Új hozzászólás Aktív témák

• #4725 sifarr senior tag #33802016 #4721

  Új Válasz 2022-06-18 16:42:56 #4725

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  sifarr

  senior tag

  válasz #33802016 #4721 üzenetére

  pl egy osztrák bankba nem biztos, hogy távolról nyithatsz számlát.
  Ez lenne egy jogilag döntő különbség?
  Vegyünk egy Belgiumban élő magyart. Magyar állampolgár, életvitelszerűen Belgiumban él, ott dolgozik, onnan a jövedelme, ott adózik, ott fizet tb-t. De van magyar személyije, lakcímkártyája, adókártyája. Ma nyit egy számlát online egy magyar banknál, forintost is, devizát is. Megteheti. Használni is fogja. Akkor most a magyar bank határokon átnyúló szolgáltató lesz?

  De tételezzük fel és fogadjuk el, hogy a magyar állam a tr. illetéket jogosan terjesztette ki a Revolutra és a Wise-ra. Minden ok, fizetniük kell.
  Mi van, ha a magyar példán felbuzdulva ugyanilyen jogszabályt hoz pl. Németország és utána még 15 EU-s állam?
  Mivel a szakértők azt mondták, hogy a bankkártyára biztosan jogos a fizetési kötelezettség a NAV felé, akkor viszont Németország és a többi 15 is azt mondhatná, hogy én is beszedem az illetéket kártyánként. Akkor a Revo-nak ugyanazért az egy (!!) kártyáért 17-szeres illetéket kellene fizetnie?
  De ugyanez vonatkozik a tranzakciónkénti illetékre is. Egy euróban történt tranzakció után melyik eurózónás országnak kellene az illetéket fizetni? Egynek vagy minden zónásnak? És csak az eurózónás országoknak vagy a többinek is? Elvégre a tr. illeték devitafüggetlen ...

  Ott a probléma, hogy a tr. illeték céget, bankot, pénzügyi szolgáltatók terhelő adó. Céget terhelő adót abban az országban kell fizetni, ahol a székhelyünk, telephelyünk van. Pl. a társasági adót a székhelyeden fizeted, függetlenül attól, hogy a termékedet belföldön adod el vagy exportálod.
  A tr. illeték viszont jellegéből fakadóan inkább a forgalmi adók típusához sorolható. Ráadásul a magyar állam a Revo és a Wise esetében az ügyfél típusához próbálja kötni az illeték kivethetőségét. Azaz, hogy magyar rezidens vagy nem rezidens ügyfélről van szó. A magyar ügyfelek ügyleteire ki akarja vetni, de a másokra nem. Na, ez nagyon nehezen fog menni.
  EU-s szinten ez bevezethető lehetne, de ilyen nincs és nem is lesz.

  Amit most a magyar állam csinál az valójában a következő.
  Magyarországon a tr. illetékkel bevezettek belföldön egy egyféle kibővített Tobin-adót. Most a magyar állam ezt szeretné kiterjeszteni EU-s szintre.
  Kiváncsian várom, hogy mit szólnak ehhez az érintettek és az EU.

Új hozzászólás Aktív témák