- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Computex 2024: teljesen integrált hibrid hűtéssel közeleg az MSI új csúcs-VGA-ja
- Milyen széket vegyek?
- Felpörög az asztali CPU-piac a következő pár hónapban
- Rengeteg csatlakozó van a HP legfrissebb, irodai célú monitorgóliátján
- iPad topik
- Mini-ITX
- SSD kibeszélő
- Milyen TV-t vegyek?
Hirdetés
-
A manapság optimális specifikációkra törekszik az MSI QD-OLED monitorja
ph 27 hüvelyk, 1440p, 240 Hz, Type-C és AI funkciók jellemzik dióhéjban a kijelzőt.
-
F1 24 - Íme a végső gépigény
gp Akik a Champions Editiont vásárolták meg azok már játszhatnak a programmal.
-
Egyre több európai használja a Telegramot, ezért megkereste az EU
it Hamarosan sokkal szigorúbb szabályozás alá esik az EU-ban a Telegram, mivel egyre több a helyi felhasználója.
Aktív témák
-
james
aktív tag
Szerintem elképzelhető, hogy van alapja a dolognak. Elvégre fényből is tudnak áramot csinálni. Tulajdonképpen a hő is csak egyfajta energia, akárcsak az elektromos feszültség, igy csak valamiféle átalakításra lenne szükség.
A gáz része nem ez, hanem a hatásfok. A mai napelemek nagyon gyenge hatásfokkal üzemelnek. Egy ilyen procihűtőnek pedig kb. 100%-al kellene a hőből áramot termelnie, hogy hűtse a procit. Ha ezt meg lehetne csinálni, akkor a legkevésbé fontos felhasználási területe lenne neki a CPU hidegítés :). Remekül lehetne használni áramfejlesztésre napelemek helyett, vagy hőerőművekben, személyi elektronikai cuccokban (testmeleg üzem), stb. Napelemes zsebszámoló helyett, hőelemes... :) -
james
aktív tag
Hali,
Bocs, egy kicsit ez is off topik lessz.
Olvasgattam a korábbi hozzászólásokat és szó esett a hidrogén üzemü autókról. Szerintem is ez lehet a jövő.
Ezzel kapcsolatban találtam egy linket.
http://www.spiritofmaat.com/archive/feb2/watercar.htm
(Itt több oldal is található, meg egy letölthető anyag.)
Ez tulajdonképpen arról ír, hogy megfelelő rezonáns áramfrekvencia esetén relatíve kevés elektromos teljesítménnyel lehetne felbontani a vízet. Gyakorlatilag kevesebb befektetett munkával, mint ami kinyerhető a hidrogén elégetésével mondjuk autóban. Ez természetesen ellent mond a fizika alpvető törvényeinek, de mégis erről szól az oldal. Különben már más helyről is hallottam hasonlókat, de ezen az oldalon elég konkrét kapcsolási rajzokat is lehet találni.
Kiváncsi lennék erről mi a véleményetek, beleértve a ''fizikus Guestet'' is. :)
Ha ez megoldható lenne, akkor párosítva egy megfelelő üzemanyag cellával tökéletes járműveket lehetne létrehozni... -
james
aktív tag
Köszönöm a válaszokat.
Azt természetesen tudom, hogy az energiamegmaradás törvényével ez a töbletenergia kinyerés ellenkezik. Különben a dolog lényege éppen ez.
Sajnos csak homályos fogalmaim vannak a modern fizikáról ezért hozzávetőlegesen írom le az alapkoncepciót. Abból indulnak ki, hogy nem többlet energia termelődik, hanem bizonyos létező sugárzási energiát használnak fel munkavégzésre. Ez persze teljesen homályos dolog, de esetleg köze lehet ahoz az ismeretlen anyaghoz ami a világegyetem kb 80%-át alkotja, un. sötét anyag. Azt állítják ez a sugárzás homogén, átható és minden irányból egyenletes, ezért meglehetősen nehéz kimutatni és hasznosítani. (Kicsit olyasmi lehet mint az éter koncepció... )
Viszont speciális aszimetrikus fizikai rendszerekben ez a hasznosítás lehetséges. Pl. gyorsuló aszimetrikus folyamatok, rezonanciák stb.
Bocs, a nem egészen szakszerű leírásért.
Az egészben az az érdekes, hogy a NET-en hatalmas anyagok keringenek ebben a témában. Gyakran kapcsolási rajzokkal, fotókkal, és állítólag működő modellekkel. Ugyanakkor a hivatalosan nem ismerik el ennek az energia fajtának a létezését. Tulajdonképpen még a cáfolatáról sem hallottam, mondjuk ez nem meglepő mert nem olvasok külföldi fizikai publikációkat :).
A jelenség felületesen hasonló az UFO hoz, vagyis rengeteg nem tudományos észlelés születik ugyanakkor abszolutt nulla tudományos bizonyíték.
Különben logikailag, ha léteznek UFO-k egyáltalán(én még nem láttam és nem is beszéltem olyannal aki látott volna) csak térugrással közlekedhetnek, és feltehetően ilyen ''szuper'' energiaforrást használnak. Hagyományos rakéta meghajtással teljesen felesleges elindulni is, arról nem is beszélve, hogy a szükséges hatalmas energiát talán csak magfúzióval lehetne elérni, ami nem kimondottan biztonságos.(meg nem is kicsi) Ezzel együtt is csak 50-100 év alatt lehetne elérni a legközelebbi csillagokat és mondjuk több százezer év alatt a tejútrendszer másik végét.(arról nem is beszélve, hogy a baromira felgyorsított űrhajót valószínüleg nem lehetne irányítani, kormányozni a hihetetlen megnövekedett tömege miatt) Ez nyilván nem pálya. Az UFO-k esetleges valódisága tehát nagy valószínüséggel bizonyítaná a térugrás, illetve talán a ''szuper'' energia létezését is.
Egy fizikai feltevés igazolása néprajzi módszerekkel ? hmm... -
james
aktív tag
Kedves Guest köszönöm a választ!
Természetesen nem akarok értelmetlen vitát kezdeményezni. Az UFO dolgot is csak a szociológiai hasonlóság miatt vetettem fel.
A vákumenergiával kapcsolatban viszont megkérdezném, hogy tudományos szempontból elképzelhető-e ennek kihasználása (esetleg a jövőben), és tényleg olyan hatalmas energia potenciál, mint amilyennek egyes alternatív ''kutatók'' állítják. Tudsz-e esetleg olyanról, hogy elismert kutatások folynának ezen a területen? Vagy olyan internet oldalt, ahol korrekt információk találhatók ebben a témában?
Korábban írtál a kb. 50% hatásfokú napelemekről. Ezek esetleg kihasználják a nap hősugárzását is? -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszokat. Ebből nagyjából azt szűrtem le, hogy nem nagyon van esély energiakinyerésre a vákumenergiából. :)
Azzal kapcsolatban amit írtál még felmerült bennem pár kérdés. Előre is bocs ha netán túl triviálisak. Ha gondolod légyszíves válaszolj rájuk.
A részecske csak kölcsön veszi az energiát az alagút effektusnál. Honnan tudja a részecske, hogy a potenciálgát mögött alacsonyabb potenciálú terület van, kvázi honnan tudja, hogy vissza tudja adni a kölcsönt?
Ebből fakad a következő kérdés is. Molekuláris kötés képes-e felszakadni pillanatnyi energia kölcsön folytán? ( ez nyilván bukta kölcsön lenne, mert a szétrepülő elemek nem találkoznának újra)
''De minél nagyobb a kölcsönzött energia, annál rövidebb lehet a kölcsönkapási idő. '' ...megfordítva ezek szerint nagyon kis energiát hosszabb időre is kölcsönözhetünk. Ha a végtelennel kalkulálunk akkor csaknem végtelen kevés energiát csaknem végtelen hosszú ideig kellene kapnunk (kölcsön) és mivel az oszcillátorok száma elvileg szinte végtelen a végtelen kicsiny energia szorozva a színte végtelennel színtén színte végtelen lesz. Ez alapján lehetne csaknem végtelen energiát kölcsönözni csaknem végtelen időre?
Ez utóbbi inkább vicces kérdésnek sikerült, de azért kiváncsi lennék van-e realitása. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat. Érdekes dolgokat írtál... :)
Az elektron párkeltése ezek szerint csak hihetetlenül rövid ideig tart. Kiváncsi lennék miként lehet ezt a folyamatot detektálni. Esetleg épp a véletlenül arra járó elektron által?
Viszont amit írtál inkább azt sugalja, hogy a kölcsön energia elvben okozhatna végleges változást is az anyagban pl. elektron pozitron szétrepülést, csak a hihetetlenül kevés idő, illetve a fénysebesség relatíve alacsony volta akadályozza ezt meg. Ez persze valószínüleg magábol a határozatlansági elvből következik.
Esetleg elképzelhető-e, hogy nem a hagyományos térben nem fénysebességgel távoznának a részecskék, hanem egy görbült térben pl. féregjuk által? Igy akár messzebb is felbukkanhatnának mint várható lenne, illetve a végleges párkeltés is bekövetkezhetne. ?
''A sok végtelen kicsi energiát pedig nem tudjuk egyszerre (koherensen) kölcsön venni, mert az energiát a fizikai vákuum véletlenszerűen adja oda nekünk.'' Ezt értem. De ha végtelen számú véletlenszerü, de nem végtelen lehetséges állapotú variánsunk van az energiaátadás jellegét illetően (inkoherencia), akkor végtelenben mégis csak kell lennie egy ettől szükebb koherens halmaznak, mint ahogy számos más ilyen szűkebb koherens halmaznak is kell még léteznie. Az egyszerűség kedvéért például ha egy térről egymillió ember elindul véletlenszerű irányokba, akkor a tér egy távolabbi kiválasztott területén mégis nagyjából egy irányba fognak az emberek menni. Végtelen embert feltételezve, a tér bármely pontján egyszerre végtelen ember tart azonos irányba.
Ez persze megint csak logikai játék. Nem tudom a magasabb matematika miképpen számol a végtelennel, és tényleg lehet-e végtelennek tekinteni a vákumenergia oszcillátorok számát, illetve ezek energiaszíntjeit.
Értelmezhetőek-e extrém alacsony frekvenciák pl. a Hz tört részei 1*10-30-on stb. és lehet-e az ilyen extrém alacsony frekvenciájú rezgéseket, sugárzásokat stb. detektálni.
Különben az egész energiatér nagyon érdekes koncepció, végtelenül sűrű és variációjú energia ami álandó kölcsönhatásban áll az általunk észlelt világgal, noha makro színten ez nem érzékelhető. Ha jól értelmezem akkor a Heisenberg féle határozatlansági elv képezi ennek az alapját, s mintegy szükségszerü létezőt definiálja, hogy a jelenségek egy részét magyarázza. ?
Ha gondolod talán érdemes lenne, egy külön topicban folytatni mondjuk Vakumenergia néven.? -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat.
Azt hiszem kellene egy kis utánképzést tartanom magamnak a témából... :))
Talán utána majd nyitok egy másik topicot ahól visszatérhetünk még ezekre a kérdésekre. Különben szerintem ezek nagyon érdekes dolgok, de lehetséges, hogy másoknak nem ez a véleménye.
A továbbiakban -mintegy zárszóként- még két jelenségről szeretném megkérdezni a véleményedet.
Az egyik a gömbvillám. Ugy hallottam meglehetősen nehéz leírni a viselkedését a jelenlegi fizikai elvekkel. Kiváncsi vagyok van-e erre helytálló teória.
A másik az Egely-Wheel. Gondolom Egely György-ről már hallottál, ő pl. egész speciális ötlettel ált elő a gömvillámokkal kapcsolatban.
A nevével fémjelzett mérőműszer is elég érdekesen viselkedik. Már láttam ilyent közelebbről és nem igen tudtam hagyományos alapokon megmagyarázni a működését.
Ha ezekről még tudnál írni valamit azt megköszönném. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat. A gömbvillámmal kapcsolatban tulajdonképpen igazad van. A boszorkányos hasonlat is találó. Az Egely Gy. által leírt dolgok abszolutt extrémek és én sem tudok más jelenséget ami a feltételezett extrém dolgokat tudná. Talán csak az UFO-k de ez ugyanolyan igazolhatatlan jelenségkör. Én azért hajlamos vagyok hinni neki, de végül is nem bizonyítható és enélkül puszta spekulációnak tűnik.
Az Egely-Wheel -el kapcsolatban viszont más a véleményem. Ezt meg tudtam alaposan vizsgálni és itt pusztán mechanikai dolgokról lehet szó vagy valami egészen másról. Természetesen a légáramlás is képes hajtani. Létezik olyan ravasz légáramlat, mondjuk egy gyenge kereszthuzat a helységben, ami folyamatos és egyenletes nagyjából. Ez az asztalra tett kerékre mindkét irányból hat ezért az nem fordul el! Azonban ha kezünkkel közelítünk az egyik oldalról, akkor kitakarjuk az arra tartó szél hatását, tehát a másik megforgatja a kereket. A hatás abszolútt tökéletes, mintha a kezünk forgatná a kereket. De van itt két dolog, egyrészt a kereszthuzat megfelelő körültekintéssel kizárható másrészt a kerék nem mindig egy irányba forog! Képes felgyorsúlni az egyik irányba majd mondjuk 20 sec mulva visszafelé forogni akár percekig. Emellett az sem egészen magyarázható, miért forog olyan gyorsan. Képes kb. 10cm/s kerületi sebességgel is pörögni hosszú percekig egyes embereknél, (ilyent láttam) máskor színte el sem indul ugyanolyan körülmények mellett. Az ilyen gyors szelet ami képes ennyire belendíteni pedig kifejezetten lehet már érezni. A kézből kiinduló hőáramlatok főleg felfelé irányúlnak ezért ezek alig tudnák megforgatni, de semmiképpen sem az említett sebességgel. Azért kipróbáltam melegített tárgyakkal is, de nem nagyon mozgott tőle. Ezzel szemben úgy tűnik kesztyüvel nem lehet megcsinálni, ezért talán valamilyen elektrosztatikus magyarázata lehetne a dolognak. Probálkoztam kifejezetten feltöltött állapotú tárgyakkal is de persze ezek se forgatták el, csak vonzották. Olyant is láttam, hogy a kéz kb 8cm-re volt a kerék legszélétől a kerék még így is 5cm/s-el tudott forogni. Ilyen távolságból a kézről kiinduló áramlatoknak csak elenyésző hatása lehet. Különben a gyors fázis (10cm/s) akár több percig is eltarthat utána valamelyest csökken akár teljesen meg is áll, esetleg el kezd visszafelé forogni.
Szóval szerintem az általad említett lehetséges okok nem magyarázzák eléggé a jelenséget, sem a rapszódikus viselkedést sem az esetenkénti dinamikus mozgást. Nem tudom te vizsgáltál-e már ilyen kereket, de ha tényleg nem magyarázható normális fizikai elvekkel, akkor nyilván egy olyan kivétel amelyre új tövényeket kell kitalálni.
Különben nekem úgy tűnt, hogy a jelenség vagyis a gyors pörgés elég jól reprodukálható, legalábbis bizonyos embereknél (másoknál el sem indul). Egely azt állítja ez abszolútt emberfüggő adottság, én azonban hajlamos vagyok azt hinni, hogy valamelyest tanulható, ugyanis pár nap múlva nekem is sikerült jobb eredményeket elérnem, mint legelőszőr.
Kiváncsi vagyok van-e valamilyen ötleted a jelenség magyrázatára akkor, ha a külső légáramlást kizárjuk. És szerintem a hőt is kizárhatjuk, mert a vasalóra sem gerjedt be :). -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a választ. A légáramlásokon én is gondolkodtam már. Amint már írtam, tényleg meg tudja forgatni a kereket és pont úgy, ahogy te is írtad, azaz a kéz csak passzív módon vesz részt benne. De én úgy emlékszem annak idején erre külön figyelmet szenteltünk, hogy ezt a hibalehetőséget kizárjuk. Persze laborkörülményeket nem sikerült előállítanunk ezért esetleg elképzelhető, hogy mégis valamilyen kósza áramlat felléphetett. Valószínüleg érdemes lenne újra megismételni a méréseket.
Abban azonban kevésbé hiszek, hogy ne létezhetne olyan energia fajta, illetve sugárzás, amit a jelenlegi tudomány nem ismer. Eddig a történelemben számos esetben fordúltak elő, olyan felfedezések, amelyek teljesen új perspektívákat nyitottak meg. Gondolok például a galvani féle kisérletekre, amelyek egy teljesen új tudományágat indítottak el. De ugyanennyire fontos volt a rádió hullámok felfedezése is. Most egy kicsit sarkított hasonlatot fogok használni előre is bocs. Szóval ha Galvani nem foglalkozott volna az összeránduló békacombokkal, mondván biztos valamilyen ismert jelenség okozza pl. szél, akkor talán még ma is gőzgépeket használnánk. Természetesen rengeteg sőt nagyságrendekkel több haszontalan zsákutca megfigyelés is született a téves analizis és a pontatlan mérések miatt. Valójában mind a két hozzáállás előnytelen. De abban csaknem biztos vagyok, hogy a fizika mai felfogása még sokat fog változni 10-20-100-1000 év alatt. (persze ez egy optimista scenario)
Az élő szervezetek kapcsán még számos kérdés teljesen megválaszolatlan. Jobbára fel sem teszik ezeket, vagy valamilyen felületes érveléssel probálják meg elintézni őket. Pl. a szúnyog hogyan találja meg az élőlényeket? A látása nem lehet elég fejlett csakúgy, mint a forma felismerő képessége, mert nincs agya és nincs benne homloklebeny. Továbbá az sem valószínű, hogy hőre menne, mert akkor mindig a kályhának ütközne. Kizárom azt is, hogy szagra menne, mert akkor már rég kitaláltak volna szagcsabdákat. (Tulajdonképpen hatalmas üzleti siker lenne, egy alkalmas szúnyogcsapda kifejlesztése.) Ehelyett azt látni, hogy külterületen bizonyos emberek feje felett rengeteg szúnyog kezd el körözni (még gyenge szélben is) a mellette álló másik felett meg semmi. A köznyelv erre azt mondja, hogy ''nem szeretik a vérét'', de valójában ez elég gyenge érvelés. Tán a szúnyog vérelemzést csinálna pár méteres távolságból (széllel szemben is), hogy eldöntse, melyik felel meg legjobban az izlésének, és az egész szúnyogpopulációnak pont ugyanolyan izlése lenne? Hát ez nem kifejezetten egyszerü magyarázat, és talán nem is hihető.
Az Egeli-Wheel sem csinál talán mást, mint egy érdekes jelenséget demonstrál az élő szervezetek kapcsán...
Ezzel együtt fentartom azt a lehetőséget is, hogy neked van igazad, és tévedésen alapul az egész, ezt mindenesetre megprobálom mégegyszer ellenörizni. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Köszönöm a válaszaidat. Akkor mindjárt a végéről kezdem. Nem értettem félre amit írtál, de lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam. A passzív részvételen azt értettem, hogy nem kelti a légáramlatokat, hanem csak befolyásolja a jelenlétével. Ennél passzívabb csak akkor lehetne ha ott se lenne.
A légörvények jelenlétével is egyetértek de a 10cm/s sebességben kicsit kételkedem. De ezt viszonylag könnyü ellenörizni.
Érdekes kérdés viszont ez:
''A tudomány logikája szerint csakis akkor engedhető meg az új kölcsönhatással való magyarázat, ha ezt MUSZÁJ vagyunk megtenni, mert a régiekkel semmi képpen sem megy. '' Ez alapvetően igaz, és én sem akarom mindenáron új jelenségnek kikiáltani pl. az Egely-Wheel működését. De van itt két nem elhanyagolható szempont.
Egyrészt a határ, a megmagyarázható és megmagyarázhatatlan között gyakran nagyon vékony, sokszor a mérési hiba tartományába esik!!! Egy példa. Anélkül, hogy érteném a teljes Einstein féle relatívitás elméletet tudom, hogy a gravitációra vonatkozó része egyfajta kiterjesztése a Newtoni felfogásnak. Csak extrém tömegeknél fordul elő jelentősebb eltérés (pl. Nap) mégis döntöen más gondolkodásmód van mögötte, amely megint csak új távlatokat nyitott. Persze tudom, hogy nem ez a hiba vezetett el a felfedezéshez, de talán pont azért mert az eltérést mindenki mérési hibának tekintette.
Másrészt azt hiszem a jelenségeket mindig meg fogjuk tudni magyarázni!!! Ez egyfajta emberi sajátosság. Az ősember is mindig megmagyarázta a dolgokat és mindig a saját ismereteiből indult ki, ha más nem jutott eszébe akkor előrángatta a szellemeket. A szellemekben és késöbb az Istenekben pedig ők is tudományos precizitással hittek, amit a nekik szentelt számtalan komplex építmény is mutat. Egy jelenséget mindig több féle képpen is meg lehet magyarázni gyakran bonyolúltan néha egyszerübben. A bolygók mozgását már az ősember is magyarázta, késöbb a Ptolemaioszi rendszer is értelmezte meglehetősen nyakatekert módon, de többé kevésbé használhatóan. Tulajdonképpen semmi sem indokolta, hogy ezt elvessék és nem is tették meg kb. ezer esztendőn keresztül. Mégis a Kopernikuszi felfogás mely ugyanazt értelmezte ( talán akkor még pontosabb eredményeket sem adott) sokkal egyszerübb és átláthatóbb volt. Occam borotvája?
Egyébként én is az egyszerüség-ben hiszek, ez egyenlőre ugye csak hit, mert tudtommal még senkinek sem sikerült összefoglaló fizikai elméletet kidolgoznia, amely a létező összes energiát erőt és mezőt egy egységként tudná értelmezni.
Amikor a szúnyogról beszéltem akkor is az ''Occam borotvára'' gondoltam. Az általad felvázolt lehetőségek természetesen akár igazak is lehetnek, de ehhez elég bonyolult képességeket kellene a szúnyogról feltételezni. A szagról annyit, hogy a szúnyog írtás a világ egyik legnehezebben megoldható és egyik legjelentősebb problémája. Rengeteg ember hal meg a terjesztett betegségektől stb. Ha pusztán a verejtékszag dominálna, rendkívül könnyen lehetne a feromon csapdákhoz hasonló befogó készülékeket csinálni, de tudtommal ilyen még senkinek sem sikerült. A szagnál maradva, tekintve, hogy a levegő turbolens áramlású, honnan tudja megállapítani, hogy melyik irányból származik, ugye nem lehet térszaglása. Tételezzük fel, hogy kombinálja az infravörös érzékeléssel, ekkor, hogyan tud különbséget tenni a vércsoportok között, mondjuk egy közel álló embertömeg komplex szag molekuláival boritott térben. Emellett az is megfigyelhető, hogy a szúnyogok állatok vérét is szívják, mért lennének finnyásak egyik-másik embervér típusra ha máskülenben bármilyen állatéra ráugranának. Természetesen ez mind megmagyarázható a hagyományos ismeretek komplex alkalmazásával, de ha egyszerüen azt mondjuk minden élőlénynek van egy sajátos energia mezője, aura, módosult elektromágneses sugárzás, bioenergia, stb. az elnevezés nem lényeges. Akkor elég a szúnyogtól egyetlen érzékszerv, ami erre reagál. (talán hasonló a hőérzékelőhöz, talán csak pár tucat sejt) Nyilván ezek után csak élő anyagra fog támadni és nem zavarja meg sem szél sem mozgás. A feltételezések szerint a bioenergia mező összefüggésben van az illető erőnlétével, hangulatával, egészségével. Az sem utólsó szempont, hogy mivel a szúnyog elég lassú, azt a célszemélyt igyekszik kiválasztani aki figyelmében lankadt esetleg alszik. Ez elvben színtén tükröződhet az energia mezőben.
A te általad vázolt szúnyog érzékszervi szempontból egy véreb, egy denevér és egy ragadozó kigyó keveréke lenne, gyors analizáló és elemző képességgel felvértezve (beleértve a töménytelen tévinformáció kiszürését is), ugyanakkor nulla aggyal. A másik lehetőség egy egyszerü érzékszerv és egy új mező feltételezése. Ezzel is megoldható a probléma szinte minden aspektusa, kivéve azt az egyet, hogy mi maga ez a mező :). Természetesen ez a bökkenö. Addig nem kutatjuk, amig nem ismerjük, de addig nem ismerjük meg, amig nem kutatjuk...
Különben az Egely-Wheel -az alkotó szerint- sem csinál mást mint ezt a feltételezett erőteret igazolja. Persze az is lehet, hogy ilyen erőtér mégsem létezik és ez az elképzelés is az ETHER sorsára jut... ... ámbár a tudományt gyakran az intuitív spekulációkat igazolni vágyó (vagy éppen cáfolni akaró) kutatás vitte mégis előbbre...
Mégegy megjegyzés a szúnyogokkal kapcsolatban, ha ismernénk a pontos támadási stratégiáját könnyen lehetne csapdát készíteni neki! Különös tekintettel arra, hogy ez egyben hatalmas üzlet is lenne. Az, hogy ilyen még nem készült (legalábbis ami tényleg hatékony lenne) vagy azt jelenti, hogy ez senkinek sem jutott még eszébe (ezt nem hiszem) vagy azt, hogy mai ismereteinkel nem tudjuk még helyesen értelmezni a szúnyog támadási stratégiáját. Ez a stratégia különben eléggé hatékony lehet, mert a szúnyognak relatíve kevés célpont áll rendelkezésére az is jobbára mozog, vagy túl szőrös, vagy tollas, vagy farka van ... :)
Bocs, egy kicsit hosszú lett. -
james
aktív tag
Kedves Guest!
Sajnálom, hogy elkedvelenített amit, vagy ahogy írtam, természetesen ez nem állt szándékomban. Meglehet az is, hogy egy része tévedésen alapul... De, vajon mondhatod-e akár mai legnagyobb tudásunkra (tudomány minden ismerete) is, hogy tévedhetetlen, amikor világosan elismerjük, hogy számos dologban nincs befejezve. Vajon olyan-e a tudományos megismerés, mint egy országuti séta, ahol lejegyezzük a látottakat, vagy inkább olyan mint egy felszálló léggömb, ahonnan mindig új perspektívából látjuk az addig ismerősnek hitt tájat? Hihetjük-e, hogy amit ismerünk az helyes és végleges, anélkül, hogy mindent ismernénk?...
Azért, mindenesetre köszönöm az eddigi hozzászólásaidat. -
james
aktív tag
Ha nem értedted félre amit írtam, látnod kell, hogy sosem vitatkoztam veled tudományos tényekről. Ehhez nem vagyok kvalifikált. Egelyt sem védtem, és nem is minősítettem. A Wheelt sem. Téged sem. Egy dologban tér el a véleményünk, de abban eléggé. ''CSAKIS AZT A KÖVETKEZTETÉST VONJA LE, AMELYIKET MUSZÁJ LEVONNIA'' Ez viszont nem tudományos tény, hanem megközelítés. Egyébként még ebben is egyetértünk, én a hangsúlyt a kutatásra helyeztem, vagyis arra, hogy ÉRDEMES OLYAN DOLGOKAT IS KUTATNI, AMI jelenleg esetleg TÚL MERÉSZNEK vagy FÖLÖSLEGESNEK TŰNIK!!!
Amikor a Ptolemaioszi rendszert hoztam fel példának, azt probáltam bemutatni, hogy alapvetően téves felfogás is lehet használható, kvázi nem indokol újabb kutatást a te értelmezésed szerint.! mellesleg nem is kutatták... (Tudom a vallás sem támogatta ezt...)
Egelyt különben el lehet itélni, talán, amiatt, hogy hülyeségeket talál ki, de szándékait illetően semmiképpen! Nyilván a maga lehetőségeihez képest maximális energiát fektet munkájába. Esetleges tévedéseinek pedig több oka is lehet. Ezek egyike az elfogultság, azaz úgy belefogni egy kisérletbe, hogy eleve elvárásaink vannak az célt illetően. Ez könnyen az eredmények hamis értelmezéséhez vagy a körülmények hamis megszerkesztéséhez vezet. Ezt szerintem neked is tudnod kell. Ez alapvető emberi tulajdonság és még akkor is működhet amikor egy ilyen szöveget olvasol, ebből fakad azután a félreértés...
Különben elég könnyü valaki munkáját semmibe venni (Egely), tudom, ő is gyakran ezt teszi. Mindazonáltal én szoktam értékelni mások tekintetében, a jószándékot és az akaratot valamint a munkát is. A siker pedig néha csak a szerencse dolga. Azt azonban, hogy ki téved, végső soron nem könnyű eldönteni, ehhez legelőször is tévedhetetlen fizikai alapok kellenének, ez pedig nincs. Ezzel együtt bőven igazad lehet vele kapcsolatban, de ezt én nem tudom megitélni.
A másik felvetésem tényleg meredek, (aura, bioenergia, stb.) de egyáltalán nem eredeti. A keleti vallásokban teljesen általános. Természetesen e-mellett sem foglaltam állást, pusztán csak felvetettem! A te véleményed úgy tűnik a scepticizmuson alapul, ez mindenképpen tudományos, de vajon elöbbrevivő-e? Én a nyilt gondolkodást a szabad feltevéseket és spekulációkat, de nem az elhamarkodott következtetéseket részesítem előnyben. A spekuláció önmagában nem zárja ki, az alapos igazolást és bizonyítást. Nem hiszem, hogy ez a hozzáállás tudománytalanabb lenne, mint a scepticizmus. -
james
aktív tag
A szúnyognál én is az egyszerű autómatizmusra gondoltam, és a hatékonyságra. De a szag alapján megtalálni a potenciális célt egyáltalán nem könnyű! Ismerőseink foglalkoznak vadászkutyák kiképzésével, nos a kutyának hatalmas orra és agya is van, mégis rengeteget fut fölöslegesen míg be tudja tájolni a helyes irányt. Egy álló szúnyog mondjuk, meg tudja itélni a szélirányból, hogy honnan jön a szaganyag (a szagnak nincs iránytartalma), de mi van ha elkezd repülni, repülés közben honnan tudja a helyes szélsebességet becsülni.( beépített GPS?) A szag különben inkább örvényszerüen, turbolensen terjed nem pedig arányos eloszlás alapján, ahhoz, hogy be tudja határolni a szag eredetét több mérést is kell végeznie, majd arányítani az eredményeket, tér szögeléssel kalkulálni, leszámítani a szélsebességet stb. Eközben a célpont mozog... Szerintem ez elég bonyolult és valószínüleg nem is lenne hatékony, az ilyen szúnyog ezerrel tépne keresztül kasul a mezőn a kutyákhoz hasonlóan, hogy szagot kapjon. Ehelyett azt látni, hogy halál nyugodtan kissebb nagyobb csoportokba verödve, jobbára egy hely körül keringenek. (Jó lehet, hogy ezek épp pihennek) Különben ha azt feltételezzük, hogy több érzékszerv kombinációját használják (mondjuk 3) akkor ezek kiértékeléséhez háromszoros mátrix-kellene, ez pedig elég bonyolult számításigényt feltételez. A legegyszerübb egy irányorientált lineális érzékszerv kiértékelése volna, amilyen pl. a hőérzékelő is lehetne. Nem állítom, hogy ez a bioenergiát érzékeli, de elképzelhetőnek tartom, sokkal egyszerübben lehet igy a szúnyog viselkedését magyarázni, mint a másik esetben.
A szagra menő szúnyognál továbbra is kérdés lenne, miért nem sikerült még szagminta csapdát csinálni neki? Amennyire én tudom a rovarok csak egy szagmintára szoktak érzékenyek lenni, nem úgy mint pl. a kutyák akik hosszú évekre is archiválják a szagemlékeiket. Tehát nem várható el tőlük, hogy egyes emberekre finnyásak legyenek, illetve az sem, hogy az esetleges csapdát észrevegyék és kikerüljék.
Ha a szúnyog dolog nem meggyőző, akkor gondolhatsz a bolhákra is. Hasonló célzatú élőlény. :) Vizsgáltam ezek stratégiáját is. Jártam macskás helyen, ahol baromi sok bolha volt. :) Ha átszaladtam egy szobán ahol bolhák voltak a földön (ekkor a láb kb. 1s -ig van a földön utána továbblép) akkor is sikerült jó párnak rámugrania. Szóval a bolhának 1 sec alatt kellett célrafordulniuk az ugrás röppályályát hozzávetölegesen becsülniük, és odaérkezniük a célra. Nyilván nem szagra mennek. Ez esetben maximum a hőérzékelés jöhetne szóba, de bolhákról sem hallottam, hogy vonzanák őket a meleg testek... -
james
aktív tag
Elismerem, hogy a dolog nem kellően alátámasztott, de még nem tudtam, szúnyogot izotóppal megjelölni és nyomonkövetni, hogy megfigyeljem, milyen röppályán közlekedik. :))
Szóval, nem tudom, miért tűnik olyan hihetetlennek egy élő szervezetet jellemző sugárzás elképzelése. Az élő szervezet maga is hihetetlen, a belső szerveződése sok tekintetben tisztázatlan. Na, most László Ervintől idézek, aki nem fizikus de a világban elismert (a könyve szerint fél oldalnyi nemzeközi intézmény tanácsadója, vendégtanára, alapítója stb. 66 könyv 17 nyelven... ) és eléggé tájékozott. ''... az emberi test vagy 1 000 000 milliárd sejtből áll, ... ezerszer több, mint a Tejút csillagainak száma!...az organizmust alkotó atomok 98 százaléka évente kicserélődik. ... mintegy 10 a 30-adikon biokémiai reakciót visznek véghez minden egyes másodpercben. A folyamatoknak ezt a mesébe illő számát és sokféleségét pusztán a sejtek és szervek fiziokémiai kommunikációja nem tudná összehangolni....'' stb. Összességében ő is és a kutatók egy része is feltételez egy energia mezőt ami összefogja és koherens egésszé kovácsolja az individualista sejteket. Szóval a mező nem az én agyszüleményem. Egy ilyen mező feltételezésével nemcsak a szúnyog dolog egyszerüsödne le hanem rengeteg más probléma is megoldódna. A mező létezését nem a szúnyogból vezették le, a szúnyogot én csak egyszerü bizonyításra probálom használni.
Természetesen a szúnyognak nics semmi GPS meg kompúter meg hasonló. Pl. arra gondoltam, hogy írok egy szoftvert ami a szúnyogot szimbolizálja, és adok neki egy kereső algoritmust, mondjuk szag alapján. Ez ugyan ténylegesen működne, de biztos nem lenne olyan hatékony, mint egy bioenergia mező érzékelős. Azaz sokkal lassabban találná meg az áldozatot. Az evolucióban ez a tipus lehet, hogy már rég kihullott volna. (már amennyiben van bio mező)
A szúnyogcsapda lényege nem a riasztás, riasztani sokkal több féle módon lehet, mint vonzani. Én szúnyog vonzó csapdáról nem tudok. A feromoncsapda pl. a molylepkék himjeit vonzza napi 10 ezres nagyságrendben. Ezt tekintem én hatékony müködésnek. A kapható lila sercegős szúnyogcsapda maximum 50-100 db /nap hatékonyságú. Ez harmatgyenge.
Különben érdemes most nyáron megfigyelni, a szúnyog közeledését, ha szélirányból nem jön, akkor tényleg szagra megy.
A bolhánál el lehet végezni egy tuti kisérletet, de jelenleg nem tudok bolhát szerezni. Szóval berakod őket egy üveg edénybe, esetleg üres akváriumba, a lényeg, hogy jó nagy legyen. Le kell fedni valamennyire, hogy nem menjenek bele szagok. Ezek után ha közel mész, a bolha arra az oldalra fog húzni amerre állsz, pedig szagot nem is kap. Amennyire emlékszem ez a kisérlet működött, de elég régen csináltam és nem vagyok biztos benne, ha valaki tud bolhát szerezni, esetleg kiprobálhatná. ... :)
Irtam az elfogultságról, ez természetesen rám is vonatkozik, ezért nem tudom biztosan a régebbi megfigyelések helyességét.
Különben a szúnyogot elég gyakran megfigyelem és megprobálom kritikusan szemlélni, nekem elég furcsának tünik. Nemcsak a támadása, de a pihenése is. Pl. miért alkot függöleges elipszoid formációkat tömegével. Ennek látszólag nincs semmi értelme... -
james
aktív tag
''Marha egyszeru szimulalni egy programmal az egeszet. Ha lenne 'szagdetektorunk' akkor egy nagyon egyszeru elektronikus aramkorral is lehetne szimulalni. A szunyog egy gep ...'' Ha ez ilyen egyszerü lenne, mért nem sikerült még hatékony csapdát csinálni a szúnyog csalogatására? Már írtam, ez hihetetlenül jövedelmező lenne.
''A sejtek szamaval pedig nemlinearisan novekszik a lehetosegek szama. Ha a sejtek szamat tekintjuk akkor sokkal inkabb a rossz hatasfokrol es a kaoszrol beszelhetnenk.'' Talán inkább a káosz nemléte az érdekes nem?
''Egyebkent az idezett mondat elmegy egy parlamenti felszolalasban, de egy uj tudomanyag bevezetesehez csak ures szavak.'' Az egész könyvet mégsem írhattam le :). Meg maga a könyv is csak kivonata, egy esetleges új tudományágnak.
''Hogyan akarsz összehasonlitani egy meg nem irt programot egy hipotetikus mezot erzekelo hipotetikus szervvel ??? '' Az ismert megoldást hasonlítom az optimális megoldáshoz. Az algoritmus szagra, megírható.
''Függöleges elipszoid'' ''Egyebkent az ilyen dolgok jelentos reszet (amivel mar foglalkoztak) mar egesz jol leirtak nagyon egyszeru alapelvekkel...'' Erre kifejezetten kiváncsi vagyok, szúnyog esetében mi ennek az oka. Különben én sem bioenergiára gondoltam, hanem inkább valamilyen más mezőre.
A többiről késöbb. -
james
aktív tag
Magát a látást elvben használhatná, de mi van sötétben? A szúnyog leginkább este támad. Vizparton, sötétedés után szinte elviselhetetlen. Itt inkább egy egyszerű infraérzékelés dominálhatna. De megint az a kérdés, hogyan jön rá, mi testmeleg, mi tévinformáció.
A szagláson alapuló algoritmus megírható 2 dimenzióban, mert a szivárgó szagmintát elég jól lehet szimulálni. De elég elképzelni is, mert egyszerű a működése. Feltételezve, hogy a szúnyog nem bonyolult szerkezet, főleg találgatással szaglászna, ez viszont szerintem lassú módszer. A szaglás nem ad irányultságot, és a szagot össze vissza fújja a szél. Párszor eveztem éjszaka tiszai holtágon (ezerrel :)) -
james
aktív tag
Alakfelismerő képessége a szúnyognak is lehet elvben, de a szúnyog a méh-méretének tört része. Kb. akkora mint a méh lába. Valószínüleg a képességei is egyszerübbek. Különben a méh tényleg fantasztikus dolgokat művel.
Az infra látás a legvalószínübb alternatíva, különösen az éjszakai viselkedés miatt. Este alig van zavaró momentum, ami gátolná. Az infra kép azonban nem lehet olyan mint az infra kamera képe, csak valami homályos irányérzékelős, persze ez is bőven elég lenne. Ezt kisérletileg talán lehetne igazolni. Mondjuk egy barbonkanna 37 fokos viz, bekenve verejtékkel, estefelé kitenni, azután időközönként rávakuzni... Lehet, hogy megcsinálom. :)
Kicsit megfordítom a kérdésfeltevést. Amennyiben elképzeljük, hogy létezik érzékelhető bio erőtér. Létezhet-e olyan évmilliók alatt kifejlődött szúnyog ami ezt ne érzékelné?
(Most a medvétől eltekintve. ) Ha van élőlény akinek fontos lenne az ilyen érzékelő kifejlesztése, akkor az valószínüleg a paraziták közé tartozik. Szúnyog, bolha, kullancs, stb.
A természet fura dolgokra képes, az ember agya sem semmi és csak pár százezer év alatt fejlődött ki.
A bio érzékelés végül is lehet többrétű dolog, hang, fény stb. De a leghatékonyabb, egy agynélküli lény számára az, ami a legtöbb zavaró elemet nélkülözi. Például a hang keletkezhet széltől is aminek szelektálása analizist kíván. Az infra azért jó példa, mert ennek alig van zavaró természetes motívuma.
Miért érdekes a ''bio'' energia vagy mező?
A legtöbb vallás feltételezi a lélek létezését, a föld lakosságának legalább a fele (ázsia) régóta hiszi hogy van aura vagy valami hasonló. Tehát a kérdésfeltevés szerintem jogos. A válasz természetesen nem a hívők számától függ, de mindenképp érdemes elgondolkodni a dolgon. László Ervin idézet egy kiragadott részlete a könyvnek. A lényeg az, hogy rengeteg képzett kutató is foglalkozik a kérdéssel, mert számos biológiai probléma nem magyarázható e nélkül! A kutatók másik fele természetesen ellenzi. Olyan ez kicsit, mint a Materializmus és Idealizmus vitája, bár maga a bioenergia simán állhat egyszerű materiális alapokon. -
james
aktív tag
Nem egészen :)
Viszont a görgös tologatós megoldásban sem hiszek, mert túl lassú modszer lett volna. Sőt, talán még a görgőt sem ismerték...
Nem tudok egy értelmes elképzelésről sem, ami magyarázná a piramiépítés termelékenységét. Esetleg azt tudnám elképzelni, hogy egész más célból épült, mint amit gyanítanak neki, ebből kifolyólag nem szükséges egy fáraóhoz kötni az elkészültét. Ha több idő ált volna rendelkezésre, nem lenne rejtély.
Ettől függetlenül nem tartom lehetetlennek, hogy jártak már itt földönkívüliek, de miért kellet volna nekik piramis?
Egyébként a megközelítés módja tényleg hasonló :) -
james
aktív tag
Itt azért van egy agyi különbség, testmérethez képest relative az ember agya nagyobb, egyébként az elefánt sem egy buta állat. Pl. csordában névszerint tudnak komunikálni egymással, úgy, hogy van mindenkinek hívójele.
A szúnyog viszont már nagyon pici, kiváncsi vagyok az agymérete eléri-e egy mákszem tizedrészét... :)
Én maximum hőérzékeléses, illetve vaktában szaglásos támadásra tartom képesnek. A sima látását esetleg csak egész közelről a leszállás elött használja. -
james
aktív tag
Örülök, hogy egy bioszos is hozzászól!
Előre leszögezem, hogy szakmai vitába nem tudok belemenni. Amiről írtam egy könyvből származik, amit viszont elvben szakértők írtak. Majd utánanézek milyen példákat hoznak fel, és megpróbálom idézni.
Addig is van egy kérdés amire emlékszem (remélem jól)
Szóval adva van egy megtermékenyített pete és elkezd osztódni. Honnan tudják az egyes sejtek, hogy hová kell térbelileg strukturálódniuk, annak ellenére, hogy semmilyen idegrendszer és biokémiai rendszer még nem alakult ki? Ez nagyjából a kezdeti stádiumra vonatkozik.
Egy másik kérdés, de ezt máshonnan hallottam. A kéz ujjairól, ha legyalulják az újlenyomatot, képes ugyanúgy visszanőni egy idő után. Honnan tudják a bőrsejtek hol kell vastagabbra nőniük, és pont ugyanoda?
Ez a kérdés pedig most jutott eszembe. Mért vannak súlyos pszichoszomatikus betegségek, azaz mért hat a tudat a testre?
A telepátiát csak félve kérdezem meg, mert ettől is sokan kiakadnak. :) -
james
aktív tag
Bocs, egy kicsit asszem lemeradtam ... :))
#149
Még pár szó erejéig visszatérnék a korábbi témára.
'' a legnagyobb gond hogy feltételezéseid hiten alapulnak,''
Nos igen, sok dologban a hiten alapul amit elgondolok. De azért igyekszem logikailag is alátámasztani. Ha mindig csak azt gondolnám el, amit már bizonyított valaki, akkor egy lexikont olvasnék. :)
''olyan amit írsz, mint amikor valaki egy létező dologról bebizonyítja, hogy az valójában nem létezhet''
Vannak dolgok és tudományos elméletek, amelyek ki lettek találva, de általában mindig van velük pár apró probléma.
Ezeket akár el is lehet felejteni (igy kényelmesebb), de el is lehet gondolkodni rajtuk. Elő szokott fordulni, hogy az apró hézagok végül is az egész elmélet bukását okozzák. Ha mindig belenyugodnánk az első kézenfekvő megoldásba nem lenne fejlődés a megismerésben. (más területen valszeg nincs is).
Ez egy kritikai hozzá állás, erre csak akkor nem lenne szükség, ha az ember tévedhetetlen isteni természetü lenne...
A szúnyognál kitartok a szagelmélet gyengeségénél, de az infraérzékelést el tudom fogadni, mert logikailag nem tűnik hibásnak, és egybevág a tapasztalással. Ettől azonban még létezhet a ''bioérzékelő'' is. A bio-teret nem én találtam ki. Bizonyitani igazán érdekes lenne. Erre pedig a szúnyog tűnik a legkézenfekvőbbnek.
Különben Deniken is a forditott logikát használja. Nem úgy gondolkodik, hogy... Itt ez a piramis, hú de nagy, ilyet ma senki nem tud, biztos az UFO-k csinálták, tehát léteznek UFO-k.
Helyette, ... A nagy számok törvénye alapján létezhetnek más naprendszerek, lakható bolygók, idegen civilizációk. Miért ne jöhettek volna el a földre az elmúlt 10000-évben. Na, akkor keressünk erre valami bizonyitékot. Vizsgáljuk csak meg a furcsa régészeti leleteket... stb. Ha esetleg elkövet valamilyen hibát az csak az, hogy kényszeredetten próbál mindenből bizonyitékot kovácsolni.
A képzett hivatalos régészek klasszikus gondolkodásmódja gyökeresen eltérő!!! Találtunk valami érdekeset, hú de jó, vajon mi lehet ez, -itt elkezd vadul gondolkodni az addigi ismeretei között- na ez lessz az, és ráhúz valamilyen korábbi tudományos meghatározást. Ez a módszer egyfajta skatulyázás, hatalmas lexikális tudást igényel, de nem vezet elöbbre. Mindig van egy pont, amikor új skatulyákat, új kategóriákat kell alkotni. Skatulyázni sokkal egyszerübb, ugyanakkor az un. ''Akadémikus '' gondolkozás (főleg egy bizonyos életkor felett) nem szereti, ha valaki a jól megszokott skatulyáit átrendezgeti. Ilyenkor szoktak megtörténni a kiátkozások stb. A két megközelítésnek különben ki kellene egészítenie egymást. -
james
aktív tag
A szúnyog hagyományos elméletét, akkor látnám bizonyítva, ha ezeken az eredményeken már elkészült volna egy hatékony (több ezer szúnyog/nap) csapda.
A ''biotér'' elmélet nincs bizonyítva és én is csak, mint feltevéssel foglalkozok vele. Egyébként egyszerű kisérletekkel ezt az ügyet le lehet zárni. Mindössze az a gyanum, hogy ebbe az irányba még nem történtek probálkozások.
''ha valami logikailag lehetséges, akkor az már egyből igaz is. ''
Ami logikailag lehetséges az logikailag lehetséges, ebből csak annyi következik, hogy érdemes vele foglalkozni. Egyébként mi az igazság? Ha jól emlékszem Heisenberg valami olyasmit is mondott, hogy a tudomány a valóság idelizálása. Ebből következik, hogy az igazság abszolút értelméhez túl sok köze nem lehet. Általában azt szoktuk elfogadni eredménynek, ami a tapasztalással legjobban egybeesik. Ha van két eltérő elméleted, ami ugyanúgy megjósólja az eseményeket melyiket fogod igaznak tekinteni? Ilyenkor szerintem addig kell bizonyítási metódusokat keresni, amíg az egyik meg nem dől, de ehhez foglalkozni kell velük. A megdőlt elmélet azután már logikailag sem lehetséges. -
james
aktív tag
Meglehet ez is. Én arra gondolok inkább, hogy a világot mégiscsak saját kategóriáink alapján képzeljük el. Tehát nem objektíven hanem szubjektíven.
a #218-ra még válaszolnék épp most fejeztem be. :)
A szúnyog idegrendszeréről tényleg fogalmam sincs. Különben a szaglással nem az a gond, hogy bonyolult, hanem hogy lassú, a szúnyog meg nagyon gyors. Ehhez nem kell ismernem az idegrendszerét. Elég kimenni a mezőre és megprobálni elfutni előlük. :)
''Miért ne jöhetnének ide?''
Nem tudom Daniken mit gondol erről, én azt mondanám, hogy a sok valószínűsíthető civilizáció közül az egyik erre járhatott véletlenül is. Esetleg csináltak itt egy élelem feltöltő állomást vagy hasonlót. Ennek nyomait talán meg lehetne találni, ha máshol nem. akkor ábrázolásokon. A piramist viszont nem okvetlenül kötném hozzájuk.
A piramisról még talán annyi, hogy ahhoz, hogy az emberek a tűző napon a sivatagban tonnás köveket toszogassanak, baromi nagy motiváltság kell, főleg, hogy hosszú évekig csinálnák ugyanazt. A kivégzéssel való fenyegetés egy idő után erre egyáltalán nem elég. Azután jönnek a betegségek, járványok és akkor lehet magyarázni, hogy az istenek miért nem támogatják a projektet. A felgyülemlett feszültség nemcsak az építők körül nőne, de ugyanígy a fáraó ellenségei illetve hátországi tisztviselők között. Azért, ez egy probléma, még akkor is, ha elvben a sztahanovista rabszolik fel tudnák építeni a maxi kriptát.
Különben, a régi emberek sokszor tényleg több találékonysággal bírtak, mint ma ezt feltétezni szoktuk. A pirmisban szerintem csak két különleges dolog van, az egyik a határidő (ez is elég problémás), a másik a motiváció (mind felső szinten, mind huzamos ideig az építők színtjén). Nem véletlen, hogy azóta sem csinált senki ilyen nagyszabású építkezést, noha elvben fejlődésről beszélünk. Ez teszi az egész ügyet furcsává. Olyat tételezünk fel, egyébként elmaradottnak tartott szántóvető népről, amit még mi sem tudunk megcsinálni. Nem az egyes kövek kivitelezéséről van szó, hanem az egész 20-éves projekt végig csinálásáról. Pl. lásd Nemzeti Színház story ... -
james
aktív tag
[Guest #214]
''Azert ahhoz, hogy az egy elmelet hiten van gyakorlaton alapszik semm koze az idezett mondathoz.''
Úgy is lehet kisérletezni, hogy vaktában ezt-azt teszel, azután kielemzed a gyakorlati tapasztalatokat. De ha van egy elméleted (sok régebbi tapasztalás lecsapódásaként) és ennek igazolására kisérletet szerkesztesz, talán elöbbre jutsz. Az új elmélet ily módon mindig a hiten és a logikán alapul, helyességét ellenben csak a megfelelő bizonyítás igazolhatja. Franklin hitte, hogy a levegő tele van elektromossággal, és erre szerkesztett egy kisérletet, ami ezt igazolta. Szerencsére túlélte... :))
Danikent tényleg vezérelheti a megélhetés, és kétségtelen, hogy nem kifejezetten művelt. De talán lehet értelme az ilyen kutatásnak is (talán nem neki kellene?). Lehet, hogy csak egy bizonyitékot talál száz tévedés mellett, de egy egyszeri régész ezt is besorolná a többi közé. Arról nem is beszélve, hogy senki sem adna pénzt ilyen fantazmagórikus kutatásokra. Tényleg olvastam pár könyvét és láttam pár videó müsorát is. De messze nem vagyok rajongója, inkább kritikusan állok hozzá. Különben inkább a leleteire vagyok kiváncsi, van némi műtöris képzetségem, így nagyjából látom, ha hülyeséget magyaráz.
Természetesen az ''Akadémikus'' hozzáállás nem mindenkire vonatkozik, aki kutató, de talán nekik van nagyobb befolyásuk. Kicsit talán olyan ez, mint a politika. Minnél korlátoltabb valaki, annál jobban nyomul... Meg persze jobban rá is ér... :)
Aktív témák
ph A Cool Chips PLC nevű, nem túlságosan ismert cég azt állítja, hogy forradalmasítja a mai hűtőrendszereket...
- Need for Speed Unbound
- Autós topik
- Ford topik
- DIGI kábel TV
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Computex 2024: teljesen integrált hibrid hűtéssel közeleg az MSI új csúcs-VGA-ja
- Milyen széket vegyek?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen