Aktív témák

• #2311 BlacKSouL addikt csapos2 #2310

  2007-09-17 18:45:39 #2311

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  BlacKSouL

  addikt

  válasz csapos2 #2310 üzenetére

  Há' értem én
  
  A mi lett volna témában meg: ha eldöntendő szituációban hoztam egy döntést, az vagy jó(az én szempontomból) vagy nem jó. Ha jó, akkor eszembe sem jut azon gondolkodni, hogy a másik irányú döntés esetén mi lett volna a következmény. Ha rossz, akkor változtatni jó eséllyel nem nagyon lehet rajta, hiszen időgép nem nagyon van elterjedve, és minthogy nem tudok változtatni rajta, fölösleges a saját nyugalmamat azzal megbolygatni, hogy saját hibás döntésemre emlékeztetem magam folyton. Tudomásulveszem hogy nem a jó utat választottam, és igyekszem máskor ilyen szituban jól dönteni. És az élet megy tovább.
  Az a konkrét téma amiben elhangzott amit írtál (kicsit képzavar ) az ugye akkor volt, mikor még nem tudtam hogy megtalálom/beszélek vele, stb, tehát valóban ''mi lehetett volna ha elkérem a számát'', sima ábrándozás, de azért nem gondolkodtam sokat, mert eldöntöttem, hogy hibás döntésemet helyrehozom ha törik ha szakad. Mivel megtaláltam, ezért a hibás döntés utólag megjavult, illetve helyrejött. Nem ugyanaz a szitu, mintha ott elkérem a számát, de végülis megtudtuk hogy mi lett volna ha elkérem.
  Az hogy mi történt később, az ugye nem feltétlenül rajtam múlt(pontosabban nem döntést kellett hoznom, nem volt választási lehetőség) így ebben az esetben azon gondolkodni, hogy ha most teszemazt már az ismerkedés előrehaladottabb állapotában lennénk, akkor is úgy gondolnám róla és azt ahogy és amit most, és ezekkel a zenékkel igazolnám elgondolásomat, nos ez nem feltételezés kérdése. A válasz nyilvánvaló nem. De mivel az lett ami, ezért most ezekkel a zenékkel igazolom azt ami a valóságban végülis valóban megtörtént.
  
  Egyébként igen, csillapodott a dolog, de valóban, nem tettem magam túl rajta. És egy darabig még nem is fogom. És itt már nem is konkrétan csak róla szól az egész. És bármennyire szeretném hogy ez ne mutatkozzon meg abban ahogy írok/beszélek/gondolkodom, ez majd később múlik el. Kell egy olyan élmény(végre jó lenne pozitív) ami elveszi az egésznek a keserűségét. Nyilván ez rajtam múlik, mert mindenki más tökéletes, de legalábbis általam megváltoztathatalan, így nekem kell tennem valamit. Teszek is, már elkezdtem, bármennyire is nem látszik. És közben azért megengedem magamnak, hogy amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítja egy nő természetesen, addig hinnem kell, hogy a nő tulajdonképp a pin@ körüli díszcsomagolás. Mert eddig mást hittem, és nem jött be. Ennyi.
  
  Picsába tudok ennyi hülyeséget öszeírni

Aktív témák