Hirdetés
- 3D nyomtatás
- Végleg lemondott a régi gépekről a Steam
- LG LCD és LED TV-k
- Milyen monitort vegyek?
- Meghalt a Windows 10, éljen a Windows 10!
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Kellemes karácsonyi ünnepeket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sk8erPeter
nagyúr
válasz
Aethelstone
#7956
üzenetére
Mármint milyen design pattern? Ez a "How to produce spaghetti code and waste resources" design pattern? Vagy inkább nevezzük egy rossz begörcsölődésnek?

(#7955) M_AND_Ms:
Jaja. És mennyivel gyorsabb sorban feldolgozni az infókat, és látni egyenként, hogy mi történik, mint kódátfutás során értelmezni az egybedobált sorokat, ahol ki tudja, még hány egyéb metódushívás vagy más művelet történik. Egyszerűen mész végig a sorokon, és még mindig tudod követni. Amikor viszont agyon van tömörítve a kód, és a szemnek ugrálnia kell, az agynak pedig megjegyeznie egyetlen sor értelmezése közben csomó infót, az fárasztó - és az ember azért elég sűrűn olvashatja munkakörnyezetben másnak a kódját.Amúgy ez az egész kettős: az előző hsz.-emben lévő whateveres példa pont, hogy túl szószátyár és még pazarló is. Számomra sokkal olvashatóbb is lenne az a kód, ha az ismétlődő metódushívások eredményét eltárolnánk egy változóba - amit eleve így illik -, és onnantól kezdve tudnám, hogy kifejezetten azzal akarunk valamit kezdeni, nem kellene mindig végigfutnom a sort odáig, amíg ugyanaz történik, hogy tudjam, hogy most pont ugyanazt babráljuk, csak nem raktuk az eredményt külön válltozóba. (Az ilyennek a lerövidítése egyébként Eclipse-ben annyi, hogy kijelöljük az ismétlődő kódrészt, egy Alt+Shift+L, és létrehozható belőle egy lokális változó, és meg van oldva.)
Új hozzászólás Aktív témák
A topicot kiemeltem. Valaki nem akar egy nyitó hsz-t írni?:))
Állásajánlatok
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest



