Hirdetés
- Lenovo Legion Go: a legsokoldalúbb kézikonzol
- Durván kitömte memóriával két új Radeonját az AMD
- Milyen videókártyát?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Apple asztali gépek
- Csendben jelent meg, pedig egész érdekes ez az 5K-s ROG monitor
- Projektor topic
- Házimozi haladó szinten
- Tudjuk, de nem tesszük: a magyarok többsége nem törődik adatai védelmével
- Bluetooth hangszórók
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Izeka82
#12060
üzenetére
zsolti_20 kolléga jó helyen keresgél, le szokták forrasztani a regulátort és egyéb felesleges alkatrészeket, de ezzel nem nyernél túl sokat, mert a nagy energiaveszteség nálad a stepup converternél jelentkezik főleg. Egy akksi ha (legoptimálisabb esetben) 2400mAh között tud leadni, ez konvertálás után 1200-ra csökken, ha figyelembe vesszük a kb 75%-os hatásfokot, akkor jó, ha max. 900mAh töltést ki tudsz szedni az akksikból.
Én először is a lapot cserélném 5V tápfeszültségű helyett 3V3-asra, az nrf modul úgyis 3V3 tápot igényel, a másik kettőből is lehet szerintem 3V3-ast kapni, ha éppen nem máris olyat használsz.
Két cella helyett én 3db-ot kötnék sorba, és egy boost-buck konverterre kötném. Igaz, hogy ezeknek a konvertereknek se túl jó a hatásfoka, de eleve optimálisabb tartományban fog dolgozni, ezért valószínűleg több mint 2x annyi ideig fog működni. Vagy 4db-ot sorba kötve egy jó hatásfokú (90+%) buck konverter is szóba jöhetne, feltéve persze, hogy van hely ennyi akksinak.
Li-ion akksiról én lebeszélnélek, mert ha jól értelmezem ez egy kültéri időjárás-állomás, a li-ion akksik pedig se a tűző napot, se a fagyot nem tolerálják túl jól.
Esetleg gondold át, hogy egy attiny85 5(6)db lábára nem lehet-e kiosztani a perifériákat, van belőle olyan, ami 2,5V tápfeszültségtől már stabilan működik, esetleg 3celláról konverter nélkül megpróbálni üzemeltetni.
-
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat!
_q: nem esp32-vel fogom, szerintem sima uno-val. Az esp32 amúgy is csak 1V-ig tudna mérni, a servo-nak meg 5V kell, nem hiszem, hogy össze merném kötni a kettőt, mert véletlenül rákerül az 5V az adc-re, aztán kiszáll belőle a füst, ami működteti.
Gergosz2: nagyjából értem, amiről beszélsz, de ha esetleg kapcsolási rajzot is tudnál hozzá mellékelni, azért hálás lennék.
Az analóg jel mérése nem kimondottan lenne fontos, az általad javasolt módszerrel ugyanis digitális jelet is elő lehetne állítani, ami tökéletesen megfelelne a célra, tudniillik lenne egy stall trigger jel, a köztes értékekre nem igazán vagyok kíváncsi. Milliohmos ellenállást honnan vegyek? Nem lesz az egész borzasztóan zajérzékeny?
" Egyrészt azért mert elpirítanál rajta I^2*R teljesítményt"
Nem lenne ott akkora veszteség, mert a servo-nak csak pillanatokra ugrik meg az áramfelvétele, de valóban, elfűtenék vele egy kis energiát.
"másrészt a motor villamos időálandóját is eltolod vele."
Ezt ki tudnád fejteni? -
Engem nagyon megihletett ez a linkelt robot, ezzel kapcsolatban lenne kérdésem, nem (csak) hozzád, csak a linked miatt erre válaszolva írok:

Van nekem itthon egy ilyen servo clamp, mint a képen látható, én barkácsoltam régebben, sg90-es servo-k vannak benne. Az a gond, hogy nincs semmi visszajelzés arról, amikor valamit megfog a clamp, hogy elakadt a mozgás, tehát egy nagyobb tárgyat reccsenésig szorít, a kisebbeknél az anyag rugalmassága miatt valamennyi játéka van. Az sg90 meg hasonló olcsó servo-knak nincs adatkimenete, amit figyelni lehetne.
Azon agyalok, hogy a servo tápjával sorba kötnék egy kis értékű ellenállást (pl 1ohm), és a feszültségesést tudnám rajta mérni egy analóg bemeneten. 800mA stall current (ezt hogy mondják magyarul?) és 1ohm ellenállás esetén 0.8V-ot mérnék, ha jól számoltam, az már egy elég jó visszajelzés lenne.
Van ettől szerintetek valami jobb megoldás? Hogy szokták ezt elegánsan megoldani? -
válasz
zsolti_20
#12037
üzenetére
A 3D nyomtató tényleg jó ötlet, de nem azért, mert arduino alapon működik (én biztos nem módosítanám a firmware-ét...), hanem mert a későbbi projektjeihez borzasztóan jól fog jönni alkatrészgyártáshoz.
A linken lévő robotot én is nagyon szívesen elfogadnám egyébként.
Ami esetleg még jól jöhet, az egy starter kit, tele mindenféle szenzorokkal meg kiegészítő alkatrészekkel, persze csak akkor, ha még nincs otthon ilyesmi. -
válasz
BTminishop
#12019
üzenetére
Mennyi adc-re lenne szükséged? Az adc0832 például egy 2 csatornás adc, i2c csatlakozással. Az adc0838 pedig egy 8 csatornás.
-
válasz
zsolti_20
#12011
üzenetére
Annak levehető a hátlapja egyáltalán?
Itthon szerintem eredetit kapsz 5000-ért, kollégámnak múlt héten vettünk egyet (igaz ace3-ba), nem tudom nálatok mennyire drágák a gsm boltok, de inkább ott próbálkoznék.
Ilyen, hogy akku kalibráció nem létezik, akku statisztika van, a töltések gyakoriságának függvényében módosítja az akkumulátor százalékos kijelzését, meg a várható üzemidő előrejelzést, de ez a valóban elérhető üzemidőt nem befolyásolja. -
Azt én értem, hogy az a kérdés, de ha tudod is, hogy van kész megoldás, ami még tetszik is, és amúgy se otthon akarod összetenni, hanem venni szeretnél valamit készen, akkor miért nem veszel egy Sonoff-ot és alakítod át...
Az ESP32 csórikám amúgy is piszkosul unatkozni fog egy darab szenzorral.
-
válasz
zsolti_20
#12003
üzenetére
Igen, így, ahogy rajzoltad. Arra vigyázz, hogy vagy védett cellát használj, vagy monitorozd az akkufeszültséget az egyik analóg bemeneten keresztül (feszültségosztóval természetesen), mert ha a TP4056 kikerül a dobozból, az akku védelem nélkül marad. És persze hülyevédett csatlakozót használj, amit nem lehet se usb-nek, se 12V-os adapter csatlakozónak nézni.
Vmi egyedi csatlakozó megfelelő poka-yoke-val.
-
válasz
Johnny_vT
#11996
üzenetére
Az megvan, hogy a BT is 2.4GHz-en kommunikál?
Minek kell külön arduino meg wifi modul, ha egy darab ESP-vel meg tudnád oldani az egészet? Nem kell router sem, az ESP access pointot tud létre hozni és telefonon rá is tudsz arra kapcsolódni.
Bár tény, hogy a wifi (tcp) kapcsolat overhead-je miatt bizonyos dolgoknál nagy lehet a késleltetés, de udp módban egy telefonos app-al ezt nagyjából ki lehet küszöbölni (ha máshogy nem megy). Lásd Victoryus kolléga korábbi hozzászólásait a témában.
Nyílt terepen elvileg 100m távolságot át tudsz hidalni vele, ha mégsem, akkor úgy tudom lehet belőle külső antennás változatot is venni. -
válasz
zsolti_20
#11992
üzenetére
Ha az oled is 3.3v, akkor szerintem mindenképp a 3.3v-ost válaszd, mert akkor mindent szintillesztés nélkül fogsz tudni használni. Tápláláshoz vagy egy boost-buck converter kell, hogy 3V akkufeszültség környékén is tudd használni a cuccot, vagy egy low dropout regulator, de akkor 3.5V akkufeszültség alatt már bizonytalan lesz a működés. Ha nagyon kis hely áll rendelkezésre, akkor az utóbbi könnyebben beférhet, de converterből is nagyon piciket tudnak már gyártani. Végső esetben, ha nagyon nincs hely, hagyd ki a TP4056-t, csinálj külön töltőt, ebbe tedd a töltő elektronikát, a készülékbe pedig csak egy csatlakozó aljzatot.
-
válasz
tonermagus
#11968
üzenetére
"Nem tudom eldönteni, hogy ennyire nehezet kérdeztem vagy ennyire hülyeséget.."
Mindkettő. Hová lehet kötni a földet máshová, mint a "gnd" feliratú lábra? Minden eszköz földjét kapcsold össze, lehetőleg csillagpontban. -
válasz
zsolti_20
#11962
üzenetére
Az uno-nál is ki vannak ezek a lábak vezetve az icsp header-re.
A forrasztásoknál nincs rövidzárlat? Azt is kimérted multival? Akkor már csak az jöhet szóba, hogy a panel árnyékolja az antennát, de azt írtad, hogy akkor is ez van, ha csak a nano van beforrasztva. Tanácstalan vagyok, mint egy kisközség... -
-
válasz
tonermagus
#11953
üzenetére
Villamos áramkörben két tetszőlegesen kiválasztott pont közötti potenciálkülönbséget nevezzük feszültségnek. A digitális jel feszültség formájában közlekedik a vezetéken. Ehhez pedig két pont kell.
Egy pontnak nem mérheted a feszültségét. Tehát ahogy a kolléga írta, a gnd mindig a viszonyítási pont. Persze ez csak egyenáramnál ennyire egyszerű, mert nagyfrekvenciás jeleknél bejátszik a levegő, a vezeték és egyéb alkatrészek parazita kapacitása, ezért is működött nálad mégis valamennyire az áramkör. -
válasz
tonermagus
#11951
üzenetére
Egyértelműen a közös föld hiányzik. Hogy mégis valamennyire működik, az a véletlen műve. Ha közös tápról menne a lap és a szalag, lehet észre se vetted volna, vagy nem lett volna ilyen feltűnő a hiba.
-
Tanácsot szeretnék kérni. Szeretnék egy infra ledhez és egy hangszóróhoz valamilyen meghajtó fokozatot. Az infra ledet 1A-el szeretném meghajtani (IR jeladóként, nem folyamatos üzemben), a hangszóróhoz pedig vmi egyszerű végfokot csinálnék 1db tranzisztorral (a hangminőség nem fontos, lényeg, hogy hangos legyen
). A kérdésem, hogy létezik-e olyan, hogy egy közös DIL-6 tokban két NPN tranzisztor, vagy alacsony üzemi feszültségű FET (3 vagy 5V-ról fogom táplálni az egészet, elemről vagy akkuról). Alternatív terv 2db S8050 tranzisztor lenne, csak az IC talán kisebb helyen elférne. Az S8050 mennyire jó választás? -
Nem jól írod, az 5V konverter csak akkor működik, ha a DC csatlakozó vagy a Vin láb felől küldöd rá a delejt. Ha az 5V felől táplálod, csak a 3V3 konverter működik, de ilyenkor neked kell gondoskodni róla, hogy a táp stabil 5V legyen.
Az usb és a kontroller közt mindösszesen csak egy db schottky dióda van, az se a uC-t védi, hanem az usb-t a visszáramtól.
-
-
válasz
Janos250
#11935
üzenetére
Az arduino ide maradhat a legújabb, elvileg csak az avrdude-ot kell kicserélni... Az meg szerintem nem sokat számít, hogy melyik verzió van benne. Az avrdudess program alatt is, ami egy frontend az avrdude-hoz, szintén egy régebbi avrdude.exe van, pedig a héten frissítette magát. Talán nem csak ez az egy hibája van.
-
válasz
Janos250
#11845
üzenetére
Kiderült, hogy csak véletlenül működött nekem azonnal a pickit2 isp arduino ide alatt, ugyanis az újabb avrdude.exe már nem ismeri fel! Én viszont először az arduino 1.6.12 alatt próbáltam ki, amivel még rendesen működik. Úgy olvastam, hogy talán 1.8.4 alatti verzióknál még működik, afelett nem. Ha esetleg szeretnéd a pickit2 programmert isp-ként kipróbálni, régebbi ide alatt próbáld ki, vagy cseréld az avrdude-ot egy régebbi verzióra (az 1.6.12 alatt 2017 márciusi build van).
-
válasz
zsolti_20
#11926
üzenetére
Merem feltételezni, hogy amikor az egyikhez odaírod, hogy
digitalWrite(8, HIGH);
ezzel egy időben odakerül mellé egy
digitalWrite(10, LOW);is, ami a másikat lekapcsolja az adatvonalakról...
Mégis mi a fenének a 330ohm ellenállás a MISO lábra?Tényleg én vagyok a hülye, hogy megint válaszolok, amikor megfogadtam, hogy nem írok többet, ha nem teszel fel kódot, hátha vaktában is ki tudjuk találni mi a hiba...
-
válasz
tibi-d
#11870
üzenetére
Ezt eddig is kb. értettem, de ha jól veszem ki a szavaidból, akkor te egy diszkrét alkatrészekből megépített analóg adó vevő párosról beszélsz, különben már linkelted volna az eszköz adatlapját.
Ha igazam van: mi a gond a készen kapható megoldásokkal, pl nRF24L01? Mi lenne az a fogyasztás, amivel elégedett lennél? -
-
válasz
Janos250
#11845
üzenetére
Mi a kérdés? Leírás
Attiny85-höz kellett egy isp, eddig egy uno-t használtam (arduino as isp), de lassú volt és nem volt serial monitor lehetőség sem. Ez pedig mindkettőt tudja, igaz a serial-hoz a saját programját kell használni (pickit2 uart tool), de az nem baj, kicsit okosabb, mint az arduino ide beépített monitorja.
Ha nincs meg az eredeti telepítő hozzá, innen le tudod tölteni, mert minden eredeti letöltési lehetőség eltűnt már a netről...
A kódfeltöltés szépen működik arduino ide alól. -
Ma rájöttem, hogy a ~10 éve a fiókban pihenő PicKit2 programozót tudom ISP-ként és serial debuggerként is használni arduino környezetben.
-
válasz
tonermagus
#11832
üzenetére
Próbanyák.
[link] -
válasz
tonermagus
#11828
üzenetére
Egy icipici csörlő, jóóó hosszú madzaggal.
-
válasz
Janos250
#11826
üzenetére
És továbbra is köszi az infókat.
Én mindig szívesen olvasok ilyenekről.Ezekről a pontokról hol lehet többet megtudni?
Nincs erre vmi közösségi kezdeményezés (pl. mint a geocaching) ahol megosztják ezeket a pontokat egymással az emberek? Én tuti csinálnék. Disznóság ebből is pénzt csinálni... -
válasz
tonermagus
#11807
üzenetére
Nem hiszem, hogy az antenna mérete számítana ez esetben. Nem tudod, hogy milyen vevő van benne? Gondolok ilyenre, hogy pl SirfStar valahányas. A 15 évvel ezelőtti PNA-m volt ennyire pontatlan, régebbi vevővel, hogy mikor megálltam egy kereszteződésben, megállás nélkül eltévedt állóhelyben, ahogy a kolléga írta, csak hallgattam, hogy "újratervezés, újratervezés"...
Szóval ezzel csinálhatsz bármit, arra jó, hogy az utcát nagyjából megtaláld vele, de pontos mérésre sosem lesz alkalmas. -
válasz
tonermagus
#11803
üzenetére
Hát 2,5m tévedés balra, azután 2,5m jobbra, az már 5m.

Hibát okozhatnak a következők:
- magas házak
- felhős idő
- falevelek
- bármi másHa 30cm pontosságot szeretnél, ahhoz minimum glonass kell.
Mielőtt viszont kukáznád ezt a modult, megpróbálhatnád a következőt:
- mozgóátlagot számolsz pl. az utolsó 3 mért adatból
- kihagyod az átlagból azokat az adatokat, ahol túl nagy az eltérés. Azt te tudod, hogy milyen sebességgel fogsz mozogni a mérés során, ha pl. gyalog, kézben tartva fogod használni, nyugodtan eldobhatod a 10m-nél nagyobb ugrásokat. -
válasz
Tankblock
#11793
üzenetére
Belső oszcillátorról hajtom.
Megírtam a mérő kódot. Nem is 21us volt, hanem 36! (Úristen, a digitalWrite-nak ekkora lenne az overhead-je?
) Átírtam közvetlen portmanipulálásra (köszi a tippet
), ezután lett az általam feltételezett 21us. Ezek után már be tudtam állítani pontosan a ciklust.
A vicc pedig, hogy 16MHz-re állítva az órajelet, majdnem pontosan 26us lett a linkelt kód futásideje (27 egész valamennyi), tehát közvetlen portmanipulálás nélkül nem 1, hanem 16MHz-en futott jól a kód.
Az infra valóban nagyon toleráns, mert 38kHz helyett 27kHz vivőfrekvenciával is átment a jel, igaz csak közelről. Most már jól működik.
Nem is értem, hogy miért nem találtam timert nem használó IR lib-et (attiny-ra legalábbis nem volt). Úgy kellett írni magamnak egyet, ami pinchange interrupttal működik. -
válasz
Gergosz2
#11787
üzenetére
Nem tudom, de azt a compiler mindig az aktuális órajelet figyelembe véve fordítja a kódba, tehát gyanítom pontos (úgy tudom NOP utasításokat használ?). Igazából az a kérdés, hogy jól tippelek-e, mert sehol nem írja, hogy mekkora órajel mellett működik helyesen, és a kommentek között sincs róla szó. Ha a digitalWrite(IRledPin, HIGH); tényleg 3 órajel alatt fut le, akkor az csak 1MHz órajel mellett =3us, 8Mhz alatt viszont csak 0,375us. írok majd egy kódot, ami kiméri, mert működik ugyan a kód, de csak pár cm-re a vevőtől, valószínű a vivőfrekvencia nem pontos (38kHz helyett majdnem 48kHz, ha jól számolok).
-
Sziasztok! Jól gondolom, hogy ezen az oldalon a kód 1MHz órajel mellett működik pontosan?
Erre a részre gondolok:void IR(long microsecs) {
cli();
while (microsecs > 0) {
digitalWrite(IRledPin, HIGH);
delayMicroseconds(10);
digitalWrite(IRledPin, LOW);
delayMicroseconds(10);
microsecs -= 26;
}
sei();
}
Összesen 26us lenne a blokk ciklusideje, ha a közbülső utasítások 1 utasítás/órajel sebességgel futnak. 8MHz órajellel viszont szerintem alig 21us a ciklusidő, jól sejtem, hogy növelni kell a delayMicroseconds idejét? -
Akkor még 1 kérdés, nrf24l01 rádiós modulból milyet és honnan érdemes venni? Szeretném kipróbálni egy projektben, de annyi féle változatot találok, hogy azt se tudom, mi micsoda. Az adapter board az például micsoda, és mihez van rá szükség? Anélkül nem is lehet használni a modult? Köszi
-
Sziasztok! Megjött az Esp32-cam boardom, és most szembesültem a ténnyel, hogy nincs hozzá ftdi programozóm (na jó, ez túlzás, csak gondoltam megoldom, ahogy szoktam): eddig jól elboldogultam nélküle, egy arduino uno-val szoktam programozni, amit kell, de ennek ugyebár 3.3V kell, és nem szeretném megsütni idejekorán... Meg tudom oldani ellenállásosztóval, meg 3.3V táppal, vagy vennem kell egy programozót? Tudtok ajánlani olyat, ami kimondottan 3.3V lapokhoz való? Esetleg belföldről, hogy ne kelljen rá 2 hónapot várnom?
Köszi előre is! -
válasz
tonermagus
#11720
üzenetére
A jumper helyére köss be egy-két diódát, azokon esik 0.6V, de nem hiszem, hogy az a 0.8V kinyírná.
-
válasz
tonermagus
#11714
üzenetére
A legprózaibb ok az lehet, hogy lemerült az elem... Más ötletem nincs, amíg nem teszel fel vmi képet a konfigról.
-
válasz
tonermagus
#11712
üzenetére
Hát ehhez nem ártana látni, hogy hogy kötötted össze a dolgokat (csinálj fotót vagy rajzold le), mert lehet, hogy vmit fordítva kötöttél és megfőzted a drivert.
A kódot is jó lenne, ha linkelnéd. -
válasz
tonermagus
#11710
üzenetére
Én egész jól elboldogulok ESC nélkül is DC motorokkal. De a TB6612FNG akkus üzemnél jobb, mert kevesebb a vesztesége és kisebb tápfeszültségen is jól működik a kis motorjaiddal. De ezt már írtam neked korábban azt hiszem.
-
válasz
tonermagus
#11708
üzenetére
Miért redukálná le 5V-ra? Az csak a logikai jelszint. A L289N olyan 1,6V feszültségeséssel dolgozik, 9,5V-ot fog kapni a motor, de a 6V-os motor szerintem simán bírja. Ha nagyon melegszik, esetleg egy áramkorlátozó ellenállást lehet elé tenni.
Én ma hallottam először az ESC-ről, eddig azt hittem, hogy egy gomb a billentyűzeten.
-
válasz
zsolti_20
#11702
üzenetére
Szerintem nem ezt a kódot töltötted fel a kontrollerre, azóta változtattál rajta, mert tudom, hogy az történik, amit fent írtam, de csak akkor, ha néhány sor fel van cserélve a linkelt kódhoz képest.
Vagy ez a két sor:
char filename[] = "00000000.TXT";
char masodik[] = "00000000.TXT";
vagy a compiler a két változót fordítva helyezte el a ramban (ilyen lehet? miért?)
Ja, akkor már jöjjön a megoldás: a vargalex által írt megoldás csak abban segít, hogy fordítási hibát kapj, ha túlírod a változót. Adj meg kezdeti értéknek akkora számot, amitől hosszabb akkor se lesz a filenév, ha 9 mappa mélységbe ereszkedsz. Pl:
char filename[] = "00000000.TXT";
char masodik[] = "00000000.TXT";
helyett
char filename[255];
char masodik[255]; -
Nem stimmel.
A filename kiírásánál kéne, hogy hibás legyen.
char filename[] = "00000000.TXT";
char masodik[] = "00000000.TXT";
char dir[] = "asd/";A filename és a masodik is 13 elemű változó (12+\0).
sprintf(masodik, "%s%02d%02d%02d.TXT",konyvtar, now.minute(),now.month(),now.year());
Itt 17 karaktert írsz a masodik változóba, felülírva a dir változót is (írasd csak ki és meglátod)
Utána itt
sprintf(filename, "%s%02d%02d%02d.TXT",konyvtar2, now.minute(),now.month(),now.year());
felülírod a "masodik" elejét, így olvad össze.
De csak akkor van értelme, ha a fenti két változó eredetileg fordítva helyezkedik el a RAM-ban. -
válasz
zsolti_20
#11698
üzenetére
Ez meg hogy jön ide?
A filename annyi lehet, amekkorára előtte definiáltad. Ha többet írsz bele, azzal olyan megmagyarázhatatlan hibákat okozol, mint most is.Én többet nem segítek, amíg nem írod be az egész kódot. Bár szeretek nyomozni, és már tudom is, mit követtél el.
-
válasz
zsolti_20
#11695
üzenetére
Miért nem mutatod meg az egész kódot!?
A "masodik" változó hol van definiálva? Jól látszik, hogy itt:printf(filename, "%s%02d%02d%02d.TXT",konyvtar2, now.day(),now.month(),now.year());a "filename" változóba, amely egy 12 elemű több, beírsz egy 4 karakterrel hosszabb szöveget, ami azt jelenti, hogy felülírsz egy másik változóhoz tartozó memóriaterületet. Az a csoda, hogy egyáltalán lefut a kód. -
válasz
Gergosz2
#11691
üzenetére
Én ma hallottam először az ESC-ről, utána kellett gugliznom, de nem az jött le, hogy kimondottan a BLDC motorok vezérlőjét hívják így, megkülönböztetésképpen a h-hídtól, amit h-hídnak neveznek.
Visszatérve az eredeti kérdésre, a TB6612FNG "csak" egy h-bridge, semmi más. Esetleg lehet még mellette i2c chip + frekvencia generátor, mint pl a wemos d1 mini motor shield. -
válasz
tonermagus
#11678
üzenetére
Szénkefés motorhoz hogy használsz te ESC-t?
-
-
Akkor most én is kérdezek: mi a különbség az SPIFFS és az NVS között? Arduino ide-ben lehet használni az NVS-t? Azt is elő kell készíteni, mint az SPIFFS-et, partícionálással/ a memóriakiosztás beállításával? Vmi jó leírást tudtok ajánlani? Mert gugliztam, de nem sok mindent találtam róla.
-
válasz
tonermagus
#11622
üzenetére
Tranzisztor azért kell, mert közvetlenül nem kötheted a motort a uC kimenetére, mert tönkremegy. Nem tud annyi áramot leadni, amennyi a motornak kell, egy kimenet max 40mA-el terhelhető (az Uno-n).
Nekem hiányzik a bázis ellenállás a rajzról. -
válasz
balintarduin
#11612
üzenetére
Real Time modullal lehet visszaszámolni? Vagy hogy próbáltad eddig, ahogy nem sikerült?
Hozzáadsz 4 perc 55 másodpercet az aktuális időhöz, és beállítod alertnek. -
válasz
tonermagus
#11610
üzenetére
Hát ha csak ki-be kapcsolod, akkor működhet a dolog, de a PWM vezérlés szerintem nem nagyon fog vele működni, csak sípolni fog meg melegedni.
Esetleg ha tolatni nem akarsz vele, hanem elég az előre irány, akkor próbáld meg, hogy nem hídba kapcsolod, hanem az egyik félhíd és a föld közé kötöd a motort. Így csak 0,6V körüli veszteséged lesz. Hajó egyébként sem szokott hátra menni.
Viszont 4 motort is rá tudsz így kötni. -
válasz
tonermagus
#11608
üzenetére
Kissé elavult már - nem akarok hülyeséget írni, de - ha jól emlékszem ez tranzisztor alapú, és 1,5V körüli feszültségeséssel kell vele számolni, amiket javasoltam pedig fet-et használnak, 0,2-0,6V körüli veszteség van rajtuk.
Annyi hátránya van, hogy magasabb tápfeszültséget kell használnod (min.7V, ekkor kb 5,5V jut a motoroknak). Amiket javasoltam, 2,5V tápfeszültség mellett már használhatóak, így akkus tápláláshoz jobban használhatóak. Az L298N 6V tápfesz alatt nem nyit ki rendesen, csak melegszik, főleg PWM vezérléssel (tapasztalat). Cserébe 2-3A-el tudod terhelni és jó a hűtése. A nagyobb tápfesz nagyobb akkupakkot igényel, ami plusz súly. A vezérlő maga sem kicsi, se nem könnyű azzal a nagy vasdarabbal a hátán, ami a hűtő.
-
válasz
tonermagus
#11606
üzenetére
"3-4 kg-os hajótestet kellene elvinnie"
Attól függ minden, hogy milyen sebességet szeretnél elérni."kérdés az, hogy ezt egy ILYENNEL tudom-e helyettesíteni?"
A linkelt driver kizárólag DC (szénkefés) motorokhoz jó, abból is a nagyobb teljesítményűekhez, magas (min.12V tápfesz) mellett, mivel nagy rajta a feszültségesés. Szénkefe nélküli motorokhoz BLDC vezérlő kell. Ha mondjuk 2S li-po akksiról tervezed a táplálást, kisebb motorokkal, sokkal praktikusabb egy L9110s vagy egy TB6612FNG alapú motorvezérlőt (H-bridge), mert sokkal jobb a hatékonysága. Ha egy-két átlagos 6V-12V DC motor lesz a hajtómű, inkább ezeket használnám, pl.: [link]. Egy ilyennel meg még a pwm meghajtást is meg tudod spórolni, i2c-n keresztül tudod vezérelni. -
válasz
Janos250
#11577
üzenetére
Azt hittem azért írtad, mert azt írtam a kollégának, hogy túlzás nano helyett esp32, de én is tudom, hogy az esp32 jelenleg az arduino szent grálja.
Csak azért írtam, mert úgy gondolom, hogy aki arduino-zik, sosem árt megtanulni kódot optimalizálni, meg kihozni a maximumot adott hardverből, mert az erős hardver, a végtelen erőforrás nagyon ellustítja a kódolókat, lásd: mobil appok féktelenül növekvő memóriaigénye. -
Új hozzászólás Aktív témák
- Canon EF 28-300mm f/3.5-5.6L IS USM - Újszerű -
- ÚJ MacBook Pro 14" M4 PRO 24GB 512GB Space Black
- Microsoft Surface Laptop 3 13.5" fekete i5-1035G7 16GB 512GB 1 év garancia
- GAMER INTEL I5 8500/16GB DDR4/GTX 1660Ti/256GB NVME SSD/500GB HDD
- Eladó újszerű Trust Mantis GXT232 streaming mikrofon dobozában
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! Lenovo Legion Go S 32GB/1TB kézikonzol garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF Z270 i7 6700 16GB DDR4 240GB SSD 2TB HDD GTX 1660Ti 6GB Zalman S2 TG 400W
- Apple iPhone 13Pro 256GB Kártyafüggetlen 1év Garanciával
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 128GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3847
Állásajánlatok
Cég: ATW Internet Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
) Átírtam közvetlen portmanipulálásra (köszi a tippet
ekkold

