Hirdetés
- Komolyan ráállt a csúcs-GeForce-ok átalakítására Kína
- Bővíti a Strix Halo kódnevű dizájn képességeit az AMD
- Hobby elektronika
- Fujifilm X
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Milyen videókártyát?
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Milyen széket vegyek?
- Vezetékes FEJhallgatók
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
-
PROHARDVER!
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
dawn
csendes tag
Abból, amit írtál, azt hiszem pórul jártál.
Önmagában az, hogy a hűségnyilatkozatot atomatikusan megújítja, nem jogellenes. Azonban a szövegkörnyezetből kiragadva ezt az egy szerződéses kitételt, nem igazán szabad értelmezni, és alkalmazni. Emberi nyelven: szkenneld be s küldd el, elolvasom s tudok konkétabbat mondani.
A hűségnyilatkozat tartalma szerint ugyanis arról szól, hogy valamilyen kedvezményt kapsz azért, hogy adott időn keresztül nem bontod fel a szerződéset (pl. kedvezményes áron adnak készüléket, vagy kedvezményes a szolgáltatás díja.). Azonban az ilyen automatikus megújításra vonatkozó kikötés nagyon szigorú kötelezettségvállalást jelent, amire megfelelő módon (lehetőleg írásban) külön fel kellene hívni a figyelmet, mert egyébként megtévesztő lehet. Ennek megítéléséhez pedig a szerződéskötés konkrét körülményeit kellene ismerni.
Külön megítélés alá esik, ha mondjuk ez a szerződéses kikötés az ún. általános szerződési feltételek között szerepel. (Ez nem ugyanaz mint a blanketta-szerződés, csak nagyon hasonló, ezt is a konkét esetben lehet eldönteni legtöbbször.) -
Shim
őstag
Szeretném megtudni, hogy jogszerű-e az a gyakorlat, hogy a szolgáltató (internet, telefon) újraindítja a hűségszerződést a lejártakor, amennyiben az ügyfél ellenkezőleg nem nyilatkozik előre?
A szerződésben benne van ez a kitétel, de naivan reménykedem, hogy ez nem érvényes. -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#194
üzenetére
Kivéve, ha a gyártó/forgalmazó esetleg mégis vállalta ezt is a jótállás keretében. (Mert egy ilyen árban lévő termékre automatikusan nem terjed ki a Korm. rendelet.) Ezért ha nem csak szavatosság, hanem jótállás is van rá, akkor a jótállási jegyen lévő feltételek számítanak.
Így:
1. Nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá.
2. Mégis lehet rá jótállás.
3. Ha van rá jótállás, akkor lásd feltételek a jótállási jegyen.
4. Ha nincs jótállás: lásd Ptk: azaz ha 6 hónapon belül van, akkor 305/A. § (2) bekezdés, lsd fent. -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#191
üzenetére
Úgy tudom, hogy ezt a 3 napos cserét a 151/2003. (IX. 22.) Korm rendelet szabályozza:
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ez a szabály tehát helyes értelmezése szerint egy kiegészítés ehhez:
Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Azaz, amennyiben a hibás teljesítés feltételei egyébként fennállnak, akkor egyből, minden további feltétel nélkül kérheti a cserét, s nem kell a kijavítást ''választania'' azért, mert az az eladónak a csere aránytalan többletköltséget jelent. (értsd: ugye egy új terméket adni drágább, mint a már eladottat megpróbálni javítgatni.)
Tehát:
1. Még mindig hatályos rendelkezés, ezért nem csak ''elvileg'', hanem gyakorlatilag is alkalmazni kell (persze a kiemelt feltétel esetén).
2. Nem törvény, de Korm. rendelet szabályozza, amely azonban ebben a vonatkozásban ugyanúgy kötelező.
3. Őszintén szólva a dobozzal kapcsolatban bizonytalan vagyok. Jogszabályi rendelkezést nem találtam erről. (Mármint vissza kell-e vinni a dobozt vagy sem.) Emiatt azt hiszem, hogy a jótállási jegyen lévő feltételeket kell irányadónak tekinteni. Azt azonban biztosan tudom, hogy nekem szóban eddig mindig mondták, hogy őrizzem meg a dobozt, mert ez a lehetőség csak akkor érvényes.
-
Vangelis
félisten
Még két kérdés:
3npos visszavásárlás, csere az már megszünt vagy él még, mert a fogy védők multkor azt mondták, hogy még elvileg, él törvényileg nem.... és a vevőnek elég a terméket visszahozn i, doboz minden nélküól, akkor is vissza kel vennem... és utánna hogy adom el
?.. meg ugye használt dolgot amugy sem lehet normélis áron eladni... vagy mindent vállaljon be a kisker? -
dawn
csendes tag
Nekem nem volt eddig igazán rossz tapasztalatom. Persze előfordult, hogy a kiskerben megpróbáltak elhallgatni dolgokat, és csak erélyesebb fellépéssel sikerült elérni, hogy megadják azt, amit a jogszabály kötelezően előír.
Egészen konkétan egy régebbi monitorunkért, amely nehezebb volt, mint 10 kiló először nem akartak kijönni. Aztán szó szót követett, s mégis.
Nem kifejezetten fogyasztóvédelem, de az eddigi legrosszabb tapasztalatom egy temetővel volt kapcsolatos: amíg a család többi tagja (értsd: normál halandó, akinek nem hosszabb két betűvel a neve) próbált elérni valamit addig nem simán semmibe vették, hanem megalázták és hülyének nézték őket; aztán amikor sírva hívtak fel, hogy csináljak valamint és konkrétan megfenyegettem őket, hogy mi lesz ha nem csinálnak most azonnal valamint, két napon belül elintéződött minden és az igazgató hívta fel a nagynénémet, és elnézést kért, és külön megkérte, hogy szóljon az unokahugának, hogy minden elrendeződött. Felháborító, hogy egy ilyen szolgáltatás során mit meg mernek engedni maguknak.
Egyébként kifejezetten fogyasztóvédelemmel nem foglalkozom.
[Szerkesztve] -
Ariadne
őstag
Magánpasszió, mióta másfél éve nagyon át akartak vágni az egyik nagy számtech üzletben, és végül kénytelen voltam a legdrasztikusabb lépésre is elszánni magam. Először semmibe vették a jótállásos problémámat, aztán meg hülyére akartak venni, azt pedig rosszul tűröm. Ehh, de még mindig nem ért véget... Azóta viszont elolvastam minden fellelhető szakirodalmat a fogyasztóvédelemről, és találtam egy jó számtech üzletet is.
No meg minden fórumon, amerre járok, próbálok tanácsot adni annak, akinek ilyen gondja van, persze nem csak vásárlónak, kereskedőnek is. Sőt, annak még külön örülök, hiszen a fogyasztóknak lesz jó ettől, és persze hosszú távon a kereskedőnek is.
És te hogyhogy ennyire vágod a jótállást/szavatosságot? Azért nem minden jogász tudja kapásból ilyen mélységig ezeket - esetleg te foglalkozol ezzel?
[Szerkesztve] -
Ariadne
őstag
A szavatosság első 6 hónapja az, amit úgy rémlik, nem láttam nálad, a többi tényleg ott van.
A megvizsgálásról eszember jutott még egy dolog: kötelező megvizsgálni, de ''a dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg amelyekre jótállás vonatkozik'' - na ezen is lehet vitatkozin, hogy most akkor milyen mélységig kell mégiscsak megvizsgálni...
Ha érdekel a dolog, eljöhetnél az adatlapomon lévő fogyasztóvédelmi fórumba is, ott néha egész bonyolult elméleti vitákat folytatunk a jótállás különleges aspektusairól, még egy vélemény csak jól jöhet!
[Szerkesztve] -
-
Ariadne
őstag
válasz
Vangelis
#176
üzenetére
10.000ft alatti termék hibájánál a vevőnek kell bebizonyítani, hogy a termék már átadáskor xar volt.
Nem! Egyrészt a 10.000 Ft-os határ is csak a 151-es mellékletében felsorolt (általában műszaki) cikkekre vonatkozik, másrészt gyártói jótállás attól még lehet rá. Külső példa, de a Nokia minden telefonjára gyárilag 24 hó ''garanciát'' vállal - akkor is, ha 9999 Ft-ért adják azt a telefont, sőt akkor is, ha a kereskedő ''elfelejti'' továbbadni ezt a két év jótállást a vevő felé.
Tipikus eset: Asus alaplapokra a gyártó feketén-fehéren feltünteti, hogy 3 év jótállást vállal (honlapon bárki számára elérhető). Na ezt egyes kiskerek, gondolom akik egyes nagykerektől vásárolnak, hajlamosak nem megadni a fogyasztónak. Pedig jár, joggal követelheti a fogyasztó a javítást/cserét/pénz visszafizetést a 2. és 3. évben is, mert a kereskedő köteles lett volna átadni.
A 10.000 Ft alatti termékre, ha feltételezzük, hogy nem volt külön gyártói jótállás, még mindig van szavatosság, aminek az első 6 hónapja gyakorlatilag a jótállással egyezik meg - tehát ugyanúgy a kerekedőnek kell saját költségén bizonyítani (független szakvéleménnyel pl.), hogy a hibát a fogyasztó okozta, csak így mentesülhet a kötelezettségei teljesítése alól. Ugyanis itt is vélelem szól amellett, hogy a hiba már az átadáskor benne volt a termékben. -
Ariadne
őstag
válasz
Vangelis
#180
üzenetére
Itt összegyűjtöttem kb. az összes jogszabály linkjét, amire szükség lehet [link]
Másrészt [link] [link] [link] [link] ezeken a linkeken a leggyakrabban felmerülő kérdésekre megtalálod az érthető formába gyúrt választ, persze inkább a fogyasztói oldal felé. De ott egyébként kereskedőnek is válaszolunk...
Konkrét kérdésedre: Sajnos a jogszabályok a kiskert kötelezik, ezzel is a fogyasztót igyekeznek védeni, hogy ne kényszeríthessék ''szaladgálásra'' mondjuk 5 nagyker meg szerviz között. Tehát az a helyzet, hogy a pluszcímke meglétét nem írhatod elő boltosként, mert az a jótállás szabályaihoz képest hátrányos többletkötelezettség lenne a fogyasztónak. Mondjuk normális fogyasztó meg nem kaparja le róla, mert ismeri a saját érdekeit, de ez már más tészta...
A cél igazából az lenne, hogy a kiskerek lépjenek fel az érdekeik védelmében, hiszen nekik érdekük, hogy ne legyenek olyan hátrányos fizetési és garanicális feltételeik, mint amilyenekről sokat hallottam már.
Az tény, hogy rengeteg olyan fogyasztó van, aki 2 petákkal olcsóbb cuccért a világ végére is elmenne, és nem érdekli a jótállás meg a minőség, meg aki tényleg csak arra hajt, hogy a kétes körülmények között elromlott dvd írója vételárát visszakapja egy év múlva - de azért remélem ez változóban van már. Én leglalábbis igyekszem hozzátenni a magamét. Viszont a kereskedők részéről is látom, hogy sokan még akkor sem hiszik el, hogy pl. javítás és csere lehetetlensége esetén köteles a teljes vételárat visszadni nekem, ha az orra alá nyomom a jogszabályt.
Azt is sokszor hallottam kiskeresektől, hogy milyen gonoszak ezek a nagykerek, miért nem csinál már valaki valamit. A kereskedőknek maguknak kellene adott esetben jogi lépésekkel tenni valamit a nagykerek ellen, ha azok nem tartják be a megállapodásukat (már ahol van egyáltalán írásos dolog erről...). Az új fogyasztóvédelmi törvény lehetővé teszi azt is, hogy pl. a kiskerek érdekvédelmi szervezetbe tömörüljenek, és így azért már talán jutna egy ügyvédre, aki helyes útra terelgetné a sokszor elég pofátlan nagykereket. Csak mindig mindenki arra vár, hogy majd valaki tesz valamit valamikor... -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#180
üzenetére
Valóban nem könnyű. De - jogilag - a hölgynek sajnos ki kellett volna bontania a terméket. (Nagy baj, hogy az emberek többségének a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogyan kell eljárnia, ha vásárol vmit. Hogy ez miért nem tananyag az iskolában azt sem tudom.)
Gyáriszámmal kapcsolatban a Korm. rendelet szerint:
3. § (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
Nem fog tetszeni, de ebből az következik, hogy ha a terméknek van gyári száma, akkor annak szerepelnie kell a terméken ahhoz, hogy a jótállást érvényesíteni tudja a fogyasztó. Értem, hogy gázos, ha egy kis cimkén van rajta, ami esztétikailag nem szép, de sajnos nem szabadna lekapargarni róla. Más módon ugyanis meglehetősen nehézkes bizonyítani, hogy ez ugyanaz a gyári számú termék, ha a gyári számot eltávolították róla....
Fentiek alapján értem, hogy a nagykert úgy jár el ahogy, de a vevő sajnos nem hiszem, hogy sok mindent tehet, ha csak teljesen méltányossági alapon a nagyker vagy Ti mégsem cserélitek ki. -
Vangelis
félisten
Na ez az... sem nekünk eladóknak, sem vevőknek nincs könnyű dolguk.
Másik
Az a baj, hogy a nagykerek is csak néha 1 hónap átfutással gariztatnak...
2 hét az ,már kincs. Most is van egy olyan eset, hogy mp3-omra ragasztonak egy kis cimkét ami az ő saját gyáriszámuk. Ügyfél ugy hozta vissza, hogy nem volt rajta. Ezért feltételesen vettétték át garanciába tőlem, gondolom levette az ügyfél róla, mert hát nem a legszebb, én hiába irtam fel a számot, emrt amit én kiadtam gar levélenm rajta volt, de a angyker nem ismeri el, hogy tényleg tőlük van, mert nem tudjék beazonosítani... igy hiába törekszem a 15 nap kijavításra, cserére... péniszbe. Az a baj a nagykereket semi törvény nem kötelezi ..... vevőt meg természetesen nem érdekli... -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#178
üzenetére
Ez valóban egy klasszikus dolog.
Jogi szempontból a hiba kétféle lehet: rejtett hiba és nyílt hiba. A jótállás és a szavatosság az ún. rejtett hibákra vonatkozik, amely olyan hiba, mely az átvételkor még nem látható, érzékelhető; tipikusan a későbbi használat során jelentkezik, de amely hibának az oka (műszakilag nem megfelelő alkatrész pl.) már a termék megvételekor megvolt a termékben.
Ezzel szemben a nyilt hiba egy olyan hiba amelyet a vevőnek a termék megvételekor észlelnie kell vagy általában elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna. Amit írtál tipikusan ilyen eset. Ugyanis a termék külső hibája olyan hiba, amit a vevőnek észlelnie kell. (Még a jog szerint sem lehet csukott szemmel vásáolni.) Azaz: ha olyan dolgot vesz, ami nem átlátszó csomagolásban van, azt ki kell bontani. Ha később bontja ki: mehet a sóhivatalba vele, mert a hiba nem rejtett hiba.
Másik példa is még: ilyen az is, ha házhozszállítást kérsz vmilyen nagyobb terjedelű műszaki termékre (pl: mosógép, tűzhely, stb.). Amikor kihozzák addig nem szabad átvenni, amig előtted ki nem bontották és meg nem nézted, hogy sértetlen-e. Mert ha nem bontod ki és nem nézed meg...
S végül: a nyilt hiba tipikus példája a vmilyen szépséghiba (karcolás) miatt csökkentett áron (árleszállítással) értékesített termék. Pl. ami egy ideig kiállított darab volt s vki rákönyökölt. Ebben az esetben a rejtett hibákért továbbra is felelősséggel tartozik az eladó (mert attól, hogy kiállítási darab volt, még működnie kell), de a nyilt hibát a fogyasztó a csökkentett áron történő megvásárlással elfogadta.
Jogszabályi háttér:
Ptk. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) bekezdés jelentené azt, hogy a hölgynek igaza lehetne, de a hiba jellege miatt mégsem. -
Vangelis
félisten
PL oem termékeknél amin nicns gyáriszám és 10e ft alatt van hogyan bizonyítom vagy bizonyítja be a vevő , hogy az az a termék? ----
pl hölgy jön vissza , hogy hangszóró előlap lyukas.. (szövet) és állítja, hogy ez már igy volt a dobozban.... Megoldás?.. nagyker gyértó kiröhög.. ilyen esetekben. -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#176
üzenetére
Korm. rendelet alapján a 10.000 forint (bruttó) érték felett van jogszabályi kötelező jótállás. A 10.000 forint alattiakra - főszabály szerint - valóban csak szavatosság van. De, elképzelhető az az eset, hogy ugyan 10.000 forintnál olcsóbb a termék, a gyártó mégis vállal (mert ő egy ilyen jófej
) jótállást, akkor ez ugyanolyan, mintha jogszabály írta volna elő. (Pl. azt hiszem mintha egyes pendive-okra lenne ilyen, még 10.000 forint alatt is.) Ezért az ár (10.000 forint) nem mindig és nem feltétlenül mérvadó.
Ami még fontos lehet, hogy egészen pontosan nem azt kell bizonyítania, hogy a termék már akkor hibás volt (nem felelt meg a követelményeknek), hanem, hogy a hiba oka már a szolgáktatáskor a termékben volt. Van ugyanis olyan műszaki jellegű meghibásodás, amely csak a termék bizonyos ideig történő használata után jelentkezik. (Így azt, hogy 8-9 hónapig problémamentesen használja, s utána elromlik, még szavatosság esetén sem jelenti azt, hogy az eladónak nem kell majd felelnie érte.) -
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#174
üzenetére
A szavatosság - jótállás kérdéskör a polgári jogban a szerződésekhez, pontosabban azok teljesítéséhez, ennél is pontosabban a szerződések hibás teljesítéséhez tartozik. Ezért elsődlegesen ajánlom figyelmedbe a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 305-311 §-ait a szavatossággal és 248. §-át a jótállással kapcsolatban.
A dolog jobb megértéséhez a következőket magyarázatként:
Amikor Ti - mint kereskedők - eladtok egy terméket, akkor köztetek és a vevő között dolog szolgáltatására vonatkozó szerződés jön létre. (Átadod- és átveszi, majd hazaviszi és jó napot.) A terméknek ebben az időpontban (átadás) meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, egészen pontosan a jogszabályban és a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal kell rendelkezie. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor az eladó hibásan teljesít. (Vevő visszakocog hozzátok, hogy ez így megy úgy...)
Ekkor meg kell vizsgálni, hogy jótállás vagy szavatosság alapján jár-e el az eladó. A jótállást bizonyos termékekre vonatkozóan a termék gyártójának/forgalmazójának kötelezően kell vállalnia, meghatározott időre. (A Ti esetetekben ezt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, ennek mellékletében vannak pontosan felsorolva a termékek, és itt található a 10.000 Ft-os értékhatár, amit írtál.) Ha arra a termékre, amit visszahoznak vonatkozik ez a jogszabály, és benne van a határidőben, akkor a jótállás alapján kell eljárnotok: azaz a ternéket úgy kell tekinteni, hogy már a szolgáltatás (átadás) időpontjában hibás volt, azaz nem a vevő rongálta meg, nem az ő felelősségi körébe esik a hiba. Azonban amennyiben Ti tudjátok bizonyítani, hogy a hiba a termék szolgáltatása után keletkezett, akkor mentesültök a jótállási kötelezettség alól.
Speciálisnak mondható eset, bár azt hiszem ez is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyártó a fenti Korm. rendeletben megszabott időtartamnál hosszabb jótállási kötelezettséget vállal. Ezt minden további nélkül megteheti, és ebben az esetben ez az önként vállalt jótállás ugyanúgy minősül (ugyanúgy kell eljárni), mintha a törvény írta volna elő.
Előfordul, hogy a jótállási időtartam eltelt, de a vevő mégis megjelenik. Ebben az esetben a törvény által szintén megszabott határidőn belül szavatossági jogokat tud érvényesíteni. Ilyenkor azonban a bizonyítási teher megfordul: neki kell bizonyítania, hogy a termékben lévő hiba már a szolgáltatás időpontjában megvolt (nem ő rontotta el, stb.) Emiatt a bizonyítási teher miatt kevesen élnek a szavatossági jogokkal.
Összefoglalva: a jótállás és a szavatosság nagyon hasonló, de nagyon nem szabad összekeverni. A jótállás egy, a törvény által előírt, vagy a gyártó által vállalt kötelezettség arra nézve, hogy hibátlan dolgot szolgáltatott. A bizonyítási teherrel kapcsolatban: vevő behozza - azt mondja rossz - nem kell bizonyítania semmit - az eladó viszont bizonyíthatja, hogy a hiba a szolgáltatást követően keletkezett.
A szavatosság szintén a hibás teljesítéshez kapcsolódik, és elősorban akkor élnek vele, ha a termékre nincs kötelező jótállás vagy annak időtartama eltelt. Ilyenkor a vevőnek bizonyítani kell, hogy a termék már az átadáskor hibás volt, de ő ezt vmilyen okból csak később vette, vehette észre.
Ami miatt a két dolgot össze szokták keverni: jótállás és szavatossság esetén is a vevő ugyanazon szabályok szerint gyakorolhatja az őt megillető jogokat. (Tehát akár jótállás, akár szavatosság alapján illetik meg bizonyos jogok, ha megilletik, akkor azonos módon.)Azaz a sorrend, amit az eladónak figyelembe kell vennie (kijavítás-kicserélés-elállás) azonosak. (Mit milyen határidővel, stb.) Lsd: Ptk. 306. § -
Vangelis
félisten
Egyszerű kérdésem volna.
Kereskedők vagyunk, számtech éljen
Voltak már fogy védök mindenki, elmondtak dolgokat.. de egyszerűen kcisit kínai az egész.. régebbene gyszerűbb volt.
valaki leirná magyar nyelven, hogy akkor pontosan mijen jogaink és jogaik vannak a vevőknek kereskedőknek.. emrt egyszerűen kolégával átolvastuk ezerszer.. de egyszerűen belekavarodunk állandóan, 10e alatt felett.. jótállás.. szavatosság.. kérdésekben stb.
Nicns valahol nem törvényi szöveggel leirva hogy mit mikor miért?
Szerencsére nem sok garanciális problémánk van ... 1000termékből 1.... Még nem is votl próblémánk, de nem is akarjuk , hogy legyen....
Köszi -
rien
senior tag
aha....elolvastam azt is mit is keresel konkrétan
Szerintem nagyon kifogtad ezt a melléklet ''2010. dec 31-ig a 2006. dec. 31-én hatályos rendelkezések szerintei munkakörök jogosítanak korkedvezményre''. Feltéltelezem, hogy 2011-től ez vagy megszűnik, vagy teljesen átalakítják de azt nem értem addig a pár évig még miért nem lehet feltűnteni a helyén (vagy legalább jeleznék, hogy mi van vele), meg főleg online verziónál miért nem adnak egy linket? Miért kell visszamenőlegesen keresgélni?
Na mindegy majd megmondják azok akik ebben igazán otthon vannak. -
rien
senior tag
írsz nekem pargrafust melyik hivatkozik erre a mellékletre?
bár nem vagyok jogász de nekem úgy tűnik, hogy ilyen melléklet nincs
a törvény végén csak 2. számú melléklet van, előttem itt van a tb közlöny (most tanulom), meg a magyaroszag.hu-n találhatóban sincs 1.számú melléklet csak a 2. számú
Lehet tévedek, de én eddig úgy tudtam amit az előbb is írtam, hogy a mellékletek a legvégén vannak -
-
Antonio
senior tag
na megtaláltam nagy nehezen itt [link]
de ennyire már rég tolták fel az agyamat, minden jogszabájba hivatkoznak az ominózus mellékletre csak éppen a mellékletet nem lehet előbányászni sehonnan
ha valki tudja holl és hogyan kell az ilyesfajta dokumentumokat keresni elmesélhetné
mert ezt a mellékletet is csak úgy találat meg hogy Google ba irogattam a létező összes variációt a szavakra
de kell(ene) hogy legyen ennek egy hivatalos elérés is nem? -
Antonio
senior tag
sziasztok
mindjárt meghülyülök már nagyon ideges vagyok a következökbe kérném a segírséget
a faterom megkért hogy tölsem le neki a :
1997. évi LXXXI. törvény mivel ebben van szó a korkedvezményes nyugdíjról
ok megtalálatm szépen le is töltöttem,
de utána olvastam és rájötem hogy fontos lenne ez
1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez
mivel ebben vannak felsorolva konkrétan azok a munkahelyek (veszélyes stb) ahhol lehet kérni a korkedvezményes nyugdíjazást ... amire a fateromnak szüksége lenne ...
de mindenhol a jogszabájokban az ezzel foglalkozó cikkekben fórumokon stb. ugyanezt mondják hogy itt és itt ebben a mellékletben található meg ez szép és jó . De könyörgöm sehol egy sz@ros link a letöltéshez vagy valami kivonat stb. semmi
jogazsbálykeressőkel se tudom előcsalogatni, ill már kezdem elveszíteni a türelmem
ha valaki tudna segíteni ebben megköszönném, vagy ha a moderátor tud egy másik ehhez a kérdéshez szorosabban kapcsolódó topicot kérem jelezze ... (közben ez megtörténén és így jutottam ebbe a topicba ... köszönöm)
addig tovább keresek és idegeskedek ... -
Ariadne
őstag
válasz
(Bundás)
#165
üzenetére
Szerintem erre gondolhatsz:
2006. évi IV. tv (új Gt.)
194. §
(2) A részvénytársaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke felemelésekor tulajdonosának - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít (jegyzési jogot biztosító kötvény).
(3) Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg. A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátására. -
Ariadne
őstag
válasz
-conrad-
#158
üzenetére
Szívesen.
Az alapszám mindig a költségvetési törvényben van benne (bírák alapilletménye), a legutóbbi tavaly április óta ugyanez, diplomakövetelmény alapján III. kategória lesz, ez alapján pedig a mellékletbeli táblázatban, a ''tisztviselő'' kategóriában megtalálhatod a szorzót. Érdemes végigböngészni a törvényt, nyelvpótlék meg ilyesmi jár még, gondolom az megdobhatja azért.
Sok ügyvédjelölt pl. ennél kevesebbet visz haza havonta egyébként, csak úgy mellékes megjegyzésként...
[Szerkesztve] -
-
Ariadne
őstag
válasz
-conrad-
#156
üzenetére
1997. évi LXVIII. törvényben benne van minden erről a munkakörről. A szorzás alapszáma 339.000 a költségvetési törvény alapján, ezt kell megszorozni 0,38-al, ha jól vettem ki, ennyi az alapilletmény. Ehhez jöhetnek még a pótlékok, de ezt már böngészd ki te.
Egyébként tényleg nehéz volt megtalálni - beírtam a keresőbe... -
-conrad-
addikt
Sziasztok, nem 10000%-osan ide tartozó kérdés, de itt talán vannak akik tudják a választ.
Azt szeretném megtudni, hogy mennyi most az alapbére egy igazságügyi ügyintézőnek. Ha jól tudom ez a bér is rögzített mint a többi köztisztviselői bér. A bírósági bérezésre vagyok kíváncsi. Elméletileg a jogtárban szerepel erről információ, de sajnos nem találtam meg. Az a baj, hogy elég friss szakma így nem közismert a bérezése. Előre is köszönöm! -
Woodslave
félisten
sztem ha volt házassági szerződés és abban mondjuk abban állapodtak meg, hogy a táncpénz - mivel pl csak a lány családja volt ott - teljes egészében a lányé, és mondjuk bizonyítani tudja vhogy hogy csak a fiú részére vettek belőle mondjuk egy autót, akkor talán lehetne vmi keresnivaló. Talán.
Amúgy sztem nem követelheti. -
csapos2
addikt
Ismét itt.
Egy kicsit másképpen tenném fel a kérdést, remélem nem gond.
Van a már említett táncpénz, ez elúszott azidő alatt, míg együtt éltek. Most a lány az eredeti összeg felét óhajtja.
Jogosan?
Vagy, elköltötték együtt és kész, a maradék, vagyis a semmi felét akarhatja max? -
csapos2
addikt
válasz
Woodslave
#145
üzenetére
Üdv!
A szituáció:
Szerelem, esküvő. Esküvő után a lány szüleinek egy örökség házába költözés, amiben nem lakik senki. A házat fel kellett újítani, ezt a fiú fizette és a segítség is jórészt a fiú családjából volt. Beköltöztek, éltek mint hal a vízben. Aztán volt egy kis gebasz. Kb. 3 hónappal az esküvő után, a fiú elköltözött a lánytól. Azzal a vagyonal, amit a fiú vitt be a házasságba, nem is volt gond, elhozta, vita nélkül.
Az esküvőn viszont volt mennyasszonytánc, amire kaptak egy bizonyos összeget. Ezt a pénzt, megbeszélték, hogyan osztják el.
De, és itt jön a csavar. Most lehet, hogy mégsem tépik szét a bábruhát, hanem együtt maradnak. Viszont, ha valamikor a két fél úgy gondolja, hogy mégsem bírják együtt, mi lesz a sorsa a táncpénznek? Esetleg hónapok múlva, vagy évek elteltével, kérheti majd ismét azt az összeget, amiben most kiegyeztek?
A dologhoz hozzá tartozik még az is, hogy a lánynak jelenleg nincs munkaviszonya, mivel főiskolára jár.
Tehát a kérdés, ha mégis szét mennek, ki mit követelhet?
Előre is köszönöm a segítséget. -
Woodslave
félisten
mit akartak foglalni?
A rendőrségtől biztos nem kaptál felszólítást, hogy fáradj be a csillagba. Ha nem fizeted be a bírságot, akkor a szabálysértési hatóság (önkorményzat egy osztálya, vagy kesbb helyeken a jegyző) szabhat ki helyette szabaságvesztést (bár lehet hogy csak bíróság, annyira nem vagyok otthon ebben)
Ha nem ismered el a szabálysértést, akkor mindenképpen tárgyalás van, ahol be tudod mutatni hogy befizetted, csak éppen nem fogadták el a rendőrök azt az igazolást. Kizárt dolognak tartom, hogy megbüntessenek. Ennek alapján amit leírtál. -
Denniss
aktív tag
DE jó hogy van itt ilyen topic! Remélem találok megoldást!
Elnézést a házigazdáktól érte!
A lényeg hogy kb 2 éve lett meg a mostani autóm, amit átiratáskor
egyből használatba is vettem, meg lett kötve a biztosítás, zöldkártya,
etc. Mivel a biztosítást ügynöknél kötöttem, csak ajánalt volt nálam,
illetve ideiglenes papírok, adásvételi. Hál istennek, belebotlottam pár
tapló rendőrbe azon a vasárnap éjjel (22:30-kor).
Fel is jelentettek a parasztok hogy se forgalmi, se biztosítás se semmi, 38 000,- Ft
bírság. Továbbá felnyittatták a csomagtartót (persze semmi nem volt benne).
A határozatukra beküldöm nekik fellebbezésbe csatolva a menet közben megérkezett papírokat
(kötvény fénymásolat, forgalmi, etc) hogy töröljék a bírságot, de még be is fenyítettek
telefonon hogy örüljek hogy nem kobozták el helyszínen az autót (!) .
Természetszerűleg nem fizettem a pénzt be (menjenek el dolgozni, aztán lesz nekik is).
Kb 1 hónapja jöttek volna foglalni, de nem találtak senkit otthon, most meg kiküldték
hogy menjek be egy röpke hónapra a szegedi csillagba, vagy fizessek tegnapig (ugyanis
úgy küldték a levelet hogy lejárjon a határidő)
Egyszerűen nem értem hogy hogy lehet az hogy ha elküldöm az iogazoló iratokat,
totál semmibe vehetik azokat?
Van nekik erre joguk egyáltalán? (mondjuk ennyi erővel bárkit agyonüthet egy rendőr
az utcán ok nélkül, mint ahogy volt is a közelmúltban példa rá)
Hova fordulhatok ilyen esetben?
Mit tehetek hogy se pihennem, se fizetnem ne kelljen?
Ha valaki véletlen tud megoldást kérem segítsen, mert ez most vészhelyzet....
Köszi előre is! -
SupaCow
aktív tag
Sziasztok.
Kérdésem a következő lenne.
Saját vállalkozást szeretnék indítani. HOgyan érhetem el a legyegszerűbben / legolcsóbban hogy számlaképes személy legyek.
A vállalkozás 2 taggal indulna. A közeljövőben nem is lesz több tag.
Szeretnék rendesen nekilátni a dolgoknak. Annó tanultam a válalkozási formákat ismerem szinte mindegyiket. De nem tudom, hogy melyiket a legolcsóbb elindítani. KFt hez ugye 3 millió tőke kell. Ez talán ki is esett.
Bt hez 1 beltag 1 kültag. Az elindítás összegére nem emlékszem talán 500e Ft
Számlaképes személy szeretnék lenni, hogy minél hamarabb nekiálhassak dolgozni.
A segítséget előre is köszönöm. -
Ariadne
őstag
Egy kis illusztráció [link]
Itt [link] pedig szerepel az erre vonatkozó LB jogegységi döntés száma, és az újabb, ami tkp egy bírák által készített cikk. Azzal nagyon egyetértek, hogy a fizetési felszólítás időben el (nem) küldése meg a bizonyíthatóság a parkolótársaság részéről fontos elemek. De mindenképpen ügyvéd kell az érvényesítéséhez...
[Szerkesztve] -
Woodslave
félisten
a 3 év késéssel sajna nincs gáz, 5 év az elévülés idő
Alapvetően kétfajta megközelítés létezik.
1. Neked kell bizonyítani, hogy nem voltál ott. MOndjuk ez elég abszurd, mert teljes mértékben ellenkezik a polgári jog illetve eljárásjog szabályaival, miszerint egy tényt annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll hogy azt a bíróság valónak fogadja el. Illetve annak kell bizonyítani, aki állít vmit.
2 Ebből következik, hogy a társaságnak kellene bizonyítani, hogy ott voltál és nem fizettél parkolási díjat.
Sajnos bírósági tapasztalattal nem rendelkezem, utánaolvasva azért az a jellemző, hogy elfogadják az ellenőr által kitöltött lapot, illetve fényképet. Mivel ha nem így lenne senki nem fizetne mivel nem tudnák sehogy bizonyítani. A digikép is csak addig fogadható el, amíg a fényképezőgép memóriájában van. De mivel az előbb említett okokból a bíróság a társaság bizonyítékait fogja elfogadni nagy valószínűség szerint, ezért elég kicsi az esély
Holnap megpróbálok nézni némi bírósági határozatot
[Szerkesztve] -
sasa311
veterán
Jajj de jó, hogy megtaláltam ezt a topicot
Szóval a problémám, amivel hozzátok fordulok.
Kaptunk egy fizetési felszólítást XXXX parkolótársaságtól, hogy 2003-ban és 2004ben én bizony jegy nélkül parkoltam itt és itt.
Namost ez elég nevetségesen hangzik, egyrészről, mert tudtommal nem, másrészről meg 3 év késéssel küldenek ki ilyet?
Kérésre sem akartak nekünk erről bizonyítékot (féyképet) mutatni. A kérdésem, hogy van-e értelme bemenni hozzájuk és kérni a bizonyítékukat, hogy mutassák meg (egyáltaáln megtehetem-e ezt?). És ha nincs nekik, akkor kell-e foglalkoznom vele (ugye ha van nyilvánvalóan befizetem).
Előre is köszönöm a válaszokat.
-
Woodslave
félisten
és az eljárás
Az állampolgársági eljárás
13. § (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani
a) Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
b) külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
(2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.
(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.
(4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.
14. § (1) Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági nevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét,
b) jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét, születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét,
c) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét,
d) lakcímét, valamint
e) az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat.
(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.
(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat.
(4) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmező az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik, kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzéséről. Ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, ezek beszerzésére a belügyminiszter intézkedik.
(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az idegen nyelvű okiratot
a) hiteles magyar nyelvű fordítással és
b) diplomáciai felülhitelesítéssel
ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
(6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem csatolta, a belügyminiszter a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
15. § (1) Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.
(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.
(3) Kiskorú személy magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.
(4) Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetőleg a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.
16. § (1) A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.
(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
(3) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja.
(4) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.
17. § (1) A belügyminiszter egy éven belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) A belügyminiszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható. -
Woodslave
félisten
A magyar állampolgárság megszerzése
Honosítás
4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;
d) honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; és
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.
(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
c) magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
d) magyar hatóság menekültként elismerte.
(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt.
(4) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) az ország területén született;
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;
c) hontalan.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.
(6) A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.
(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - a belügyminiszter javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik. -
Ariadne
őstag
Elvileg akár működhet is a dolog, már ha a haverod tényleg hajlandó bejelenteni, de persze otthonról meg ki kell jelentkezned. Viszont úgy emlékszem, az egy háztartásban élők jövedelmét veszik alapul, és akkor az a háztartás fog számítani (a haverodé), szóval egyáltalán nem biztos, hogy beljebb leszel ezzel. Elvileg végezhetnek környezettanulmányt is, az mondjuk ciki lehet.
Volt olyan tehetős ismerősöm, aki a saját lakásában lakott egyedül, és mivel nem volt jövedelme (szülei tartották el igen jól), max. összegű Bursát kapott. Én albérletben tengődtem, de semmi sem járt, mert a szüleimhez bejelentve épp néhány ezer forinttal feljebb voltunk, mint a határ. Teljesen igazságtalan rendszer... -
Bubee82
őstag
Nekem lenne a hozzáértőkhöz egy kérdésem.
A lényeg:
Tatai vagyok hivatalosan, oda vagyok bejelentve ugye. Namármost gondolom ismeritek a Bursa Hungarica című támogatást, amit az önkormányzat intéz. A ''gondom'' az lenne h Tatán - mivel marha sokan jelentkeznek - sokfelé oszlik el a pénz magyarul marha keveset kapok, annak ellenére h én sokkal többet érdemelnék a helyzetem miatt, de ez más tészta. Mosonmagyaróváron tanulok és itt kevesen szoktak jelentkezni így adott emberke sokkal többet kap mint én otthon. Mivel ideiglenes lakcímmel nem lehet pályázni így cseszhetem ha a kolesznak jelentem be a lakcímet. Arra gondoltam, hogy mi lenne ha az egyik haverhoz jelenteném be magam - annak ellenére h nem ott lakok - így nem ideiglenesre lennék bejelentve.
Kérdésem tehát az lenne hogy ez törvényesen megoldható lenne -e? Nagyon sokat jelentene ha meg lehetne oldani, de persze úgy h ne legyen illegális. -
Zenebohoc
tag
Kedves Ariadne!
Köszönöm érdeklődésedet és ismételt köszi segítségedért.
Sajna még nem volt időm berontani a várba. Időhiány mellett az is késleltet, hogy bár sokáig van portaszolgálat, én szeretnék akkor menni, mikor a várura ott székel. Jóval napnyugta előtt, de akkor még én is a páncélomat fényesítem.
Pénteken, vagy szombaton azért szakítani fogok rá időt, bár lehet , hogy ezt a lovagi tornát még ismételni kell párszor.
Tájékoztatni foglak!
Üdv. -
Woodslave
félisten
válasz
Pinya007
#119
üzenetére
A Pp szerint: A határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta [218. § (1) bek.] - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell, kivéve, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni.
Mondjuk a gyakorlatba lehet be is tartják a határidőket, de a bíróságon postázó van, oda bekerül a végzésed mondjuk a 30, napon aztán lehet csak a jövő héten postázzák.. -
Ariadne
őstag
válasz
Zenebohoc
#114
üzenetére
A jótállás alapján a következő jogaid lehetnek: 1. javítás 2. csere (ugyanolyan másikra) 3. teljes vételár visszafizetése. Jelen esetben egyedül a 3. verzió lehetséges, nem érdemes elfogadni az utalványt, ha nem tudjátok/akarjátok levásárolni, nem kötelezhetnek rá.
Előszöris érdemes erről nem feltétlenül finoman tájékoztatni az MM-et (hivatalosan ismerik a szabályokat, csak bepróbálkoznak azért...), magyarul bemenni és az asztalra csapni, eléjük tenni a Ptk megfelelő rendelkezéseit (ajánlom még a 151/2003. kormányrendelet és a 49/2003 GKM rendelet szövegét is esetleg [link] ).
Ha nem hajlandóak visszaadni, el kell kérni a vásárlók könyvét, ami kötelező, ebbe beleírni a helyzetet, erre kötelesek válaszolni úgy emléxem 30 napon belül. Ha ez letelt, esetleg rögtön beleírnak, el kell hozni az egyik példányt (jár), ezzel lehet békéltető testülethez fordulni, akik ingyen de nem kötelező erővel döntenek az ügyben.
Az összes papírra érdemes nagyon vigyázni, amit az ügy során adtak, lefénymásolni és az eredetit nem szabad kiadni az ember kezéből.
Valószínűleg ha elég erélyesen és a jogszabályok lobogtatásával lépsz fel, vissza fogják adni. Ez nem a Mistral azért... -
Woodslave
félisten
válasz
jerry311
#113
üzenetére
129. § (1) A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető,
a) a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása,
b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá
c) az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása
érdekében.
Ha munkára készen kell lenned, az a készenlét s Munka tvkönyve alapján. Bár csak a felsorotak esetében lehetne igénybe venni. Alapbéred 20% jár a tv szerint. -
Zenebohoc
tag
Sziasztok!
Tanácsot, ötletet szeretnék kérni.
Egy szériahibás mp3 lejátszót vett a lányom a MediaMarkt-ban.
A szervízben javítás nélkül kiállították a csereigazolványt.
A MM.-ban a következők valamelyikét ajánlották:
- adnak egy ugyanolyat,
- vehetek mást,
- utalványban ideadják a vételárat.
Ugyanolyan nem kell, mert szériahibás, ami helyette megfelelne ott nem kapható.
Marad az utalvány, de én a pénznek jobban örülnék, mert miért köteleznek engem, hogy az MM.-ben vásároljak? Szakboltban olcsóbban kijönnék.
Írtam a fogyasztóvédelemnek, de rám sem....
Van-e valami reális jogi tippetek, vagy fogadjam el a csekkett, és bambán szobrozzak a boltban, hátha rá tudom tukmálni valakire, aki éppen ott vesz valamit kp.-ért?
Köszi. -
jerry311
nagyúr
Munkajog...
Hétvégén is dolgozunk, önkéntes alapon, mindig van aki bevállalja valamelyik napot, ezt teljes mértékben ki is fizetik. Ezzel nincs is gond.
Viszont van egy ''helyettese'' is annak, aki be van osztva hétvégére. Erre az emberre akkor van szükség ha a beosztásban szereplő ''megdöglik'' és nem tud bemenni dolgozni. Most akkor nekem kellene kapnom valamilyen juttatást vagy sem, amikor én vagyok a helyettesítő ember? -
sbazsi
veterán
válasz
Woodslave
#110
üzenetére
arra hivatkoztak, hogy nem volt súlyos a megbetegedés. (legalábbis a biztosító szerint. igaz hogy mikor hazajöttünk, még két hétig járt kezelésre, de a biztosítónak ez nem volt elég. ahhoz hogy fizessenek, gondolom minimum meg kell dögleni...
)
épp ezért kérdezem, hogy van-e olyan, hogy amit a telefonban mondanak, az szerződésmódosítás (tegyük fel tudom bizonyítani. ) -
Woodslave
félisten
ha a biztosítási szerződés részét képezik ezek a költségek, akkor az ki kell fizetniük. Ha nem, akkor meg sajnos tök minddegy mit mondtak a telefonban, mert
1. nem tudod bizonyítani
2. akkor is max ún biztatási kárra lehetne perelni őket, mert az állításukban bízva vettektek igénybe dolgokat, meg fizettetek ezt-azt.
Lényeg meg kell nézni a biztosítási szerződést. -
sbazsi
veterán
válasz
Woodslave
#108
üzenetére
nem munkaviszony, biztosító.
telefonban arról volt szó, hogy fizetnek mindent (na jó, ez így nem teljesen pontos, mert csak a biztosított részét igérték, hogy kifizetik, az enyémet nem, de nem is ezen megy a hadakozás), sőt, még több 4*-os szállodát ajánlottak.
Szóval adott egy utasbiztosítás.
Párom beteg lett, tovább kellett maradnunk. (Középfülgyulladás, nem repülhet) Máshogy hazajutni onnan (Spanyol) kb 3 nap lett volna folyamatos utazással, betegen, szóval nem kivitelezhető.
Telefonban többször is igéretet tettek, hogy fizetik a szállást, és a repjegyátiratást, orvost, gyógyszert. (persze csak a páromét, ez rendben is van.)
Itthon persze már csak a doki+gyógyszert -
Woodslave
félisten
részletezhetnéd, mert ha munkaviszonyról van szó, akkor a munkaszerződés módosítása csak írásban érvényes. Van egy olyan szabály, ha nem foglalják írásba, akkor az érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat. Ebben az esetben elég nehéz amúgy is bizonyítani az elhangzottakat.
-
sbazsi
veterán
Létezik olyan törvény, amely kimondja, hogy egy telefonbeszélgetés a szerződés módosításának számít?
Nyaraláskor beteg lett a párom, tovább kellett maradnunk. a telefonban ígértek mindent, hogy fizetnek, itthon persze már mindenre hivatkozva kibújtak a fizetés alól...
[Szerkesztve] -
Danecay
addikt
Sziasztok!
Én egy nagy elektronikai gyárban dolgozom ahol kb 3500 ember dolgozik legtöbb esetben 8 és 12 órás műszakokban. Azon a részlegen ahol vagyok nagy vezetőségváltás történt, mert állítólag nem teljesítettünk túl jól, ami a darabszámokat és a minőséget illeti. Ipari kamerákkal felszerelt gyártócsarnokról van szó amik biztonságtechnikai eszközökként funkcionálnak, és ezzel nem is lenne probléma és ha jól emlékszem a munkaszerződésben is szerepel, viszont az adott részleg vezetősége WEBkamerákat szereltetett és szerreltet fel több helyre, amiknek a képét otthonról online tudja nézni, de ez már nem biztonságtechnikai okokból történik, hanem a dolgozók figyelése, szemmeltartása a cél éjjel és nappal, és természetesen ha a ''kukkolónk'' neki nem tetsző dolgot lát a kamerák képein, meghozza a megfelelő szankciókat az érintett dolgozó, dolgozókkal szemben, ami lehet fegyelmi, de akár a cégtől való kirúgás is. Természetesen alacsonyabb rangú vezetők egyébként is folyamatosan tartózkodnak és dolgoznak a gyártósoron. Kérdésem az lenne, hogy jogilag ez az eljárás, mármint a kamerákal való megfigyelés valmennyire megkérdőjelezhető, kifogásolható, nem sért e valmilyen jogot, pl személyiségi jogot?
(Ti szerzitek így be a cuccokat, vagy lehet tőletek rendelni is úgy, hogy futárral szállíttatjátok ki?)
.. meg eleve csak 400ft bruttó.
Új hozzászólás Aktív témák
- Komolyan ráállt a csúcs-GeForce-ok átalakítására Kína
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- EAFC 25
- PROHARDVER! feedback: bugok, problémák, ötletek
- Parfüm topik
- Formula-1
- Milyen légkondit a lakásba?
- Profi stratégiára vált a Galaxy S26
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Bővíti a Strix Halo kódnevű dizájn képességeit az AMD
- További aktív témák...
- Akció! Újra Gamer EGEREK! Glorious , Endgamer XM1R , Nibio
- LG 39GS95UE - 39" Ívelt OLED / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / 1300 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- ÚJ Lenovo ThinkPad X13 Gen 5 - 13.3" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- Update 07.30. - Bomba árak 2025-ben is! Üzleti - Consumer laptopok DELL FUJITSU HP LENOVO
- Bomba ár! Dell Latitude E7440 - i7-4GEN I 16GB I 256SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest