Új hozzászólás Aktív témák

• #1617 Szirty őstag kip.kop #1616

  Új Válasz 2010-10-28 10:04:54 #1617

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szirty

  őstag

  válasz kip.kop #1616 üzenetére

  Hali kip.kop!

  "P, I, D tagokat hogyan kell beállítani, te hogyan állítod be?"

  Én mindig csinálok a szabályzónak kézi üzemmódot (ezzel jellemzően nem vagyok egyedül :>).
  A kézi üzemmód az, amikor a szabályzó beavatkozó jelét én határozom meg egy érték beírásával, amin a szabályzó nem változtat, amíg kéziben van. De a mért értéket azt látom ilyenkor is.
  Amennyiben a szabályzás nem túl gyors, először kézi üzemmódban megpróbálom én beállítani azt a beavatkozó értéket, ami a mért értéket az alapjel közelébe hozza. Hogy kialakuljon egy egyensúlyi állapot. Ilyenkor lehetőség szerint a mért értékre hatást gyakoroló külső zavaró tényezőket kizárom.
  Ezután beállítom neki az alapjelet és kikapcsolom az I és a D tagot (érdemes először a P tagot beállítani ha a rendszer ezt megengedi). A hibajel erősítését kicsire (egynél kisebbre) állítom be. és átkapcsolom automatába (ált.-ban csak rövid időre) hogy lássam mekkora beavatkozó értéket kalkulál ki. Ha ez jelentősen kisebb, mint ami a kéziben beállított egyensúlyi állapothoz közeli beavatkozó érték, akkor növelem a hibajel erősítését (Gain), Ha a kalkulált beav. érték nagyobb, akkor a gaint csökkentem. Ezt addig ismétlem, amíg automatában is az egyensúlyi állapothoz közeli beav. értéket nem kalkulálja.
  Ha csak P szabályzásra van szükség, akkor ezzel a durva beállítás kész is, jöhet az üzem közbeni próba, amikor vannak zavaró jelek. Figyelni kell hogyan reagál a szabályzás. Ha nem áll be a kívánt érték, növelni kell az erősítése. Ha a szabályzás beleng, akkor az erősítés valószínűleg túl nagy.

  Ha kell az I tag is, akkor jöhet annak a beállítása, az már automatában. Először nagyra állítom az integrálási időt (a nagy itt annyit tesz, hogy a rendszer becsült ciklus idejének a többszörösére), tehát kb. hasra valamennyit :>). De lényeges, hogy inkább túl nagy legyen, mint túl kicsi, különben a szabályzót erősen belengeti az I tag.
  Ezután figyelem hogyan reagál. Általában ha PLC-vel valósul meg a dolog, akkor csinálok OP-n egy képernyőt. ahol látom a szabályzó néhány belső változóját is, mint pl. mekkora az I tag pillanatnyi beavatkozó értéke, mekkora a hibajel mértéke stb.
  Ha a szabályzás túl lassan reagál a zavaró tényezőkre, szépen kis lépésekben csökkentem az integrálási időt. Kb azt a pontot kell eltalálni, mielőtt a szabályzás hajlamossá válik a lengésre.
  Ha ezt is sikerült belőni, jöhet a D tag is, hasonló módszerrel.

  Szoktam rakni grafikont (trend) is amin látható a szabályzó fontosabb változója, mert a grafikonon lassú szabályzásoknál nagyon jól látszik mi hogyan változik és gyakorlottabb szemmel könnyebben el lehet dönteni mit kellene még állítani.

  Természetesen erre az egészre vannak egzakt módszerek is (a fenti inkább tapasztalatai/gyakorlati módszer). Sőt matematikai módszerek is (azt használja pl. a self tuner algoritmus is, már amikor van). Vannak erre leírások, sőt a gyakorlati módszer is finomítható pl. azzal, hogy szándékosan belengetett rendszernek stopperrel megmérjük a periódus idejét, amiből számítható az optimális integrálási idő. Ilyenkor nem kell olyan sokat mellette ülni és finomítgatni a beállításokat.

  Hogy hogyan állíthatjuk be az nagyban függhet a rendszertől, géptől is. Pl. egy vegyi üzemben nem veszélyeztethetünk berendezéseket vagy életeket egy ilyen "hú ez sok, vegyük lejjebb" beállítási módszerrel, meg attól is morcosak lesznek ha az állítgatás alatt a berendezés fossa a selejtet.

  Jó tanács: Egy jól beállított szabályzó összes paraméterét le kell menteni (vagy fel kell írni)

  "A Ts tag az úgy-e nem szerepel szorzóként az I, D tagnál beállított értéknél?"

  Nem tudom mi a Ts tag, a PID szabályzónak sok implementációja létezik és sokféle paramétere, amelyek (neve és száma is) implementációnként merőben eltérőek lehetnek, még úgy is, hogy ugyanarra az alap PID algoritmusra épülnek.

Új hozzászólás Aktív témák