-
PROHARDVER!
Mára a ProHardver!/IT.News Fórum is nagylétszámú Linuxban jártas taggal büszkélkedhet. Nehéz szinteket felállítani egy olyan rendszer ismeretében, ami annyira sokrétű, hogy teljesen szinte lehetetlen megismerni minden egyes részét. Azt azonban mindenki tudja, hogy kezdő-e vagy sem. Elsősorban nekik szólnak az alábbiak, de érdemes mindenkinek elolvasnia, mint útjelző táblát.
Új hozzászólás Aktív témák
-
N0zer0
senior tag
Az is igaz, hogy a netet olvasva, régebbi OpenGL játékoknál 640x480-ban értek el 20-40-60 fps-seket Gallium LLVMpipe segítségével, igaz elég izmos procikon, i7 és hasonlók. Lehet mégis tesztelem egy kicsit, hátha egyszerű videólejátszásnál 1024×600@32 biten el lehet érni 30 fps-t a segítségével.
-
N0zer0
senior tag
Ahogy utánaolvastam, szoftveres GPU emulációra szolgál az LLVM pipe és a softpipe.
A softpipe-ról nem találtam infót, de az LLVM-et a Phoronix letesztelte
http://www.phoronix.com/scan.php?page=article&item=ubuntu_1404_llvmpipe&num=1Ez siralmas. Ott, ahol a hardveres GPU 100+ fps-t tol le, ott az LLVM csak 0-5 fps-t tud, ami nekem hihetetlen. Jó, a GPU célhardver, míg a CPU általános eszköz, de én egy mai procitól elvárnám, hogy szoftveres renderingben kitoljon azért egy 25-30 fps-t egyszerűbb 3D-s alkalmazásoknál. Állítólag a softpipe még annyit sem tud, mint az LLVM.
Szóval megint zsákutca, de legalább most már rájöttem, hogy Ubuntu 14.04 alatt sincs gyorsítás, azért írt Gallium LLVM pipe-ot a rendszerinformáció.
-
N0zer0
senior tag
Egyébként még az a vicc, hogy normális 3D emuláció és szoftveres vsync sincs Linux alá, pedig sok mai CPU egyik magja emulálhatna GPU gyorsítást, akkor is, ha a VGA kártya vagy annak a drivere nem támogatja. Legalább 3D-s desktopot, OpenGL-t lehetne használni, vsynckel nem tearingelnének a videók, és nagyon régi játékok is elindulnának, legfeljebb nem olyan szenzációs fps-sel. Hiszen egy 5 évesnél nem régebbi proci egyik magja erősebb, mint pl. egy 10 éves grafikus chip.
Az egyik fórumoldal említi a libgl1-mesa-swx11 csomagot, van ezzel valakinek tapasztalata? A neten még azt írják, hogy az X sever nem támogatja a szoftveres vsync-et.
-
N0zer0
senior tag
válasz
N0zer0 #23091 üzenetére
Na, teszteltem ezt a GMA3600-as hulladékot live Lubuntu 15.10-zel is. Látszólag eleinte itt is jó volt minden, Firefox about:support lapja szerint Basic hardveres gyorsítás be van kapcsolva. SD-s videók első próbára nem tearingeltek mplayer alapú GNOME Playerben, a fejem ezen a ponton nagyon örült. Viszont a 720p-sek tearingeltek, mint állat, aztán tovább tesztelve rá kellett jönnöm, hogy mégsincs hardveres gyorsítás, az mplayer csak vo=x11 kimenettel ad képet, ami meg nem hardvergyorsított. Igaz azt nem tudom, hogy a Lubuntu 15.10-ben milyen beépített driver van, Gallium vagy más, ezt az infót nem sikerült kinyernem.
Szóval a tanulság: akinek GMA3600-as VGA-ja van, vagy Atom N2600, 2700, 2800-as procija, a linuxozást, meg a Windows 7-en kívüli OS-eket szépen el is felejtheti desktop használatra. Mi értelme van egy gépet úgy használni, hogy csak videót, flash tartalmakat nézni, és játszani nem tud az ember, még egy egymillió éves OpenGL-es játékot sem tud elindítani, se 3D-s desktop effekteket használni 2015-ben? Vicc az egész. A hivatalos inteles driver meg 2012-es, 3.1.0-ás kernel a függősége, és millió éves X, kösz, de ez 2015-ben, pár nap híján 2016-ben egy mocsok durva vicc. Szóval aki hasonló cipőben van, vagy lesz, annak annyi tanulsággal tudok szolgálni, hogy ne fecsérelje ilyenre az idejét, nehogy ilyen hulladékot akár ingyen is beszerezzen, mert nem jó semmire. Nincs rá driver és nem is lesz, az Intel arra hivatkozik, hogy ez egy PowerVR-es chip, és annak a gyártója nem adja ki a forráskódot, így az Intel sem tud rá támogatást nyújtani, új drivert kiadni. Akinek pedig mégis ilyen hardvere van, az vagy Windows 7-ezik, vagy Ubuntu 12.04-ezik, utoljára ezen ment a hivatalos driver. Minden mást el lehet felejteni, még az XP-t, Win8/10-et is, és bármelyik mai Linuxot. Tényleg csak nettó időpocsékolás, workaround semmilyen formában nincs, és nem is lesz. Felesleges ilyen, olyan főzött, hackelt és millió éves fórumposztos varázslásokat kipróbálni, bármiben is reménykedni, mert nem fog menni.
-
N0zer0
senior tag
Gyurmafigurának jelentem, hogy eló'vastam. Semmi konkrétumot nem ír. Csak azt említi valós veszélyként, hogy ha valaki root joggal futtatja. Eleve, a legtöbb kártevő csak a registrybe írja bele magát, meg szolgáltatásként fut, a fájlrendszerbe ritkán barmolnak bele, és a linuxos fájlstruktúrát nem ismerik. Ha még ilyen C:, Z:, stb. meghajtón talál is fájlokat, akkor is legrosszabb esetben beletörölget, vagy ha olyan ransomware, akkor titkosítja. Nagyon nem látom, hogy ha valaki nem különösen nagy all the time root balfék, akkor egy Wine-kártevő mi számottevő kárt tudna okozni egy modern Linux-rendszerben.
-
N0zer0
senior tag
válasz
#20584850 #23103 üzenetére
A Wine-n lefutott windowsos kártevő a linuxos rendszerre semmi veszélyt nem jelent, legfeljebb a Wine belső környezetét cseszi el, de ilyenkor csak törlöd a ~/.wine mappát, és újrakonfigurálod a Wine-t, végeredményben pedig ezzel a korábbi Wine-s beállításaid és telepített windowsos programjaidat bukod mindössze.
-
N0zer0
senior tag
válasz
spammer #23101 üzenetére
Kösz a választ. Közben rájöttem, hogy a keymap és langmap állítása vim alatt zsákutca, mert csak valamihez képest tudják átváltani a billentyűzetkiosztást.
A megoldás az, amit te írsz, autocmd InsertEnter és InsertLeave, de ami utána jön, az OS-tól függ, és Win7 alatt vagyok jelenleg, amiben elég nehéz kiosztást váltó parancsot kiadni.
-
N0zer0
senior tag
Nem linuxos kérdés, hanem vim, de mivel annak nincsen önálló, normális topikja, ezért ide írom.
Az alapértelezett billentyűzetkiosztás, amit használok, az a szabvány magyar. Azt szeretném, hogy vimben normal módban szabvány US billentyűzetem legyen, insert módban pedig maradjon a magyar. Meg lehet ezt valahogy oldani? Néztem a keymap és langmap változókat, de mintha azok csak megadott karakterpárokat cserélnének át, nem komplett kiosztást.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Jim Tonic #23094 üzenetére
Most csak teszt miatt röffent be a unitys uborka, nyilván nem telepítettem fel. A videógyorsítást teszteltem. Majd Ubuntu Minimal megy fel, ha telepítek. WM-nek meg Openbox vagy IceWM, azok az LXDE-nél is soványabbak.
Viszont azt nem értem, hogy ilyen Gallium van elvileg Archra is, azt miért lehet használni Ubuntu alatt, míg Arch alatt nem.
-
N0zer0
senior tag
Közben kipróbáltam ezt a GMA3600 hulladékot live Ubuntu 14.04-gyel. Játékot és videót nem tudtam kipróbálni, mert csomagtelepítéskor (Totem codecek, mplayer) szétfagyott a rendszer, de a rendszerinfók között az van, hogy Gallium 0.4 on llvm vagy mi hajcsalyaki a vízbűl a Zokszigényt, és az Unity nem a 2D-s classic formában indult, ez jó jel, és a Firefox görgetéskor nem csíkoz, az about:support szerint van minimális GPU gyorsítás. Viszont a neten nagyon rosszakat írnak erről a Galliumról. Ismeri ezt valaki, használ ilyet?
Mondjuk 1 giga RAM-mal nagyon tarkón lövés a Unity, meg utálom is, de még így pár perc használat után is különb volt, mint a Nyílászárók Hét.
-
N0zer0
senior tag
válasz
spammer #23072 üzenetére
Nem emlékszem pontosan, de ilyesmi volt a fogyasztása, nagyságrendileg is sokszorosa annak, amit tesztekben megadnak. Plusz még többet foglalt, mert a xorg is még külön folyamatban elfoglalt egy csomót, és mindezt frissen teleptett Archon mértem. Ennél egy Openbox vagy IceWM sem foglal többet, és igaz tilingot nem tud, de minden mást igen.
A vimet én is tanulom, hosszabb kihagyás után most térek rá vissza. Az alapokat már tudom, de még mindig nem áll kézre rendesen.
-
N0zer0
senior tag
válasz
spammer #23070 üzenetére
Lehet akkor megfontolok rá egy 14.04-es minimáluborkát, vagy kipróbálom a legújabb Lubuntut. Oké, 2019-ig úgyse fogom ezt a hulladék gépet használni, gyorsan kellett valami nagyon olcsón az amúgy is drága angolhonban, lehet erre a gyér netbookra megtenné egy régi disztró. Viszont tökön lövésnek látom valami réginél leragadni, ami egyre tarthatatlanabb állapotokat szülhet. Nem mintha a Win7 nem lenne elavult, de arra legalább minden progi van, meg kicsit játszani is lehet rajta ezen a gyenge gépen, plusz erre van az egyetlen, garantáltan normálisan működő driver.
Értem, hogy van, aki fél a legújabb csomagoktól, de viccnek érzem, hogy pl. 14.04 alá a legfrissebb kernel 3.8.fenetudjahányas, aztán Archon napokon belül nyakunkon a 4.4-es, és nem kis fejlődés volt a kettő között. Az is tévhit, hogy a régebbi csomagok stabilabbak, jó pl. rá a Debian bugossága pl. KDE terén.
Egyébként az Arch tényleg királyság. A tilingos ablakkezelő viszont nem jött be, i3wm-et próbáltam ki. Eleve az sem igaz, hogy keveset fogyaszt, 3 megát írt az egyik teszt, és valami 140 mega volt a fogyasztása üresen, igaz nem a boot után néztem. Aztán meg kényelmetlennek éreztem, tudom, nem egérrel kell használni, hanem billentyűzetről (ez a lényege a vimnek is), de most az albérletben nincs asztal, nem tudok rendesen leülni a géppel, így meg vak gépíró módban nem tudom rendesen használni az ölemben vagy fekve. Lehet, hogy ha még lesz Linux a gépen, akkor kap még esélyt, de nagyon úgy látom, hogy inkább Openbox vagy IceWM lesz inkább az i3wm helyett, rendes gépen meg majd szerintem maradok a KDE-nél.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Jester01 #23067 üzenetére
Igen, van benne, már nem is kísérleti, de csak szoftveresen kezeli a kártyát, hardveres gyorsítás nincs benne. Ezzel csak annyit tud, hogy korrekten kezeli a képmegjelenítést (felbontás, frissítés) és az energiagazdálkodást, de gyorsítás nélkül minden szaggat, használhatatlan normális dologra.
vladi: kösz, de nem. A Linuxnak az az értelme, hogy haladj a korral, friss csomagokat használj. Nem fogok azért millió éves csomagoknál maradni, hogy egy ősrégi driver menjen, és ennek rovására a csomagfüggőségek miatt meg több másik program ne fusson. Inkább hagyom a fenébe a régi csomagokat, régi disztrókat. Persze workaroundre várok tippeket, hátha mégis kitrükközhető modern disztrók alatt. Sok reményt én sem látok rá, de hátha.
-
N0zer0
senior tag
Megvagyok még. Atom prociba integrált Intel 3600 lassító szutyokhoz lehetne valahogy linuxos drivert szerezni? Az inteles driver nem támogatja, és az Intel adott ki hozzá ugyan drivert, de az még 2012-es, és modern disztrók alatt nem megy, olyan függőségei vannak. Talán az utolsó két disztró, ami támogatta ezt a kártyát, az a 12.04-es és 14.04-es Ubi, szóval nem maiak, emiatt nem akarom őket feltenni.
Emiatt most szégyenszemre Win7-et kell használnom a netbookomon. Ment rajta az Arch is persze, de csak szoftveresen, hardveres videógyorsítás nélkül, úgy meg tearingeltek a videók és a görgetés a böngészőben, nem sok értelmesre lehetett úgy a gépet használni
Szerintem nincs rá workaround, de azért kék luficet vagy valaki hátha tud rá valami megoldást. Ötletek? Esetleg próbáljam meg egy új Uborkával vagy Minttel?
-
N0zer0
senior tag
válasz
spammer #22547 üzenetére
Igen, a vim-nek ez a hátránya, hogy amerikai angol billentyűzetkiosztáshoz találták ki, hogy a melyik gomb milyen parancs legyen. Magyar billentyűzethez át kell szabni, hogy az ékezetes betűkre csinálja azt, amit az amerikai billentyűzet megfelelő gombjaira.
A vim-nek pont az a lényege, hogy gépíró módban, vakon, csak a billentyűzettel dolgozzunk, és az egérhez ne nyúljunk hozzá egyáltalán. Aki pl. nem tud gépírni, néznie kell a gombokat, nem érdemes vim-et használnia addig, míg meg nem tanul gépírni. Érdemes megtanulni, mert a gépírás nem csak munkához, de fórumozáskor, e-mailezéskor, chateléskor is nagyon hasznos, és gépírva nem fárad el az ember úgy a gép előtt, mint anélkül. A gépírás nem a sebességről szól, hanem a figyelem pihentetéséről. Aki nem gépír, annak a szeme állandóan cikázik a képernyő és a billentyűzet között, és ez a cikázás több óra gépelés után mocskosul lefárassza az idegrendszert, míg egy gépírónak egyáltalán nem kell néznie a billentyűzetet, végig nézheti csak a képernyőt, sőt, még az utóbbit sem kell feltétlenül néznie, akár a szemét is lecsukhajta, pihentetheti gépelés közben, és így sok órás gép előtti műszak után sokkal pihentebben kel fel az ember a gép mellől, mint egy gépírni nem tudó kolléga. Egyszerűen megéri megtanulni, vannak rá ingyenes oktatóweboldalak és szoftverek. Igaz eleinte nehéznek tűnik, de pár hét alatt bele lehet jönni, bőven megtérül a befektetett idő.
A gépírás nálam megvan már évek óta, de a vim-re átállós projekt már másfél éve áll, próbálkozgattam vele, de aztán idő nem volt rá, mostanában pedig alig vagyok gépnél, így nem tudni, hogy mikor kerül rá sor. Addig meg, mikor gépezek, akkor Kate KDE-vel szövegszerkesztek (vagy ha nyomtatandó dokuemtum kell, akkor TeXworks+XeTeX-et használok). Ha meg konzolból, terminálból kell valami gyors, akkor nano, mcedit vagy terminálbemenet átirányítása fájlba (Ctrl+Z a végén). Ha esetleg sikerül beszerezni egy régi, olcsó netbookot, akkor talán előveszem újra a vim-es projektet. Talán akkor az Archra átállás is meglesz, mert minden megvan ahhoz is, megy a telepítés, meg a LUKS LVM-ezés, virtuális gépek kigyakoroltam, csak élesben nem küldtem még sosem.
-
N0zer0
senior tag
válasz
CPT.Pirk #22272 üzenetére
Ez tuti kamu hír. Ha meg mégsem, akkor legalább annyi esze lehetett volna, hogy valamelyik sarki Pistikével, vagyis jelen esetben Steviekével feltetet rá egy Windowst, ha már úgyis annyira az kellett neki. Vagy eladhatta volna a gépet, és vehetett volna egyet Windowszal, ehhez is csak ész kellett volna, szerintem csak minimálisat bukott volna rajta szakértelem híján. Vagy, ha csak a net volt a gond, ahogy értem, akkor kihívott volna egy infós vagy másik céges supportos szakit, aztán az minimális pénzért belőtte volna neki a netet, meg feltett volna Wine alá egy működő Májkrémszaft Ofiszt, és örülhetett volna a szőke feje. Ráadásul jenkik Rágott Almával szoktak inkább menőzni, és a setup.exe, meg az iskolai szarjai azzal sem kompatibilisek, még ha van Macre Microsoft Office.
Bár én megcsinálnám neki olyanra, hogy feltennék egy stock Wint, se 3rd party szoftverek, se frissítések, se driver (még a LAN-hoz, Wi-Fi-hoz sem), aztán netezzen azzal 640x480-ban, majd meglátja, hogy a powered by Microsoft sem tesz csodákat, ha valaki nem ért hozzá. Bekészített phapkhorn mellett szívesem megnéztem volna, hogy mit kínlódik vele.
-
N0zer0
senior tag
válasz
N0zer0 #21776 üzenetére
A feature-ökben viszont igazad lehet, mert a 11.2-es Adobe Flashnél azt írja néhány videónál, hogy unsupported MIME type meg hogy unsupported video format. Abban is igazad van, hogy hosszú távon mindenképp a Pepperflash lesz a jövő Linuxon, de addigra a FF is támogatni fogja.
-
N0zer0
senior tag
Vagy 35-ös vagy 36-os Chrome bétával próbáltam. Biztos nem azért volt, mert béta, mert semmivel nem instabilabb, mint a végleges, sőt, ha megjelenik hiba, azt gyorsabban javítják a bétában, mint a véglegesben. Persze ez 3 hónapja volt, és akkor még a Pepperflash is újdonság volt, és azóta kiforrotta magát.
Megnéztem most 39-es Chrome bétával. Már nincs vele baj, de még így is kicsit magasabb az erőforrásigénye, mint a FF 36 alfának. Chrome-ban teszteltem SD-s videót, ott 8-11%-ra terhelte a procit, FF-ban 5-8%-ra. Memóriafoglalás kb. azonos volt.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Rimuru #21742 üzenetére
Pedig ez az IceWM nem tűnik rossznak. Ennek a videónak az alapján még elég jól XP-síthető is, pehelysúlyú, 3 megányi memóriával beéri, szóval szülőknek simán jó lehet, egy könnyebb böngészővel meg egy médialejátszóval.
-
N0zer0
senior tag
válasz
whbear #21710 üzenetére
A szülők gépén mennie kell egy RDP szervernek, a KDE-re pl. ott van a KRFB (KDE Desktop Sharing), ahhoz tudsz kapcsolódni KRDC-vel, csak egy IP és egy port kell hozzá.
Illetve, ha beéred terminállal, akkor elég az SSH, csak arra kell figyelni, hogy nyitva legyen egy port az SSH-nak, SSH server alapértelmezetten szokott lenni a mai legtöbb disztróban, ehhez semmilyen program nem kell, csak ki kell adni az ssh parancsot, meg a gép nevét vagy IP-jét mögé.
-
N0zer0
senior tag
-
N0zer0
senior tag
Nyugodtan mentsd ki a vinya tartalmát az új HDD-re. Az nem számít, hogy az egyik fizikailag advanced formatos, a fájlrendszer logikailag lehet rajta ugyanolyan. Illetve nincs konkrét tapasztalatom az advanced formattal, de mindenképp mennie kéne. Legrosszabb esetben úgy, hogy dd-vel lemezképet csinálsz a rossz HDD-ről, és újon pedig az advanced szektorméret szerint hozol létre fájlrendszert, és arra teszed rá. Majd felmountolod a képfájlokat fájlrendszerként.
Mondjuk ha hasznos tartalmat tároló szektor lett rossz, akkor az ahhoz tartozó fájlt buktad, de egyébként a többi adat biztosan kimenthető.
-
N0zer0
senior tag
Persze, hogy ott van. A Debian és az Ubuntu a két disztró, amikhez a LEGTÖBB csomag van, és ez a v4l2loopback is egy elég alap csomag, mert sok program és videoeszköz használja (pl. webkamerák is ezt használják, hogy Skype alatt legyen kamerakép). Fölösleges fordítással szopni.
-
N0zer0
senior tag
Mondjuk ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül, néhány idézet a netről:
SysRq:
This key was meant for invoking low-level operating system functions. it behaves differently from other keys on your keyboard – when you press this key, your computer’s BIOS generates a special interrupt that tells the operating system the key was pressed. The operating system can listen for the event and do something special.These days, most operating systems and programs will simply ignore this key-press event. One notable exception is Linux, where the “Magic SysRq key” can send commands directly to the Linux kernel to help recover from crashes and debug the operating system.
Scroll Lock was designed for older, text-mode environments, which had a small amount of available screen space. Pressing the arrow keys normally moved the text-entry cursor around, but people wanted a way to scroll up and down through the contents of a text screen.
When Scroll Lock was enabled, the arrow keys would scroll the contents of the screen instead of moving the cursor.
With modern graphical environments that include scroll bars and mouse wheels, this behavior is no longer necessary – in fact, most programs will ignore the Scroll Lock key entirely.
One notable program that continues to obey Scroll Lock is Microsoft Excel. When Scroll Lock is enabled in Excel, pressing the arrow keys will scroll the viewing area without moving the cursor.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Rimuru #21622 üzenetére
Ja, de te ilyen kék luficet vagy tiling ablakkezelővel, a te használati szokásaid az össz-IT-s társadalom és felhasználók szokásait 0,0000000001%-ban reprezentálják. Én még egyszer nem vettem hasznát, talán egy-két programra emlékszem, aminél valami funkciója van, de még ezeknél is át lehet drótozni másik gyorsbillentyűre ezt a funkciót. Noteszgépeken még ledje sincs a scroll locknak. Ha megkérdezed ECDL Mancikát, ő még azt sem tudja, hogy mire való. Egy átlag felhasználó soha az életben nem használta, használja, és nem is fogja használni egész hátralévő életében.
A másik hasonló hülyeség a SysRq gomb, a Windows. Ezek mind ilyen ősi maradványok, amik ottfelejtődtek a PC-ken kompatibilitási okból. De most őszintén, ki a rák használ már A:/B: meghajtót, DOS-t, DOS fölé húzott Wint és OS/2-őt? Aki még igen, tudja virtuális gépbe nyomni. Ha meg ilyen hülye billentyűknek a tudása kell neki, akkor átprogramozza a gombokat, főleg, hogy már az OS-gombot (vagy hogy a fenébe hívják) is lehet használni módosító/vezérlőbillentyűnek, és lehet vele billkombókat létrehozni.
Linux-konzolban is csak befagyasztja a képernyő outputját, de lehet helyette Ctrl+S-t majd Ctrl+Q-t használni. Windowsban meg talán az Eszközkezelőt vagy a Rendszerbeállításokat lehet vele gyorsabban elővenni.
-
N0zer0
senior tag
válasz
CPT.Pirk #21609 üzenetére
Ezt én nem is értem, hogy miért csinálnak a mai gépekre ilyen lockokat. A noteszgépeseket kivéve nincs olyan ember, aki a numerikus részt kurzorozásra használja, utoljára a 84 gombos billentyűzetek korában volt ennek a kapcsolgatásnak létjogosultsága.
A caps lock dettó, a legtöbb felhasználó csak bosszantja, hogy véletlenül megnyomja (én le is szoktam tiltani), aztán egész sorokat javíthat ki utána. Ha meg végig nagybetűsen kell írni, azt a mai szoftverek utólag is tudják kijelölésre NAGYBETŰSÍTENI vagy Nagybetűsíteni.
A scroll lock szintén teljesen felesleges, még a régi text módos, TUI-s programokhoz találták ki, hogy a kurzor helyben maradjon, és a lista gördüljön el alatta, ne pedig a kurzor a képernyő alján görgesse le a listát. A mai GUI-k és HD-kijelzők korában már vagy 2,5-3 évtizede teljesen értelmét vesztette. Semmire nem jók ezek ma már, max. tesztelésre, ha csontra fagy a gép, akkor általában a lock ledeket sem lehet kapcsolgatni, de ez a minimális diagnosztika nem éri meg.
Mondjuk ez a többi x86-os őskövületi dologról elmondható, valós mód, virtuális mód, Intel 8259 IRQ controller, stb.. Ezeknek egy rész a virtualizáció miatt felesleges, a megszakításkezelés pedig sokkal jobban megoldható lenne más formában. Nem véletlen, hogy egy csomó disztrót már ki sem adnak i386/486/586-os architectúrára (van amelyik még az i686-ot sem támogatja, mert csak x64 only, legfeljebb lefordítható 32bitesre is), és a modern OS-sek sem indulnak el akármilyen kőkorszaki procin. Vagy pl. ez a Microsoft-féle A:, B:, C:, …, Z: meghajtózás is idejét múlt nagyon, meg a FAT, meg a BIOS a hagyományos formában.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Ice&Lime #21572 üzenetére
Akkor egálban van a Linuxszal. A Windowsban szerintem azért látod 0%-nak, mert 0,49%-ig lekerekíti 0-ra, de az nem végig 0,00%. Meg pl. ha Windows alatt a Process Explorer rendre magasabb terheléseket mutat, valószínű a beépített windowsos Feladatkezelő csal is az adatokkal.
Az sem lényegtelen, hogy egyes linuxos feladatkezelők úgy számolják a prociterhelést, hogy minden magot külön 100%-nak vesznek, így ha van egy olyan folyamat, ami mind a négy magot terheli 1%-kal, akkor pl. 4%-nak mutatja, ennek a százszorosánál meg 400%-nak. Windowsban meg ha csak egy mag terhelődik 100%-ra, akkor 25%-nak mutatja.
Mondom, nagyon nem mindegy, hogy mivel nézed. Érdemes konzolból vagy terminálból nézni top, htop segítségével.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Ice&Lime #21569 üzenetére
A Debian 7.7 pl. 2014. októberi, az Arch jelenlegi telepítője pedig 2014. decemberi. Ráadásul az Arch még rá is frissít neked egészen mai időállapotra, így mindenből a legújabb verziód lesz, ami csak létezik, olyan friss, hogy ropog, még melegen kerülnek ki a kódok a fejlesztőktől. Mivel az Arch rolling, ezért friss is marad, és nem kell újratelepítgetni verzióváltásokkor, nincsenek főverziók. Ennél frissebb a linuxos világban csak ilyen saját fordítású testinges rendszerek.
-
N0zer0
senior tag
Megnéztem neked. A kétmagos celeroncsos hulladék laposomon, ha csak a KDE megy rajta (de az teljes pompájában), 0,2-0,3%-os a CPU terhelés a top szerint. Ez azért kibírható.
Jó, mondjuk sok füllel, sok flashes tartalommal nálam a firefox meg tud enni 7% CPU-t, a qBittorrent (200 torrent seedelése 1TB méretben) egy másik 10-13%-ot. Plusz, ahogy néztem a KDE-s KSysGuard feladatkezelő is megeszik egy olyan jó 5%-ot a processlistánál, és 10% felett, mikor a terhelési grafikonokat rajzolgatja.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Ice&Lime #21567 üzenetére
Ezek ilyenek. Azért azt is vedd figyelembe, hogy a legtöbb linuxos grafikus feladatkezelő is eszi a CPU-t, mikor nézed rajta, hogy mekkora a terhelés, közben rajzolják ki a görbéket. Amikor bezárod, akkor valószínűleg nem annyi. Meg ezt a disztrók kompenzálják a fejlettebb, alig töredező fájlrendszerrel és jobb memória- és hálózatkezeléssel, így összességében kb. ott van, ahol egy Windows, vagy még egy kicsit alatta is.
Hidd el, hogy pont az Ubuntu eszi a legjobban, hiába nem csicsás. Beelőzte már ebben a KDE-t is. Az Openboxot próbáld ki, azt is pl. egy Archon, vagy egy netinstallos Debianon, kevesebbel is beérik.
Esetleg az alapjáratot nézd konzolból (pl. Ctrl+Alt+1), a top paranccsal. Esetleg még az ablakkezelőből is kiléphetsz előtte, hogy legyen összehasonlítási alap, meg kiderüljön, hogy mi eszi. Azt is figyelembe kell venni, hogy a Live rendszer jobban eszi általában, mint a rendesen feltelepített.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Ice&Lime #21564 üzenetére
Részben a live mód miatt is lehet, meg amiatt is, hogy az Ubuntu Unityje meg a Fedora GNOME3-omja vagy KDE-je elég erőforrás-igényes. Talán Unity, KDE, GNOME3, a csökkenő erősorrend. Nem egy XP-vel vannak egy kategóriában, hanem Win7, Win8-cal, meg azoknál jobban néznek ki. Esetleg, ha annyira bánt, hogy pörgeti, akkor használj Cinnamon, MATE, GNOME2, Xfce, LXDE, Openbox-ot ez is fajsúlybelileg csökkenő sorrend. Az Xfce-t nem ajánlom nyugodt szívvel, mert a tearinges bugja nagyon idegesítő, meg egy ideje nem fejlesztik. Akár meglévő telepített rendszerre is fel lehet őket tenni, egyedül Gtk-s rendszerre nem jó ötlet Qt-set felszögelni, bár az is simán mehet.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Fritz Teufel #20936 üzenetére
Dehogy nem, pont a mai nappal nyílt meg rá a jogosultságom. Csak nem tudom, hogy mit tegyek ki, eléggé megköti a PH az ember kezét, az új avatarnak elég sok mindennek kell megfelelnie.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Rimuru #20794 üzenetére
Meg nálam is problémás Linux alatt a Pepperflash. A YouTube HTML5-ös videóival kikapcsolja a képernyőt, és onnan használhatatlan a gép, nem lehet visszakapcsolni. A flasheket viszi, de elég akadozva.
Új FF alfával, még újabb Flashsel, és kikapcsolt Flashblock addonnal (szerintem ez kavart be) most jó nálam.
BSD-re csak Pepperflash van, és csak Chrome only megoldást nyújt.
-
N0zer0
senior tag
válasz
_Dumber_ #20762 üzenetére
Igen, 32-es végleges FF-szal megy, 34-es alfával csak fekete kép van. Chrome bétában jó. A HTML5 viszont FF alfában és Chrome bétában is kikapcsolja a képernyőt. Frissítettem kézzel Flasht, ez sem lehet baja. Ezek szerint a videokártya drivere is jó, mert akkor FF32-ben és Chrome-ban nem menne. Akkor ez a FF alfa bugja lesz.
-
N0zer0
senior tag
Lenne egy olyan gondom, hogy Kubuntu 14.04 x64-et frissítettem, integrált X3100-as Intel-kártya van a gépben, frissült a drivere. Viszont azóta a YouTube immáron kötelező HTML5-ös videói nem működnek, vagy fekete kép van, vagy teljes képernyőre téve még a monitort is kikapcsolják.
Hogyan lehetne ezt rendbe tenni?
-
N0zer0
senior tag
válasz
_Dumber_ #20710 üzenetére
A gyakorlatban nincs hátránya. Ahogy kék luficet írja, a konténerfájl elméletileg töredezhet létrehozáskor, de gyakorlatilag nem nagyon szokott. Másrészt elvileg a rendszernek dupla munka, mert a swap fájlban lévő adatokat íráskor ext4-re is le kell képeznie, de ez is észrevehetetlen plusz terhelés. A gyakorlatban a két megoldás sebességügyileg 0,000001%-ban különbözik. A swap konténerfájl sokkal rugalmasabb, én is azt fogok használni Arch alatt, sokkal kényelmesebben lehet növelni és csökkenteni, mint egy partíciót vagy egy LVM logikai kötetet.
A swap konténerfájlban épp úgy swap fájlrendszer van, mint egy swap partíción. Épp úgy kell a konténerfájlt is felcsatolni, mint egy partíciót (mount, /etc/fstab, satöbbi), olyan, mintha egy swap partícióról készült képfájl lenne. Épp úgy, ahogy egy bootolható linuxos iso-ban sem ext4 van, hanem épp olyan iso-fájlrendszer, mint egy telepítő CD/DVD-n. Persze ezt most nem neked írom, hanem csak úgy, ismeretterjesztő jelleggel, mert sokan nincsenek tisztában ezzel a dolgokkal, főleg windowsos felhasználók.
Sőt, ilyen a WUBI-val telepített Windows melletti Linux. Az NTFS fájlrendszeren tárol fájl, amiben rendes linuxos fájlrendszer van. Igaz ez kicsit jobban lassít, nem a dupla munka miatt, hanem a linuxos NTFS driver egy kicsit munkásabban kezeli az NTFS-ses lemezműveleteket, de szerintem egy mai gépnél nem vészes, mintha titkosítva lenne a cucc, nem lassít sokat. Én kezdők esetén a WUBI-s megoldást preferálnám, úgy nem barmolják szét a partíciókat, könnyebben eltávolítható a cucc, csak a WUBI-s módszer inkább nem szokott menni, mint igen.
-
N0zer0
senior tag
válasz
gery2123 #20706 üzenetére
Egyelőre még kap egy új esélyt a qBittorrent, ez meg a KTorrent tudja még a legtöbb mindent Linux alatt. Mivel a KTorrent nem jól jelent le az nMag „követő”-jére (ezt az idióta magyarítást valamelyik kliensben láttam), ezért csak a qBittorrent marad. Ha meg nem válik be, akkor tényleg megy fel Wine alá az uTorrent, pedig megfogadtam, hogy mindent natív linuxos programal oldok meg, ami eddig sikerült is nagyjából. Egyedül a GIB szótárat és néhány régebbi windowsos játékot tolok csak Wine-ből, mást nem is.
Bár ez a havi/napi fel/letöltési statisztika és a torrentek közötti prioritási szintek továbbra is nagyon hiányoznak, a többit nagyjából tudja a qBittorrent. Még a finom szemcsés prioritást is kiváltja némileg a fájlok sorban letöltése funkció, bár ha nem sorban kéne finom fokozatokban priorizálni, akkor arra nem jó. Illetve a qBittorrent tud a torrentek között keresni, ezt az uTorrent csak kiegészítő App feltétele után tudja, és lassabban keres.
Próbálkozok rTorrenttel is, az a másodlagos kliensem, public torrentekhez használom, de nagyon primitív. Pl. nem lehet kézzel trackert frissíteni. A qBittorrentben lehet, csak el van dugva, először rá kell menni az adott torrentre, majd az alsó panelban a Trackerek gombra kattintani, majd a megjelenő listára jobbgombbal kattintani, és ott lehet kézzel frissíteni. Kitehették volna a jobbgombos főmenübe, mint az uTorrentnél, Deluge-nál és a KTorrentnél van, nem szakadtak volna meg. Sajnos sok trackert néha muszáj kézzel csesztetni, sokszor talál így több seedert, meg növekedik meg a le/feltöltési sebesség, persze ez a trackerek hibája, mert egy jól működő trackernél nem lenne szükség ilyesmire.
A Transmission egy vicc, eleve a kezelőfelülete is átláthatatlan, a torrent állítgatásához egy külön menübe kell belemenni, ami külön ablakban jelenik meg, meg fülek között kell válogatni. Nagyon körülményes és kényelmetlen, ráadásul egy csomó mindent nem tud (statisztika, superseed, sorbaállítás, forgalomkorlát, stb.). Csak tényleg nagyon alap torrentezésre jó, ha valakinek csak kevés torrentje van, és főleg csak letölt, és nem nagyon seedel.
-
N0zer0
senior tag
válasz
lionhearted #20654 üzenetére
Visszaálltam Deluge-ról qBittorrentre. A Deluge-gal is el lehetett lenni, de egyrészt kevesebbet tud, mint a qBittorrent, másrészt mivel pythonos a felülete, borzasztóan ette a laposom gyenge prociját, gyakran 22%-on is hajtotta. A Deluge max. 3-6%-ra megy fel, kivéve, ha torrentet ellenőriz újra seedeléshez.
Próbálkoztam rTorrenttel is, mindenféle felület nélkül, terminálban, de sok minden körülményes vele. Jó lenne az uTorrent Linuxra, beérhetné már a qBittorrent.
-
-
N0zer0
senior tag
Nem az, hogy komoly feladat, de most a p5sömnek sincs kedve mindenféle adatot megadni, meg aktivációs emailt nézegetni, meg 500 biztonsági azonosításos procedúrát végigcsinálni, aztán lehet az egész nem is fog tetszeni. Lehet majd sort kerítek rá, de most rohadtul nincs hozzá kedvem.
-
N0zer0
senior tag
válasz
bambano #20684 üzenetére
Egyetértek. Feladatok kellenek. Mondjuk betenni valamit az automatikus indításba. Valamit telepíteni vagy uninstallálni. Vagy megkeresni egy fájlt, fájlt/könyvtárat/linket létrehozni/törölni, esetleg átnevezni bizonyos fájlokat, esetleg tartalom alapján is. Fel/lecsatolni fájlrendszereket, különböző jogokkal. Tömörített fájlokat kezelni, mondjuk néhány fájlt vagy könyvtárat be/kitömöríteni. Haladóbbaknak forrásból fordítani. Ilyesmikkel kell kezdeni, ezek mindig előfordulnak. Mindennapos szinten kell használni a rendszert, és akkor felmerülnek ilyen teendők, és ha szép sorban megoldja őket az ember, akkor fejlődik.
Ezt a gyurmafigura féle tanfolyást én is szívesen kipróbálnám, de nincs kedvem regisztrálgatni, anélkül meg sajna nem lehet.
-
N0zer0
senior tag
válasz
lionhearted #20654 üzenetére
A torrentek közötti prioritáskezelést nem tudja a qBittorrent (mikor több torrent egyszerre tölt le/fel), meg csak 3 szintű prioritást kezel, mikor az uTorrent 15-ös szintezést is tud. Nagyon jól jön, ha egyik torrent fontosabb, mint egy másik, vagy ha azt akarom, hogy egy torrenten belül egy fontos fájl 15x-ös valószínűséggel töltődjön le előbb, mint egy alacsony prioritású. Nem csak a hónapos statnak, de a többinek is van értelme, pl. egyes privát trackereken ellenőrizni, hogy x forgalom milyen arányt vagy helyezést hoz, nem árt kitapasztalni. Ráadásul nem értem a fejlesztőket, mitől lenne nagy munka részletes statot beletenni? Egyáltalán nem nehéz legprogramozni.
A jobb cache-kezelést hogy érted? Mi a baj az uTorrent cache-kezelésével? RSS-e miben jobb?
A másik, amin nálam a qBittorrent elbukott, hogy mikor áramszünet volt, az összes torrentet újra akarta ellenőrizni, a régieket is, teljesen feleslegesen, az uTorrent bezzeg nem csinált ilyet.
Ennek ellenére vissza fogok térni qBittorrentre, mert a Deluge-dzsal nem vagyok elégedett. A Deluge-nak is megvannak ugyanazok a betegségei, de kevesebbet tud sajna, és túl agresszívan kezeli a sebességeket. Próbálkoztam az rTorrenttel is, de nagyon primkó sajnos, és kényelmetlen használni, viszont baromi pici az erőforrásigénye, azt el kell ismerni. Van Linuxra is uTorrent, de csak uTorrent Server formájában, ami WebUI-s, de a WebUI-s verzió l*f4szt sem tud az eredeti uTorrenthez képest. A Transmission meg egy vicc. Szóval maradni fogok a qBittorrentnél, de hiányzik az uTorrent, vagyis annak a hiányzó funkciói. Ráfeküdhetnének az opensource-osok erre a torrentkliens-témára, ami azért is lenne jó, mert a Bittorrent Inc. lehúzhatná a rolót a Bittorrent és uTorrent klienseivel, adware-jeikkel.
-
N0zer0
senior tag
Windowson még nagyon jó program az mp3DirectCut, tud mp3/aac fájlokat veszteségmentesen vágni, manipulálni, egyesíteni. Linuxon egyetlen program sem tudja ezeket mind, persze ott van az mp3merge, mp3splt, és hasonlók, de azok messze nem tudják mind, amit az mp3DirectCut tud. Aztán Windowsra még elég jó program a Goldwave és az Adobe Audition. Persze, ezek mennek Wine alatt is, de ha mindenért Wine-ozok, akkor nem volt értelme Linuxra váltani.
Esetleg sakkprogramok GUI-ja nincs nagyon Linuxra, legalábbis olyan, amelyik normálisan támogatja a sakkmotorokat, megnyitáskönyveket, végjáték-adatbázisokat, játszmaadatbázisokat, vaksakkot, stb-t. A modernek közül egyedül a josé van (meg fizetősök közül a szintén javás Shredder), de az is valami javás szar, a többiek, a scid egy bughalmaz, az xboard és társaik meg rég elavultak. Bezzeg Windowsra ott van a Chessbase, Shredder, Aquarium, Arena, meg a josé is.
Aztán a kiadványszerkesztés terén sem áll jól a Linux, (La)TeX vonalat támogatja (+LyX), meg a Scribust, de ezzel kifújt, InDesign, QuarkXpress csak Wine-re szenvedhető fel. CAD programok szintén tobzódnak Linuxra, bár én nem CAD-ezek.
Plusz Windowson a Total Commander is nagy istencsászárság. Linuxon legjobban a Double Commander közelíti meg (de utol nem éri), aztán a Krusader, Tux Commander, GNOME Commander. Persze a TC is megy Wine alatt, meg az uTorrent és a foobar2000 is, de mondom, nem akarok windowsos programokhoz kötődni.
A LibreOffice meg hiába nem rossz (én elvagyok vele), de a MS Office sajnos jobb, bár én a hiányzó funkciókat kiváltottam Linuxon LaTeX-hel, szóval elég a LibreOffice. Plusz Wine-ra fel lehet szenvedni az MS Office-t, de egyrészt istenkárolmás, másrészt mazohizmus kell hozzá.
-
N0zer0
senior tag
Egyrészt nekem nem mp3 lejátszó kell, hanem minden audioformátumot lejátszó program, még a videók hangsávjának lejátszását is elvárom tőle. Többfüles lejátszási listák, médiatár, tagelés (akár netről), gain-állítás, konvertálás profilokkal (amelyekhez lehet külső encodert meghívni), emellett spektrum, spektrogramtámogatás, cue fájlok kezelése, kinézet testre szabása, a lejátszása listán és médiatárban duplikátumok kiszűrése, többféle kimenet támogatása (akár adatfolyam lemezre mentése, hálózati streamtípusok kezelése). Esetleg nem árt a minősítés, dalszövegkezelés, statisztikakezelés, tömörített fájlokon belüli audiofájlok lejátszása. Mondjuk ennek nagy részét a linuxos lejátszók is tudják, de nem mindet, míg a foobar2000 mindegyiket tudja, kivéve a minősítést és a statisztikát, ezt viszont pont egy-két linuxos program tudja.
Az uTorrent tud finomszemcsés prioritásállítást fájlok ÉS torrentek között, tud statisztikát (mennyit töltöttem fel/le, összesen, ebben a hónapban, ma, ebben a menetben, hány kapcsolat alakult ki, hány peer, hány kézfogás). Kézi trackerfrissítést, várakozási sor kezelését, a torrentek között keresést, seedelésre adott torrent ellenőrzésének mellőzését, superseedet, DHT használata csak bizonyos torrentek esetében. Persze ezek egy részét tudják a linuxos torrentkliensek is, de nem egy kliens, hanem csak elszórtan, nekem egy kliensbe gyúrva kéne. Statisztikát egyik linuxos torrentkliens sem tud, meg a prioritásállítással is hadilábon állnak, csak durva prioritási szinteket kezelnek, azt is csak egy torrenten belüli fájloknál, mappáknál, de torrentek között nem. Nem tudják a DHT-t csak bizonyos torrentekre korlátozni.
Két dolgot nem tud az uTorrent: trackerek kézi hozzáadása (ezt tudja némelyik linuxos torrentkliens), és seedelésre hozzáadott hiányos torrent (csak némely fájlok vannak meg) automatikusan részleges seedelése.
Sajnos ezek az extrák kellenek, aki nem csak letölt, hanem nagytételben seedel, több TB-tot, többszáz torrentet, ott előjönnek olyan szempontok, amik egyszeri Letölti Leventénél még nem fontosak. Nekem főleg a statisztikák fontosak (ezt egyébként nem is nehéz leprogramozni, csak néhány számláló, meg egy log file), és a prioritások normális kezelése, esetleg kézi trackerfrissítés és seedelésre hozzáadott torrent ellenőrzésének kikapcsolása.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Apollyon #20648 üzenetére
Ezt tudja a qBittorrent, meg a Deluge is. Még indulás előtt megkérdezi a beállításokat, és ott be lehet neki pipálgatni, hogy mi kell a torrentből és mi nem. Még az rTorrent is tudja, bár annál trükköznöm kell, hogy mikor hozzáadom a torrentet, akkor úgy van beállítva, hogy megállított állapotban vegye fel a torrentek közé, majd be-space-ezem a fájlszekcióban, hogy mi kell belőle (high vagy normal), és mi nem (off) és csak utána indítom.
Vladi: Majd holnap megírom, hogy mit tud a foobar2000 és az uTorrent, amit a linuxos társai nem, de most már késő van, és inkább haladok a sorozatommal.
-
N0zer0
senior tag
Tudom, hogy van 4.3-as Skype Linuxra, azt is használom. Csak úgy megjegyeztem, hogy utálom a Skype-ot.
A qBittorrent meg nem rossz, de egyrészt nem tud mindent, amit az uTorrent. Ugyan most próbából Deluge-ot használok, de vissza fogok térni a qBittorrentre. A KTorrent sem rossz, de az sem tud annyit, mint az uTorrent és az nem jelentett jól a enMag trackere felé, úgyhogy nyugdíjaznom kellett.
Ezt a deadbeefet kipróbálom, amúgy Clementine-t használok, az sem rossz, de nem tud annyit, mint a foobar2000. Utóbbiból nekem a kényelmes gain-állítás és converter funkció hiányzik nagyon, kényelmes volt, hogy lehetett csinálni külső tömörítős converter profilokat, és lehetett vele tömegesen konvertálni. A konvertálást végül Linuxon az Arch wikiről szedett scriptekkel oldottam meg, de nem olyan kényelmes.
Meg még talán a windowsos sakk GUI-k hiányoznak egy kicsit, de ezt is megoldottam javás joséval. Meg mondjuk használhatnám az uTorrentet és a foobar2000-et Linux alatt, de akkor nem volt értelme Linuxra váltani, ha a progarmjaim továbbra is windowsosak.
-
N0zer0
senior tag
Én is már csak a Skype miatt, bár én a 4.3-assal is meg vagyok elégedve. Mondjuk nem használnám, nem szeretem, de néhány ismerős ragaszkodik hozzá, hogy ezen tartsuk a kapcsolatot. Amúgy nincs is fent nálam másik M$-tos program, talán csak a ms-core-fonts, de azt is a Wine tette fel automatikusan, nem én. Amúgy se Windows, se semmi nincs a gépemen, még csak másik partíción vagy virtuális gépen sem, és teljesen jól el lehet lenni nélküle. 1-2 windowsos program hiányzik (uTorrent, foobar2000), de meg tudtam oldani a hiányukat, még ha csak nehezen is.
-
N0zer0
senior tag
válasz
lionhearted #20490 üzenetére
Elvileg hibaforrás, gyakorlatilag még nem olvastam róla, hogy bárhol is adatvesztést okozott volna.
-
N0zer0
senior tag
Ahogy írták, beilleszted SMPlayerbe a YouTube-linket. Sőt, még kényelmesebb, ha az SMPlayeren belül előszeded az SMTube-ot, azzal még a videolinket sem kell beillesztened, hanem kapsz egy alternatív YouTube-felületet, és azon látod, hogy milyen videók vannak, mi a címe, leírása, szinte teljesen olyan, mint a YouTube, egyedül a hozzászólásokat nem hozza, meg lejátszási listákat nem támogatja. Ilyesmi kinézetre:
Az egésznek semmi köze nincs a böngészőhöz. Ha a böngészőn belül akarsz ilyesmit, akkor Firefox alá fel lehet tenni VLC plugint, és akkor az játssza le a flashes videókat, bár az már erőforrás-igényesebb, de még mindig nem annyira, mint a Flash plugin.
-
N0zer0
senior tag
Innen le tudod tölteni a régi verziókat. A Release and Content Debugger archives résznél nézd, ott van a lista alján a 9-es és a 10-es is. Letöltöd a zip-et, kibontod belőle a nem debugos verziókönyvtárból a tar.gz-s Linux-kiadást.
Ezután ezt a tar.gz-t is kibontod valahová. Ebben lesz egy .so fájl, ezt kézzel bemásolod a böngésződ pluginkönyvtárába (felülírva a meglévő verziót, amit elmentesz előtte máshová), majd újraindítod a böngészőt. Utána működnie kéne.
Próbálgasd, hogy melyik az a legfrissebb verzió, ami még megfelelő sebességgel fut. Egyébként meg figyelj arra is, hogy néha azért akad a Flash ablakban, mert az ablakkezelő is használja a GPU-gyorsítást, viszont próbából letiltod ezt, vagy kiteszed a videót teljes képernyőre, akkor lehet jobban fog futni.
Ha meg YouTube-ot néznél csak a Flash-sel, akkor használj hozzá SMPlayer SMTube-ot, vagy VLC Playert. Főleg az elsőt ajánlom, mert kevesebb erőforrás kell neki, és akadás nélkül le kéne játszania az SD-s videókat.
-
N0zer0
senior tag
Itt is megkérdezem, mivel talán Linux-specifikus. Beolvastam néhány régi DVD-m (Princók). 1-2 olvasható volt, de több viszont nem, vagyis beolvasta azokat is, de a könyvtárak meg a sok fájl helyett csak néhány darab kínai karakteres fájlt látott a rendszer. Akkor ezeknek kuka? Találkozott már valaki hasonlóval?
-
N0zer0
senior tag
Ha már többször előjött itt az X nélküli programfuttatás, nekem is lenne egy ezzel kapcsolatos kérdésem. Egy OpenGL-es, ingyenes játékot szeretnék futtatni X szerver nélkül. X szerverrel, KDE-vel normálisan fut, de szeretnék jobb teljesítményt, és gyenge gép, ezért gondoltam, hogy lelövöm az X-et, és csak konzolból indítom (tty1), viszont erre besírja, hogy „could not load OpenGL subsystem”.
Lehetséges ezt X nélkül kivitelezni? Nem találtam vonatkozó anyagot, de gyanús, hogy a neten inkább azt írják, hogy egy második, soványabb ablakkezelőből kell indítani. Ha ez utóbbi a helyet, akkor mit érdemes feltenni, nekem csak tényleg arra kéne, hogy lightosabb körülmények között indítsak el 1-2 játékot.
-
N0zer0
senior tag
válasz
bambano #20313 üzenetére
Seedszerverbe jó lehet az ext2-is, de mivel ez elszállt neki, lehet mégse ártana az ext4. Mégis csak újabb, fejlettebb fájlrendszer, gyorsabb, az fsck gyorsabban ellenőrzi. A seedszervert meg nem lassítja érdemben a journaling.
Esetleg, ha nagyon mazó, akkor a ZFS-t vagy a Btrfs-t is be lehet próbálni, azok még hibatűrőbbek talán, de én anno szintén seedes HDD-vel nem mertem megkockáztatni, maradtam az ext4-nél és eddig nem bántam meg.
Tudom, ezért gyurmafigura megint cikizni fog, de ha úgyis minden adatot bukott, és tiszta lappal kezd, és a gép nem nagyon régi, vagy nem nagyon gyenge, akkor én egy AES256 XTS dm-cryptes titkosítást is ajánlanék rá, már csak a torrent miatt is:
dd if=/dev/rand of=/dev/sda3 bs=10M count=10000
Persze ezt az adatrombolást lehet /dev/urandom-mal vagy /dev/zero-val is csinálni, meg a formázás utánra is napolható, vagy ha gyorsan telítődik adattal a partíció, akkor akár mellőzhető is, vagy csak elég a partíció legelején lefuttatni, pár perc erejéig. Aztán jöhet az érdemi titkosítás:
cryptsetup aes-xts-plain64 --key-size 256 luksFormat /dev/sda3
Ha nagyon erős gép, akkor AES512 XTS is mehet rá, kicsit szigorúbb paraméterekkel (archwiki ajánlása alapján az Arch alapbeállításai):
cryptsetup -v --cipher aes-xts-plain64 --key-size 512 --hash sha512 --iter-time 5000 --use-random luksFormat /dev/sda3
A jelszó mindenképpen legyen legalább 8 karakteres, de inkább több, legyen benne kisbetű, nagybetű, szám, egyéb nem betűs karakter vagy ékezetes karakter. Utána megnyitjuk a titkosított partíciót:
cryptsetup luksOpen /dev/sda3 titkositott-kotetnev
Ha beadtuk a jelszót, utána jöhet a szokásos formázás.
mkfs -t ext4 /dev/mapper/titkositott-kotetnev
Majd felcsatoljuk mount-tal a /dev/mapper/titkositott-kotetnev eszközt. Többet nem kell vele szenvedni, mert a modern disztrók automatikusan csatolják, ha mégse csatolná fel, és belső vinyó, akkor az /etc/fstab-ba vagy /etc/crypttab-ba be lehet adagolni, vagy az ablakkezelőbe (pl. KDE-nek van erre menüpontja), és onnan a rendszer csak a jelszót kéri be, nem kell külön kézzel nyitogatni a titkosított partíciót, meg még fel is csatolgatni (meg után kézzel gépkikapcsolás előtt az ellentettjeit eljátszani: umount és cryptsetup luksClose /dev/mapper/titkositott-kotetnev), hiszen a rendszer automatikusan intézi. -
N0zer0
senior tag
válasz
Sobriety #20249 üzenetére
Így van. Bár sok magyar ember azért írja 2 r-rel, mert dupla r-rel ejti szóban. A tera ugyanis olyan hangkombinációt tartalmaz, ami a rövid magánhangzó és az r hang, mint likvida miatt megnyúlást kíván. Így vagy az e-hang nyúlik meg, vagy még sokkal gyakrabban az r. Hasonlít a szitu a merre szóra. Megint más, hogy a tera latin prefixum, ezért igyekeznek az eredeti írásmódot, idegen eredetet megőrizni, bár ezt a kilónál meg feladták.
-
N0zer0
senior tag
válasz
hódmaci #20225 üzenetére
Hát, nekem nem kész a Linux egy újraindítás után, mert még egy csomó programot felteszek (SMPlayer, VLC, FF alfa, Chrome beta, Audacity, Wine, nem sorolom végig), meg szinte mindent átállítok (grafikus felület beállításai, hotkeyk, feltelepített programok beállításai, stb., bár sok beállítást vissza lehet húzni a home mappa mentéséből).
-
N0zer0
senior tag
válasz
gery2123 #20171 üzenetére
Amúgy különben vicc, hogy a Google egy ilyen súlyos hibát benne hagy a böngészőjének a stabil kiadásában, ráadásul akkor is, amikor az már rég javítva van, úgy majdnem 2 hónapja.
Mondjuk nem érint, mert FF alfát használok, meg kiegészítésnek Chrome bétát, csak úgy nem értem, hogy egy ekkora óriáscég hogy lehet ilyen felelőtlen.
-
N0zer0
senior tag
Kösz, hogy betetted, de újdonságot nem láttam rajta. Mondjuk ez a muksó is megkímélhetett volna a lengyel szarától, feltehette volna angol nyelvű Linuxra, meg a tucc-tucc is idegesítő alatta. A bemutatott dolgokat tudja a 4.X-es KDE is. Az 5-ösnek az lesz az értelme, hogy megszűnnek remélhetőleg a 4-es évek óta meglévő bugjai (pl. ikonok eltűnése boot után véletlenszerűen az asztalról egy gyanús görgetősáv kíséretében, vagy a kis méretre tett programok megakadályozhatatlan kiszürkülése a tálcán), és kapunk helyettük újakat.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Findzs #20149 üzenetére
Használd. Mondjuk háttérképet, hangsémát nem lehet változtatni rajta (hangsémát trükkel, háttérképet SEHOGY, a régi trükkök nem működnek), de végül is az is használható. Az egyidejűleg futtatható alkalmazások limitjét kivették belőle. Mondjuk én azt a szutykot nem tenném fel a netbookomra (se).
-
-
N0zer0
senior tag
válasz
kmisi99 #20124 üzenetére
Ezt a terminálba kell írni (Ctrl+Alt+T, vagy alkalmazásmenüből Terminált választani), vagy konzolba írni (Ctrl+Alt+F1). Ez olyan, mint a Windows parancssora. Vigyázz, hogy ez egy sorba megy az egész, nem kettőbe, ahogy a képen van.
Az is lehet, hogy először nem találja majd a hdparm parancsot, akkor fel kell tenni, telepíteni a hdparm csomagot. Bár a hdparm minden jelentősebb disztribúció alatt alapból ott szokott lenni, de azért sose tudni előre.
Puttyban is használható, az is konzol, csak távoli konzol.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Findzs #20121 üzenetére
Nem hinném, hogy errefelé sokan Meegooztak, vagy tettek volna ilyet a múltban. A leírás alapján bármi lehet a baja. Tudni kéne, hogy mit ír ki kilépésé előtt, hová lép ki, stb. Fogalmam sincs, hogy van a Meegooban visszaállító. A neten nem találom bizonyítékát annak, hogy lenne, de ennek ellenére simán lehet benne.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Rimuru #20092 üzenetére
Importálás 2-3 kattintás, grafikon szintén 2-3 kattintás, igaz akkor nem fog jól kinézni a grafikon, de használható lesz. Menteni szintén 2-3 kattintás.
A Calc meg tud nyitni plain text forrást, rákérdez a kódolásra és a határolóra, azt odakattintod neki a listából (bár alapból jól fel is ismeri), és már meg is nyitottad táblázatként. Ezután diagram ikon, de már eleve jól ismeri fel az adatoszlopokat, neked csak címet kell adni (nem kötelező), meg grafikontípust választani néhány kattintással, esetleg tengely felcserélni. Ha meg nem tetszik, akkor testreszabod, pl. akarsz elemleírást, vagy nem akarsz rácsbeosztást, vagy vastagítani, nagyítani szeretnél rajta, esetleg a színeket módosítani. Ha kitapasztalod, akkor néhány másodperc. A végén meg jobb kattintás a diagramra, Exportálás képként... menüpont, és mentheted, többféle képformátumot is ismer, vektoros és raszteres formátumokat is. Ha belejössz, akkor kb. csukott szemmel megcsinálható. Persze, elhiszem, hogy másra gondoltál, nem kötekedni akartam, csak rámutatni, hogy a felhasználók többségének ésszerűbb megoldás, mint mindenfélét feltelepítgetni, meg scriptekkel szenvedni, és ezt olyan felhasználó is meg tudja csinálni, aki Windowshoz meg Excelhez szokott és új neki a Linux és a LibreOffice.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Rimuru #20083 üzenetére
Pedig én is LibreOffice Calckal csinálnám, egy mozdulat a kivágott adatsort beilleszteni, aztán onnan néhány kattintás egy egyszerű vonalgrafikon, amit akár ki lehet exportálni képként is. Persze, akinél nincs fent, annak macerásabb lehet, de a legtöbb embernél és a legnépszerűbb disztrókon fent szokott lenni. Már csak azért is, mert valamivel meg kell nyitni a wordös, exceles, powerpointos fájlokat.
Sokkal egyszerűbb, mint plotozással és scriptezéssel szenvedni, persze, aki hardcore linuxer, meg minimáldisztrón tolja az ipart, annak kötelező
-
N0zer0
senior tag
Van még valami, amit régóta meg akarok kérdezni, de eddig mindig elfelejtettem. Hogyan lehet az apt-getnél beállítani, hogy csak bizonyos sávszélességgel töltsön, és ne sajátítsa ki magának agresszíven az egész netet?
-
N0zer0
senior tag
válasz
gyvince #20063 üzenetére
Még sokan dicsérik a Manjarót és a Chackrát, azokat is kipróbálhatod, azok Arch-alapúak (pacman csomagkezelő). A Mint és az Ubuntu Debian-alapú (aptitude csomagkezelő, deb csomagok). Az OpenSÜSÜ meg a Red Hat ágat képviseli (rpm csomagok) a Fedorával, CentOS-szel és a többi hasonszőrűvel együtt.
Ez a 3 legnagyobb ág. Egyébként olyan nagyon egyikkel sem lehet mellényúlni, főleg, ha a distrowatch.com top10-es népszerűségi listájáról választasz (talán az Arch kivétel), minél előkelőbb helyről, azok a disztrók elég felhasználóbarátak, jól összerakottak és népes felhasználói táborral rendelkeznek, és csomagok, alkalmazások is bőven vannak hozzájuk. Sokszor ízlésfüggő, hogy neked melyik áll jobban kézre, melyik van úgy összerakva, hogy alapból nem kell vele sokat szenvedned és a géped hardvereit is alapból viszi. Esetleg ki mit szokott meg, én pl. szinte mindig a Debian-vonalon mozogtam, a többit csak elvétve próbáltam kitérőként.
Ugyanez van az ablakkezelőkkel is, van, aki a csicsára esküszik (pl. KDE, GNOME), mások inkább az erőforrásokat jobban kímélő lájtosabb ablakkezelőknél maradnak (Xfce, LXDE, Enlightenment, Openbox), a torz ízlésűek bevállalják a Unityt, meg a hardcore linuxerek meg awesome, icewm, i3wm, ratpoison és egyéb nem épp Windowsról jött felhasználóval barátkozni kívánó, erősen fapados felületet választanak. Linuxnál sok mindent érdemes kipróbálni, persze az új felhasználók eleinte a bőség zavarában érzik magukat. Érdemes viszont a népszerű dolgokkal kezdeni, mert azok nem véletlenül népszerűek (KDE, GNOME, Xfce, Ubuntu, Mint, stb.).
Még egy dolog. Látszólag a distrowatch.com úgy mutatja, hogy a Mint a legnépszerűbb, de ez nem igaz. Népszerű, de az Ubuntu kicsivel megelőzi, csak a Kubuntu, Xubuntu, Lubuntu variánsokat külön számolják, de ha ezeket összeadjuk, akkor első helyen van az Ubuntu még mindig népszerűséget tekintve. Kicsivel több Ubuntu+Kubuntu+Xubuntu+Lubuntu felhasználó van, mi amennyi Mint Cinnamon+MATE+Xfce+KDE. A különbség azonban nem lényeges.
-
N0zer0
senior tag
-
N0zer0
senior tag
válasz
gyvince #20048 üzenetére
A Linux Mintet én is nagyon ajánlom. Szerintem kezdőnek az Ubuntuknál is jobb kezdő disztró, a Mint van a legjobban összerakva, és mivel Ubuntu tárolót használ, és jók rá a Debian-csomagok is, ezért nagyon sok csomag van hozzá.
Nagyon megbántam én is, még a 16-os Mint KDE volt fent, de nekem nem volt jó egy jól működő, bejáratott rendszer, elkezdtem Chuck Norrist játszani, hozzányúltam ahhoz, ami működik, aztán Arch - Kubuntu vonalon a Kubuntunál kötöttem ki ideiglenesen. Ez is használható, nem bolygatom, de hiányzik a Mint, azóta kijött a 17-es.
Egyébként jó az Ubuntu vonal is, még a sima Ubuntu is jó lenne, ha azt a buzi Unityt nem erőltetik.
-
N0zer0
senior tag
válasz
bambano #20031 üzenetére
Az körülményes. Nem a net a gond, az általában van, le tudom én tölteni az egészet, ha épp nincs kimaradás. Inkább nekem olyan kéne a csomagkezelőből, hogy TeXlive Full, de ilyen nincsen. Tényleg szívtam már vele, határidős leadás volt, csináltam volna a XeLaTeX doksit, de pont nem ment a MikTeX tárolója (nálam volt net, addig megoldottam az online sharelatex.com-mal), ez Windowson volt, de a tárolókimaradás a linuxos változatot is érintette volna.
Egy másik hasonló alkalommal meg net nem volt, ez már Linux alatt. Igaz csak valamennyi időre maradt ki, de pont elég szívás volt addig nem haladni a doksival. Azóta megfogadtam, hogy csak fullos verziót teszek fel, abban benne van minden betűtípus és makrócsomag (package). Mert ezekről, amikről beszélek, azok nem a csomagkezelő csomagjai, hanem a TeXlive saját belső makrócsomagjai, elérhetők a CTAN-on is, de ugyebár ahhoz is net kell. Azóta csinálom, hogy tényleg csak fullos telepítő jön szóba, de erre másnak is igénye van, nem viccből adnak ki hozzá hivatalos DVD-t. Előre nem látja az ember, hogy milyen csomagok kellenek neki, ezért kell az összes.
-
N0zer0
senior tag
válasz
N0zer0 #20028 üzenetére
Lejárt a szerkesztési idő.
Legutóbb viszont megszívtam a TeXlive-val. Van belőle 2,4GB-os DVD-s változat (3,3GB kibontva), amiben minden csomagja benne van, semmit nem töltöget a netről (ez fontos, mert errefelé sajnos nem ritka a netkimaradás, és akkor sem akadhat meg a LaTeX-es munka, már szívtam emiatt), pont ezért adják ki hivatalosan így is.
Fel is tettem perlös installerrel, ahogy azt kell. Szépen fel is ment, de nem volt benne TeX-es szövegszerkesztő, ezért azt a csomagkezelőből telepítettem. Ezzel meg is szívtam, mert onnan fogva a rendszer rám erőltette még egyszer az egész TeXlive alkalmazást, és telepítette, feleslegesen, majd 2GB kibontva. Sehogy nem tudtam lebeszélni, hogy azokat a csomagokat hagyja a rákba. Próbáltam előtte külsős, letöltött csomagból telepíteni szövegszerkesztőt telepíteni hozzá, de ott is mindenáron telepíteni akarta a függőségeket.
Most meg dupla szopás lesz vele, mert ha a szövegszerkesztő meghívja vagy odakeveri véletlenül a csomagkezelős rendszer modulját a DVD-ről telepített rendszer moduljaihoz, akkor nem fogom tudni megfejteni, hogy mi a baj.
-
N0zer0
senior tag
válasz
Siriusb #20026 üzenetére
Nem onnan használom, még ha tudom is, hogy csomagkezelőn kívül nem szabad vitézkedni. A Skype viszont tényleg olyan alkalmazás, hogy egy könyvtárba kibontom, és onnan működik, már ha a dinamikus tar.bz2-es változatát töltöm le. Egyedül annyit kell vele tenni, hogy az asztalon átigazítom az ikonját, hogy elő legyen benne töltve a webkamera drivere, meg a Pulseaudio késleltetése.
Egész ilyen könyvtárnyi portable linuxos alkalmazásom kezd lenni, és ez azért jó, hogy ha újra kell telepíteni a rendszert, akkor a főbb programokra azonnal számíthatok. Nyilván olyan alkalmazásoknál csinálom ezt, ahol nem fontos, hogy a legújabb verzió legyen, ellenkező esetben tényleg csomagkezelőzni és tárolózni kell, hogy mindig frissüljön is.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Kaspersky, McAfee, Norton, Avast és egyéb vírusírtó licencek a legolcsóbban, egyenesen a gyártóktól!
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Bitdefender Total Security 3év/3eszköz! - Tökéletes védelem, Most kedvező áron!
- 27%-OS ÁFÁS SZÁMLA I Jogtiszta Microsoft digitális és fizikai termékek I DIGITALKEYZ.COM
- Eladó steam/ubisoft/EA/stb. kulcsok Bank/Revolut/Wise (EUR, USD, crypto OK)
- AKCIÓ! Apple Macbook Pro 15" 2018 i9 9850HK 32GB 500GB 560X 4GB garanciával hibátlan működéssel
- Lenovo magyar laptop billentyűzetre van szükséged? Akármelyik verzióban segítünk!
- Apple iPhone 14 Pro Max / 256 GB / 88% akkumulátor / 1év Garanciával / Gyári Független
- Bomba ár! Dell Latitude E7270 - i7-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 12,5" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari!
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest