Hirdetés
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Új Reno12 modellek is érkeznek
ma A Reno12 Pro mellett belépő ajánlatokkal is készül az Oppo, a Reno12 F 4G-s és 5G-s verzióban is elérhető lesz.
-
Computex 2024: szimpatikus Montech billentyűzetek a porondon
ph A vállalat egy olcsóbb fajta, két színben választható, vezetékmentes modellel és két érdekesen festő koncepcióval jelentkezett.
Aktív témák
-
Den
veterán
Azt írod fizikus vagy, ezt készséggel elhiszem, egy dilemmám van csak, a középiskolai fizikatanárom, aki szintén nem volt kispályás fizikában, azt tanította hogy hő_energia_nincs csak hő ami az energiaátadás ''eredménye'' (nem emléxem a pontos megfogalmazásra), azzaz a nagyobb belső energiájú átadja energiáját a kisebb belső energiájúnak, ezt érzékeljük hőként. Na mindegy nem emléxem már elég jól ahhoz hogy vitatkozzak.
Viszont a hőerőmű _teljes_ hatásfoka bizony csak 15-20 százalék. Ezt spec. egy mérnöktől tudom aki épített hőerőművet.www.simson4t.hu
-
Den
veterán
Hú, ezt megkaptam, na így jár aki olyan dologban próbál okos lenni amihez nem ért. :)
Belátom kár volt vitatkoznom, nem vagyunk egy súlycsoportban fizikát illetően, viszont akkor megragadnám az alkalmat hogy megkérdezzek pár dolgot.
1. Ha vizet bontok elektromos energiával, akkor ennek mekkora a hatásfoka, azaz a keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elekrtomos energia hány százaléka szabadul föl?
2. Ha egy átlagos családi ház tetejét befedném napelemekkel, egy átlagosan napos, mondjuk tavaszi napon 8-10 óra alatt mennyi energiát nyerek?
3. 8 liter benzint elégetve mennyi energia szabadul fel.
A válaszokat előre is köszönöm.www.simson4t.hu
-
BoGár
tag
''az eszköz ''fordított elven'' működik: áramot termel a hőből, amit elvon. Na, ez hülyeség (bocs). Az eszköz feladata nem az, hogy áramot termeljen, hanem hogy némi elektromos (feszültség és áram) betáplálásának hatására a hőenergiát az alacsonyabb hőmérsékletű helyről mozgassa a magasabb hőmérsékletű hely felé.''
Akár fizikus vagy akár nem, a cáfolásod nem ér semmit! Az első mondtad a lényeg, az, hogy ilyet csináltak. Ez a Peltier ellenkezőjét csinálja. Ezen az oldalon már rég tudnak a P-ről, nem hiszem hogy egy ugyanolyan anyagról írnának mégegyszer. Tehát a hőből csinál áram és nem levezeti áram hatására hőt, hisz nem azt írták!!!A pénz beszél! Azt mondja: pá!
-
Den
veterán
Kössz szépen a válaszokat.
A tüzelőanyag cellát ismerem, és szerintem egsyértelműen a (közel)jövő eszköze, néhány éven belül már 100000-es nagyságrendben fogják gyártani a tüzelőanyagcellás autókat, annál is inkább mert már az amerikai kormány is támogatja a szériagyártás beindítását, úgyhogy aki tud amerikai részvényeket venni, az vegyen annyi ballard papírt amennyit csak tud.
Mivel nem vagyok (már :) ) biztos abban hogy a válaszoikat helyesen értelmezem, leírom inkább miért kérdeztem.
Régóta foglalkoztat az autók alternatív meghajtása. Ezek közül egyik a napenergia, aminek a felhasználását szerintem igen szerencsétlenül közelítik meg, mindenáron a kocsi felületét adott pillanatban érő napfényt akarják felhasználni. Ez ezer ok miatt soha nem lesz használható megoldás.
Viszont ha a napenergiát nem real-time akarjuk ''beszerezni'' akkor már más a helyzet.
Az a gondolatom támadt, hogy az ember telepakolja a ház tetejét napelemmel és napközben begyűjt annyi energiát amennyi a napi ingázáshoz kell.
Már csak az energia felhasználása a gond. Hogy az áttérés minnél gyorsabb és fájdalommentesebb legyen, és az autó használhatósága ne csökkenjen, arra gondoltam, hogy a a megtermelt elektromos energiát vízbontással hidrogénné alakítom, és igy bármelyik vegyes benzin-gáz üzeművé alakított hétköznapi autóban fel tudom használni, ezért kérdeztem a 8 liter benzint, mert egy átlag kocsi ennyit fogyaszt városban 100 kilóméteren, tehát ha annyi energiát tudnék nyerni, ami elég a napi ingázáshoz, már megtérülhetne a beruházás.
Hát ez volt az ötlet, de a váladszodból úgy látom hogy a jelenlegi technológiával ez nem kivitelezhető.
Azért kiváncsi lennék Te hogy látod.www.simson4t.hu
-
x15
csendes tag
Azert el tudnam kepzelni a kovetkezo megoldast:
A hajto ero a dT, a proci meleg, a hutoborda szele hideg.
Kihuzunk tobb hoelemet, a hidegpont kivul, a meleg a proci mellett van.
A delta T lehet kb. 30 fok.
Nem ismerem a hoelem hatekonysagat.
Kerdes, hogy tud(nak) -e annyi aramot termelni a hoelem(ek), hogy a ventillatort megforgassa(k)? -
Den
veterán
A PEM-fóliás tüzelőanyag cellák, sima levegővel működnek szobahőmérsékleten, és csak vízgőzt termelnek.
A hidrogén tényleg bonyolítja a helyzetet, de már vannak folyékony szénhidrogéneket ''égetők''. Egy magyar fizikus és csapata fejleszt egy ilyet, és már van működőképes prototípus, methanollal megy, és a tévében láttam egy angol(?) fejlesztést ott a fickó egy tenyérnyi cellába, sima vodkát! nyomott fecskendővel, és az áramot kezdett termelni.
Egyébként a kanadai Ballard cég jár legelöl a járművekben hasznosítható tüzelőanyag cella fejlesztésében, több autógyár is a ő celláikat használja a kisérleti járgányaikban. Most agyalok, hogyan tudnék itt magyarországon Ballard részvényt venni :) .www.simson4t.hu
-
x15
csendes tag
Ezt irjak a Boing-nal:
>>
Cool Chips(tm) are a form of vacuum diode that
pumps heat from one side of the chip to the other to provide localized cooling
and refrigeration. The technology is solid state and operates silently without
the use of motors or environmentally unfriendly fluids.
<<
Szoval egy felvezetorol van szo, ami az egyik vegebol a masikba pumpalja a hot.
En itt nem latok olyat, hogy aramot termelne.
Tehet ez egy tovabbfejlesztett Peltier.
>>
Még egy kis villanymotor is elhajtható róla (:-). Nyilván ez motiválta x15(28) üzenetét is (:-).
<<
Igen. Kiserleti fizikusnak kellett volna mennem :) -
guest
veterán
Nincs semmiféle misztikus 33.33%-os határ a hőerőgépek hatásfokára, és a felfűtésre meg a lehűtésre való hivatkozás is téves.
A hőerőgépek hatásfokát alapvetően az határozza meg, hogy milyen magas (abszolút) hőmérsékletű a munkavégző közeg, és hogy a tágulási munka végeztével mennyire hülhet le. Ez utóbbinak szab határt a környezet (abszolút) hőmérséklete. Ha feltételezzük, hogy a közeg fajhője nem függ a hőmérsékletétől (ez egy durva közelítés), akkor a belső energiája arányos a mindenkori abszolút hőmérsékletével, így azt figyelve könnyen megbecsülhetjük, hogy mennyi munkát végzett (persze a hőszivárgást elhanyagolva).
Számszerű példával élve, ha egy bizonyos mennyiségű, 800 K hőmérsékletre hevített gázt egy dugattyúval ellátott kamrában hagyunk kitágulni, és a tágulás révén 500 K hőmérsékletűre hülni, akkor a hatásfoki maximum (800-500)/800=37.5%. Ha az induló hőmérséklet magasabb, illetve a végső hőmérséklet alacsonyabb, akkor a hatásfok nagyobb. 1000 K és 400 K esetében pl. (1000-400)/1000=60%. Minthogy a környezet hőmérséklete 300 K-nek vehető, a hatásfokot akkor tudjuk számottevően tovább növelni, ha az indulási hőmérsékletet még magasabbra emeljük. Ezt persze bírniuk kell a szerkezeti anyagoknak is.
Van aztán még egy dolog, ami hasznunkra lehet. Ha fázisátalakulás is történik a tágulás közben (pl. folyadék -> gáz átalakulás), akkor az azzal kapcsolatos hő is munkává alakulhat, anélkül, hogy az induló hőmérséklet tűrhetetlenül nagy lenne. (Lásd gőzgép.)prohardver vendég
-
Den
veterán
Na egy ausztrál csapat kísérletezik ezt az elvet felhasználva fokozni a belsőégésű motor hatásfokát. Hidrogénnel hajtanak wankel motort de úgy hogy a hidrogénnel egyúttal vizet fecskeneznek be az égéstérbe, igy gyakorlatilag egy belsőégésű gőzgépet kapnak. Elég ígéretesek az eredményeik.
Egysébbként régen a versenyautókban is használták a vízbefecskendést, sőt egy magyar páros kitalált egy módszert ahogy a benzint szétválás nékül lehet vízzel keverni.
Figyelj Fizikus, miért nem regisztráltatod magad? Jó lenne megkülönböztetni a többi guest-tőlwww.simson4t.hu
-
mzperx
aktív tag
kedves guest
a fűtés 100% körüli hatásfokáról talán ne beszéljünk, mivel azért nem csak azt fűtöd, amit akarsz, hanem a környezetet is... meg ott van a h*v talán....
Azért a gőzturbinák hatásfokát megkérdőjelezném, hacsak nem valamelyik gőzturbina gyártó cég tervezője vagy.... mivel bemegy hőenergia, kijön mozgási energia, mechanikai munka - mivel csapágy is van a dologban, meg az eltávozó kondenzálódni készülő vízgőz mozgási energiája - mert ahhoz, hogy kimenjen a turbinából az is kell neki. És a generátor csak ezután jön.
Tehát jócskán nem 90% a 90% hanem jóval kevesebb, talán higgy nekem...
Az atomerőmű tudásom szerint a maghasadás során fellépő hőenergiával melegítik a primer kör hűtővizét, amiből gőz lesz, ezt visszahűtve kapják a szekunder körben azt a túlhevített gőzt - ha ez mond valamit - amivel lehet hajtani a turbinákat.....Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...
-
mzperx
aktív tag
Talán a belső hatásfok a lapátozás hatásfokát jelenti első sorban. Itt a korrekt érték a 48%
ami elég jónak mondható. Hiszen nem vehetsz ki minden energiát a gőzből, vagy gázból, mert akkor újabb munkát kell befektetni ahhoz, hogy a munkaközeget eltávolítsd a rendszerből.Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...
-
Egon
nagyúr
''- A proci megfelelő hűtése közönséges csapvíz keringetéssel is megvalósítható, egyszerűen, olcsón, halkan és jó hatásfokkal.''
Azért én ezzel a megállapítással vitatkoznék. A csendesség és a jó hatásfok nyilván igaz, de egyszerűen és olcsón??? Egy átlagos léghűtés kb. 5K HUF (jó, vannak 10K-ért is, de van 2-3K-ért is...). Vízhűtést én még nem láttam 20K alatt, ha valaki saját maga szeretné összerakni, akkor is belekerül kb. 15K-ba, plusz az utánajárás, a meló... Azon kívül az átlag user nem nagytorony-házzal nyomul, a házcsere se ingyen van... És hát a mobilitás is jelentősen sérül, meg a kockázat: mi van, ha valami miatt kifolyik a hűtővíz?"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)
-
x15
csendes tag
>> Ehhez azonban meg kell oldani egy mechanikai problémát is, mégpedig azt, hogy a proci nem lehet egyszerre mereven rögzítve a házhoz is és az alaplaphoz is <<
A procira fixen rogzited, mert ott 1 cm^2 a felulet (egyebekent ezert kell a Peltier, ha a felulet kicsi, legalabb a dT legyhn nagy), a hazhoz pedig nagy feluleten, szilkonzsirral csatlakozik, pl. racsukod a haz oldalat, es jol odacsavarozod.
Esetleg ki kell vagni, es kidugni a bordat.
>> Más. A víz korróziós hatása nem kisebb attól, ha goz/gáz fázisban van. <<
Bezony, a reakciosebesseg nagyban fugg a homerseklettol is, ami itt sokkal magasabb.
Nem lehetne egy kicsit regisztralni magadat?
Tul sok a Guest... -
Den
veterán
A PEM ''fóliás'' tüzelőanyag cellák relatíve olcsók, és szobahőmérsékleten üzemelnek, és bár még nem elég közismertek, már elég elterjedtek, a hidrogént képtféleképpen tárolják járművekbem, hőszigetelt, többrétegű kompozit tartályban, vagy szilárd anyagban elnyeletve.
A fordított működésű tüa. cellát használják pl. műholdakban ahol árnyékban a tüa. cella táplálja a műholdat, napfényben pedig a napelemek energiájának egy részével ''töltik'' a cellákat. Egyébként igy működő tüa cella van a hetes bmw-k bizonyos verzóiban is.www.simson4t.hu
-
BoGár
tag
Idézet Guestől: '' Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből''
Idézet a cikkből: ''Mindez nem minden , ugyanis az eszköz ''fordított elven'' működik: áramot termel a hőből, amit elvon.''
Akkor most nem azt írja cikk, amit fentebb idéztem?? De igen?? Akkor légyszí máskor te olvasd el normálisan a cikket és utánna vitatkozz!!! Köszi!A pénz beszél! Azt mondja: pá!
-
-
james
aktív tag
Kedves Guest köszönöm a választ!
Természetesen nem akarok értelmetlen vitát kezdeményezni. Az UFO dolgot is csak a szociológiai hasonlóság miatt vetettem fel.
A vákumenergiával kapcsolatban viszont megkérdezném, hogy tudományos szempontból elképzelhető-e ennek kihasználása (esetleg a jövőben), és tényleg olyan hatalmas energia potenciál, mint amilyennek egyes alternatív ''kutatók'' állítják. Tudsz-e esetleg olyanról, hogy elismert kutatások folynának ezen a területen? Vagy olyan internet oldalt, ahol korrekt információk találhatók ebben a témában?
Korábban írtál a kb. 50% hatásfokú napelemekről. Ezek esetleg kihasználják a nap hősugárzását is? -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszokat. Ebből nagyjából azt szűrtem le, hogy nem nagyon van esély energiakinyerésre a vákumenergiából. :)
Azzal kapcsolatban amit írtál még felmerült bennem pár kérdés. Előre is bocs ha netán túl triviálisak. Ha gondolod légyszíves válaszolj rájuk.
A részecske csak kölcsön veszi az energiát az alagút effektusnál. Honnan tudja a részecske, hogy a potenciálgát mögött alacsonyabb potenciálú terület van, kvázi honnan tudja, hogy vissza tudja adni a kölcsönt?
Ebből fakad a következő kérdés is. Molekuláris kötés képes-e felszakadni pillanatnyi energia kölcsön folytán? ( ez nyilván bukta kölcsön lenne, mert a szétrepülő elemek nem találkoznának újra)
''De minél nagyobb a kölcsönzött energia, annál rövidebb lehet a kölcsönkapási idő. '' ...megfordítva ezek szerint nagyon kis energiát hosszabb időre is kölcsönözhetünk. Ha a végtelennel kalkulálunk akkor csaknem végtelen kevés energiát csaknem végtelen hosszú ideig kellene kapnunk (kölcsön) és mivel az oszcillátorok száma elvileg szinte végtelen a végtelen kicsiny energia szorozva a színte végtelennel színtén színte végtelen lesz. Ez alapján lehetne csaknem végtelen energiát kölcsönözni csaknem végtelen időre?
Ez utóbbi inkább vicces kérdésnek sikerült, de azért kiváncsi lennék van-e realitása. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat. Érdekes dolgokat írtál... :)
Az elektron párkeltése ezek szerint csak hihetetlenül rövid ideig tart. Kiváncsi lennék miként lehet ezt a folyamatot detektálni. Esetleg épp a véletlenül arra járó elektron által?
Viszont amit írtál inkább azt sugalja, hogy a kölcsön energia elvben okozhatna végleges változást is az anyagban pl. elektron pozitron szétrepülést, csak a hihetetlenül kevés idő, illetve a fénysebesség relatíve alacsony volta akadályozza ezt meg. Ez persze valószínüleg magábol a határozatlansági elvből következik.
Esetleg elképzelhető-e, hogy nem a hagyományos térben nem fénysebességgel távoznának a részecskék, hanem egy görbült térben pl. féregjuk által? Igy akár messzebb is felbukkanhatnának mint várható lenne, illetve a végleges párkeltés is bekövetkezhetne. ?
''A sok végtelen kicsi energiát pedig nem tudjuk egyszerre (koherensen) kölcsön venni, mert az energiát a fizikai vákuum véletlenszerűen adja oda nekünk.'' Ezt értem. De ha végtelen számú véletlenszerü, de nem végtelen lehetséges állapotú variánsunk van az energiaátadás jellegét illetően (inkoherencia), akkor végtelenben mégis csak kell lennie egy ettől szükebb koherens halmaznak, mint ahogy számos más ilyen szűkebb koherens halmaznak is kell még léteznie. Az egyszerűség kedvéért például ha egy térről egymillió ember elindul véletlenszerű irányokba, akkor a tér egy távolabbi kiválasztott területén mégis nagyjából egy irányba fognak az emberek menni. Végtelen embert feltételezve, a tér bármely pontján egyszerre végtelen ember tart azonos irányba.
Ez persze megint csak logikai játék. Nem tudom a magasabb matematika miképpen számol a végtelennel, és tényleg lehet-e végtelennek tekinteni a vákumenergia oszcillátorok számát, illetve ezek energiaszíntjeit.
Értelmezhetőek-e extrém alacsony frekvenciák pl. a Hz tört részei 1*10-30-on stb. és lehet-e az ilyen extrém alacsony frekvenciájú rezgéseket, sugárzásokat stb. detektálni.
Különben az egész energiatér nagyon érdekes koncepció, végtelenül sűrű és variációjú energia ami álandó kölcsönhatásban áll az általunk észlelt világgal, noha makro színten ez nem érzékelhető. Ha jól értelmezem akkor a Heisenberg féle határozatlansági elv képezi ennek az alapját, s mintegy szükségszerü létezőt definiálja, hogy a jelenségek egy részét magyarázza. ?
Ha gondolod talán érdemes lenne, egy külön topicban folytatni mondjuk Vakumenergia néven.? -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat.
Azt hiszem kellene egy kis utánképzést tartanom magamnak a témából... :))
Talán utána majd nyitok egy másik topicot ahól visszatérhetünk még ezekre a kérdésekre. Különben szerintem ezek nagyon érdekes dolgok, de lehetséges, hogy másoknak nem ez a véleménye.
A továbbiakban -mintegy zárszóként- még két jelenségről szeretném megkérdezni a véleményedet.
Az egyik a gömbvillám. Ugy hallottam meglehetősen nehéz leírni a viselkedését a jelenlegi fizikai elvekkel. Kiváncsi vagyok van-e erre helytálló teória.
A másik az Egely-Wheel. Gondolom Egely György-ről már hallottál, ő pl. egész speciális ötlettel ált elő a gömvillámokkal kapcsolatban.
A nevével fémjelzett mérőműszer is elég érdekesen viselkedik. Már láttam ilyent közelebbről és nem igen tudtam hagyományos alapokon megmagyarázni a működését.
Ha ezekről még tudnál írni valamit azt megköszönném. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat. A gömbvillámmal kapcsolatban tulajdonképpen igazad van. A boszorkányos hasonlat is találó. Az Egely Gy. által leírt dolgok abszolutt extrémek és én sem tudok más jelenséget ami a feltételezett extrém dolgokat tudná. Talán csak az UFO-k de ez ugyanolyan igazolhatatlan jelenségkör. Én azért hajlamos vagyok hinni neki, de végül is nem bizonyítható és enélkül puszta spekulációnak tűnik.
Az Egely-Wheel -el kapcsolatban viszont más a véleményem. Ezt meg tudtam alaposan vizsgálni és itt pusztán mechanikai dolgokról lehet szó vagy valami egészen másról. Természetesen a légáramlás is képes hajtani. Létezik olyan ravasz légáramlat, mondjuk egy gyenge kereszthuzat a helységben, ami folyamatos és egyenletes nagyjából. Ez az asztalra tett kerékre mindkét irányból hat ezért az nem fordul el! Azonban ha kezünkkel közelítünk az egyik oldalról, akkor kitakarjuk az arra tartó szél hatását, tehát a másik megforgatja a kereket. A hatás abszolútt tökéletes, mintha a kezünk forgatná a kereket. De van itt két dolog, egyrészt a kereszthuzat megfelelő körültekintéssel kizárható másrészt a kerék nem mindig egy irányba forog! Képes felgyorsúlni az egyik irányba majd mondjuk 20 sec mulva visszafelé forogni akár percekig. Emellett az sem egészen magyarázható, miért forog olyan gyorsan. Képes kb. 10cm/s kerületi sebességgel is pörögni hosszú percekig egyes embereknél, (ilyent láttam) máskor színte el sem indul ugyanolyan körülmények mellett. Az ilyen gyors szelet ami képes ennyire belendíteni pedig kifejezetten lehet már érezni. A kézből kiinduló hőáramlatok főleg felfelé irányúlnak ezért ezek alig tudnák megforgatni, de semmiképpen sem az említett sebességgel. Azért kipróbáltam melegített tárgyakkal is, de nem nagyon mozgott tőle. Ezzel szemben úgy tűnik kesztyüvel nem lehet megcsinálni, ezért talán valamilyen elektrosztatikus magyarázata lehetne a dolognak. Probálkoztam kifejezetten feltöltött állapotú tárgyakkal is de persze ezek se forgatták el, csak vonzották. Olyant is láttam, hogy a kéz kb 8cm-re volt a kerék legszélétől a kerék még így is 5cm/s-el tudott forogni. Ilyen távolságból a kézről kiinduló áramlatoknak csak elenyésző hatása lehet. Különben a gyors fázis (10cm/s) akár több percig is eltarthat utána valamelyest csökken akár teljesen meg is áll, esetleg el kezd visszafelé forogni.
Szóval szerintem az általad említett lehetséges okok nem magyarázzák eléggé a jelenséget, sem a rapszódikus viselkedést sem az esetenkénti dinamikus mozgást. Nem tudom te vizsgáltál-e már ilyen kereket, de ha tényleg nem magyarázható normális fizikai elvekkel, akkor nyilván egy olyan kivétel amelyre új tövényeket kell kitalálni.
Különben nekem úgy tűnt, hogy a jelenség vagyis a gyors pörgés elég jól reprodukálható, legalábbis bizonyos embereknél (másoknál el sem indul). Egely azt állítja ez abszolútt emberfüggő adottság, én azonban hajlamos vagyok azt hinni, hogy valamelyest tanulható, ugyanis pár nap múlva nekem is sikerült jobb eredményeket elérnem, mint legelőszőr.
Kiváncsi vagyok van-e valamilyen ötleted a jelenség magyrázatára akkor, ha a külső légáramlást kizárjuk. És szerintem a hőt is kizárhatjuk, mert a vasalóra sem gerjedt be :). -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a választ. A légáramlásokon én is gondolkodtam már. Amint már írtam, tényleg meg tudja forgatni a kereket és pont úgy, ahogy te is írtad, azaz a kéz csak passzív módon vesz részt benne. De én úgy emlékszem annak idején erre külön figyelmet szenteltünk, hogy ezt a hibalehetőséget kizárjuk. Persze laborkörülményeket nem sikerült előállítanunk ezért esetleg elképzelhető, hogy mégis valamilyen kósza áramlat felléphetett. Valószínüleg érdemes lenne újra megismételni a méréseket.
Abban azonban kevésbé hiszek, hogy ne létezhetne olyan energia fajta, illetve sugárzás, amit a jelenlegi tudomány nem ismer. Eddig a történelemben számos esetben fordúltak elő, olyan felfedezések, amelyek teljesen új perspektívákat nyitottak meg. Gondolok például a galvani féle kisérletekre, amelyek egy teljesen új tudományágat indítottak el. De ugyanennyire fontos volt a rádió hullámok felfedezése is. Most egy kicsit sarkított hasonlatot fogok használni előre is bocs. Szóval ha Galvani nem foglalkozott volna az összeránduló békacombokkal, mondván biztos valamilyen ismert jelenség okozza pl. szél, akkor talán még ma is gőzgépeket használnánk. Természetesen rengeteg sőt nagyságrendekkel több haszontalan zsákutca megfigyelés is született a téves analizis és a pontatlan mérések miatt. Valójában mind a két hozzáállás előnytelen. De abban csaknem biztos vagyok, hogy a fizika mai felfogása még sokat fog változni 10-20-100-1000 év alatt. (persze ez egy optimista scenario)
Az élő szervezetek kapcsán még számos kérdés teljesen megválaszolatlan. Jobbára fel sem teszik ezeket, vagy valamilyen felületes érveléssel probálják meg elintézni őket. Pl. a szúnyog hogyan találja meg az élőlényeket? A látása nem lehet elég fejlett csakúgy, mint a forma felismerő képessége, mert nincs agya és nincs benne homloklebeny. Továbbá az sem valószínű, hogy hőre menne, mert akkor mindig a kályhának ütközne. Kizárom azt is, hogy szagra menne, mert akkor már rég kitaláltak volna szagcsabdákat. (Tulajdonképpen hatalmas üzleti siker lenne, egy alkalmas szúnyogcsapda kifejlesztése.) Ehelyett azt látni, hogy külterületen bizonyos emberek feje felett rengeteg szúnyog kezd el körözni (még gyenge szélben is) a mellette álló másik felett meg semmi. A köznyelv erre azt mondja, hogy ''nem szeretik a vérét'', de valójában ez elég gyenge érvelés. Tán a szúnyog vérelemzést csinálna pár méteres távolságból (széllel szemben is), hogy eldöntse, melyik felel meg legjobban az izlésének, és az egész szúnyogpopulációnak pont ugyanolyan izlése lenne? Hát ez nem kifejezetten egyszerü magyarázat, és talán nem is hihető.
Az Egeli-Wheel sem csinál talán mást, mint egy érdekes jelenséget demonstrál az élő szervezetek kapcsán...
Ezzel együtt fentartom azt a lehetőséget is, hogy neked van igazad, és tévedésen alapul az egész, ezt mindenesetre megprobálom mégegyszer ellenörizni. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat. Akkor mindjárt a végéről kezdem. Nem értettem félre amit írtál, de lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam. A passzív részvételen azt értettem, hogy nem kelti a légáramlatokat, hanem csak befolyásolja a jelenlétével. Ennél passzívabb csak akkor lehetne ha ott se lenne.
A légörvények jelenlétével is egyetértek de a 10cm/s sebességben kicsit kételkedem. De ezt viszonylag könnyü ellenörizni.
Érdekes kérdés viszont ez:
''A tudomány logikája szerint csakis akkor engedhető meg az új kölcsönhatással való magyarázat, ha ezt MUSZÁJ vagyunk megtenni, mert a régiekkel semmi képpen sem megy. '' Ez alapvetően igaz, és én sem akarom mindenáron új jelenségnek kikiáltani pl. az Egely-Wheel működését. De van itt két nem elhanyagolható szempont.
Egyrészt a határ, a megmagyarázható és megmagyarázhatatlan között gyakran nagyon vékony, sokszor a mérési hiba tartományába esik!!! Egy példa. Anélkül, hogy érteném a teljes Einstein féle relatívitás elméletet tudom, hogy a gravitációra vonatkozó része egyfajta kiterjesztése a Newtoni felfogásnak. Csak extrém tömegeknél fordul elő jelentősebb eltérés (pl. Nap) mégis döntöen más gondolkodásmód van mögötte, amely megint csak új távlatokat nyitott. Persze tudom, hogy nem ez a hiba vezetett el a felfedezéshez, de talán pont azért mert az eltérést mindenki mérési hibának tekintette.
Másrészt azt hiszem a jelenségeket mindig meg fogjuk tudni magyarázni!!! Ez egyfajta emberi sajátosság. Az ősember is mindig megmagyarázta a dolgokat és mindig a saját ismereteiből indult ki, ha más nem jutott eszébe akkor előrángatta a szellemeket. A szellemekben és késöbb az Istenekben pedig ők is tudományos precizitással hittek, amit a nekik szentelt számtalan komplex építmény is mutat. Egy jelenséget mindig több féle képpen is meg lehet magyarázni gyakran bonyolúltan néha egyszerübben. A bolygók mozgását már az ősember is magyarázta, késöbb a Ptolemaioszi rendszer is értelmezte meglehetősen nyakatekert módon, de többé kevésbé használhatóan. Tulajdonképpen semmi sem indokolta, hogy ezt elvessék és nem is tették meg kb. ezer esztendőn keresztül. Mégis a Kopernikuszi felfogás mely ugyanazt értelmezte ( talán akkor még pontosabb eredményeket sem adott) sokkal egyszerübb és átláthatóbb volt. Occam borotvája?
Egyébként én is az egyszerüség-ben hiszek, ez egyenlőre ugye csak hit, mert tudtommal még senkinek sem sikerült összefoglaló fizikai elméletet kidolgoznia, amely a létező összes energiát erőt és mezőt egy egységként tudná értelmezni.
Amikor a szúnyogról beszéltem akkor is az ''Occam borotvára'' gondoltam. Az általad felvázolt lehetőségek természetesen akár igazak is lehetnek, de ehhez elég bonyolult képességeket kellene a szúnyogról feltételezni. A szagról annyit, hogy a szúnyog írtás a világ egyik legnehezebben megoldható és egyik legjelentősebb problémája. Rengeteg ember hal meg a terjesztett betegségektől stb. Ha pusztán a verejtékszag dominálna, rendkívül könnyen lehetne a feromon csapdákhoz hasonló befogó készülékeket csinálni, de tudtommal ilyen még senkinek sem sikerült. A szagnál maradva, tekintve, hogy a levegő turbolens áramlású, honnan tudja megállapítani, hogy melyik irányból származik, ugye nem lehet térszaglása. Tételezzük fel, hogy kombinálja az infravörös érzékeléssel, ekkor, hogyan tud különbséget tenni a vércsoportok között, mondjuk egy közel álló embertömeg komplex szag molekuláival boritott térben. Emellett az is megfigyelhető, hogy a szúnyogok állatok vérét is szívják, mért lennének finnyásak egyik-másik embervér típusra ha máskülenben bármilyen állatéra ráugranának. Természetesen ez mind megmagyarázható a hagyományos ismeretek komplex alkalmazásával, de ha egyszerüen azt mondjuk minden élőlénynek van egy sajátos energia mezője, aura, módosult elektromágneses sugárzás, bioenergia, stb. az elnevezés nem lényeges. Akkor elég a szúnyogtól egyetlen érzékszerv, ami erre reagál. (talán hasonló a hőérzékelőhöz, talán csak pár tucat sejt) Nyilván ezek után csak élő anyagra fog támadni és nem zavarja meg sem szél sem mozgás. A feltételezések szerint a bioenergia mező összefüggésben van az illető erőnlétével, hangulatával, egészségével. Az sem utólsó szempont, hogy mivel a szúnyog elég lassú, azt a célszemélyt igyekszik kiválasztani aki figyelmében lankadt esetleg alszik. Ez elvben színtén tükröződhet az energia mezőben.
A te általad vázolt szúnyog érzékszervi szempontból egy véreb, egy denevér és egy ragadozó kigyó keveréke lenne, gyors analizáló és elemző képességgel felvértezve (beleértve a töménytelen tévinformáció kiszürését is), ugyanakkor nulla aggyal. A másik lehetőség egy egyszerü érzékszerv és egy új mező feltételezése. Ezzel is megoldható a probléma szinte minden aspektusa, kivéve azt az egyet, hogy mi maga ez a mező :). Természetesen ez a bökkenö. Addig nem kutatjuk, amig nem ismerjük, de addig nem ismerjük meg, amig nem kutatjuk...
Különben az Egely-Wheel -az alkotó szerint- sem csinál mást mint ezt a feltételezett erőteret igazolja. Persze az is lehet, hogy ilyen erőtér mégsem létezik és ez az elképzelés is az ETHER sorsára jut... ... ámbár a tudományt gyakran az intuitív spekulációkat igazolni vágyó (vagy éppen cáfolni akaró) kutatás vitte mégis előbbre...
Mégegy megjegyzés a szúnyogokkal kapcsolatban, ha ismernénk a pontos támadási stratégiáját könnyen lehetne csapdát készíteni neki! Különös tekintettel arra, hogy ez egyben hatalmas üzlet is lenne. Az, hogy ilyen még nem készült (legalábbis ami tényleg hatékony lenne) vagy azt jelenti, hogy ez senkinek sem jutott még eszébe (ezt nem hiszem) vagy azt, hogy mai ismereteinkel nem tudjuk még helyesen értelmezni a szúnyog támadási stratégiáját. Ez a stratégia különben eléggé hatékony lehet, mert a szúnyognak relatíve kevés célpont áll rendelkezésére az is jobbára mozog, vagy túl szőrös, vagy tollas, vagy farka van ... :)
Bocs, egy kicsit hosszú lett. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Sajnálom, hogy elkedvelenített amit, vagy ahogy írtam, természetesen ez nem állt szándékomban. Meglehet az is, hogy egy része tévedésen alapul... De, vajon mondhatod-e akár mai legnagyobb tudásunkra (tudomány minden ismerete) is, hogy tévedhetetlen, amikor világosan elismerjük, hogy számos dologban nincs befejezve. Vajon olyan-e a tudományos megismerés, mint egy országuti séta, ahol lejegyezzük a látottakat, vagy inkább olyan mint egy felszálló léggömb, ahonnan mindig új perspektívából látjuk az addig ismerősnek hitt tájat? Hihetjük-e, hogy amit ismerünk az helyes és végleges, anélkül, hogy mindent ismernénk?...
Azért, mindenesetre köszönöm az eddigi hozzászólásaidat. -
guest
veterán
Még valamit. Ha a tudomány téved, akkor az pont azért van, mert valamely következtetést nem kellő alappal vontak le. De a tudomány MINDEN fajta, ember által valaha kitalált és követett eszmerendszer között a LEGSZIGORÚBB abban a tekintetben, HOGY CSAKIS AZT A KÖVETKEZTETÉST VONJA LE, AMELYIKET MUSZÁJ LEVONNIA. Ugyanezért NEM TUDOMÁNYOS Egely munkássága (hanem áltudományos), mert ő lépten nyomon levon olyan következtetéseket, amelyeket nem szükségszerű levonni, vagyis amelyek BIZONYÍTATLANOK.
És akkor alaptalan következtetések levonásával és beépítésével akarod ''kijavítani'' a tudomány hibáit?!? Amelyek pont az alaptalan következtetések levonása és beépítése miatt keletkeznek? Ez nonszensz!prohardver vendég
-
james
aktív tag
Ha nem értedted félre amit írtam, látnod kell, hogy sosem vitatkoztam veled tudományos tényekről. Ehhez nem vagyok kvalifikált. Egelyt sem védtem, és nem is minősítettem. A Wheelt sem. Téged sem. Egy dologban tér el a véleményünk, de abban eléggé. ''CSAKIS AZT A KÖVETKEZTETÉST VONJA LE, AMELYIKET MUSZÁJ LEVONNIA'' Ez viszont nem tudományos tény, hanem megközelítés. Egyébként még ebben is egyetértünk, én a hangsúlyt a kutatásra helyeztem, vagyis arra, hogy ÉRDEMES OLYAN DOLGOKAT IS KUTATNI, AMI jelenleg esetleg TÚL MERÉSZNEK vagy FÖLÖSLEGESNEK TŰNIK!!!
Amikor a Ptolemaioszi rendszert hoztam fel példának, azt probáltam bemutatni, hogy alapvetően téves felfogás is lehet használható, kvázi nem indokol újabb kutatást a te értelmezésed szerint.! mellesleg nem is kutatták... (Tudom a vallás sem támogatta ezt...)
Egelyt különben el lehet itélni, talán, amiatt, hogy hülyeségeket talál ki, de szándékait illetően semmiképpen! Nyilván a maga lehetőségeihez képest maximális energiát fektet munkájába. Esetleges tévedéseinek pedig több oka is lehet. Ezek egyike az elfogultság, azaz úgy belefogni egy kisérletbe, hogy eleve elvárásaink vannak az célt illetően. Ez könnyen az eredmények hamis értelmezéséhez vagy a körülmények hamis megszerkesztéséhez vezet. Ezt szerintem neked is tudnod kell. Ez alapvető emberi tulajdonság és még akkor is működhet amikor egy ilyen szöveget olvasol, ebből fakad azután a félreértés...
Különben elég könnyü valaki munkáját semmibe venni (Egely), tudom, ő is gyakran ezt teszi. Mindazonáltal én szoktam értékelni mások tekintetében, a jószándékot és az akaratot valamint a munkát is. A siker pedig néha csak a szerencse dolga. Azt azonban, hogy ki téved, végső soron nem könnyű eldönteni, ehhez legelőször is tévedhetetlen fizikai alapok kellenének, ez pedig nincs. Ezzel együtt bőven igazad lehet vele kapcsolatban, de ezt én nem tudom megitélni.
A másik felvetésem tényleg meredek, (aura, bioenergia, stb.) de egyáltalán nem eredeti. A keleti vallásokban teljesen általános. Természetesen e-mellett sem foglaltam állást, pusztán csak felvetettem! A te véleményed úgy tűnik a scepticizmuson alapul, ez mindenképpen tudományos, de vajon elöbbrevivő-e? Én a nyilt gondolkodást a szabad feltevéseket és spekulációkat, de nem az elhamarkodott következtetéseket részesítem előnyben. A spekuláció önmagában nem zárja ki, az alapos igazolást és bizonyítást. Nem hiszem, hogy ez a hozzáállás tudománytalanabb lenne, mint a scepticizmus. -
james
aktív tag
''Marha egyszeru szimulalni egy programmal az egeszet. Ha lenne 'szagdetektorunk' akkor egy nagyon egyszeru elektronikus aramkorral is lehetne szimulalni. A szunyog egy gep ...'' Ha ez ilyen egyszerü lenne, mért nem sikerült még hatékony csapdát csinálni a szúnyog csalogatására? Már írtam, ez hihetetlenül jövedelmező lenne.
''A sejtek szamaval pedig nemlinearisan novekszik a lehetosegek szama. Ha a sejtek szamat tekintjuk akkor sokkal inkabb a rossz hatasfokrol es a kaoszrol beszelhetnenk.'' Talán inkább a káosz nemléte az érdekes nem?
''Egyebkent az idezett mondat elmegy egy parlamenti felszolalasban, de egy uj tudomanyag bevezetesehez csak ures szavak.'' Az egész könyvet mégsem írhattam le :). Meg maga a könyv is csak kivonata, egy esetleges új tudományágnak.
''Hogyan akarsz összehasonlitani egy meg nem irt programot egy hipotetikus mezot erzekelo hipotetikus szervvel ??? '' Az ismert megoldást hasonlítom az optimális megoldáshoz. Az algoritmus szagra, megírható.
''Függöleges elipszoid'' ''Egyebkent az ilyen dolgok jelentos reszet (amivel mar foglalkoztak) mar egesz jol leirtak nagyon egyszeru alapelvekkel...'' Erre kifejezetten kiváncsi vagyok, szúnyog esetében mi ennek az oka. Különben én sem bioenergiára gondoltam, hanem inkább valamilyen más mezőre.
A többiről késöbb. -
james
aktív tag
Örülök, hogy egy bioszos is hozzászól!
Előre leszögezem, hogy szakmai vitába nem tudok belemenni. Amiről írtam egy könyvből származik, amit viszont elvben szakértők írtak. Majd utánanézek milyen példákat hoznak fel, és megpróbálom idézni.
Addig is van egy kérdés amire emlékszem (remélem jól)
Szóval adva van egy megtermékenyített pete és elkezd osztódni. Honnan tudják az egyes sejtek, hogy hová kell térbelileg strukturálódniuk, annak ellenére, hogy semmilyen idegrendszer és biokémiai rendszer még nem alakult ki? Ez nagyjából a kezdeti stádiumra vonatkozik.
Egy másik kérdés, de ezt máshonnan hallottam. A kéz ujjairól, ha legyalulják az újlenyomatot, képes ugyanúgy visszanőni egy idő után. Honnan tudják a bőrsejtek hol kell vastagabbra nőniük, és pont ugyanoda?
Ez a kérdés pedig most jutott eszembe. Mért vannak súlyos pszichoszomatikus betegségek, azaz mért hat a tudat a testre?
A telepátiát csak félve kérdezem meg, mert ettől is sokan kiakadnak. :) -
rog
addikt
:)
ezt én is láttam. kijött hogy x idö alatt fel lehet rakni így 1 adott követ egy ugyanolyan másikra.
de aztán utánaszámoltak, és rájöttek, hogy az egyenlet nem ilyen egyszerü:
ha 5 munkás 4 óra alatt 1 követ rak fel
akkor 500 munkás 40 óra alatt hány követ rak egymásra..
szóval valami eszement összeg jött ki (erre meg én nem emléxem), hogy mennyi ezer év kell hozzá -
rog
addikt
2,3 mio kö van a priamisban.
de hogyan is fér oda a munkához 15000 munkás egyszerre? :)
az ötlet jó de 23 évig uralkodott a csávó. ennyi idö alatt kellet felhúzni a piramist, ha születése pillanatában rendelte meg, és egyböl megtervezték (nem is akárhogy).
ja és követ is találtak egyböl.. :)
szóval 1 biztos emberek építették a piramisokat, valami baromi egyszerü gépekkel.
csak még nem tudjuk hogy... -
-
Den
veterán
Tudom hogy öregebb, de most csak a fejlődés szempontjából fontos időszakot néztem, tehát amire a mai állapot visszavezethető. A négyezer év arra volt példa hogy ennyi idő alatt mekkora fejlődés ment végbe. A nagy építmények pedig arra hogy a miénktől függetlenül is kialakulhattak fejlett technikájú civilizációk.
www.simson4t.hu
-
rog
addikt
-
rog
addikt
ezaz egyetértek
''Ezzel szemben, a bizonyítás azt jelenti, hogy egyrészt belátjuk a dolog lehetségességét, majd belátjuk, hogy a tagadása viszont lehetetlenségre vezet. Mindaddig, amíg az állítás tagadása nem vezet lehetetlenségre, nem igaz, hogy az állítás igazsága bizonyítva volna. ''
viszont ez úgy is müködik, hogy néha belátjuk a dolgok lehetetlenségét, illetve a tagadás lehetségességét is.
pl. engem az nem gyöz meg hogy valaki a hasára üt, anélkül hogy értene hozzá, és kitalalálja, hogy kb 10000 ember kb 5 ora alatt 200 kovet felrak a piramisra ezért fel lehet építeni 20 év alatt.
de ha így levezeti az már hihetö:
http://www.hitchins.co.uk/PyrCalc.html
persze ellenörizni ezt sem tudjuk, de úgy hangzik mintha tényleg foglalkozott volna a dologgal.
uff. -
McJames
senior tag
Szia!
Nem állítottam, hogy az osztódó (most legyen mindegy, hogy szomatikus vagy ivar~) sejt szimmetrikus, csak azt, hogy mint minden anyag, törekszik egy legkevésbé energiaigényes állapotot fenntartani, ami 3D-ben jelenleg a gömb.Aki a villamos alatt fekszik, annak nem természetes a mosolya.
-
james
aktív tag
A szúnyog hagyományos elméletét, akkor látnám bizonyítva, ha ezeken az eredményeken már elkészült volna egy hatékony (több ezer szúnyog/nap) csapda.
A ''biotér'' elmélet nincs bizonyítva és én is csak, mint feltevéssel foglalkozok vele. Egyébként egyszerű kisérletekkel ezt az ügyet le lehet zárni. Mindössze az a gyanum, hogy ebbe az irányba még nem történtek probálkozások.
''ha valami logikailag lehetséges, akkor az már egyből igaz is. ''
Ami logikailag lehetséges az logikailag lehetséges, ebből csak annyi következik, hogy érdemes vele foglalkozni. Egyébként mi az igazság? Ha jól emlékszem Heisenberg valami olyasmit is mondott, hogy a tudomány a valóság idelizálása. Ebből következik, hogy az igazság abszolút értelméhez túl sok köze nem lehet. Általában azt szoktuk elfogadni eredménynek, ami a tapasztalással legjobban egybeesik. Ha van két eltérő elméleted, ami ugyanúgy megjósólja az eseményeket melyiket fogod igaznak tekinteni? Ilyenkor szerintem addig kell bizonyítási metódusokat keresni, amíg az egyik meg nem dől, de ehhez foglalkozni kell velük. A megdőlt elmélet azután már logikailag sem lehetséges. -
james
aktív tag
[Guest #214]
''Azert ahhoz, hogy az egy elmelet hiten van gyakorlaton alapszik semm koze az idezett mondathoz.''
Úgy is lehet kisérletezni, hogy vaktában ezt-azt teszel, azután kielemzed a gyakorlati tapasztalatokat. De ha van egy elméleted (sok régebbi tapasztalás lecsapódásaként) és ennek igazolására kisérletet szerkesztesz, talán elöbbre jutsz. Az új elmélet ily módon mindig a hiten és a logikán alapul, helyességét ellenben csak a megfelelő bizonyítás igazolhatja. Franklin hitte, hogy a levegő tele van elektromossággal, és erre szerkesztett egy kisérletet, ami ezt igazolta. Szerencsére túlélte... :))
Danikent tényleg vezérelheti a megélhetés, és kétségtelen, hogy nem kifejezetten művelt. De talán lehet értelme az ilyen kutatásnak is (talán nem neki kellene?). Lehet, hogy csak egy bizonyitékot talál száz tévedés mellett, de egy egyszeri régész ezt is besorolná a többi közé. Arról nem is beszélve, hogy senki sem adna pénzt ilyen fantazmagórikus kutatásokra. Tényleg olvastam pár könyvét és láttam pár videó müsorát is. De messze nem vagyok rajongója, inkább kritikusan állok hozzá. Különben inkább a leleteire vagyok kiváncsi, van némi műtöris képzetségem, így nagyjából látom, ha hülyeséget magyaráz.
Természetesen az ''Akadémikus'' hozzáállás nem mindenkire vonatkozik, aki kutató, de talán nekik van nagyobb befolyásuk. Kicsit talán olyan ez, mint a politika. Minnél korlátoltabb valaki, annál jobban nyomul... Meg persze jobban rá is ér... :)
Aktív témák
ph A Cool Chips PLC nevű, nem túlságosan ismert cég azt állítja, hogy forradalmasítja a mai hűtőrendszereket...
- BestBuy topik
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Politika
- Honor Magic V2 - origami
- Szeged és környéke adok-veszek-beszélgetek
- EAFC 24
- OLED TV topic
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen