Új hozzászólás Aktív témák

• #3068 jattila48 aktív tag dobragab #3067

  Új Válasz 2015-12-20 00:29:02 #3068

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jattila48

  aktív tag

  válasz dobragab #3067 üzenetére

  De hát a fájl lezárás most is a dtor-ban van, de nem a ctor-ban van a megnyitás.
  B leszármazottai abban különböznek egymástól, hogy más-más helyről olvassák be az egyébként ugyanolyan formátumú bináris adatot. Tehát a leszármazott osztályok egyetlen dolga, hogy ezt megtegyék, és a blob-ot átadják az ősosztálynak (erre van az init). A B nem függ a leszármazottaktól, mert ő már csak a blob-on dolgozik, de nincs értelme önálló B objektumot létrehozni, mert a blob-ot mégis csak be kell olvasni valahonnan.
  "Tényleg jobb lenne D konstruktorába pakolni az allokációt, de ebben a formában nem lehet megoldani. Az ős-ctor hívása mindenképp előbb van, mint a ctor törzse, úgyhogy arra nincs esélyed normálisan megoldani."
  Hát pont erről beszélek. Ha viszont a D ctor-ában szeretném megoldani az allokációt, akkor mindenképpen B::init-et kell hívnom a D ctor-ának törzsében. Ez lehet, hogy szerinted nem normális megoldás (alapesetben szerintem sem az), de mivel hogy B nem példányosítható, ezért elnézhetőnek tartom. Ha ezt nem teszem meg, akkor valóban csak ez a fajta factory megoldás marad amit írtál, azonban itt az erőforrások átvétele (shared vagy unique pointerek vagy egyéb erre a célra létrehozott osztályok formájában) sokkal macerásabb és több hibalehetőséget rejt, mint az init fv.

  "Mindenesetre a kötelezően hívandó init() szerintem ennél sokkal büdösebb: el lehet felejteni a hívását, és B többet tud, mint a feladata."

  Mint ahogy fent írtam, szerintem nem, de ez már ízlés kérdése. Azt hogy el lehet felejteni a hívását, ennyi erővel D bármely más tagjának az inicializálását is el lehet felejteni, ahogy írtam. Tulajdonképpen úgy tekinthető, hogy az init nem a B-t inicializálja, hanem a D inicializálásához szükséges. "Normál" esetben is szokás a ctor-ban különböző tagokat inicializáló fv.-eket hívni. B egyáltalán nem tud többet mint a feladata, mert a forrásról semmit sem tud, csak a blob-ot kapja meg, ami minden leszármazott esetén ugyanolyan formátumú.

  "Alapesetben nem kéne, hogy egy osztálynak legyen ctor-ként működő init-je."
  Valóban. De ha nem példányosítható? Erről szólt az egész elmélkedésem.

  "Kicsit más jellegű lenne az a megoldás, ha B kap tisztán virtuális read() és write() függvényeket, és azokat override-olja D. Viszont read()-et nem hívhatod ctorból, úgyhogy ez nem működik."

  Azon kívül, hogy ctor-ból nem működik, nem lehet megcsinálni, mert forrásonként különböző paraméterezést igényelne. Másrészt ekkor már tényleg fölöslegesen sokat tudna a B és függne a leszármazott osztálytól.

  Minden esetre köszönöm az eddigi hozzászólásaidat, most ezt a kétféle megoldást látom alkalmasnak, a mondott okok miatt azonban a sajátomat fogom választani.

Új hozzászólás Aktív témák