Aktív témák

• #23 guest veterán

  2002-05-21 02:29:44 #23

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guest

  veterán

  JulWCZar! Részletezés helyett elmondanám, hogy pl. a Paksi Atomerőmű (amelyik pedig NEM számít a korszerűek közé) hatásfoka 34 százalék körül van.
  
  (Hogy a rejtvényt meg tudd fejteni a magad számára: hőcserélőket használnak.)
  
  A hagyományos hőerőművek hatásfoka nem különbözik drámaian az atomerőművekétől.
  
  ************
  Den!
  
  ''<I>1. Ha vizet bontok elektromos energiával, akkor ennek mekkora a hatásfoka, azaz a keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elekrtomos energia hány százaléka szabadul föl?</I>''
  Két kérdést boronáltál egybe:
  1.) Mekkora lehet az elektromos vízbontás hatásfoka? (90 százalék fölött).
  2.) A keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elektromos energia hány százaléka szabadul föl? (Mindaz az energia fölszabadul, amelyet korábban a hidrogénben és az oxigénben eltároltunk, csak éppen viszonylag korlátozottan hasznosítható hő formájában. Tüzelőanyag elemek segítségével elektromosságot is termelhetünk, akár 50 százalék körüli hatásfokkal (de ehhez drága katalizátorok kellenek).)
  
  ''<I>2. Ha egy átlagos családi ház tetejét befedném napelemekkel, egy átlagosan napos, mondjuk tavaszi napon 8-10 óra alatt mennyi energiát nyerek?</I>''
  A Földre merőleges négyzetméterenként majd 1.4 kW teljesítménnyel süt a Nap, de ferdén szokott sütni, vastag levegőrétegen (esetleg felhőkön) keresztül, ezért maximum 4-500 W-tal lehet számolni. Az olcsó (megvehető árú) napelemek hatásfoka vagy 5 százalék. 50 négyzetméteres felülettel számolva ez mintegy 1250 W teljesítménynek felel meg. Attól tartok, ez csak kisegítésre elég. Ha a hatásfok 50 százalék lenne, akkor a 12.5 kW-ból már szinte mindenre futná (még főzésre és vízmelegítésre is). Csakhogy az ilyen hatásfokú napelemek horribilis árúak (az űrkutatásban használják őket).
  
  Tekintve, hogy a főzéshez és a vízmelegítéshez nem is kell elektromossággá alakítanunk a napfényt, sokkal jobb hatásfokúak azok a megoldások, amelyeknél vizet melegítünk (hőcsapdával és hőcserélővel felfegyverkezve). (De ha már drága napelemet használunk, akkor megfontolandó, hogy tükrökkel fókuszáljuk rá a fényt.)
  
  8 liter benzin kb. 256 MJ energia tartalmú, ami 10 órára számítva mintegy 7.1 kW-os teljesítménynek felel meg.
  
  ***********
  BoGár! A termoelem és megfordítása (a Peltier-elem) is réges-régen ismertek. Baromira nem most találták föl egyiket sem.
  Hűtésre a Peltier-effektust használják, ami arról szól, hogy áram hatására egy (alkalmas) elektromos kontaktus lehülhet. Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből'', hanem hogy áram hatására hőt pumpál az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletűre. Az újdonság nem az, hogy mást csinálna, mint a Peltier-elem, mert egzaktul ugyanazt csinálja. Az újdonság az, hogy az új anyag hővezetőképességében a rácsrezgések (fononok) járuléka kisebb, ezért a Peltier-hatáshoz fölhasznált elektronoké meg relatíve nagyobb. Vagyis jobb a hatásfoka.

Aktív témák