Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Mathiask

    senior tag

    válasz bitrograde #17297 üzenetére

    A "megmentett" azért erős kifejezés zenével kapcsolatban, mert hát hogy, utat mutatott, mikor az erdőben elvesztem? És akkor van külön top 10 kedvenc, meg top 10 megmentett album? Csak hangosan próbálom értelmezni mi is lehet ez.

  • Mathiask

    senior tag

    Ha már banán dugó.
    Eddig ilyesmi kialakítású dugót használtam, de most kell egy hosszabb kábel és arra dugó. És akkor már keresnék valami mást, mert ennek nincs fogása és elég nehéz kezelni, ha passzentos az ajzat.
    Viszont szeretnék a "Z forma" a forrasztás mellett maradni, de valahogy ahogy nézem nem találok már ilyesmit, mind csavaros és nem könnyen forraszthatónak tűnik.
    Szóval ötleteket várnék valami normális fogású forrasztható Z dugóra.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #16849 üzenetére

    "úgy látom szállnak el itt is az árak"
    Szerintem pont ennek a fordítottja a cél. Jó, persze innen nem úgy tűnik. De el tudom képzelni, hogy rengetegen vannak külföldön, akik belefáradtak a High-End felé tolódó hifibe. Szerintem az utóbbi időben már a középkategória "kiüresedett", már mindenre is High-End-et mondtak, az ezzel járó árazással. A marketing elszabadult és csak jöttek a "forradalmi" megoldások("titán kondenzátor" a tápba), amik "nagyságrendekkel" növelik a zene élvezetét. Nem is beszélve a rengeteg kiegészítőről, hangfalkábel alátámasztás, audiophile switch, stb, már egy jó kis AC/DC-t se lehet meghallgatni, anélkül, hogy ne lenne a táv vezérlő tablet is külső audiophile lineáris táppal megtámogatva, mert hát az is számít. Minden is számít.
    Szerintem erre reakció ez az A1 és a Nait 50 is. Mégpedig, hogy elmegy a high-end a sok "vackával" a pi..ába már. Régen elég volt egy A1 a 25W-jával és boldogság volt, most meg még a LAN kábelt se lehet csak irányítottan bedugni.
    Szerintem a célcsoport az akinek elege lett a hifi tetejével és a high-enddel és rájött hogy nem élvezi jobban a zenét így sem mint régen és inkább visszatér egy "olcsó" A1-hez.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz RetepNyaraB #16724 üzenetére

    Én érzek némi összeférhetetlenséget a követelménylistában.
    Ha sokszor kell mozgatni, akkor a tömör drót szerintem kiesik. Nekem amúgy DNM Resolution van, de sokat mozgatni ezt se ajánlom. (amúgy 3m sztereo ára csatlakozók nélkül olyan 65 Font, ami nem vészes(bár nem tudom erre mi jön rá manapság angliából). Én itthon raktam rá banándugót.)
    Olcsó sodrottat se szeretnél, így marad a drága sodrott, de az meg kiesik a "legyen olcsó" szűrőn.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #16682 üzenetére

    Nem találtam infot arra, mennyire azonosak a körülmények. Pont ugyanazzal, pont ugyanonnan vette-e fel. A kamera és vagy a dobozok pl tuti máshol vannak, mert máshol látszanak az ablakhoz képest.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz BBéci #16574 üzenetére

    Szerintem fontos a megismételhetőség. Tehát annyira le kell írni a metódust és mindent, hogy máshol, másokkal is meg lehessen ismételni. Már ha a bizonyítás a cél. Mert amúgy nincs baj semmilyen véleménnyel szerintem. Csak ha azt akarjuk, hogy mások is tényként kezeljék amit mi tapasztaltunk akkor kell a kettős vakteszt(a sima erre nem elég).
    Pl itt is le van írva minden: [link] Ez meg hasznos lehet: [link]
    Persze ez sem mindig elég, mert olvastam egy vaktesztet(amit most nem találok, de lehet korábban ide volt belinkelve), ahol úgy próbálták meg a különbséget megfogni, hogy a tesztelőknek rá kellett mutatni a szembe falon, hogy hol hallják a hangszert és ennek a pontnak a magasságát lemérték és akkor kijött, hogy az egyik esetben egy-két inch-el lejjebb hallották a hangszert. Igen ám, de elolvasva a körülményeket, pl hogy milyen messze volt a hallgatási pozíció, látszott hogy ez azt jelenti, hogy minimális eltérés is a rámutatásnál nagy magasságbeli különbséget okoz. Én egy jobb napomon se biztos hogy tudnék kétszer ugyanoda mutatni. :) Sok más hiba is volt amúgy. Amir fel is ajánlotta, hogy elmegy és levezeti rendesen a vaktesztet.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz BBéci #16583 üzenetére

    "Attól még a cikkek tartalma korrekt, tényszerű, valós."'
    De elég erősen érezni, hogy vékonyjégen járnak a cikkek. Az az érzése az embernek, hogy nincs negatív vélemény leírva, vagy nagyon rejtettem, vagy kihangsúlyozva, hogy az bizonyos körülmények között akár előny is lehet. Lehet ami le van írva valós, de nem érződik teljesnek. Ami érthető, nyilván egy két kritika is rossz hatással lenne a partnerekkel való kapcsolatra. Értjük mi ezt, nincs ezzel gond, de ettől még nem az az érzés, hogy ez egy minden szempontból teljes, szókimondó, minden szempontból hiteles megközelítés.

    [ Szerkesztve ]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz BBéci #16587 üzenetére

    Nem, nem.
    Sokan kizárják a pszihé befolyását a hallottakra. Gyakorlatilag amit hallanak azt objektív tényként kezelik. Itt se kell messze visszaolvasni, hogy ezzel találkozzunk, de maga a topik indítója is egy az egyben kimondta, hogy amit hallani vélünk az fizikailag is létezik. Más ok nem játszik szerepet az érzékelésben.
    Szóval egy lehetséges ok a hallott különbségekre részükről van kizárva. (gyakorlatilag kizárják a lehetséges okok közül, hogy a föld gömbölyű, marad, hogy lapos)

    "Nem hajlandóak elfogadni a valós tényeket."
    Mit tekintünk valós ténynek?
    Szerintem azt mindenki elfogadja, hogy sok ember hall különbséget pl usb kábelek között. Az oka a kérdés. Fizikai okra vezethető vissza, vagy pszihére. Ha fizikai okra vezethető vissza, akkor pl kettősvakteszttel lehet ne igazolni. De ilyet nem látni. Korábban is mondtam, hogy de jó lenne ha lenne hiteles tények, amik ezt alátámasztják, mert akkor nem lenne ez a vita se és nem jönne időről időre elő. Sokszor leírták már azt, hogy ez tény, mint most te, de még ebben a topicban(és máshol se) nem volt egyetlen egy hitelt érdemlő megerősítés se, hogy a (vél vagy valós) különbség fizikai okokra vezethető vissza.

  • Mathiask

    senior tag

    "A placebót ráhúzni a hifire erőltetett és lenéző azokkal szemben, akik hallanak, nemcsak mérnek. "
    Sokszor találkozni ezzel a gondolattal, hogy a placebo és a hasonló pszihés jelenségek lenézést, meg valamiféle degenerációt jelent. Sokan személyes sértésként élik meg az ilyesmit, vagy ha maguk tapasztalják, akkor a saját fogyatékosságuknak. Pedig erről szó sincs. Egyszerűen ilyen az ember. Így működik. És ez független a vizsgálat tárgyától (gyógyszer, étel ,stb.), ez bennünk van. Az érzékelés maga ilyen, hogy a valós fizikai hatás mellett a jelfeldolgozást végző "agy" együtt alakítja ki az érzetet. Ez ilyen. Nincs mit ezen szégyellni.

    Ez persze nem jelenti azt, hogy semmi se "igaz" és minden csak képzelet. Csak azt jelenti, hogy körülményektől függően számolni kell ennek a hatásnak a lehetséges következményeivel.

    Ahhoz, hogy valamit ténylegesen megismerjünk nem lehet önkényesen kizárni semmit már az elején. Mert akkor nem fogjuk megérteni a világ működését. Az nagyon félrevisz. Kizárhatjuk az elején, hogy a föld gömbölyű, még akár fizikát is lehetne kreálni rá, ami többé kevésbé megmagyarázza a világ dolgait így is, de mindig az lesz a vége, hogy valami nem stimmel. Nem fog sikerülni megérteni így az összes jelenséget, mert már rögtön az elején hátrakötöttük az egyik kezünket azzal, hogy kizártunk egy lehetséges magyarázatot. Ami így maradni fog az a sok kérdőjel, a nyakatekert magyarázatok és az ellentmondások.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz ozzy711 #16396 üzenetére

    Hát én nyugodtan rákerestem, de csak két beszkennelt kábeltesztet találtam, de egyikben sem volt szó vaktesztről.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz BBéci #16350 üzenetére

    "Mit értesz az alatt, hogy nem nagyon látni ilyet?"
    Azt értem alatta, hogy nekem nincs tudomásom olyan rendesen kivitelezett, jól dokumentált kettős vaktesztről, ami bizonyítaná a hifi "nagy vitás kérdéseit" (usb kábel számít, táp kábel számít, vagy akár analóg kábel számít, stb). (Inkább olyanok vannak, amiknél az jött ki, hogy pl nem érzékeltek különbséget pl tápkábelek között [link] )
    Persze vannak próbálkozások, de a legtöbb ilyen több sebből vérezni szokott. Vagy nem is igazi kettős vakteszt, vagy kevés résztvevős, vagy a lebonyolítás amatőr, stb. Vagy ezek egyszerre.
    Pedig ha lennének ilyen "bizonyítékok", akkor akárhányszor beírja valaki, hogy nincs különbség, akkor az orra alá lehetne dörgölni, hogy tessék itt egy olyan vakteszt, amibe nem lehet belekötni. És ezt kénytelen lenne mindenki elfogadni.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Ba cy lus #16323 üzenetére

    "Az a baj, hogy az elvakultabb méréspártiak gyakran azt hiszik, hogy a meglévő modellek, módszerek diktálják a fizikát. Holott ennek fordítva kellene lennie. A fizika, a valóság adott. A modell emberi kreáció."
    Amíg jól működik a modell, addig nincs gond. Ahhoz, hogy eldobjuk, vagy kiegészítsük, finomítsuk a modellt kellene egy olyan megismételhető tapasztalat, ami ellentmond a modell által megjósolt történéseknek és ezzel gyakorlatilag igazolódna, hogy a modell nem illik a valóságra.
    Amire én érdemi példát nem nagyon láttam. Ami egyébként érdekes, mert elég lenne 1 jól kontrollált kísérlet. Pl. egy vakteszt. És mivel nem nagyon látni ilyeneket én már hajlamos vagyok azt hinni, hogy nagyon nagy "felfedezés" a témában nem lesz.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz btraven #16294 üzenetére

    "Nekem az erősítőn levő bass poti tekergetése sokkal jobb eredményt ad mint a szoftveres EQ."
    Szerintem ez tipikus példa a hibás következtetésre. (amivel tele a hifi)
    Miért is?
    Mert a bass poti valahogy változtatja az átvitelt, de a szoftveres EQ-val nem ugyanúgy változtatod az átvitelt, mert nem tudod a bass poti pontosan mit is csinál (hacsak nem kimérted).
    Ergo lehet ugyanezt tapasztaltad volna ha két különbözőképpen megvalósított bass potit tekergetnél, vagy két különböző bass változtató EQ-t próbálnál.
    Tehát ezzel a "teszttel" két különböző átvitelnek a neked tetszőségét tesztelted. De ez nem akadályoz meg benne, hogy a következtetésed (hibásan) egy tök másik dologra vond le. (analóg vs szoftveres EQ)
    És innentől ezt tényként kezeled, aki olvasva esetleg azt befolyásolja ez, vagy ő is így adja már tovább, stb.
    Tele a hifi világ ezzel.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz lezso6 #16153 üzenetére

    Nekem volt erősítőm, melyben a pufferkondik kb 1 perc alatt sültek ki. Tehát miután "kihúztam" még szólt egy percig. Telán ki tudtam volna cserélni a tápkábelt ezen idő alatt. De a legtöbb erősítő pár mp-ig bírja csak. Szóval, ha lennének különböző elektronok, mint ahogy nincsenek, akkor még lett is volna esélyem kihallani a nordost, vagy audioquest elektront. :)

  • Mathiask

    senior tag

    válasz BBéci #15505 üzenetére

    Ez így teljesen rendben van. Nincs ebben semmi olyan, amivel ne lehetne egyetérteni. Egy dolgot kell szem előtt tartani, hogy az a saját ízlés egyedül rád vonatkozik és ami whisky ízlik neked az nem biztos, hogy amúgy a többségnek igen és nem biztos, hogy objektíven is megüti a mércét.(pl kiderül, hogy nincs meg a min érlelési idő, vagy az alkohol tartalom, stb.) Amivel nincs amúgy baj, ha ízlik.
    A másik hsz-od meg pont azt reprezentálja, hogy az egyéni szubjektív tapasztalásodat globális objektív igazságként értelmezed. Azaz, ha te hallod, akkor az fizikailag is úgy van.
    Én azért gondolom, hogy hallás alapján nem érdemes ilyesféle következtetéseket levonni, mert:
    Egyrészt más, meg mást hall(pl valaki szerint sok a basszus, valaki szerint kevés), ami esetleg ennek ellentmond tehát ő szerinte fizikailag meg másképp van(ami ugye nem lehet, mert objektíven vagy így van, vagy úgy).
    Másrészt látni olyat is, hogy addig van meg egy egy hallásra alapozott magabiztos állítás, míg vaktesztre nem kerül sor.

    Ebből és sok másból nekem és sokunknak az rajzolódik ki, hogy a hallottak nem kizárólag fizikai hangnyomás változások miatt alakulnak ki bennünk, hanem bizony sok más is hatással van az érzékelésünkre. Ezért nem lehet ebből sok esetben fizikailag is helytálló következtetéseket levonni. Csak azt lehet levonni, hogy nekünk mi tetszik, vagy mi mit fogunk megvenni.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz BBéci #15496 üzenetére

    "Nem vagyok képes felfogni, miért kellene bizonyítani? Bíróságon vagyunk?"

    Nem "kell". Legalábbis addig, míg egyértelmű, hogy szubjektívitásról van szó. "Szerintem ez ilyen..., Én úgy hallom, hogy..., Azt gondolom, hogy..., Az én környezetemben ezt tapasztalom, hogy...". De amikor átmegy a kommunikáció abba, hogy "Ez márpedig ilyen..., Ez a cucc ezt csinálja..., Ne mond, hogy olyan, mert én hallom, tehát tévedsz..., Ha nem azt hallod, amit én akkor szar a füled, rendszered, mert az úgy van ahogy én hallom...", akkor azért jobb lenne objektív alátámasztás is. Hiszen ha objektív kijelentéset teszünk és ehhez akár vitába bonyolódva ragaszkodunk mint, hogy pl az a digi kábel fizikailag változtat a hangon, tehát mindenki számára megváltozik, mert ez a fizikai valóság, akkor erre azért nem ártana objektív alátámasztás.
    De szerintem ilyen úgy se lesz, ezért én azt tartom célszerűnek, hogy a szubjektív fülünkkel érzékelt tapasztalatokat ne globális objektív "igazságként" értelmezzük. Magunkban sem. Tehát az, hogy én így hallom, csak egy lokális kis igazság, csak saját magamnak. Nekem ez a realitás, de másnak nem biztos és a világ se biztos, hogy így működik. És ha ez tudatosul, akkor más tapasztalását is könnyebb elfogadni, akkor is, ha nem egyezik a sajátunkkal. Neki az a realitás, nekem ez, a világ meg úgy működik, ahogy, lehet egyikünknek sincs igaza.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz migabi24 #15396 üzenetére

    Egyszerűen arról van szó, hogy ha objektív állítást akarunk tenni, ahhoz objektív eszközök kellenek. Szubjektív eszközökkel nem lehet biztos objektív megállapításokat tenni. Ennyi.
    De ez nem jelenti azt, hogy "beképzeled", lehet hogy úgy van objektíven is ahogy hallod, de az is lehet, hogy nem. Nem az történik, hogy mindenképp "rosszul hallod", csak az, hogy akár az is lehet, mert sok mindentől függ. És ezen bizonytalanság miatt nem lehet általános, mindenkire érvényes, erős, stabil kijelentéseket tenni. Csak saját magadra érvényes, a te világodban létező és számodra valósakat.
    Olyan ez, mint amikor elmész futni a szokásos körödre és egyik nap úgy érzed szarul ment, másik nap úgy, hogy egyéni rekordot futottál. És mondjuk elmeséled otthon, hogy ma olyan jól ment, biztos, hogy 10 perc alatt futottam egy kört. Aztán a párod kiszámolja, hogy az azt jelentené, hogy talán indulhatnál az országos bajnokságon is és akkor ránézel a stopperedre és 12 percet mutat. Vagy fordítva, rossznak érezted, érzésre 14 perc volt, közben meg ugyanúgy 12 perc. Az a lényeg, hogy objektív kijelentéshez nem lehet szubjektív élményekre alapozni. Mert vagy úgy van, vagy nem. Lehet tényleg 10 perc alatt sikerült lefutni, de kár híresztelni, hogy "biztos, hogy én 10 perc alatt futom, mert érzem, hogy jó vagyok", mert míg meg nem mutatod a stoppert csak annyit lehet tudni, hogy te úgy érzed, hogy annyi idő alatt futottad le.

    [ Szerkesztve ]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Dißnäëß #15243 üzenetére

    Mintha valahol lenne olyan, hogy kérnek pénzt meghallgatásért. (talán 2000-et, fejhallgatós boltban)
    De mintha az se tetszett volna mindenkinek(többségnek?). Szóval nem biztos, hogy általánosan elfogadott lenne ez a megoldás.
    Valószínűleg a mai világban sok az olyan, hogy bemegy valaki, meghallgatja a cuccot, majd megveszi valami online boltban, ahol olcsóbb 3e Ft-al. Gondolom ez is közre játszhat az ilyen negatív ügyfélkezelésben, hogy "most már lehet választani".
    Megoldást nem nagyon tudok. Bár az is egy megoldás lehet, hogy ha nála vásáról, akkor visszakapja a 10e-et.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz btraven #15194 üzenetére

    Kész "csoda", hogy nem úgy jelentkezett a hibás átvitel, hogy James Bond 15 évvel öregebb lett, a kedvese 15 kilóval nehezebb, a szoba melyben voltak szűkebb, az ablakban az Eiffel torony meg 50 méterrel alacsonyabb. :Y

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #15180 üzenetére

    Én Billie Eilish-t úgy "en bloc" nem tudom mire vélni. Ez a "suttogó" stílus nekem nem jön be. Mindig olyan érzésem van, hogy azért van ez, mert tehetsége ezt engedi meg. Ettől függetlenül ezzel a limitált képességgel is tudott sikereket elérni, szóval jól kimaxolta a lehetőségekhez mérten a karrierjét. Az, hogy most a No time to die nyert... hát a többi jelölt se volt nagy szám azt hiszem.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz proci985 #15174 üzenetére

    USB Audio az Isochronos. Ezen belül van 3 módja (Adaptive, Synchronous, Asyncronous). A synchronous módnál "viszi" az órajel-et is, tehát itt ha okoz az usb kábel jittert, akkor az számít. De ilyen megoldás csak az első usb audio eszközöknél volt. Azóta már mindenki az async módot használja, ahol már az átvitel jittere nincs összefüggésben a mintavételi frekvencia jitterével. Viszont újraküldés itt sincs, csak hibadetektálás, azaz ellenőrzi a csomagot, hogy sérült-e és ha igen, akkor dobja(a benne lévő 5-25-100 mintával). De ez ritkán történik, egyik fórumon írtak olyat, hogy napokig megy hiba (csomagveszteség) nélkül.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Jorus #15123 üzenetére

    Szerintem kéne lennie fennt egy csíknak ahol összesíti a többes kijelölést és ott 3 pontnak (függőlegesen egy karikában) és ott. (Legalábbis telefonon)

    [ Szerkesztve ]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Dißnäëß #15081 üzenetére

    "Mondjuk ettől függetlenül behallgatóznék hozzá is"
    Mond, hogy hifi influenszer vagy és szeretnél tanulni tőle. És amikor készül a kis trükkjére, leültet és kéri hogy csukd be a szemed, akkor mond, hogy - "Nem, nem Danny, te ülsz le, te csukod be a szemed, én meg kihúzom firewire kábelt, feldobok egy negyed dollárost és vagy megfordítom, vagy nem, te meg megmondod 10-szer(ha biztosra akarsz menni 14-szer) egymás után hogy is áll az a kábel. Ha sikerül Danny, akkor visszamegyek haza, egy általad amúgy ismeretlen országba, és addig népszerűsítem a termékeid míg nem rendelnek tőled 10 pár kitet. De, ha csak nézed magad elé, mert lövésed sincs mi szól, akkor választok egy kitet a kínálatodból."

    Egyébként nem a ténnyel van a bajom, hogy a firewire forgatása esetleg számít, hanem a módszerrel, ahogy ezt demózza, mert így gyakorlatilag bármit be lehet adni bárkinek.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Dißnäëß #15076 üzenetére

    A munkásságához nem szólnék.
    De én nagyon nem szimpatizálok vele. Az egy dolog, hogy nem tűnik túl okosnak, legalábbis nekem így jön le, abból ahogy beszél és amiket mond. De ehhez képest a stílusa, hogy finoman fogalmazzak, nem túl szerény.
    Nemrég volt egy videója, ahol elmondta, hogy a youtube-os hifis csatornák nem készek még az ő (csodálatos) termékeire. De van pár ígéretes tesztelő, akiktől azt akarja(?!), hogy menjenek el hozzá és akkor megkezdődhet az "oktatás", hogy megtudják mi is a jó hang.(kb így lehetne összefoglalni a 40 perces videót)
    Persze jó páran elhatárolódtak tőle. Volt aki elment. Leültette, hallgattatott vele egy számot, megkérte, hogy csukja be a szemét, mókolt a rendszerrel és újra lejátszotta a számot. Persze aki ott ült azonnali hatalmas változást érzékelt. Változás a rendszerben: megfordította a firewire kábelt.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #14990 üzenetére

    "de akkor most ezzel azt is mondjuk, hogy nem feltétlenül nyerő minden torzítást kiírtani?"

    Attól függ mi a cél. Ha a high fidelity a cél, akkor jobb kiirtani. Ha nem, akkor egyéni preferencia függő.
    Nelson Passnak talán voltak olyan erősítői, ahol lehetett egy potival állítani a harmonikus torzítást, vannak olyan dacok, ahol szintén lehet.
    Mindenki eldöntheti.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #14979 üzenetére

    "valaki elmesélhetné, hogy pontosan milyen paraméter miatt hallottam jobbnak a terét a CXA80-nak halk és közepes hangerőn, mint az i22-nek, ami sokkal jobb mérési eredményeket produkál?"
    Egy lehetséges magyarázat: [link]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14949 üzenetére

    "A mienk a tudományos modell"

    Ez ott bukott mikor kijelentetted, hogy amit hallásunkkal érzékelünk azok csakis fizikai okokra vezethetőek vissza. Kizártad ezzel a lehetséges magyarázatok egy jelentős részét, egy olyan részét, ami bizonyítottan létezik. Egy ilyen hendikeppel nem lehet megismerni a világot. Tévútra fog futni.
    A tudományos módszertan másik ismérve az önellenőrzés, nem elég, egy jelenséget észlelni, majd elméletben megmagyarázni és hátradőlni.
    Persze szakszerűen ellenőrizni nem egyszerű, ki merem jelenteni, hogy itt egyikünknek sincs meg rá az erőforrása, enélkül nincs tudományos módszertan. Mint ahogy ahhoz is hosszú évek, napi sok órában ezzel foglalkozva, kellenek, hogy egyáltalán a mai elméleteket mélységében megértsük egy témáról. És rengeteg téma van, analóg, digitális, akusztika, stb.

    [ Szerkesztve ]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14928 üzenetére

    Ez a "régen a tudomány ezt, mondta, most meg amazt, tehát a mostani is biztos téves" nézet szerintem egy félreértés.
    Attól például, hogy jött Einstein, még nem fog az alma Newton fejéről a fára repülni. Persze meg vannak a korlátai a Newtoni fizikának, de nagyon is igaz egy tartományban. És nagyon is használják, kell is használni és jól is működik. Az egy dolog, hogy az Einstein által készített modell nagyobb tartományban működik.
    A matematika a fizika nyelve. És az egy dolog, hogy csak egy "konstruált" nyelv, de nagyon úgy tűnik, hogy nagyon nem lehet más, tehát egy idegen civilizáció is erre jutna. Tehát ezt is felfedezni kell nem konstruálni.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz ozzy711 #14927 üzenetére

    "Miért kéne mindig odaírnia, hogy "szerintem"?"
    Ha nem is mindig, de a magyarázatoknál annyi haszna lenne, hogy ha ott van, hogy "szerintem", akkor tudnánk, hogy az valami olyasmi ami mondjuk a nappaliban üldögélve jut valakinek az eszébe és erősen kérdéses a bizonyítottsága. Ha meg valaki azt mondja, hogy "az úgy van, mert" meg tudnánk, hogy van róla információja, tanulta, van rá valami bizonyíték és azt tolmácsolja, stb.
    Meg aztán egész máshogy is ítélheti meg az aki olvassa, ha nem rögtön tényként közlik vele, hogy nem úgy van az, amiről tudja, hogy de úgy van. Szerintem számít a közlés módja is. És ez mindenkire érvényes szerintem. Sok konfliktus abból adódik, hogy abszolút tényként vannak kijelentve a saját meglátások.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14896 üzenetére

    "A mérhetőségnek/nemmérhetőségnek van jelen kérdésben"
    Szerintem ennek sincs. Egy két ilyen "szó" megemlítésénél többre lenne szükség, hogy a jelenlegi nézeteket, ha nem is megdönteni, de legalább újra átgondolni lehessen.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14892 üzenetére

    Tőlem beszélhetünk a kvantumfizikáról. Kedvenc témám. Történetesen az államvizsgán pl kvantuminformatikából a kvantum-teleportációt húztam anno, mint tétel. 5-öst kaptam. Mai napig el szoktam mélyedni kvantumfizikai előadásokban a youtube-on(legutóbb épp múlt héten).
    A kvantumfizikának jelen kérdéskörben nincs semmilyen jelentősége.

    Kicsit úgy "használják" a kvantumfizikát a hifisták, mint az időjárást az anyukák.
    - Miért sír a gyerek, hiszen evett, de nem ette tele magát, ivott, nincs melege, nem fázik, nem beteg, aludt leget, stb?
    - Biztos az időjárás.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14889 üzenetére

    "Erre jön a "mérnök", hogy de hiszen veszteségmentes, amire jön a hifista, hogy olyan nincs"
    Van, ami veszteségmentes, van ami nem az. Van hogy számít a bitperfekt átvitelen túl más is pl spdif-nél a jitter, van hogy olyan az átvitel technikája, hogy maga az átvitel jittere nem számít pl USB. A FLAC vs WAV lejátszás más "terheléséről" még akár lehet is beszélni, meglehet nézni, kutatgatni, stb
    Ha viszont van nálam két 1-es értékű bit az adattárolómon, akkor az a két 1-es értékű bit ekvivalens, hiába utaztatom végig az egyiket a világon TCP/IP-n, hiába másolom egyik tárolóról a másikra, hiába "tömörítem be", majd "ki". Nem tudom megkülönböztetni őket, mert a vége mégis csak az, hogy 1-es az egyik és 1-es a másik. Semmilyen módon nem tudom megkülönböztetni, se senki, se élő, se gép.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Kacsasült #14884 üzenetére

    Nemrég benézett ide, de az én "saram", hogy már nincs itt, de ha akkor maradt volna is, legkésőbb a "A FLAC-ból WAV-vá kicsomagolásnak nem csak lejátszáskor van hangminőségrontó hatása, hanem akkor is, amikor Kacsasült a konverter szoftverrel ravaszul kicsomagolja előre a FLAC-ot WAV-ba, hogy lejátszáskor ne kelljen a lejátszónak." kijelentésnél (amiben legalább a szerintem szónak szerepelnie kéne) távozott volna. :)

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14807 üzenetére

    A hozzászólásod első részéből kiderül, hogy a kérdésemre a válasz igen. De ez nem újdonság, hogy digitálisan csak a mintavételi freki feléig lehet átvinni tökéletesen a jelet és, hogy e felett is esetleg vannak még összetevők a zenében.
    "a 44,1kHz tökéletesen elég a zene digitalizálásához. Mert a zenei hangrezgés periódusa neki szimpla szinuszgörbe."
    A zene, amit át akarunk vinni nem szimpla szinusz, hanem különböző frekvenciájú szinusz jelek összege. Ahogy a képen is az a) is szinusz jelek összessége, a b) is szinusz jelek összessége, a c) is szinusz jelek összessége, a d) is.
    A zene digitalizálásához választott mintavételi frekvencia nem az átvivendő jel legmagasabb frekvenciájú összetevője határozza meg, hanem az általunk hallható legmagasabb frekvencia. Nem a jelet akarják átvinni tökéletesen, hanem azt, amit hallunk belőle. Hisz hiába van az oboának 40kHz-ig(Ear féle linkből, tekintsük ezt most a példa kedvéért felső limitnek) felharmonikusa, hiába néz ki úgy, mint a c) jel, ha mi ebből nem halljuk csak mondjuk 22kHz-ig terjedő részt. Ez esetben a 44,1kHz is elég, mert a fülünk ugyanazt a jelet fogja "látni"(frekvencia tartomány szempontjából) (ideális, végtelen frekvenciatartományú) analógból hallgatva is, meg digitálisból vissza alakítva is. Ugyanazt a jelalakot fogja érzékelni. Tehát ebben az esetben bár nem jön át a digitálison az oboa minden felharmonikusa, az oboa jelalakja nyilván nem jön át tökéletesen, de számunkra "tökéletesen" átjön. Ha azt akarjuk, hogy a jelalak is átjöjjön tökéletesen, akkor kell a 96kHz mintavételi freki, hogy az oboa legmagasabb komponensét (40kHz, Ear linkjéből, a példa kedvéért.)
    Ha kiderül az Ear által linkelt kutatás esetleges továbbviteléből, hogy teszem azt 48kHzig érzékeljük a hangokat, akkor persze nem elég az oboa hangjának CD-n történő rögzítése az emberi halláshoz mérten tökéletes átvitelhez. De akkor elég a 96kHz mintavételi frekvencia ehhez.
    De a zongora jelének(70kHzig van felharmonikusa, Ear, link, példa) tökéletes átviteléhez még ez sem elég, de arra elég, hogy számunkra tökéletesen átjöjjön (ha 48kHz ig hallunk).
    Ahhoz, hogy a 70kHz-es komponenseket tartalmazó jelalak is tökéletesen átjöjjön kell a 192kHz mintavételi freki.
    És így tovább.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14802 üzenetére

    Nem akartalak én semmibe belevinni...
    Tulajdonképpen mit akarsz mondani?
    Hogy a Shannon-Nyquist-al nem tudunk a mintavételi freki felénél nagyobb frekit átvinni?

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14784 üzenetére

    " milyen a hangszerhangok “““szinusz“““hulláma versus Shannon-Nyquist, de mindegy, elterelődtünk erről"
    Nem terelődtünk el, csak nincs miről beszélni ennek kapcsán. Ha egy hangszerhang tartalmaz magasabb frekvenciájú hangokat, mint a mitavételezési freki fele, akkor azt nem tudjuk visszaállítani, de ezt maga Shannon-Nyquist mondja a tételben, nem kell erről beszélnünk, meg bizonyítani (újra), ebben mindenki egyetért.
    "Az alaphang frekvenciáján megjelenik az összes harmonikusnak a hatása"
    Ebben ugyancsak már az előbb is egyet értettem. És most is csak azt tudom mondani, hogy ebből egyrészt nem következik ez:
    "ezt meghalljuk akkor is, ha a millió hertzes harmonikust esetleg már nem halljuk, mert belekerül az alaphangfrekvencia “eredő“ hullámának alakjába."
    Másrészt ez nem is igaz a mai tudásunk szerint.* Nem lesz hallható egy ultrahang attól, hogy rá van ültetve egy hallható hangra. Erről szól az előző hozzászólásom nagy része. Hiába van benne az "alaphangfrekvenciaeredőhullámának alakjába" egy amúgy nem hallható frekvenciájú hang, attól még ha külön nem vagyunk képesek fizikailag hallani azt a frekvenciát, akkor az alaphangfrekvenciával együtt se fogjuk tudni. Erre példa az a 22kHz-es négyszögjel, melyet nem tudunk megkülönböztetni a 22kHz-es szinusztól (ha 22kHzig hallunk), pedig benne van a "millió hertzes harmonikus". A fülünknek ekvivalens lesz a kettő. Ez van a "tankönyvben". És innen, mint mondtam arra redukálódik a kérdés, hogy mi a max frekvencia amit hallunk**, nincs szükség a jelalakot elemezni, mert eddig is tudtuk, hogy benne vannak a magasfrekis összetevők, mint ahogy azt is, hogy a Shannon-Nyquist a mintavételi frekvencia felén túl nem viszi át. De nem is kell, mert élőben sem halljuk.*** Egyedüli módja, hogy halljuk az "alapfrekvenciára" ráülő, vagy mondhatjuk hogy az "alapfrekvencia eredőjébe" bekerülő magas frekvenciájú harmonikust, hogy hallanunk, érzékelnünk**** kell azon a magas frekvencián.

    *,**,***,****: Az Ear által felhozott cikkben egy lehetséges hipotézisként(amire ők is azt mondják, hogy kutatás kell az igazolására) az van, ha jól emlékszem, hogy valahogy érzékeljük a magas frekvenciát és ez befolyásolja a hallást, nem azt, hogy a magas frekis összetevő az alapfrekivel együtt a jelenleg elfogadott max 20-22kHz-es hallásunkkal érzékeljük.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14755 üzenetére

    "A lényeg, hogy ezen hullámok összessége létrehoz egy olyan “eredőt“, kvázi “““burkolót“““ az alaphang frekvenciáján az alaphang tankönyvi szinuszjeléből, amilyet a diagramon látsz, és ami olyan távol áll az alaphang (és a harmonikusok) tankönyvi szinuszjelétől, mint Makó Jeruzsálemtől."

    Ez így van, ezt mondja a "tankönyv" is. Ezt tudjuk, úgy néz ki az oboa, mint a linkelt betett képen és sok hangszer együtt meg még "kacifántosabb". Ez benne van a "tankönyvben". De ebből nem következik ez:

    "Ezért mondtam, hogy nem tudod nem hallani a százezer hertzes felharmonikusát a hangszerhangnak."

    Mert de, tudjuk nem hallani. Hiába van a jelalakban "éles rece". Ha megnézzük frekvenciatartományban a jelet és az azt mutatja, hogy nincs 22kHz(tegyük fel ezt még halljuk) feletti komponens, akkor az a "rece" csak annyira "éles", hogy azt még halljuk.
    Ha viszont "élesebb", "hegyesebb", akkor tartalmaz a jel olyan komponenseket, melyek túl vannak a hallott 22kHz-en. Ekkor a fül se tudja """lekövetni""" azt az "éles recét". Csak addig tudja, amíg a legmagasabb hallott frekvencia "engedi"(jelen feltevésünk szerint 22kHzig). Ha tudnánk hallani azt a "túl éles recét" eredeti formájában annak egyenes következménye lenne, hogy hallunk 22kHz felett! De ha nem hallunk 22kHz felett, akkor azt a recét se fogjuk eredeti formájában hallani.
    Példának nézzük meg a határhelyzetet: A 22kHz-es négyszögjel sok(végtelen) harmonikust tartalmaz 22kHz felett, ezért "tud" olyan hegyes és meredek lenni. De ha nem hallunk 22kHz felett, akkor marad az alapharmonukus, amit hallunk. Ez a 22kHz-es szinusz. Ergo nem tudjuk megkülönböztetni a 22kHzes négyszögjelet a ugyanekkora frekvenciájú szinusztól. (Tudjuk "nem hallani a százezer hertzes felharmonikusokat") És ugyanez igaz akkor a "túl éles recés" hangszer hangra és ugyanennek a kevésbé recés sávhatárolt (szűrt) változatára.

    "Ezt a hegy-völgyes “eredőt“ kéne az alaphang frekvenciájára jutó mennyiségű mintavételi pontból visszaszámolnia"

    A mintavételi pontok száma fix, nem az alaphang frekvenciájától függ. De igazából kár ennyire belemenni a jelek elemzésébe (eddig is tudtuk, hogy a digitális nem viszi át a mintavételi freki félénél többet). Egyetlen kérdésre redukálódik a probléma. Méghozzá, hogy mi a legmagasabb hang amit hallunk. Ha ez több mint a 22,05kHz akkor nem jó a cd (ebből a szempontból), ha nem, akkor jó.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz nLali #14723 üzenetére

    Valószínűleg. De sajnos itt is volt "szektázás" és egyéb véleménykülönbség miatti magyarázat nélküli de az "hülyeség, rossz, stb" -vel való dobálódzás. Igazából sehol nem kéne ilyennek lennie.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz denesdr #14718 üzenetére

    Szerintem a stereophile-os "vaktesztet" hagyd ki nyugodtan. Az ha nagyon diplomatikus akarok lenni akkor minimum "furcsa".(de szívem szerint azt mondanám inkább, hogy vicc kategória) A legnagyobb "szavazat" arány egy kábelre 59% volt. Illetve volt egy "ellenőrzés is" (ugyanazt tesztelték 2szer), aminél legalább úgy szórt az eredmény, mint bármelyik összehasonlításnál. Ezzel inkább azt igazolták, hogy nincs különbség, mintsem fordítva. (félreértés ne essék én nem arról beszélek, hogy két analóg kábel között nincs különbség, csak arról, hogy ez a "teszt" nem bizonyítja amatőrsége okán, hogy van)
    A Max Townshendes videó is tartalmaz érdekes dolgokat pl a 7m hosszú iszonyat magas kapacitású(3700pF/m, ha jól emlékszem) kábelével nem biztos, hogy a legszerencsésebb mutogatni bármit is.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Mathiask #14633 üzenetére

    Megnéztem a hangszerek spektrumát vizsgáló és a magasfrekvenciás érzékeléses cikket is.
    Mind a kettőnél vannak számomra pozitívumok és negatívumok is. Tovább kéne vinni őket, vagy legalábbis megerősíteni őket, mert azért itt-ott beléjük lehetne kötni, vagy legalábbis jobb lenne ha részletesebbek lenének. Például már elsőre látni, hogy viszonylag kevés energia jut 20kHz fölé azoknál a hangszereknél, melyek "termelnek harmonikusokat". Illetve a mikrofon is jóval közelebb volt helyezve, mint mondjuk egy hangosítástalan koncerten lévő hallgatói pozíció, így az, hogy a háttérzaj(amelynek nagyságát meg se adják sajnálatomra) felett a mikrofon még hallja a magasabb frekvenciákat, még nem jelenti azt, hogy akár egy hangosítatlan koncerten hallanánk.
    A másik cikknél engem nem kifejezetten az agyi aktivitásos vizsgálatok érdekeltek, mert ott felmerül, hogy ez milyen összefüggésben van a megélt ingerekkel. Érdekesség, hogy ha csak a magas, vagy csak a normál frekvenciás részt játszották le, akkor nem reagált arra az agyuk úgy, mint amikor a magas és normál frekvenciás részt egyszerre. Sajnos olyan sok részlet nem derült ki, hogy pontosan, hogy oldották meg, hogy a váltást, illetve, hogy az biztos ne szóljon bele a dologba. De szerencsére végeztek olyan összevetést is, hogy közvetlenül hangminőséget kellett megítélniük a résztvevőknek. Bár nem voltak túl sokan (26)(az agyi aktivitás mérésnél még kevesebben) és koruk is viszonylag behatárolt volt(18-31).
    Szóval mindenképp jó irányok ezek, csak még tovább kéne vinni, hogy biztosat lehessen mondani.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Ear001 #14623 üzenetére

    Megnézem majd alaposabban őket, köszi. Ami elsőre feltűnt, hogy pl az említett oboánál a teljes energiának a 0.01%-a esik 20kHz fölé.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14612 üzenetére

    "Szeretem kérdezni "tőletek", hogy például a "c"-ből (oboa) mit ad..."

    1.: Lehet hogy mindent visszaad. Bár nincs az ábrán vízszintes tengely ábrázolva az idővel, így ebből nem lehet megállapítani. De ahogy most utánanéztem a hangszerek frekvenciatartományainak a harmonikusokkal együtt(!), könnyen lehet, hogy elég a 44.1kHz mintavételi frekvencia ennek a hangszernek a felharmonikusaival együtt.(tehát valószínűleg jóval több mint 50 mintavételi pont jut erre CD-t feltételezve is) És akkor ott van még a high-res.

    2.: A kérdés szerintem nem az, vagy legalábbis nem az első, hogy mit ad vissza a digitális, hanem hogy mit hallunk az eredetiből egyáltalán. Tegyük fel, hogy egy hangszer hangja 20kHz feletti összetevőket is tartalmaz. De vajon érzékeljük ezt bárhogy? Egyelőre én nem tudok ilyenről.(tudom, hogy vannak ilyen "elméletek") Leegyszerűsítve, ha nem tudjuk megkülönböztetni a 22kHz-es szinusz-t(már ha halljuk) a 22kHz-es négyszögjeltől, akkor hiába vannak a négyszögjelnek magasabb frekvenciás összetevői, akkor azokat ha nem halljuk nem is kell átvinni digitálisan, mert úgy se számítanak. (és akkor még az is kérdés, hogy ha netán hallanánk a 22kHz felett, hogy egy hangszer milyen nagy energiával szól 22kHz felett)
    Tehát szerintem nem az az első lépés, hogy a digitális átvitelt elemezzük, hogy lám nem vitte át a 22kHz feletti részt, inkább azt kell megnézni először számít-e ez egyáltalán a érzékelésünknek.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Ear001 #14589 üzenetére

    "Miért pont egy ennyire jól definiáltan rossz eszköznek ne lenne saját hangja?"

    1. Én nem mondtam olyat, hogy nem lehet*, arról beszéltem, hogy erre én még nem láttam sehol bizonyítékot, hogy a hang fizikailag megváltozik különböző USB kábelektől.
    2. Annyira azért nem rossz a helyzet szerintem. Olvastam olyat, hogy valaki vevő oldalon logolta, ha nem stimmelt az ellenőrző összeg és napokig ment a zenelejátszás egyetlen hiba nélkül. Elvétve egy-egy hiba biztos előfordulhat, de normál körülmények között szerintem nem annyira jellemző.

    (Én Attila nagy tisztelője vagyok, általa tervezett DA-t használok.)

    "a jelfolyamból meghatározott helyeken kiütni a biteket"
    Ehhez annyit fűznék, hogy USB audio class 2 aszinkron átvitel esetén a minták csomagokban érkeznek, egy-egy csomagban mitavételi frekencia függvényében 5-25 minta érkezik.
    Ezekhez a csomagokhoz tartozik ellenőrző összeg, tehát vevő oldalon detektálható, hogy volt hiba és ilyenkor amennyire én tudom a legtöbb usb vevő eldobja az egész(!) csomagot. (igaz újraküldés nincs, de hibadetektálás van)

    *ilyet amúgy se nagyon lehet bizonyítani, mert akárhány olyan bizonyíték van, hogy nincs különbség, mindig benne van a pakliban, hogy lesz egy olyan ami azt mondja hogy van, de erről beszéltem már korábban is.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14571 üzenetére

    "ezerszer bizonyítottan vannak hangzási különbségek különböző USB kábelek között, a fogadatlan prókátor meg majd jön és kéri, hogy linkeljük ezeket..."
    Azért nem lenne olyan extrém kérés lássuk be. De valószínűleg nincs arra bizonyíték, hogy az USB kábelek fizikailag is másképp szólnak.(arra van, hogy különbözőnek érzékelik az emberek) Ha lenne ilyen bizonyíték, akkor tudnánk róla. Attól függetlenül is, hogy te nem adod közre. Teszem azt az ASR-en is beírná valaki, ha lenne ilyen bizonyíték, de sajnos nem valószínű, hogy van.
    (a félreértések elkerülése érdekében megemlíteném, hogy attól, hogy jelenleg nincs ilyen bizonyíték(vagy legalábbis kammereren kívül nincs senkinek tudomása róla) még nem jelenti azt, hogy majd esetleg nem lesz ilyen. Két eset lehetséges ugye, hogy miért nincs ilyen "bizonyíték", vagy nincs különbség és akkor soha nem is lesz ere bizonyíték, vagy még nincs, de majd lesz, ha van különbség. Én ez utóbbit se zárom ki.)

  • Mathiask

    senior tag

    válasz btraven #14465 üzenetére

    "Trump 7 golyót belökött egymás után"
    Valószínűleg szerencséje volt igen, mert Selt ellen zsinórban 11-szer* nem találta el a pirosat, utána meg kétszer 1mm-ről se találta el.

    * Milyen egy hülye "sport" játék ez, hogy ha hibázik újra próbálkozhat.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #01758976 #14526 üzenetére

    Bourbon-ös vagy, vagy már mindegy? :N
    Jól rápörögtél, olyan, mint túl félteni a gyereket, amit megtehetsz megteszed, többet úgy se tudsz.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz fericske #14445 üzenetére

    "Ez alapján bele lehet kötni a teszt eredményébe, tucatnyi résztvevő közreműködése ellenére is."

    Szerintem elég egy jelenség meglétének igazolásához, ha egy valaki képes megbízhatóan rámutatni. Teszem azt mondjuk a tucatnyi résztvevő közül egyetlen ember képes megítélni a különbséget, de ő az adott teszten mondjuk elég magas megbízhatósággal.(tévedés, szerencse nagyon alacsony valószínűséggel jön szóba)
    Persze az is információ, hogy hányan képesek megítélni a különbség meglétét megbízhatóan, ha mondjuk 20-ból 18-an, akkor valószínűleg elég nagy különbségről van szó, ha 20-ból mondjuk csak 3-an, akkor elég kicsi különbségről lehet szó.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz fericske #14438 üzenetére

    "szkeptikusok elmismásolnak placebónak, mert a jelenlegi mérő technológiák nem alkalmasak hiteles méréssel igazolni annak az adott anomáliának a létezését sem"

    Nem kell műszeres méréssel igazolni egy jelenséget, ahhoz, hogy az elfogadottan létező legyen fizikailag. Elég ha a nem fizikai körülményeket kizárjuk és úgy is érzékelhető a jelenség.
    A hallás elég lehet igazolni egy jelenséget.
    Pl nem kell megmérni a kábeleket igazolandó, hogy hallható különbség van köztük, elég kizárni a befolyásoló körülményeket (pl vakteszttel). Így ha ezen teszten hallanak az emberek különbséget, akkor a két kábel között van a hang szempontjából lényeges fizikai különbség, mert a résztvevők hallották. Ami nem származhat máshonnan(amennyiben jól kizártuk a nem kívánatos körülményeket), csak abból, hogy fizikailag is különböző hanghullámok érkeztek a résztvevők füléhez, így igazolva hogy a hang szempontjából van fizikai különbség a két kábel között. Mindezt kizárólag füllel.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14431 üzenetére

    "A hálózati lejátszás a működését tekintve ugyanolyan, mint amikor CD-játszó vagy más digitális lejátszó."

    Szerintem nem lehet egy kalap alá venni minden digitális forrást, alapvető eltérések vannak közöttük működésüket tekintve. Valamint abból, hogy a nyelvben adat másolásról és hálózati zene lejátszásról beszélünk és mondjuk egy vinil hanglemez lejátszásánál számít a lemezjátszó, még nem következtetünk arra, hogy hálózati zene lejátszásakor mi számít, mi nem, pusztán azért mert a nyelvben mind a kettőt lejátszásnak mondjuk. Ez csak nyelvezet, nem műszaki működés.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Dißnäëß #14424 üzenetére

    Szerintem azt hogy valami nem számít(pl switch) nem lehet bizonyítani azzal, hogy leírjuk, hogy működik, vagy hogy miért nem számíthat, mert mindig lehet olyan hatásmechanizmus amit nem veszünk figyelembe. Viszont arra jók ezek a működési leírások, hogy azokat a magyarázatokat cáfolják melyek hibásak. Pl ha azt mondják, hogy azért számít a tcp kábel, mert a csomagok "kisebb jitterrel" érkeznek, akkor ennek cáfolására jó lehet a működés leírása, hogy miért nem számít ez, de arra ez még nem bizonyíték, hogy nem lehet más okból különbség. Persze ha elég sok lehetséges különbséget okozó magyarázatot kizárunk, akkor nyilván kételkedhetünk benne, hogy lesz-e egyáltalán olyan magyarázat ami megállja a helyét.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz fatpingvin #14421 üzenetére

    Btravennek(és elég sokaknak itt) van némi ellenérzése a vakteszttel kapcsolatban mióta az általa "ég és föld"-nek érzékelt különbséget vakteszten nem sikerült kimutatnia. Aztán látott egy videót az ASR(Audio Science Review) alapítójától Amirtól (aki korábban a Microsoftnál, ha jól emlékszem, vezette a teamet amelyik kifejlesztette a wma-t), ami videóban talán a
    veszteséges vs veszteségmentes(vagy valami más) vakteszt kapcsán arról beszélt, hogy ha elsőre nem is sikerül megállapítani melyik-melyik, némi időráfordítással, gyakorlással, többszöri meghallgatással sikerülhet. Azóta btraven tisztázatlan okból pár naponta (összesen kb 20-25 alkalommal) szarkasztikusan megjegyzi ezt. Gondolom a vakteszt mint módszer "használhatatlansága" érveként. Pedig párszor próbáltam megmagyarázni, hogy teljesen természetes hogy ha valamivel először találkozunk akkor rutintalanok vagyunk benne és minél többet gyakorolunk annál rutinosabbak leszünk benne. Pl. ha nézünk egy különbség keresős képjátékot, akkor természetes, hogy első ránézésre nem látjuk a különbségeket, de ha sokat nézzük előbb utóbb meglesznek.
    Kicsit ehhez kapcsolódik, hogy a Harmannál a 90-esévek közepétől a Floyd Toole és Sean Olive féle kutatások beszélnek a "felkészített" hallgatókról, akiket mindenféle hanganyaggal tréningeltek. Pl azt hiszem milyen amikor x Hz-en kiemelés van, milyen amikor y Hzen van kiemelés, milyen torzítások vannak, stb. Ennek eredményeképp sokkal konzisztensebb, pontosabb, kevésbé szóró eredményt produkáltak vakteszten, mint pl a hifi reviewerek, vagy a hifi dealerek.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz btraven #14175 üzenetére

    "Kit érdekel hogy elméletben nincs különbség amikor a gyakorlatban meg van."

    Szerintem a hifisták kb 96%-át. Amúgy egyetértek, hogy nem kéne számítson, de kevesen jutnak el ide.
    Gyakorlatilag mindkét oldal elutasítja, hogy az érzékelt hangra, a rendszer fizikai tulajdonságain kívül, bármi másnak hatása lenne. Tulajdonképpen ez a közös a két szélsőségben. :)
    Az "aranyfülűek" minden érzékelt változást valamilyen fizikai változáshoz akarnak kötni, melyet legtöbbször hibásan magyaráznak meg. A keményvonalas méréspártiak meg azt mondják, ha nincs kimérhető különbség két eszköz között, akkor érzékelhető se lesz.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz s4tch #14156 üzenetére

    Tényleg nem néztem végig, ha így kezdte volna végignézem. :)
    Az egyik hozzászóló viszont megpróbált hasonlót és azt mondja az Audacity nem alkalmas erre az összehasonlításra, mert nehéz szinkronba hozni a felvételeket, főleg 44.1kHz-en, más program alkalmasabb lenne erre. Valamint 5-10 másodpercen túl akár a lejátszó oldalon, akár az ADC oldalon túl nagy az "órajel eltolódás" ahhoz, hogy konzisztens összehasonlítást lehessen végezni.
    Próbálkozásnak amúgy jó, meg kellenek az ilyenek. Legyen minél több ilyen és akkor meg lehet nézni mennyire konzisztensen jön ki ugyanaz az eredmény.

    [ Szerkesztve ]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz btraven #14143 üzenetére

    Jó törekvés a sráctól. Egy dolgot nem értek, miért nem úgy kezdi, hogy legalább kétszer felveszi ugyanazzal a kábellel a zenét és bemutatja, hogy aközött nincs különbség. Tehát tök kuss van a két felvétel kivonása után. Ezzel igazolva, hogy a módszer megfelelő arra amire szeretné használni.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #10726912 #14085 üzenetére

    Nincs azzal semmi baj, hogy ki mit tapasztal. Az utóbbi 2 év hozzászólásaimnak kb a felében szerintem le is írtam, hogy mindenki véleménye egyenértékű, sőt mindenkinek igaza is van a hallottokkal kapcsolatban és mindenkinek toleránsan kéne viselkedni-e a másik tapasztalata iránt.
    De a szubjektív véleményen túl már más a helyzet, ez egy nyilvános fórum és ha leírod, hogy az 1+1 azért biztosan 2, mert a 7 prímszám, akkor lesznek kérdések, meg magyarázatok mind két oldalról, míg vagy közös nevező lesz, vagy nem (ez utóbbi se baj). Aki jön és elolvassa ezt meg kialakítja saját véleményét és aszerint hifizik.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #10726912 #14083 üzenetére

    Továbbra is ugyanaz a kérdés, hogy az átalakítások során marad-e, mennyi marad, a szűrő kiszűri-e, stb, stb.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #10726912 #14070 üzenetére

    Azért nem triviális, hogy van összefüggés, mert jó pár átalakítás történik, mire abból a végén hangjel lesz. Kérdés, hogy ezen átalakítások során marad-e még valami az eredeti tulajdonságokból, vagy sem, ha marad, milyen mértékben marad.
    Ahogy fererencz89 írja, a szélből, napból AC lesz, nagyfesz, kisfesz, AC-ből DC lesz, szűrőkön, puffereken megy át, majd az erősítő áramkörön.
    Lehetséges, hogy ezen út során valami számít, valami nem. Pl, gondolhatjuk azt (önkényesen) hogy amiből lett az "áram" az nem számít, azt is gondolhatjuk, hogy az AC-DC konverzió számít, stb.
    Kicsit olyan, mintha azt mondanánk, hogy más távolságra világít a reflektor, attól függően hogy 95-ös vagy 100-as benzint töltünk az autóba. Mondhatjuk, hogy miért ne lenne összefüggés, hisz de hát benzinnel megy a teljes rendszer, hát igen, csak történik néhány átalakítás, mire abból fény lesz, így nem biztos, hogy számít.
    Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy nem számít, vagy nem számíthat, azt mondom, hogy én nem venném evidenciának, bizonyítéknak, mert annál szerintem bonyolultabb a helyzet. :R

    kammerer: "számtalanszor bebizonyíttattatott, hogy van összefüggés a hifi tápkábel milyensége és a megtápkábelezett hifi készülék hangminősége között."

    Visszakanyarodhatunk ide is, hogy akkor légy szíves ezen bizonyító erejű forrásokat, oszd meg velünk.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14039 üzenetére

    "Ha a hifisták hallanak egy hangminőségkülönbséget, az a hangminőségkülönbség valószínűleg létezik, azaz valószínűleg nem a hifisták fejében van, hanem a fizikális valóságban."
    Nem csak azért nem tetszik ez a megközelítés, mert leszűkíti a lehetőségeket, azaz ne is próbáljuk meg a teljes képet nézni(mondhatni szűklátókörűségre bíztat), hanem azért is, mert szerintem pont ez a gyökere sok hifis veszekedésnek. És nem is csak mérés vs nem mérés pártiak között, hanem mint sokszor látjuk bárki között. Ez az "én úgy hallom, tehát bizonyos hogy úgy van fizikailag is, mindenki, aki mást mond, téved, hazudik, süket, szar a rendszere" mentalitáshoz vezet. Ami szerintem nem jó irány a hobbi szempontjából.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz denesdr #14049 üzenetére

    Jogos. Sajnos máshol nem találtam meg. Valami tanúsítvány van blokkolva.

    4: Ha a tudományos elméletek folyamatosan változnak, hol van az igazság?
    1686-ban Isaac Newton előállt gravitációs elméletével. Ez volt minden idők egyik legnagyobb intellektuális teljesítménye. Az elmélet megmagyarázott minden megfigyelést és olyan előrejelzéseket adott, amiket később teszteltek és a kor műszereinek pontosságán belül helyesnek találtak. Amilyen messze csak elláttak, Newton elmélete igaznak bizonyult.

    A tizenkilencedik században már pontosabb műszerekkel tesztelték Newton elméletét, és néhány apró eltérést találtak (például a Merkúr pályája nem volt egészen megfelelő). Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet, ami megmagyarázta az újonan felfedezett tényeket és további előrejelzésekkel szolgált. Ezeket az előrejelzéseket azóta teszteltük és a műszereink pontosságának határain belül helyesnek találtuk őket. Amilyen messze csak ellátunk, Einsten elmélete igaznak tűnik.

    Szóval hogyan változhat meg az igazság? A válasz az, hogy sehogy. Az Univerzum továbbra is ugyanaz, ami volt és Newton elmélete is olyan igaz mint ezelőtt. Ha elmész egy fizikakurzusra, Newton törvényeit fogják tanítani neked. Előrejelzéseket tudsz tenni a segítségükkel, és az előrejelzések továbbra is megfelelőek lesznek. Csak akkor van szükséged Einstein elméletére, ha olyan dolgokkal foglalkozol, amik fénysebességhez közeli sebességgel mozognak. Ha átlagos sebességekkel és nem túl erős gravitációs mezőben dolgozol Einsten elméletével, (majdnem) pontosan ugyanazt a választ kapod, mint amit Newtonéval kaptál volna. A különbség csak annyi, hogy tovább tart a számolás, mivel Einstein elmélete több matematikát tartalmaz.

    10: A tudósok szemellenzőt viselnek?
    Az egyik leggyakoribb vád a tudomány főáramával szemben, hogy kísérletezők csak azt látják amit eleve látni akarnak. A tudósok gyakran visszautasítják egyes ötletek vizsgálatát, mivel a "tudomány" azt mondja nekik, hogy ez idő- és erőpocsékolás lenne. Ennélfogva lemaradnak olyan gondolatokról, amik nagyon hasznosak lennének.

    Ez a "szemellenző"-érvelés a lovak szeme elé rakott bőr-árnyékolólapok analógiájára épül (amik miatt az állat csak az úton előrefele lát). Gyarkan hivatkoznak rá a new-age hívők és az alternatív gyógyászat védelmezői.

    Az biztosan igaz, hogy a tudomány fő áramába be nem illeszkedő ötletek nehezen honosodnak meg. Másrészt az esély egy tudományos forradalomra nagyon csábító: gazdagsággal, hírnévvel és Nobel-díjjal kecsegtet. Emiatt mindig akad egy-két tudós aki szívesen megnéz bármi újat.

    Ha ilyen ötleted van, ne feledd, hogy a bizonyítási kötelezettség a tiéd. Egy tudományos forradalom elindítása hosszú és nehéz munka. Ne is várd hogy könnyű legyen - ha az lenne, minden héten lenne egy.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #14039 üzenetére

    "Mathiask feltételezése eléggé meredek hipotézis arról, hogy az a kábel nem hatna a rajta átmenő hangjelre semmit, hanem csak és csakis a kábeltől távol levő fülünkre hatna"

    Semmi ilyesmi nem volt benne. Szerintem feltételezed, hogy a különbség érzékelése összefüggésben van a kábel tulajdonságaival(még akkor is, ha a jelre* nincs hatással), de én nem írtam ilyet.

    "nem lenne kismillió mérésről neki is tudása a különféle kábelek különféle elektromosparaméter-változásairól a hifi kábelek vezetőanyagai, dielektrikumanyagai és kábelkonstrukciói, valamint hossza... függvényében"

    Van tudomásom. De nem az a kérdés, hogy a kábeleknek vannak-e különböző fizikai tulajdonságaik, mert vannak, tudjuk, ez bizonyított. Az nem triviális, hogy ezek kihatással vannak-e a hangra, vagy sem.(Illetve melyek és milyen mértékkel) Nem véletlenül *-oztam meg a jel-et, mert te hangjelről írsz, de egy tápkábelen nem hangjel megy és egy digit kébelen se. Így egyáltalán nem biztos, hogy van összefüggés a hang és a kábel tulajdonságai között. Ez függhet attól, hogy milyen maga a technológia. Lehet, hogy van hatása a kábel tulajdonságainak, lehet nincs. Minden esetet meg kell különböztetni. Még az usb-t és az spdif-t is, mert bár mindkettő digitális, de lehet az egyiknél számít a kábel valamely tulajdonsága, a másiknál nem. És analóg kábeleknél is úgyanúgy kérdés, hogy a fennt nevezett tulajdonságok milyen hatással vannak, mert egy hangsugárzó kábel és egy IC(szimmetrikus, nem szimmetrikus) is különböző viszonyoknak (impedancia viszonyok, feszültség, áram terhelés) kell megfeleniük a készülékek között. A másik topicban linkeltem egy videót, ahol különböző hangsugárzó kábeleket mértek és igen, különböző elektromos paramétereik voltak, mégse számított a hangjel szempontjából. Meg miért pont ezek lennének azok a paraméterek, melyek különbséget okoznak a hangban? Választhatnám a színt is például(tegyük fel más paraméter nem változik). Megmérem, hogy különböző színű a két kábel és azt mondom, hogy tudok mérni különbséget, tehát bizonyított, hogy a hang is más lesz. Nem.
    Nem azt mondom, hogy nem okozhatnak különböző hangot fizikailag a kábelek, csak azt, hogy erre nem bizonyíték az, hogy a kábeleknek különböző fizikai(beleértve az elektromosokat is) tulajdonságaik vannak.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz btraven #14028 üzenetére

    Hozzá lehet tenni. De se vele, se nélküle, nem erősíti meg a jelenség meglétét fizikai szempontból, se nem cáfolja. Ugyan ott vagyunk. Ezt ajánlom figyelmedbe, főleg a 4-es pontot:[link]

    hárásó: Hidd el, bármennyire ki van kutatva valami, meg befelyezettnek tűnik, ha van egyetlenegy alátámasztott tapasztalás, hogy valami mégse illeszkedik teljesen a fizikai modellre, akkor újra kell gondolni a modellt. A fenti linken a 10-es pont.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz dgyuri0123 #13996 üzenetére

    "Eddig nem ismerte sem a CD-t, sem az LP-t, sem semmilyen streamelő oldalt, csak Spotify-t hallgatott. Hmmm. Neil Youngot talán nem is ismeri, max. a nevét hallotta.
    Aztán lehet, hogy tévedek..."
    Előfordulhat. Az a 3 szám amit linkeltem, az Neil Young szám. Amúgy az LP-k, amikhez köze van, szerintem nem szólnak rosszul. Én meg lennék lepve, ha a Tidal itthon fizetne zenészeknek a népszerűsítésért, de ha mégis, neki tuti nem, kicsi ő ahhoz.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz dgyuri0123 #13982 üzenetére

    Én sem. Vagy az van, amit fererencz89 mond, hogy szimpatizál Neil Younggal és onnan jött, vagy egyszerűen jobbnak hallotta a stúdióban, mint sporify-ról és maximalista.
    Amúgy ő eléggé oda szokott figyelni a felvételekre, amit kiad a keze közül. Több olyan lemeze van, ami élő, vagy "kvázi-élő" felvétel, minimális belenyúlással. Pl.: [link]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz denesdr #13968 üzenetére

    "A Spotify-előfizetésemet ennek jegyében már töröltem is, ezt nagyon ajánlom amúgy minden zenerajongónak, mert szomorú, hogy a Spotify milyen undorító minőségben tálalja az emberek elé azt, amin egy zenész több éven át dolgozik, hogy úgy szóljon, ahogy."

    [link]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #01758976 #13930 üzenetére

    "Egzakt tudományos magyarázat erre nincs."

    Nem is magyarázat kell, hogy végleg vége legyen ennek a kérdésnek. Elég, ha igazolva van, hogy valóban fizikailag különbözően szólnak a kábelek. Azt, hogy mitől, majd előbb utóbb kitalálják, az ráér. Olyan ez, mint hogy bizonyítottan tágul a világegyetem, kizárták a mérési hibákat, az egyéb tényezőket, tudják, hogy tágul, ez bizonyított. Az, hogy mitől, az nincs bizonyítva, arra csak elméletek vannak.

    Az teljesen rendben van amúgy, hogy van hallható különbség a kábelek között. Erre elég bizonyíték, hogy te, én hallod/hallom. Nem is kérdőjelezi meg senki. Ez így önmagában arra teljesen jó bizonyíték, hogy az emberek egy része hall különbséget kábelek között. Ezzel nem lehet vitatkozni. Arra viszont nem bizonyíték, hogy fizikailag más lesz a hang a kábelektől és azért hallják másnak az emberek. Pedig ha lenne bizonyíték(nem kell magyarázat a miértre), hogy a kábelek fizikai különbséget okoznak a hangban, akkor ki lehetne mindenki vitorlájából fogni a szelet, aki azt mondja, hogy nincs.(erre több módszer is jó, többek között pl vakteszt) Kénytelenek lennének elfogadni. És ha valaki onnantól leírja, hogy nem is okozhat fizikai különbséget a kábel a hangban, csak belinkeljük neki, hogy tessék itt elvégezték a bizonyítást. És vége. Ezért kértem kammerert, hogy, mint ahogy írja van erre bizonyítás, hogy adja tudtunkra, mert mindenkinek jobb lenne így. Valóban sokat olvasgatok fórumokat, újságokat, nézek tervezőkkel riportot a youtube-on, de még sehol nem láttam erre bizonyítékot. A legőszintébben mondom neked, hogy én annak is örülnék, ha kiderülne, hogy okoz fizikailag is különböző hangot a kábel. Csak legyen már végre bizonyíték, vagy erre, vagy arra az állításra.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #13926 üzenetére

    "számtalanszor tudományosan bizonyított tézisekről való meggyőződésül, hogy van hangzási különbség különféle anyagösszetételű-konstrukciójú tápkábelek, USB-kábelek, Ethernet kábelek, optikai kábelek, hangszórókábelek, IC-kábelek... között."
    Ez jó hír, mert akkor ha megtennéd, hogy ezekre a bizonyításokra rámutatnál, megneveznéd őket, akkor mindamellett, hogy sokunk szívesen olvasna róla, megoldódna a kérdés és nem merülne fel többet se itt, se máshol.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #13904 üzenetére

    Az Ozzy: Memoirs of Madman válogatás hallgatása közben nem jutott nekem nagyon eszembe a hangminőség. Se hanglemezen, se digitálisan. Pedig úgy általában nem szeretem a remastered felvételeket. De az is igaz, hogy nagyon ritkán jut eszembe a hangminőség felvétel kapcsán, inkább csak akkor ha feltűnően jó.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz kukulec #13813 üzenetére

    Nincs miért büntetni. Amit ígér azt csinálja. (Nyom el zajt/torzítást) Ez a mérés a bizonyíték.
    Ott az a kék pukli lejjebb kerül vagy 15dB-vel. :DDD Az más kérdés, hogy előtte minden anomália megmarad(egy ideális világban az első csúcs létezne csak, minden más torzítás). Megint más kérdés, hogy egy tápnak valószínűleg tökmindegy ez a különbség, mint ahogy az ilyen szűrőkre kötött készülékek mérései is azt mutatják, hogy nincs változás a teljesítményükben.
    De ez csak azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel nincs szükség erre a készülékre. De ezt semmi nem tiltja, hogy olyat próbáljanak eladni neked, amire amúgy nincs szükséged. Kis túlzással erre épül a kapitalizmus. :D

  • Mathiask

    senior tag

    válasz liszi70 #13805 üzenetére

    Nehogy! :) Így is sokat terheltük ezzel fölöslegesen a topicot. Zárjuk le, engedjük el. :R

  • Mathiask

    senior tag

    válasz liszi70 #13803 üzenetére

    Valóban használhattam volna több feltételes módot. Mert tényleg csak a saját véleményemet akartam
    leírni. Erre valóban csak az "Én azt hiszem értem" utal. Szóval korántsem akartam tényként leírni és korátsem megingathatatlan vélemény ez, mert ha valaki leírja hol van benne hiba, vagy van jobb ötlete, akkor el tudom fogadni. bta1 nyilván nem így tett. Nem így szokott.

    bta1: Nem hiszem, hogy lenne értelme magyarázni mi a "probléma", mert ez tipikusan olyan, hogyha magyarázni kell akkor úgy is mindegy. Így inkább azt javaslom, hogy nyugodtan próbálkozz különbözőféleképpen hozzászólásokat írni. Én a magam részéről ha eljutsz a normálisn stílusig, akkor szívesen beszélgeteg veled, mint korábban írtam. Addig, ha nem reagálnék a hozzászólásaidra veheted úgy, hogy még nem sikerült eljutnod idáig.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz dgyuri0123 #13742 üzenetére

    "Eszem attól áll meg, hogy te/ti szerintetek azt kell hallanom, amit a "költő" belerakott a konzervbe."

    Gyuri, senki nem mondott ilyet. Én is kb minden hozzászólásomban leírom, hogy mindenki a saját rendszerének hangját tartja jónak és hogy ez jól van így.
    Liszi is ezt írta a szubjektív zene hallgatásodra:
    "Ez teljesen rendben van. Majdnem mindenki erre a végkövetkeztetésre jut, a mérést használók közül is."
    Ez is rendben van, meg az is, ha valaki másképp csinálja. Meg az is ha valaki mérésekre alapoz.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz bta1 #13724 üzenetére

    "régesrég elbúcsúztam a történetben vázolt fajta kongnitív disszonanciától"
    Örülök. Akkor legyen a következő lépés a gyógyulás útján, hogy elhagyod azt a szokásod, hogy ahelyett, hogy érdemben hozzátennél a témához, személyeket sértegetsz. És bár lehet az én hozzászólásomat nem kellett volna offba rakni, a tieidet biztos, mert azon kívül, hogy jelzőket aggatsz rám, tartalom nem volt bennük. Én már emiatt nem neheztelek rád csak azért írom le, mert úgy gondolom azért csinálod, mert nem vagy tudatában viselkedésednek. (legalábbis szeretném ezt hinni, mert a két lehetőség közül ez a számodra kedvezőbb) Mint ahogy legutóbbi "összetűzésünkkor" is értetlenkedtél, hogy annak előtte "normálisan beszélgettünk". Nem. Ilyen stílussal szemben nem lehet normálisan beszélgetni. :N De ha sikerül levetkőznöd a tudatos, vagy tudattalan sértegetéseidet, akkor majd beszélgetünk, normálisan. ;)

  • Mathiask

    senior tag

    válasz bta1 #13720 üzenetére

    "tőlem ne várj lelkes bólogatás"
    Tőled mindig is a lehető legkevesebbet vártam, de így is mindig csalódást okozol. ;)

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Tamoo #13702 üzenetére

    "Ez a mérés utálat valami kisebbségi komplexusból fakad? Nem értem az ezzel kapcsolatos frusztrációt emberekben"

    Én azt hiszem értem és megértem. [link]
    Az a (nem biztos hogy igaz) képzet van a fejekben, hogy, ami tetszik, az a torzítatlan fizikai valóság. Hisz ez a hi-fi, mi más lenne a cél és ha tetszik, akkor ezt bizonyára el is értük. Ha mérés során kiderül, hogy ami tetszett készülék mégis torzít*, akkor ellentmondás keletkezik az agyban, mert úgy érezzük meg vagyunk hazudtolva, ami frusztrációt okoz, tehát mindenképp fel kell oldani. És egyszerűbb a mérést okolni**, mint az eddig igaznak vélt saját álláspontunkat revideálni.
    Nekem is sok "munkába" telt, mire fel tudtam oldani ezt az ellentmondást magamban. És el tudom fogadni, hogy ami tetszik az nem feltétlenül az "igaz", bármennyire és ezt sulykolja belénk a hifi h(l)obbi.

    *: és sokszor túl van reagálva, mert mondjuk a csúcs 120+dB jel/zaj viszony mellett egy 80 dB-s készülék már rossznak néz ki, de azért lehet való életben ez is rendben van még.

    **: És ez nem csak a méréssel szemben van így, ugyanez igaz, ha valaki másképp hallja azt amit mi. Ellentmond a tapasztalatainknak. De biztos ő téved, mert én a valóságot látom, ebben akar meghazudtolni. Pedig nem téved senki, illetve mindenki téved, mert valószínűleg egyikünk véleménye se esik egybe a fizikai valósággal.(nem úgy a mérés, vakteszt, stb) Én el tudom fogadni, ha valaki azt írja, hogy pl a Heed lapos és unalmas, holott úgy gondolom hogy nagyon is izgalmas, élettel teli. Az ő koordináta rendszerében olyan, az enyémben ilyen. A harmadikéban meg megint más.

    [ Szerkesztve ]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz Kacsasült #13657 üzenetére

    "az orvostudomány nem ismeri el a homeopátiát, annak ellenére, hogy működik..."
    Hogy ne működne, pont annyira működik, mint a placebo. Minden teszt ezt mutatja, nincs egyetlen egy sem, ami ennek ellent mond, annál több, ami igazolja, hogy pont annyit ér, mint a placebo, se többet, se kevesebbet.
    A placebo hatás amúgy nem kicsi. Nem szabad lebecsülni. Érdemes megnézni. [link]
    Az más kérdés, hogy olyan esetekben persze, amihez kevés a placebo hatás, mert mondjuk a gyógyuláshoz mindenképp szüksége van valami anyagra a szervezetnek, mert nem tudja anélkül megoldani, akkor persze nem ér semmit.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz dgyuri0123 #13614 üzenetére

    "Hogy mi van? "
    Leírtam, hogy mi van, két példával. Amikből történetesen kiderül, hogy nem "az van", amit te értettél belőle/láttál bele.
    "Elárulod min nem hallasz semmi különbséget?"
    El. Ha rámutatsz, hogy hol írtam olyat hogy nem hallok különbséget, vagy hol írtam olyat, hogy hallok. :)
    De akkor is szívesen leírom neked, ha megkérdezed még egy hozzászólásodban, amiben nincs olyasmi a számba adva, amit nem mondtam, vagy nem gondolok, mert ha így ("Jó lenne tudni, mennyire magasan (alacsonyan) van a léc, amit nekünk "idiótáknak és hazugoknak" meg kéne ugrani") teszed fel a kérdést és erre válaszolnék, akkor esetleg az lenne a látszat, hogy ilyet írtam.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz s4tch #13601 üzenetére

    "A végtelen agressziót elsősorban a méréspártiak oldaláról látom"
    Ez nézőpont kérdése. Szerintem az ember mindig elnőzőbb azzal, akivel amúgy megegyezik a véleménye és kritikusabban nézi azt akivel nem ért egyet. Én nem látom, hogy "a másik oldal" kifinomultabb lenne. Nehéz ezeket megítélni és nem is kelljen, ne legyen senkitől olyan hozzászólás, ami személyeskedő.

    "A legtöbb hifistát qrvára nem zavarja, hogy becsapja a füle."

    Én ezt másképp látom. Szerintem nagyon sokan nincsenek tisztában vele, hogy a hallás sok összetevős dolog és sok minden hat rá.(mint minden érzékelésre) Szerintem a többség úgy gondolja, hogy amit ő szubjektíve tapasztal, az megegyezik az objektív valósággal.
    ""objektíven nem biztos, hogy alá lehet támasztani szubjektív véleményét" - tudod, ez akkor lenne fontos, ha objektíven egyformán érzékelnénk mindent, és nem lenne ízlésünk."
    Szóval egyetértek ezzel amit mondasz, de nem gondolnám, hogy a többség ezzel tisztában lenne. És nem csak az objektivista-szubjektivista vitában okoz ez nézeteltérést, hanem szubjektivista-szubjektivista beszélgetés is fajult sértődésig, mert x készülékről egyik ezt mondta, másik meg azt. Szóval én azt érzem, hogy inkább az az általános, hogy a szubjektív véleményt a többség összemossa az objektív valósággal. Ebből nagyon sok vita indul.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz s4tch #13589 üzenetére

    "Csinálsz egy topikot"
    Szerintem el kellene férni egy topicban is. De ha nem, akkor is egy nyilvános topicban mindig meg van a lehetőség, hogy más vélemény is elhangozzon. Már csak azért is, mert szerintem mindenki célja az, hogy más tapasztalatát, véleményét meghallgassa az adott témában és saját tapasztalatát, véleményét megossza. Esetleg azért is, hogy másoknak, kezdőknek mutasson egy-egy utat, amire maga már rájött. Az egy dolog, hogy vannak ellentétes vélemények. De ez nem baj, van választási lehetőség, hogy ki melyik véleménnyel tud azonosulni.
    A gond(a személyeskedésen és gúnyolódáson kívül), hogy sok az egymás melletti elbeszélés. Pl. Ma is X mondta, hogy a kábel hülyeség, Y meg, hogy az hülyeség, ha valaki ezt mondja.
    Pedig ez is feloldható lenne. Ha megértjük hogy X arra gondol, hogy hallható fizikai különbséget nem okoz a jelben, amit vaktesztekre alapoz. Y pedig érzékel különbséget, ami a fizikai különbségből és a hallásból, valamit az arra ható pszichikai hatásokból áll össze. Szóval almát körtével.
    De ezek nem ütik egymást.
    Két dolgot kellene szem előtt tartani mindenkinek:
    - Objektív megállapításokhoz, objektív módszerek kellenek.(pl mérés, vakteszt, stb)
    - A zenehallgatás alapvetően szubjektív dolog.(nem zárjuk ki a környezetet és ránk ható hatásokat)

    Tehát az is rendben van, ha valaki csak a fizikai különbséget keresi az eszközök között és megpróbálja ez alapján összeállítani a rendszerét, minden mást kizárva. Meg az is rendben van, hogy valaki érzésre állítja össze.
    De előbbinek el kell fogadnia, hogy szubjektíve nem biztos, hogy tetszeni fog neki. Utóbbinak pedig azt, hogy objektíven nem biztos, hogy alá lehet támasztani szubjektív véleményét.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz s4tch #13586 üzenetére

    "egyértelműen gyakorolható"

    Mint minden. Bármit is csinálunk sokszor, abban egyre rutinosabbak leszünk. Persze csak bizonyos szintig. Nem pont erre, de hasonló témában válaszoltam btravennek. [link]
    És hogy mire jó pl ez a konkrét teszt? Arra, hogy kapj egy reális képet milyen szintű a különbség a két formátum között a te rendszereden. Egy tapasztalat, ami által meg tudod ítélni mások kijelentéseit. Pl ha neked egyszerű a teszt és más azt mondja, hogy nincs különbség, nem lehet különbség, akkor tudod bizonyítani is, hogy ez nincs így. Ha meg mondjuk nem hallanál semmi különbséget(és senki aki elvégzi a tesztet) a gyakorlás ellenére se, mert mondjuk egy kevésbé tömörített file-ról lenne szó, akkor tudod, ha valaki azt mondja, hogy ő bizony álmából is felkeltve azonnal megmondja melyik- melyik, hogy valószínűleg nem eszik olyan forrón a kását.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #10726912 #13576 üzenetére

    "vaktesztet üvöltők vigyorfejes tapasztalatlan hifimugrik csapata"
    [link]

  • Mathiask

    senior tag

    válasz fererencz89 #13505 üzenetére

    "Ha ez tényleg bizonyítható, habár műszer nem mutatja ki, akkor ez már alátámasztottnak minősül."

    :K

  • Mathiask

    senior tag

    válasz rukh #13503 üzenetére

    Szerintem az teljesen rendben van, hogy "szerintem így szól a legjobban". Ez bőven el kell férjen a hifi topicocban. Csak el kell fogadnia annak is aki mondja és annak is, aki olvassa, hogy ez egy adott személyre igaz. Ilyen szempontból ez az érv nem általános érvényű, nem támaszt alá olyan mondanivalót, ami mindenkire vonatkozik. Ez az érv csak az egyén saját világában igaz. Más világában, vagy a való világban nem biztos hogy igaz. De nem baj, úgy is az a lényeg, hogy a saját világunk tettszen.

    Szóval én ideálisan el tudnék képzelni egy ilyen beszélgetést egy jó hifi topicban:
    A: -X kábel szerintem torzít magasban.
    B: -Szerintem X kábel kristálytiszta magasban.
    C: -Vakteszteltem kábeleket, X-et is. De semmi különbségnem jött ki Y hoz képest.

    És itt vége, mindenki elfogadja és a szerint cselekszik, hogy a saját világában mit gondol igaznak. Aki meg jön és olvassa eldönti melyik véleménnyel tud azonosulni.

    De nem ez szokott történni, hanem így folytatódik:
    A: -Te B valami nem oké a füleddel, ha X szerinted kristálytiszta.
    B: - C, de van különbség X és Y között, mert X kábel szigetelésébe rozsomák szőrt kevertek, ami jobban szigetel.
    C: - Nem hallhatsz különbséget, csak benyaltad a marketinget.

    Jó lenne, ha ez utóbbi nem zajlana le mindig.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz migabi24 #13483 üzenetére

    Szerintem alapvetően el kéne férni egy hifi topicban, míg mindenki helyén kezeli a másik véleményét és érvek ismeretek, tapasztalatok megosztása zajlik. És akkor lenne egy normális hifi topic. Mondjuk ha egyeseknél átmegy személyeskedésbe, vagy mondjuk gúnyolodásba a "mondanivaló", akkor lehet, hogy igen, ők nem férnek el csak egy külön topicban.

  • Mathiask

    senior tag

    Lehet csak én nem hallottam róla, de belefutottam a Tidalon "360" jelölésű zenékbe. Fogalmam sem volt mi ez. [link]
    Hát, hogy miket ki nem találnak (újra).

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés