Hirdetés
- Lassan állítjuk a fát, és a hardverek is be vannak csomagolva
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Samsung LCD és LED TV-k
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Zenelejátszó építése, a kiváló hangzásért
- Intel Arc Battlemage B570/B580
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
ViktorSz
tag
válasz
SeatZola
#67196
üzenetére
Ez egy veszélyes szerszám,bármilyen csábító a komcsiktól rendelni,ne tedd!
Igenis fizesd ki azt a minimális felárat pl egy MTools késért,az legalább EU-szabvány szerint készül és nem "halsz meg"szaros -10k miatt az olcsóbb fossal.
Ezek a kések életveszélyesek,rosszul méretezettek minden szempontból.
Aki Kínából rendel ilyet,annak szerintem akváriuma sincs
[ Szerkesztve ]
-
-
tfe
tag
-
pali923
aktív tag
Én kb. 99%-ban vízbázisú festéket használok, azt ki lehet mosni nyilván. Ha meg valamilyen másik festék kell, és tudom, hogy hamarosan megint festeni kell belőle, akkor egyszerűen egy vizes edénybe állítom az ecsetet. Nem szárad ki több nap alatt sem, újra elő lehet venni, és folytatni a festést.
A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
#67186
thomgrande
tag
T J
#67184
thomgrande
tag
A világon az emberi ész van a legjobban elosztva. Mindenki megvan győződve róla, hogy neki több jutott.
Az ész nem ahhoz kell hogy bántsunk vakit, hanem ahhoz hogy ne.
"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"
-
kavalkád
aktív tag
egyetlen normális ecsetem van meg egy zárható fémhengerem, abban higító, beleteszem, hagyom ázni aztán meleg vízzel kimosom és hagyom kiszáradni. a higító elfogy egy idő után, nem igazán van káros anyag utána. festő haverom vette az ecsetet, valami fehér szőr, a gagyi 1000 forintos OBI-s vételeket én is eldobáltam régen.
de már majdnem minden felületkezelőből van vízbázisú, azzal még ennyi macera sincs. -
T J
tag
Annyi zöldséget hordtál itt össz pár nap alatt, hogy nehéz rá szavakat találni.
„Vannak beszívódó felületkezelő anyagok, pl az olaj és a vékonylazúr, de akár a pácok is ide tartoznak (még ha nem is felületkezelő anyagok).”
Ezek közül csak az olaj szívódik be.
A vékonylazúrból csak a víz, de az maradéktalanul ki is párolog. A gombaölő nem szívódik mélyre, és a viasz,… az az a fényes izé, amit a felületen látsz.
A pácból is csak a víz szívódik mélyebbre, a pigmentek nem. Azok beülnek a pórusokba, egy részét száradás után le tudod törölni.
Azért köszi hogy felvilágosítottál."Csinálj egy próbát. Fess meg egy üveget, majd rakd ki direkt UV fénybe pár évre. ... Ha ezek után nem kezd el levállni akkor hamut szórok a fejemre."
Kezdheted is szórni, mert jobb kocsikon a festés 20 évet is kibír. A fém ugyan nem üveg, de kb ugyanannyi pórus van rajta, és a festék kívül van, ahogy kérted."Ha megfelelően (szálirányt betartva) gyalulsz, akkor a gyalukések össze fogják tömöríteni a rostok végeit. Levágja, majd összenyomja, rásimítja a többire. Ennek semmi köze nincs a gyalukés élességéhez. Ha nem így lenne, akkor a felvizezésnek sem lenne semmi értelme, mert nem lenne mit "felszedni"...."
Már leírtam neked, hogy csak az életlen gyalu okoz benyomódást, az éles nem! És ilyenkor a víz nem is húz fel semmit. Onnan tudom, hogy volt már olyan is, amikor a gyalum éles volt.
Ezek szerint veled ilyen még nem fordult elő." > az inasiskolában sem tanítottak ilyent
Ahogy pl a villanyszerelőknek sem tanítanak kvantumfizikát, hogy megértsék a félvezetők működését."
Az van, hogy észt semmilyen iskolában nem osztanak, szóval vagy van valakinek, vagy nincs. generatoros-nak van, neked nincs. Ezen semmilyen iskola nem segítene.[ Szerkesztve ]
-
MDMA
tag
Bocs a talán banális kérdésért, de én tényleg kíváncsi vagyok.
Ti mit csináltok az ecseteitekkel? Egyszer használjátok és eldobjátok, vagy van jobb megoldás?
Engem nem igazán anyagi szempontból zavar, inkább környezet terhelési szempontból. Bekensz egy asztal lábat valami anyaggal és mehet a szemétbe?
Én próbáltam kimosni hígítóval, meg áztatni stb, de nem igazán lett jó utána. Legyen az olaj vagy lazúr, utána már nem igazán működik. És hova teszed az összegyűjtött hígítót? Gyűjtöd valami befőttes üvegbe, aztán viszed a MOL kúthoz? Vagy mi a megoldás?
Szeretném ezt nem csak környezettudatos módon intézni, de ha lehet pénzt is takarítanék meg.
Ti hogy oldjátok meg?Bocsköszi
-
T J
tag
Vizes vékony lazúr
Gondolkodtam mitől lehet ez a tapadás-anomália, és azt hiszem azért, mert itt két olyan anyagot kevertek össze, amik taszítják egymást. Vizet és viaszt, ami hydrofób. Valahogy sikerült megoldják a keveredést, de nem büntetlenül. Felvitelkor: ahol egy viasz-molekula megtapad, azon a víz-molekula el fog elcsúszni. Ahol egy víz-molekula tapad meg, azon a viasz-molekula fog elcsúszni.
Egyszerre viszed fel a vizet és a víztaszító anyagot. Érthető hogy nem tud jól megtapadni, ezért kellenek az extra rücsik. Akartak ebből is vizes verziót, és ilyen lett.Mi a helyzet, ha nem vízbe van a viasz keverve?
Bár csiszolást a Polifarbe az oldószeres vékony-lazúrnál is előírja, szerinte ennél a lazúrozás előtt "lehetőség van csak pórustömítésre is, amely félolajjal való beeresztést jelent" Vagyis ha nem olyan alapba keverjük a viaszt, amit taszít, akkor megtapad a félig tömített pórusokban is?woodworm tömören leírta a lényeget: "Vékonylazúr esetén pedig nem vízbázisút, hanem oldószerest kell választani" , csak nem magyarázta meg.
A jelenség vizualizálását lelki szemeim előtt, kavalkád szemléletes leírása segítette.
Szeretném még pacman_123 segítségét kérni, ha van kedve, ossza meg tapasztalatát (vagy bárkiét akinek van) paraffinolaj + viasz kombójáról, ha esetleg próbálta már gyalult felületre ecsettel felvinni, hogy ennél is jelentkezik-e ez a "csúszkálós" tapadási gond. És bármilyen hosszútávú tapasztalatot ezzel kültérben.
Azért tartom érdekesnek ez utóbbit a vizessel és oldószeressel szemben, mert kültérben olaj jelenlétét egyébként is kívánatosnak vélem a fában, a bevonat sérülése esetére (ami elkerülhetetlen).
-
T J
tag
válasz
kavalkád
#67180
üzenetére
Jól érzékeled hogy van ellentmondás, bár konkrétan nem ez a kettő között, de máshol igen.
Az első linknél a szőrös, fűrészelt felülethez viszonyítja a gyalultat, és ahhoz képest igaz, hogy jobb a festék tapadása a gyalult felületen. Mert a fűrészelten lehet rászáradt fűrészpor, ami kefével nem jön le tisztára. Majd lakkozás közben/ után potyog le, miután a lakk nedvességtartalma fellazította.
És mivel a kisebb felület kevesebb vizet tud ideiglenesen tárolni, ezért hamarabb meg is szárad, és a gombának kevesebb ideje van kikelni. Eddig igazat írnak.
Hogy szerintük a gyalulás a felület-előkészítés netovábbja, és a csiszolást nem is említik, az azért lehet, mert csak gyalugépük van. Lásd lejjebb: br. 39500Ft/m3
Ha lenne kontakt-csiszolójuk, akkor azt ajánlgatnák. Persze csiszolás előtt meg is kéne gyalulni a fát, szóval kapcsolt szolgáltatás.A második forrás objektívebb, de az is egy reklám-cikk.
Azért van kavarodás néhány fejben, mert a gyártók hauzdnak. A vizes lakknál kezdték el szajkózni, hogy mélyebben beszívódik a felületbe, mint az oldószeres. Pedig ami abból mélyen beszívódik, az a víz. A benne oldott szárazanyag (molekula-mérettől függően) ugyanúgy fennakad az első sejtfalon. A víz pedig ahogy bement, úgy ki is jön, ezért nincs hatása a bevonat tartósságára.
Ha valaki csinálna próbafestést gyalult felületeken (hogy a csiszolás mélysége ne kavarjon be), oldószeres lakkal, vizes lakkal és vizes vékony-lazúrral, majd vágna belőle vékony szeletet és megnézné mikroszkóp alatt 20-50x nagyításban, akkor derülne ki, mennyire mély az a beszívódás.
De először tisztázni kéne mit értünk "beszívódás" alatt. Én azt, ha a folyadék átmegy legalább 1 érintetlen sejtfalon. Addig csak felületi eloszlásról beszélhetünk. Szerintem.
Azt nem vitatom, hogy csiszolt felületen jobban meg tud tapadni egy lakk, de ez csak annál létkérdés, amelyiknek nagyon rossz a tapadása. És így érkeztünk el a vizes-bázisú vékony-lazúrhoz. Már írtam róla egy esszét
, majd felteszem később.[ Szerkesztve ]
-
kavalkád
aktív tag
érdekes ez a kérdés, egyik helyen ezt írják, másik helyen azt, pl:
"Fokozott tapadás
A gyalulás simább felületet eredményez, amely fokozza a festékek és bevonatok tapadását. Így egyenletesebb és esztétikusabb fedés érhető el. Ráadásul, a jobb tapadásnak köszönhetően csökken a tökéletes fedéshez szükséges anyagmennyiség.""A NEM MÉRETTARTÓ SZERKEZETEK FELÜLETKEZELÉSE
A felületkezelést a fafelület alapos megcsiszolása után lehet megkezdeni. Csiszoláshoz javasolt 120–150-es finomságú csiszolópapírt használni. A gyalult felületek csiszolás nélkül felületkezelésre nem alkalmasak."lehet fontos lenne különbséget tenni a gépi és a kézi gyalulás között, (ráadásul a gépinél van egyenes és spirálkés is) mert nem ugyanaz a hatása, de erre nem térnek ki sehol. én úgy emlékszem, hogy a gyalugéppel történő csiszolásnál eltömődnek a fa pórusai, ezt kell felszabadítani csiszolással, de nagyobb összegben nem fogadnék, hogy tényleg jól emlékszem-e.
szvsz mindenki csinálja ahogy jónak látja
-
#67179
T J
tag
generatoros
#67168
T J
tag
válasz
generatoros
#67168
üzenetére
"azt sem tudom pl. miért tud egy olaj a csiszolt felületen jobban beszívódni mint a sima gyalulás utáni felületen."
Nem tud.
Csak tfe nem érti a "beszívódás" szó jelentését. Vagy én nem értem. -
#67178
MDMA
tag
NeoPampalini
#67176
MDMA
tag
válasz
NeoPampalini
#67176
üzenetére
Igen láttam ezeket, de én itt nem river table-t csinálok, így ezt nem éreztem relevánsnak. Eleve ilyen formát se kellett építenem, csak egy repedést akartam kitölteni. Visszagondolva amit tfe írt, az jónak tűnik. Már csak kell egy használható faanyag. Meg idő.
Bocsköszi
-
tfe
tag
Nem próbáltam, de valószínűsítem, hogy olajozott felületen nem fog tapadni az epoxy. A másik irány szerintem működik, mert:
- Mindenki így csinálja a youtube-on
- Telibe olajoztam az asztallapot, az epoxy részek is szebbek lettek (szóval megtapadt rajta az olaj)
- Nem igazán láttam elszineződést, de ez simán lehet azért, mert diót használtam és egyszerűen nem látszikSzóval szerintem:
- Csiszolt felületen megtapad az epoxy (hiszen van mibe kapaszkodni)
- Ha világos anyagon használsz sötétre pigmentált epoxy-t, akkor érdemes lehet egy réteget előtte felecsetelni
- Rá kell hagyni a vastagságra, hogy utána legyen miből kontaktolni (vagy csak simán kézzel elcsiszolni)
- Még ha mélyen be is szivárog az első réteg (átlátszó) epoxy, akkor is csiszolod, a színezett réteg nem fog tudni annyira beivódni, viszont az olaj majd tapad hozzá.Szerintem simán működhet a dolog.
-
MDMA
tag
Igen, de ahol bekened ezzel az első réteggel ott később már nem tudod olajozni, pácolni, vagy tévedek? Illetve fordítva is igaz, ha beolajozod előre, akkor arra már nem tapad fel az epoxi, nem?
Tehát esetemben, ha a végén nem akarok egy full epoxi fedő réteget, hanem csak kemény olaj fedést, akkor mi lenne a helyes munkamenet?Bocsköszi
-
#67172
tfe
tag
generatoros
#67168
tfe
tag
válasz
generatoros
#67168
üzenetére
Ok, ezt értem, de a felületkezeléstől és az olajozástól indultunk
Egyébként tényleg jobban beissza a csiszolt fa a ragasztót, az egy másik kérdés, hogy sokat nem ad hozzá a ragasztás erejéhez.> vajon az üvegen miért állt meg és a fáról miért pereg le
Csinálj egy próbát. Fess meg egy üveget, majd rakd ki direkt UV fénybe pár évre. (nem, a belülről festett ablaküveg nem ér, direkt UV-ről beszélünk) Ha ezek után nem kezd el levállni akkor hamut szórok a fejemre.
> azt sem tudom pl. miért tud egy olaj a csiszolt felületen jobban beszívódni mint a sima gyalulás utáni felületen.
Pedig ez baromi egyszerű. Ha megfelelően (szálirányt betartva) gyalulsz, akkor a gyalukések össze fogják tömöríteni a rostok végeit. Levágja, majd összenyomja, rásimítja a többire. Ennek semmi köze nincs a gyalukés élességéhez. Ha nem így lenne, akkor a felvizezésnek sem lenne semmi értelme, mert nem lenne mit "felszedni". A cél a felületkezelésnél, hogy az összes hajszálcsövet telítsd és lezárd, ezt csinálja a kikeményedő olaj.
> az inasiskolában sem tanítottak ilyent
Ahogy pl a villanyszerelőknek sem tanítanak kvantumfizikát, hogy megértsék a félvezetők működését. Azt tanítják, hogy hova kösse a fázist a kapcsolóüzemű tápban...
-
tfe
tag
> mélyen beívódik a fába és elég mélyen kell utána gyalulni és csiszolni, ha el akarod tüntetni
Ezért szoktak első körben egy nem pigmentált epoxy réteget ecsettel felvinni és hagyni nagyjából megszáradni, hogy a pigment ne fesse meg a környékét. Csak a világos fáknál releváns, én amerikai diót csináltam így, teljesen jó lett enélkül is.
-
MDMA
tag
Érdeklődőknek osztom meg, hogy végül az alu ragsztószalag és a hot glue vált be az epoxi elzárásához. Mutatom.
Nem gondoltam volna, hogy ez az anyag ennyire terül. A legkisebb hajszálnyi résbe is beférkőzik és kinyomja magát. Ennél a próbánál az előző kísérletek miatt alulról már nem kellett zárni, így könnyebb dolgom volt. Nem tudom, hogy ha nem tükör sima a felület, akkor ezzel a szalaggal meg tudtam-e volna csinálni elsőre is. Minden esetre az ilyen első próbálkozóknak ezt javaslom és, hogy nagyon körültekintően, több rétegben, foggal-körömmel ragasszátok oda a szalagot és/vagy a ragasztót meg amit ráhelyezel. Ami esetleg mellé folyik/szivárog az mélyen beívódik a fába és elég mélyen kell utána gyalulni és csiszolni, ha el akarod tüntetni. Látszik a képeken, hogy nekem nem is sikerült.
Bocsköszi
-
#67169
woodworm
veterán
generatoros
#67168
woodworm
veterán
válasz
generatoros
#67168
üzenetére
Ragasztásnál a préseléssel ugyanazt érik el. Nő a nedvesítés és a kapilláris hatás.
-
#67168
generatoros
tag
tfe
#67166
generatoros
tag
nekem a táblásításon akadt meg a szemem. miért kéne a ragasztani kívánt felületet megcsiszolni gyalulás után. többen elmondták , az inasiskolában sem tanítottak ilyent. töréstesztek bizonyítják, hogy abszolút felesleges. ahogy látom ebben a témában megoszlanak a vélemények. az üveg festést nem a mai értelmében hoztam példának---régen amikor mindenre csak az olajfestékeket kenték----Arról is szó volt hogy a gyalult felületet festés előtt csiszolni kell mert ha nem , lepereg a festék. vajon az üvegen miért állt meg és a fáról miért pereg le , ha nincs megcsiszolva. Valahogy ezt én nem értem és ezért hiszek a TJ kollégának. azt sem tudom pl. miért tud egy olaj a csiszolt felületen jobban beszívódni mint a sima gyalulás utáni felületen.
-
woodworm
veterán
Nem akarok vitatkozni veled, mert a csiszolásban egyetértünk, csak néhány megjegyzés lenne.
Régebben is volt még bútorok esetén is, hogy spóroltak a munkával és a nem látszó részek kevesebb törődést kaptak, de ugye valaminek csak kerülnie kellett rá. Volt több megoldás rá.
HT videójában elhangzott a varázsszó, nedvesítőképesség. Mondjuk ragasztás közben, de egyértelműen utalva rá, hogy felületkezeléskor nagyobb jelentősége van. A nedvesítőképességet nem csak a felület minőségével lehet módosítani, hanem a felületkezelő anyag viszkozitásával, mechanikai ráhatással, a hőmérséklet változtatásával (egyebek között).
Tehát lenolaj esetén egy kis lakkbenzin hozzáadásával és mondjuk melegítéssel nagymértékben lehet növelni a beszívódást.
Vékonylazúr esetén pedig nem vízbázisút, hanem oldószerest kell választani és nem ecsettel, hanem henferrel felhordani.
Régen pl. a nehezebben pácolható fákat nem vizes, hanem szeszpáccal kezelték. Vagy szalmiákszeszt tettek a vízpácba. Utóbbi valószínűleg már tankönyvi eset, de amikor tanultam a szakmát még előfordult. -
#67166
tfe
tag
generatoros
#67162
tfe
tag
válasz
generatoros
#67162
üzenetére
Onnan indultunk, hogy a srác feltett egy kérdést:
> Tetőtéri vörösfenyő padlót milyen, nem horror árú anyaggal érdemes kezelni? Elég a lenolaj?
Ismeretlen állapotú padló (vagy palló?) megvédése, olajozással. Innen indultunk.
Erre jött a gyalulás, a csiszolás stb, illetve annak a megállapítása is, hogy tök felesleges az egész.Ehhez képest már az üvegfestésnél tartunk, és továbbra is megy a keverése a beszívódó és a filmképző felületkezelő anyagoknak.
Amiről beszélünk, az a fa, mint anyag. A gyalult fát meg _kell_ csiszolni, mielőtt bármilyen beszívódó felületkezelő anyagot használsz rajta (esetünkben olaj), mert nem lesz jó. Ennyi az állítás, nem több, de bármilyen faipari szakkönyvet fellapozol, ezt le lesz írva a felületkezelésnél.
Teljesen felesleges az üveget idekeverni meg a vastaglazúrt vagy az akármilyen fedőfestékeket.
-
-
kapu2006
tag
válasz
pacman_123
#67161
üzenetére
Tanuló koromban sokat táblásítottunk. (gyakorlatilag minden maradék anyagot megmentettünk.)
Sohasem csiszoltuk az élét. Egyengetés, él derékszög kialakítás, él párhuzamosítás (gyaluval), ragasztás táblásító présben. 3 - 4 - 5 db 5 tonnás hidraulika nyomta szükség szerint. A ragasztó nem ivódik be a fába. A rostok közé bele kell préselni.
A ragasztó paramétereiben megadják a prés időt. Azután lazítani kell a préserőn.A vékony lazúr egészen más. Annak meg kell csiszolni a felületet. 100-as, 120-as papírral.
[ Szerkesztve ]
-
thomgrande
tag
válasz
generatoros
#67162
üzenetére
Példaként felhozni az üveget hogy is mondjam? A kutyát a kutyával hasonlítsuk és lehetőség szerint a fajta társával és ne a macskával.
"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"
-
#67162
generatoros
tag
tfe
#67159
generatoros
tag
most valamit félre értek vagy te érted nem jól. a srác arról beszélt szerintem , hogy a gyalult felületet is csiszolni kell mert rövid úton lepereg majd a festék. TJ pedig azt mondja ez nem így van. ebben pedig igaza van. az üveget példaként hoztam fel mert ugye ott nincs hova beszívódni a festéknek. Tehát nem feltétlenül igaz a csiszolást kötelezővé tenni, ennek ellenére csiszolunk amikor, lakkozunk, festünk, beeresztünk. senkit nem szeretnék megbántani de nekem 15 év fórumok olvasása után úgy tűnik TJ elmélkedése a jó. A H Tomi nagy király , de nem akkora tudós mint akinek látszik. Láttam már olyan videóját ami azért nincs a toppon. a videóban ő is megemlíti, hogy jobb lesz a ragasztás, ha előtte csisolunk, de gyorsan hozzá teszi nem nagy a különbség.
-
pacman_123
tag
válasz
generatoros
#67156
üzenetére
" A táblásítás előtt teljesen felesleges a ragasztani kívánt éleket megcsiszolni semmivel nem lesz erősebb a ragasztás "
Na-na-na
Főleg ha gyalult az az él: igenis meg kell csiszolni. Naaagyon nem mindegy hogy (nem) ívódik a ragasztó a felületbe. Sok videón láttam hogy kicsit meghúzgálják, max 120 de sokszor csak 60-80-as papírral. "Kinyitják" a pórusokat.De egyébként: kinek a pap, kinek a papné, mindenki ahogy jónak látja...
[ Szerkesztve ]
Hobbista fanyűvő - https://tinyurl.com/AndrasPazar - https://www.youtube.com/@AndrasPazar
-
#67159
tfe
tag
generatoros
#67156
tfe
tag
válasz
generatoros
#67156
üzenetére
Hányféle beszívódó üvegfestéket ismersz ?
Vagy akár karosszéria festéket ? Azok közül melyik az, amit beszív magába a lemez ?Próbáltam ecsetelni a különbséget a filmképző és a beszívódó felületkezelő anyagok között...
[ Szerkesztve ]
-
kavalkád
aktív tag
válasz
SeatZola
#67157
üzenetére
Massive Tools elég jó ár/érték arányban van. van sok Makitám is, nem volt még bajom vele, lehetnek kivételek mint a példád is mutatja, de nem írnám le a helyedben egy rossz eset miatt. a CMT is elég jó, bár az már nem annyira hobbi árszint.
-
SeatZola
őstag
válasz
kavalkád
#67153
üzenetére
Szép ez a vörösfenyő! Mondjuk nálam valószínűleg azért dobott nagyot, mert nekem a natúr bükk anyagra ment rá a teak szín és így ugye világosból lett sötét és így az erezetek sokkal kontrasztosabbak lettek. Veled ellentétben én meg pont annak örültem, hogy matt a felület és nem fényes.
Más: felsőmaróhoz milyen marószárakat érdemes beszerezni amik viszonylag jó ár/értékkel bírnak hobbista szinten? Próbálékoztam a Makitákkal, de pl az egyiknek a vezetőcsapáda lejött és a nyakamban kötött ki. Nem volt hideg.....
Rappi
-
#67156
generatoros
tag
York
#67155
generatoros
tag
Ne is haragudj , de a TJ- nek teljesen igaza van. Ha nektek lenne jó az elmélkedésetek akkor az , hogy van , amikor üveget festettem soha nem jött le 10 év múlva sem a festék, nem volt ahova be tudott volna szivárogni az anyag. A csiszoló pedig sok élű szerszám, akár elfogadjátok akár nem. A táblásítás előtt teljesen felesleges a ragasztani kívánt éleket megcsiszolni semmivel nem lesz erősebb a ragasztás max 4-5 %-kal. a töréstesztek is ezt mutatják.
-
York
tag
Ne haragudj, de en befejeztem ezt a temat, nincs kedvem megint merfoldeket irni es minden sorodhoz litaniat irni, miert nem ugy van ahogy allitod.
Aki elolvassa ezt a kis szalat az mar le tudja vonni a megfelelo kovetkeztetest, es ha melyebben kivancsi a dolgokra akkor tudja merre keresgeljen. -
tfe
tag
Szerintem egy picit kevered a dolgokat.
Vannak beszívódó felületkezelő anyagok, pl az olaj és a vékonylazúr, de akár a pácok is ide tartoznak (még ha nem is felületkezelő anyagok). Vannak filmképző anyagok, mint a vastaglazúr, lakkok vagy a klasszikus festékek.
A csiszolás elengedhetetlen a beszívódó anyagoknál, egyszerűen nem fog működni másképp. Foltos lesz, lepereg róla egy idő után (kültéren, beltéren csak simán foltos).
De bocs, ha 25 éve olajoztál utoljára és a vékonylazúrral semmi tapasztalatod nincs, akkor miért osztod az észt a témában ? A vastaglazúrt bármilyen felületre rákenve két év múlva pikkelyesen fog lehámlani kültéren, beltéren meg kb kurvára mindegy, hacsak nem egy déli fekvésű ablak elé rakod.
Bármilyen tankönyv, youtube videó, akármi arról szól, hogy csiszolj, de te állítod nagy erőkkel az ellenkezőjét.
-
kavalkád
aktív tag
válasz
SeatZola
#67147
üzenetére
szép lett.
nálam a vörösfenyő asztallapon látványos lett, az asztal többi része erdei fenyő, azon semmit vizuális extrát nem adott hozzá, nem is javaslom rá ezt az olajat (de szerintem semmilyet sem), mint a szivacs úgy itta be.
kiöntöttem az asztallapra némi vizet, összeállt, nem folyt szét, nem itta be a fa, vártam 1 percet, letöröltem, nem maradt nyoma, ez hasznos lesz ha kiönteném a sört.
amit hiányolok, hogy nagyon gyenge a fénye, éphogy csak nem matt a felület, több "csillogásra" számítottam, lehet ha még kétszer lekenném az érne valamit, de nem vesződök vele.
a görcsöknél nagyon látványos lett, ahogy más szögből nézi az ember "úszik" rajta a fény. sajnos ennél jobban nem tudom leírni, biztos van rá valami becsületes kifejezésösszességében, vörösfenyőre használható, erdeire/lucra teljesen felesleges, optikai szempontból legalábbis nem ad hozzá semmit, időjárás védelemben persze lehet hogy segít, de az enyém beltéri bútor lesz, szóval nem releváns.
-
T J
tag
Videóval kapcsolatban lásd előző hsz-ben "hajszálcsövesség"-nél.
Vékony lazúrral nincs tapasztalatom, így erről nem tudok vitatkozni veled.
Ha más különbség nincs a két felület között (pl egyiket jobban éri a nap), akkor úgy látszik ennél az anyagnál számíthat. Valami köze lehet annak is hozzá, ha a csiszolt felület több lazúrt vett fel: vastagabb réteg általában tovább kitart. De lehet hogy nem ettől van, ... csak hangosan gondolkodtam.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
Ha a gyalud benyomódásokat okoz, akkor életlen, ideje lenne megélezni. Ilyen felületet én is megcsiszolnék, és bútornál meg is szoktam mindig. Éles gyalukés nem okoz benyomódásokat, és nem deformálja a rostokat.
Sőt, a kopott csiszoló is ugyanúgy benyomódásokat okoz, mint a kopott gyalu. A felületet attól még megnöveli, és barázdákat csinál. Csak vizes lakkozni ne kelljen egyik után se.
Ha nem tudod hogy a csiszoló egy sokélű szerszám, az azt mutatja hogy nem tanultad ezt a szakmát. Vagy ha mégis, akkor nem figyeltél.Videó.
Itt a hajszálcsövesség jelenség látható, ami HT-nek se ugrott be. Az stimmel, hogy a víz nedvesítő folyadék, de a videó pont nem azt bizonyítja, hogy csiszolt fán a víz mélyebbre szívódik, mint gyalulton! Bár valamennyire ez értelemszerű, mivel ha átvágod egy rost (cső) falát, akkor az alatta levő cső is azonnal rendelkezésre áll. De a videó nem ezt bizonyítja. Ezt akkor bizonyítaná, ha a csiszolt felületen úgy tűnne el gyorsabban a víz, hogy közben a tócsa kiterjedése nem növekszik! Legalábbis nem gyorsabban, mint a gyalult felületen. Akkor feltételezhető lenne, hogy a folyadék lefelé tűnik el. Itt az látszik, hogy a csiszolóval létrehozott hajszál-járatokban megindul a nedvesítés. A víz nagy része nem befelé az anyagba, hanem a felületen szivárog el! A hajszálcsövesség egyébként a gyalult felületen is megfigyelhető, a mély pórusban.A beltéri gerendákat és oszlopokat itthon gyalult felületre festettem le, vizes bázisú festékkel, ~9 éve, és nem hámlik sehol. Nyugodt vagyok afelől, hogy ez amíg élek így is marad.
Milesi.
Ha lejjebb görgetsz, olvashatod azt is, hogy végezz próbát, mert kb semmire nem vállal garanciát.
"A próbafestés elmulasztásából eredõ károk kizárólag a felhasználót terhelik!'"
Vagyis ha a festésed két év múlva lehámlik a gyalult felületről, akkor te hibád, mert nem csiszoltad, ha a csiszolt felületről hámlik, akkor te hibád, mert nem csináltál próbafestést és vártál 2 évet.
Sőt, ennél a terméknél egyáltalán nem látok garanciaidőt, se a kültéri vékony és vastag lazúrnál! Akkor miért kéred rajtam számon, hogy keressek neked gyártót aki gyalult felületre ad garanciát, ha amit te linkeltél, nem ad csiszolt felületre se? "De varom azt a lakkot ahol azt irjak, hogy gyalult anyagra kell felvinni."
Szalmabáb fiam, te vagy az?
Sehol nem írtam hogy kell, hanem hogy lehet. Beltérben gond nélkül lehet. Kültérben meg komolyabb előkészítést igényel, de egyébként ott is lehet ... vastag lazúr esetén.
Én meg várom, hogy a milesi mennyi garanciát vállal csiszolt felületre, kültéri lazúrra, utógondozás nélkül!"A felulet kezeles elotti csiszolassal nem az a cel, hogy szep legyen, nem azert irja elo a gyarto, hanem azert hogy a megfelelo melysegben szivodjon be..."
A gyártó igyekszik levédeni magát, és a lehető legjobb körülményeket követeli meg a termékének. Ha csak 5% plusz tapadást jelent akkor is, mert neki ez semmibe nem kerül, de 5%-al csökkentette az esélyét a garanciális igényednek.
Én meg tapasztalatból tudom, hogy beltéren nincs ebből gond, kültérben meg csiszolt felülettel is gondod lesz.
Garancia megjelölés nélkül amúgy miről beszélünk?Táblásítás.
"a hulye hobbista megcsinalja."
Nem azért csinálja mert sokkal erősebb kötést kap, hanem mert nem tudja hogy feleslegesen dolgozik.
Végeztél már töréstesztet, hogy csiszolt éleknél mennyivel kell nagyobb erő, mint gyalultnál?
Elárulom: semmivel. Mert egyiknél se a ragasztás fog elengedni (ha jól csináltad).
Lenolaj.
"en ugy tudom a lenolaj levegon kemiai reakcioba lep a faval"
"A lenolaj a levegoben levo oxigennel lep reakcioba (nem szerintem)"
Most akkor melyikkel?
Én ~25 éve kentem ilyet utoljára, valami kutyaólra, mert azt mondták. Te mire használod?
Idézek onnan, amit linkeltél:
- önmagában csak beltéri fafelületek kezelésére ajánlott
- nincs olyan erőssége, hogy nagyobb mechanikai terhelésnek kitett helyen, mint például egy fapadló esetében jó szolgálatot tegyen.
- Egymagában ... nem alkalmas kültéri használatra.
- rövid időn belül felújításért kiált a felület. A fa ilyenkor könnyen és gyorsan elkezd szürkülni
Akkor miért is a padló gyalulásán rugózol, ha - a forgalmazó szerint - beltérben pont padlóra nem alkalmas, kültérben meg semmire?
A pigment javítja az UV-állóságot, de csodát nem tesz.
"Ha paraffin olajjal kezeled a keritesed, akkor abbol az esoviz szepen lassan kimossa az olajat, de hat aki szereti surun kenni a dolgokat."
Vicces hogy ezt így kijelented hogy nem próbáltad még, és a forrás amit linkeltél is rád cáfol.
Még egyszer:
"Egymagában a lenolajjal vagy lenolajkencével történő felületkezelés nem alkalmas kültéri használatra ... rövid időn belül felújításért kiált a felület. A fa ilyenkor könnyen és gyorsan elkezd szürkülni..."Legyszives ha mar cafolod a dolgaimat tamogasd meg nehany linkkel. pl.: zsiros olaj ez nagyon erdekel.
Ok, de előbb linkelj te valamit, ami téged igazol, vagy legalább nem cáfol.
Aztán meglátom...Említettem már, hogy a milesi nem ír garanciát csiszolt felületre se?
-
#67150
SeatZola
őstag
NeoPampalini
#67149
SeatZola
őstag
válasz
NeoPampalini
#67149
üzenetére
Köszi! Élőben még sokkal szebb.
Ez volt az első darab a kerti garnitúrából. Most indul a 3 2m-es pad és a 2 db szék gyártási projektem. Ma egész nap mértem, számoltam, az anyag felfűrészelési tervét is elkészítettem. Szóval indulás jövő héten. Imádok fával dolgozni. Igaz hogy csak hobbista vagyok, saját kedvtelésemre csinálok mindent, de nagyon megszerettem. Ha most lennék fiatal biztosan asztalosnak mennék!Rappi
-
#67148
tfe
tag
thomgrande
#67144
tfe
tag
válasz
thomgrande
#67144
üzenetére
Köszi, erre gondoltam.
-
-
SeatZola
őstag
válasz
kavalkád
#67141
üzenetére
Én ma délután megvettem teak színben. Le is kentem vele az asztalt. A bükk anyagot a gyalulás után 125-ös fínomságú 3M hálós koronggal excenterrel csiszoltam fel. Valami brutál szép lett már az első rétegben. Vártam 30 percet, pamut ronggyal "átsikáltam" majd adtam neki még egy réteget. Valami eszméletlen szép lett a felület. Abszolut szépen kihozta a bükk természetes mintázatát. Nálam ez a Sadolin keményfa olaj most abszolút kedvenc lett. Majd holnap rakok fel képeket is róla.
Rappi
-
#67144
thomgrande
tag
tfe
#67138
thomgrande
tag
"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"
-
ViktorSz
tag
Úgy látszik elszabadult a pokol,pedig mindenkinek igaza van(kb) és elbeszél a másik mellett
Mondjuk a táblásítás csiszolt felület azé' durva,ezen kiborultam,meg minek egyáltalán a padlásra való "hajópadlóra" ilyen durva +munka?Most okés,hogy hetente felmész vmiért,de ez jövőre lecsökken évi 2 alkalomra(szerintem).
Folyt.majd egyszer,most ezer a dolog .. -
kavalkád
aktív tag
én is jártam így a kezdetek kezdetén, műszárított, éltört gyalult deszkát vettem, olyan sima volt a felülete, hogy úgy döntöttem ez már nem csiszolandó, aztán a vékonylazúrt csak tologattam rajta oda-vissza, az istennek sem akarta normálisan beszívni, csak ott pislogott a felület tetején
-
York
tag
"Hogy mi van?"
Az van hogy a gyalu elvagja a rosotokat es ossze is nyomja a fa feluletet, es neheziti es lassitja a beszivodast es nehezziti a tapadast a felulethez, ha nem hiszed akkor csinalj egy tesztet gyalulas utan a fa egy reszet megcsiszolod, egy csepp viz a gyalult es a csiszolt reszre, a gyalult feluleten ossze fog allni, a csiszolton meg beszivodik. A csiszolaskor egy erdesitett felulettel karcolod a fat, kulonbozo szemcsemeretu es surusegu anyaggal, nincs ott semmifele el meg penge (huh bocs de nekem ez kezd sok lenni zsiros olaj, pengek a csiszolo papiron).Nezzuk a lakkokat. Milese tudom tudom van nala olcsobb is
.
https://milesi.hu/ipari-felhasznalok/component/pes/product/99?catid=2316
Felület előkészítése: A bevonni kívánt fafelületeket csiszolják meg 150-180-as csiszolópapírral, portalanítsák le. Az alapozót a fedőréteg felhordása előtt finoman csiszolják meg 280-320-as csiszolópapírral, vagy 150-180-as csiszolószivaccsal.
De varom azt a lakkot ahol azt irjak, hogy gyalult anyagra kell felvinni.A felulet kezeles elotti csiszolassal nem az a cel, hogy szep legyen, nem azert irja elo a gyarto, hanem azert hogy a megfelelo melysegben szivodjon be az anyag es kosson ki, hogy tudja azokat a tulajdonsagokat amit a termektol elvarsz.
Igen a csiszolas utani feluletkezeles az "nem gazdasagos", mert tobb anyag fogy, az a mocsok kepes beszivodni es vedeni a fat
.Tablasitas: sokkal erosebb kotest lehet elerni, ha elotte megcsiszolod a fat, csak hat az ido, es az ido meg penz, igy az iparban ezzel nem foglalkozni, a hulye hobbista megcsinalja.
Tovabbra is varom azon gyarto velemenyet aki gyalult feluletre vallalja a garanciat es ezt le is irja a termekenel.Nekem mas a tapasztalatom a lenolajjal, es a lenolaj alapu termekekkel, en ugy tudom a lenolaj levegon kemiai reakcioba lep a faval es ez utan mar nem fog avasodni (ez utobbi tuti, mert a muhely asztalom azzal volt kezelve es 2-3 ev utan se volt avas), tobbirol hallottam, hogy avasodnak, de eszembe nem jutott fara kenni.
A lenolaj a levegoben levo oxigennel lep reakcioba (nem szerintem), hogy UV hatasara mit csinal arrol nincs tudomasom.
https://webshop.naturalfestek.hu/lakk-helyett-olaj/188-lenolaj-lenolajkenceEn ugy tudom a kulteri feluletkezeles (lakkok, lazurok, olajok) legnagyobb ellensege az UV, mert "roncsolja" a feluletkezelest, ennek a hatasnak a csokkentesere hasznalnak pigmenteket, es minel sotetebb a pigment annal tartosabb a feluletkezeles.
Ha paraffin olajjal kezeled a keritesed, akkor abbol az esoviz szepen lassan kimossa az olajat, de hat aki szereti surun kenni a dolgokat.
Legyszives ha mar cafolod a dolgaimat tamogasd meg nehany linkkel. pl.: zsiros olaj ez nagyon erdekel.
-
tfe
tag
Nem találom hirtelen az idevágó hauchtomi videót, de csiszolni kell.
A gyalult felület nem issza be egyenletesen a felületkezelő anyagot, illetve sokkal kevesebb tud beszivárogni.Saját kísérletem, hogy egy faház lambéria borításának az egyik része csiszolt, a másik pedig a gyári gyalult felület, remmers vékonylazúrozva. Egy szezon után a gyalult felület gusztustalanul néz ki, dobálja le magáról a lazúrt, a csiszolt pedig pont ugyanúgy, mint amikor felkentem. Egyébként rá van írva, hogy 120-ig kell csiszolni.
Gondolom más a helyzet, ha valami fedőfestéket használsz, de azt még sosem próbáltam
-
T J
tag
Ne fárassz már, légy szíves!
"Gyalult feluletet nem feluletkezelunk mert a feluletkezelo anyag nem tud megfeleloen beszivodni."
Hogy mi van?
A csiszoló egy sok-élű szerszám. A gyalu is elvágja a rostokat, akkor is ha nem akarod! Egyszerűen nem tudod úgy elvágni a fát, hogy sima felületet kapj (még hasítással se), mert porózus. De még ahhoz is hozzá tapadna bármelyik értelmes lakk. Amelyik nem, azt jobb ha rá se kened, mert a csiszoltról is le fog hullni. A lakk tapadása a csiszolás hiányától nem lesz rosszabb, bármilyen olajozástól viszont igen.Más anyagoknál (nem fánál) néha azért csiszolunk, mert durvább felület kell. Pl dekor hátulja ezért van csiszolva, és a vastag ABS-t is érdemes, mert ezzel megnöveled a tapadási felületet. Nem a ragasztó tapadása lesz jobb egységnyi felületen, hanem a csiszolással megnöveled a ragasztás felületét!
Felületkezelésnél nem cél a felület megnövelése, és nem is gazdaságos!
Fánál a felület javítása érdekében csiszolunk, ha a gyalulás nem elég jó. De lehet olyat gyalulni, ami szebb és simább, mint a P180-al csiszolt. Vagy lehet átlagos minőségű gyalult felületet is lekezelni, ha nem kell jobb.Táblásításnál (ami terhelésnek lesz kitéve) "csak" gyaluljuk a ragasztandó fa felületét, és a ragasztó be tud szivárogni a rostokba annyira, hogy elvileg erősebb, mint a fa. Akkor a lakknak is be kell tudni annyira szivárogni, hogy ne essen le.
"miert gondolod, hogy a lenolaj gyorsan lebomlik, foleg egy padlasterben ahol nem eri az UV."
Azért, mert természetes, növényi olaj. Amelyik olaj meg tud avasodni, az le is bomlik. Az avasodás a lebomlás jele. Napraforgómag-olaj ~ fél év, szőlőmag-olaj ~ 1 év, lenmag-olaj ~ 1 év után kezd megromlani. Akkor is, ha nem éri UV.
Amíg nem bomlik le, az nem csak az UV hiánya miatt van, hanem mert az őt lebontani képes baktériumok, gombák életéhez más feltétel is hiányzik, pl a víz. Ha rendszeresen ázna, akkor a gomba pár év alatt megenné a fát lenolajostól."Paraffin olaj / motorolaj ezek nem lepnek kemiai reakcioba a faval, ezert "szabadon" tudnak mozogni, igy tavozni is a fabol, "
A lenolaj szerinted azért keményedik, mert reakcióba lép a fával?
UV-ra keményedik, azzal fel is gyorsítható."ezekkel en veletlenul se kezelnek le egy ilyen szerkezetet".
Ilyet én se, mert felesleges. Kültérit viszont igen.[ Szerkesztve ]
-
York
tag
A feluletkezelo anyagok leirasaban fel szoktak tuntetni (legrosszabb esetben a technikai adatlapon), hogy milyen minosegu csiszolast kell elvegezni elotte, hogy kelloen tudjon tapadni/beszivodni a faba, ez a nagy altalanossagban p120-180 kozott van valahol. Gyalult feluletet nem feluletkezelunk mert a feluletkezelo anyag nem tud megfeleloen beszivodni.
Mondasz nekem zsiros olajat? (mitol lesz egy olaj zsiros nem ertem, valami vagy zsir vagy olaj)
Lenolaj egyik fajtaja a kikemenyedo olajoknak, alapbol nagyon lassan kemenyedik ki (2-4 het, tobbek kozott en ezert utalom a lenolajat
), a felesleget itt is vissza kell torolni... Nem tudom miert gondolod, hogy a lenolaj gyorsan lebomlik, foleg egy padlasterben ahol nem eri az UV.Paraffin olaj / motorolaj ezek nem lepnek kemiai reakcioba a faval, ezert "szabadon" tudnak mozogni, igy tavozni is a fabol, ezekkel en veletlenul se kezelnek le egy ilyen szerkezetet.
-
T J
tag
Melyik feluletkezelo anyag leirasaban szerepel, hogy gyalult feluletre kell felvinni?
Semelyikében. Olyan felületre viszed fel, amilyen neked megfelel. A "tiszta, száraz, pormentes" szokott szerepelni, ami fűrészelt felületnél nehezebben teljesül.
A "faipari technológia" tankönyvedben valószínűleg szerepel, hogy lakkozás előtt érdemes meggyalulni, megcsiszolni. Ha a csiszolást hiányolod, nos semmit sem "kell", csak felhasználástól függően érdemes lehet. De ha a dizájn miatt szőrös/ kérges fát szeretnél olajozni/ lakozni, megteheted.Az ő esetében a gyalulás észszerűnek tűnt, a csiszolás opcionális. Ha jól értem fedett, zárt tetőtér padlójáról van szó, ami nem ázik.
adzam
A zsíros olajok víztaszítóvá teszik a fát, de a lenolaj nem zsíros, és természetes lévén hamar le is bomlik.
Az ásványi olajok közt vannak zsírosak, pl paraffin, motorolaj, és nem is bomlanak le hamar, de a felület zsíros, csúszós marad, és összekeni a cuccaidat, meg a cipőd talpát. A zsugorodást ezek se állítják meg, mert ahhoz be kéne zárják a még benne lévő vizet a fába. Nem zárják, és nem is kell. Legfeljebb az öntő/ lamináló gyanták lehetnek képesek ilyenre.
Arra figyelj hogy ha a padlód még vizes, ne pakolj rá, különben fekete penészfoltos lehet a dobozok alatt. Várj a bepakolással amíg kiszárad. Ha nem ázik be a tetőtered, nem szükséges felületkezelni. Csak ha tartósabb, szebb felületet akarsz, de arra a lenolaj nem megoldás. És akkor gyalulni is kéne.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
A száradástól reped a fa. Ha most száraz, nem fog jobban megrepedni, mint amilyen most. Ha még vizes, akkor egyszer kiszárad, és lesz benne annyi repedés, amennyi. Ez ellen a legtöbb felületkezelés nem véd, mert nem tudod bezárni a vizet a fába. És nem is kell.
Szana-széjjel akkor reped, ha sokszor megázik és sokszor kiszárad, azaz ha beázik a tetőd. Ha nem ázik be, akkor egyszer kiszárad és úgy marad. -
kavalkád
aktív tag
válasz
RAiN91
#67128
üzenetére
ragasztó-tömitő munkalap, használata itt.
összehúzó vasalat. -
#67119
pali923
aktív tag
NeoPampalini
#67118
pali923
aktív tag
válasz
NeoPampalini
#67118
üzenetére
Éppen ezt akartam írni. Kérdés, hogy mennyire szőrös a deszka, de ha az, akkor a lakk még csak megkeményíti a "szőröket", az olaj meg eltűnik nyom nélkül. Lehet, hogy semmi nem kéne rá ha nem fontos a kinézete. Ezek szerint napot és vizet sem fog látni - jó esetben.
A csiszolás meg biztosan szintén overkill lenne, gondolom. A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
#67118
NeoPampalini
senior tag
adzam
#67117
-
hzsolee
őstag
válasz
wreakz
#67105
üzenetére
Én pontosan így építettem. 10x10, és 7,5x15. Évek óta áll, komoly viharokat is bírta. Annyi, hogy ha a vizes hó megáll rajta az elég ijesztően behajlítja a 70-es közt. De kicsit megpiszkálva lecsúszik. Én teljes táblában vettem majd 70x4000-es csíkokban raktam fel, gumira alu szórítókkal...ahogy a nagykönyvben szerepel. És most az évek alatti negatív tapasztalatok...
Valami kibaszott meleg volt alatta, mondjuk nálunk délután folyamatosan tűzött rá a nap. Hiába volt napvitorla... Ha napsütés/felhő nyorsan váltakozott akkor pattogott a hőtágulás miatt. Igaz, hogy a gumiban tud igazodni de azért meg is kell szorítani... Bronz színű volt, de a környék koromszennyeződése nagyon frankón látszott rajta télen.
Hogy miért múltidő? Hát meguntuk hogy az egyre melegebb nyarak alatt nem lehet a teraszon megmaradni. Szóval most zsindely lett...ég és föld.
Lentől is marha jól néz ki
Kicsit megerősítettem az oszlopokat meg a gerendákat. Mindegyik kapott egy társat
Amúgy az elgondolásod teljesen jó, de én sokkal sűrűbben raktam a szarufákat. De nálam kisebb a lejtés. Szomszédasszonynál is így nagy táblában van, működik...
De mondom komoly szeleket, viharokat, havakat kibírt.
Ja a mai szösszenet. Jó kis száraz jég volt ma. Van egy kisebb rész az maradt polikarbonát, de ma elhasalt. Nem tudom pontosan hány éves...jópár. Nem olcsó szart vettem annó, de úgy látszik az idő dolgozik... Olyan százezres kár... meglátjuk fizet-e a biztosító...
[ Szerkesztve ]
A feleségem szerint 2 hibám van. Az egyik, hogy nem figyelek rá, a másikra nem emlékszem... ( . )( . ) Nagyon difficult az élet... meg schwer..."
-
T J
tag
válasz
mokus1
#67112
üzenetére
Azt fel tudod ragasztani otthon, kontakt-ragasztóval, pl. Pálmatex-el. Ecsettel bekenni mindkét felületet, majd 15 perc száradás után összeilleszteni és rányomkodni egy fadarabbal, széles vésővel síkba vágni, csiszolni.
Az ecsetet aromás vagy nitro hígítóval tudod elmosni, és a ragasztó is hígítható ezekkel szükség esetén.
Ha nincs otthon kontakt-ragasztód, akkor olcsóbb lehet elvinni egy lapszabászatra. Ők hőre lágyuló ragasztóval ragasztják rá.[ Szerkesztve ]
-
Gaborkik
tag
válasz
wreakz
#67105
üzenetére
Szia,
10mm polikarbonátnál max 70cm szarufaköz lehet ha jól emlékszem. Nézd át az Aplast útmutatóit.
10x10 gerenda közel 2.5m fesztávon nekem karcsúnak tűnik 15x15-nél is ez a max fesztáv kb., de ezekhez szoktam szaktanácsot kérni faipari mérnököktől.
7.5x15 szarufa az jó lesz.
Kármi jó úgy.
Napvitorlának szintén járj utána, azt rendesen ki kell feszíteni, általában más szerkezetet kíván.[ Szerkesztve ]
-
#67108
mokus1
addikt
NeoPampalini
#67107
mokus1
addikt
válasz
NeoPampalini
#67107
üzenetére
Műanyagnak tűnik inkább. Koszi
-
wreakz
tag
Sziasztok,
Remélem jó helyen járok.
Nem vagyok jártas a terasz építésbe viszont belefognék mint lelkes amatőr.
Alapvetően ezekkel az alapanyagokba dolgoznék:
10x10 gyalult gerenda.
7,5x15 gyalult szarufa
10mm polikarbonát vagy napvitorla kezdetben.
Alapvetően ez lenne a felállás:1-1 szarufa felkerülne még a kettő közé. Csak akkor jutott eszembe mikor már kirajzoltam paintbe.
Kálmi kialakításánál ez megfelelő ? https://cdn.rios.hu/dl/upc/2024-08/19/457061_tbg8xtjwykggmtod_kalmi.png
Minden építőjellegű kritikát elfogadok
-
Gaborkik
tag
válasz
tothjozsi96
#67103
üzenetére
Remélhetőleg páraáteresztő fóliát tesztek és lesz átszellőztetett légrés. Ebben az esetben nem lesz baja.
-
#67103
tothjozsi96
addikt
föccer
#67102
-
#67102
föccer
nagyúr
tothjozsi96
#67101
föccer
nagyúr
válasz
tothjozsi96
#67101
üzenetére
1x megázik nem lesz gond. Megszárad. Ha rendesen le van szegezve, akkor nem fogja feltépni.
Építésztechnikus. Építőmérnök. Ingatlan adás-vétel vevő oldali támogatása. Mérnök tanácsadás, felújításhoz, átépítéshez. Excel feladatok megoldása. Lézergravírozás. Mindent IS csinálok: www.jatekosfejlodes.hu
-
#67101
tothjozsi96
addikt
tothjozsi96
addikt
Sziasztok!
Érdeklődnék, ha egy tető telibe van deszkázva és megveri az eső még fóliázás előtt, akkor ott később az okozhat-e problémát? Arra gondolok hogy esetleg megdagad a deszka ilyesmi. Ráadásul műszárított deszka került fel. A tető hajlásszöge 35 fok.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Asszociációs játék. :)
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Teljes verziós játékok letöltése ingyen
- Lassan állítjuk a fát, és a hardverek is be vannak csomagolva
- Elektromos (hálózati és akkus) kéziszerszámok, tapasztalatok/vásárlás
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Anime filmek és sorozatok
- További aktív témák...
- Volkswagen Passat Variant 2.0 TDI DSG LED facelift, új vezérlés, sérülésmentes
- Tado Smart Radiator Thermostat X
- Secretlab TITAN Evo "Classic" Regular méret Vadi új Bontatlan Számlával
- Secretlab TITAN Evo "Neo Hybrid Leatherette"- Regular - 5 év garancia Bontatlan, új Számlával
- Secretlab TITAN Evo "Soft Weave"- XL - 5 év garancia Bontatlan, Új, Számlával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest