- Minden fejlesztőnek kipróbálható a Microsoft DirectSR API
- Feltűnt a dél-koreai hitelesítésen a PlayStation VR2 PC adaptere
- A soknál is több pénzzel gyorsítaná fel a hazai chipszektort Kína
- A manapság optimális specifikációkra törekszik az MSI QD-OLED monitorja
- Felpörög az asztali CPU-piac a következő pár hónapban
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Androidos fejegységek
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Milyen TV-t vegyek?
- Processzor árak megváltozása Windows 11-gyel
Hirdetés
-
Ha Trump győz, Elon Musk politikai tanácsadó lehet
it A jelentések szerint Donald Trump azt fontolgatja, hogy politikai tanácsadót csinál Elon Muskból, amennyiben megnyeri a novemberi választást.
-
Tényleg három színben érkezett a Nothing Phone (2a)
ma Csak mindhárom ugyanazon a hátlapon csoportosul, az új, limitált kiadású Phone (2a) megjelenése így még mozgalmasabb lett.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
Aktív témák
-
guest
veterán
''... az eszköz ''fordított elven'' működik: áramot termel a hőből, amit elvon.''
Na, ez hülyeség (bocs). Az eszköz feladata nem az, hogy áramot termeljen, hanem hogy némi elektromos (feszültség és áram) betáplálásának hatására a hőenergiát az alacsonyabb hőmérsékletű helyről mozgassa a magasabb hőmérsékletű hely felé, ami ugye ellentétes a hőenergia terjedésének természetes irányával. Ezt az elvet egyébként már régóta használják a Peltier-elemes hűtőkben. A ''Cool Chips'' technológia jobb hatásfokú, mint az eddigiek (mert az alagút-effektus segítségével sikerült elérniük, hogy az anyag elég nagy felületén keresztül elég nagy legyen az elektronokkal kapcsolatos hővezetés, miközben az ún. _fononokkal_ (figyelem, nem fotonokkal!) kapcsolatos pedig kicsi. (Erre egyébként különféle módszereket lehet használni, és használnak is.)
Mindennek ellenére mégsem várható, hogy forradalmat csináljon a procik hűtésénél, ugyanis továbbra is fennál az a probléma, amely a hagyományos Peltier-hűtőknél. Vagyis a proci környezetéből elvezetendő összes hő nem hogy csökkenne, de még növekszik is. Vagyis szükség lesz egy nagy(obb) ventillátorra is, vagy pedig vízhűtésre... Szóval az egész csak akkor és csak arra jó, ha kimondottan szobahőmérséklet alá akarjuk hűteni a procit, ''bármi áron''.
Megjegyzések:
- A napelemek hatásfoka egyébként fajtától függően 5-40 százalék. A hagyományos Peltier-elemeké néha még nagyobb is.
- Az atomerőművekben igenis hőenergiával termelnek áramot. Az atomenergiát csupán fűtésre használják, szóval nem direkt módon állítják elő az elektromos áramot. Ez egyébként nem olyan nagy baj, ugyanis fűteni közel 100 százalékos hatásfokkal tudunk, és a gőzturbinák hatásfoka is jóval 90 százalék fölé tud menni, így az eredő hatásfok nagyon jó. (Totál ostobaság a 10-20 százalék. Ennyi a gőzmozdony hatásfoka volt anno.)
- Hőenergia VAN. A belső energiának a szabadenergián felüli része.
egy fizikusprohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves Den(17)!
- A pontszerű anyagi testen végzett munka a rá ható erőnek és a testnek az erő irányába eső elmozdulásának a(z előjeles) szorzata.
- Az energia munkavégző képességet jelent. A ''meleg'' testeknek van ilyen képességük, tehát van hőenergiájuk is.
- Az energiát sokféle szempontból lehet osztályozni, minősíteni (pl. kinetikus, potenciális, gravitációs, elektrosztatikus, magnetosztatikus, elektromágneses, stb.). Ezek közül egyszerre több is lehet jellemző egy adott fizikai rendszerre.
- Amikor egy energiával (azaz munkavégző képességgel) bíró test munkát végez egy másik testen, akkor megváltoztatja annak munkavégző képességét (energiáját). (Pozitív munkavégzés esetén növeli.)
- Reverzibilis folyamatoknál, pl. oszcillátorokban előfordul, hogy hol az egyik, hol a másik test végez munkát a másikon, így az oszcilláló energia hol az egyik, hol a másik testhez kapcsolódik.
- Statisztikus termodinamikai folyamatoknál az adott típusú munkavégzés nem egyforma valószínűséggel megy végbe a két irányban (irreverzibilitás), hanem az energia nagyjából kiegyenlítődik a _szabadsági fokok_ között. Egyensúlyban szabadsági fokonként átlagosan 1/2kT nagyságú energiára számíthatunk, ahol k Boltzmann-állandó, T pedig az abszolút hőmérséklet. (Tehát nem igaz, hogy a nagyobb belső energiájú test adná át energiáját a másiknak - illetve, hogy ez volna a melegebb -, hanem az a melegebb, amelyben szabadsági fokonként átlagosan több az energia (és az eloszlása is megfelelő, exponenciális).)
- De még az a szabály, miszerint az energia terjedésének irányát az döntené el, hogy hol nagyobb a szabadsági fokonként a mennyisége (vagyis hogy hol nagyobb a hőmérséklet), is csak statisztikusan érvényesül, bizonyos körülmények között. Mert az energia terjedésének irányát az elemi fizikai folyamatokban a kapcsolatos impulzus iránya dönti el, másrészt pedig a szabadsági fokok nem rendelkezhetnek akármekkora energiával (kvantáltság), ez pedig durván sérti az ekvipartíciós tételt.
- Hűtőgépet (hőpumpát) pont azért és úgy tudunk készíteni, hogy befolyásoljuk a szabadsági fokok számát, illetőleg azt, hogy milyen energiájú kvantumokat tudjanak fogadni. (Fázisátalakulás.)
- A legalacsonyabb hőmérsékleteket (a Kelvin milliomod része és hasonlók) pl. mágneses hűtéssel érik el. Ez úgy működik, hogy külső mágneses térrel párhuzamosítjuk a mágneses hűtő momentumait (ettől felmelegszik, hiszen a mágneses szabadsági fokai befagynak, vagyis több energia jut a többire), eztután lehűtjük erről a magasabb hőmérsékletről az eredeti hőmérsékletre, majd pedig kikapcsoljuk a külső mágneses teret, miáltal a mágneses momentumokkal kapcsolatos szabadsági fokok újra megnyílnak, azaz részt vesznek a hőcserében, s így lejjebb megy a hőmérséklet!
Ami a hőerőművek teljes hatásfokát illeti, az meglehetősen változó. De leginkább nem az határozza meg, hogy mekkora hatásfokot lehetne egyébként elérni, hanem hogy mennyi pénzbe kerülne a nagyobb hatásfok, illetve, hogy milyen környezetvédelmi kihatásai lennének. Mindenesetre régebben átlagosan 30-35 százalék szokott lenni, a korszerűbbeknél ma meg akár 50 százalék is.prohardver vendég
-
guest
veterán
JulWCZar! Részletezés helyett elmondanám, hogy pl. a Paksi Atomerőmű (amelyik pedig NEM számít a korszerűek közé) hatásfoka 34 százalék körül van.
(Hogy a rejtvényt meg tudd fejteni a magad számára: hőcserélőket használnak.)
A hagyományos hőerőművek hatásfoka nem különbözik drámaian az atomerőművekétől.
************
Den!
''<I>1. Ha vizet bontok elektromos energiával, akkor ennek mekkora a hatásfoka, azaz a keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elekrtomos energia hány százaléka szabadul föl?</I>''
Két kérdést boronáltál egybe:
1.) Mekkora lehet az elektromos vízbontás hatásfoka? (90 százalék fölött).
2.) A keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elektromos energia hány százaléka szabadul föl? (Mindaz az energia fölszabadul, amelyet korábban a hidrogénben és az oxigénben eltároltunk, csak éppen viszonylag korlátozottan hasznosítható hő formájában. Tüzelőanyag elemek segítségével elektromosságot is termelhetünk, akár 50 százalék körüli hatásfokkal (de ehhez drága katalizátorok kellenek).)
''<I>2. Ha egy átlagos családi ház tetejét befedném napelemekkel, egy átlagosan napos, mondjuk tavaszi napon 8-10 óra alatt mennyi energiát nyerek?</I>''
A Földre merőleges négyzetméterenként majd 1.4 kW teljesítménnyel süt a Nap, de ferdén szokott sütni, vastag levegőrétegen (esetleg felhőkön) keresztül, ezért maximum 4-500 W-tal lehet számolni. Az olcsó (megvehető árú) napelemek hatásfoka vagy 5 százalék. 50 négyzetméteres felülettel számolva ez mintegy 1250 W teljesítménynek felel meg. Attól tartok, ez csak kisegítésre elég. Ha a hatásfok 50 százalék lenne, akkor a 12.5 kW-ból már szinte mindenre futná (még főzésre és vízmelegítésre is). Csakhogy az ilyen hatásfokú napelemek horribilis árúak (az űrkutatásban használják őket).
Tekintve, hogy a főzéshez és a vízmelegítéshez nem is kell elektromossággá alakítanunk a napfényt, sokkal jobb hatásfokúak azok a megoldások, amelyeknél vizet melegítünk (hőcsapdával és hőcserélővel felfegyverkezve). (De ha már drága napelemet használunk, akkor megfontolandó, hogy tükrökkel fókuszáljuk rá a fényt.)
8 liter benzin kb. 256 MJ energia tartalmú, ami 10 órára számítva mintegy 7.1 kW-os teljesítménynek felel meg.
***********
BoGár! A termoelem és megfordítása (a Peltier-elem) is réges-régen ismertek. Baromira nem most találták föl egyiket sem.
Hűtésre a Peltier-effektust használják, ami arról szól, hogy áram hatására egy (alkalmas) elektromos kontaktus lehülhet. Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből'', hanem hogy áram hatására hőt pumpál az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletűre. Az újdonság nem az, hogy mást csinálna, mint a Peltier-elem, mert egzaktul ugyanazt csinálja. Az újdonság az, hogy az új anyag hővezetőképességében a rácsrezgések (fononok) járuléka kisebb, ezért a Peltier-hatáshoz fölhasznált elektronoké meg relatíve nagyobb. Vagyis jobb a hatásfoka.prohardver vendég
-
guest
veterán
Den!
A tüzelőanyag cella szerintem is nagyon perspektívikus. Sajnos a hidrogén és (esetleg az oxigén) biztonságos és olcsó tárolása nincs megoldva. A hidrogént ugyan el lehetne nyeletni bizonyos fémekben (mint pl. a lítium), de a szükséges mennyiségben nagyon drága. Az oxigént még elnyeletni sem lehet. Pedig ha nem tiszta oxigénnel oxidálunk, hanem mondjuk közönséges levegővel, akkor könnyen károsodhat a tüzelőanyag elem, illetve káros nitrogén-oxidok is keletkezhetnek (több is).
(A hidrogén tárolását egyszerűsíthetné, ha szénhidrogének formájában tárolhatnánk (mint a benzin), csak éppen tüzelőanyag elemekben jó hatásfokkal fölhasználhatókat...)
A napelemek fejlesztése egyébként nagy erőkkel és szűntelenül zajlik. Meglehet, pár évtizeden belül az 50 százalékos hatásfokot olcsón is el tudjuk érni. Mindenesetre forradalmat csinálna.
**********
mzperx!
A hidrogénnel üzemelő Otto motor tényleg nem leírandó dolog, de itt is fellép a hidrogén biztonságos és olcsó tárolásának a problematikája, valamint a keletkező nitrogén-oxidoké is.
********
x15!
''Kerdes, hogy tud(nak) -e annyi aramot termelni a hoelem(ek), hogy a ventillatort megforgassa(k)?''
Ez engem arra emlékeztet, mint amikor valaki ahelyett, hogy egyszerűen legyezné magát, egy generátort hajt inkább, amelyik egy olyan motort táplál, amelyik mozgatja a legyezőt. Éppenséggel működik a dolog, lehet még haszna is (közvetve), de azért jó bonyolult ahhoz, hogy könnyen legyen rossz a hatásfoka.
***********
LordX!
''Akkor megegyezhetünk, hogy ez ''csak'' egy jobb hatásfokú Peltier elem?''
Igen.
Egyébként 50 fokos proci hőmérséklet (jobban mondva 20-30 fokos hőmérsékletkülönbség) bőven elegendő az áramtermeléshez, még a hagyományos Peltier-elemekkel is. Még egy kis villanymotor is elhajtható róla (:-). Nyilván ez motiválta x15(28) üzenetét is (:-).prohardver vendég
-
guest
veterán
x15!
Csak az esetleges félreértés elkerülése végett írom, a Peltier-elem tud termoelemként is működni, ahogyan a termoelem is tud Peltier-elemként, ha elég jó a hatásfoka.
A Cool Chips megoldása egy különlegesen jó hatásfokú Peltier-elem, amit történetesen Peltier-elemként is használnak, vagyis áram befektetésével hűtésre.
Akinek van kedve kísérletezni, az kb. 10-15 eFt-ért vehet olyan autós hűtődobozt, amiben van egy kb. 4x4 cm-es Peltier-elem.prohardver vendég
-
guest
veterán
Üdv!
Nem tudom hogy lehet 34% egy hőerőmű hatásfoka. Én annak idején azt tanultam, hogy hőerőgép elméleti hatásfokának maximuma 33.33% mivel a befektetett energia egyharmada a fefűtésre megy el, egyharmada a lehűtésre, így marad egyharmad hasznos teljesítménynek. Persze ha valaki el tudja magyarázni hol tévedek azt szívesen veszem.
MG.prohardver vendég
-
guest
veterán
Nincs semmiféle misztikus 33.33%-os határ a hőerőgépek hatásfokára, és a felfűtésre meg a lehűtésre való hivatkozás is téves.
A hőerőgépek hatásfokát alapvetően az határozza meg, hogy milyen magas (abszolút) hőmérsékletű a munkavégző közeg, és hogy a tágulási munka végeztével mennyire hülhet le. Ez utóbbinak szab határt a környezet (abszolút) hőmérséklete. Ha feltételezzük, hogy a közeg fajhője nem függ a hőmérsékletétől (ez egy durva közelítés), akkor a belső energiája arányos a mindenkori abszolút hőmérsékletével, így azt figyelve könnyen megbecsülhetjük, hogy mennyi munkát végzett (persze a hőszivárgást elhanyagolva).
Számszerű példával élve, ha egy bizonyos mennyiségű, 800 K hőmérsékletre hevített gázt egy dugattyúval ellátott kamrában hagyunk kitágulni, és a tágulás révén 500 K hőmérsékletűre hülni, akkor a hatásfoki maximum (800-500)/800=37.5%. Ha az induló hőmérséklet magasabb, illetve a végső hőmérséklet alacsonyabb, akkor a hatásfok nagyobb. 1000 K és 400 K esetében pl. (1000-400)/1000=60%. Minthogy a környezet hőmérséklete 300 K-nek vehető, a hatásfokot akkor tudjuk számottevően tovább növelni, ha az indulási hőmérsékletet még magasabbra emeljük. Ezt persze bírniuk kell a szerkezeti anyagoknak is.
Van aztán még egy dolog, ami hasznunkra lehet. Ha fázisátalakulás is történik a tágulás közben (pl. folyadék -> gáz átalakulás), akkor az azzal kapcsolatos hő is munkává alakulhat, anélkül, hogy az induló hőmérséklet tűrhetetlenül nagy lenne. (Lásd gőzgép.)prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves mzperx!
Természetesen a környezetet is fűtjük, de ennek mértéke lényegében az elhatározásunkon múlik. Ha akarnánk (vagyis ha megérné a fejlesztés) elhanyagolhatóra szoríthatnánk az ezzel kapcsolatos veszteséget.
Gőzturbina hatásfoka: itt sem az a kérdés, hogy lehet-e rossz hatásfokúra készíteni (nyilván lehet), hanem az, hogy mennyire lehet jóra. Amíg a környezetvédelem másodlagos szempont volt, az energiahordozók meg olcsók, addig nem törekedtek a hatásfok javítására úgy, mint manapság, amikor már 95 százalék körüli hatásfok is lehetséges, lásd pl. itt:
http://www.siemenswestinghouse.com/en/press/pg200110001/index.cfm
A mai atomerőművekben tényleg a maghasadás során fellépő hővel fűtenek, de az már nem általános (bár a leggyakoribb), hogy közvetlenül vizet.
A félreértések elkerülése végett: NEM a primer kör gőzzé alakult és visszahűtött vizéből lesz a szekunder körben a túlhevített gőz. A két vízkör vize nem keveredik egymással. Mindössze annyi történik (a hőcserélőben), hogy a primer kör vize átadja hőenergiájának egy részét a szekunder körben lévőnek.prohardver vendég
-
guest
veterán
''Remélem jól értelmezem a turbina belső hatásfoka volt 95%, a kimenő hatásfok 48%?''
A turbina belső hatásfoka 94-96 százalék volt, az egész erőművi egységé pedig 48 százalék. Ez utóbbit nyilván javítani fogják majd (ezért fejlesztenek), mindenesetre először a turbinát vették kezelésbe.
********
Den(65) Uff (:-)!prohardver vendég
-
guest
veterán
Nem a munkaközeg bejuttatása és eltávolítása okozza a fő veszteséget, hanem az, hogy az eltávozásakor még mindig elég magas a hőmérséklete (mondjuk 450 K). Szóval, amíg a folyadék -> gőz fázisátalakulással felszabaduló energiát nagyon jó hatásfokkal alakítja át a gőzturbina, addig nem sokat tud kezdeni a ''fáradt gőzzel'' (normál külső hőmérsékleten), noha abban is sok energia van. Ez utóbbi energiát is lehet(ne) hasznosítani közönséges távfűtésre, amikor pedig már ahhoz is hűvös a víz, akkor hőcserélős megoldásokkal előfűtésre (mint. a Genfi ENSZ palotánál). A jövőben termoelemek használata sem kizárt, a hatásfokuk már ma is egészen jó, csak az áruk magas.
Más. A víz korróziós hatása nem kisebb attól, ha gőz/gáz fázisban van.
*********
Hogy kedvére tegyek Rupiusnak(72), leírok néhány szerintem fontos szempontot:
- Jó lenne a ventilátorok kihagyni a játékból, mert nagyon hangosak.
- A Peltier-elemes hűtők nagyon jók arra, hogy a hőmérsékletet lokálisan (a proci felületén) a külső hőmérséklet alá vigyük, de ennek az az ára, hogy pár cm-rel arréb annál több hő és magasabb hőmérsékleten jelenik meg, szóval muszáj lesz még nagyobb (és hangosabb) ventilátorokat használni, vagy kiegészítésként valamilyen folyadékos hűtést.
- Klasszikus (folyadékos) hűtőgépes megoldásokkal az elszívott hőt nem csak pár cm-rel tudjuk arrébb vinni, ezért ott már halkabb ventilátor is megteszi, és Peltier-elemre meg egyáltalán nincs is szükség.
- A proci megfelelő hűtése közönséges csapvíz keringetéssel is megvalósítható, egyszerűen, olcsón, halkan és jó hatásfokkal. (Nem véletlen, hogy a vízhűtés mekkora karriert futott be a motoroknál is.)
- A PELTIER-ELEMES PROCESSOR HŰTÉS AKKOR LENNE IGAZÁN JÓ DOLOG, HA A PELTIER-ELEM TÚLOLDALA A PC HÁZRA CSATLAKOZHATNA, AMELY NAGYMÉRETŰ HŰTŐFELÜLETKÉNT FUNKCIONÁLNA. Ehhez azonban meg kell oldani egy mechanikai problémát is, mégpedig azt, hogy a proci nem lehet egyszerre mereven rögzítve a házhoz is és az alaplaphoz is, különben konkatkus hibákra számíthatunk. (Jó ötletem erre nincs, csak kissé sci-fi-sek.)prohardver vendég
-
guest
veterán
A vízhűtés sokkal olcsóbb lenne, ha már elterjedt volna. A drágaság az út kitaposatlansága és az alacsony szériás gyártás miatt van. Azt mondanám, hogy mindez idő kérdése. Csak azért nem vagyok benne teljesen biztos, mert lehet, hogy valaki időközben kitalálja, hogy hogyan lehet a Peltier-hűtővel egyszerre jól összekapcsolni a procit és a házat (pl. gél állagú hűtővel), és akkor az elegánsabb megoldás lesz.
A vízkifolyási kockázat elsősorban barkácsolt hűtőnél lehet nagy.prohardver vendég
-
guest
veterán
A kis felületű Peltier-t hogy rögzíted a házhoz nagy felületen (:-)?
Egyébként a procihoz nem érdemes közvetlenül illeszteni a Peltier-elemet, mert akkor nem hasznosítható a teljes hűtő teljesítménye, hiszen az mondjuk 4x4 cm-en jelentkezik (az 1x1 cm-es eleve túl kicsi teljesítményű). Szóval a procihoz célszerűen ezüstözött vörösréz lemezen keresztül kellene illeszteni.
De a másik oldalához is fémlemezt kell tegyél, és a 4x4 cm-es hatásos felület miatt nem lehet a szilikonzsír túl vastag, azaz rugalmas.
Nekem az jutott eszembe, hogy a Peltier-elem valamelyik oldalán ''zacskós vízzel'' lehetne továbbítani a hőt. A zacskó anyagának jó hővezetőnek, rugalmasnak és strapabírónak kellene lennie, a benne lévő víz meg egyszerre biztosítaná a hővezetést és az alakíthatóságot...
Engem nem zavarnak a guest-ek (:-).prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves James!
Mint már korábban írtam, a víz felbontása könnyen és jó hatásfokkal megoldható, így tehát felesleges törpölni rajta. Az hülyeség, hogy el lehetne érni 100 százaléknál nagyobb hatásfokot. Ott valamit nem jól mérnek, vagy nem jól vesznek számításba.
Probléma viszont a tüzelőanyag elem, mert nehezebb (azaz drágább) jó hatásfokúra és mégis tartósra készíteni.
Még nagyobb probléma a hidrogén (és esetleg az oxigén) biztonságos, nagy mennyiségű tárolása. Általában is ez a buktatója a villanyautóknak. Egyelőre nem tudjuk eléggé koncentráltan, biztonságosan és olcsón tárolni az energiát, vagy legalább a hordozóját.
Visszatérve a vízbontásra, az talán érdekes lehet, hogy vizet tudunk bontani a tüzelőanyag elem megfordításával is. Ekkor tehát nem hideg vizet bontunk elektromossággal, hanem gőzt, megfelelő katalizátor jelenlétében. Vagyis bejön a forró gőz (és az elektromos áram), ami a katalizátornál hidrogénre és oxigénre válik szét. (A hidrogén és az oxigén hőenergiáját hőcserélővel a bejövő víz előmelegítésére használhatjuk fel.) A módszer előnye, hogy ha van valamilyen hőforrásunk (lehet szén, olaj, földgáz, geotermikus, napfény, atomenergia, stb.), akkor azok hőenergiáját is felhasználjuk, vagyis annyival kevesebb kell majd az elektromosból. Vagyis ha a vízbontást az erőművekben hajtanánk végre, ahol amúgy is bőven akad ''hulladék hő'', akkor javulhatna az _erőművek_ hatásfoka. Így ezek az új típusú erőművek a szokásos elektromos energián túl hidrogént és oxigént is termelhetnének az autózók, vagy más felhasználók számára.prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves james!
A fizikusok nem vonják kétségbe a háttérsugárzás és a vákuumenergia létezését. Annyira nem, hogy egyenesen ők találták ki! Sajnos a perpetuum mobilézők ezeket a fogalmakat (néhány mással együtt) jócskán félreértik, félreértelmezik - és szinte kisajátítják. Ezért dédelgetnek hiú ábrándokat bohókás eszközeik várható képességeit illetően, és maradnak el végül az eredmények rendre, nem pedig a hivatalos tudomány üldözése miatt.
Az UFO-kat hagyjuk, egyébként is más téma, nem ide tartozik.
***********
Kedves BoGár!
''Akkor légyszí máskor te olvasd el normálisan a cikket és utánna vitatkozz!!! Köszi!''
Én AZ EREDETI cikkről írtam azt, hogy:
Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből'', és nem a rosszul sikerült magyar ''fordításról'' (amit, ha igaz, Parci követett el). Éppen azért szólaltam meg, mert dühítő, hogy itt már lassan a jézuskát is géppuskának fordítják.
Íme, az eredeti cikk fellelhetőségi helye:
http://www.boeing.com/news/releases/2001/q4/nr_011130a.html
Jössz nekem egy bocsánatkéréssel!prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves BoGár!
Én arról nem tehetek, hogy egy pár soros félre fordítást/értelme(tlene)zést cikknek néztél. (Bezzeg az eredeti cikket azt nem.) De nem is ez a fő baj, hanem az, hogy miután figyelmeztettem mindenkit a problémára, Téged meg külön is, még mindig nem olvastad el az eredeti cikket. Hanem csak a második figyelmeztetésre.prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves james, sokat kérdeztél, de megpróbálok rövid lenni:
a vákuumenergia kihasználása:
Maga a Heisenberg-féle határozatlansági reláció, illetve a kvantumfizikai alagútffektus ''használja ki'', szóval minden mikrofizikai jelenséget mélységesen befolyásol és sok makrofizikai jelenséget is. Nélküle nem lenne sem maghasadás, sem pedig e rovat témájaként szereplő különlegesen jó hatásfokú Peltier-elem. Amikor egy részecske alagúteffektussal halad át egy potenciálgáton, akkor voltaképpen a fizikai vákuumtól kapja _kölcsön_ az áthaladáshoz szükséges és neki egyébként nem meglevő kinetikus energiát. De minél nagyobb a kölcsönzött energia, annál rövidebb lehet a kölcsönkapási idő. (Éppen ezt fejezik ki a határozatlansági reláció, a ''kanonikusan konjugált'' időre és energiára vonatkozóan: dt*dE minimuma kb. h/4Pi)
''tényleg olyan hatalmas energia potenciál, mint amilyennek egyes alternatív ''kutatók'' állítják?''
A kvantumfizika szerint az oszcillátorok (amelyek 2 egymással energiacserére képes szabadsági fokból álló rendszerek) energiája véglegesen csakis h*f adagokban (kvantumokban) változhat meg (h a Planck-állandó, f az oszcillátor frekvenciája). De van minden oszcillátornak egy 1/2(h*f) nagyságú ún. nullponti energiája is, amit éppen azért nem tud leadni az oszcillátor, mert nem telik ki belőle egy egész kvantum (h*f). Ezzel az energiával még az abszolút nulla fokos hőmérsékleten is bír az oszcillátor, időátlagban. Csak időátlagban, mert ha véglegesen nem is tudja leadni, azért átmeneti időre, ameddig a Határozatlansági-reláció számára megengedi, addig igen.
Az ún. elektromágneses térben (avagy mezőben) elvileg végtelen sok ilyen oszcillátor van, még a látszólag tökéletesen üres helyeken is. Ezért a nullponti energia abszolút/összes nagysága végtelennek tűnik. De mint írtam, csak kölcsönözni lehet belőle, rendkívül rövid időkre.
''Tudsz-e esetleg olyanról, hogy elismert kutatások folynának ezen a területen?''
A fentiekből sejtheted, hogy közvetve mindenki ezzel foglalkozik, aki kvantumfizikával foglalkozik. Amivel az ''elismert kutatók'' nem foglalkoznak, az az, hogy hogyan lehetne végleges hatállyal kivonni energiát a fizikai vákuumból, mert ez ellentmond az általunk ismert fizikai törvényeknek, azaz közvetve minden eddigi tapasztalatunknak. Ha volna legalább 1 olyan tapasztalat, amely arra utalna, hogy a fizikai vákuum energiája végleges hatállyal is megcsapolható, azonnal és tízezrével kezdenének el foglalkozni a kérdéssel.
''Vagy olyan internet oldalt, ahol korrekt információk találhatók ebben a témában?''
Bizonyára akad ilyen, de nincs kedvem keresgetni.
''Korábban írtál a kb. 50% hatásfokú napelemekről. Ezek esetleg kihasználják a nap hősugárzását is?''
A termoelem és a napelem nem teljesen egyformák. Sőt, a napelemek hatásfokát éppen az korlátozza a legjobban, hogy ugye a napfény spektruma elég széles (pl. a vörös fény hullámhossza 780 nm, az ibolyáé 440 nm körül van), a napelemek viszont csak egy viszonylag szűk frekvencia sávban alakítják át jó hatásfokkal a sugárzás (a fotonok) energiáját elektromossággá. A hősugárzás
jellemző hullámhossza még nagyobb, szobahőmérsékleten (300 K) 10 mikron körül van (fordítva arányos az abszolút hőmérséklettel).
mzperx!
Hát igen, a víz korróziós hatása, illetve a motor belsejében zajló folyamatok vannak annyira komplikáltak, hogy nehéz pusztán elméleti alapon megmondani, mennyire lesz jelentős. Így muszáj sokat kísérletezgetni.prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves james!
''nagyjából azt szűrtem le, hogy nem nagyon van esély energiakinyerésre a vákumenergiából''
Helyesen szűrted le.
''Jellemző módon mi ilyeneket nem tanultunk... ''
Ahhoz fizikusnak kell tanulni.
''Honnan tudja a részecske, hogy a potenciálgát mögött alacsonyabb potenciálú terület van, kvázi honnan tudja, hogy vissza tudja adni a kölcsönt?''
Nem tudja. De nem is ő adja (''önszántából'') vissza, hanem sokkal inkább a fizikai vákuum veszi.
''Molekuláris kötés képes-e felszakadni pillanatnyi energia kölcsön folytán?''
Természetesen. Csak éppen nem elég hosszú időre ahhoz, hogy a felszabadult atomok és ionok egymástól eltávolodhassanak, így amikor a fizikai vákuum visszaveszi az energiát, újra létrejön a kötés.
Végbemegy viszont egy ehhez némileg hasonló érdekes folyamat mindenfelé. Az elektron tömegéből, és Einstein E=m*c^2 képletéből kiszámolható, hogy mennyi energia kell egy elektron ''legyártásához''. Persze, a megmaradási tételeknek megfelelően ez csak úgy mehet végbe a vákuumban, ha egyúttal az antirészecskéje (a pozitron) is legyártódik. Vagyis, csak párosával keletkezhetnek (párkeltés), illetve semmisülhetnek meg (annihiláció). Ehhez kb. 1 MeV energia kell. A Határozatlansági relációból (a Planck állandó ismeretében) kiszámolható, hogy ennyi energiát a fizikai vákuum kevesebb, mint 0.3*10E-21 másodpercre ad kölcsön. Ez alatt az idő alatt az elektron-pozitron pár, még ha fénysebességgel távolodna is egymástól, csak mintegy 10E-13 méterre tudna eltávolodni egymástól, ami az atomok méretének is csak mintegy az ezred része. Szóval, mielőtt a keletkezett részecskék eltávolodhatnának egymástól, újra megsemmisítik egymást. Ezért is nevezik őket virtuális részecskéknek (ti. nem képesek tartós létezésre).
Azonban megváltozik a helyzet akkor, ha van a közelben egy olyan elektron, amelynek van elég energiája a szabad létezéshez. Előfordulhat ugyanis, hogy a közelében spontán keletkező elektron-pozitron párok pozitronja nem a saját elektronjával annihilálódik, hanem az addigi szabad elektronnal! Végeredményben így is megmarad 1 db szabad elektron, de nem az, amelyik előzőleg volt szabad. És ez a folyamat másodpercenként akár 10E21 alkalommal is megismétlődhet! (Vagyis tízmilliárdszor tízmilliárdnál is többször...)
Végtelen kicsi energiát hosszú időre is kaphatunk kölcsön, de mire vegyünk vele? A sok végtelen kicsi energiát pedig nem tudjuk egyszerre (koherensen) kölcsön venni, mert az energiát a fizikai vákuum véletlenszerűen adja oda nekünk.prohardver vendég
-
guest
veterán
''Esetleg épp a véletlenül arra járó elektron által?''
Például igen.
''Viszont amit írtál inkább azt sugalja, hogy a kölcsön energia elvben okozhatna végleges változást is az anyagban...''
Természetesen igen. Olyan jelenségeket segíthet hozzá a megvalósuláshoz, amikhez egyébként valamilyen aktivációs energia kell. (Az alagút-effektusról már volt szó.)
A féreglyukakat felejtsük el, mert azokra ugyanis abszolút de semmi szükség és bizonyíték nincs.
''akkor végtelenben mégis csak kell lennie egy ettől szükebb koherens halmaznak, mint ahogy számos más ilyen szűkebb koherens halmaznak is kell még léteznie.''
Ez nem így van. A végtelen sokkal bonyolultabb dolog, és nem így működik. (De túlságosan messzire vezetne itt kitárgyalni.)
''Végtelen embert feltételezve, a tér bármely pontján egyszerre végtelen ember tart azonos irányba.''
Meg az ellenkező irányba. Ösztönös alapon a végtelenre végtelen sok ilyen ellentmondó állítást lehetne tenni. (De mondom, itt ezt most kár firtatni.)
''Ez persze megint csak logikai játék. Nem tudom a magasabb matematika miképpen számol a végtelennel, és tényleg lehet-e végtelennek tekinteni a vákumenergia oszcillátorok számát, illetve ezek energiaszíntjeit.''
Egy nagyon szép tudomány, a halmazelmélet foglalkozik a végtelen kérdéseivel (számosságok). Sűrűn előfordul a matematikai analízisben is. (Önmagában kitesz egy pár hónapos egyetemi kurzust.) Itt most meg kell elégednünk csak az eredményekkel.
''Értelmezhetőek-e extrém alacsony frekvenciák pl. a Hz tört részei 1*10-30-on stb. és lehet-e az ilyen extrém alacsony frekvenciájú rezgéseket, sugárzásokat stb. detektálni.''
Értelmezni természetesen lehet, minden bizonnyal léteznek is, közvetlenül detektálni viszont nem tudjuk.
''Ha jól értelmezem akkor a Heisenberg féle határozatlansági elv képezi ennek az alapját, s mintegy szükségszerü létezőt definiálja, hogy a jelenségek egy részét magyarázza. ?''
Nem. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció megvolna anélkül is, hogy rámutatnánk az okára. Továbbá a határzatlansági reláció sem nyom sokat önmagában a latban. Ám csomó elmélet és kísérlet vezet oda, hogy érvényesnek gondoljuk a határozatlansági relációt is, meg az okát is. Jó kifejezése tapasztalatainknak.
''Ha gondolod talán érdemes lenne, egy külön topicban folytatni mondjuk Vakumenergia néven.?''
Az általad feszegetett téma mindenképpen máshova tartozik, nem ide a hardver rovatba.prohardver vendég
-
guest
veterán
Gömbvillámhoz hasonló plazmakisülést lehet csinálni mesterségesen, tud sok érdekes dolgot, de semmi megmagyarázhatatlant.
A természetben keletkező gömbvillámokat nehéz kellő alapossággal megvizsgálni, ugyanis ritka jelenség, és nem igyekszik pont a megfelelő laborokban felbukkanni. (Az emberek élménybeszámolói meg e téren éppolyan megbízhatatlanok, mint anno a ''hiteles'' tanúvallomások arról, hogy XY boszorkány.)
A gömbvillámok viselkedésére Egely-nek vannak olyan bizarr megállapításai, amelyek nincsenek bizonyítva. Aztán ezen bizarr dolgokra alkotott egy elméletet is, amely tényleg megmagyarázza a bizarr dolgokat. (Ahogyan egy időben szokás volt elméleteket gyártani a boszorkányok varázslói képességéről, vagy éppen nemi életéről is.)
Az Egely-Wheel-t a légáramlás hajtja. Az a légáramlás, amit meg pl. az emberi kéz (vagy más meleg/párolgó dolog) befolyásolt. Nincs benne semmi megmagyarázhatatlan.prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves james!
Mint már írtam, az Egely-Wheel-t a légáramlás hajtja. Ez a lényeg. Ha a légáramlást kizárjuk, akkor nem forog. Ha viszont megengedjük, akkor forog, és a légáramlás függvényében érdekes mozgásokat produkál. Maga a légáramlás ilyen. Ti. a légáramlás általában turbulens. (Gondolkodtál-e már azon, hogy ha egy ház ugyanazon kettő, ráadásul egymás melletti ablakát kinyitjuk, akkor vajon miért keletkezhet bent huzat? Miért jó a szélnek bejönni az egyik ablakon, ha egyszer a másikon meg kimegy?)
A légáramlást nagyon sokminden képes befolyásolni. Kezdve a geometriai helyzettel, folytatva a levegő sűrűségével, hőmérsékletével, páratartalmával, nyomás és sebességeloszlásával, stb. Egyébként volt szerencsém az Egely-Wheel-hez, és a forgolódása meleg vasaló mellett, meg anélkül is bekövetkezik, ha hagyjuk áramlani a levegőt körülötte.
2 megjegyzést hadd tegyek:
- NEM arról van szó, hogy a kéz által generált légáramlás hajtaná a kereket, hanem arról, hogy a turbulens légmozgás során fellépő örvényeket csak mintegy irányíthatjuk a kezünkkel. Ezzel kapcsolatban egyedül az jelenti a nehézséget, hogy nem látjuk magát a légáramlást, és így érzésből, vakon kell cselekednünk. DE: ha ügyesen füstöt juttatsz a kerék és a kéz környezetébe, akkor esetleg megfigyelheted az áramlatokat és az összefüggésüket a kerék mozgásával, valamint a kezed helyzetével, stb.
- Még a nagyon enyhe légáramlatban is relatíve NAGY sebességgel megy a levegő. Egy nagyon könnyű test könnyen felveheti ezt a sebességet, ha a számunkra szokásos fajsúlyosabbak nem is.prohardver vendég
-
guest
veterán
Kedves james!
Az egyáltalán nem kérdés, hogy lehetnek-e olyan fizikai kölcsönhatások, amelyeket még nem fedeztünk fel. A fizikusok döntő többsége határozottan ezt sejti. Ámde ez a tudományban NEM JELENT felhatalmazást arra nézve, hogy olyasmit is új kölcsönhatással magyarázzunk, amit tökéletesen meg lehet magyarázni a már ismertekkel is. A tudomány logikája szerint csakis akkor engedhető meg az új kölcsönhatással való magyarázat, ha ezt MUSZÁJ vagyunk megtenni, mert a régiekkel semmi képpen sem megy. (Éppen ez fogja bizonyítani az új kölcsönhatás létezését.)
A szúnyogok a látásuk (infrába hajlik) mellett a hallásukat (ultrahang) és főleg a szaglásukat használják tájékozódásra. A melegvérű állatokat is főleg a szaguk alapján találják meg. A melegvérű állatok szagát döntően a verejték szabja meg, a verejték pedig nem más, mint a vér alakos testeitől megtisztított VÉRszűrlet!Egyáltalán nem meglepő hát, hogy a szagok alapján a szúnyog jól meg tudja saccolni, hogy kinek a vére fog majd ízleni neki...
A szúnyogok riasztására, illetve csapdába ejtésére is főleg ultrahangot, illetve speciális illat anyagokat (kenőcsöket) használnak.
Egely Wheel:
Félreértetted, amit írtam (''tényleg meg tudja forgatni a kereket és pont úgy, ahogy te is írtad, azaz a kéz csak passzív módon vesz részt benne''), ugyanis én egyáltalán NEM azt állítottam, hogy a kéz passzív módon venne részt a forgatásban. Csupán arra utaltam, hogy nem a motor, hanem a kormánykerék szerepét játsza, minthogy nem létrehoznia kell az örvényeket, hanem elég csak irányítania azokat. Hiszen légörvények szinte mindenütt vannak a levegőben (ha elég nagy a rendelkezésre álló térfogat), csak nem látjuk őket a levegő átlátszóságából kifolyólag.prohardver vendég
-
guest
veterán
Még valamit. Ha a tudomány téved, akkor az pont azért van, mert valamely következtetést nem kellő alappal vontak le. De a tudomány MINDEN fajta, ember által valaha kitalált és követett eszmerendszer között a LEGSZIGORÚBB abban a tekintetben, HOGY CSAKIS AZT A KÖVETKEZTETÉST VONJA LE, AMELYIKET MUSZÁJ LEVONNIA. Ugyanezért NEM TUDOMÁNYOS Egely munkássága (hanem áltudományos), mert ő lépten nyomon levon olyan következtetéseket, amelyeket nem szükségszerű levonni, vagyis amelyek BIZONYÍTATLANOK.
És akkor alaptalan következtetések levonásával és beépítésével akarod ''kijavítani'' a tudomány hibáit?!? Amelyek pont az alaptalan következtetések levonása és beépítése miatt keletkeznek? Ez nonszensz!prohardver vendég
-
guest
veterán
Ááááá, semmi sem azért történik, mint hisszük! Hanem úgy van, hogy van egy varázsló, aki azt varázsolja, hogy minden viselkedjen pont úgy, ahogyan látjuk, meg azt is varázsolja, hogy őt viszont ne lássuk! Ez mindent megmagyaráz, ráadásul egyszerűen, és senki sem tudta még megcáfolni! Szóval igaz!!!
prohardver vendég
-
guest
veterán
Miert kellene izotop ??? Nem kellene tulzasokba esni. Meg egyszer sem neztel szunyogot mondjuk egy szobaban amint becserkesz teged ? De az is eleg, ha nehany masodpercig nyomon tudsz kovetni egy szubyogot, hogy lasd az imbolygo mozgasat...
Amugy nincs szukseg semmilyen matrixokra sem. A termeszet sokkal egyszerubben tud mukodni... Szagloszerv erzekeny vmire, ahogy erosodik egyre nagyobb hatast valt ki a szunyogbol. Infra erzekeles: ha a latokoreben van 25-35 fok koruli folt akkor az tovabbi ingert valt ki. Marha egyszeru szimulalni egy programmal az egeszet. Ha lenne 'szagdetektorunk' akkor egy nagyon egyszeru elektronikus aramkorral is lehetne szimulalni. A szunyog egy gep ...
''A folyamatoknak ezt a mese'be illo'' sza'ma't e's sokfe'lese'ge't puszta'n a sejtek e's szervek fizioke'miai kommunika'cio'ja nem tudna' o''sszehangolni....'' Ki mondta, hogy a labadban vegbemeno vegyi ciklusoknak barmi koze is lenne a kezedben vegbemenohoz ??? A sejtek pedig kolcsonhatnak : 1) a szomszedos sejtekkel 2) a kornyezeteben elofordulo vegyi anyagokkal. Mar nehany sejtes szimulaciokkal is igeny bonyolult dolgokat lehet csinalni. A sejtek szamaval pedig nemlinearisan novekszik a lehetosegek szama. Ha a sejtek szamat tekintjuk akkor sokkal inkabb a rossz hatasfokrol es a kaoszrol beszelhetnenk. Egyebkent az idezett mondat elmegy egy parlamenti felszolalasban, de egy uj tudomanyag bevezetesehez csak ures szavak.
''alapja'n. Ez ugyan te'nylegesen mu''ko''dne, de biztos nem lenne olyan hate'kony, mint egy bioenergia mezo'' e'rze'kelo''s.'' Hogyan akarsz osszehasonlitani egy meg nem irt programot egy hipotetikus mezot erzekelo hipotetikus szervvel ??? Raadasul biztos is vagy benne...
Fuggoleges ellipszoid: A termeszetben gyakran lehet megfigyelni mindenfele formaciokat. Ezeket bio energiaval magyarazni mar csak azert is badarsag lenne, mert meg ha el is fogadjuk, hogy van, meg nem tudjuk valoban megmagyarazni vele. Egyebkent az ilyen dolgok jelentos reszet (amivel mar foglalkoztak) mar egesz jol leirtak nagyon egyszeru alapelvekkel...
Azert, ha meg lehet vmit magyarazni egyszeru elvekkel (''ehes vagyok'') vagy a fent vazolt hipotetikus mezok ismeretlen mukodesi elveit sejtve (es feltetelezve, hogy biztos megmagyarazza, ha mar van), akkor en inkabb az elobbit valasztom.prohardver vendég
-
guest
veterán
Azert erdekes lett volna, ha nem ismerik a gorgot, mivel fejlett harci szekerekkel is rendelkeztek...
A piramis epitesere mar rengeteg mukodo modszert talaltak. Olyanokat is amivel hatarozottan a torteneszek altal mondott hataridon belul is fel lehetett epiteni oket. Eleg, ha csak surubben nezel NatGeo vagy Spektrum tipusu adokat es latni fogsz egy parat. Ez az egesz piramisosdi kezd olyan lenni, mintha jonne valaki, hogy nem tudjuk megmagyarazni a villamot ezert az csak egy isten haragja lehet...
Szunyoghoz meg egy apro hozzafuzni valo: erdemes lenne utannaolvasnod neuronhalo ugyben. Nehany sejttel marha bonyolult dolgokat is lehet csinalni. Ezt ertsed ugy, hogy 2-10 koruli darabszammal. Ha a szunyognak ''csak'' 1 millio neuronja van (ami nekem nagyon also becslesnek tunik, de errol egy bioszost kellene inkabb megkerdezni) akkor is csillagaszati a lehetosegek szama. Es ugyebar ott van neki az altalad is emlitett ido ami alatt evolvalodhatott.prohardver vendég
-
guest
veterán
Nem tartom mindegyik szamon fejben, de tudok mondani egyet.
Ket kotel megy at a ko alatt. Ket oldalt 2-2 emelo van ami a kovetkezokeppen nez ki. Egy majdnem fuggoleges rud amit a fuggoleges tamaszt adja, rajta egy hosszabb aminek az a ko feloli oldala rovid , a masik hosszu. Mint egy gemeskutnal, csak jobb az arany. A kotel felmegy a ''viszintes'' rudra, vegig megy azon es a hosszabbik vegen lelog. Ha a negy lelogo kotelre raakaszkodik 4 ember (a kiserletben amiben egy, az egyiptominal nehezebb kovet hasznaltak, eleg volt a 4 ember). Ezzel egy kb10 cm-t megemelik. Ket oldalt meraknak ekeket. Leeresztik, odebbcsusztatjak a kotelet 10cm-rel es ujracsinaljak. A kiserletben kb 5 perc alatt fel tudtak emelni egy kovet egy lepcsonyit.
Ebbol vegeztek tovabbi szamitasokat is, es ha emlekezetem nem csalt akkor egy 10-20000 koruli epitok csapattal, csak mezogazdasagi holtszezonban dolgozva, ezzel a modszerrel, kb 15 ev alatt fel lehetett epiteni egy piramist.
A kovet szallitasat nem reszletezem, azt rutinbol csinaltak. Pl. a szuezi csatorna hianyaban egesz hajokat vittek at a sivatagon...
De ezt tenyleg csak egy a sok kozul. :?)prohardver vendég
-
guest
veterán
Miert kell 4 ora ? 5 perc alatt raktak fel egy lepcsonyit.
Szamoljunk. Legyen mondjuk 15000 munkas. Ez 3000 'csapat'. Mindegyikuk felrak 5 percenkent egy kovet, ez orankent 12 lepcsonyi, tehat orankent 36000 lepcsonyi korakas tortenik. Ha konzervativan csak napi 8 oras munkanappal szamolunk, akkor ez naponta 288000 lepcsorakasnyi ko. Ha valaki tudja hany lepcsos pontosan egy piramis es hany/mekkora kobol epult akkor innen nagyon egyszeruen ki lehet szamolni mennyi ido szukseges...
Egy durva becsles, az adatokat csak hasracsapassal mondom: legyen egy millio ko, es atlagosan 40 lepcsonyit kell felrakni oket. Ez 40000000 korakast jelent. Ez a fenti tempoban 138 munkanap.prohardver vendég
-
guest
veterán
OK van pontosabb adat, jatszadozzunk vele tovabb.
1 millio hlyett 2.3 => 317 nap. Tegyuk fel, hogy csak evente 2 honapot toltenek a munkaval. 10 honap = 5 ev. Csak a fele fer hozza es kulonbozo okokbol (jarvany, haboru, papi joslat, stb.) csak fele idoben tudnak dolgozni, ez 20 evre jon ki. Van meg 3 evuk, hogy megtervezzek :)
Amugy Immothep kezdett el piramisokat epiteni, tehat a tervezest sem kellett 0-rol kezdni, csak atdolgozni.
Amugy nem allitottam, hogy igy epitettek, csak azt, hogy rengeteg egyszeru megoldas van amivel meg lehetett csinalni. A regiek pedig bonyolult gepek hianyaban nagyon jol fel tudtak talalni magukat. Sokszor megleptek a maiakat (ize multban befejezett, jelenleg hato igeido vagy mi ;) ).prohardver vendég
-
guest
veterán
rog: nemtom naladnal okosabbak mit mondtak, de ha azt allitjak hogy ezekkel az eszkozokkel nm lehet megycsinalni akkor szerintem ne ujsagokban publikaljanak, hanem keressek fel a korzeti ideggyogyaszatot. Ha egyszer mar jopar gyakorlati bizonyitek van arra, hogy meg lehet csinalni, akkor hogy lehet azt allitani, hogy ilyen nincs, csakazert sem lehet. Errol egy vicc jut eszembe:
Ket paraszt bacsi aki mindig a sajat falujaban elt felutazik Budapestre es meglatogatjak az Allatkertet. Megallnak a zsiraf ketrece elott es percekig bamuljak. Egyszer csak megszolal az egyik: ''Manpedig ilyen allat nincs!''
Valami ilyen emberek lehetnek azok az okosok is :))
Den: Azert az emberi civilizacio sokkal oregebb 4000 evnel. Also becsles szerint is a ketszerese.
Monumentalis epitmeny pedig elegge emberi sajatossag. A papok/uralkodok hatni akarnak az emberekre. Ez a mai napig is igy megy...
Egon: a 'medences' verzio nekem sem szimpatikus. Sokkal nagyobb technikai problemakat vet fel mint amilyeneket megold. IMHO.
rog +1x: a mm eros tulzas. Viszont 10cm koruli pontossagot nagyon egyszeru elerni. Alapveto szerkesztesek amiket mar az egyiptomiak is ismertek. Pozna, zsinor, tetszoleges alapegyseg.prohardver vendég
-
guest
veterán
rog: azert, mert egy regenyes gondolkodasu iro nem sejti, hogyan lehet felepiteni egy piramist miert bizonyitek arra, hogy egy gyakorlatias gondolkodasu ember nem tudja ??? Szerintem szinte barmelyik irodalmi Nobel dijas (ergo ismert) mert megkerdeznenk, hogy epitene fel egy nagy hidat, fogalma sem lenne rola. Ezek szerint a mai hidakat letunt civilizaciok hagyatekai vagy az UFO kft epitette ? :)
Egyebkent megneznem milyen az amikor rabszolgak sztrajkolnak :) Sik lapokat is lehet csinalni. Ha ket lapos feluletet elkezdesz minden iranyban egymason csusztathatni (mondjuk legyen egy kis homok is koztuk), akkor ket sik feluletet fogsz kapni. Ha eleg ideig csinalod akkor johet gilette penge, hajszal vagy amit csak akarsz. Meg csak szamitogep vezerelt lezeres meresi technologia sem kell.... :DDprohardver vendég
-
guest
veterán
Azert egy ebola jarvanyon kivul nemtom mi kepes 170-szeresre novelni a munkaidot. Meg a harmas metro anygyalfoldi reszet is megcsinaltak 1 ev helyett 15 ev alatt pedig ott nem dolgozott senki :DDD
Egyebkent minden hasznalhato idezetet szivesen olvasok. Meggyozheto vagyok, de csak ertelmes ervekkel ...prohardver vendég
-
guest
veterán
Na P6 kornyeken kezd vmi erdekes dologrol is beszelni a fenti link. Logikaban ugy tunik aszerzo sem eros. Eloszor ir egy csomot arrol, hogy az egyiptomiak nem szerettek hajozni es egy nagyobb hajozasi feladatot is bizonyitottan a foniciaiakra biztak. Ezek utan a piramisok kozeleben talalt hajokrol by def feltetelezi, hogy az egyiptomiake volt :)
Raadasul ebbol egyenesen kovetkeztet arra, hogy nem is egyiptomiak epitettek a Piramisokat ...prohardver vendég
-
guest
veterán
Hat ... lehet hogy megszoltok erte, de en P8-nal elakadtam egy kicsit. Szidja a Daniken-t, de kb ugyanolyan az ervelesi rendszere. Pedig egesz jol indult a mu, komolyan.
Es mar megint az ''en nem tudom, tehat nem tudjuk, ezert ok sem tudhattak, tehat ***''. A csillag helyere mindenki helyettesitse be a kedvenc elmeletet.
Azert holnap, friss energiaval lehet, hogy tovabb olvasom :?>prohardver vendég
-
guest
veterán
Bocsi mar egy kicsit regebbi tema, de itt van egy kis hiba. A megtermekenyitett petesejt mar nem szimetrikus, ugyanis a himivarsejt kivalt egy szimetriat, mert ahol a petesejthez kapcsolodik es a DNS-et bejuttatja ott biokemiailag rengeteg kulonbozo enzimet aktival, ami kozveteve egy pH ill., Ca++ gradinst okoz a sejtbe, ami megszabja a sejt osztodasi iranyat. Amugy vannak olyan technikak, hogy a gyorsan osztodo embrio egyes sejtjeit megjelolik fluoreszcens festekkel es ezt mikroszkop alatt kovetve meg lehet nezni, hogy milyen sejtek, szovetek, szervek alakulnak ki az egyes sejtekbol.
Szunyi
mol. biol.prohardver vendég
-
guest
veterán
Itt egyesek úgy gondolkoznak, hogy ha valami logikailag lehetséges, akkor az már egyből igaz is. (Bizonyítani meg úgy bizonyítjuk, hogy minél többféle oldalról látjuk be a lehetségességét, annál bizonyosabb, hogy igaz...)
Ezzel szemben, a bizonyítás azt jelenti, hogy egyrészt belátjuk a dolog lehetségességét, majd belátjuk, hogy a tagadása viszont lehetetlenségre vezet. Mindaddig, amíg az állítás tagadása nem vezet lehetetlenségre, nem igaz, hogy az állítás igazsága bizonyítva volna.
Szóval pl. az, hogy a szúnyog egy általunk ismeretlen valami (''bio-tér'') alapján tájékozódna, csak azzal lehet bizonyítva, hogy belátjuk a következő 2 dolgot:
1.) a szúnyog tájékozódik
2.) bizonyosan nem az általunk ismert dolgok alapján.
A problémát az szokta okozni, hogy lelkes, de misztifikálásra hajlamos emberek az utóbbi pontot félreértik, és azt hiszik, hogy elég hozzá az is, ha _ők_ nem ismerik a megfelelő alapokat. (Ami pedig elég elég gyakran összejön...)prohardver vendég
-
guest
veterán
''Ha mindig csak azt gondolnam el, amit mar bizonyitott valaki, akkor egy lexikont olvasnek.'' Azert ahhoz, hogy az egy elmelet hiten van gyakorlaton alapszik semm koze az idezett mondathoz.
Belenyugvas: azok akik belenyugodtak, sosem alkottak es meg sem jelentek, nemhogy eltuntek a sullyesztoben. EGYETLEN kutato sem nyugszik bele, kulonben nem lenne kutato.
Daniken: nem tudom mennyi Danikent lattal/olvastal... Pontosan az elso logikat hasznalja. Az egyik kedvencem, az egyik legomorebb volt: del-Amerikai fensik, bazi nagy ko. Korulnez ... ''fak nincsenek'' ... ''arviz nem lehetett'' (azert van fantaziaja, hogy ilyen egyaltalan beugrik neki) ''tehat UFO-k!'' :))
Egy masik kedvencem az az egyik maja templom dombormuve amin egy idian a hatan fekszik. Termeszetesen mi mas is lehetne, mint egy urhajos. Pedig eleg, ha csak setal egy par percet, hogy megtegye azt a frenetikus felfedezest ami egesz Kozep-Amerikara igaz: mindenhol megvannak az aldozati szobrok amelyeknel egy fekvo ember tartja a talat. NO de ehhez mar a napellenzot is fel kellene hajtani... (Egyebkent szerintem a megelhetes vezerli ot.)
Akdemikusok: valoban sok ilyen kutato van, minden teruleten, ez emberi tulajdonsag sajnos. (Ha elmesz egy gyarba, ott is talalkozol ezzel a szemlelettel...). Viszont messze nem igaz, hogy mindenki vagy akar a tobbseg ilyen. Mar csak azert is mert, mindig is tobben vannak a fiatalabbak akik szeretnenek vmi ujat csinalni, alkotni.prohardver vendég
-
guest
veterán
http://www.hitchins.co.uk/PyrCalc.html
A fenti linket egyelore csak atfutottam!
Az a baj vele, hogy:
1) csak egy bizonyos epitesi elmeletet probal cafolni es ebbol kovetkeztet, hogy nem is lehetett megcsinalni
2) nagyon szep kis grafikonokat rajzolt, ezeket kb fel ora alatt ossze is lehet hozni, viszont nemigen hasznalt valodi adatokat (pl. milyen modszerrel mennyi ido alatt lehet, mennyit mozgatni egy kovon)
En is tudnek irni mondjuk egy cikket arrol, hogy 10000 kovacs sem epithette meg a Titanic-ot a tortenelmi feljegyzesek altal emlitett ido alatt (tegyuk fel elveszik, hogy hogyan epult). De ezzel meg nem bizonyitom, hogy UFO-k/kihalt civilizaciok/stb. epitettek.prohardver vendég
Aktív témák
ph A Cool Chips PLC nevű, nem túlságosan ismert cég azt állítja, hogy forradalmasítja a mai hűtőrendszereket...
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Diablo IV
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Futás, futópályák
- Star Trek Online -=MMORPG=-
- Anime filmek és sorozatok
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Call of Duty: Black Ops 6
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Fűnyíró topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen