Az Ars Technica riportja hívta fel rá a figyelmet, hogy egyre több panasz jelenik meg az egyes fórumokon arról, hogy az egyes HP és Dell notebookok nem képesek hardveresen gyorsítva lejátszani a HEVC tartalmakat a böngészőkön belül. Utóbbi azért furcsa, mert minden érintett gép olyan platformra épül, amelyekben megvan az ehhez szükséges célhardver, mégsem működik valamiért a funkció.

Márpedig a HEVC tartalmak manapság teljesen általánosak, számos szolgáltatás használja a formátumot, így viszonylag sok hátrány éri a felhasználókat, ha az erre szabott hardveres háttér inaktív. Persze a processzormagok mindenképpen megoldják a feladatot, amennyiben kikapcsoljuk a böngészőn belül a hardveres gyorsítást, de ez számos más negatív hatással járhat.

A HP és a Dell elismerte az Ars Technica számára, hogy bizonyos gépeiken ez a funkció nem működik. A HP szerint többek között a 600 Series G11, a 400 Series G11 és 200 Series G9 modellek érintettek, és 2024-ben hozták meg ezt a döntést. A Dell azt állítja, hogy a prémium rendszereiken érhető el a HEVC tartalmak gyorsítása, illetve azokon a sztenderd modelleken, amelyek integrált 4K-s kijelzőt, dedikált GPU-t, Dolby Vision minősítést, vagy megfelelő CyberLink videolejátszó szoftvert használnak.

A fentieken túl a HP minden egyes hivatalosan árult rendszeréhez szánt PDF adatlapon megjegyzi, ha a HEVC tartalmak gyorsítása ki van kapcsolva, amit a grafikus vezérlő megemlítésénél lehet olvasni. A Dell kevésbé gáláns, náluk csak egy általános információs lap van erről, de az érintett gépek konkrétan nincsenek feltüntetve.

Az okok között az szerepelhet, hogy a HEVC licenc jogdíja januártól 0,20 dollárról 0,24 dollárra nő az USA-ban, 100 001 darab feletti eladási mennyiség esetén. Ez nagyon érinti a HP-t és a Dellt, mivel negyedévente 10 millió feletti eladással dolgoznak, vagyis a korábbi licencdíjhoz viszonyítva minimum 400 ezer dolláros többletköltséggel számolhatnának ezzel kapcsolatban. Reálisan számolva ugyanakkor az éves szintre levetített többletkiadás 2-3 millió dollár között is lehet, ami nagyon nem kedvező irány úgy, hogy erre már eleve közel 10 millió dollárt költhettek egy esztendőben. Emiatt redukálhatja a két cég a hardveres HEVC gyorsítást kínáló gépek számát, hogy a korábban jellemző költség a jogdíj változása miatt ne emelkedjen. Valószínűleg az sem segít, hogy a platformot beszállító cégek is egyre kevésbé hajlandók átvállalni a költségek egy részét.

Maga a hardverelem egyébként fizikailag nincs letiltva, ugyanis erre nem ad konkrét lehetőséget az Intel és az AMD. Viszont a hozzá vezető út szoftveresen lekorlátozható, és ezzel a módszerrel él a két említett PC-gyártó. Emiatt az ügyfelek dönthetnek úgy, hogy beszereznek egy harmadik féltől származó videolejátszót, amely szoftvernél különálló formában, valamilyen módon rendezve van a HEVC licencdíja, akár egyénileg kifizetve, és ezen a programon belül már használható a HEVC tartalmak gyorsítására való hardverelem.