Új hozzászólás Aktív témák
-
dabadab
titán
"Ha meg az összhangzatokrol beszélsz akkor muszály lett volna hallj a felhangokrol"
Hallottam is (gondolom meglepo, de meg a Laplace-transzformacio is menne
). Ettol viszont meg ez az egesz "infrahangok visszahatnak a hallhato hangokra" tema nem lesz semmivel sem egyertelmubb. -
#95590400
törölt tag
Hogy mi volt a ”casus belli„, pontosan elmondom önnek. Azt hiszem, az egész univerzum megegyezik abban, hogy emberi nemünk ősi szokása az idők kezdetétől fogva, hogy a lágy tojást a vastag végén törjük fel evés előtt. Hanem aztán: jelenleg uralkodó császárunk felséges nagyapja, mikor még egészen kicsi gyerek volt, és szeretett volna egy lágy tojást megenni, a megszentelt szokás szerint próbálta azt feltörni, viszont a héjával összevagdosta az ujját. Erre az apacsászár azonnal egy ediktumot hirdetett ki minden népének, melyben a legszigorúbb büntetés terhe alatt kihirdeti összes alattvalóinak, hogy ezentúl lágy tojás csakis a hegyes végén bontható. A nép olyan gyűlölettel fogadta ezt a törvényt, hogy krónikásaink hat lázadásról számolnak be a tojásproblémával kapcsolatban;
Swift (nem a suzuki): gulliver utazásai
-
quby
őstag
Nem mondtam hogy Halljuk a 20Khz feletti hangokat
a 20 Khz feletti hangoknak is van visszahatása a hallható tartományokra
A DWC valóban a hangnemekröl szól...De miért? olvass utána...
Ha meg az összhangzatokrol beszélsz akkor muszály lett volna hallj a felhangokrol....Az összahngzattan majnemhogy azokon alapszik -
dabadab
titán
"Persze ahhoz hogy ezt megértsd tudnon kell mi az az oktáv vagy kvint vagy terc."
Olyan edes vagy, ahogy teljesen hulyenek nezel
Az meg foleg bajos, hogy az utan hivatkozol fizikara, miutan arrol ertekeztel, hogy a 20 kHz folotti hangokat hogyan halljuk (A DWC-t meg kar volt iderangatni, az elsosorban nem az osszhangzatokrol, hanem a hangnemekrol szol - gondolom akkor is masnapos voltal, amikor errol esett szo
) -
dezz
nagyúr
"Az audiofilség meg ott kezdődik, ahol a zenehallgatás véget ér. Amikor nem zenét hallgatsz, hanem hangszórót, amikor nem a dallamokat élvezed, hanem különféle szempontok szerint vizsgálod a hangot, az audiofilség."
Ez egy kurv@ nagy tévedés. Túlzásba lehet vinni az audiofilséget, de ez így akkor sem igaz. Egyszer majd hallgas meg pár jó zenét egy igazán jó hangrendszeren, aztán majd rájössz...
ps. a többihez most nincs időm hozzászólni.
-
rTyler
csendes tag
az az erdekes, hogy mindenki beszel a technikai oldalrol. ez jobb meg az jobb. ki mondta?!
hol olvastad? osszehasonlito tablazatok szazai meg tesztek ezrei biztos. de a legfontosabb tenyezo legtobbszor kimarad... "a fuled" nekem magyarazhatja valaki, hogy xy ceg szerint z eljaras hu az aztan milyen jo, mert ott am nincs veszteseg. mindenki hallgassa meg aztan irjon velemenyt.megoffabb: emlekszem en is amikor 12-3 evesen sex-konyveket olvastam, hogy hol a csiklo meg mit kell csinalni, a gyakorlat megis mas
mar akinek egy infos forumon van ilyen iranyu tapasztalata... 
najo, srry ez csak izetlen vicc volt -
quby
őstag
Igen, tulképzett vagy! informatikában és "cédétömöritésben" de akusztikában vagy fizikában tuti nem. Én klasszikus zenész vagyok (És tanultam is a felhangok fizikáját - csak épp másnapos voltam
) és az shtml féle magyarázat igaz! Nekem is van tengerészsapkám mégsem vagyok hajóskapitány! És azért nem hallottad a zongorán azokat a bizonyos hangokat, mert nem tudod mit kell leütni, és ha leütötted, nem tudod mit kell figyelni. Ha például leütsz egy oktávot, (két hang=hangköz) akkor hallod benne a kvintet. (3. hang)vagy ha leütsz egy oktávot benne a kvinttel (3 hang de még nem akkord) akkor belehallod a tercet (az a bizonyos 4. hang)amivel már akkorddá válik. Persze ahhoz hogy ezt megértsd tudnon kell mi az az oktáv vagy kvint vagy terc. De ami a legfontosabb hogy nem elég elméletben tudni hanem hallani is kell! mert hiába magyarázom el a hangközök közti kükönbséget lehet , hogy érteni fogod, de ha leütöm azon a bizonyonyos zongorán ami a szobáfban volt , fogalmad sem lenne melyik melyik!!!
Bach irt egy nagy zongoradarb gyüjteményt Das wohltemperierte Klavier címmel. olvass utána honnan kapta a címét. Csak nehogy fizika órán találd magad.....
-
rTyler
csendes tag
válasz
Cathfaern
#86
üzenetére
nem, nem tudom mit jelent a lossless
ha egyutt emlitem a wavot es a losslesst es kotekedesmentesen all hozza valaki, valoszinu ugy ertelmezi hogy a wav es mas, egyeb, nem wav lossless tomoritesi eljarasok. legalabbis en igy ertettem. lehet nem fogalmazok tul jol magyarul, de szerintem evidens, hogy ertettem -
#95590400
törölt tag
Az audiofilség meg ott kezdődik, ahol a zenehallgatás véget ér. Amikor nem zenét hallgatsz, hanem hangszórót, amikor nem a dallamokat élvezed, hanem különféle szempontok szerint vizsgálod a hangot, az audiofilség.
:respekt: :leborul:
ezt, ha vhol szóba kerül, idézni fogom, a forrás megadásával. -
shtml
őstag
-
rTyler
csendes tag
-
dabadab
titán
Akkor lehet, hogy csak tulkepzett vagyok es ezert nem gondolom egy haromhangos akkordrol azt, hogy negy hang van benne
(Szerintem az interferencia inkabb azert jo, mert igy az osszegzett hang joval komplexebb, "erdekesebb", pulzal a hangereje, meg ilyenek - de ezek termeszetesen mind a hallhato tartomanyban torteno interakciok es persze mp3-ban is hallhatok (ez nem neked szolt )) -
Jó, ilyenkor én már nem vitázok. Nyilván Te sem érted, miről beszéltem.
Fogj egy DVD-Audio lemezt, azt konvertáld le 320-as mp3-ba, ill. CD formátumba. Nem fogsz nagyon különbséget hallani.
Senki sem állítja azt, hogy ha egy magas minőségű digitális forrást CD-vé alakítasz, majd azt tovább tömöríted, nem következik be minőségromlás.
Hogy mit láttam, mit nem, azt Te biztosan tudod. csak az autóhifim több, mint 600e forintomba került, Pioneer. Jót röhögök az ilyen értelmes fricskákon. Orbano, az arc: vagy életedben nem láttál még egy nomrális hifit, vagy csúnyán átb*sztak azzal, amit vettél... Nem emlékszem rá, hogy együtt söröztünk volna, így a stílus, amit használsz, a Te szégyened. -
shtml
őstag
Én ugyan még nem tapasztaltam, mert nincs zongorám, de simán elképzelhető, hogy 3 hangot üt le és négyet hallunk. A magyarázat az interferencia fogalmában rejlik. Két leütött hang (még ha színuszos hangokról van is szó) megszólalásakor nemcsak a két hang szól, hanem azok összege és különbsége is. Három leütött hangnál még összetettebb a dolog. Ha az alaphangok vagy valamely harmonikusuk összege vagy különbsége a hallható tartományba esik, bizony hallani fogjuk a negyedik vagy többedik hangot is.
Edit: Ehhez hozzájön még a fülünk nonlinearitása is, ami további harmonikusokat termel. Persze ott van az elfedés jelensége is (amit a veszteséges tömörítések vastagon kihasználnak), de nem is a megszólaltakhoz nagyon közeli lesz a hallható negyedik vagy többedik hang.
-
shtml
őstag
A jitter az parasztosan megfogalmazva azt jelenti, hogy a lejátszó nem pontosan azt olvassa le a lemezről, mint ami elvileg rajta van. Gondolom érthető, miért nincs semmi köze ehhez az előreolvasásnak.
Ez tévedés. Téged az zavar meg, hogy egyes CD-grabbelő programokban is van egy ún. jitter correction nevű funkció, aminek azonban semmi köze az időalap-hibához (time base error), ami a digitális hangtechnikában használatos jitter pontosabb megnevezése.
Az előbbi jitter (jitter correction CD-grabbeléskor) azt jelenti, hogy - mivel a CD-n nincs időinformáció - az olvasófej nem mindig tud visszaállni ugyanabba a pozícióba, ha újra kell olvasnia egy szektort. Ezt a grabbelő programok úgy próbálják megoldani, hogy eltárolják és összehasonlítják a beolvasott infót, ezzel remélve detektálni az esetleges elcsúszásokat.
A digitális hangtechnikában használatos jitter fogalma azt jelenti, hogy az egyes minták (sample) nem pontosan egyenlő időközökben követik egymást. Korrekció nélkül ez torz hangot eredményez a DAC kimenetén. Párszáz ps-os eltérések már hallhatók! Itt pl. valóban van értelme vizsglni még az egyes kábeleket is, mert más-más jittert produkálnak.
Ezen az előreolvasás úgy tud(na) segíteni, hogy a CD-ről jövő jel tempójától függetlenül pontosabb, jittermentes órajellel (word clock) lehet táplálni a DAC-ot, mivel a CD-ről beolvasott jel egy FIFO bufferbe kerül. A legtöbb CD-játszó viszont csak annyit tesz, hogy egy PLL-áramkörrel a DAC előtt megpróbálja regenerálni az órajelet.
-
dabadab
titán
"a 20 Khz feletti hangoknak is van visszahatása a hallható tartományokra"
Az a jo ebben az audiofil temaban, hogy mindig vannak olyanok, akik teljes biztonsaggal tesznek olyan kijelenteseket, amiket ha igazolni is tudnanak, akkor egyenes ut vezetne a Nobel-dijhoz, mert annyira ellentmond mindennek, amit ma tudunk a vilagrol.
"például leütsz a zongorán 3 hangot és a füled 4-et (vagy többet) hall"
Ez egy erdekes elmelet
) (Votl zongora a gyerekszobamban (ha nem is sikerult igazan megtanulnom jatszani rajta), akkordokat is fogtam mar le rajta, ez a jelenseg azonban valahoyg soha nem tunt fel )rTyler:
Egyszer probalkozz azert vaktesztekkel is, utana talan nem beszelsz ilyen zoldsegeket... -
rTyler
csendes tag
higgyetek el, hogy az mp3 hangminosege ugy szar ahogy van.
nekem sincs 200as hifim csak ~150es hordozhato cuccom
lossless mar sokkal jobb, a minosegi tomoritesu wav meg jobb, de egyik sem szol ugy mint egy cd. egy komoly cuccon kihallani minden apro kulonbseget. persze gondolom fule valogatja, de ha egyszer meghallod, milyen amikor valami k* jol szol, a szarabb nem fog tettszeni soha tobbet -
dabadab
titán
"A jitter az parasztosan megfogalmazva azt jelenti, hogy a lejátszó nem pontosan azt olvassa le a lemezről, mint ami elvileg rajta van."
Nem, az az olvasasi hiba meg az interpolacio. A jitter az, hogy az egyes hangmintak nem pont 1/44100 masodpercenkent erkeznek, hanem egyik egy picivel elobb a masik meg egy picivel kesobb. A CD milyensegehez meg annyi koze van ahhoz, hogy a CD lejatszok kepesek arra, hogy az orajelet ne egy kvarckristalybol vegyek, hanem a CD-k pitjeibol (amik pl. irhato lemezek eseten elegge ossze-vissza vannak ahhoz, hogy tenyleg okozhassan jittert).
-
quby
őstag
A válasz egyszerüen a felhangokban van. a 20 Khz feletti hangoknak is van visszahatása a hallható tartományokra. Ezt a klasszikus zeneszerzök tudatosan használták. például leütsz a zongorán 3 hangot és a füled 4-et (vagy többet) hall. Az a bizonyos 4. hang pedig a felhangok eredménye ami a nem hallható tartományban keletkezik. Persze ez a 4. hang sosem szolal meg mp3-ban. De trance-en, hause-n vagy más elektronikus zenén nevelkedett zenehallgatóknak ez csak érdekesség, mert érteni sztem sosem fogják
(tisztelet a kivételnek) -
shtml
őstag
Egyeseknek itt akkora arcuk van, ha valaki nem rögtön válaszol valamire, mert esetleg nem vette észre... Intensity stereo igen, ami szintén joint stereo.
Hát igen, a Trabant is autó, meg a Tesla Roadster is az. De micsoda különbség!
Igazán élvezem a hozzád hasonlókkal való beszélgetést, aki nemcsak buta, de mérhetetlenül beképzelt is. Éppen ezért nem is mondom el neked az intensity stereo és a valódi joint stereo közötti különbséget, mert az agyadban több kW-os floodlámpákkal sem lehetne világosságot teremteni.
Mindenesetre ha csak egy kicsit is tanulmányoztad volna a tömörítés folyamatát (lossy vagy lossless), akkor most nem írtál volna ekkora ökörséget. A WAV-ba visszaírva dinamikusabban szóló mp3 ditto.
-
Ijk
nagyúr
A cd-mp3 vitával kapcsolatban a szubjektív véleményem:
128-as mp3 gyatra, felejtsük el. 192-es már tűrhetőbb de még mindig érzem, hogy valami hiányzik a zenéből. 320-as mp3-nál vagyok úgy, hogy már nem hallom ki a különbséget cd -vel szemben (pl. ugyanúgy érzem, hogy van tér a zenében)- összehasonlítás: spdif-en keresztül a hifi DAC-jával mp3 vs. EAC wav rip-. Persze nem rendelkezem több százezres rendszerrel, ami van azzal pedig elégedett vagyok, mindig úgy voltam vele, hogy egy bizonyos szint fölé nem érdemes/szabad menni. -
cucka
addikt
Nem érted, arra akartam utalni, hogy ne keverjük már a szezont a fazonnal. Az audio cd-nek ismertek a paraméterei, az mp3 hangminősége pedig függ a forrástól, a kódolástól, a dekódolástól.
Mivel az mp3 általában cd-ről készül és ráadásul veszteséges tömörítés, ezért teljesen értelmetlen az a mondat, hogy milyen mp3-nak felel meg az audio cd, mert semmilyennek, definíció szerint az audio cd lebutítása.
Persze ha valaki a stúdióban használt digitális(?) szalagból csinál mp3-at, akkor az már vita tárgya lehet, sajnos ilyennel az átlagember úgysem fog soha találkozni.Az audiofilség meg ott kezdődik, ahol a zenehallgatás véget ér. Amikor nem zenét hallgatsz, hanem hangszórót, amikor nem a dallamokat élvezed, hanem különféle szempontok szerint vizsgálod a hangot, az audiofilség.
-
orbano
félisten
arrül nem is beszélve, hogy a 192kbps-es mp3-ak borzalmasak, a 320kbps bármilyen normálisabb hangkeltőn szebbenszól, a CDnek meg messzemenőkig jobb a hangja még ehhez képest is. persze felvétele válogatja.
az audiofilség pedig ott kezdődik, amikor valaki megmondja egy CDről, hogy írott-e vagy nyomott... -
#66
cucka
addikt
KilgoreTrout
#60
cucka
addikt
válasz
KilgoreTrout
#60
üzenetére
Amúgy ezt sosem értettem a jitternél. Miért nem csinálnak olyan asztali cd lejátszókat, amik előre olvasnak a lemezből pár másodpercet?
A jitter az parasztosan megfogalmazva azt jelenti, hogy a lejátszó nem pontosan azt olvassa le a lemezről, mint ami elvileg rajta van. Gondolom érthető, miért nincs semmi köze ehhez az előreolvasásnak.Méginkább off: Miért nem arra mennek inkább, hogy a hangszereket külön sávon tárolják, mint a stúdióban?
A stúdiófelvétel nem olyan, hogy van egy sáv a dobnak, egy a bőgőnek, egy az éneknek, stb. Egy rendes dobfelvételnél felhasználnak mondjuk 10 mikrofont, tehát az, hogy "hangszerenként" vegyenek fel valamit, az ebben az esetben értelmezhetetlen. Gondolom elektronikus zenén szocializálódott embereknek nehezen áll rá arra az agya, hogy egy dob nem csak egy gép által ismételt sample, hanem valódi hang, amit rögzítettek.
Namost van 10 sávnyi dob, néha csinálnak olyat, hogy számon belül is cserélik a hangszereket, például más pergő van a refrén és a verze alatt. Miután felvették, jönnek a stúdiós trükkök, kiigazítják a szar tempókat, effektek, triggerek, eq, kompresszor, tökömtudja. Na és ez csak a dob volt.
Ja, és egyébként vannak olyan lemezek, amelyeket nagyrészt élőben vesznek fel (tehát nem külön-külön a hangszereket) -
Dave™
nagyúr
Egyeseknek itt akkora arcuk van, ha valaki nem rögtön válaszol valamire, mert esetleg nem vette észre... Intensity stereo igen, ami szintén joint stereo.
Simonzé: dabadab tudott normálisan válaszolni, esetleg példát vehetnél. Amúgy nem hiszem, hogy minden dekódolási algoritmus egyforma lenne, ergo ha mással dekódolsz permanensen, mint ahogy real time, akkor még akár igaz is lehet a dolog...
Annyit azért tehetnétek a magatok és a köz érdekében, hogy kicsit visszavesztek az egométerből, mert szerintem ez gáz.
-
#61
shtml
őstag
KilgoreTrout
#60
shtml
őstag
válasz
KilgoreTrout
#60
üzenetére
Talán mert akkor nem lehetne eladni a sok vodoo cuccot. Na meg egyszerűbb tovább gyártani az igénytelen vackokat.
-
#60
KilgoreTrout
senior tag
KilgoreTrout
senior tag
Ha máshogy nem, a hozzászólások elején belinkelt képpel biztos meggyőznek pár idiótát. Érted, eddig rücskös volt, de mostmár sima, biztos jobban szól...
Amúgy ezt sosem értettem a jitternél. Miért nem csinálnak olyan asztali cd lejátszókat, amik előre olvasnak a lemezből pár másodpercet? Ezzel elvileg az olvasásból adódó jitter megszűnne, nem? Ráadásul filléres dolog, egy csomó discmanben volt ilyen.Méginkább off: Miért nem arra mennek inkább, hogy a hangszereket külön sávon tárolják, mint a stúdióban? Nem torzul semmi, amkor két hangsávot egymásra raknak? Pl. két sáv "mixéből" ki lehet nyerni az egyiket, ha a másik megvan külön? (Tehát kvázi kivonom a mixből az egyiket, és ott marad a másik?)
-
PPeter
addikt
A CD-R for Audio ugyebár elsősorban abban különbözött a normál CD-R lemezektől, hogy egy spec jelzést tartalmazott, amelyet az asztali CD-írók igényeltek, és ezekre a lemezekre magasabb a szerzői jogdíj - az már más tészta, hogy egyes gyártók jobb gyártási minőséget is garantáltak a CD-R Audio lemezekhez.
-
-
shtml
őstag
Az mondjuk érdekes számomra is, hogy egy (egyszer konvertált) mp3 visszakonvertálva wav-ba hallhatóan dinamikusabban szól, mint mp3-ként lejátszva
Ez éppúgy badarság, mint amit korábban a joint stereóról írtál - arra a válaszomra sem tudtál mit írni, talán mert érvek nélkül könnyebb dobálózni a szavakkal.
Azt tudtad, hogy a veszteségmentes tömörítők is keményen alkalmazzák a joint stereo enkódolást? Egyáltalán tisztában vagy a joint stereo elvével?
-
shtml
őstag
Tudom, ezzel tökéletesen tisztában vagyok. Máshol már én is elmagyaráztam a jitter fogalmát azoknak, akik inkább a mágiában hisznek, mintsem a műszaki dolgokban.
Szerintem alapvetően egy elavult technológia felfényezéséről van szó. Manapság már semmi akadálya nem lenne a jitter tetszőlegesen kis értékre szorításának (a CD-ről jövő jitterre gondolok, nem a komponensek által bevitt jitterre), csak ugye valahogy nem akaródzik műszakilag korrekt cuccokat gyártani.
-
dabadab
titán
"Az mondjuk érdekes számomra is, hogy egy (egyszer konvertált) mp3 visszakonvertálva wav-ba hallhatóan dinamikusabban szól, mint mp3-ként lejátszva"
Max placebo effekt lehet, mas nem (ha gondolod, nezd meg, hogy a ket esetben mi jon ki a hangkartyabol: tok ugyanaz (kiveve ha vmi olyan programot hasznalsz, ami az egyikre meg pluszban raereszt vmi effektet es az okozza a kulonbseget)).
-
Cathfaern
nagyúr
Én csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy emberek tömege szedi youtube-ról a zenéket... akkor miről is beszélünk?
(abban az értelemben, hogy mi szükség van erre, ha egyszer csak rétegigény van rá, arra meg ott van a jelentősen jobb SACD, illetve DVD-Audio) Ha még arról lenne szó, hogy ezentúl ugyanazon az áron, de ilyen alapanyaggal adják a CD-ket, akkor azt mondom ok, de így... -
Dave™
nagyúr
az a4d5 tűnik az eredetinek (estére való tekintettel fejhallgatóval), bár tényleg nem egetrengető a különbség. Az mondjuk érdekes számomra is, hogy egy (egyszer konvertált) mp3 visszakonvertálva wav-ba hallhatóan dinamikusabban szól, mint mp3-ként lejátszva, és ez igaz hifire is meg pc-re is, utóbbin különböző programok esetén is. Úgy tűnik, a realtime dekódolás nem 100%-os, hogy miért, azt nem tudom elképzelni.
-
dabadab
titán
Ize, pszchioakusztikus tomoritest nem igazan illik muszeres meres alapjan megitelni: mert az, hogy elvesznek dolgok nem valami hiba, hanem a dolog lenyege, annyira jo modellunk meg nincs az emberi hallasrol, hogy csak meresi adatok alapjan, papirral-ceruzaval ki lehessen szamolni, hogy melyik a jobb.
Egyebkent neked is, meg a topikban megjelent tobbi mp3-at ezer kilometerrol kiszuroknak javaslom ezt a csomagot. Van benne ket wav: az egyik az eredeti CD-rol van, a masik kozben volt mp3 is (~230k-s VBR). Tessek meghallgatni, ABX-ezni, aztan eltoprengeni azon, hogy tenyleg olyan ordito nagy kulonbseg van-e.
-
dabadab
titán
"egy valóban professionális hangrendszeren egy ilyen lemez akár jobban is szólhat ténylegesen"
Szerintem egy professzionalis rendszer mondjuk ott kezdodik, hogy nem egy megbizhatatlan optikai lemezrol probalja osszeszedegetni az infot, hanem normalis hattertarrol (flash, lokal HDD, NAS, akarmi). Az EAC meg megbirkozik a hagyomanyos lemezekkel is, akkor is, ha nem teljesen mint conditionben vannak
-
szab.tam
nagyúr
"A teljes hangzásképhez elképesztő módon hozzájárulnak az általad hallhatatlannak vélt hangok..."
ezt a kérdést kb. ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor fps-t nem játszók jönnek azzal, hogy minek 24 fps-nál több....
nehéz megmagyarázni mindkettőt, hogy meg is értsük, de akkor is így van.
és szerintem nincs az az mp3, amin nem lehet különbséget hallani egy veszteség nélküli audióhoz képest, még pc-ről, fejhallgatón hallgatva sem.
az mp3-nak mindig szegényebb lesz a hangzása....
-
dezz
nagyúr
Itt elsősorban nem bithibák kiküszöböléséről van szó, hanem a jitter leszorításáról, amit az elkent, félrecsúszott pitek okoznak. Rippelt anyag pl. hangkártyán lejátszásakor nem játszik szerepet az adott CD jittere (csak a hangkártyé, és annak más hibái, de az más téma). Ezzel szemben az átlagos asztali CD-játszók nem tudják teljesen kiküszöbölni, a rendszer felépítéséből adódóan.
(#34) Loha: Akkor nem valami jó a füled, én pl. 19 kHz-ig hallok.
-
dezz
nagyúr
Arról nem is beszélve, hogy az MP3 formátum eleve nem támogatja a 24-bitet és 48 kHz fölötti sample rátát.
Szerintem Jim Tonicnál az okozhatott problémát, hogy valamilyen gyengébb SRC-t (sample-rate conversion/converter) használt, ami gyengébb minőségben konvertált pl. 96 kHz-t 44.1-re, mint 48-ra (ami pont a fele). Vagy valami ilyesmi.
Érdemes megnézni az MP3 Design_limitations-t is.
-
#40
Dave™
nagyúr
Pizzafutar
#38
Dave™
nagyúr
válasz
Pizzafutar
#38
üzenetére
Azért a DVD-Audio-ról se feledkezzünk meg...
#39: ehhez tovább gondolva már csak azért is, mert DVD-A-ból a CD-hez képest rettentően kevés van. Lossless alatt - bár egy veszteségmentes audiofile tömörített formájára utal - minden esetben a CD-t szokás érteni forrásként, ahogyan az mp3 forrása is jellemzően az, nem pedig bakelit megy egyebek.
-
dezz
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#31
üzenetére
Bocs, de elég sületlenségnek tűnt abban a megfogalmazásban. És amúgy is tévedés, hogy a CD és a 192kbps MP3 egy kutya. Egy jobb rendszeren ég és föld a különbség, a CD javára.
Továbbá az sem igaz, hogy a CD gyenge minőségű. Ez a felvételtől, masteringtől, stb. függ. Egy kiválóan elkészített CD high-end igényeket is ki tud elégíteni!
A lossless alatt az esetek (pl. a neten FLAC-ok, stb.) nagy részében CD-ről rippelt anyag lossless tömörítését értik, és csak ritkábban DVD-A v. Blu-ray lemezekről szedett eredeti lossless adatot.
Pizzafutar: Szerintem a DVD-A (v. Blu-ray Disc-ekre rakható hasonló hanganyag) a jobb. Hiába az SACD relatíve nagy mintavétele, ha csak 1-bites. A mai SACD lejátszók már nem is az eredeti elgondolás szerint működnek, mert az zajos, hanem DSP-vel dolgozzák meg a hangot (noise shaping, stb.). Sokszor egyenesen PCM-re alakítják, és egy normál D/A-val konvertálják analógra (ha máshol nem, a receiverben).
-
#38
Pizzafutar
aktív tag
tdd587
#14
-
Dave™
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#31
üzenetére
A CD kb. egy 192kbps mp3-nak felel meg
De miért is? Magyarázd már el. Ez a bitrate 1/7-e az eredeti 1411-nek. Mp3-ból nincs CD minőség. A lossless az, amit a CD-ből csinálsz.
mod: és mi a jobb minőségű forrás? A bakelit? Ott meg az A/D átalakítással meg az analóg forrás miatt lesz bukta.
-
Öööö.
A CD önmagában annyira veszteséges digitalizálás, hogy felesleges 320-ba rippelni. Én azt akartam mondani, nincs semmi baj az mp3-mal, csak nem mind1, hogyan használod. Egy CD-t, ami alapból sem túl jó minőség, mp3-má konvertálva újra minőséget veszítesz. De próbálj meg egy jobb minőségű forrást 320-as mp3-ba, vagy CD formátumba alakítani. -
Loha
veterán
Amit nem hallasz az hogy járul hozzá a hangzásképhez? Én kb. 16kHz felett már nem nagyon hallok, az idősebbek meg már 15kHz felett sem, de a nagyon fiatalok hallhatnak akár 20kHz-ig is, én is halottam 16kHz felett vagy 10 éve, de akkor sem tett semmit a hangképhez ez a tartomány.
-
-
shtml
őstag
A matricát is létre kell hozni valahogyan.
Szerintem ez akkor is csak egy próbálkozás lesz még egy bőrt lehúzni a rókáról. Újszerű lemezen a legritkább esetben jelentkezik olvasási hiba. Elég nagy rakat CD-t rippeltem már be lossless formátumba (EAC test & copy), igen ritkán volt bithiba.
-
#27
WonderCSabo
félisten
WonderCSabo
félisten
És vajon egy ilyen CD mennyivel lesz drágább a simánál? Sztem ez a formátum is totál bukásra van ítélve... Nem fognak ilyen minőség-növekedésért drágább CD-t vennni. De legalább nem kell új hardvert venni hozzá.
-
Dave™
nagyúr
Az mp3-al kapcsolatban felejtsük már el a CD minőség jelzőt, mivel alapvetően a gyári nyomott Audio CD-ből készül, és veszteséges formátum. Amikor 1411 kbps-ből lesz 192, az hol CD minőség? 6/7-e veszik el a számnak, főként dinamikában és magasban... A 320 sem az. Más kérdés, hogy sokan tényleg nem hallják a különbséget, de ez elsősorban a rendszer hibája, amin hallgatják. Mert még egy egyszerűbb 3 utas mikrohifin is kijön a különbség, de PC-s hangrendszerek nem feltétlenül. Tehát nem kellenek százezrek hozzá. A lossless (e nélkül) meg szintén az Audio CD-ből jön, tehát ha az rosszul masterelt gyárilag, a lossless is olyan lesz értelemszerűen. Az mp3 hordozható audionak jó, de egyébként sok sebből vérzik (főleg a joint-stereo barbárságok, de egyébként és elég dinamikátlanná válnak tőle a számok). Mindezt most nem audiofilségből, a CD nekem szuper (lossless detto), az mp3 meg szükséges rossz, de együtt lehet élni vele.
-
dezz
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#15
üzenetére
"A CD minősége 192kbps körül van, és a CD és a loseless közti különbség sem nagyon jön ki egy 200e-s felszerelésen."
Hát te totál össze-vissza beszélsz...
Témához: szerintem itt egy nagy félreértés van! Mégpedig a Blu-ray (mint név!) blue-ray, azaz kék-sugár, mint kék lézerként értelmezéséről. Pedig itt a press-release tanusága szerint (bár elég kacifántosan van megfogalmazva, igazi marketing-szöveg) arról van szó, hogy a korábbi alapanyag helyett a Blu-ray lemezek gyártásához használt új polimert használják fel, ami sokkal hűebben veszi fel a prés-forma lenyomatát.
Illetve az is lehet még, hogy a fenti mellett a présformát is kék-lézerrel vágják, így az is pontosabb lesz.
-
tdd587
őstag
válasz
benedekco
#18
üzenetére
Nézz át a city-re, ilyen topikokat fogsz találni, hogy "CD mosás hatása a hangra", "CD peremcsiszolás", "CD demagnetizálás", "CD filcezés", "CD mélyhűtés"...
Tiszta horror nem? És állítólag mind működik...
(Nem, én csak CD-t demagnetizálok, asszony agyon vágna ha a vasárnapi pöresz mellett ott figyelnének a fagyasztóban az esti demó lemezei is...)
Egyébként pont egy hete néztem meg egy mp3-at és nem volt 16kHz felett semmi adat. Gyorsan belenéztem a forrás wav-ba, ott rendesen volt adat 20kHz-nél is. Ennek ellenére piszok jó találmány ez az érzeti részsávos kódolás, nem is haragudna rá senki, ha nem fagyasztotta volna be az Audio CD szabványt... olyan szép volna a studió felvételt hallgatni otthon.
-
tdd587
őstag
válasz
Jim Tonic
#15
üzenetére
Nincs igazad, én is ott kezdtem anno és volt különbség és szerintem nincs jó hallásom, abszolút meg aztán főleg nem (az ugye teljesen mást jelent...).
Senkit nem megbántva (a hifi egy másik hobbi, másik fórum stb.) én sok év hifizés után azt vettem észre, hogy az emberek nem tudják mit kell figyelni, ezért gondolják, hogy az mp3 CD minőségű. Ha szólnak és szépen egyesével megmutatják, hogy mik a hibák, akkor már egyértelmű. Én egyszerű kérdéseket szoktam feltenni segítségképpen. Az ugye nem egyszerű kérdés, hogy "ugye milyen jól szól?". Az viszont az, hogy "hol ül Ákos a szobában? Meg tudsz egy pontot jelölni a szobában, hogy ott?". Ha nem, csak halljuk két oldalról a hangját a hangfalakból (mp3 dual-mono feeling...) akkor próbáljuk meg ugyanezt CD-ről. Majd Ákos beköltözik a szobába, a hangfal pedig eltűnik (azaz kialakul a sztereo tér).
A másik dolog a CD-knél a felvételek egyre gyatrább minősége. Normalizálnak, hangosítanak, kompresszálnak, tehát a legtöbb CD eleve túlvezérelt, sávhatárolt, torz, valóban PC-s hangszóró szettre készült. Sajnos. Így az mp3 már nem is ront sokat mondjuk egy eleve recsegő maszlagon.
És a sort lehetne folytatni. Igény viszont nincsen rá. Szerintem ezért indul lassan a blu-ray szekere is. Pedig azt elindítod, megnézed, aztán tényleg szebb, mint a DVD, a loseless hang meg lenyomja a CD minőséget is. Ami jó, mivel ha lesznek blu-ray koncert lemezek, akkor a CD verziót már meg sem kell majd venni...
-
zsiga667
addikt
válasz
Jim Tonic
#15
üzenetére
320-as mp3 és 320-as mp3 között is óriási különbségek lehetnek codectől függően.
Pl.: [link] és [link], nézd meg 16kHz felett. Persze hallgatva nem ilyen markáns a különbség, de ott van, és nem kell hozzá high-end cucc. Egy 200k-s cuccon pedig átlagnál kicsit jobb fülekkel simán észrevehető a különbség egy jó rip és az eredeti CD között (az már egy másik kérdés hogy meg tudod-e mondani hogy melyik melyik, de hallható hogy nem ugyanaz megy).
(Az abszolút hallás meg nemtom hogy jön ide, köze nincs a témához.) -
Azért ez így nem igaz. 320-as mp3 és a loseless között 200e berendezéssel sem mondod meg a különbséget. De egy high-end cuccon hallgatva is csak az abszolút-hallásúaknak van esélye.
A CD minősége 192kbps körül van, és a CD és a loseless közti különbség sem nagyon jön ki egy 200e-s felszerelésen. A digitális erősítés, ill. a tranzisztorok velejárója... -
tdd587
őstag
Kb. 200e forint elköltése után lehet már markánsan hallani a különbséget mp3 és loseless között (ettől persze sok embernek nincs erre igénye.)
Erre mégsem fog rácuppanni senki. A HDCD, DVD-A, SACD halála után (hogy csak a legismertebbeket említsük) itt a következő tiszavirág. (Ha egyáltalán igaz a hír...)
Miért is nem lehet Blu-ray lemezre zenét kiadni? Ott a stúdió hang lehetősége, hogy ne legyen belőle DVD-A bukás a videót sem kell elhagyni, hanem pár (youtube-os megoldás) zenekar/turné/egyéb fotó változna a lejátszás alatt (ez ugye a digitális fényképezők világában olcsó) és kész. Ha csak a zene kell, akkor be sem kapcsolod a tévét/projektort/LCD-s mosógépet és annyi.
Tudom, álmodik a nyomor...
-
#12
Thrawn
félisten
unknownuser
#10
Thrawn
félisten
válasz
unknownuser
#10
üzenetére
Akkor a Sony felcsapott hoaxgyárosnak?
-
#11
Godefroy
senior tag
unknownuser
#10
Godefroy
senior tag
válasz
unknownuser
#10
üzenetére
Én is úgy tudom ez egy hoax de úg ytünik egyre többen ráharapnak.
-
#10
unknownuser
tag
unknownuser
tag
Na végre, ide is elért ez a hoax
-
PPeter
addikt
A hosszabb és rövidebb mélyedések nem feleltethetők meg egyértelműen 0-knak és 1-eseknek, hanem az átmenet hiánya kódolja a 0, az átmenet meg az 1-es értéket. Az alacsony szintű kódolás tehát elég kacifántos. Az Audio CD-n ráadásul nincs meg az a második és harmadik rétege a hibaérzékelésnek és javításnak, amely ez elkerülhetetlenül jelentkező hibákat kezelné, így egy valóban professionális hangrendszeren egy ilyen lemez akár jobban is szólhat ténylegesen (kevesebb anyagot kell becsléssel, interpolációval pótolnia a lejátszónak).
Ugyanakkor ez egy újabb bevételi forrás a Sony-nak, akinek minden fillérre szüksége van, mert a Blu-ray gyártástechnológiája után finoman szólva sem kapkodnak a lemezgyártó cégek.
-
Ijk
nagyúr
Már látom előre, ahogy az audiofilek rácuppannak a témára. Bár szvsz ezután is a bakelitre esküsznek majd. Én meg maradok a szgépre rippelt wav anyagnál, nekem tökmindegy milyen cd, lehetetlen szerintem kihallani a különbséget. Pl. wav és egy 320-as mp3 között is nagyon nehéz különbséget tenni, főleg ha nincs itt mellettem egy több milliós hifi.
-
Hani
aktív tag
"a vásárlóknak nem kell új hardvert sem vásárolniuk lejátszásukhoz, kék lézer ugyanis csupán az adathordozók írásakor szükséges"
Na arra kíváncsi lennék, hogy a régi eszközzel hogyan ér el jobb minőséget, utánakeresek, hátha leírják valahol. Azt viszont szintén nem teljesen értem, hogy "írják".. eddig azt hittem, hogy az audio CD-ket (is) - legalábbis nagy tételű gyártás esetén - nem írják, hanem nyomják, hidraulikus gépekkel.
). Ettol viszont meg ez az egesz "infrahangok visszahatnak a hallhato hangokra" tema nem lesz semmivel sem egyertelmubb.
)
mar akinek egy infos forumon van ilyen iranyu tapasztalata... 
najo, srry ez csak izetlen vicc volt 
:respekt: :leborul: 
) (Votl zongora a gyerekszobamban (ha nem is sikerult igazan megtanulnom jatszani rajta), akkordokat is fogtam mar le rajta, ez a jelenseg azonban valahoyg soha nem tunt fel 
(tisztelet a kivételnek)
Új hozzászólás Aktív témák
ph Már karácsony előtt megjelenhetnek az új technológiával készülő lemezek.
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- OTP Bank topic
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Nintendo Switch
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Napelem
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Ukrajnai háború
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- További aktív témák...
- Samsung, WD, Micron 2TB Gen4 NVMe SSD!
- Hozz a Nyuszi Tárolót? Hozzon! Yó áron érdekel? Persze! WD 2TB LILA (WD20PURZ) INGYÉ FOX-al mégjobb?
- Verbatim Vi5000 2TB M.2 NVME PCI-E 4.0 x4 - Új, bontatlan - Eladó!
- WD Red Pro 6TB 2027-ig garanciás!
- Álmodtam egy nagyot! Persze! Hisz alszom! WD Red 3.5 8TB 5400/256MB (WD80EFAX) Ingyé FOX!
- Sennheiser Momentum True Wireless 3 (2222132) (ELKELT)
- DELL PowerEdge R730xd 12LFF+2SFF rack szerver - 2xE5-2680v3,64GB RAM,4x1GbE,H730 RAID v ZFS
- Xiaomi Redmi 9AT 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Dell Precision 5560, 5550, 3561 i7, 10-11. gen. Nvidia 4k Touch, gar
- BESZÁMÍTÁS! Apple Macbook Pro 16" 2019 i9 9980HK 64GB DDR4 1TB SSD Radeon Pro 5500M garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest