- Gaming notebook topik
- ASUS ROG PG32UCDM: OLED csúcsmonitor tesztje
- HDMI topic
- Androidos tablet topic
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- TCL LCD és LED TV-k
- A Frontier maradt a leggyorsabb szuperszámítógép
- Az árnyak közül lépett spotfénybe az MSI 16 GB-os grafikus kártyája
- iPad topik
Hirdetés
-
ROG Ally X néven jön az ASUS kézikonzoljának frissítése
ph A fejlesztést a Computexen leplezi majd le a cég, de nagyjából lehet tudni, hogy mit hoz.
-
Hamarosan bárki hazavihet egy Apple Vision Pro headsetet
it A Bloomberg szerint az Apple arra készül, hogy az USA-n kívül is piacra dobja a drága Vision Pro headsetet.
-
Júliustól kötelező biztosítást kell fizetni egyes rollerek után is!
ma A mikromobilitási eszköz nettó tömege és tervezési sebessége fogja eldönteni, hogy szükséges-e megkötni rá a felelősségbiztosítást.
Aktív témák
-
#1
Dalai Láma
őstag
Dalai Láma
őstag
Ez jól hangzik! Ezexerint a procchűtőgyárak napjai meg vannak számlálva? Király! Azért én megvárnám, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön. Akkor majd elhiszem 100%-ban is. Bár én örülnék neki, talán csendesebb is lenne, mint a mai léghűtések, és nem foglalna el akkora helyet, mint a vízhűtés.
Kúl!''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
-
#6
Dalai Láma
őstag
Dalai Láma
#5
Dalai Láma
őstag
válasz
Dalai Láma
#5
üzenetére
nem :(( , hanem :(
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
-
james
aktív tag
Szerintem elképzelhető, hogy van alapja a dolognak. Elvégre fényből is tudnak áramot csinálni. Tulajdonképpen a hő is csak egyfajta energia, akárcsak az elektromos feszültség, igy csak valamiféle átalakításra lenne szükség.
A gáz része nem ez, hanem a hatásfok. A mai napelemek nagyon gyenge hatásfokkal üzemelnek. Egy ilyen procihűtőnek pedig kb. 100%-al kellene a hőből áramot termelnie, hogy hűtse a procit. Ha ezt meg lehetne csinálni, akkor a legkevésbé fontos felhasználási területe lenne neki a CPU hidegítés :). Remekül lehetne használni áramfejlesztésre napelemek helyett, vagy hőerőművekben, személyi elektronikai cuccokban (testmeleg üzem), stb. Napelemes zsebszámoló helyett, hőelemes... :) -
guest
veterán
''... az eszköz ''fordított elven'' működik: áramot termel a hőből, amit elvon.''
Na, ez hülyeség (bocs). Az eszköz feladata nem az, hogy áramot termeljen, hanem hogy némi elektromos (feszültség és áram) betáplálásának hatására a hőenergiát az alacsonyabb hőmérsékletű helyről mozgassa a magasabb hőmérsékletű hely felé, ami ugye ellentétes a hőenergia terjedésének természetes irányával. Ezt az elvet egyébként már régóta használják a Peltier-elemes hűtőkben. A ''Cool Chips'' technológia jobb hatásfokú, mint az eddigiek (mert az alagút-effektus segítségével sikerült elérniük, hogy az anyag elég nagy felületén keresztül elég nagy legyen az elektronokkal kapcsolatos hővezetés, miközben az ún. _fononokkal_ (figyelem, nem fotonokkal!) kapcsolatos pedig kicsi. (Erre egyébként különféle módszereket lehet használni, és használnak is.)
Mindennek ellenére mégsem várható, hogy forradalmat csináljon a procik hűtésénél, ugyanis továbbra is fennál az a probléma, amely a hagyományos Peltier-hűtőknél. Vagyis a proci környezetéből elvezetendő összes hő nem hogy csökkenne, de még növekszik is. Vagyis szükség lesz egy nagy(obb) ventillátorra is, vagy pedig vízhűtésre... Szóval az egész csak akkor és csak arra jó, ha kimondottan szobahőmérséklet alá akarjuk hűteni a procit, ''bármi áron''.
Megjegyzések:
- A napelemek hatásfoka egyébként fajtától függően 5-40 százalék. A hagyományos Peltier-elemeké néha még nagyobb is.
- Az atomerőművekben igenis hőenergiával termelnek áramot. Az atomenergiát csupán fűtésre használják, szóval nem direkt módon állítják elő az elektromos áramot. Ez egyébként nem olyan nagy baj, ugyanis fűteni közel 100 százalékos hatásfokkal tudunk, és a gőzturbinák hatásfoka is jóval 90 százalék fölé tud menni, így az eredő hatásfok nagyon jó. (Totál ostobaság a 10-20 százalék. Ennyi a gőzmozdony hatásfoka volt anno.)
- Hőenergia VAN. A belső energiának a szabadenergián felüli része.
egy fizikusprohardver vendég
-
Den
veterán
Azt írod fizikus vagy, ezt készséggel elhiszem, egy dilemmám van csak, a középiskolai fizikatanárom, aki szintén nem volt kispályás fizikában, azt tanította hogy hő_energia_nincs csak hő ami az energiaátadás ''eredménye'' (nem emléxem a pontos megfogalmazásra), azzaz a nagyobb belső energiájú átadja energiáját a kisebb belső energiájúnak, ezt érzékeljük hőként. Na mindegy nem emléxem már elég jól ahhoz hogy vitatkozzak.
Viszont a hőerőmű _teljes_ hatásfoka bizony csak 15-20 százalék. Ezt spec. egy mérnöktől tudom aki épített hőerőművet.www.simson4t.hu
-
guest
veterán
Kedves Den(17)!
- A pontszerű anyagi testen végzett munka a rá ható erőnek és a testnek az erő irányába eső elmozdulásának a(z előjeles) szorzata.
- Az energia munkavégző képességet jelent. A ''meleg'' testeknek van ilyen képességük, tehát van hőenergiájuk is.
- Az energiát sokféle szempontból lehet osztályozni, minősíteni (pl. kinetikus, potenciális, gravitációs, elektrosztatikus, magnetosztatikus, elektromágneses, stb.). Ezek közül egyszerre több is lehet jellemző egy adott fizikai rendszerre.
- Amikor egy energiával (azaz munkavégző képességgel) bíró test munkát végez egy másik testen, akkor megváltoztatja annak munkavégző képességét (energiáját). (Pozitív munkavégzés esetén növeli.)
- Reverzibilis folyamatoknál, pl. oszcillátorokban előfordul, hogy hol az egyik, hol a másik test végez munkát a másikon, így az oszcilláló energia hol az egyik, hol a másik testhez kapcsolódik.
- Statisztikus termodinamikai folyamatoknál az adott típusú munkavégzés nem egyforma valószínűséggel megy végbe a két irányban (irreverzibilitás), hanem az energia nagyjából kiegyenlítődik a _szabadsági fokok_ között. Egyensúlyban szabadsági fokonként átlagosan 1/2kT nagyságú energiára számíthatunk, ahol k Boltzmann-állandó, T pedig az abszolút hőmérséklet. (Tehát nem igaz, hogy a nagyobb belső energiájú test adná át energiáját a másiknak - illetve, hogy ez volna a melegebb -, hanem az a melegebb, amelyben szabadsági fokonként átlagosan több az energia (és az eloszlása is megfelelő, exponenciális).)
- De még az a szabály, miszerint az energia terjedésének irányát az döntené el, hogy hol nagyobb a szabadsági fokonként a mennyisége (vagyis hogy hol nagyobb a hőmérséklet), is csak statisztikusan érvényesül, bizonyos körülmények között. Mert az energia terjedésének irányát az elemi fizikai folyamatokban a kapcsolatos impulzus iránya dönti el, másrészt pedig a szabadsági fokok nem rendelkezhetnek akármekkora energiával (kvantáltság), ez pedig durván sérti az ekvipartíciós tételt.
- Hűtőgépet (hőpumpát) pont azért és úgy tudunk készíteni, hogy befolyásoljuk a szabadsági fokok számát, illetőleg azt, hogy milyen energiájú kvantumokat tudjanak fogadni. (Fázisátalakulás.)
- A legalacsonyabb hőmérsékleteket (a Kelvin milliomod része és hasonlók) pl. mágneses hűtéssel érik el. Ez úgy működik, hogy külső mágneses térrel párhuzamosítjuk a mágneses hűtő momentumait (ettől felmelegszik, hiszen a mágneses szabadsági fokai befagynak, vagyis több energia jut a többire), eztután lehűtjük erről a magasabb hőmérsékletről az eredeti hőmérsékletre, majd pedig kikapcsoljuk a külső mágneses teret, miáltal a mágneses momentumokkal kapcsolatos szabadsági fokok újra megnyílnak, azaz részt vesznek a hőcserében, s így lejjebb megy a hőmérséklet!
Ami a hőerőművek teljes hatásfokát illeti, az meglehetősen változó. De leginkább nem az határozza meg, hogy mekkora hatásfokot lehetne egyébként elérni, hanem hogy mennyi pénzbe kerülne a nagyobb hatásfok, illetve, hogy milyen környezetvédelmi kihatásai lennének. Mindenesetre régebben átlagosan 30-35 százalék szokott lenni, a korszerűbbeknél ma meg akár 50 százalék is.prohardver vendég
-
JulWCZar
senior tag
guest18: akármilyen korszerű is egy atomerőmű, az elsődleges és másodlagos (jóval hidegebb) vízkör közötti sugárvédelem miatt egy atomerőmű hatásfoka ha jól tudom 8% körül van, legyen az a Nagy Szovjet Puszta közepén vagy az e szempontból fejlett Franciaországban...
Márpedig az ólomot nem lehet nagyon korszerűsíteni, úgyhogy ez a 8% nem nagyon javulhat, nameg vékonyítani sem lehet ezt a réteget, mert azért te sem szeretnéd ha Paks alatt kissé nehézvizes lenne a Duna. :-)
A 30-50%-nál nyilván a hagyományos hőerőművekre gondoltál, ahol a sugárvédelem hiányában jobb a hőátadás. Ott el lehet érni a jobb hatásfokot. -
Den
veterán
Hú, ezt megkaptam, na így jár aki olyan dologban próbál okos lenni amihez nem ért. :)
Belátom kár volt vitatkoznom, nem vagyunk egy súlycsoportban fizikát illetően, viszont akkor megragadnám az alkalmat hogy megkérdezzek pár dolgot.
1. Ha vizet bontok elektromos energiával, akkor ennek mekkora a hatásfoka, azaz a keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elekrtomos energia hány százaléka szabadul föl?
2. Ha egy átlagos családi ház tetejét befedném napelemekkel, egy átlagosan napos, mondjuk tavaszi napon 8-10 óra alatt mennyi energiát nyerek?
3. 8 liter benzint elégetve mennyi energia szabadul fel.
A válaszokat előre is köszönöm.www.simson4t.hu
-
BoGár
tag
''az eszköz ''fordított elven'' működik: áramot termel a hőből, amit elvon. Na, ez hülyeség (bocs). Az eszköz feladata nem az, hogy áramot termeljen, hanem hogy némi elektromos (feszültség és áram) betáplálásának hatására a hőenergiát az alacsonyabb hőmérsékletű helyről mozgassa a magasabb hőmérsékletű hely felé.''
Akár fizikus vagy akár nem, a cáfolásod nem ér semmit! Az első mondtad a lényeg, az, hogy ilyet csináltak. Ez a Peltier ellenkezőjét csinálja. Ezen az oldalon már rég tudnak a P-ről, nem hiszem hogy egy ugyanolyan anyagról írnának mégegyszer. Tehát a hőből csinál áram és nem levezeti áram hatására hőt, hisz nem azt írták!!!A pénz beszél! Azt mondja: pá!
-
guest
veterán
JulWCZar! Részletezés helyett elmondanám, hogy pl. a Paksi Atomerőmű (amelyik pedig NEM számít a korszerűek közé) hatásfoka 34 százalék körül van.
(Hogy a rejtvényt meg tudd fejteni a magad számára: hőcserélőket használnak.)
A hagyományos hőerőművek hatásfoka nem különbözik drámaian az atomerőművekétől.
************
Den!
''<I>1. Ha vizet bontok elektromos energiával, akkor ennek mekkora a hatásfoka, azaz a keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elekrtomos energia hány százaléka szabadul föl?</I>''
Két kérdést boronáltál egybe:
1.) Mekkora lehet az elektromos vízbontás hatásfoka? (90 százalék fölött).
2.) A keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elektromos energia hány százaléka szabadul föl? (Mindaz az energia fölszabadul, amelyet korábban a hidrogénben és az oxigénben eltároltunk, csak éppen viszonylag korlátozottan hasznosítható hő formájában. Tüzelőanyag elemek segítségével elektromosságot is termelhetünk, akár 50 százalék körüli hatásfokkal (de ehhez drága katalizátorok kellenek).)
''<I>2. Ha egy átlagos családi ház tetejét befedném napelemekkel, egy átlagosan napos, mondjuk tavaszi napon 8-10 óra alatt mennyi energiát nyerek?</I>''
A Földre merőleges négyzetméterenként majd 1.4 kW teljesítménnyel süt a Nap, de ferdén szokott sütni, vastag levegőrétegen (esetleg felhőkön) keresztül, ezért maximum 4-500 W-tal lehet számolni. Az olcsó (megvehető árú) napelemek hatásfoka vagy 5 százalék. 50 négyzetméteres felülettel számolva ez mintegy 1250 W teljesítménynek felel meg. Attól tartok, ez csak kisegítésre elég. Ha a hatásfok 50 százalék lenne, akkor a 12.5 kW-ból már szinte mindenre futná (még főzésre és vízmelegítésre is). Csakhogy az ilyen hatásfokú napelemek horribilis árúak (az űrkutatásban használják őket).
Tekintve, hogy a főzéshez és a vízmelegítéshez nem is kell elektromossággá alakítanunk a napfényt, sokkal jobb hatásfokúak azok a megoldások, amelyeknél vizet melegítünk (hőcsapdával és hőcserélővel felfegyverkezve). (De ha már drága napelemet használunk, akkor megfontolandó, hogy tükrökkel fókuszáljuk rá a fényt.)
8 liter benzin kb. 256 MJ energia tartalmú, ami 10 órára számítva mintegy 7.1 kW-os teljesítménynek felel meg.
***********
BoGár! A termoelem és megfordítása (a Peltier-elem) is réges-régen ismertek. Baromira nem most találták föl egyiket sem.
Hűtésre a Peltier-effektust használják, ami arról szól, hogy áram hatására egy (alkalmas) elektromos kontaktus lehülhet. Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből'', hanem hogy áram hatására hőt pumpál az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletűre. Az újdonság nem az, hogy mást csinálna, mint a Peltier-elem, mert egzaktul ugyanazt csinálja. Az újdonság az, hogy az új anyag hővezetőképességében a rácsrezgések (fononok) járuléka kisebb, ezért a Peltier-hatáshoz fölhasznált elektronoké meg relatíve nagyobb. Vagyis jobb a hatásfoka.prohardver vendég
-
Den
veterán
Kössz szépen a válaszokat.
A tüzelőanyag cellát ismerem, és szerintem egsyértelműen a (közel)jövő eszköze, néhány éven belül már 100000-es nagyságrendben fogják gyártani a tüzelőanyagcellás autókat, annál is inkább mert már az amerikai kormány is támogatja a szériagyártás beindítását, úgyhogy aki tud amerikai részvényeket venni, az vegyen annyi ballard papírt amennyit csak tud.
Mivel nem vagyok (már :) ) biztos abban hogy a válaszoikat helyesen értelmezem, leírom inkább miért kérdeztem.
Régóta foglalkoztat az autók alternatív meghajtása. Ezek közül egyik a napenergia, aminek a felhasználását szerintem igen szerencsétlenül közelítik meg, mindenáron a kocsi felületét adott pillanatban érő napfényt akarják felhasználni. Ez ezer ok miatt soha nem lesz használható megoldás.
Viszont ha a napenergiát nem real-time akarjuk ''beszerezni'' akkor már más a helyzet.
Az a gondolatom támadt, hogy az ember telepakolja a ház tetejét napelemmel és napközben begyűjt annyi energiát amennyi a napi ingázáshoz kell.
Már csak az energia felhasználása a gond. Hogy az áttérés minnél gyorsabb és fájdalommentesebb legyen, és az autó használhatósága ne csökkenjen, arra gondoltam, hogy a a megtermelt elektromos energiát vízbontással hidrogénné alakítom, és igy bármelyik vegyes benzin-gáz üzeművé alakított hétköznapi autóban fel tudom használni, ezért kérdeztem a 8 liter benzint, mert egy átlag kocsi ennyit fogyaszt városban 100 kilóméteren, tehát ha annyi energiát tudnék nyerni, ami elég a napi ingázáshoz, már megtérülhetne a beruházás.
Hát ez volt az ötlet, de a váladszodból úgy látom hogy a jelenlegi technológiával ez nem kivitelezhető.
Azért kiváncsi lennék Te hogy látod.www.simson4t.hu
-
mzperx
aktív tag
jobbakat!
kicsit az elejéhez szólnék hozzá, és kissé off-topic, de az a kedves guest, aki az Otta motort elavultnak ítéli, talán gondolkozzon....
Mert egy hidrogénnel üzemelő Otto motor még nem leírandó dolog....
Esetleg ha belenézne egy benzin tüzelőanyagot használó szgk motorterébe....
Már bocsánat a hozzászólásért, de végzettségem miatt ezt nem tudtam megállni....Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...
-
Den
veterán
Én imádom a belsőégésű motorokat, de sajna azt kell mondanom, hogy az otto motorok felett eljárt az idő, utolsó éveiket élik. Egyszerűen megengedhetetlenné válik egy alig 25 % hatásfokú motor használata, az elmúlt 20 évben teleaggatták elektronikával, tudományos alapokon, számítógépekkel tervezik, mégis csak jelentéktelen mértékben sikerült csökkenteni a fogyasztását. Az iszonyat rossz teljesítmény és nyomaték karakterisztikát is csak elfogadhatóvá sikerült tenni, szóval szép volt, jó volt, soha egy meghajtási módnak nem lesz ilyen csodálatos hangja és ilyen egyénisége, de a múzeumban a helye. Már küszöbön a tüzelőanyag cella, pár éven belül szériagyártásba kerül, az évtized végére pedig teljesen kiszorítja az otto motort.
www.simson4t.hu
-
x15
csendes tag
Azert el tudnam kepzelni a kovetkezo megoldast:
A hajto ero a dT, a proci meleg, a hutoborda szele hideg.
Kihuzunk tobb hoelemet, a hidegpont kivul, a meleg a proci mellett van.
A delta T lehet kb. 30 fok.
Nem ismerem a hoelem hatekonysagat.
Kerdes, hogy tud(nak) -e annyi aramot termelni a hoelem(ek), hogy a ventillatort megforgassa(k)? -
guest
veterán
Den!
A tüzelőanyag cella szerintem is nagyon perspektívikus. Sajnos a hidrogén és (esetleg az oxigén) biztonságos és olcsó tárolása nincs megoldva. A hidrogént ugyan el lehetne nyeletni bizonyos fémekben (mint pl. a lítium), de a szükséges mennyiségben nagyon drága. Az oxigént még elnyeletni sem lehet. Pedig ha nem tiszta oxigénnel oxidálunk, hanem mondjuk közönséges levegővel, akkor könnyen károsodhat a tüzelőanyag elem, illetve káros nitrogén-oxidok is keletkezhetnek (több is).
(A hidrogén tárolását egyszerűsíthetné, ha szénhidrogének formájában tárolhatnánk (mint a benzin), csak éppen tüzelőanyag elemekben jó hatásfokkal fölhasználhatókat...)
A napelemek fejlesztése egyébként nagy erőkkel és szűntelenül zajlik. Meglehet, pár évtizeden belül az 50 százalékos hatásfokot olcsón is el tudjuk érni. Mindenesetre forradalmat csinálna.
**********
mzperx!
A hidrogénnel üzemelő Otto motor tényleg nem leírandó dolog, de itt is fellép a hidrogén biztonságos és olcsó tárolásának a problematikája, valamint a keletkező nitrogén-oxidoké is.
********
x15!
''Kerdes, hogy tud(nak) -e annyi aramot termelni a hoelem(ek), hogy a ventillatort megforgassa(k)?''
Ez engem arra emlékeztet, mint amikor valaki ahelyett, hogy egyszerűen legyezné magát, egy generátort hajt inkább, amelyik egy olyan motort táplál, amelyik mozgatja a legyezőt. Éppenséggel működik a dolog, lehet még haszna is (közvetve), de azért jó bonyolult ahhoz, hogy könnyen legyen rossz a hatásfoka.
***********
LordX!
''Akkor megegyezhetünk, hogy ez ''csak'' egy jobb hatásfokú Peltier elem?''
Igen.
Egyébként 50 fokos proci hőmérséklet (jobban mondva 20-30 fokos hőmérsékletkülönbség) bőven elegendő az áramtermeléshez, még a hagyományos Peltier-elemekkel is. Még egy kis villanymotor is elhajtható róla (:-). Nyilván ez motiválta x15(28) üzenetét is (:-).prohardver vendég
-
Den
veterán
A legrosszabb hatásfokú tüzelőanyagcella is min. 50% hatásfokú de van jobb is. A hatásfok mellett a fő előnye hogy mindenféle mechanika nélkül elektromos energiát kapsz amit elektronikával tökéletesen tudsz szabályozni, a villanymotor a teljes fordszám tartományban max nyomatékot ad, tehát mindíg csak annyi energiát kell felszabadítani amennyi a kocsi hajtásához feltétlen szükséges, ellentétben az otto motorral ahol, hogy a kívánt sebességet elérd végig kell huzatnod pár fokozatot. Szóval túl azon hogy maga az energiaátalakítás nagyobb hatásfokú, maga az egész meghajtási rendszer sokkal jobb hatásfokú. És akkor még nem beszéltem arról hogy fékezéskor a mozgási energia jelentős része visszanyerhető, valamint minden kerék saját villanymotorral hajtható, ezáltal a diferenciálmű és egyébb erőátviteli elemek funkciója elektronikus úton megvalósítható, így ezek mechanikai veszteségét is megspórolhatjuk
www.simson4t.hu
-
Den
veterán
A PEM-fóliás tüzelőanyag cellák, sima levegővel működnek szobahőmérsékleten, és csak vízgőzt termelnek.
A hidrogén tényleg bonyolítja a helyzetet, de már vannak folyékony szénhidrogéneket ''égetők''. Egy magyar fizikus és csapata fejleszt egy ilyet, és már van működőképes prototípus, methanollal megy, és a tévében láttam egy angol(?) fejlesztést ott a fickó egy tenyérnyi cellába, sima vodkát! nyomott fecskendővel, és az áramot kezdett termelni.
Egyébként a kanadai Ballard cég jár legelöl a járművekben hasznosítható tüzelőanyag cella fejlesztésében, több autógyár is a ő celláikat használja a kisérleti járgányaikban. Most agyalok, hogyan tudnék itt magyarországon Ballard részvényt venni :) .www.simson4t.hu
-
-
-
Den
veterán
Toyota Prius, széria gyártmány, nálunk is kapható. Városban 3,6litert fogyaszt, az elég jó :) . Egyébként télleg nem terjedtek el és már nem is fognak, ennek a költség volt az oka. Benzinmotor ebbe is kell +villanymotor+vezérlés+aksik, szóval elég drága játék. Vszont a tüzelőanyag cellásba csak villanymotor(ok)+elektronika+tüzelőanyagcella. Elektronika a maiakba is kell, villanymotor olcsóbb mint a benzinmotor, viszont nem kell diferenciál mű, váltó, ezek mind lejönnek a költségből, tehát csak a tüzelőanyag cella gyártást kell olcsóvá tenni és akkor egy tüzelőanyagcellás kocsi olcsóbb lehet mint egy benzinmotoros autó.
www.simson4t.hu
-
x15
csendes tag
Ezt irjak a Boing-nal:
>>
Cool Chips(tm) are a form of vacuum diode that
pumps heat from one side of the chip to the other to provide localized cooling
and refrigeration. The technology is solid state and operates silently without
the use of motors or environmentally unfriendly fluids.
<<
Szoval egy felvezetorol van szo, ami az egyik vegebol a masikba pumpalja a hot.
En itt nem latok olyat, hogy aramot termelne.
Tehet ez egy tovabbfejlesztett Peltier.
>>
Még egy kis villanymotor is elhajtható róla (:-). Nyilván ez motiválta x15(28) üzenetét is (:-).
<<
Igen. Kiserleti fizikusnak kellett volna mennem :) -
guest
veterán
x15!
Csak az esetleges félreértés elkerülése végett írom, a Peltier-elem tud termoelemként is működni, ahogyan a termoelem is tud Peltier-elemként, ha elég jó a hatásfoka.
A Cool Chips megoldása egy különlegesen jó hatásfokú Peltier-elem, amit történetesen Peltier-elemként is használnak, vagyis áram befektetésével hűtésre.
Akinek van kedve kísérletezni, az kb. 10-15 eFt-ért vehet olyan autós hűtődobozt, amiben van egy kb. 4x4 cm-es Peltier-elem.prohardver vendég
-
guest
veterán
Üdv!
Nem tudom hogy lehet 34% egy hőerőmű hatásfoka. Én annak idején azt tanultam, hogy hőerőgép elméleti hatásfokának maximuma 33.33% mivel a befektetett energia egyharmada a fefűtésre megy el, egyharmada a lehűtésre, így marad egyharmad hasznos teljesítménynek. Persze ha valaki el tudja magyarázni hol tévedek azt szívesen veszem.
MG.prohardver vendég
-
guest
veterán
Nincs semmiféle misztikus 33.33%-os határ a hőerőgépek hatásfokára, és a felfűtésre meg a lehűtésre való hivatkozás is téves.
A hőerőgépek hatásfokát alapvetően az határozza meg, hogy milyen magas (abszolút) hőmérsékletű a munkavégző közeg, és hogy a tágulási munka végeztével mennyire hülhet le. Ez utóbbinak szab határt a környezet (abszolút) hőmérséklete. Ha feltételezzük, hogy a közeg fajhője nem függ a hőmérsékletétől (ez egy durva közelítés), akkor a belső energiája arányos a mindenkori abszolút hőmérsékletével, így azt figyelve könnyen megbecsülhetjük, hogy mennyi munkát végzett (persze a hőszivárgást elhanyagolva).
Számszerű példával élve, ha egy bizonyos mennyiségű, 800 K hőmérsékletre hevített gázt egy dugattyúval ellátott kamrában hagyunk kitágulni, és a tágulás révén 500 K hőmérsékletűre hülni, akkor a hatásfoki maximum (800-500)/800=37.5%. Ha az induló hőmérséklet magasabb, illetve a végső hőmérséklet alacsonyabb, akkor a hatásfok nagyobb. 1000 K és 400 K esetében pl. (1000-400)/1000=60%. Minthogy a környezet hőmérséklete 300 K-nek vehető, a hatásfokot akkor tudjuk számottevően tovább növelni, ha az indulási hőmérsékletet még magasabbra emeljük. Ezt persze bírniuk kell a szerkezeti anyagoknak is.
Van aztán még egy dolog, ami hasznunkra lehet. Ha fázisátalakulás is történik a tágulás közben (pl. folyadék -> gáz átalakulás), akkor az azzal kapcsolatos hő is munkává alakulhat, anélkül, hogy az induló hőmérséklet tűrhetetlenül nagy lenne. (Lásd gőzgép.)prohardver vendég
-
Den
veterán
Na egy ausztrál csapat kísérletezik ezt az elvet felhasználva fokozni a belsőégésű motor hatásfokát. Hidrogénnel hajtanak wankel motort de úgy hogy a hidrogénnel egyúttal vizet fecskeneznek be az égéstérbe, igy gyakorlatilag egy belsőégésű gőzgépet kapnak. Elég ígéretesek az eredményeik.
Egysébbként régen a versenyautókban is használták a vízbefecskendést, sőt egy magyar páros kitalált egy módszert ahogy a benzint szétválás nékül lehet vízzel keverni.
Figyelj Fizikus, miért nem regisztráltatod magad? Jó lenne megkülönböztetni a többi guest-tőlwww.simson4t.hu
Aktív témák
ph A Cool Chips PLC nevű, nem túlságosan ismert cég azt állítja, hogy forradalmasítja a mai hűtőrendszereket...
- Mobil flották
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Magisk
- Anyagi katasztrófára figyelmezteti az Apple-t a brit média
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Autós topik
- Júliustól kötelező biztosítást kell fizetni egyes rollerek után is!
- Milyen program, ami...?
- Peugeot, Citroën topik
- MIUI / HyperOS topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen