki, hogy az a split mennyivel hatékonyabb. Meg ennek az snhtools csomagnak függősége is alig, nem tölt be mindenféle Gtk-s szutykot.
-
Frawly
veterán
válasz growler #37655 üzenetére
Talán egy UHD 630, Vega 3-8, meg normálisabb, újabb kiadású i5, i7, Ryzen talán viszi a 4K-t, a határon van az erejük. De azt kell érteni, hogy a 4K még rétegigény, IGP-től nem reális elvárni. Akinek tényleg 4K-ra van igénye, az vegyen dedikált GPU-s megoldást. Igen, drágább, többet fogyaszt, de ezt kell tudomásul venni, hogy extra igényekre extra árazás van, bár azért többet is kap az ember a pénzéért, jobb drivertámogatást, több médiakódek kikódolását, jobb teljesítményt 3D-s alkalmazások alatt, FreeSync/GSync támogatást, több display csatlakozót, stb-stb.. Ezeket az IGP-ket arra csinálták, hogy alap 720p, 768p, 900p, 1080p-s kijelzőket hajts meg vele desktopon, meg nagyon alap filmnézésre besegítsenek a CPU-nak, esetleg nagyon régi retró játékokra, annyira régi, hogy ilyen DX8-10 szintjére kell gondolni, max. 2006-8-ig bezárólag és kifújt. Nem valók 3D-s munkára, játékra, nagy felbontású vagy high framerate felhasználásra.
De ha csak ilyen C2D, C2Q, 1-3. genes mobil Core i hajtja, vagy ahogy a kolléga írja lentebb, ilyen lófütykös erejű M3 meg i3, Celeron N, Atom, AMD A4-A6 APU, stb. proci, az térdre fog rogyni a 4K-tól, azt előre garantálom nektek. Ha AMD, ha Intel, ha akármi az IGP. Persze, én tőlem elvárhatjátok a 4K-t, ti fogtok csalódni, nem én.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy IGP-nél jobban számít a procierő is. Dedikált GPU-nél kevésbé, bár egy határig ott is számíthat.
-
Frawly
veterán
válasz kenguru99 #37606 üzenetére
Problémamentesnek kéne lennie a Ryzen Vega IGP-nek Linux alatt, egy a titka, ne olyan disztró alól próbáld, amiben régi kernel és régi csomagverziók vannak. A 20.04-es Ubuntu már teljesen jól kell támogassa, akár még a 18.04-es is, ha felteszed rá az összes frissítést a legutolsóig.
(#37607) Dave™: a 4K minden OS alatt problémás, ha csak egy IGP-d van. Akinek 4K-ra van igénye, vegyen rendes dedikált GPU-t, ami ki tud nyomni ilyen nagy felbontást.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37239 üzenetére
2,4-re nem vált át, ha kézzel állítod be 5 GHz only-ra. Egyébként irigylem a luxus helyzeted, gigabites dual band Asus router, meg mikor olvasok itt a fórumon, hogy valakinek a Digi netjével nem megy a 100 meg az 1000 Mbit, akkor sárgulok be az irigységtől.
Én meg itt a „fejlett” „nyugaton” nyomhatom ADSL-es ócska, szolgáltatói modem/router kombóvan, Sky netben, nyüves 10 Mbit (amin 3 ember osztozik ráadásul), vörös téglás házak, amik rohadtul lefogják a Wi-Fi jelet, főleg, hogy a háznak a routerrel ellentétel oldalán vagyok, lófasz jelerősség, akár 2,4, akár 5 GHz-en, lakástulaj kábelt sem enged kihúzni, és szenvedhetek ezzel a szarral, lagolnak a YT videók, Netflix, stb., nagyobb linuxos rollingos frissítésekbe is kezdek beleőszülni, mire 500-1400 KB/sec-kel leérnek végre.
Lakástulajt palizza be mindig ez az angol Sky szolgáltató, pedig pár évig rábeszéltem egy Vodafone netre, hogy fizetem azt, amivel drágább, az is ADSL alapú volt, mint itt minden, de legalább 40 Mbit volt, meg a szolgáltatói routerük volt egy kicsit normálisabb, de mivel kakarágó ghánai fekete fószer, ilyen Fekete Pákó szintű kulturáltsággal, ezért állandóan ehhez a Sky-szutykához ragaszkodik, mert ez csomagban rásózza a szolgáltató hűségre minden 1-2 évre, a műholdas tévéje mellé, amin nézi az afrikai, fűszoknyás, törzsi tűz-körbentáncolós sámán ×4rjait
Előbb-utóbb egyébként albérletet akarok váltani, de míg nem megy le ez a koronalezárásos cirkusz, nem áll helyre a gazdaság, meg nem tisztázódnak a Brexitnek a részletei, addig most jó pár hónapig még nem tudok pattogni.
Már ez a netkérdés annyira kezd frusztrálni, hogy már azon vagyok, hogy rendelek magamnak egy ilyen műholdas netes cumót, ami kilógatok az ablakon, és nyomatom arról, vezetékkel, valami legalább 50 Mbites megoldást, amit tudok kábellel használni, meg nem kell rajta senkivel osztozni.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37236 üzenetére
Ja, ez meg a másik, hogy 10 emeletes panelben, ahol van 60 AP, és azok 95-99%-a 2,4 GHz-es, ott van csak igazán értelme az 5 GHz-nek.
Egyébként én kábel only hívő vagyok. Itt külföldön az albérletben muszáj ócska Wi-Fi-jal szenvednem, de amúgy ahol laktam, ott mindig megpróbáltam UTP kábelt kihúzni. Ilyen Wi-Fi-n otthon csak telefonon használtam lényegében, meg táblagépen van értelme. Már egy laptopot is inkább felcuppantanék Ethernetre.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37234 üzenetére
Igen, és pont erről is pofázik, hogy az 5 GHz hiába csak 77%, meg 10-20% mindössze, akkor is érdemes preferálni a 2,4-hez képest, még ha azon sokkal nagyobb jelerősség is látszik. Azt hiszem ebben a videójában volt.
Egyébként ja, értelmes csávó, de elég rossz híre van a YouTube-on, mert a korai videói trollvideók voltak, ilyen kamu hogy töltsél le több RAM-ot, hogy duplázd a netsávszélességed ingyen tutoriálok, szándékosan hihetőre forgatva, komolyan előadva, olyan kamu dolgokat mutatva, amivel nem okoz kárt magának a laikus. Ezeket sokan elhitték, és emiatt nagyon utálják a csávót
-
-
Frawly
veterán
válasz lev258 #37215 üzenetére
Elég szomorú. Nem akarok most hosszan flame-elni, de eléggé elítélem őket ezért. Ezért szoktam rá, hogy ha valaki nem tud telepíteni kezdőként egy progit Ubuntu-vonalon, akkor mindig terminálban telepítettetjük vele sudo apt install segítségével. Persze arra meg menni szokott a panaszkodás, hogy miért kell terminál, meg mindenféle megjegyezhetetlen hülye parancs, meg mennyire nem felhasználóbarát. De legalább nem snap hanem rendes csomag töltődik le, meg látjuk mit ír ki, ha hiba van.
(#37216) Cyrin: ezt én sem értem, hogy miért erőltetik ennyire. Minek akarnak az Ubuntuból Snapuntut csinálni, mikor ott van a saját bináris tárolójuk, a rengeteg .deb csomaggal, meg még egy újabb rakás PPA, akkor minek kell Snapot erőltetni. Nem baj, ha az is elérhető, ha valami olyan csomag kéne, ami semmilyen tárolóban nincs meg, de akkor is erőltetni, ha a hivatalos tárolóban is van hozzá .deb csomag, az nagyon nagy gáz.
-
Frawly
veterán
válasz Gyurka6 #37199 üzenetére
Biztosan van megoldás, de sokkal kisebb munka, ha inkább most azonnal újratelepíted. Pontosan jegyezd meg, hogy milyen jelszót írsz be neki, kis/nagybetű számít, figyelj, hogy ne legyen Caps Lock beragadva, és fontos a billentyűzetkiosztás is, gondolok itt az ékezetekre, meg az felcserélt z/y-ra. Ugyanis ha utóbbiakat tartalmazza a jelszó, de valami miatt a telepített rendszer nem vált kiosztást bejelentkezéskor (marad default amerikai angol), akkor persze, hogy nem fogadja el a jelszót. Tudom, szívás, hogy elő van írva a jelszó minimum erőssége, meg szívózik a telepítő, meg nem jó a jelszó, de ez a szivatás mind a te biztonságod szolgálja a telepített rendszeren, próbálják megvédeni saját maguktól a hozzá nem értőket, hogy ne „password”, „jelszó”, „12345”, SzületésiÉÉÉÉ-HH-NN-ot, usernevet adjanak meg jelszónak.
Shadow fájlból sose törölgess.
-
Frawly
veterán
válasz cappa72 #37179 üzenetére
Jó, csak ezt itt ne reklámozd kérlek! Itt gyengébb idegzetűek vannak, akiknek a lelki nyugalmát zavarod ilyen múlt századi terminálba gépelgetős megoldásokkal. Ilyet csak azok csinálnak, akik szopatni akarják magukat. Most háborítottam fel a népeken én is a linuxos OFF topikban hasonló témával, és még nem heverték ki lelkileg. Mert mi az, hogy terminálban gépelgetni, meg tanulni dolgokról, amiket lehet egyszerűen egy parancsból csinálni? Hallatlan. Szóval máskor inkább tegyél fel valami Electron-alapú appot erre, amibe Java modulként van beágyazva egy 100 toolbarral rendelkező PDF manager, és eleve 150-900 MB függőséget hoz le maga után (mindenféle Gtk verzió, ikontéma, javafx, Chrome-szutyok, nem csak egyszer lehúzva, hanem majd minden frissítéskor is, akkor is, ha csak egyszer használod az egész alkalmazást és soha többé nem kell). Mert csak ilyennel lehet felhasználóbarát módon megcsinálni. Ezt a mintesek tökéletesen tudják, azért is jönnek ezek a dolgok per default előtelepítve Zorinra, Mintra, Ubuntura, mert nélkülözhetetlenek. Sőt, még jobb erre inkább bebootolni egy Windows 10-et, biztos, ami biztos, nehogy Wine-ban futtatva félrekattint valaki és eljön valami linuxos ablak, aminek utána kell nézni micsoda, mert kinek van arra ideje?
-
Frawly
veterán
válasz Zoleee83 #37176 üzenetére
Ezt szerintem ne Rufus-szal csináld, mármint a perzisztens módot. Hanem Rufus-szal csak írd ki simán a Linux telepítőt (nem perzisztensre) egy pendrive-ra, bootold be, és onnan telepítsd fel az Ubuntut az SD kártyára. Ez sem perzisztens mód lesz, hanem annál sokkal jobb, teljes értékű, normál install, de hordozható marad.
-
Frawly
veterán
válasz lionhearted #37175 üzenetére
De, szükségszerűen töredezik, igaz csak egyszer, létrehozáskor. A swap partíción sorban vannak az adatok, összefüggő lemezterületen, meg így megadható, hogy a tányér külső szélére essen. Ez volt a lényege eredetileg. De ezek SSD-nél nem játszanak, az SSD nem kényes a töredezésre, mivel nincs mechanikai fejmozgás, meg mechanikus adatkeresés, és az SSD amúgy is összevissza tárol szándékosan, hogy egyenletesítse az írásterhelést a cellák között.
A Btrfs mindig is tudta a swapot, én úgy olvastam, hogy bug miatt nem kezelte jól, nem a cow miatt, cow nélkül is bugos volt egy ideig, de nemrég javították.
A lényeg az, hogy ha valami speciális körülmény (spéci fájlrendszer, régi, lassú HDD) nem indokolja, nem ildomos a swappartíciót erőltetni, ezért tér át swapfájlra is a legtöbb linuxos telepítő.
-
Frawly
veterán
válasz lev258 #37162 üzenetére
Partíciónál nincs semmilyen határ. Igazából a partíció nem is létezik fizikailag. Csak egyetlen sornyi szoftveres bejegyzés egy partíciós táblába, hogy hányadiktól hányadik szektorig tart, és milyen a fajtája, mik a tulajdonságai, UUID-je. Épp olyan szoftveres absztrakció, mint az LVM, meg a ZFS pool, meg a FAT fájlfoglalási táblája. Szóval a partíció épp úgy szoftveres fogalom, mint a fájl, mappa, fájlrendszer. Fizikailag mint olyan, low level szinte nem létezik.
SSD-ken nincs is szektor, blokkok vannak, az SSD vezérlője összevissza tárol random, a szektorokat csak kifelé emulálja. Azért, mert a partíciós táblák, fájlrendszerek még a HDD-k korából valók, amikor szektorral kellett dolgozni.
SSD-nek mindegy, hogy a swap partíción vagy fájlban van, egyik sem kíméli jobban.
HDD-knek nem volt mindegy, főleg a régi lassabb HDD-knek. A swap partíció ugyanis nem töredezik, mint a swap fájl, meg a swap partíciót tudtad a lemeztányér külső szélére dedikálni, ahol gyorsabb az adatelérés. De ezek a trükkök SSD-n nem játszanak, illetve kellően nagy cache-el szerelt modern HDD-n sem sokat dobnak sebességben.
Én egyébként is swapfájlt szoktam javasolni, ha kell egyáltalán swap. A swapfájl rugalmasabb, bármikor kisebbre, nagyobbra vehető a mérete (swapoff-fal lecsatolod, letörlöd, majd kellő méretben létrehozod, mkfs.swap-pal megformázod, és újraindítással vagy swapon paranccsal felcsatolod), ha később kiderülne, hogy nem jó méretben hoztad létre.
Meg régen egy-két spéci fájlrendszer nem tudott normálisan swapfájlt kezelni (pl. Btrfs), de mostanra ez is megszűnt. Ezért a disztrók sorban állnak át swappartícióról swapfájlra.
-
Frawly
veterán
válasz Gyurka6 #37145 üzenetére
dd nem fog menni szektorhibás meghajtón, mert az első hibás szektornál lehal. A parancsokat jól írod, ezekre gondolok. A feltelepített rendszert meg cp-vel vagy rsync-kel, vagy tar-ral másolod rá a céllemez előre kialakított és megformázott célpartíciójára, de ilyenkor ahhoz, hogy a rendszer működjön, ahhoz a bootmanagerben és a /etc/fstab-ban át kell írni a UUID-ket, mert azok mások lesznek a célmeghajtón.
(#37144) ubyegon2: ezt HDS-es marketing csak. Nem tud kizárni semmit. A hardveres kizárásról a lemez vezérlője dönt. A szoftveresről meg a fájlrendszert kialakító formázóprogram. A HDS egyik folyamatba se tud belenyúlni.
Igazából ezen rossz szektorok után kutatást minden OS támogatja. Már a DOS-ban is csinált ilyet a format parancs, alapból teljes olvasástesztet hajt végre (gyorsformázással kikapcsolható), pont azért, hogy rossz szektorok után kutakodjon, amit aztán kizár a fájlrendszerből. Feljegyzi őket, és gondoskodik róla, hogy a kialakított fájlrendszer fájlfoglalási tábláiba ezek ne kerüljenek be adattároló szektornak. Ezeket a szektorokat így nem használja a fájlrendszer, olyanok, mintha nem is lennének. Nincsenek reallokálva, csak nincsenek használatban, emiatt a partíció formázott kapacitása hangyányit kisebb is lesz.
-
Frawly
veterán
válasz Gyurka6 #37131 üzenetére
A cp-t nem érintik a szektorhibák, amennyiben a fájlrendszer tud róluk, és nem szaporodnak tovább. Csak emiatt a lemezeken a partíciókat előbb külön kell teljes felületteszttel formázni, és utána rámásolni fájlokat. Nagyon szopó, a hozzászólásaidból ítélve nem lesz a te linuxos tudásszinted.
Így azt javaslom, hogy hibás szektoros HDD-kel ne akarjál semmit első körben, dobjátok ki XP-stől a kukába. Szerezz be olyan lemezeket, amik jók. Ha ezzel megvagy, akkor meg CloneZilla segítségével egy már telepített Linux rendszert kompletten átklónozol rájuk.
(#37136) ubyegon2: a HD Sentinel nem zár ki semmilyen szektort. Csak megnézi melyik hibás. De ehhez nem kell egy Windows only programot használni, lehet Linuxon terminálból vagy konzolból a sudo badblocks parancsot futtatni, ami végigteszteli a kívánt partíciót vagy lemezt, és listába gyűjti a rossz szektorokat, amit a végén ki lehet írni fájlba, majd ezt a listafájlt oda lehet adni az fsck-nak -l kapcsoló után, így az fsck a fájlrendszer kialakításánál kizárja ezeket a szektorokat. A badblocks is tud -w kapcsolóval desktruktív írástesztet, de tapasztalatom szerint ez nem szükséges, sima olvasásteszttel is megtalálja a rossz szektorok 99,999 azaz gyakorlatilag 100%-át.
Persze lehet csinálni HD Sentinellel is, csak fel kell írni, hogy pontosan melyik szektorok voltak hibásak, és kézzel megcsinálni a listafájlt, amit be lehet adagolni az fsck-nak. Szuboptimális megoldás, a kérdezőnek nem ajánlom. Eleve az egész Sentinelezést és badblockozást.
-
Frawly
veterán
válasz sityuka89 #37110 üzenetére
Amikor kiválasztod a partíciót a telepítőben, kéne lennie alul egy piros X-es ikonnal Törlés résznek, arra kell nyomni. Az összes partíciót töröld a háttértárról.
De ha annyira nem boldogulsz, akkor kérj meg valakit helyben, aki ért hozzá. Annak nincs sok értelme, hogy összevissza próbálkozol, és ha sikerül is feltelepíteni, akkor csak fel lesz gányolva valahogy. Ha van a közelben hozzáértő, akkor telepíttesd fel vele rendesen, 64 bites Windows 10-et (MS hivatalos letöltőoldaláról töltve a legújabb magyar verziót, ne ilyen torrentről letöltött ezer éves változatot), GPT partíciós táblával, secure boot nélküli UEFI boottal. Telepítés előtt a BIOS-ban legyen bekapcsolva az AHCI mód, ha SATA-s meghajtóra telepítesz. A háttértárat is particionáltasd ketté, külön partíció legyen hagyva a felhasználói adatoknak, ne egy partíción legyen minden. Arra is ügyeljetek, hogy offline helyi fiókkal legyen telepítve a Win10. Azért is lenne jobb, ha egy hozzáértő telepítené először, mert utána, ha újra kell telepíteni, akkor neked is már könnyebb lesz, nem kell ilyen partíciótörlésekkel meg hasonlókkal szórakozni, meg felhasználói adatokról külön mentéseket csinálni. A saját dolgod könnyíted meg vele hosszú távon.
Ez egyébként valóban nem az Ubuntu topik témája, hiába az van rajta. Ugyanúgy kell egy Ubuntus gépre is Win10-et telepíteni, mint egy másmilyen linuxosra, Hackintososra, vagy egy olyan gépre, amin eddig nem volt még semmilyen operációs rendszer. Windows telepítésére ott a Windows 10 topik, meg még 6 millió másik.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz #40553216 #37095 üzenetére
Úgy, ahogy csinálod. Belenézel az autorun.akármi fájlba, ott meglesz, hogy melyik .exe-t indítja, általában valami start.exe, setup.exe, installer.msi, vagy hasonló szokott lenni. Tipikusan a gyökérmappában, egy szinten az autorun fájllal. Valószínű jól csinálod, ami miatt nem indul, hogy feltehetően az egész alkalmazás nem kompatibilis a Wine-nal még.
Az eget áldom egyébként, hogy Linuxon nincs ilyen autofos funkció, már Windowson is letiltottam. Hihetetlen idegesítő, mikor felcsatolsz valami új meghajtót, vagy optikai lemezt, és már hányja is az arcodba a rendszer az idegesítő popup szemetet, ami ezt leszámítva is rettenet nagy biztonsági kockázat.
-
Frawly
veterán
válasz #40553216 #37093 üzenetére
Először ezt hittem én is, mert elsőre így tűnhet, de valójában ez a path nem csak azt dönti el, hogy hová készüljön a snapshot, hanem hogy miről. Valóban nem írják le teljesen egyértelműen, ezért elsőre félreérthető.
Ha átrakod máshová, akkor már nem is arról a kötetről fog készülni a mentés. Hála istennek nem használok ilyen OpenSüsü-szutykot. Főleg azért felesleges, mert ha pl. az ember btrfs-t használ, annak a btrfs parancsába (btrfs-progs csomagot telepíteni kell hozzá) eleve be van építve egy snapshot funkció. ZFS-ben is biztosan van hasonló. ext4 meg hasonlóknál meg inkább rsync-es mentést használnék.
-
Frawly
veterán
válasz leviske #37090 üzenetére
Nem használom a snappert, de most megnéztem neked. Meglepődve tapasztalom, hogy a snapshot helyét nem tudod konfigurálni, mindenképp arra a csatolási pontra teszi őket ./.snapshot mappába, amiről a mentés készül. Ez elég kínos és szakmailatlan megoldás. Így ha a root partícióról csinálsz snapshotokat, akkor igen, az mindenképp a root partícióra kerül, a /.snapshot mappába.
Ugyanis snapshot főként azért kéne, hogy ha befosik a meghajtó vagy újra kell telepíteni a rendszert, akkor legyen miről visszaállítani. De ha ott van a kérdéses meghajtón, akkor azzal akármi történik, a snapshotoknak sem volt értelme, mert vesznek el azok is. Mondjuk OpenSüsüéktől nem is vártam sokat, de ezzel alulmúlták magukat.
Egyet azért tehetsz, a snapper konfigjában (alapból valahol a /etc/snapper/config/akármi mappában találod) átírod a cleanup-algorithm értékét, amihez csak egy számot adsz meg, ez azt takarja, hogy csak utolsó x snapshotot tartja meg. Illetve az is lehetséges, hogy a .snapshot mappából kézzel törlöd a régi snapshotokat, ez opció akkor is, ha betelt a root partíció, egy live rendszer alól is tudsz törölgetni akkor régi snapshotokat, csak ezért nem kell újratelepíteni a rendszert, mert nem bootol.
EFI partíciónak az 500 MB is overkill. A Debian, Ubuntu, Neon, stb. azért reklamál, mert rusnya módon felhalmozzák frissítéskor a régi kerneleket a boot partíción, amit nem kéne nekik. Ezt Debian/Ubuntu-alapú disztrókon a sudo apt --purge autoremove paranccsal ki tudod pucolni, így nem kell óriási EFI partíció. Persze, maradhat így is, ha neked most nem hiányik a tárhely, csak azért mondom, hogy felesleges ilyen órási EFI partíciót tartani. Ha felhalmozódnak idővel a kernelek, akkor úgyse elég neki semmi tárhely, akármilyen nagy, mert minden be tud telni idővel, legfeljebb így, hogy 3× annyi tárhelyet adtál neki, 3× annyi időt vesz igénybe, de egyszer nem úszod meg, hogy purge segítségével kipucold őket.
Ez egy régi hibás döntés Debian-vonalon, hogy megtartják a régi kerneleket, hogy ha gond lenne az újjal, akkor a régit is be tudd bootolni. Ezzel nem is lenne önmagában a baj, hanem az a nemtörödőm trehányság, hogy az összeset megtartják, számbeli és időbeli korlátra tekintet nélkül, elég lenne az utolsó 2-3 verziót.
-
Frawly
veterán
válasz leviske #37083 üzenetére
Oké, ez egy acélos gép, akkor csak egyszeri bugba futottál bele, vagy valami háttérfolyamat megfogta a gépet.
A snapshotokat viszont NE a root partícióra tedd!!! Nem csak azért, mert betelik a root, jó, ez is nyomós érv ellene önmagában, hanem a root partíción a backup semmit nem ér. Ez olyan, mintha a pénzbeli megtakarításaid a bank helyett kitennéd bankónként a kerti teregetőkötélre, mert ott nagyobb biztonságban van, hogy mindenki látja.
Az az 1,5 GB-os EFI partíció is irdatlan nagy. Annak elég lenne 100-300 MB körüli méret. Disztrója válogatja, hogy hány kernelt őriznek meg az EFI-n, van, amelyik 1-2-őt, a Debillány-Uborka vonala meg egy csomót.
(#37085) Black-core: ez az .IMG fájl ez mit tartalmaz? Vizuális képet, vagy nyers lemezképet? Nyers lemezképnél az egész lemezt, vagy csak egy partíciót, vagy CD/DVD lemezképet vagy mit? Próbát tehetsz a Double Commanderrel, az fogad Total Commanderes plugineket, hátha meg tudja nyitni.
-
Frawly
veterán
válasz leviske #37081 üzenetére
Milyen gépen futtatod? HDD-ről vagy SSD-ről fut? Nem lehet, hogy a gép kevés neki? Mert amit írsz, az nem bugra, hanem lassú hardverre utal.
A Livepatch nem hinném, hogy bezavar, bajt nem csinálták, hogy feltetted, de sima desktop felhasználás mellett előnyöd sem lesz belőle.
-
Frawly
veterán
válasz kenguru99 #37076 üzenetére
Általában /home/felhasználónév/.mozilla/firefox/zagyvaprofilnév/ mappában vannak a dolgok. Chrome-nál meg a /home/felhasználónév/.config/google-chrome/default/ mappában. Valószínű azért nem találtad, mert ezek pont-tal kezdődő mappákban vannak, amik miatt rejtettnek minősülnek, és a legtöbb fájlkezelő default elrejti ezeket, külön be kell kapcsolni, hogy mutassa őket.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz kenguru99 #37074 üzenetére
Lenyitsz egy konzolt Ctrl+Alt+F2-vel vagy F3-mal, vagy amire előjön, ott bejelentkezel felhasználói név, jelszóval. És szöveges felültről vagy parancsokkal, vagy sudo apt install mc feltétele után mc-vel (Midnight Commander) vagy hasonlóval kimásolod a vonatkozó mappákat valami célmeghajtóra, amit először fel is kell csatolni a sudo mount /dev/akármi /cél paranccsal. Igaz ilyen sudo-s felállásban kell a sudo az mc elé is, különben nem enged rá írni.
Persze lehet a mount parancsot -o umask=777 opcióval is hívni, akkor nem kell rendszergazdai jog, hogy írhass a felcsatolt meghajtóra.
Vagy ha még egyszerűbb kell, akkor bebootlsz egy Live Linuxot, és ott grafikus felületen mented ki a kérdéses mappákat.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz kenguru99 #37072 üzenetére
Ez egy bug volt a 16-os verzióban, valami kernelbug vagy X.org vagy GPU driver bug rémlik. Frissítsd a rendszert. 18.04-esre, de még inkább 20.04-re. De az is elég, ha a 16.04.sokadik legújabb verzióra felfrissíted.
20.04-nél ne zavarjon meg, hogy bétának van hívva, nem béta már, hanem egyfajta Release Candidate, 12 napon belül megjelenik. Semmi baja nincsen, teljesen stabil, csak azért nincs véglegesnek vagy stable-nek nevezve, mert még nem jelent meg, nem járt le rá ez a türelmi idő. Ez amolyan hivatalos minősítgetés csak, nem a tényleges stabilitására vonatkozik.
Annyi, hogy a 16.04-et első lépésben mindenképp csak 18.04-re lehet maximum felfrissíteni, és csak utána 20.04-re. Ezért én azt javaslom, hogy frissítgetés helyett telepítsd újra 20.04-re. Két LTS főverzióváltás amúgy is gubanccal járhat, kockázatos. De nyilván, így sem maradhat ilyen állapotban, még akkor sem érdemes így hagyni, ha jövő áprilisig még támogatott. Nem érdemes az időt húzni, 1 év haladékért, előbb-utóbb úgyse lehet megúszni a frissítést. Most ha baj van úgyis a rendszerrel, lezavarod karbantartásként a frissítést vagy újratelepítést is, így le lesz a gond róla újabb 5 évig, és nem kell újabb 1 év múlva újra vergődni vele.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Ez a bugok 2 évig őrizgetése 2 éves verziókban már nem szokás LTS-nél sem hála az égnek, utáltam én is anno, ezért is kötöttem ki rolling disztróknál, meg preferálom a bleeding edge-t. Pár éve még tényleg ilyen volt a Debian, meg az LTS Ubuntu alapú dolgok. Talán már csak a CentOS ilyesmi, a többi disztró azért LTS-ben sincs annyira brutálisan lemaradva frissességben, ebből a szempontból a Debian is határozottan fejlődött. Nem azt mondom, utóbbi most se épp a legfrissebb, de már a csomagok mégse olyan dinoszaurusz korúak.
Meg egyre inkább a kiadás alapú disztrók is öltenek egyfajta negyedrolling-jelleget, hogy pl. egyes csomagok már frissülnek új főverzióra is. Tehát nem olyan merev, mint régen, hogy új főverzió kizárva, csak biztonsági folt, meg hibajavítás van, és a csomagból az új főverziót majd csak az új kiadással kapod meg.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #37037 üzenetére
Nem marhaság, majd meglátod. Ami miatt a Mint még nem veszi át, az az, hogy nem akarnak az Ubuntutól függeni, pont ezért izmoznak LMDE-vel, meg snap helyett flatpakkal is, így függetlenek maradnak.
Mondom, önmagában a Snap-pel nem lenne nagy baj. Pont ezen a topikoldalon segített a kérdezőnek felrakni a bluez-t, ami kódforgatós script-ből nem akart neki felmenni. Szóval nagyon atom kezdőknél lehet haszna, hogy a disztró tárolóján felül elérnek disztrófüggetlen, univerzális csomagokat. Így ha nincs meg valami a tárolóban, vagy megvan, de túl régi verzióban, akkor fel lehet könnyen tenni helyette valamit, nem kell nagy linuxos gurunak lenni. De! Ez addig hasznos, ami a disztrótárolókon FELÜL érik el, mint kisegítő lehetőség. Viszont a ló túloldalára nem kéne vele esni, hogy mindenkinek a torkán lenyomják, ha kell, ha nem, és már a disztrócsomagok kárára történik mindez.
Ráadásul az a Canonicalnak se jó, ha az Ubuntuból Snapuntut csinálnak, mert onnantól a snap-osoktól fognak függeni, ha utóbbiak behúznak valami gáz dolgot, akkor az ubuntusoknak be kell nyelniük, nem tehetnek mást. Hiszen akkor a snap-osok kezében a döntés, hogy melyik alkalmazás hogy, milyen verzióban, milyen beállításokkal lesz csomagolva, és az Ubuntu kezéből kikerül szépen a kontroll, ilyen marionettként lesznek mozgatva.
Fordítva viszont igaz, a snap-osoknak megérné saját disztrót csinálni. Az ő szempontjukból nem lenne hülyeség egy ponton megpróbálni, ha más nem, egy Ubuntu-alapú forkkal.
Az SSD árak meg igaz, hogy emelkedőben vannak, de gazdasági válsághelyzet miatt, ami miatt nem csak az SSD-k, hanem minden drágulni fog. Meg jelenleg a kisebb SSD-t (120-256 giga) csak ilyen 2-3 ezer forinttal drágultak, az azért még nem olyan diffi, hogy valaki emiatt ne tudjon SSD-t venni. Egyedül 500 gigásoknál jelentősebb a drágulás, ahol majd jobban érezni. 1 tera, meg afölött sose volt olcsó.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás az Ubuntut és variánsait használók és az ezekkel még csak ismerkedők számára
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Bemutató Ubuntu 16.04 LTS kezdőknek, gyakorlatiasan, objektíven
- Hír Megjelent az Ubuntu 16.04 LTS
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - 1190 Ft-tól!
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Adobe Előfizetések - Adobe Creative Cloud All Apps - 12 Hónap
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest