Hirdetés
Hirdetés
-
54000 tonna
lo Olvasom félálomban a cikket a fukusimai atomerőműről a Portfólión. 54e tonna így hirtelen nem mondd semmit, kéne valami...
-
Unknown 9: Awakening - Amit a játékról tudni érdemes
gp A PC-re és konzolokra szánt alkotás jövő hónap közepén érkezik.
-
X200-as szériáját mutogatja a Vivo
ma Három hét múlva, várhatóan három készülékkel érkezik a Vivo 3 nm-es családja.
-
PROHARDVER!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#11725
RetepNyaraB
veterán
Hieronymus
#11724
RetepNyaraB
veterán
válasz
Hieronymus
#11724
üzenetére
Hogy rohadna meg ahonnan jött
"I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."
-
#11727
Dißnäëß
nagyúr
Hieronymus
#11724
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Hieronymus
#11724
üzenetére
1M év irdatlan sok, evolúciós szempontból is lesz már akkorra változás, de technológiában többszörös hiperûr ugrás minimum.
Hallás ? Hol lesz az akkor már. Vagy kinyírjuk magunkat, vagy kiborgok leszünk, vagy gépekké válunk, vagy passz, de kb. értitek.
Legrosszabb esetben is már csak hinni fogjuk azt, hogy hallunk valamit, de az nem valós hang lesz. De ha az agyunk annak fogja fel, a legtisztább formában, jobban, mint itt és most egy 4-éves gyerek füle, már nyert ügy. 
Kígyó vére, béka hája, pók levedlett ruhája.. kondéromban lepke sül, kívánságom teljesül !
-
#11758
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#11750
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#11750
üzenetére
"Az információ tartalom az analóg és digitális felbontáspárokban teljesen azonos a tömörítetlen információ tartalom."
Ez így nem jó. Hang esetén nem is értelmezendő az analógra felbontás ebben a formában, hiszen hang analóg rögzítésénél alapvetően nem mintavétel történik, hanem kvázi "végtelen-szerű" felbontás, azaz "felbontatlanság" melletti jeltranszformáció > levegőrezgés/-hullám transzformálása egyéb rezgéssé-hullámmá, ahol a felbontás akkora, amekkora a hordozó anyag (mágnesszalag, fényérzékeny anyag, lemezbarázda...) és a kiolvasó felvevőképessége - filmképnél például a fényérzékeny anyag szemcséinek mérete az érzékenységi cél függvényében (egy filmkockának egyelőre jóval nagyobb az információtartalma, felbontása, mint egy hasonló méretű digitális szenzornak).
De te nem információtartalmat akartál mondani, hanem az ehhez szükséges elektronikus sávszélességet, hiszen arról volt szó. (Optikai kép- vagy hangrögzítésnél ugyebár nem kell elektronikus sávszélesség, mert nem elektronikus az adatjel, annak a letapogatásához fény kell, és a fényérzékeny anyag mennyisége-jellege határozza meg a "felbontást", lásd analóg fotótechnika és mozgóképtechnika jelenlegi nagyságrendi előnyei a digitálishoz képest, lásd fotósok és filmesek - és mozisok - sirámai a digitális technika alacsony szín-, dinamika- és képpontfelbontásával kapcsolatban. Az optikaihoz képest más ügy az elektronikus ún. videotechnika, ahol képpontokról kell beszélnünk, hiszen képpontokból álló televízión-monitoron kell megjeleníteni, erre térek most vissza.)
Arról volt szó, hogy ha elektronikus a jelrögzítés, akkor azonos információtartalmú analóg felbontáshoz jóval kevesebb elektronikus sávszélesség kell, mint digitálishoz, már amennyire összehasonlítható ez (kevéssé összehasonlítható). Ami pedig a lényeg, mert ez valóban összehasonlítható, az analóg kép-/hangtechnika esetében a sávszélesség permanens, annyi amennyi, nem befolyásolja, hogy a rögzített képen-hangon az adott időpillanatban hány mozgó falevelet, hány hangszer hány mellékzöngéjét kell megjeleníteni. Az analóg korszakban nem változott meg a kép információtartalma attól, hogy a Forma-1 kamerájának meg kellett mozdulnia, mert az információhordozó (film, mágnesszalag, mechanikai lemez...) felbontása, sávszélessége (és fizikai mérete) permanensen akkora volt, amekkora, a digitális képrögzítésben ellenben variábilisan mintavételezik és tömörítik az anyagot, mert egy adott leképezendő valóságbeli adatjelhez sok digitális adatjelre van szükség, amikor számokká (számokat hordozó elektronikus jelekké) képezik le a valóságot. Amikor a mozgókép digitális kamerája álló helyzetben van, és jellemzően olyan tartalmat rögzít, amelynek sok a változatlan eleme (fél)képről (fél)képre ( például célegyenes a lelátóval és az épületekkel), akkor viszonylag teljesíti az ígért felbontást, mert a pixelek zöménél csak annyi az "utasítás", hogy "ugyanaz, mint az előző" - nincs új adat, ergo elég a sávszélesség és elég kisméretű az adatfájlja - lásd még hang esetén a szinuszgörbe a Nyquist–Shannon mintavételi törvénnyel, versus a valóságos hangjel, amire a végén visszatérek. Mihelyst megjelenik Hamilton az autójával, és a digitális kamera elkezdi lekövetni, máris minden pixel minden (fél)képen megváltozik, új adatok keletkeznek minden (fél)kép minden pixelére, megnő a leképezendő valóság leképezéséhez kívánatos adatmennyiség és sávszélesség. A kamerában is, az átviteli csatornában is, a tárolóeszközben is, a megjelenítőeszközben is. És mivel a digitális adat sok, az eszközök nem bírják kezelni ilyenkor, amikor minden pixelnek minden pillanatban önálló információtartalma van, ergo kipixelesedik a kép. Akkor is kipixelesedik, ha állókép, de nagyon nagy információtartalma van a leképezendő valóságnak (hullámzó, habzó víz). Lásd még amit a broadcastról írtál ugyanezt:
"A baj akkor van amikor nem tömöríthető a kép. Ilyenek például a robbanások. Nem lehet a kulcs képkocka után különbségi kockákat használni. Ekkor kellene a használt frekvencia sávszélességének nagy része. Ami nem áll rendelkezésre..."A digitális zene is "kipixelesedik" - lásd mintavétel, lásd sávszélesség, lásd 16/44,1...
Kedvenc példám, lásd visszatérés a Nyquist–Shannonhoz, szinuszgörbe versus valóságos hangszerhangok, mutattam ugyebár a viszlát topikban is, emberünknek ugyebár annyi bírt eszébe jutni róla, hogy miféle szinuszgörbe van a képen (pedig oszcilloszkópon is láthat ilyet sűrűn):
Az a jelű ugyebár szinuszgörbe, amikor a zenei eseményt felvesszük, a digitális Nyquist–Shannon marketingtörvény szerint elvileg szinuszgörbéket vesz fel a digitális hangmagnó, periódusonként elegendően 2,4 mintavétellel. A szinuszgörbe alatt pedig valóságos hangszerhangok valóságos periódusai..., khm, elég hozzájuk periódusonként 2, 4, 8, 16... mintavételi pont? Vagy az ilyen valós hangszerhangok (hát még azok zeneműben egymásrarakódó tömegei) felvételéhez sokkal-sokkal nagyobb sávszélesség kellene, mint amennyit például a 16/44,1 biztosít? Ugyanis az analóg hangrögzítésben analógan, tehát "eleve" ilyen alak szerint veszi fel és játssza vissza a berendezés a valós hangszerhangok valós periódusait, annak részleteit, a digitális hangrögzítő ellenben "kipixelesíti", és gyárt belőlük a lejátszó DAC-csipje olyan szinuszgörbét, mint az a jelű. Ezért fontos a digitális hang-(kép)rögzítéshez sokkal nagyobb felbontás és sávszélesség, mint amennyi van, amennyi lenni szokott. Hogy a Forma-1 képe se pixelesedjen ki, amikor jön a Hamilton és rákövet a kamera (vagy ha felrobban az autója, hogy a te példádat vigyem tovább, röhöhö.). -
#11783
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#11782
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#11782
üzenetére
Ez egy rendkívül fals összehasonlítás, és nem csak azért mert almát körtével (analóg műsorszórás technikai módszerlehetőségei versus veszteségesen (is) agyontömörített adatokkal dolgozó digitális multiplexek technikai módszerlehetőségei) hanem a számadatok alapján is. Ne menjünk le kutyekba!
De ha már "broadcast terület", gondolj inkább a DAB rádiózás bevezetésének hifiügyi botrányaira elsősorban Angliában. Hogy ugye alig bitrátájú agyontömörített MP3 szintre le kellett csökkenteni az addigi - minden szakaszában - analóg FM-adás viszonylag értelmezhető hangminőségét a digitalizálás sávszélességigény-növelő hatása miatt. Ez valamivel összehasonlíthatóbb terület, hasonlítsad ezt (hja, jött is a DAB+, az már kb. el tudta érni a 320-as MP3 "szintjét"). Ez viszonylag almát almával összehasonlítás (de ma már ilyen összehasonlítás se tehető, mert ma már az FM se tisztán analóg, ahol még van FM - például Magyarországon - tehát ez is már veszett fejsze nyele). Tényleg ne menjünk le kutyekba! Órákat lehetne regélni arról, hogy mi mindent tömörítenek ki (főleg veszteségesen) abból a digitális tévéadásból, hogy minél több csatorna beleférjen egy multiplexbe. Ne menjünk már le kuty...
Szerk.: Nem véletlenül utaltam előre éppen az ilyen "összehasonlításokat" megelőzendő éppen neked arra, hogy mennyire más terület, amikor pixelekből összeállított képek pixelfelbontásáról van szó versus film tartalmi felbontásáról, ha a képnél maradunk - de nem véletlenül mentem tovább egy hasonlattal a hang "kipixelesítésére", lásd szinuszhullám versus valódi hangszerhangok.
[ Szerkesztve ]
-
#11795
Mathiask
senior tag
Hieronymus
#11793
Mathiask
senior tag
válasz
Hieronymus
#11793
üzenetére
"Ezért szeretjük, ha a mintavételezés több biten és magasabb frekvencián történik. Pontosabb leírását kapjuk meg a valóságnak. Szebben fog szólni a zene. Pont."
Hát, ennél azért lehet bonyolultabb a helyzet. A kérdés, hogy mennyi az elég. Mi mikor érjük el a korlátainkat.
A 4k elég? Vagy a 8k is kevés? A 44.1/16 kevés, vagy már ez is sok és boldogok lennénk mondjuk 38kHz/14bittel? A 48/24 már jó lenne? Vagy el kell menni 768k/32 ig? Vagy ez már túlzás? Sokan azt mondják elég a 44.1/16. Lehet nem elég. Lehet a 16 bit kevés, lehet 24-el jó lenne. Lehet a 44.1kHz kevés. (nem azért, mert 22,05kHz-ig ne vinne át pontosan jelet, lehet ez a 22,05kHz kevés valamiért) De lehet a 768kHz/32bit már semmit nem ad a 96kHz/24bithez képest nekünk, hiába "pontosabb leírása a valóságnak". Nem fog szebben szólni a zene. Kérdés, hol a határ. -
#11799
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#11793
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#11793
üzenetére
"Az a baj, hogy azt nem érted meg. az analóg adatátvitel megpróbálja a valóságot teljes mivoltában reprodukálni."
Ezt nem én nem értem, hanem ÉN MONDOM."A televíziózás nem (teljesen) analóg adatátvitel.
Van egy digitális része. A valóság leképezése mintavételezéssel történik."
Nem. Összekevered a digitálist és a DISZKRÉT-et. Az analóg televíziózás a valóság leképezéskor alapvetően folyamatos, alapvetően hullámtermészetű leképezés - de az analóg videókamera alapvetően hullámtermészetű produktuma már aszerinti, hogy később a tévékészülékben mennyi képpont válik majd belőle, mekkora dinamikaátfogási lehetőséget hordozandva..., tehát már az analóg videókamerából sem a teljes valóság jön ki, hanem annyi, amennyi képpont lesz majd belőle adott dinamikai célok mellett. Hullámok rögzítése történik alapvetően hullámként. Hullámtermészetű - alapvetően. Jellemzően mágnesszalagra - vagy videólemezre vagy egyébre, vagy csak rögzítetlenül a vezetékeken és/vagy az éteren át a tévékbe élő adásban, de alapvetően hullámtermészetű. DISZKRÉT, tehát nem digitális, hanem diszkrét televíziós képponttá alapvetően akkor válik, amikor a katódsugárcsöves (CRT) tévékészülék képcsöve, azaz elektroncsöve DISZKRÉT, részecsketermészetűként viselkedő elektronokká, azaz alapvetően részecske természetűvé alakítja az addig alapvetően hullámtermészetűként mozgó hullámot. És ugyebár a képernyő foszforán képponttá válik a becsapódó elektron. Nem digitális, hanem diszkrét analóg jellé, ahol egy jel alapvetően egy jel, önmaga a saját valójában, valamilyen feszültséggel, áramerősséggel... Az elektronágyú pedig permanens szögsebességgel szögben mozogván az egyimpulzust rábombázza a foszforra az érkezése pillanatában - a következő egyimpulzust egy picivel arrébb helyezi, és a sor végén sort vált. Egy jeladat alapvetően egy impulzus - színes CRT képernyőn is, mert ott a színek aszerint jönnek létre, hogy a rács melyik résén át érkezik a háromszínpontok melyikébe az egyimpulzus mekkora energiával...
A digitális vagy "digitális" televíziózásban azt a diszkrét analóg egyimpulzus mint képpont fontos paramétereit sok jelimpulzussal kell körülírni, kvázi számokkal kell leírni a képpont fényerejét, koordinátáit... Mivel számok nem léteznek, a "számokként" felismerendő adatjeleket is elektromos impulzusok képviselik. Az analóg egyimpulzus mint önmaga, mint a képernyőre érkezésének ideje által adott képpontá váló képpont paramétereit a digitális vagy "digitális" televízióban le kell írni egy halom, számokat képviselő elektromos impulzussal. Egy darab önazonos analóg jelimpulzus versus a digitális jelimpulzust digitálisan körülíró sok digitális jelimpulzus.
Hasonlat következik: ez olyan, mint amikor azt mondod, hogy asztal versus definiálod, körülírod, hogy mi az, hogy asztal. "Analóg" asztal szó önazonos egyimpulzus versus digitális asztaldefiníció az asztalt körülíró sokimpulzusok tömege. Sántító hasonlat, de az analóg képpont a foszforon egy szó, a digitális pixel a kijelzőn az analóg egyszónak a digitális szavakkali definíciója, körülírása sok szóval, tehát sokkal több adat. "Az asztal olyan tárgy (mi az, hogy tárgy), amely például fából (mi az, hogy fa) vagy más anyagból (mi az, hogy anyag) készül, arra célra, hogy..., olyan alakkal..., lábakkal... versus csak azt mondod, hogy asztal. Az analóg elektron a foszforon az asztal szó. A digitális képpont pedig az asztal fogalom körülírása más szavakkal. Óriási adatmennyiségkülönbség. Mivel annak a képpontnak vannak paraméterei, azaz feszültsége, áramerőssége..., nem azt mondod, hogy asztal, hanem hogy ebédlőasztal, íróasztal, kempingasztal... - versus digitálisan körülírod, hogy az ebédlőasztal olyan asztal, amelynek...Az analóg televíziózásnak nem digitális szakasza van, hanem diszkrét szakasza képpontügyileg, az elektronágyú által elektronként részecsketermészetűvé válva. Addig alapvetően hullámtermészetű tud lenni. (Az analóg hang pedig ugye végig alapvetően hullámtermészetű, nem kell hangpontokat készíteni belőle a hangernyőre.) Egy jel egy jel, önmaga. Versus digitális körülírás sokjelekkel.
A csöves hifi erősítő digitális? Nem. Diszkrét részecsketermészetű formában erősíti a hullámtermészetű hulámot. Az "analóg" CRT tévé elektroncsöve ugyanezt teszi, csak közben mozog álllandó szögsebességgel, így a képernyőre a rácson keresztül képpontokká változtatva lövi az elektronokat. Diszkrét, NEM digitális. A digitális az analóg önazonos egydiszkrétet körülírja számokként értelmezendő sokdiszkrétekkel.
A részecske nem digit. Digitek nincsenek. Sok részecske sok impulzusával le tudunk írni digitként értelmezendő elemi adatot. Amely elemi adat analóg formában alkalmasint egy részecske, egy impulzus.
[ Szerkesztve ]
-
#11853
#10726912
törölt tag
Hieronymus
#11849
#10726912
törölt tag
válasz
Hieronymus
#11849
üzenetére
Nézd meg egy 12"-os vinyl lemez oldalanként a legjobb esetben 22 perc zenét képes tárolni.
Egy 4,7"-os CD 74 perc zenét (650MB adatot) tárol egy oldalon.
Hogyan jön ki neked, hogy az analóg megoldásnak kevesebb helyigénye vagy sávszélessége?
Nos, ez a hasonlat azért remélem számodra is abszurd...
Az lp sokkal több infót tartalmaz egy oldalon, mint a cd, , az, hogy hány perc zene fér egyikre, másikra, érzékeltethető egy dsd-vel, ami közelít az analóghoz, s egy dsd formátumú szám 240 MB kiterjedésű ( van ettől nagyobb is, de ez sem tartalmaz annyi infót, mint az analog), miért nem ehhez hasonlítod az lp-t? Mondhattál volna mp3-at is, abból 16 órányi ráfér egy cd-re
. Analóg a hangszalag is, a 90 perces kazetta jóval kisebb a cd-nél...és a kazetta is folyamatos infó...szóval ez a hasonlatod nagyon nem helyénvaló. -
#11872
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#11849
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#11849
üzenetére
"Nem velem vitatkozol, hanem valami szellemmel. Gondolom az mondott neked olyat, amire ez válasz."
Ezek szerint te valami szellem vagy (legalább a saját szövegedet elolvashatnád). Lásd:
"A[z analóg] televíziózás nem (teljesen) analóg adatátvitel.
Van egy digitális része. A valóság leképezése mintavételezéssel történik."
NINCS digitális része az analóg televíziózásnak. NEM mintavételezéssel történik benne a valóság leképezése. Nem digit. Nem mintavétel. Folyamatos vagy diszkrét analóg. Nem digit, hanem részecske(természetű), amikor diszkrét."Én annyit írtam, hogy a valóság leképezése és nem azt, hogy a valóság másolata."
Ezt írtad:
"Az a baj, hogy azt nem érted meg. az analóg adatátvitel megpróbálja a valóságot teljes mivoltában reprodukálni."
Erre írtam azt a részt is, hogy
"már az analóg videókamerából sem a teljes valóság jön ki, hanem annyi, amennyi képpont lesz majd belőle adott dinamikai célok mellett."
Mindezt ugyebár azért jeleztem (legalább a saját szövegedet elolvashatnád), mert te a teljes mivolt reprodukálásának erőltetéséből vezeted le, hogy az analógnak eleve nagyobb a szükséges sávszélessége. Merthogy az analóg az teljes mivolt. Éppenséggel NEM "teljes mivolt" jön ki az analóg kamerából, hanem egy arányos mivolt, ahhoz arányos, hogy milyen minőségszintű televíziózásos megjelenítési vagy filmre átírási minőségi végcél van. Annyiban különbözik már a kamera a teljes mivoltra törekvéstől. De ha teljes mivoltként akarnád, akkor ahhoz végtelen mintavételezésű digitálist, tehát teljes mivoltú digitálist kellene hasonlítgatnod, különben almát elefánttal. Megálapítottad, hogy az analóg az teljes mivolt, na de akkor milyen alapon veted össze a sávszélességszámolásaidban az analóg teljes mivolttal az eleve töredék mivolt mintavételezésű digitálist? Miféle megállapítás az, hogy a teljes mivolt analóghoz mekkora sávszélesség kell versus az eleve töredék mivolt mintavételezésű digitálishoz mekkora? Miért nem teljes mivolt digitálist hasonlítasz a teljes mivolt analóghoz a sávszélességszámolási következtetéseidhez? Vagy töredék mivoltot vele összevethető töredék mivolttal? Mondjuk a 8K-hoz képest is szép informativitású régi jó BetaMax analóg televíziós-videós szabvány mint töredék mivoltú analóg az kb. olyan digitális lenne ugyanakkora pixelfelbontáson, amelynek a mintavételezése mondjuk egymillió gigahertz per secundum szor tíz bit mélység - most mondtam valamit hasraütve, hogy értsd. Milyen alapon vonsz le elvi konzekvenciákat a teljes mivolt és a töredék mivolt összehasonlításából arra, hogy melyik technológiához kell több sávszélesség? Maaaargiiit!"Remélem érted azt amit írtál. (...) Nincs semmiféle körülírás. A digitális megjelenítés esetében pontosan azonos a megoldás. Az eltérés egyedül az, hogy az analóg esetében egy tartományon belül folyamatosan változik a fényerő."
Én nem remélem, hogy érted, amit írtál, ugyanis nincs értelme - lásd Csubakka-védelem állatorvosi lova.
Tovább: "A digitális esetében az mért értéket egy számmá konvertálják." Számok NINCSENEK! Fizikai jelekkel (kréta, tinta, véső, pixelinformációk, egésszámértékké komparálható elektromos impulzusok...) lehetséges számfogalmak körülírását megvalósítani. Jelen esetben elektromos jelekkel ábrázolunk digiteket, értsd számfogalmakat a kettes számrendszerben. Egy darab analóg jeladatot, ami önmaga mint jel, a digitalizálás során NEM "egy számmá konvertálják", hanem sok számmal írják körül, azaz sok-sok-sok elektromos analóg jellel, amelyek csoportjait komparál egy-egy számként a komparátor, és sok ilyen szám tud leírni egy darab önazonos analóg jelet az ő paramétereivel. Tehát "SOK számmá konvertálják", és mivel számok nincsenek, minden egyes számot SOK elektromos jel kombinációjaként írnak le."Hogy mindenki értse.
A digitális adatátvitelt először a Morse kóddal valósították meg. Miután kiderült, hogy rossz terjedési viszonyok között vagy gyenge adóteljesítmény esetén az élő beszéd értelmezhetetlen..."
És abból a tititi tátátá tititi-ből a jelet fogadó állomás távirdászának lehetett valami fogalma arról, hogy a Titanicon éppen akkor a George vagy a Julie távirdász van szolgálatban, kopogtatván eszeveszetten a billentyűt? A fogadó távirdász kihallotta a morzekódból a küldő távirdász felismerhető hangszínét, amit az élő beszédű telefonból egyébként igen? Hogyan hozod a témához a morzekódot?!?!?! A morzekód a távirdász hangját digitalizálta?! És az arcát a szájmozgásával?! Vagy netán a távirdász arcának, hangjának digitalizálásához sokkal-sokkal-sokkal-sokkal-sokkal... bonyolultabb digitális jelek kellenek, mint egy betű digitális helyettesítéséhez? Lehet, hogy az a kilencelemű morzekód semmit sem ábrázolt a küldő távirdász beszédéből, arcából?"...rossz terjedési viszonyok között vagy gyenge adóteljesítmény esetén az élő beszéd értelmezhetetlen, az írott szöveget átkódolva értelmezhető formában átvihető az információ. A másik oldalon a kódot írássá vagy beszéddé alakították vissza."
A morzekódot beszéddé?!?!?!?! Hja, akkor az előbb nem "kérdeztem" semmit. A küldő távirdászt ábrázoló [teljes mivoltában leképező] mozgóképpé is átalakították azt, hogy tititi tátátá tititi?! És mindezeket azért írod, hogy "mindenki értse"?A költők versei kérdésre khm..., hadd ne kelljen... A Vinyl vs. CD kérdésre khm..., hadd ne kelljen, de azért gondolj bele, mi van, ha a CD-re a zene analóg hullámformáját nyomod bele - és gondolj bele (utaltam rá többször, nem akartad észrevenni) a valós hangszerhangok milyenségébe a marketingszinuszhullámhoz képest, azazhogy például a tömörítetlennek nevezett CD-felbontás már önmagában az alig mintavétel miatt eleve mekkora mértéktelen tömörítése (töredék mivoltja) a leképezendő valóságnak. Lásd még kipixelesedés és "kipixelesedés", ahonnan indult a szövegfolyam, és amit szintén nem olvastál el, mert kezdettől nem arra reagálsz, amiről szó volt.
A multiplexre meg már válaszoltam korábban is, és nem csak azt, hogy almát körtével, hanem hogy mi minden valóságot tömörítenek ki abból a digitális valóságleképezésből, hogy minél több optikai csalódást létrehozó tévécsatorna férjen egy digitális multiplexbe. Számold a digitális sávszélességet végtelen Hertz mintavételezésű tíz bit mélységű digitálissal, vagy megengedek valami véges számú mintavételezést is, de legalább tizedik hatványon legyen a jelenlegi gyakorlathoz képest, és ha kiszámoltad, gyere vissza az adattal, és azt hasonlítsd a "teljes mivoltú" analóg sugárzás sávszélességéhez, és azokból az adatokból vonj le elvi következtetéseket, hogy melyik technológiai formához kell nagyobb sávszélesség! Ha az analógot úgy összetömörítenék, mint ahogy a digitálisat már eleve irdatlanul tömörítik az alig frekvenciájú mintavételezéssel (és rátéve még a tömörítésnek nevezett tömörítéseket...), a kisujjam körme alatt elférne - függetlenül attól, hogy almát körtével... lásd még morzekód, lásd még költők versei... Az a téma, hogy miért pixelesedik ki a digitális kép, amikor mozog a Forma-1 közvetítésen a digitális kamera vagy nagyon részletes és gyorsan változó képet mutat (azaz nem állóképet mutat sok egyenletes háttérrel, különbségi jelképzéssel, hanem minden egyes pixelnek minden egyes félképen önálló adata van..., lásd kiveséztük), és miért nem változik ebből a szempontból semmit az analóg kamera analóg képe attól, hogy mozog a kamera vagy nagyon részletes és gyorsan változó képet mutat. Ugyebár btraven vitaindítója, szinte senki nem arra reagált, amit mondott, te pedig azóta sem arra, és arra sem, amit erre én mondtam, de még azt se olvasod el, amit te mondtál.
"Az elektronos és fotonok terjedési tulajdonságai érdektelenek. Az analóg és digitális átvitel esetében teljesen egyformán viselkednek."
Hja igen, annál, akinél az analóg televíziózásnak "digitális része van". Akinél a diszkrét analóg jel azonos a digitálissal. Innentől nincs miről beszélni. -
#12051
btraven
őstag
Hieronymus
#12050
btraven
őstag
válasz
Hieronymus
#12050
üzenetére
Hogy kell bemelegíteni az elektroncsöves erősítőt? Elég egy félórával előbb csak bekapcsolni?
Vagy ez a félóra alatt már menjen is rajta valami zene?Azt tudom hogy eleve vagy 100 órát bejáratni kell. Nehéz a hifis élete. Még 90 órát járathatom a kínai csöveket. Utána meg kezdhetem az oroszoknál újra a 100 órát.
-
#13091
Ba cy lus
addikt
Hieronymus
#13089
Ba cy lus
addikt
válasz
Hieronymus
#13089
üzenetére
Szerintem viszont a legnagyobb tévedés abban a hitben élni, hogy akik igénytelenek hangzás terén, azoknak bármi baj lenne a hallásával. A fő ok, hogy élvezik szar cuccon is. Magam is sokkal inkább csak kíváncsiságból fejlesztettem a rendszeremen, mintsem olyan okból, hogy nem jön át low-fi cuccon akármilyen zene. Szóval nem indulnak el ezen az úton, nem keresnek különbségeket, nem hasonlítgatnak, olykor nüansznyi eltérések után kutatva, persze, hogy a hallásuk nem áll rá erre, de ettől önmagában még semmi baj a hallásukkal. Ahogy fapaci is írta, maguk a zenészek, komoly tudású, kiművelt zenészek is roppant igénytelenek tudnak lenni hangzás terén.
-
#13097
Dißnäëß
nagyúr
Hieronymus
#13089
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Hieronymus
#13089
üzenetére
+1 ide is.
Kígyó vére, béka hája, pók levedlett ruhája.. kondéromban lepke sül, kívánságom teljesül !
Legrosszabb esetben is már csak hinni fogjuk azt, hogy hallunk valamit, de az nem valós hang lesz. De ha az agyunk annak fogja fel, a legtisztább formában, jobban, mint itt és most egy 4-éves gyerek füle, már nyert ügy. 
. Analóg a hangszalag is, a 90 perces kazetta jóval kisebb a cd-nél...és a kazetta is folyamatos infó...szóval ez a hasonlatod nagyon nem helyénvaló.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- HP EliteBook 850 G7 -i7 10610U/16GB/512GB Nvme SSD/Windows 11
- HP EliteBook 850 G7 -i5 10310U/8GB/256GB Nvme SSD/Windows 11
- HP EliteBook 850 G6 i5-8265u/8GB/256GB NVME SSD
- Dell Alienware AW3225QF (31,6", OLED, 3840x2160, 240Hz, HDR10, FreeSync, G-SYNC) Új, Bontatlan!
- AOC AGON PRO AG276QZD (27", OLED, 2560x1440, 240Hz, HDR10, FreeSync, G-SYNC, 0.03 ms) Új, Bontatlan!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen