- Androidos tablet topic
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Saját gyárral adna választ a memóriakrízisre a Huawei
- Az AMD technikai igazgatója szerint ebben a hónapban jön a Zen 6
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Projektor topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Leégett egy hővédelemmel rendelkező 12V-2x6 tápkonnektor
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- A Samsung kész a következő Tesla AI chip gyártására
Új hozzászólás Aktív témák
-
NERbert nem mondta meg a hozzá tartozó időintervallum toleranciáját.
Szóval még bejöhet neki. Csak várni kell.Ennek bekövetkeztéig pedig simán mehet a kajálas, a grill party, az éttermezés, stb. 😁
Mehet a vezetékes víz és villany fogyasztás is aszályban és csúcsidőben, semmi nem számít!
-
Akkor örülünk Vincent?
Mármint annak, hogy a világvége helyett másik pályán folytatjuk tovább az életet?Esetleg kikerültünk két bolygó körüli térbe?
Vagy ez már tényleg a mátrix?
Corra legendájában nyitottak meg átjárót a szellemvilág és van földi élet között.Sok a kérdés na...
Lehet benne valami igazság
-
Jó reggelt !
Par napja megint kudarc lett valami kilövés....robbant egy személyzet nélküli kotla még a
" kilövőálláson" ?
Akárkitől is származik ez (és elég nagy a merítés a laposföldi konteóegyetemen végzett főprofesszorok közt, akik mindent IS tudnak), a stílusa lekezelő, érvei nincsenek, csak üres frázisokat puffogtat újra és úja, szóval akármilyen is szerinte a valódi fizika, én nem akarok hallani róla...jó nekem az is, amit normális tudósok hoztak létre
-
-
Gondolom a képen az egyik nap az a régi, a másik új.
Merthogy az egyik halványabb. A kérdés, hogy melyik melyik.
Ha a halvány a régi, akkor már a cserefázis végén lehetnek.
Ha az új a halvány, akkor viszont még csak az elején.Milyen jó dolog ezekről is tudni, neme'?
Már csak azt kellene tudni, hogy hány kínai kell egy nap kicseréléséhez
-
Gondolom a képen az egyik nap az a régi, a másik új.
Merthogy az egyik halványabb. A kérdés, hogy melyik melyik.
Ha a halvány a régi, akkor már a cserefázis végén lehetnek.
Ha az új a halvány, akkor viszont még csak az elején.Milyen jó dolog ezekről is tudni, neme'?
-
Egy ilyen lapsis vajon mivel magyarázza, hogy naplementekor (keltekor) a Nap elég gyakran rövid időre a felhők alját is megvilágítják, amik néha csak 1-2 km magasan vannak. Repcsik hasát is ilyenkor simán megvilágítja.
Eddig már hallhattuk a naplementére a magyarázatot, hogy azért nem látjuk éjjel a Napot, mert a fénye meghajlik, lehajlik és ha elég messze van már beleütközik a talajba. Viszont addig még nem merészkedtek, hogy a fény vissza is kanyarodik?!! Egy próbálkozást olvastam, a tengerekről óceánokról verődik vissza a Nap fénye. Ami már azért is nevetséges, mert a Kárpát-medencét több km magas hegyek ölelik és a Nap irányába igen csak messze vannak azok az óceánok.
Lehetne még a NASA globális képhamisítása, de ezeket a képeket az emberek ezerszám csinálják, sőt a festészetben évszázadok óta megjelenített téma. -
serapeum
csendes újonc
Na, megvan a "magyarázat": a "nappali világosság" = a légkörben lévő, a Nap mágneses mezője által gerjesztett nemesgázok "neonfénye".
Görbület sincs, mert azt is a Nap (?) mágneses mezője csinálja (mondja ezt, miközben egy, az űr határán készült naplementés videóból van bevágás). Sajnos arra nem tért ki a jóember, hogy akkor a napfény tkp. mi a szösz, vagy hogy mi a Nap úgy egyáltalán.
Az egész felvetés úgy kezdődik, hogy "ahogy a Bibliában írva van", szóval rögtön sejthető, hogy valami elképesztő pszeudotudományos bullshit következik...
De most legalább a "kupola" nem volt említve, ez is valami? 
Egy ilyen lapsis vajon mivel magyarázza, hogy naplementekor (keltekor) a Nap elég gyakran rövid időre a felhők alját is megvilágítják, amik néha csak 1-2 km magasan vannak. Repcsik hasát is ilyenkor simán megvilágítja.
Eddig már hallhattuk a naplementére a magyarázatot, hogy azért nem látjuk éjjel a Napot, mert a fénye meghajlik, lehajlik és ha elég messze van már beleütközik a talajba. Viszont addig még nem merészkedtek, hogy a fény vissza is kanyarodik?!! Egy próbálkozást olvastam, a tengerekről óceánokról verődik vissza a Nap fénye. Ami már azért is nevetséges, mert a Kárpát-medencét több km magas hegyek ölelik és a Nap irányába igen csak messze vannak azok az óceánok.
Lehetne még a NASA globális képhamisítása, de ezeket a képeket az emberek ezerszám csinálják, sőt a festészetben évszázadok óta megjelenített téma. -
NeoPampalini
senior tag
Hát biztos nem, mert a hajnali fényeknél nem látod a napot, de napközben meg igen. Gondolom hajnalban a peremről elővilágítják a kupolát, hogy az hajnalhasadást emulálva előkészítse a plazma megjelenését.
Eskü elmegyek konteó gyárosnak, annyira meg vagyok elégedve ezzel a magyarázatommal.
Na, megvan a "magyarázat": a "nappali világosság" = a légkörben lévő, a Nap mágneses mezője által gerjesztett nemesgázok "neonfénye".
Görbület sincs, mert azt is a Nap (?) mágneses mezője csinálja (mondja ezt, miközben egy, az űr határán készült naplementés videóból van bevágás). Sajnos arra nem tért ki a jóember, hogy akkor a napfény tkp. mi a szösz, vagy hogy mi a Nap úgy egyáltalán.
Az egész felvetés úgy kezdődik, hogy "ahogy a Bibliában írva van", szóval rögtön sejthető, hogy valami elképesztő pszeudotudományos bullshit következik...
De most legalább a "kupola" nem volt említve, ez is valami? -
Yutani
nagyúr
Láttam egy új lapsiföldes elméletet, miszerint a nappali világosság és a napfény nem ugyanaz.
Ha lesz rá időm, akkor megnézem, mi ez a marhaság.Hát biztos nem, mert a hajnali fényeknél nem látod a napot, de napközben meg igen. Gondolom hajnalban a peremről elővilágítják a kupolát, hogy az hajnalhasadást emulálva előkészítse a plazma megjelenését.
Eskü elmegyek konteó gyárosnak, annyira meg vagyok elégedve ezzel a magyarázatommal.
-
consono
nagyúr
Láttam egy új lapsiföldes elméletet, miszerint a nappali világosság és a napfény nem ugyanaz.
Ha lesz rá időm, akkor megnézem, mi ez a marhaság.O.o na, erre kíváncsi leszek!
-
NeoPampalini
senior tag
Láttam egy új lapsiföldes elméletet, miszerint a nappali világosság és a napfény nem ugyanaz.
Ha lesz rá időm, akkor megnézem, mi ez a marhaság. -
NeoPampalini
senior tag
Elkövettem azt a hibát, hogy hozzászóltam egy FB poszthoz, ami szerint a gyermekbénulást nem a polio virus okozza, hanem a DDT.
Van egy olyan tanulsága a dolgoknak, hogy aki oltástagadó ébredett, az fideszes, aki meg oltott agyhalott, és kételkedik a kételkedőkben, az tiszás.
"Van egy olyan tanulsága a dolgoknak, hogy aki oltástagadó ébredett, az fideszes, aki meg oltott agyhalott, és kételkedik a kételkedőkben, az tiszás.
"Az áradás előtt pedig még úgy volt, hogy aki oltott, az agyhalott fideszes birka, ugye...
Változnak az idők és a narratíva is. Nem változott viszont az, hogy a legtöbb antivaxi egyben migatyánkos turbómagyar is.
Toró átlát ám a háttérhatalom szitáján, a minap is jól megmondta a magáét MP-nek! -
-
Yutani
nagyúr
Elkövettem azt a hibát, hogy hozzászóltam egy FB poszthoz, ami szerint a gyermekbénulást nem a polio virus okozza, hanem a DDT.
Van egy olyan tanulsága a dolgoknak, hogy aki oltástagadó ébredett, az fideszes, aki meg oltott agyhalott, és kételkedik a kételkedőkben, az tiszás.
-
Nekik nem kell ezt bizonyítani, mert tudják és kész.
Nem kell mindent matematikailag levezetni. Elég annyi, hogy
- Látom, hogy ez jó. Megáldom.
- Jó, csak villámgyorsan!
- Megáldalak!
(Akinek esetleg ismerős a párbeszéd, igen, az Úristen@menny.hu c. filmecskéből való vala)Hú de rég láttam, de emlékszem, hogy tetszett! Asszem itt az ideje egy revizitnek!
-
-
Kíváncsi lennék milyen matematikával tudják megmagyarázni akár csak a bolygók mozgását
Ja, minek hozom ide a matematikát, hülye vagyok...A CGI bolygók virtuális pályáját nyilván számítógépekkel szàmolják ki.
Viszont akkor a lapperek is tisztában vannak az égi mechanikával. Várjunk, hogy is van ez akkor...?
-
Tehát van a Föld nevű bolygó, ami állítólag gömb alakú. Erről a gömbről készítünk két síkbeli vetületet: egy közönséges síkbelit (lásd fénykép), és egy (feltehetően) Mercatort (térkép). Azt pedig már az általános iskolai geometria ismeretek alapján tudni lehet, hogy egy gömb síkbeli leképezései torzítani fognak, mégpedig a vetület fajtájának megfelelően különböző módon.
(Azaz ha a fényképet a térképre helyezzük, akkor értelemszerűen (semmilyen nagyításban) nem fognak fedést mutatni, pl. a jobb oldali fotón rajta van Nagy-Britannia és Skandinávia, a térképre helyezett gömb alól meg kilóg. A bal oldali illesztés pedig teljesen misztikus, mert a fényképen látszik szinte a teljes Dél-Amerika, ehhez képest a fényképet kizárólag Közép-Amerika fölé sikerült pozicionálni!? Eleve úgy kellene méretezni, hogy a földgömb átmérője megegyezzen a térkép magasságával...)
Azaz már megint ott tartunk, hogy mit is szerettél volna ebből kihozni?
nem kell ennyire tulbonyolitani, mint gombvetulet meg egyebek, egyszeruen ismeretlen neki a kamera fokusztavolsaganak fogalma, ami igy 2026-ban azert eleg eros
-
Egészen pontosan mit illusztrálna ez? (Mert ahhoz képest, hogy 2024-re tervezték eredetileg a Holdra szállást, ezek a menet közbeni módosítások annyira nem reményt keltőek...)
(Ha jól rémlik, mostanra (2026. június) volt tervezve pl. SpaceX vonalon az első Föld körüli benzinkút teszt(*), ehhez képest a Starship pillanatnyilag éppen nem repülhet, mert a május 22-i teszt küldetés során a gyorsítófokozat kontrollálatlanul zuhant le (és robbant fel), és a hatóságokat érdekelné, hogy miért.)
((*) Elképzelés szerint fellőnek egy Starship-et Föld körüli pályára. Ezután eredetileg 10-12 (a fenti cikk szerint valamennyivel kevesebb) Starship fellövéssel feltöltik hajtóanyaggal. (Gyorsan kell csinálni, mert az üzemanyag folyamatosan szökik a semmibe.) Aztán fellövik a HLS-t, amibe áttöltik a korábban felhordott hajtóanyagot és már lehet is indulni a Holdra. Már ha sikerül hiba nélkül végigcsinálni. Ugyan hajtóanyag áttöltéssel az űrben korábban még senki nem próbálkozott, de ettől még akár elsőre is sikerülhet...)
-
Egészen pontosan mit illusztrálna ez? (Mert ahhoz képest, hogy 2024-re tervezték eredetileg a Holdra szállást, ezek a menet közbeni módosítások annyira nem reményt keltőek...)
(Ha jól rémlik, mostanra (2026. június) volt tervezve pl. SpaceX vonalon az első Föld körüli benzinkút teszt(*), ehhez képest a Starship pillanatnyilag éppen nem repülhet, mert a május 22-i teszt küldetés során a gyorsítófokozat kontrollálatlanul zuhant le (és robbant fel), és a hatóságokat érdekelné, hogy miért.)
((*) Elképzelés szerint fellőnek egy Starship-et Föld körüli pályára. Ezután eredetileg 10-12 (a fenti cikk szerint valamennyivel kevesebb) Starship fellövéssel feltöltik hajtóanyaggal. (Gyorsan kell csinálni, mert az üzemanyag folyamatosan szökik a semmibe.) Aztán fellövik a HLS-t, amibe áttöltik a korábban felhordott hajtóanyagot és már lehet is indulni a Holdra. Már ha sikerül hiba nélkül végigcsinálni. Ugyan hajtóanyag áttöltéssel az űrben korábban még senki nem próbálkozott, de ettől még akár elsőre is sikerülhet...)
-
Te rábíztad volna pl. a Webb űrtávcső pályára állítását?
(Amúgy lehet, hogy a "kész" nem ezt jelenti, de biztos, hogy nem is azt, hogy "ha már minden mindegy, akár ezt is bevethetjük, hátha véletlenül működik".)A Webb-et talán nem, de ezt érdemes elolvasni az Artemis 3, meg a Starship kapcsán
[link] -
És arról már megint elegánsan nem veszel tudomást hogy egy csomo szondát és több rovert küldtünk a Marsra, amik jelenleg is ott vannak…
Komolyan olyan, mintha el sem olvasnád, amit írok.
Ezt írtam: "Vannak másmilyen (kész) rakéták, amikkel eszközöket juttatnak el a naprendszer különféle pontjaira, de ezek nem alkalmasak (emberes) bolygóközi utazások lebonyolítására." -
-
"Azaz a Starship nincs kész. (Egyetlen éles küldetésben sem vett részt.)" - szerintem a kész van nem ezt jelenti... Ha kiderülne holnap, hogy csak egy Starship indítása tudná megmenteni az emberiséget a "bármitől", már tolnák is ki a kilövő állásra...
Egyébként ezzel a Starship-témával szerintem sikerült felrevinni a “tudnank-e embert küldeni a Marsra” kérdést
-
Komolyan el vagyok keseredve...
"bar en most eloszor latom a 'technologia' szot 'konkret legyartott termek' ertelemben hasznalni."
De én nem használtam ilyen értelemben. Konkrétan ezt írtam: "Az, hogy van technológiánk, az nem jelenti azt, hogy van kész, legyártott eszközünk is."A technológia "gyártástechnológia" értelemben értendő (bár technológiája nem csak gyártásnak lehet). Próbálom agyonmagyarázni. Tegyük fel, hogy szeretnél műholdakat pályára állítani. Ehhez első lépésként megteheted, hogy megveszed a SpaceX-től Falcon 9-es technológiát. Kapni fogsz egy halom részletes dokumentációt, meg supportot X évig. És ezzel máris a technológia birtokában vagy, noha még nem építettél rakétagyárat, nincs kész rakétád, és pláne nem lőtted még fel. De a technológia a tiéd, nem kell semmit sem kitalálnod vagy kikísérletezned: ha akarsz egy rakétát egyszerűen csak pontosan követned kell a technológiai utasításokat (gyárépítés, alapanyag beszerzés, stb.), és ha nem hibázol, akkor a rakétád első kísérletre működni fog. (Azért a gyakorlatban szokás próbagyártást csinálni, kész technológiák esetén is.)
A Starship technológiát nem tudod megvenni, mert nincs kész, pl. nincs meg a részletes (és végleges) tervrajza (hiszen még minden teszt repülés után faragnak rajta.)
"Arra mar most is alkalmas (lenne) a Startship hogy elrepuljon a Marsra, nem kell ahhoz semmi kulonosebb technologia, lasd a Nap korul keringo Teslat"
De nem az a cél, hogy elrepüljünk a Marsig (és tovább), hanem hogy elvigyünk oda egy utast, aki élve eljut a bolygó felszínéig. És akkor az a minimum, hogy nem döglik be a hajtóműve útközben. (A teslát kilőtték a semmibe, nem kell pályára állnia a Mars körül, és főleg nem kell leparkolnia valamelyik (korábban is létező ) kráter közepén úgy, hogy ne sérüljön az utasa.)"Nem az a cel hogy barmi aron centi pontosan elerjek a palyat, stb, hanem hogy TANULJANAK belole, probalgassak a kulonfele megoldasokat."
Azaz a Starship nincs kész. (Egyetlen éles küldetésben sem vett részt.) Vannak másmilyen (kész) rakéták, amikkel eszközöket juttatnak el a naprendszer különféle pontjaira, de ezek nem alkalmasak (emberes) bolygóközi utazások lebonyolítására. Jelenleg itt tartunk.
-
Komolyan el vagyok keseredve...
"bar en most eloszor latom a 'technologia' szot 'konkret legyartott termek' ertelemben hasznalni."
De én nem használtam ilyen értelemben. Konkrétan ezt írtam: "Az, hogy van technológiánk, az nem jelenti azt, hogy van kész, legyártott eszközünk is."A technológia "gyártástechnológia" értelemben értendő (bár technológiája nem csak gyártásnak lehet). Próbálom agyonmagyarázni. Tegyük fel, hogy szeretnél műholdakat pályára állítani. Ehhez első lépésként megteheted, hogy megveszed a SpaceX-től Falcon 9-es technológiát. Kapni fogsz egy halom részletes dokumentációt, meg supportot X évig. És ezzel máris a technológia birtokában vagy, noha még nem építettél rakétagyárat, nincs kész rakétád, és pláne nem lőtted még fel. De a technológia a tiéd, nem kell semmit sem kitalálnod vagy kikísérletezned: ha akarsz egy rakétát egyszerűen csak pontosan követned kell a technológiai utasításokat (gyárépítés, alapanyag beszerzés, stb.), és ha nem hibázol, akkor a rakétád első kísérletre működni fog. (Azért a gyakorlatban szokás próbagyártást csinálni, kész technológiák esetén is.)
A Starship technológiát nem tudod megvenni, mert nincs kész, pl. nincs meg a részletes (és végleges) tervrajza (hiszen még minden teszt repülés után faragnak rajta.)
"Arra mar most is alkalmas (lenne) a Startship hogy elrepuljon a Marsra, nem kell ahhoz semmi kulonosebb technologia, lasd a Nap korul keringo Teslat"
De nem az a cél, hogy elrepüljünk a Marsig (és tovább), hanem hogy elvigyünk oda egy utast, aki élve eljut a bolygó felszínéig. És akkor az a minimum, hogy nem döglik be a hajtóműve útközben. (A teslát kilőtték a semmibe, nem kell pályára állnia a Mars körül, és főleg nem kell leparkolnia valamelyik (korábban is létező ) kráter közepén úgy, hogy ne sérüljön az utasa.)"Nem az a cel hogy barmi aron centi pontosan elerjek a palyat, stb, hanem hogy TANULJANAK belole, probalgassak a kulonfele megoldasokat."
Azaz a Starship nincs kész. (Egyetlen éles küldetésben sem vett részt.) Vannak másmilyen (kész) rakéták, amikkel eszközöket juttatnak el a naprendszer különféle pontjaira, de ezek nem alkalmasak (emberes) bolygóközi utazások lebonyolítására. Jelenleg itt tartunk.
-
Igen, ezt irtam lejjebb, mast ertunk technologia alatt, bar en most eloszor latom a 'technologia' szot 'konkret legyartott termek' ertelemben hasznalni. Ilyen ertelemben 'technologia' valoban nincs, marmint nincs konkret, az inditoallvanyon varakozo Mars-hajo - egesz egyszeruen mert miert lenne? Nincs ertelme 'poenbol' legyartani aztan nezegetni. Ettol meg a tudas, az eszkozok, a 'technologia' megvan hozza, igazabol barmikor el tudnanak kesziteni egy Mars-raketat (mint ahogy mar meg is tortent eleg sokszor).
"ha a Starship-re akarsz Mars utazást alapozni, akkor jelenleg nem az a fő baj, hogy nem áll egy fellövésre készen az indítóállványon, hanem az, hogy még csak most próbálják kitalálni, hogy hogyan is kellene megépíteni." - nem azt "probaljak kitalalni" hogy hogyan is kell egy urben letezni kepes hajot megepiteni, jelenleg konkret cel van, amihez sima iterativ modszerrel kozelitenek. Arra mar most is alkalmas (lenne) a Startship hogy elrepuljon a Marsra, nem kell ahhoz semmi kulonosebb technologia, lasd a Nap korul keringo Teslat
"A legutóbbi teszt repülés (S39) is csak részlegesen tudta teljesíteni a kitűzött célokat," - elindult, Fold koruli palyara allt, kibocsatotta a muhold-szimulatorokat, majd a kijelolt helyszinen landolast 'szimulalt' (vagyis lenyegeben a kijelolt helyen vizre szallt). Ez azert eleg sikeres szerintem Es igen, ahogy irtam, vannak nem vart korulmenyek, pl. most hogy az egyik hajtomu megdoglott - ennek ellenere is sikerult mindezt elerni. Az mar az en szemelyes velemenyem hogy ez a hajtomuproblema meg kimondottan jol is jott, valoszinuleg elkepeszto mennyisegu infot adott a mernokoknek ahhoz, hogy a jovoben meg hatekonyabban kezeljenek egy hasonlo problemat. Es fontos kihangsulyozni hogy ez TESZTREPULES, tehat eleve tele van rakva egy rakas olyan dologgal ami nem kiforrott, tudottan jol mukodo bevalt konstrukcio, hanem eppen fejlesztes alatt allo cucc. Nem az a cel hogy barmi aron centi pontosan elerjek a palyat, stb, hanem hogy TANULJANAK belole, probalgassak a kulonfele megoldasokat. Amikor tobb kulonbozo papirrepulot hajtogatsz es probalod reptetni oket az azt jelenti hogy keresed a legjobb megoldast, nem az hogy a papirrepulo valojaban hasznalhatatlan, repulesre keptelen technologia.Komolyan el vagyok keseredve...
"bar en most eloszor latom a 'technologia' szot 'konkret legyartott termek' ertelemben hasznalni."
De én nem használtam ilyen értelemben. Konkrétan ezt írtam: "Az, hogy van technológiánk, az nem jelenti azt, hogy van kész, legyártott eszközünk is."A technológia "gyártástechnológia" értelemben értendő (bár technológiája nem csak gyártásnak lehet). Próbálom agyonmagyarázni. Tegyük fel, hogy szeretnél műholdakat pályára állítani. Ehhez első lépésként megteheted, hogy megveszed a SpaceX-től Falcon 9-es technológiát. Kapni fogsz egy halom részletes dokumentációt, meg supportot X évig. És ezzel máris a technológia birtokában vagy, noha még nem építettél rakétagyárat, nincs kész rakétád, és pláne nem lőtted még fel. De a technológia a tiéd, nem kell semmit sem kitalálnod vagy kikísérletezned: ha akarsz egy rakétát egyszerűen csak pontosan követned kell a technológiai utasításokat (gyárépítés, alapanyag beszerzés, stb.), és ha nem hibázol, akkor a rakétád első kísérletre működni fog. (Azért a gyakorlatban szokás próbagyártást csinálni, kész technológiák esetén is.)
A Starship technológiát nem tudod megvenni, mert nincs kész, pl. nincs meg a részletes (és végleges) tervrajza (hiszen még minden teszt repülés után faragnak rajta.)
"Arra mar most is alkalmas (lenne) a Startship hogy elrepuljon a Marsra, nem kell ahhoz semmi kulonosebb technologia, lasd a Nap korul keringo Teslat"
De nem az a cél, hogy elrepüljünk a Marsig (és tovább), hanem hogy elvigyünk oda egy utast, aki élve eljut a bolygó felszínéig. És akkor az a minimum, hogy nem döglik be a hajtóműve útközben. (A teslát kilőtték a semmibe, nem kell pályára állnia a Mars körül, és főleg nem kell leparkolnia valamelyik (korábban is létező ) kráter közepén úgy, hogy ne sérüljön az utasa.)"Nem az a cel hogy barmi aron centi pontosan elerjek a palyat, stb, hanem hogy TANULJANAK belole, probalgassak a kulonfele megoldasokat."
Azaz a Starship nincs kész. (Egyetlen éles küldetésben sem vett részt.) Vannak másmilyen (kész) rakéták, amikkel eszközöket juttatnak el a naprendszer különféle pontjaira, de ezek nem alkalmasak (emberes) bolygóközi utazások lebonyolítására. Jelenleg itt tartunk.
-
A magyar nyelv a technológia szót kissé tágan értelmezi (alighanem az angol köznyelv is), de nekünk egy konkrét, kész műszaki értelemben vett technológia kellene, amivel egy embert (élve) el lehet juttatni a Mars felszínére.
Az, hogy van technológiánk, az nem jelenti azt, hogy van kész, legyártott eszközünk is. (Az USA 1972 után nem indított több rakétát a Holdra, de ettől még a technológiájuk megvolt, azaz ha akartak volna, indíthattak volna, hiszen minden készen volt hozzá, hogy építsenek egy újat.)
A kémiai hajtómű, vagy a "rakéta", az nem technológia, hanem egy koncepció, aminek megvan a kidolgozott tudományos háttere, lehetnek bizonyos előfeltételei (tudunk acélt és metánt gyártani, stb.), de ettől még egy rakétát megépíteni nem lesz egyszerű. (Aki nem hiszi, az próbáljon egyet építeni a hátsó kertben.)
Tehát a Falcon 9 (Szojuz, Ariane, stb.) egy (kész) technológia. Nagyjából változatlan formában (sorozatban) gyártják, és megbízhatóan képes eljuttatni terheket Föld körüli pályára. A Starship ezzel szemben egy olyan (rakéta) technológia, ami jelenleg még fejlesztés alatt áll. Gyártottak már belőle egy csomót, de kb. mindegyik különbözött az előzőtől, és egyáltalán nem igaz, hogy mindegyik teljesítette a kitűzött célt a teszt repüléseken. (A legutóbbi teszt repülés (S39) is csak részlegesen tudta teljesíteni a kitűzött célokat, és már a fellövés sem ment elsőre.)
Tehát, ha a Starship-re akarsz Mars utazást alapozni, akkor jelenleg nem az a fő baj, hogy nem áll egy fellövésre készen az indítóállványon, hanem az, hogy még csak most próbálják kitalálni, hogy hogyan is kellene megépíteni. És egyelőre leginkább az első fokozatot reszelgetik, a második (a tulajdonképpeni űrhajó) még nem próbált landolni például. És akkor még a bolygóközi utazás kapcsán felmerülő problémák megoldásának neki sem álltunk...
Igen, ezt irtam lejjebb, mast ertunk technologia alatt, bar en most eloszor latom a 'technologia' szot 'konkret legyartott termek' ertelemben hasznalni. Ilyen ertelemben 'technologia' valoban nincs, marmint nincs konkret, az inditoallvanyon varakozo Mars-hajo - egesz egyszeruen mert miert lenne? Nincs ertelme 'poenbol' legyartani aztan nezegetni. Ettol meg a tudas, az eszkozok, a 'technologia' megvan hozza, igazabol barmikor el tudnanak kesziteni egy Mars-raketat (mint ahogy mar meg is tortent eleg sokszor).
"ha a Starship-re akarsz Mars utazást alapozni, akkor jelenleg nem az a fő baj, hogy nem áll egy fellövésre készen az indítóállványon, hanem az, hogy még csak most próbálják kitalálni, hogy hogyan is kellene megépíteni." - nem azt "probaljak kitalalni" hogy hogyan is kell egy urben letezni kepes hajot megepiteni, jelenleg konkret cel van, amihez sima iterativ modszerrel kozelitenek. Arra mar most is alkalmas (lenne) a Startship hogy elrepuljon a Marsra, nem kell ahhoz semmi kulonosebb technologia, lasd a Nap korul keringo Teslat
"A legutóbbi teszt repülés (S39) is csak részlegesen tudta teljesíteni a kitűzött célokat," - elindult, Fold koruli palyara allt, kibocsatotta a muhold-szimulatorokat, majd a kijelolt helyszinen landolast 'szimulalt' (vagyis lenyegeben a kijelolt helyen vizre szallt). Ez azert eleg sikeres szerintem Es igen, ahogy irtam, vannak nem vart korulmenyek, pl. most hogy az egyik hajtomu megdoglott - ennek ellenere is sikerult mindezt elerni. Az mar az en szemelyes velemenyem hogy ez a hajtomuproblema meg kimondottan jol is jott, valoszinuleg elkepeszto mennyisegu infot adott a mernokoknek ahhoz, hogy a jovoben meg hatekonyabban kezeljenek egy hasonlo problemat. Es fontos kihangsulyozni hogy ez TESZTREPULES, tehat eleve tele van rakva egy rakas olyan dologgal ami nem kiforrott, tudottan jol mukodo bevalt konstrukcio, hanem eppen fejlesztes alatt allo cucc. Nem az a cel hogy barmi aron centi pontosan elerjek a palyat, stb, hanem hogy TANULJANAK belole, probalgassak a kulonfele megoldasokat. Amikor tobb kulonbozo papirrepulot hajtogatsz es probalod reptetni oket az azt jelenti hogy keresed a legjobb megoldast, nem az hogy a papirrepulo valojaban hasznalhatatlan, repulesre keptelen technologia. -
Végül is, ha messziről és hunyorgva nézem, a Starship már most is elég "jó" ahhoz, hogy MArs utazást rá lehessen alapozni: felmenni már sokszor felment
Az marsi űrhajó darabjait feljuttatni meg nem is kell más, nem kell visszahozni. "felmenni már sokszor felment"
Maradjunk annyiban, hogy néhányszor felment. Pl. a legutóbbi kísérletnél is a felmenés megvolt, bár a kijelölt pályát nem sikerült elérni (de elég közel jutott, gondolom pár ezer km az űrben nem számít...)"Az marsi űrhajó darabjait..."
Milyen marsi űrhajó? (Már megint lemaradhattam valamiről, pedig próbálom követni a témát. 
) -
Mi is elbeszélünk egymás mellett...
Mondjuk 1970-től az USÁ-nak megvolt a technológiája a Holdra szállásokhoz: túl voltak tucatnyi előkészítő misszión, volt kész hordozórakétájuk és holdkompjuk, sőt már túl voltak két sikeres emberes leszálláson. Ettől kezdve csak le kellett gyártani az új rakétát és már lehetett is indulni. (Akkoriban kb. fél évente indultak menetrendszerű járatok a Holdra, persze 1970-ben rögtön az első éppen sikertelen volt... (Apollo 13).) Azaz ha a 70-es évek elején hirtelen el kellett volna menni egy üzleti útra a Holdra (tárgyalás a marslakókkal?), az fél éven belül megoldható lett volna.
Jelenleg nincs kész hordozórakéta (az SLS még mindig tesztelés alatt van, a következő repülése is egy teszt lesz), a (SpaceX) HLS még nem repült, a hordozója (Starship) még a teszt repüléseket sem képes hibátlanul abszolválni, a (Blue Origin) Blue Moon szintén nem repült még, a hordozója pedig jó darabig nem fog, mert nincs kilövőállása (mert legutóbb felrobbant a rakétával együtt).
Tehát jelenleg nincs kész, kipróbált technológiánk a Holdra szálláshoz, csak teszt/demonstrációs fázisban lévő eszközeink vannak, és a projekt már most is jelentős lemaradásban van a tervekhez képest, nem beszélve arról, hogy egy Blue Origin-féle malőr bármikor becsúszhat ismét.
Az emberes Marsra szállás még itt sem tart, arról nem is beszélve, hogy a Marsra leszállni nagyobb kihívás. (Elég sok missziónak lett az egyetlen eredménye egy újabb kráter a Marson...)
így így..... 
-
A magyar nyelv a technológia szót kissé tágan értelmezi (alighanem az angol köznyelv is), de nekünk egy konkrét, kész műszaki értelemben vett technológia kellene, amivel egy embert (élve) el lehet juttatni a Mars felszínére.
Az, hogy van technológiánk, az nem jelenti azt, hogy van kész, legyártott eszközünk is. (Az USA 1972 után nem indított több rakétát a Holdra, de ettől még a technológiájuk megvolt, azaz ha akartak volna, indíthattak volna, hiszen minden készen volt hozzá, hogy építsenek egy újat.)
A kémiai hajtómű, vagy a "rakéta", az nem technológia, hanem egy koncepció, aminek megvan a kidolgozott tudományos háttere, lehetnek bizonyos előfeltételei (tudunk acélt és metánt gyártani, stb.), de ettől még egy rakétát megépíteni nem lesz egyszerű. (Aki nem hiszi, az próbáljon egyet építeni a hátsó kertben.)
Tehát a Falcon 9 (Szojuz, Ariane, stb.) egy (kész) technológia. Nagyjából változatlan formában (sorozatban) gyártják, és megbízhatóan képes eljuttatni terheket Föld körüli pályára. A Starship ezzel szemben egy olyan (rakéta) technológia, ami jelenleg még fejlesztés alatt áll. Gyártottak már belőle egy csomót, de kb. mindegyik különbözött az előzőtől, és egyáltalán nem igaz, hogy mindegyik teljesítette a kitűzött célt a teszt repüléseken. (A legutóbbi teszt repülés (S39) is csak részlegesen tudta teljesíteni a kitűzött célokat, és már a fellövés sem ment elsőre.)
Tehát, ha a Starship-re akarsz Mars utazást alapozni, akkor jelenleg nem az a fő baj, hogy nem áll egy fellövésre készen az indítóállványon, hanem az, hogy még csak most próbálják kitalálni, hogy hogyan is kellene megépíteni. És egyelőre leginkább az első fokozatot reszelgetik, a második (a tulajdonképpeni űrhajó) még nem próbált landolni például. És akkor még a bolygóközi utazás kapcsán felmerülő problémák megoldásának neki sem álltunk...
Végül is, ha messziről és hunyorgva nézem, a Starship már most is elég "jó" ahhoz, hogy MArs utazást rá lehessen alapozni: felmenni már sokszor felment
Az marsi űrhajó darabjait feljuttatni meg nem is kell más, nem kell visszahozni. -
Oke, igy ertem, kulonbozo dolgokat ertunk "technologia" alatt. Amikor en "technologiarol" beszelek, akkor "technologia" ertelemben hasznalom. Tehat arrol hogy nem kell felfedezni semmilyen ujfajta meghajtast, nem kell terhajtomu, teleportgep, stb, hanem a most letezo technologiaval (kemiai hajtomuvek, stb) megoldhato.
Amikor Te beszelsz technologiarol, akkor konkret letezo, legyartott eszkozokrol beszelsz, az mas kerdes, de erre meg mar valaszoltam.
"a hordozója (Starship) még a teszt repüléseket sem képes hibátlanul abszolválni" - mit ertunk "hibatlan abszolvalas" alatt? Hogy elofordulnak-e varatlan esemenyek, pl. egy hajtomu leallasa? Igen, ilyen van. De a kituzott celt eddig szerintem minden egyes tesztrepulesen elerte, es gyakran meg annal is tobbet. Talan egy olyan volt ami felemasra sikerult, mikor nem mukodott a "muholdkiveto" az elso probalkozasnal, de maga a Starship ott is repult ugy ahogy kellett.
"akkor beszélhetünk technológiáról, ha az elméletet sikerült átültetni a gyakorlatba" -> tehat akkor van ra technologia, a Marsra eljutas "elmeletet" mar eleg sokszor atultettuk a gyakorlatba
-
-
-
Mi is elbeszélünk egymás mellett...
Mondjuk 1970-től az USÁ-nak megvolt a technológiája a Holdra szállásokhoz: túl voltak tucatnyi előkészítő misszión, volt kész hordozórakétájuk és holdkompjuk, sőt már túl voltak két sikeres emberes leszálláson. Ettől kezdve csak le kellett gyártani az új rakétát és már lehetett is indulni. (Akkoriban kb. fél évente indultak menetrendszerű járatok a Holdra, persze 1970-ben rögtön az első éppen sikertelen volt... (Apollo 13).) Azaz ha a 70-es évek elején hirtelen el kellett volna menni egy üzleti útra a Holdra (tárgyalás a marslakókkal?), az fél éven belül megoldható lett volna.
Jelenleg nincs kész hordozórakéta (az SLS még mindig tesztelés alatt van, a következő repülése is egy teszt lesz), a (SpaceX) HLS még nem repült, a hordozója (Starship) még a teszt repüléseket sem képes hibátlanul abszolválni, a (Blue Origin) Blue Moon szintén nem repült még, a hordozója pedig jó darabig nem fog, mert nincs kilövőállása (mert legutóbb felrobbant a rakétával együtt).
Tehát jelenleg nincs kész, kipróbált technológiánk a Holdra szálláshoz, csak teszt/demonstrációs fázisban lévő eszközeink vannak, és a projekt már most is jelentős lemaradásban van a tervekhez képest, nem beszélve arról, hogy egy Blue Origin-féle malőr bármikor becsúszhat ismét.
Az emberes Marsra szállás még itt sem tart, arról nem is beszélve, hogy a Marsra leszállni nagyobb kihívás. (Elég sok missziónak lett az egyetlen eredménye egy újabb kráter a Marson...)
Oke, igy ertem, kulonbozo dolgokat ertunk "technologia" alatt. Amikor en "technologiarol" beszelek, akkor "technologia" ertelemben hasznalom. Tehat arrol hogy nem kell felfedezni semmilyen ujfajta meghajtast, nem kell terhajtomu, teleportgep, stb, hanem a most letezo technologiaval (kemiai hajtomuvek, stb) megoldhato.
Amikor Te beszelsz technologiarol, akkor konkret letezo, legyartott eszkozokrol beszelsz, az mas kerdes, de erre meg mar valaszoltam.
"a hordozója (Starship) még a teszt repüléseket sem képes hibátlanul abszolválni" - mit ertunk "hibatlan abszolvalas" alatt? Hogy elofordulnak-e varatlan esemenyek, pl. egy hajtomu leallasa? Igen, ilyen van. De a kituzott celt eddig szerintem minden egyes tesztrepulesen elerte, es gyakran meg annal is tobbet. Talan egy olyan volt ami felemasra sikerult, mikor nem mukodott a "muholdkiveto" az elso probalkozasnal, de maga a Starship ott is repult ugy ahogy kellett.
"akkor beszélhetünk technológiáról, ha az elméletet sikerült átültetni a gyakorlatba" -> tehat akkor van ra technologia, a Marsra eljutas "elmeletet" mar eleg sokszor atultettuk a gyakorlatba
-
"Marsra, tehat eletben kell tartani mondjuk fel evig."
Ez azért lássuk be, nem biztos, hogy elfogadható eredmény lenne.
pl. most is vannak vállalkozókedvű emberek, akik hajlandók résztvenni abban a Mars kísérletben, hogy hogyan bírják egy konténerbe bezárva 1 évig?
De olyan kísérletet el bírnál képzelni, hogy hogyan bírják 1 évig, ha utána rájuk gyújtják a konténert??? Morbid a kérdés, de te most ezt kérdezed.
Igen, illene visszahozni a marsutazókat. Anélkül szerintem senki el nem kezd tervezni, a 60-as évekbeli holdutazásnál sem volt opció, hogy csak odaútra van szükség.Nagyjából én is hasonló dolgokra emlékeztem, mint amit Antal Imre (AI
) említ.
A retúrjegybe bele kell számolni azt az időt, amíg a Föld és a Mars nap körüli pálya olyan lesz, hogy el lehet indulni visszafelé.
-
pardon, de az eredeti állításod ez volt: "Kinald meg a SpaceX-et (vagy valamelyik masik urtech-ceget) partiz-szazmilliard dollarral, es elvisznek szivesen a Marsra."
Igy van. Tehat annyit mondtam hogy elvisznek a Marsra. Nem beszeltem arrol hogy vissza is hoznak, vagy hogy ott majd evekig boldogan eldegelsz
(es azt sem allitottam hogy holnap indulhatsz) -
-
Mi is elbeszélünk egymás mellett...
Mondjuk 1970-től az USÁ-nak megvolt a technológiája a Holdra szállásokhoz: túl voltak tucatnyi előkészítő misszión, volt kész hordozórakétájuk és holdkompjuk, sőt már túl voltak két sikeres emberes leszálláson. Ettől kezdve csak le kellett gyártani az új rakétát és már lehetett is indulni. (Akkoriban kb. fél évente indultak menetrendszerű járatok a Holdra, persze 1970-ben rögtön az első éppen sikertelen volt... (Apollo 13).) Azaz ha a 70-es évek elején hirtelen el kellett volna menni egy üzleti útra a Holdra (tárgyalás a marslakókkal?), az fél éven belül megoldható lett volna.
Jelenleg nincs kész hordozórakéta (az SLS még mindig tesztelés alatt van, a következő repülése is egy teszt lesz), a (SpaceX) HLS még nem repült, a hordozója (Starship) még a teszt repüléseket sem képes hibátlanul abszolválni, a (Blue Origin) Blue Moon szintén nem repült még, a hordozója pedig jó darabig nem fog, mert nincs kilövőállása (mert legutóbb felrobbant a rakétával együtt).
Tehát jelenleg nincs kész, kipróbált technológiánk a Holdra szálláshoz, csak teszt/demonstrációs fázisban lévő eszközeink vannak, és a projekt már most is jelentős lemaradásban van a tervekhez képest, nem beszélve arról, hogy egy Blue Origin-féle malőr bármikor becsúszhat ismét.
Az emberes Marsra szállás még itt sem tart, arról nem is beszélve, hogy a Marsra leszállni nagyobb kihívás. (Elég sok missziónak lett az egyetlen eredménye egy újabb kráter a Marson...)
-
Pontosan
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nem nyelvészeti kérdés amúgy: megvan az elméleti tudásunk és a gyakorlatban is minden része bizonyított már. Már "csak" meg kell csinálni.Székely öregapám mondása volt: "Csak meg kell csinálni, és kész!"
Hogy milyen pontosan írta le az egész világot, beleértve a Mars-utazást... -
Pusztán nyelvészeti szempontból szerintem a technológia közelebb áll az engineering-hez, mint a science-hez.
Amúgy ez egy csúszós lejtő, mert ilyen alapon pl. a szilárdtest akkumulátor gyártáshoz már 1830 óta megvan a technológiánk. (Ugyan máig nem sikerült senkinek pl. autót hajtani vele, de ha jól értem, ez már csak azon múlik, hogy még senki nem gyártotta le.
)Pontosan
Nem nyelvészeti kérdés amúgy: megvan az elméleti tudásunk és a gyakorlatban is minden része bizonyított már. Már "csak" meg kell csinálni. -
Tényleg elbeszélünk, mert ez nem azt jelenti, hogy nincs meg a technológiánk, csak azt, hogy nincs legyártva
Engineering problem vs Science Pusztán nyelvészeti szempontból szerintem a technológia közelebb áll az engineering-hez, mint a science-hez.
Amúgy ez egy csúszós lejtő, mert ilyen alapon pl. a szilárdtest akkumulátor gyártáshoz már 1830 óta megvan a technológiánk. (Ugyan máig nem sikerült senkinek pl. autót hajtani vele, de ha jól értem, ez már csak azon múlik, hogy még senki nem gyártotta le.
) -
Mi is elbeszélünk egymás mellett...
Mondjuk 1970-től az USÁ-nak megvolt a technológiája a Holdra szállásokhoz: túl voltak tucatnyi előkészítő misszión, volt kész hordozórakétájuk és holdkompjuk, sőt már túl voltak két sikeres emberes leszálláson. Ettől kezdve csak le kellett gyártani az új rakétát és már lehetett is indulni. (Akkoriban kb. fél évente indultak menetrendszerű járatok a Holdra, persze 1970-ben rögtön az első éppen sikertelen volt... (Apollo 13).) Azaz ha a 70-es évek elején hirtelen el kellett volna menni egy üzleti útra a Holdra (tárgyalás a marslakókkal?), az fél éven belül megoldható lett volna.
Jelenleg nincs kész hordozórakéta (az SLS még mindig tesztelés alatt van, a következő repülése is egy teszt lesz), a (SpaceX) HLS még nem repült, a hordozója (Starship) még a teszt repüléseket sem képes hibátlanul abszolválni, a (Blue Origin) Blue Moon szintén nem repült még, a hordozója pedig jó darabig nem fog, mert nincs kilövőállása (mert legutóbb felrobbant a rakétával együtt).
Tehát jelenleg nincs kész, kipróbált technológiánk a Holdra szálláshoz, csak teszt/demonstrációs fázisban lévő eszközeink vannak, és a projekt már most is jelentős lemaradásban van a tervekhez képest, nem beszélve arról, hogy egy Blue Origin-féle malőr bármikor becsúszhat ismét.
Az emberes Marsra szállás még itt sem tart, arról nem is beszélve, hogy a Marsra leszállni nagyobb kihívás. (Elég sok missziónak lett az egyetlen eredménye egy újabb kráter a Marson...)
Tényleg elbeszélünk, mert ez nem azt jelenti, hogy nincs meg a technológiánk, csak azt, hogy nincs legyártva
Engineering problem vs Science -
Az volt az eredeti allitas hogy nincs hozza megfelelo technologiank - amirol tudjuk hogy VAN, hiszen kuldtunk eszkozoketa Marsra. Mikor ketszer is rakerdeztem hogy pontosan milyen technologia az, ami nem letezik a szuksegesek kozul, nem kaptam ertekelheto valaszt.
"incsenek kész eszközeink ehhez." - jo, hat ha az a kerdes hogy van-e jelenleg olyan inditoallvanyon allo kesz, osszeszerelt urhajo amit barmelyik masodpercben indithatunk es eljut a Marsra, akkor tenyleg nincs, de nehogymar basszus...
"Most (1 éven belül), nem tudunk elmenni (bármennyi pénzért sem.)" - ez sem igaz, de ezt is alaposan atbeszeltuk mar. Minden tudas es eszkoz megvan hozza. A mostani helyzet annyibol mas mint a 60 evvel ezelotti, hogy most teljesen masok az igenyek - peldaul legyen olcso, legyenek ujrahasznalhatoak a raketak, stb. Ilyen technologia eddig nem volt, ezt most fejlesztik ki. Nem azert mert nincs semmi mas, hanem mert senki nem fog olyan embertelen eroforrasokat rakolteni mint amikor a hatvanas evekben, szazszoros penzbol csinaltak, "barmi aron, akarmibe is kerul" alapon. -
Mennyivel kellene nagyobb? Az eredeti felvetesben annyi szerepelt (es ezt mar sokszor leirtam, de nem vesztek rola tudomast) hogy juttassunk embert a Marsra, elve. Ennyi. Nem komplett Mars-bazist, nem 50 embert, nem oda-vissza. Egyetlen ember, aki elve eljut a Marsra, tehat eletben kell tartani mondjuk fel evig.
Gondolom akkor a te elmeleted szerint pl. az ISS sem letezik, nem lehet feljuttatni az urbe, ugye?
"Marsra, tehat eletben kell tartani mondjuk fel evig."
Ez azért lássuk be, nem biztos, hogy elfogadható eredmény lenne.
pl. most is vannak vállalkozókedvű emberek, akik hajlandók résztvenni abban a Mars kísérletben, hogy hogyan bírják egy konténerbe bezárva 1 évig?
De olyan kísérletet el bírnál képzelni, hogy hogyan bírják 1 évig, ha utána rájuk gyújtják a konténert??? Morbid a kérdés, de te most ezt kérdezed.
Igen, illene visszahozni a marsutazókat. Anélkül szerintem senki el nem kezd tervezni, a 60-as évekbeli holdutazásnál sem volt opció, hogy csak odaútra van szükség.Nagyjából én is hasonló dolgokra emlékeztem, mint amit Antal Imre (AI
) említ.
A retúrjegybe bele kell számolni azt az időt, amíg a Föld és a Mars nap körüli pálya olyan lesz, hogy el lehet indulni visszafelé. -
Az volt az eredeti allitas hogy nincs hozza megfelelo technologiank - amirol tudjuk hogy VAN, hiszen kuldtunk eszkozoketa Marsra. Mikor ketszer is rakerdeztem hogy pontosan milyen technologia az, ami nem letezik a szuksegesek kozul, nem kaptam ertekelheto valaszt.
"incsenek kész eszközeink ehhez." - jo, hat ha az a kerdes hogy van-e jelenleg olyan inditoallvanyon allo kesz, osszeszerelt urhajo amit barmelyik masodpercben indithatunk es eljut a Marsra, akkor tenyleg nincs, de nehogymar basszus...
"Most (1 éven belül), nem tudunk elmenni (bármennyi pénzért sem.)" - ez sem igaz, de ezt is alaposan atbeszeltuk mar. Minden tudas es eszkoz megvan hozza. A mostani helyzet annyibol mas mint a 60 evvel ezelotti, hogy most teljesen masok az igenyek - peldaul legyen olcso, legyenek ujrahasznalhatoak a raketak, stb. Ilyen technologia eddig nem volt, ezt most fejlesztik ki. Nem azert mert nincs semmi mas, hanem mert senki nem fog olyan embertelen eroforrasokat rakolteni mint amikor a hatvanas evekben, szazszoros penzbol csinaltak, "barmi aron, akarmibe is kerul" alapon. -
Mennyivel kellene nagyobb? Az eredeti felvetesben annyi szerepelt (es ezt mar sokszor leirtam, de nem vesztek rola tudomast) hogy juttassunk embert a Marsra, elve. Ennyi. Nem komplett Mars-bazist, nem 50 embert, nem oda-vissza. Egyetlen ember, aki elve eljut a Marsra, tehat eletben kell tartani mondjuk fel evig.
Gondolom akkor a te elmeleted szerint pl. az ISS sem letezik, nem lehet feljuttatni az urbe, ugye?
-
Azt felfogod amit írtak itt fentebb is, hogy jóval nagyobb méretű szállító eszköz kellene mint ami jelenleg rendelkezésre áll?
Méret növekedésével olyan technológiai problémák merülnek fel ami eszünkbe se jut kb, pl, hogy a francba juttatjuk fel az űrbe azt a szállító eszközt ami erre szükséges lenne, meg ilyen apró csetlő dolgok. -
Az volt az eredeti allitas hogy nincs hozza megfelelo technologiank - amirol tudjuk hogy VAN, hiszen kuldtunk eszkozoketa Marsra. Mikor ketszer is rakerdeztem hogy pontosan milyen technologia az, ami nem letezik a szuksegesek kozul, nem kaptam ertekelheto valaszt.
"incsenek kész eszközeink ehhez." - jo, hat ha az a kerdes hogy van-e jelenleg olyan inditoallvanyon allo kesz, osszeszerelt urhajo amit barmelyik masodpercben indithatunk es eljut a Marsra, akkor tenyleg nincs, de nehogymar basszus...
"Most (1 éven belül), nem tudunk elmenni (bármennyi pénzért sem.)" - ez sem igaz, de ezt is alaposan atbeszeltuk mar. Minden tudas es eszkoz megvan hozza. A mostani helyzet annyibol mas mint a 60 evvel ezelotti, hogy most teljesen masok az igenyek - peldaul legyen olcso, legyenek ujrahasznalhatoak a raketak, stb. Ilyen technologia eddig nem volt, ezt most fejlesztik ki. Nem azert mert nincs semmi mas, hanem mert senki nem fog olyan embertelen eroforrasokat rakolteni mint amikor a hatvanas evekben, szazszoros penzbol csinaltak, "barmi aron, akarmibe is kerul" alapon. -
Elbeszéltek egymás mellett.
- A te állításod az, hogy ha rászánnánk nagyon sok pénzt és néhány évtizedet, akkor meg tudnánk csinálni. (Ez vagy igaz, vagy nem.)
- bakgab állítása pedig az, hogy most nem tudjuk megcsinálni, mert nincsenek kész eszközeink ehhez. (Ez pedig sajnos igaz.)(Lásd kicsiben: Hold utazás. Elvileg el tudunk menni oda (50 éve is el tudtunk). Pár év múlva talán el is megyünk. Most (1 éven belül), nem tudunk elmenni (bármennyi pénzért sem.))
Az volt az eredeti allitas hogy nincs hozza megfelelo technologiank - amirol tudjuk hogy VAN, hiszen kuldtunk eszkozoketa Marsra. Mikor ketszer is rakerdeztem hogy pontosan milyen technologia az, ami nem letezik a szuksegesek kozul, nem kaptam ertekelheto valaszt.
"incsenek kész eszközeink ehhez." - jo, hat ha az a kerdes hogy van-e jelenleg olyan inditoallvanyon allo kesz, osszeszerelt urhajo amit barmelyik masodpercben indithatunk es eljut a Marsra, akkor tenyleg nincs, de nehogymar basszus...
"Most (1 éven belül), nem tudunk elmenni (bármennyi pénzért sem.)" - ez sem igaz, de ezt is alaposan atbeszeltuk mar. Minden tudas es eszkoz megvan hozza. A mostani helyzet annyibol mas mint a 60 evvel ezelotti, hogy most teljesen masok az igenyek - peldaul legyen olcso, legyenek ujrahasznalhatoak a raketak, stb. Ilyen technologia eddig nem volt, ezt most fejlesztik ki. Nem azert mert nincs semmi mas, hanem mert senki nem fog olyan embertelen eroforrasokat rakolteni mint amikor a hatvanas evekben, szazszoros penzbol csinaltak, "barmi aron, akarmibe is kerul" alapon.
Kollegáim ilyen képeket elemeznek már hetfőtől és arra a megállapitásra jutottak, hogy ezek nem pontos ábrázolások.......rámutattam nekik hogy oké, de ezek valódi Nasa fotók.... ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ezt írtam: "Vannak másmilyen (kész) rakéták, amikkel eszközöket juttatnak el a naprendszer különféle pontjaira, de ezek nem alkalmasak (emberes) bolygóközi utazások lebonyolítására."
)
így így..... 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Dell Precision 7670 4K+ OLED Tch / i9-12950HX 16C / 32G D5 / 512G G4 / A3000 12G / IR / FPR tervező
- GIGABYTE M28U-EK 4K / IPS / 144 hz / LocalDimming
- Philips 34B2U6603CH/00 Thunderbolt4 / 96W PD / WQHD/ Kamera
- SAMSUNG ODYSSEY G7 S27DG702EU 4K/ IPS / 144hz / Smart funkcio
- DELL PRECISION FullHD IPS,core i7 7820HQ,M1200 4/8GB VGA,16-48GB RAM/256-1TB SSD,Win.11, SZÉP állap
- Intel Core i9-10850K 10-Core 3.6GHz LGA1200 (20M Cache, up to 5.20 GHz)
- 27% - ASUS ROG Strix LC III 360 ARGB White vízhűtő!
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 5 825GB SSD digital konzol extra kontrollerrel garanciával hibátlan
- Nvidia RTX 3060Ti Founders Edition 8GB Garancia Számla Doboz iSzaki Shop
- Sosemhasznált! HP OmniBook 5 Flip i5-1334U 16GB 1000GB 14" FHD+ áthajtós-érintős Gar.: 1 év