Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #126 üzenetére

    "Leírhatnám pontosan mit csinálj, és akkor is elrontanád."

    Na pofa azért van. De ezekre a marhaságokra nem vagyok kíváncsi.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #119 üzenetére

    Bocsika. Meguntam a beszélgetést. Ez már hitéleti vita.
    Én voltam beosztott és vezető pozícióban.

    Egyértelműen látszik, ki az aki hatékony. Ki az akivel csak sűrűbben vagyunk, de többen nem. Ettől kezdve működik a bonus - malus. Az aknatelepítők csak egy előnyt kapnak. Ha felmondanak, nem kell ledolgozniuk a felmondási időt. Szerintem Fair ajánlat.

    "Te teljesen úgy gondolkodsz a vállalatról mint medveanyácska a bocsairól."

    Nem teljesen. De van bennem tulajdonosi szemlét. Talán nem véletlenül.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #111 üzenetére

    'Természetesen alkalmazottként szembenállok a munkaadómmal. Nem kérheted számon rajtam, hogy nem ejtettek a fejemre."

    Természetesen.
    Tudod, ma a munkáltató és a munkavállaló viszonya más, mint Marx korában.
    Csak az a vállalkozás képes hosszabb távon fenn maradni, amelyik nem osztályharcként képzeli el a foglalkoztatást. Ez igaz a munkaadókra és a munkavállalókra is.

    A világ legnagyobb családi vállalkozása a BMW. Németország második, világszinten az első 15 között valahol, a járműiparban.
    Az összes munkahely ergonomikusra van tervezve. Ha egy munkafolyamatot kézzel kell elvégezni, nem a dolgozó fog hajolni, hogy elérje. Az autót fordítják be optimális pozícióba. A járófelület és a munkacipő közösen biztosítja, járás és az állás kényelmét. Ne alakuljanak ki betegségek és károsodások a lábon. Egy jó munkaerő, amelyik a sajátjának is érzi a munkáját, ezerszer többet ér, mint egy osztályharcos.
    Fair munkáért jár Fair jövedelem és kiegészítő juttatás.
    Mindenki a közös célért dolgozik. Mindenki részesül a sikerből és megérzi, ha rosszabbul mennek a dolgok.

    Nyilvánvalóan ennek a szemléletnek a kialakulásához idő kell. Magyarországon rosszabb a helyzet, mivel nem általános gyakorlat. Ha az anyacég számára az, egy idióta középvezető garantáltan tönkreteszi a kialakuló közös munka lehetőségét.

    Meddig lesz fenntartható az a munkahely, amelyben a dolgozók többsége aknázza a saját munkahelyét?

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #109 üzenetére

    "Marx-ot említettem akkor Sztálin vagyok nem? Hogy jön ide Hitler."

    Van valami nagy baj az oktatással!
    Sztálin és Hitler szövetségesek volt a háború kezdetén. Lengyelországot közösen kapták szét.
    A szovjetunió ideológiája a nemzetközi alapú szocializmus exportja volt.
    Németország ideológiája a nemzeti alapú szocializmus exportja volt. Pontosabban országok bekebelezése, az élettér bővítése érdekében. Hitler a DAP-ban (Német Munkás Párt) kezdte a politikai pályafutását. A hatására változott a párt neve NSDAP (Nemzeti Szocialista szópár került a be a párt nevébe. Később egyesüléssel darálták be a Német Szocialista Pártot (DSP)
    Magyarországon a nyolcvanas évek végéig tilos volt a szocialista szót negatív szókapcsolatban használni. Ezért a Németország és maga Hitler is a nemzeti szocialista meghatározás helyett, fasiszta lett a szóhasználatban. (A fasiszták, az olaszok voltak. És nem a szélső bal, hanem a szélső jobb irányából csatlakozott a szocialista hadi szövetségbe.)
    Itt érdemes megemlíteni, hogy az NSDAP felszívott egy jelentősebb méretű szélsőjobbos pártot is. A szélső bal és jobb beállítottságú emberek bármikor át lehet húzni a másik oldalba.

    A Hitler - Sztálin szövetséget a német nyersanyag hiány bontotta meg. A németek elindultak, hogy területeket szerezzenek. Erre nem volt felkészülve a SZU. De az ország nagy mérete okán a németek céljainak elérését meg tudták akadályozni.
    Ekkor csapódott át Sztálin a szövetségesekhez. De Sztálin az új szövetségével is csak a háború végéig tervezte a kapcsolatot. A hidegháború korábban, már a németek ellen is be volt tervezve. Aminek a végén kirobbanó 3, VH a teljes Földet a SZU-hoz csatolja.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #105 üzenetére

    "Egyébként meg milyen ideológia amit tolok?"
    Na erre én is kíváncsi vagyok. Ha magad sem tudod, akkor ebben a tudatlanságban fogunk meghalni.

    "Nem küldök senkit sehová, max megmondom hol fognak kikötni."
    Hű,,. Akkor felsővezető kommandante elvtárs lehetsz. Sztálin elvtárs sem küldött senkit. Megmondta hova vigyék az embereket. Hitlertől is megkérdezték hova vigyék a lefogott embereket.Nem volt már hely a rendőrségi fogdákban. Gondolkodott egy kicsit és utána azt mondta vigyék őket a Circus Krone épületébe. Ezzel megteremtette az első német koncentrációs lágert.

    "Épeszű embernek nem tanult ember kell, hanem aki tud valamit."
    Értem. Akkor ezért nem fontos az iskolázottság?
    Kun Béla is így gondolkodott. Gyorsan abba is a felsőfokú tanulmányait.

    A 133 napig tartó uralom alatt, a vörösterror idején statáriális eljárással legalább 590 személyt végeztek ki
    A Krími kétéves működése egyes becslések szerint csak a tatárok között 60 000 áldozatot követelt. (Wiki)
    Az orosz vezetést is sokkolta a "hatékonysága", leváltották.

    "Sebészből lesz a legjobb pedikűrös."
    Megfelelő végzettségű embert a megfelelő helyere!? :Y

    "Fűrésztelep számít?"
    Honnan kellene tudnom. Neked kell a besorolnod az ideológiád szerint.

    "A viták azon folynak, mi éri meg a legjobban."
    Ebből a mondatból azért hiányzik valami. Alanya és állítmány. Szóval kik és min vitatkoznak?

  • Reggie0

    félisten

    válasz Tasunkó #105 üzenetére

    Ismered a mondast: nem esik messze az alma a fajatol. A termeszaet mar csak ilyen, joreggelt :) Es legyszi ne kezdj elmelkedni arrol, hogy az afrikai fecske meddig tudja elszallitani...

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #95 üzenetére

    Érdemi és hagyományosan érvelő stílusú hozzászólás. :DD

    Az információ forrásaidat érdemes lenne ellenőrizned. A valóságtól riasztóan elrugaszkodott dolgokat írsz hozzászólásként.

    "A thaiföldi munkerővel feltöltése a gyártósoroknak, új munkakultúrával gazdagít majd minket."

    Németország gazdasági előretörését a háború után a vendégmunkásokkal érték el.
    Most folyik a vita, hogy hogyan könnyítsék meg a tanult munkaerő Németországba települését. Nem segédmunkásokra van szüksége a németeknek, hanem tanult emberekre. Pontosan azokra, akiket te segédmunkásnak akarsz küldeni.

    "Ketyeg az óra, amikor a szellemi munkások mennek szépen az általad definiált könnyű fizikai munkára, mivel nem lesz aki fizessen a nagyon fontos szellemi kínálatunkért, aminek a világon sehol nincs látszata."

    "Aztán persze egyszer majd eljön, amikor a fizikai is csökkenni fog. Emiatt olcsó lesz, itt kezd majd el könnyen beazonosíthatóan rivalizálni az automatizációval."

    Elképesztő!

    Te is itt tolod az ideológiát, miért nem mész el fizikai munkásnak?
    Hordhatnád a téglát és maltert a kőműves mester keze alá! Nem vicc. Komolyan kérdezem.

  • Reggie0

    félisten

    válasz Tasunkó #102 üzenetére

    Gyakorlati teny, mint pl. az, hogy a farol leesik az alma. Szerencsere ezt meg szamolni sem kell, mert folyamatosan futnak ezek a gazdasagi szimulaciok. Peldaul az egyiket ugy hivjak, hogy kina. Ha nagyon szamolgatni szeretnel, akkor nezd meg, hogy a mai atlagos termekeknel mennyi hozzaadott szellemi termek van egy termekben es mennyi megmunkalassal kapcsolatos.

  • Reggie0

    félisten

    válasz Tasunkó #93 üzenetére

    Gyartani a gepek tudnak, gondolkodni pedig nem. Ezert meg az 1 szellemi munkas is keves 1 fizikaira, sokkal nagyobb szellemi munkas arany kell egy sikeres orszaghoz/gazdasaghoz.

  • dabadab

    titán

    válasz Tasunkó #95 üzenetére

    Az eszméletlen nyereség amit a 40% okoz gyártósorokon, biztosítja az 52 százaléknak a habzsidőzsit.

    Jó, oké, nem is akarod megérteni, hogy mekkora hülyeségeket beszélsz.

  • dabadab

    titán

    válasz Tasunkó #93 üzenetére

    Olyan országban aminek nincs saját terméke 1 fizikai munkásra jut csaknem 1 szellemi, ez olyan arány ami csak kleptokráciákkal tarható fenn

    Szia, te most érkeztél a 17. századból?... Kínában (igen, Kínában, ahol aztán tényleg koncentrálódik a világ gyártókapacitása) a népesség 40%-a dolgozik az iparban, 52%-a meg a szolgáltatás területén.
    Egyszerre vicces és ilyesztő ezt a fogalmatlanságot látni, amit produkálsz.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #91 üzenetére

    "A maradékot miért tartja el a nyugati kapitalizmus, az teljességgel érthetetlen."

    Ha még mindig csak ott tartunk mint bő 150 évvel ezelőtt, hogy csak az "termel" aki fizikai munkát végez. Kár tovább koptatni a billentyűzetet.
    Az oktatás, egészségügy, kutatás és fejlesztés, közigazgatás, valamint a szolgáltatások nagy része nem fizikai munkával vagy csak nagyon könnyű fizikai munkával állítja elő a termékét. Te azt gondolod nincs rájuk szükség?

    Nézd meg a szocialista Korea, a most kinyíló Kuba vagy akár Oroszország gazdaságát. Mindegyikben többségében fizikai munkások vannak. Mindegyik ország évtizedes elmaradásban van a "nyugati kapitalizmushoz" képest. De a "keleti oligarchiák" fizikai munkásai boldogabbak és gazdagabbak? Ja nem.

    Ha valaki mégis azt gondolja, mégis keleten a jobb, akkor induljon az említett országok bármelyikébe bérmunkásként új karriert építeni. Majd néhány év múlva gazdagon visszatérni Magyarországra.

    Szerintem érdemes kipróbálnod.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #84 üzenetére

    "A megnövekedett selejttől függ a lecserélés, és nem selejtezik le, hanem olyan termék gyártására használják ahol elfogadható a minőségromlás."

    Talán Keleteurópárban még jellemző lehet még ez a megoldás. De a fejlett országokban célgépeket használnak. Azokkal nem nagyon lehet mást gyártani. Voltam üzemlátogatáson a BMW egyik telepén.
    A motortér és utastér közötti zárólemez viszonylag bonyolult alakú darab. Egyetlen lépésben préselik alakra. Utána egyetlen vágással vágják méretre. Több irányból eltérő erőkkel nyomják. Azt a gépet nem lehet másra használni. Egyetlen feladatra alkalmas. Ezért eleve úgy tervezik az alkatrészeket, pontosabban az autókat, hogy minél több modellben tudják felhasználni az alkatrészt és karosszéria elemet.
    Azt talán elképzelhető, hogy a Renault selejtezett gépeit megkapja a Dacia. De az sem a minőség miatt lehetséges. A Renault fejlesztett valamit és módosítani kell gyártóson. A Dacia örül az ingyen eszköznek és hozzátervezik az autókat.
    A szoci idők Daciája jó példa volna a felvetésedre. Az autó ajtókat több présgépen, több műveletben gyártották. A gépek karbantartása olyan volt, amilyen. A kopás természetes jelenség. Ami a jármű többi részének a gyártását is érintette, Válogatni kellett a karosszériához az ajtókat. Ha a kész autón cserélni kellett, akkor a nagykertől 3-4 darab ajtót hoztak és azt építették be, amelyik alakja legjobban passzolt az autóhoz.

    Ma már másként dolgoznak okosban. Főként az elektronika gyártásra jellemző. Legyártanak egy sorozatot.
    Azt a minőség ellenőrzés teszteli. Ha nem működik vagy az előírt tulajdonság nem fér bele a tűrésbe, akkor megy a selejtbe az alkatrész. Ezeket mentik meg. Amelyik teljesen hibás az marad a selejtben, amelyik működik de nem fér bele az előírt tűrésbe, új életet kap a koppintott termékben. Ha mindenből van selejt, el lehet nyomni leginkább a belpiacon, a kész terméket.

    "A havonta lecserélt komplett gyártósor is lehetne nyereséges, de törekszenek az elérhető legnagyobb haszonra, amíg az nem csökkenti egy másik ágon a haszon mértékét."

    Ezen a mondaton még érdemes lenne faragni. Amúgy a hasznon fogalmát érdemes lenne alaposabban tisztázni. Maradjunk az autóknál.

    Egy új autónak van egy gyártási költsége. Ebbe a költségbe beletartozik a közvetett költség is. Például kutatás - fejlesztés, Adók, járulékok, adminisztrációk. Természetesen leosztott költségek. Van egy eladási ár.
    Sokan mondják a kettő közötti összeg a bruttó haszon. De ez nem teljesen így van. Az autón van 5-7 év garancia. A karosszérián legalább 12 év. A szavatosság okán akár 15 éves autókat is vissza kell hívni. Ha az későn kiderülő típushiba közlekedési biztonsági problémát okoz, az autó kora nem számít.

    Az autógyáraknak kettő motivációjuk van.
    1. Az eladás után legalább a garancia végéig vagy inkább 10 évig ne legyen meghibásodás a járművön. A kopó és fogyó dolgokat a tulajdonos cserélteti. A többi a gyártó sara. Utólag csökken a haszon.
    2. Az EU szigorú követelményeket támaszt a járművek minőségére. Ha a modell nem teljesíti az előírásokat visszavonják a forgalmazási engedélyét. Problémásabb esetben a gyártóét is.

    Persze így marad probléma az autók alkatrész minőségében. De korántsem olyan mértékű mit bő 20 éve.

    "Egy cégben az a pazarlás, ha kevesebb haszon történik."

    Ha kevesebb a haszon akkor hatékonyság csökken. De ebben azt is bele kell kalkulálni, hogy egy termékkel vagy egy időszak alatt eladott termékmennyiséggel számolunk.
    Legyen példa most a Tesla. Ez évben már kétszer árazták le a járműveiket.
    Ha egy autót nézünk, akkor hatékonyság és a haszon is csökkent. Ha az összes eladott mennyiséggel számolunk. Akkor a hatékonyság továbbra is alacsonyabb, De a haszon növekedett, mert több autót adtak el.
    Ha vissza állítják az árat, a haszon csökkenni fog volumenében, de a pazarláshoz nem lesz köze.. Se kevés, se sok.
    A pazarlás költsége amúgy is burkolt formában jelentkezik. Az antik időkben fénycsöves világítás volt a munkahelyeken. általában. Ugye a takarékosság az, hogy ha üres a terem, akkor szüntessük meg a világítást.
    Erre nyomtattak felhívási emblémákat, kiragasztva a kapcsoló mellé. Ez az izé eleve pazarlás volt. Szükségtelen. De a fénycsöves világítások indulásakor nagyobb energiamennyiséget használnak el. Ha néhány percen belül újra fel kell kapcsolni a világítást, maga a lekapcsolás a pazarlás. Érted.
    A ma használatos LED világításokban ennek már nincs komoly jelentősége.
    A pazarlás nem csak az, ha valamit szükségtelenül "túlhasználunk" Az is pazarlás, ha spórolunk és a szükségesnél kevesebbet használunk. Ekkor a termék minősége romlik.

    "Aki most még iskolába jár azok nagy része is fizikai munkát fog végezni a jövőben, akár a végzettségüktől függetlenül is, részben az fog dönteni, mire hajlandóak azért hogy szellemi munkába tudjanak menekülni."

    Találtam neked valamit. Link.

    Az utolsó táblázat a végzettségi szintek szerinti eloszlás.
    Azért az nagyon jól látszik, a végzettség nélküli segédmunkások száma jelentősen csökkent. áttolódtak az emberek a magasabb végzettség felé. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac iránti igény is a magasabb végzettség irányába tolódott. Segédmunkásként téglát hordani az építkezéseken nem igényel diplomát és a diplomásokra sem jellemző ez a munkakör. Érdekes lenne Észak-Korearból származó táblázat is az összehasonlításhoz.

    PS:
    Azt érdemes lenne végig gondolnod, hogy miért csökkent a fizikamunkások száma. Az emberi munkaerő egyre drágább lesz. Ha eszközzel kiváltható a fizikai munkás, akkor ki is fogják váltani.
    Ha egy ember brutto 1.200.000 forintot keres havonta és ugyan ennyi pénzért egy gépet lehet kölcsönözni vagy lízingelni, akkor a gép már lényegesen olcsóbb. Nem kell neki szabadságot adni. Nem betegszik le. Gyorsabban javítható, mint az ember gyógyulási üteme. Nem kell ennie, innia és a WC-re járnia a gépnek. Nem is áll le beszélgetni a munka helyett.

  • ddekany

    veterán

    válasz Tasunkó #81 üzenetére

    A legfőbb ostobaság ami fölött átsiklunk, az továbbra is a költségek időben eltolása, ami a rövid távra optimalizálás miatt működő csalás. Elpazarolják az most még relatív olcsón kinyerhető erőforrásokat, mert kit érdekel, hogy 50 év múlva szívás lesz, most az hozza a hasznot. Ennyi. Na most persze be lehet árazni a jövőt, mint CO2 kvóták stb., de ha igazán komolyan csinálod, azzal most hatalmas hátrányba helyezed a saját gazdaságodat, és a következő választás csak 4 évre van amúgy is.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #81 üzenetére

    "Igen, és a gyártósor elkopásának ütemében vezették ki plazmatévét, és az Apple is a gyártósorai kopásának ütemében dobja ki az új modelljeit."

    Te tudod, hogy most ezt miért írtad? :DD

    Amúgy mi köze van a gyártósor kopásának az új modellekhez?
    Amúgy a gyártósorokat tervszerű megelőző karbantartással szokták üzembiztosnak megtartani. Az új modell általában nem igényel jelentős változtatást a gyártósoron. A gyártósorokat a gyártástechnológia cseréjekor selejtezik. Az meg nincs évente.

    "... a példa nem a szószerinti értelmezés, hanem hogy egy nagyságrendekkel nagyobb pazarlás, hoz nagyobb nyereséget,"

    Ennek feküdj neki még egyszer. A pazarlás minden esetben növeli a költséget. A növekvő költség, csökkenő profitot jelent. Azt gondolom, hogy az idézett nem Marxtól ered.

    "..Szerintem kevered, a környezetvédelem a műanyag poharakat szüntette meg, a munkásokat nem, szóval ez most így nem értem, hogy hogyhogy nincsenek?

    Érdemes lenne elmenned egyszer egy modern üzembe.
    Nagyon kevés munkafolyamatot végeznek már munkások. Leginkább a gépek munkáját ellenőrzik. Azokon a munkapontokon, ahol még nem lehetséges az automatizálás a részfeladat bonyolultsága okán, dolgoznak emberek. Az emberek munkáját gépek ellenőrzik. "Demokrácia" van az üzemekben.

    Valószínűleg nincs műszaki végzettséged. Ami nem nagy baj, csak a könnyű a valóságtól eltérő gondolkodást elfogadni igazságként. Az ismereteim szerint Marx sem járt sokat gyártóüzemben. De amit ő láthatott volna annak idején, annak sem sok köze lenne a mai helyzethez. Amikor megszületett még egyetlen gőzgép sem működött Magyarországon. Bár az ipari forradalom már elkezdődött.

    "De ez mekkora para már, hogy utoljára 200 éve próbálta valaki definiálni hogy mi az a munka"
    Technikai értelemben más, de azt már Watt korábban tisztázta.
    Filozófiai értelemben meg keveseket érdekelt. Bár volt időszak amikor átpolitizálták. "Munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll!"

    "Most meg már lassan alapjövedelem lesz, és azt sem tudjuk mit fog megszüntetni,..."
    Tulajdonképpen már ma is van. Szociális segélynek hívják. Ha még ez a neve.
    De azt gondolom, nem sokat kell belegondolni egy "alapjövedelembe".

    Vannak dolgok amiket még ma is nehéz automatizálni. Egy régi vicc jutott az eszemben. Az egyik ideológia nagyvárosban kísérleti jelleggel üzembe állítottak egy fodrász automatát. Az ünnepségen megjelent újságírók egyike megkérdezte. Hogyan küszöbölik ki azt a problémát, hogy mindenkinek más a fejformája. Gyorsan érkezett az optimalista válasz. Ez csak az első néhány évben lesz probléma.

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #73 üzenetére

    Az, hogy mennyi arany nyerhető ki egy tonna földből, nem a Marxizmus kérdése.
    Ma már modernebb technológia, amivel az egykori aranylázban megmozgatott földből, még gazdaságosan lehet kinyerni a maradékot.
    A mai megoldások a maximális arany mennyiségének kinyerésére törekednek. Tehát a zsák aranyat 1 tonna földből kinyerve sokkal alacsonyabb az önköltség, mint 10 tonna föld megmozgatása.
    Ha lehet akkor a 10 tonna földet megmozgatják és 10 zsák aranyat termelnek ki. De ez csak akkor értelmes, ha nem nyomják le az árakat a túltermeléssel.
    Mondom. Marx idejében alacsonyabb volt a hatékonyság. Ezért a Marx elméleti megállapításai csak részben érvényesek.

    Évi 10 ezer darab frittyet tudok gyártani. Ezt a mennyiséget egy moderált áron tudom értékesíteni. 1 darab frittyen kevesebb a haszon, viszont az összes eladásával magasabb a profit, mintha drágábban adnám, de aránytalanul kevesebb lenne az eladott darabszám.

    Ha évente 12 ezer darab frittyet tudnék eladni, de ehhez évi 15 ezer darabra kellene emelni a gyártókapacitást, mert egy gyártási folyamathoz nem lehetséges kisebb gépet vásárolni, akkor a beruházás nem hozná vissza a befektetést belátható időn belül.
    Kezdetben a Facebook nagyon gyorsan cserélte a gépparkját, mert gyorsan nőtt a felhasználók száma. Ma már csak az avulás ütemében cserélik az eszközeiket. Nem számolhatnak jelentős felhasználószám növekedéssel. A kapacitás növelés sohasem hozná vissza a befektetést.

    A vállalkozások fejlesztései nagyon jól szabályozhatóak. Például a szén-dioxid adójának éves növekedést ismertté tette a német kormányzat. Ezért a cégek számolni tudnak, mikor kell elkezdeni az átállást a klíma semlegesség felé. Marx idejében a kornyezetvédelem fogalma sem volt ismert. Olcsó volt a munkaerő. Az automatizálás csak a tudományos fantasztikus irodalomban volt jelen.
    Nem Marx érdemeit vonom kétségbe. De a megállapításai már csak részben érvényesek a mai társadalomra. Az akkoriban munkásosztálynak nevezett tömeg, mára már csak nyomokban van jelen a modern társadalomban. A munkásosztály fogalma még ma is létezik, de már eltolódott az alkalmazottak irányába. De nem fizikai munkával keresi a kenyerét a többség.

  • ddekany

    veterán

    válasz Tasunkó #73 üzenetére

    Persze, baromi egyszerű a mechanizmus. Csak rövid távra optimalizál a legtöbb szereplő, illetve ha nem teszi, akkor tönkremegy, ezzel átadva a terepet másoknak. Szisztematikus hiba. Hogy lehetne javítani? :F

  • Hieronymus

    veterán

    válasz Tasunkó #68 üzenetére

    "A marxizmust talán, de Marx-ot nem lesz ilyen egyszerű megkerülni. Ha létezik a klíma-probléma, akkor a cégek csak annyi erőforrást használhatnak amennyi nem teszi tönkre a bolygót, tehát nem annyit ami maximalizálja a profitot, tehát csak annyit vesznek el ami a szükség, ami ugyebár marxizmus."

    A Marxizmus csak egy ideológia.
    A profit maximalizálása egy másik történet. De egy teljesen biztos. Ha többet vesznek el a szükségesnél, az pazarlás és nem a profit maximalizálása. Ez leginkább a profit maximalizálásának naív megközelítése. A világ már túlhaladt az idejétmúlt elképzeléseken.

Új hozzászólás Aktív témák