Új hozzászólás Aktív témák

• #44540 Petykemano veterán korcsi #44539

  Új Válasz 2021-11-13 12:38:24 #44540

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Petykemano

  veterán

  válasz korcsi #44539 üzenetére

  "plusz az egész kriptó piaci árfolyam (BTC) is csökkenhet hosszútávon"

  2020-ban a FED és az EKB 3000-3000 milliárd dollárt és eurót pumpált a gazdaságba - ennek nagy részét szokás szerint céges és banki kötvények vásárlásával. Amit a cégek és bankok köszönték szépen és nem annyira munkahelyek megtartására, beruházásra költötték, hanem saját részvények megvásárlására, vagy más eszközök vásárlására, hovatovább eszközárfolyam-nyereség formájában realizálták és osztalékként és bónuszként kifizették a tulajdonosoknak/felsővezetőknek. A lényeg: a pénz nagy része azokhoz került, akik amúgy is vagyonosok voltak.Vajon valamiféle gazdasági csoda eredményeként lett a válság közepén Jeff Bezos 50milliárd dollárral vagyonosabb? Amazon részvények árának növekedésébből, igen, de nem az üzemi tevékenység profitjából! Vajon a Tesla tényleg ér 500milliárd dollárt - többet, mint a többi autógyártó cég összesen? Vajon véletlen volna, hogy 2020 harmadik negyedévében, amikor kijöttek a számok, hogy 10-20%-kal esett a GDP világszerte, a tőzsdék mégis szárnyaltak?
  A közgazdászok csodálkoztak is, hogy hogy nem lesz infláció ekkora mennyiségű új pénz keletkezésétől? A válasz az, hogy azért, mert a nagy része az amúgy is vagyonnal rendelkezőkhöz került, akik nem költötték el, hanem a gyorsan emelkedő értékű eszközökbe fektették, hogy profitálhassanak a gyors eszközár emelkedésből. (értsd: ez egy önmagát erősítő folyamat)
  Infláció volt, de nem a kisemberek (fogyasztási cikkek és szolgáltatások) terén, hanem az eszközök terén. mik az eszközök? Ingatlan, részvény, arany és ami ezek közül a legdinamikusabb áremelkedést élte meg, a kriptovaluta.
  Az ingatlanok árának növekedése persze felpörgette az építőipart. Hiszen van mód a semmiből új ingatlant előállítani (építeni) és bekaszálni a nagy pénzt ingatlanfejlesztőként. Emiatt volt, hogy elsőként az építőipari alapanyagok ára ugrott meg.
  A kriptovaluta árának növekedése pedig azokat vonzotta be, akik kriptovalutát tudnak a semmiből előállítani: a bányászokat. Ezért ugrott meg a gpu-k ára. (Ez nem a chiphiány, hiszen a GPU-k ára lényegesen nagyobb mértékben ugrott meg, mint mondjuk a processzorok, telefonok vagy más elektronikai chipeket tartalmazó termékek.)

  Ami azt illeti, én az energiahiányt is részben a bányászati tevékenységre vezetem vissza.

  Ezek következtében elkezdett begyűrűzni az inflációs hatás az átlagember életébe is. 5-6%-os infláció van, amit már hiperinflációként emlegetnek. Persze valójában a hiperinfláció nem a fogyasztási cikkek terén, hanem az eszközök terén zajlott le. Nézzük csak:
  2019 elejéhez képest a bitcoin 2000%-kal drágult. Vagyis egy dollár a bitcoinhoz képest 2-3 év alatt 2000%-kal inflálódott. az ETH-hez képest 3000%-kal is. A tesla részvényhez képest szintén 2000%. Ehhez képest az 5-6%-os infláció, vagy egyes termékek esetén a 20-30% eléggé "baráti".
  Persze a különbség az, hogy az eszközt el tudjuk adni, a fogyasztási cikket pedig hát elfogyasztjuk.

  Az elképzelhető, hogy különböző eszközök (kriptovaluták, arany, ingatlan, részvény) árfolyamai fognak valamekkora ingadozást mutatni attól függően, hogy a "piacok", a "tőzsde" mennyire nyugodt, vagy izgatott. De a BTC és az ETH egy menekülő eszköz lett. mint az arany, vagy a svájci frank.

  Ha összeszámolnánk, hogy mennyivel nőtt a piaci kapitalizációja a céges részvényeknek és a kriptovalutáknak, akkor valószínűleg kijönne az 5000-6000 milliárd euró/dollár EKB/FED pénz.

  Amíg a jegybankok nyomtatják a pénzt és azzal a fent vázolt módon igyekeznek stimulálni a gazdaságot, addig ez a lufi tovább fog fújódni.
  Korábban (<1990) ezek a módszerek működtek. A cégek nem halmozták a vagyont, hanem hitelből fejlesztettek és az erős szakszervezetek kiharcolták a béremelkedést. Ezért ami pénz a cégekhez került ilyen-olyan formában, azt bérként kifizették és abból vásárló erő képződött a lakosság zsebében. miután viszont a cégek egyre kevésbé kényszerülnek rá arra, hogy széles tömegeknek magas béreket fizessenek, ezért hülyék lesznek az ingyen pénzt embereket foglalkoztató beruházásokba fektetni. Legfeljebb olyanokba, amivel épphogy emberi munkaerőt váltanak ki.

  A kriptó árfolyam akkor csökkenne, ha pont az ellenkezőjét csinálnánk (mármint a jegybankok és a kormányok), mint amit eddig. Ahogy mondtam eddig az történt, hogy a kinyomtatott dollár olyanokhoz került, akik azt nem költötték el, hanem eszközökbe fektették. A folyamat megfordításához tehát dollárt és eurót kéne visszaszívnia a FED-nek és az EKB-nak és azt a pénzt meg kellene semmisítenie. (A félreértések elkerülése végett mondom, hogy amikor valaki kereskedelmi banktól hitelt vesz fel, akkor a kereskedelmi bank pénzt teremt és amikor az adós visszafizeti, akkor a teremtett pénz azáltal megsemmisül.)

  Ahhoz azonban ez a pénzkivonás ne okozzon gigantikus válságot az kell, hogy ne attól kezdje el a kormányzat kivonni a pénzt, akiktől könnyű (lásd megszorítások, kisemberek adóinak növelése, szociális háló alulfinanszírozása, stb), hanem onnan ahol a korábban teremtett pénz inflációs buborékot okozott: az eszközöket tulajdonlóktól. Például pénzügyi eszközökre is érvényes vagyonadó, vagy magas árfolyamnyereség adó formájában.

  Lehet erre azt mondani, hogy jó és azt hogy? Hát nem tudom. De szerintem nincs más módja. Valahogy most ez a globális társasági minimum adó is összejönni látszik.

Új hozzászólás Aktív témák